Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 10. USA—IRÁN Békés rendezés vagy katonai beavatkozás • Az iráni fővárosban továbbra is megszállás alatt tartják az USA nagykövetségét. Képünkön: Khomeini arcképével Amerika-ellenes jelszavak a nagykövetség épületén. (Telefoto — AP — MTI — KS) Megalakult a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. A Magyar Nemzeti Bank pén­teken megállapodást írt alá ve­zető európai és japán pénzinté­zetekkel egy részvénytársasági formában, budapesti székhellyel működő bank, a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (CID) ala­pításáról. A megállapodást a pénzügyminiszter jóváhagyta, s a bank részvényesei pénteken megtartották a bank alakuló köz­gyűlését is. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. alaptőkéje 20 millió USA-dollár, amit 15 millió dol­lár készenléti hitel egészít ki. A részvények 34 százaléka a Ma­gyar Nemzeti Bank, további 11— 11 százaléka hat külföldi pénz­intézet birtokában van. A ban­kot 16 tagú igazgatótanács irá­nyítja. Elnöke Leopold Jeorger, a párizsi Société Générale pénz­intézet vezérigazgatója, elnökhe­lyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Egy magyarországi nemzetközi bank alapításának gondolata a külföldi részvényesek és a Ma­gyar Nemzeti Bank közötti ha­gyományos kapcsolatok alapján született. Az MNB ezt a kezde­ményezést teljes mértékben tá­mogatta. A bank a kelet-nyugati kereskedelem és közös beruházá­sok finanszírozásához járul hoz­zá, különösen olyan esetekben, amikor szolgáltatásai kiegészít­hetik a’ más bankoknál rendel­kezésre álló hitelforrásokat. For­rásainak összegyűjtésében a bank a nemzetközi piacra támaszko­dik. Számíthat részvényeseinek együttműködésére, amelyeknek aktívái meghaladják a 250 mil­liárd dollárt. A bank üzletpoli­tikájának alapelve, hogy aktívái és passzívái devizában és lejá­ratban egymással összhangban le­gyenek. (MTI) 0 Képünkön: a Közép-európai Nemzetközi Bank RT alapító levelének ünnepélyes aláírása az MNB-tanácstermében. (MTI-fotó, Fényes Tamás felvétele — Telefoto — KS) MÉG SZÁZEZER MUNKÁS SZTRÁJKOL Arze elnök nem hajlandó elismerni a katonai junta hatalmát események sorokban NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés világgaz­dasági kérdésekkel foglalkozó bizottságában csütörtökön felszó­lalt Hajnal Sándor, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ fejlesztési prog­ramja részéről Magyarországnak nyújtott támogatást értékesnek, az ennek igénybevételével kifej­tett tevékenységet eredményesnek tartjuk. (MTI) TITOGRAD A titogradi szeizmológiai inté­zet műszerei péntekre virradóra 10 földrengést jeleztek a Crna Gora-i tengermelléken, Uljcinj kö­zépponttal. A rengések közül a legerősebb a Mercalli-skála sze­rint 5,5 fokos volt. Az újabb földmozgások következményeiről még .nem érkezett jelentés. (MTI) BUKAREST ==— Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára csü­törtökön este Bukarestbe érke­zett. A francia politikai vezetőt Nicolae Ceausescu, az RKP főtit­kára hívta meg baráti látogatás­ra. A repülőtéren a vendéget Constantin Dascalescu, az RKP KB PVB tagja, a KB titkára és Ilié Radulescu, az RKP KB tit­kára fogadta. RÓMA Pokolgép robbant csütörtökön éjfél előtt a török légitársaság római irodájának bejáratánál. Az épületben jelentékeny anyagi kár keletkezett,,a detonáció ereje be­törte a környező házak ablaka­it. A merénylet elkövetői egye­lőre ismeretlenek. (AP) A külügyi bizottság elfogadásra ajánlja a szenátusnak a SALT-2-t Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Az amerikai szenátus külügyi bizottsága pénteken 9:6 arányban úgy döntött: elfogadásra ajánlja a szenátusnak a SALT—2. szer­ződést. Ezzel a hadászati fegyver­korlátozási egyezmény jelentős lé­péssel közelebb került törvénybe iktatásához. A szenátus plénuma a tervek szerint november végén kezdi meg a ratifikálási vitát. A külügyi bizottság 4 republi­kánus és 2 demokrata párti tagja szavazott a szerződés ellen. Az elfogadást ajánló többségben ugyancsak mindkét párt képvi­selői megtalálhatók. A szavazás eredménye is arra mutat: a törvényhozásban válto­zatlanul megoszlanak a vélemé­nyek a SALT—2. kérdésében, s a szerződés híveinek nehéz har­cot kell még vívniok a törvény­be iktatásáért. (MTI) Az ejtőernyős Mesrine úgynevezett jó család sarjaként született, és mind gyer­mek-, mind ifjúkorában gondta­lan életet élt. Jó eredménnyel vé­gezte el az egyetemet, és az intel­ligens fiatalember könnyen sze­rezte meg az építészi diplomát. Élete nagy fordulata akkor követ­kezik'be, amikor —folyik a fran­ciák hírhedt gyarmati háborúja — Algériába kerül. Az elit, s leg- brutálisabb fegyvernemhez, az ej­tőernyősökhöz. — Igazi „para” (ejtőernyős) volt a fickó — mondja róla egy­kori felettese. — Nem ismerte a félelmet, de az irgalmat sem. Boldog volt, ha lelőhetett egy arabot, élen járt a kínvallatások­ban. Carter amerikai elnök az utol­só pillanatban elhalasztotta hiva­talos kanadai látogatását, hogy hangsúlyozhassa: személyesen irá­nyítja a teheráni amerikai nagy- követség túszai érdekében tett erőfeszítéseket. Az amerikai kor­mány mihdenesetre az ügy ötödik napjának végére előnytelenebb helyzetben volt, mint valaha. Az elnöki különmegbízottat nem fo­gadják Teheránban, és a jelek szerint kudarcba fulladtak Wa­shington reményei, hogy arab országok sikerrel közvetíthetnek az ügyben. A Carter-kormány helyzetére jellemző, hogy — a korábbi bel- és külpolitikai fenn­tartásokat felrúgva — csütörtö­kön üdvözölte a PFSZ közvetítési javaslatát. Hatem Husszein, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet washing­toni irodájának vezetője csütörtö­kön logikusan érvelt a sajtó előtt: ne keverjék a PFSZ-t az ügybe — amelyért az Egyesült Államok po­litikája, tévedései a felelősek. Ali Agah, Irán washingtoni ügyvivője hangsúlyozta (amit a teheráni amerikai sajtójelentések is meg­erősítenek), hogy a nagykövetségi személyzet biztonságban van, megfelelően gondoskodnak róluk. Az NBC-televízió amerikai or­vosokat idézett arról, hogy a New Yorkban kórházban kezelt sahot nagyobb veszély nélkül elszállít­hatnák az Egyesült Államokból. „Ez inkább politikai, mint orvosi döntés” — mondották a szakér­tők. Mint ismeretes, a sah távo­zása a nagykövetség megszállói­nak minimális követelése. Az ABC-hálózat azt a figyelem­re méltó értesülést közölte, hogy az Egyesült Államok a diplomá­Réfifi fantasztikus regényekben — akkor még nem nevezték azo­kat sci-finek — gyakran szerepel a „halálsugár” iszonyú látomása. Azóta egy ilyen fegyver már nem tartozik a képzelet birodalmába. Az igazság az, hogy a lézer és a neutronbomba korában a halál­sugár előállítása nagyon is valós lehetőség, már a mai technika segítségével is. Nem is beszélve a holnap vagy a holnaputáni technikáról... Hogy a probléma mennyire ak­tuális, annak megértéséhez elég a sokat vitatott amerikai neut­ronbomba-tervre gondolnunk. Mint emlékezetes, ennek a fegy­vernek az egyik vonása éppen az, hogy sugárzással — legalábbis el­sősorban, ha nem is kizárólag azzal — pusztít el minden életet a „célkörzetben”. Nem engedhetjük, hogy a világ ilyen „célkörzet" legyen. Ennek megakadályozására azonban nem elég a jámbor óhaj: cselekedni kell, méghozzá i késedelem nél­kül. Minden gondolkodó ember a szívével is, az eszével is lel­kesen üdvözli ezért azt a közös szovjet—amerikai v javaslatot, amely éppen „a sugárfegyverek így kezdődött. És az algériai fasiszták jól ismert terrorszerve­zetében, az OAS-ban folytatódott. Mesrine (gondoljunk csak „A Sa­kál napja” című filmre) képzett OAS-terroristaként ismerte meg a bujkálás és a maszkírozás mű­vészetét, amelynek később oly nagy hasznát vette. „Franciaország legjobb kopója” A francia rendőrséget mindig Is a „kemények” között tartották számon. Nos, ettől a rendőrségtől mindenki másnál többször szö­kött meg. Egyik szökése után Kanadába utazott, ahol elrabolt egy milliomost, majd csaknem egymillió dollár váltságdíjért sza­ciai kapcsolatok megszakítására készül Iránnal. Carter elnök le­velében, amelyet különmegbízott- jának kellene átadnia az iráni vezetőknek, azt kérte: távozhas­son az országból a nagykövetség valamennyi munkatársa. Ez nyil­vánvalóan a diplomáciai kapcso­latoknak legalább is a felfüggesz­tését jelentené. Az ABC fehér házi tudósítója szerint Carter elnök kész „megfelelő katonai válaszra is”, amennyiben a túszokat bán- tódás érné. A Carter-kormány mindeneset­re messzemenő erőfeszítéseket tesz békés rendezésre, tekintettel esetleges katonai akció óriási koc­kázatára és beláthatatlan követ­kifejlesztésének, gyártásának, tá­rolásának és bevetésének tilal­máról megkötendő nemzetközi konvenciókról” tartalmaz indít­ványt. Több ízben bebizonyosodott, hogy ha az emberiség jövőjéért a legnagyobb felelősséget hordo­zó, mert messze legerősebb két nukleáris nagyhatalom, a Szov­jetunió és az Egyesült Államok terjeszt elő közösen — és' ét ä kulcsszó! — valamint akár a vi-• lágszervezetben, akár más fóru­mon, az megvalósul. Ez termé­szetes is, hiszen egy ilyen együt­tes indítvány mögött a dolog jel­legénél fogva nemcsak katonai, hanem erkölcsi és politikái érte­lemben is hatalmas erő áll. Most ez történt egy fontos kér­désben — és jó lenne hinni ab­ban, hogy az ilyen precedensek száma a jövőben gyarapodni fog. Ez a járható út a világ sorskér­dését jelentő leszerelési problé­mák dzsungeljében. Egy olyan időpontban, amikor hamarosan eldől a SALT—II. ratifikálása, amikor a világ Brezsnyev berlini javaslataitól és a NATO rakéta­telepítési terveitől hangos, na­gyon jó hír ez a közös javaslat. H. E. • A bandita utolsó maszkja. badon engedte. Ugyanezt megis­mételte egyszer Spanyolország­ban, később kétszer Franciaor­szágban. A második után — amikor már a rendőrség presztízskérdést csi­nált abból, hogy elfogja — végre kézre került. A hatóságok felléle­geztek: nem is olyan régen Com«- piégne-ben a helyi bíróság elnö­két túszként maga előtt tolva szökött meg és a sajtó már rend­szeresen „tehetetlenséggel” vádol­ta a bűnüldözőket. A bandita ugyanis addig — 1977 tavaszáig — már összesen négyszer (!) szö­kött meg. — Most nem fog — mondta ak­kor Broussard felügyelő, a külön­leges csoport vezetője, „Francia- ország legjobb kopója”, ahogy a párizsi lapok nevezik. Ügy tűnt, igaza lesz. Mesrine húsz évet kapott, és a világhírű JSanté-bör- tön különös gonddal őrzött szár­nyában helyezték el. Egy teljes esztendőt ült itt a banditakirály, jórészt magártyo- san, egyszemélyes cellában. 1978. kezményeire — mutatnak rá megfigyelők. WASHINGTON, TEHERÁN Áz Egyesült Államokban tanuló iráni diákok szövetsége támoga­tásáról biztosította hazai társait. Az összecsapások elkerülésére Carter elnök megtiltott minden­féle Iránnal kapcsolatos tüntetést Washingtonban. A kormány egyelőre leállította az Iránba irányuló katonai szállí­tásokat. Eddig hetente egy repü­lőgép vitt Iránba előre kifizetett tartalék alkatrészeket az Egyesült Államokból. (UPI, Reuter, AFP, AP) Befejeződtek a jugoszláv—kínai külügyminiszteri tárgyalások Márkus Gyula, az MTI tudósí­tója jelenti: Belgrádban pénteken befejeződ­tek Joszip Vrhovec jugoszláv és Huang Hua kínai külügyminiszter hivatalos tárgyalásai a két ország kapcsolatainak' további fejleszté­séről és időszerű nemzetközi kér­désekről. Ezzel- véget ért a kínai diplomácia ^vezetőjének három­napos jugoszláviai látogatása, amelyről nem adnak ki közös közleményt, mert — mint a jugo­szláv fél közölte — „ez kínai részről nem szokás”. A jugoszláv sajtóközlemény Huang Hua belgrádi megbeszélé­seit „hasznosnak, tartalmasnak és konstruktívnak” nevezte. Meg­jegyezte, hogy a két külügyimi­niszter „sikeresnek” tartja a ju­goszláv—kínai együttműködés fej­lődését, amelynek bővítésére első­sorban gazdasági téren van lehe­tőség. Sajtóközlemény hangsúlyozta, hogy a kínai külügyminisztert fo­gadta Tito köztársasági elnök, aki a találkozón „kidomborította, hogy a viszályokat és válságokat türelmes tárgyalásokon, békés eszközökkel kell megoldani”. (MTI) május 8-án engedélyt kapott ar­ra, hogy találkozzék ügyvédnőjé­vel. A „beszélő”-helyiségben jó­részt arról folyt a szó, kinek ad­hatja el az ügyvédnő Mesrine- nek a börtönben írt önéletrajzát, illetve annak megfilmesítési jogát (Alain Delon is érdeklődött, de a bandita Belmondo mellett dön­tött ...) „Két gránát van nálam** A következő pillanatok úgy pe­regtek, mint egy krimi filmkoc­kái. Mesrine hirtelen felugrott'az asztalra, a szellőzőnyílásból (so­sem derült ki, ki segíthetett neki és mennyiért) három revolvert (!) valamint egy könnygáz-bombát húzott ki. Revolverrel a kezében kiszabadított a Santé-börtönből (erre még nem volt példa) egy Rives és egy Besse nevű gyil­kost, velük együtt felmászott az udvar belső falához támasztott 15 méter magas létrán (vajon ki tehette oda?) Sortűz dördült, Rives holtan zuhant vissza, de Mesrine és Bes­se beülhetett az odakint begyúj­tott motorral várakozó kocsiba ... Azóta orránál fogva vezetett mindenkit. Több embert elrabolt, egy újságírónak interjút ígért, aztán amikor az a titkos rande­vún beült a kocsijába, golyót eresztett bele („ez az én inter­júm”). A Paris Match című lapot fel­hívta telefonon és azt mondta: — Elismerem, Broussard nagy zsaru. De engem nem kap el. Két gránát van nálam állandóan. Broussard hálás volt ezért a nyilatkozatáért. így nem kellett teketóriázni — azonnal lövethe­tett. A nagy párviadal véget ért. Harmat Endre Walter Guevara Arze, az egy héttel ezelőtt puccsal eltávolított bolíviai elnök csütörtökön részt vett a kongresszus azóta első al­kalommal megtartott ülésén, és kijelentette: nem mondott le, és nem is áll szándékában lemon­dani arról a megbízatásról, ame­lyet a kongresszus ruházott rá augusztusban, és amelyet ugyan­ez a testület a puccsot követő napon meg is erősített. Guevara Arze vele együtt rej­tőzködő kabinetje néhány tagjá­nak a kíséretében érkezett a kongresszusi ülésre, majd beszé­de után magángépkocsin távozott. Guevara Arze beszédében felszó­lította a katonákat: térjenek visz- sza laktanyáikba, és „engedjenek szabad teret a demokratizálódás folyamatának”. Nem erősítették meg La Paz- ból azokat a híreket, amelyek szerint a kongresszus és Nautsch Busch megegyezésre jutottak vol­Sándor István, az MTI bonni tudósítója jelenti: Nyugatnémet—amerikai meg­állapodás született a NATO le­szerelési ellenjavaslataival kap­csolatban. A bonni kormányhoz közel álló, jól értesült források szerint az észak-atlanti tömb tag­országai támogatják a három­szakaszos tervet, amelyet a nyu­gati szövetség válaszának szán a szovjet javaslatokra. Az Egyeült Államok — amely a terv értelmében a nyugati ál­lamok nevében tárgyalna a Szov­jetunióval — finomított formá­ban — ultimátumot állít: a szov­jet fél szerelje le Európában va­lamennyi rakétáját, mert ellen­kező esetben a NATO Nyugat- Európában 108 Pershing—2 raké­tát és 464 nukleáris robbanófe­jekkel ellátott cirkáló szárnyas rakétát szerel fel. Ezek gyártá­sának megkezdéséről gyakorlati, állomásoztatásáról elvi döntés születik a decemberi NATO-csú- cson. A kérdést nyugati elképze­lés szerint a szovjet és az ame­rikai fél a SALT—3. forduló ke­retében vitatná meg. Ezzel párhuzamosan a NATO- országok „leszerelési ellenoffen- zívát” indítanának Bécsben a haderőcsökkentési tárgyalásokon na egy átmeneti junta létreho­zásának kérdésében. Amennyiben egy ilyen junta létrejönne, ez Nautsch Busch ha­talomátvételének szentesítését je­lentené, és — legalábbis egyelő­re — véget vetne annak a folya­matnak, amelynek során 15 év óta először alkotmányosan meg­választott polgári politikus került Guevara Arze személyében Bo­lívia élére — mutatnak rá a meg­figyelők. Az AFP értesülése szerint a hatalomátvételt követő tiltakozá­si hullám elleni megtorló akciók mintegy 120 halálos áldozatot kö­veteltek egy hét alatt, a sebesül­tek száma 400 fölött van, és mint­egy százra tehető az eltűntek száma. Jelenleg — bár a COB (a Bolíviai Munkásközpont) be­fejezettnek nyilvánította az általá­nos sztrájkot — még mindig mintegy 70 000 bányász és mint- egv 30 000 munkás sztrájkol. (AFP UPI, AP, Reuter. DP A) is. Az NSZK-nak sikerült elfogad­tatnia szövetségeseivel javaslatát, amely egyelőre „jégre tenné” a megállapodást hátráltató adat­vitát és első lépésként kisebb arányú, de nem kiegyensúlyozott létszámcsökkentést irányozna elő az Egyesült Államok és a Szov­jetunió európai csapatainak kö­rében! A bonni elképzelés azon­ban több, mint kétszer annyi szovjet katona visszavonását kö­veteli az amerikai létszámcsök­kentéshez képest. Az első, gyor­sított lépést több kiegészítő és részmegállapodás, valamint nyi­latkozat kísérné, amely nyitva hagyná az utat a bécsi tárgya­lások tulajdonképpeni célját ké­pező átfogó létszámcsökkentés előtt. Jól értesült nyugatnémet for­rások szerint Leonyid Brezsnyev- nek a katonai bizalomépítő in­tézkedésekkel foglalkozó új ja­vaslatait a nyugati szövetség úgy fogja elfogadni, hogy egyben „ki­egészítő indítványokat” tesz majd. A kérdéskört és egy francia ja­vaslatot, amelynek célja egy európai leszerelési konferencia összehívása — a madridi talál­kozó után, azonos résztvevői kör­ben kívánják a nyugati államok megvitatni a szocialista orszá­gokkal. NAPI KOMMENTAR Sugárfegy ver-stopf „AZ ÉVSZÁZAD SZUPERBANDITÁJA" Leszámolás az első számú közellenséggel Párizs, ködöt szitáló november elejei este. A clignancourti kapunál a járókelők hirtelen úgy érzik, krimit forgatnak az orruk előtt. Két keréken forduló kocsik kerítenek be egy sötétkék Citroent, megál­lásra kényszerítik és abban a pillanatban már bömböl is egy rendőr­ségi hangszóró: — Járókelők, figyelem! Mindenki húzódjék félre. Te pedig Mesrine, add meg magad! Tapasztalt róka vagy, magad is láthatod, hogy nincs esélyed. A Citroen ajtaja kivágódik, magas, izmos férfi ugrik ki belőle. A szemtanúk véleménye megoszlik arról, mire engedett következtetni a mozdulat. Senki nem képes megmondani, mi lett volna a következő másodperctöredékben: megadja magát a bekerített, vagy menekülni próbál. Ezt már nem is fogja megtudni soha senki. Abban a pillanat­ban, amikor a férfi feltűnt kocsija előtt, felugattak a rendőrségi gép­pisztolyok és a negyvenkét esztendős Jacques Mesrine, „az évszázad szuperbanditája”, az „első számú közellenség”, akikről nemcsak cfÉkék százait, hanem könyvek tucatjait is írták, holtan esett össze. Elvégéi: tetett NSZK—USA MEGÁLLAPODÁS Az enyhülés nyugati feltételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom