Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-06 / 260. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1979. november 6. Személyes részvétel Technika a mezőgazdaságban HAGYOMÁNYAINKHOZ híven, a beszámoló taggyűlések előtt, számos pártszervezetben ismét mérlegre teszik a kommunisták személyes részvételét a párt po­litikájának valóra váltásában, a határozatok végrehajtásában. Fe­lelősségteljes mozzanata ez a kö­zelgő pártkongresszusra való fel­készülésnek. Hiszen a párttagok cselekvő részvétele, személyes közreműködése semmi mással nem helyettesíthető, alapvető fontosságú tényezője annak, hogy a párt törekvései, állásfoglalásai mindennapi életünk gyakorlatá­ban érvényre jussanak. Ez alkalommal is bizonyára el­hangzik az, amiről az utóbbi idő­ben gyakorta szólunk: az építő munka feltételeinek nehezebbé válásával fokozódnak a követel­mények a párt tagjaival szemben, az élet még nagyobb felelősségér­zetet, tettrekészséget igényel tő­lük. Helyénvaló és indokolt ezt az igényt hangsúlyózni, tudatosí­tani. Ám azt is jól tudjuk, hogy ez még önmagában nem viszi előbbre az ügyet. A követelmé­nyek fokozódásáról szólni csak akkor érdemes, ha a pártszerve­zet ezzel együtt azt is meg tud­ja mondani, hogy az egyes párt­tagok miben, hol, hogyan tegye­nek többet és jobbat, ha tehát meg tudja jelölni személyes he­lyüket, szerepüket, konkrét ten­nivalójukat a közös fáradozás menetében. Hadd tegyük azonban mind­járt hozzá: ez az igény semmi­képpen sem jelenthet olyasmit, mintha a kommunisták politikai­közéleti cselekvésének minden mozzanatát „az első csavartól az utolsóig” be kellene szabályozni, mintha pontosan előírt „szerep­könyvet” kellene kapniuk a poli­tikai munkához. Erre lehetőség sincs, szükség sincs, mi több, ez elvileg ellentétes lenne mindaz­zal, amit a pártról, mint eleven, élő politikai mozgalomról val­lunk. Csak találomra ragadjunk ki egy példát gondolatunk szemlél­tetésére; előfordul, s nagyon he­lyeselhető, hogy az alapszerve­zet, vagy a pártcsoport egy-egy kommunistának megbízatásul ad­ja, hogy törődjön a kollektívába most bekerült pályakezdőkkel, egyengesse útjukat szakmai ta­nácsokkal, a munkahely megis­mertetésével. Ám jelentheti-e ez, hogy az adott területen dolgozó többi párttagnak nem kell az új munkatársakkal törődniük, hogy ők ez iránt közömbösséget tanú­síthatnak? Nem lenne-e ez a legrosszabb fajtájú „nem az én asztalom” szemlélet megnyilvá­nulása? Ezért, ha a pártcsoport vagy az alapszervezet különös gonddal mérlegeli is a pályakez­dőkkel való törődést annál, aki ezt kifejezetten feladatul kapta, a többi párttag politikai tevé­kenységének megítélésénél sem hagyhatja figyelmen kívül. Hiszen akármi i9 az ő konkrét pártmeg­bízatásuk, a fiatalokkal való tö­rődés, azok nevelése kommunista kötelezettségük. Más területről véve a példát: városainkban mind több a szö­vetkezeti lakás, s a tulajdonosa­ik által választott, a közös ügye­ket intéző bizottság. E testületek politikai irányításának, a bennük dolgozó kommunisták összefogá­sának szervezeti formáit, mód­szereit jobbára még csak keresik az érintett pártszervezetek. Ha a párttagok nem is kaptak megbízatást a pártpolitika érvé­nyesítésére ezekben a testületek­ben — munkahelyük pártszerve­zete, ahova tartoznak, ilyen meg­bízatást adni voltaképpen nem is illetékes —, enélkül is termé­szetes kötelezettségük az elvsze­rű állásfoglalás. Ez nyilvánvalóan nem kisebbíti a konkrét, személyre szóló párt­megbízatások jelentőségét. Hiszen a közös cselekvésben elfoglalan­dó helyet, tevékenységi kört mé­gis csak meg kell határozni, az elérendő célt, a megoldandó fel­adatot meg kell jelölni. A kom­munistáknak tudniuk kell, hogy v rájuk elsődlegesen miben és hol számit a pártszervezet, miért fe­lelősek annak kollektívája előtt. Az utóbbi években örvendete­sen nőtt a kézzelfogható megbí­zatásokkal ellátott párttagok számaránya. Am bármennyire is jóleső érzéssel nyugtázható ez majd a beszámoló taggyűléseken, a puszta státisztika még nem ad teljes képet. Azt Is elemezni kell, ■ hogy megfelelő segítséget kap­tak-e a párttagok a megbízatás teljesítéséhez, folyamatosan meg- adták-e nekik a szükséges infor­mációt, s vajon a kapott feladat összhangban áll-e egyéniségük­kel, képességeikkel, adottságaik­kal. Maradjunk most csak az utób­biaknál. A pártfegyelem nyilván­valóan arra kötelezi a kommu­nistákat, hogy a feladatok válla­lásánál a közös érdeket, a poli­tikai szükségleteket tekintsék irányadónak. Ám a mai körül­mények között, amikor a párt­tagság tekintélyes létszámú, a hajlam és az érdeklődés pedig sokirányú, szinte minden feladat­ra meg lehet találni azt az em­bert, aki képes azt ellátni és örömmel is csinálja. Nincs tehát szükség arra, hogy erőnek erejé- ,, vei kötelezzünk valakit nemsze­retem feladatok elvállalására. E sorok írója nemrég találkozott egy olyan esettel, amikor valaki keserűen panaszolta: a pártszer­vezet mindenképpen ragaszkodik hozzá, hogy a KISZ patronálása legyen a feladata, holott ehhez semmi kedve, sem érzéke, vi­szont nagyon szívesen végezne propagandamunkát. Nos, a jelen­legi értékelések segíthetnek ab­ban, hogy minden párttag ilyen értelemben is „a helyére kerül­jön”, a közösség' olyan megbíza­tással lássa el, ahol örömmel ad­ja képességei legjavát. Pártunk politikai tevékenysége az egyéni és a közösségi cselek­vés összhangjára, harmóniájára épül. A kommunisták személyes részvételének gondos elemzése sokat segíthet abban, hogy a XII. kongresszusra készülve még jobb feltételeket teremtsünk ennek az összhangnak az érvényesüléséhez. Gy. L. CÉRNADÖMPING Egyheiktáros zöldségmeleghá­zat helyeznek üzembe a dél­szlovákiai Podhajská községben. A melegházat egy 1900 méter mélyből fakadó meleg forrás vi­zével fűtik, A termálvezeték­rendszer a továbbiakban még két hasonló mérető üvegház fűtését szolgálja. * A Hidrometeorológiai Szolgálat működtetése évente 200 millió koronába kerül az államnak. Megéri azonban a jelentős befek­tetés, mert a szakemberek becs­lése szerint a szolgálat időjárási előrejelzéseinek segítségével a mezőgazdasági termelés vesztesé­gei jelentősen csökkenthetők. A számítások szerint 1,2 milliárd korona az így megtakarított ösz- szeg. A méltán jó hírnévnek örven­dő csehszlovákiai cipők ez évben különösen előnyös piacot talál­nak a Szovjetunióban. 36 millió pár lábbelit készítenek az idén szovjet exportra. Az idén kerül valamelyik szovjet üzletbe az 500 milliomodik pár exportált cseh­szlovák cipő. utcai gyermekbalesetek megelőzésére a csehszlovák gyer­mekruházati ipar — egyelőre kí­sérletképpen — félmillió gyer­mekruházati cikknél élénk vilá­gító színeket alkalmaz. • A Pamutnyomóipari Vállalat újpesti Cérnagyárában varró- és kézimunkacérnákat gyártanak mintegy háromezer variációban. Termékeik hatvan százalékát tő­kés országokban értékesítik. Az üzemben a tervezettnél ezerkét­száz tonnával több varrócérnát állítanak elő és az 1980-ig terve­zett tőkés exportot is túlteljesí­tik. (MTI-fotó) KOMMUNISTA MŰSZAK, JELMEZ HÓFEHÉRKÉNEK Zöld koszorút akar a Béke brigád A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának tizenöt bri­gádjából hat nyerte el eddig a szocialista címet. Ezek közé tar­tozik a Béke nevet viselő kis kollektíva. Először Gáncs Sándor termelési osztályvezetőtől érdek­lődtem felőlük. — Mindössze tíz tagot számlál­nak, s összetételüket tekintve, va­lamennyien a termelési osztály dolgozói. Munkaköri feladatuk, a gyártáshoz szükséges optimális anyagmennyiség biztosítása. Te­hát a minőség és a takarékosság tekintetében jelentős feladat há­rul rájuk, s nagyrészt vállalásaik­kal is ezeken a területeken igye­keznek lelkes és lelkiismeretes brigádmunkával javítani. — Milyen eredménnyel? — Ebben az évben például^ mintegy négymillió forint értékű kelmeanyagot takarítottak meg, Jól szervezett, gondos munkájuk­kái. Továbbá szovjet exportunk túlteljesítése is jórészt nekik kö­szönhető, ami azt jelenti, hogy 05 ezerrel több lánykaruhát, fér­fiinget, női blúzt és köntöst tud­tunk szállítani, mint amennyi a tervezett volt. Ezáltal több, mint 200 ezer rubellel gyarapodott gyárunk idei exportbevétele. — Két éve alakultunk, s tíz női dolgozóból áll kollektívánk — mondja BaJcsa Istvánná bri­gádvezető, egy vaskos brigádnap­lót szorongatva. — A múlt évi munkánk alapján kaptuk meg a szocialista címet, s jelenleg má­sodszori elnyeréséért, a zöld ko­szorúért versenyzünk. — Mit vállaltak, s mi valósult meg az idén, ennek érdekében? — Ez mind az — mutat a naplóra. Ahogy felnyitja, megle­pődve látom a gyönyörű, díszes lapokat, s ami még lényegesebb, megállapíthatom, hogy a tartal­muk hűen tükrözi az igényes formát. — Ebben az évben összesen 200 társadalmi munkaórát vál­lalt, s már teljesített is brigá­dunk. Két kommunista műszakon vettünk részt, amiknek értékét — mint gyárunk többi brigádja — a városi óvodafejlesztési alapnak ajánlottuk fel. Több, mint 160 jelmezt készítettünk hulladék­anyagból, a Zrínyi Ilona Általá­nos Iskola részére, a Hófehérke című színházi előadásuk nyári bemutatójára. Mintegy százezer forint értékű munkáról van szó, amit a nemzetközi gyermekév tiszteletére vállaltunk. Brigá­dunkra hárult a munka tervezé­se, valamint a szabás és az irá­nyítás. Most fejeztünk be egy papírgyűjtési akciót, s tizenöt mázsa hulladékot adtunk át a MÉH-nek. Ennek értékét aján­dékok vásárlására fordítjuk, hogy melyik iskola kapja, nem árulom el. Meglepetést akarunk. — Ahogy látom, naplójukban nemcsak a vállalások, ünnepi rendezvények, brigádgyűlések, s a teljesített feladatok dokumen­tumai szerepelnek, hanem jócs­kán található bejegyzés kulturá­lis jellegű munkáikról is. — Igen, rendszeres a színház- és mozilátogatás, sőt író—olvasó találkozókat is szoktunk szervez­ni. Az ilyesmit nagyon szeret­jük — teszi hozzá mosolyogva. — Ezért vállalta el kollektívánk, a könyvierjesztést is a gyárban. Fél év alatt 40 ezer forint ér­tékű könyvet adtunk el, s tervez­zük egy karácsonyi könyvvásár megrendezését még. Beszélgettünk még a kongresz- szusi felajánlásokról, s a Béke szocialista brigádnak arról a szervezési és agitatív munkájá­ról, amelynek eredményeként öt új brigád alakult az ősz folya­mán, a versenyvállalásokhoz csatlakozva. Majd a gondok, ne­hézségek következtek, hiszen egy kivételével valamennyien felesé­gek, anyák, vagyis nemcsak a termelésben, s a társadalmi mun­kában vállalt feladatok teljesíté­sében, de a családi életben is helyt kell állniuk. Sőt! Szinte valamennyien tanulnak: marxis­ta—leninista középiskola, ruha­ipari szakközépiskola, párt- és KISZ-szeminárium, továbbképző száktanfolyam... — olvasom naplójukban a hosszú listáit. Tehát nem akármilyen kollek­tíváról van szó, amit mindezeken túl az is bizonyít, hogy négyen kapták meg közülük eddig a Szakma Kiváló Dolgozója elis­merést, sőt van, aki a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója. Tartalmas, eredményekben gazdag úton ha­ladnak, a szocialista brigád cím magasabb fokozatáért. Koloh Elek MELEG VONATOKAT ÍGÉRNEK — Még nem tudjuk, hogy mikor fordul téliesre az időjárás, de minket nem érhet meglepetés — mondta a napokban Szénássy László, a MÁV kecs­keméti vontatási főnökségének vezetője. — Már be­fejeztük a téli előkészületeket, téliesítettük a kuta­kat, darukat, mozdonyfordítókat. A hókotrók ki­javítva várják az üzembe helyezést. Gondoskod­tunk a télen szükséges jelzőeszközökről, a védő- felszerelésekről s megszerveztük dolgozóink meleg itallal való ellátását. Nagyon bízunk abban, hogy ezen a télen az utazóközönségnek nem lesz kifo­gása a személykocsik fűtése és világítása ellen. A főnökséghez tartozó, a helyi forgalmat lebonyolító mintegy 54 személykocsit ugyanis alaposan átvizs­gáltuk s gondosan kijavítottuk úgy a fűtő-, mint a világítóberendezéseket. • Télen-nyáron igen nagy szerepe van a vízlágyító berendezésnek a diesel-mozdonyok hűtővízzel való ellátásában. Fóris Imre lakatos ellenőrzi a beren­dezés üzemkészségét. Felkészülve várják a telet a vasutasok — Az idei év eddigi eredmé­nyei? — Ha a negyedik negyedév feladatait is úgy tudjuk megolda­ni, mint az év első kilenc hónap­jáét, akkor nem lesz okunk pa­naszra. Hat szocialista brigádunk 115 tagjának példamutató, lelki- ismeretes munkája nagyon sok­ban hozzájárult ahhoz, hogy kü­lönböző mutatóink jól alakultak. Szeptember végéig a tervezett 1 millió 174 ezer elegy-tonnakilo- méter helyett elértük az 1 millió 280 ezres teljesítményt. Igen jól alakult a mozdonyok haszonkilo- méter-teljesítménye. Vontató jár­műveink ugyanis kilenc hónap alatt 1 millió 222 ezer kilomé­tert futottak. Javult — nem utol­sósorban a jól szervezett gondos karbantartás hatására — a moz­donyok szolgálatképessége. A gőzmozdonyok 91, míg a diese­lek 83,5 százaléka állandóan üzemképes volt. Sajnos, az ener­giagazdálkodás területén nem tudtunk jelentős eredményeket elérni, mert még mindig magas a gőzmozdonyok aránya, ezzel kapcsolatban csak a jövő év első felében várhatunk változást. Az eddig felsorolt eredményeink an­nál is inkább jók, mert vonta­tó járműveinkből naponta há­rom nem a szállításban, hanem a Cegléd—Kiskunfélegyháza közöt­ti vonalszakasz villamosításánál dolgozik. — A vontatási főnökség mi­kor lesz érdekelt a villamosítás­ban? — A jövő év április elsején, a nyári időszámításra való át­• A télre való felkészülésben igen jó munkát végzett a Gagarin ne­vét viselő, ezüstjelvényes szocialista lakatosbrigád. Szalai Sándor és Szántai László lakatos egy 424-es mozdonyt javít. (Opauszky László felvételei) téréskor lép életbe az új menet­rend s várhatóan ekkor kezdő­dik Cegléd—Kiskunfélegyháza kö­zött a villamos vontatás. Huszon­három mozdonyvezetőnk „ugrás­ra készen” várja a villanymozdo­nyokat, ugyanis tanfolyamot vé­gezve már megszerezték a szük­séges képesítést. O. L. HOZZÁJÁRUL A LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁHOZ Szakcsoport Kiskunhalason Ötödik nyáron dolgoztak az idén kétszáz-négyszögöles parcel­láikon a Kiskunhalasi ÁFÉSZ zöldségtermelő szakcsoportjának tagjai. Az alakuláskor százhat­van tagja volt a szakcsoportnak, jelenleg kétszáz. A kiskunhalasi Vörös Október Tsz-től bérelt föl­det az ÁFÉSZ, és ezen termelnek a tagok zöldségféléket. Egy-egy 200 négyszögöles földért 340 fo­rint bérleti díjat fizetnek évente. A kezdeményezés sikerét nem­csak a taglétszám gyarapodása jelzi, hanem az is, hogy ked­vezőbben alakult az elmúlt idő­szakban Kiskunhalason a zöld­ségellátás. A szakcsoport tagjai elsősorban saját szükségletükre termelnek zöldségféléket, de bő­ven marad felesleg is, amit az ÁFÉSZ-nek adnak át, így szer­ződéses áron tudják értékesíteni. A szövetkezet árualapja is növe­kedett, üzleteikben jó minőségű zöldségféléket kínáltak az elmúlt hónapokban, sőt a tartósítóüze­mükbe is szállítottak a szakcso­port által megtermelt zöldségfé­lékből : paprikából, káposztából, uborkából. Többféle támogatást, kedvez­ményt ad az ÁFÉSZ a Sós-tó környékén levő mintegy 40 ezer négyzetméteres zöldségeskert művelőinek. A termelőket ellát­ják palántákkal, szükség esetén fuvarkedvezményt adnak a szál­lításokhoz és tavasztól őszig ideiglenes átvevőtelepet is léte­sítenek. Ezenkívül segítséget nyújtanak a vetőmagvak, vegy­szerek beszerzésében és szakta­nácsadással is hozzájárulnak a szakcsoport eredményes zöldség- termesztéséhez. Az idén már az ÁFÉSZ-nek mintegy 10—15 ton­na fejes káposztát, ugyanennyi burgonyát, 20—30 mázsa sárga­répát, valamint csaknem 100 má­zsa paradicsomot adtak át, hogy csupán a legjelentősebbeket em­lítsük. Újabb zöldségtermesztő szak­csoport létrehozását is tervezi az ÁFÉSZ, mégpedig a város más részén, a tompái út mentén. Fej­lesztési programot is kidolgoztak, Az úgynevezett közös pénzalap­ból permetezőgépeket, kerti szer­számokat vásárolnak, valamint csatornázást és útjavítást végez­nek. A szövetkezet sertésnevelő és hizlaló szakcsoportjának keretén belül is folyik zöldségtermelés. Tápkockagyártással és fólia alat­ti palántaneveléssel és zöldség- termeléssel foglalkoznak. Az itt felnevelt palántákból juttatnak a zöldségtermelő szakcsoport tag­jainak. Cs. I. • A tartósító üzemben első osztályú savanyított is csomagolnak. (Straszer András felvételei) paprikát Könnyűipari hírek • A (ejeskáposzta egy részét a szövetkezet tartósító üzemében dolgozzák fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom