Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-21 / 272. szám

■1 ® PETÖF?

• 1979. november 21.

BIZALMIAK A PÁRTCSOPORT ECETÉRŐL, MUNKÁJÁRÓL

GYÁRTMÁNYOK VILÁG SZÍN VONALON

cn

A XII. pártkongresszus előkészítésének fontos szakasza kezdődött meg november 15-én. Több helyen máris megtörtént, másutt december közepéig folyamatosan sor kerül az elmúlt ötévi munkát értékelő, s annak tanulságait, következtetéseit megvonva, működési területükön a legfontosabb feladatokról határozó pártalapszervezeti beszámoló taggyűlések. E fórumokat mindenütt megelőzte, illetve megelőzi a párt legkisebb egységeinek önértékelő számvetése. Az alábbiakban két pártcsoportvezető erről szóló híradását adjuk közre.

Gazdasági döntések a pártszervezet egyetértésével

Pártcsoportunk; a kiskunmajsai Jonathán Tsz gépműhelyében mű - ködik. Legutóbbi értekezletünket azzal kezdtük, hogy a csoport tagjai, így Lukácsi elvtárs, Kuklis János, Kovács Benő, Valkai elvtárs, O. Kovács Péter elmondták, milyennek ítélik meg önmaguk munkáját, a pártvezetőségtől kapott megbízatás teljesítését. Ebből nem hiányzott az önkritika

sem. Egyik elvtársunk például úgy vélekedett, hogy a gazdasági döntésekről nem mindig tudja megfogalmazni a véleményét, mert a gazdasági élet kérdései egyre bonyolultabbak. Nagyon érzi a magasabb politikai és szakmai képzettség szükségességét, hogy a részletkérdésekben is lássa az összefüggéseket, hogy magabiztosabban és többet tehessen a döntések megvalósítása érdekében.

Szó esett arról is, hogy az év elején bizony akadozott a párt- szervezet munkája. Mégpedig azért, mert nem volt meg a szükséges együttműködés a gazdaság- irányítás és a pártvezetőség között. Amióta Klucsó elvtárs a párttitkár, örvendetes a változás, Szövetkezetünk elnöke részt vesz a pártvezetőségi üléseken, a gazdasági döntéseket előzetesen megtárgyalja az alapszervezet vezetőségével. Ez jelentős fejlődés a korábbi gyakorlattal szemben, amikor kész tények jóváhagyása elé állítottak bennünket.

Az is hiba — fogalmazták meg a pártcsoport tagjai —, hogy a taggyűlés elé kerülő gazdasági beszámolók tele vannak számadatokkal. Ezek pedig nem érthetőek mindenki számára. Itt kell keresni az okát. hogy kevés a taggyűlési hozzászólás, hogy véleménynyilvánítás nélkül szavazunk meg határozati javaslatot. És ezért tűnik úgy. mintha mindenki sietne, hogy mielőbb legyen vége a taggyűlésnek.

O. Kovács Péter elvtárs ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem mindig a nagy dolgokkal kell a taggyűlésnek foglalkoznia. A rossz alkatrészellátás

például látszólag részletkérdés, mégis a jobb munka feltételeinek hiányát jelenti. Arról sem volt még szó, hogy az erőgépek nincsenek kihasználva. A szántóföldön ugyanis a keskeny szőlőtárcsával dolgoznak, a kis munkaszélesség miatt nagy sebességgel húznak a traktorok, és ez sok hibához vezet.

Ebből is látható, hogy a komNálunk, a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezetben hetvenhat fős pártalapszervezet működik. Ilyen nagy taglétszámú alapszervezetben jelentős szerep jut a párt- csoportoknak. A miénk csak egy a hét közül. Tíz párttag alkotja. A csoport tagjai munkabeosztásukból adódóan, más-más területen tevékenykednek. Nyolcán a közös gazdaságban, ketten pedig a saját tagi gazdaságban dolgoznak. Megtalálható közöttünk az első számú és közép — műszaki — vezető, termelésirányító, fizikai munkás és adminisztratív dolgozó egyaránt. Ezt azért tartjuk jónak, mert így a, pártcsoport a szövetkezet szinte minden területét áttekinti. A sokrétű és megbízható információk kölcsönös áramlása pedig a bizalmiak — a pártszervezet vezetősége részéről rendszeresen megadott — feladatmeghatározása mellett — nagyon fontos a csoport mindennapi politikai munkájához.

Pártcsoportunk ' munkájából csak néhány mozzanatot említek meg. Közösségünk tagjai is felfigyeltek rá, hogy aránytalanságok vannak a munka elosztásában, közben szinte folyamatosan növekedett az adminisztratív létszám. Az alapszervezet vezetősége a pártcsoportok -kezdeményezésére határozatba foglalta a javaslatot, a szövetkezet vezetése pedig ennek alapján további intézkedésig létszámstopot rendelt el a nem termelő munkakörökmunistáknak van véleménye, látják a párt életével kapcsolatos problémákat. Elhangzott olyan javaslat is, hogy két kisebb alap- szervezetben hatékonyabbá lehetne tenni a taggyűlések munkáját. A közös feladatok ismeretében a felvetődő gondokról érdemben lehetne vitatkozni, aztán pedig határozottan cselekedni.

Kránitz János

ben. Egyben olyan döntés is született, hogy megvizsgálják az üzem vezetőinek és adminisztratív dolgozóinak munkaköri elfoglaltságát, a munkaidő teljes és jobb kihasználása érdekében.

Pártcsoportunk működési területén négy, a szocialista címet többszörösen kiérdemelt brigád dolgozik. Megítélésünk szerint közösségünk tagjainak része van benne, hogy a négy brigád igen értékes gazdasági, kulturális és társadalmimuka-vállalásokkal benevezett a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenybe.

A csoport nyolc tagja állandó pártmegbízatást lát el. Egyik elvtársunk a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, van közöttünk, aki munkásőrként, illetve tanácstagként végzi pártfeladatát, néhányan pedig propagandisták. A szövetkezet sportfelelőse is a mi pártcsoportunk tagja, és úgy véljük; kollektívánknak nem kis szerepe van abban, hogy a szövetkezetben igen aktív élet folyik a sakk, kispuskalövészet és a futball sportágakban.

Minden részletre kitérően nehéz lenne pártcsopotunk munkájáról képet adni. E rövid bemutatással azt kívánjuk bizonyítani,- hogy a pártszervezet igazán eredményes munkája nagyon is függ a pártcsoportok tevékenységétől.

Kuruca János

• A Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyárában két új, számjegyvezérlésű megmunkáló központ gyártását kezdték meg. Az idén gyártmányaik nyolcvan százalékát már a legkorszerűbb számjegy, illetve számítógép vezérlésű berendezések alkotják. Termékeik nagy részét Lengyelországba. NSZK-ba, Franciaországba exportálják.

Gazdasági hírek

A szabadkai Gorenje-Sever, a Vajdaság egyik jelentős vállalata, magyar cégekkel kötött megállapodást szivattyúberendezések szállítására. Az exportszállítmányok értéke a következő öt évben meghaladja az 1 millió dollárt. A termelési kooperáció keretében az öntözőrendszerek alkatrészellátásához a jugoszlávok további 2 millió dollár értékű szállítással járulnak hozzá.

*

A jugoszláv és szovjet autógyártó cégek kereskedelmi forgalma 1980-ra a jelenlegi 52 millióról 100 millió dollárra növekszik. A Crvena Zastava autógyár kétszer annyi alkatrészt fog szállítani szovjet partnerének, mint most. A szovjet fél ugyanakkor

I.ada autókból a jelenlegi 12 000 helyett 25 000-t exportál Jugoszláviába.

•

A zágrábi Ferimport Külkereskedelmi Vállalat szerződést kötött a lengyel Stalexport és Cent- rostal cégekkel 155 ezer tonna különféle fémkohászati termék exportjára, illetve importjára. A kétoldalú szállítások értékét 60 millió dollárra becsülik.

A pártcsoportok kezdeményezésére

*x*x*x«*x.x.x«x*x*>:

Szolgáltatási gondok Kiskunhalason

• A budapesti órás szövetkezet kiskunhalasi fiókja.

Egyre inkább előtérbe kerül — országosan is — a szolgáltatások fejlesztésének fontossága, ami elengedhetetlenül szükséges az életszínvonal emeléséhez. Kiskunhalason átlagosan tíz százalékkal nő évente a szolgáltatások értéke, mégsem tudják kielégíteni minden téren az igényeket. Ugyanis egyes ágazatai jócskán elmaradnak a kívánt kapacitástól. Várnai Ivánt, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetőjét az említett gondokról kérdeztük.

— Az ipari szövetkezetek és vállalatok szolgáltatói tevékenységére fokozott fejlődés jellemző, kivéve a cipész- és ruhaipari szövetkezeteket. A cipészszövetkezet esetében az a tapasztalatunk, hogy jelenlegi kapacitása mellett, fennakadások nélkül képes kielégíteni' a lakosság igényeit. A méretes szabóságnál már más a helyzet. Hosszú átfutási idővel vállalnak munkát, s csak nehezen tudják teljesíteni a megrendelések sokaságát. Ugyanis mindössze hat fővel dolgoznak, s a műhely bővítése is szükséges lenne.

— Vannak-e elképzelések a megoldásra?

— Jövőben is hasonló nehézségek elé kell néznünk ezen a téren. Igaz, 72 ezer forint értékű gépi berendezés üzembe állítása történt a ruhaipari szövetkezetnél az idén, amely a szakmunkáshiányt próbálja némileg ellensúlyozni, mert ez jelenti jelenleg a legnagyobb gondot. Kétségbeejtő, hogy milyen kevesen vállalkoznak ma férfi- és nőiszabó-szak- mák elsajátítására, s az a kevés is a nagyobb vállalatoknál keres munkalehetőséget. Amíg ezen nem tudunk változtatni, felesleges lenne egy új műhely építése.

— És ha megfordítjuk a dolgot? Nem azért igyekeznek-e vállalatoknál elhelyezkedni a szakmunkások, mert a szövetkezet eléggé rossz munkakörülményeket, s kevés fizetést tud csak biztosítani?

— Elképzelhető, de gyors változás egyelőre nem várható. A

VI. ötéves terv elején ugyanis egy új szolgáltatóház üzembe helyezését akarjuk megvalósítani, ami fejlesztési alapunk jelentős részét leköti.

— Milyen részlegeknek ad otthont az új szolgáltatóház?

— A vegytisztftás, a férfi- és női fodrászat, a rádió- és tv-szerviz, valamint a fényképészet tárgyi feltételeinek javítását igyekszünk megoldani vele. Az egyébként a termelői munkát végző szövetkezetek és vállalatok szolgáltatói tevékenységét illetően is meglehetősen sok probléma mutatkozik. Az a legnagyobb baj, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak szinte valamennyi része veszteséges, vagyis magasabb a ráfordítás, mint amennyit a megrendelőknek fizetniük kell. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat például lakáskarbantartást végez a lakosság részére. Ennek az értéke az év első felében csaknem kétmillió forint volt, s ebből a vállalat vesztesége mintegy 150 ezerre tehető.

— Hogyan lehetne gazdaságossá tenni?

— Vagy megnövelni a szolgáltatásokért felszámolható munkabéreket, vagy nagyobb állami támogatást biztosítani. Ugyanis munka- és eszközigényesek a szolgáltatások, de ezeket az eszközöket közel sem lehet úgy kihasználni, mint a folyamatos termelésben. Topábbá sok időt elvesz a kiszállás, az anyagszállítás, és lehetne sorolni. Persze, a szolgáltatás elemzése meglehetősen bonyolult közgazdasági feladat, és az említettek nemcsak Kiskunhalasra jellemzőek.

— Szóval nem tartja kielégítőnek jelenleg a kiskunhalasi szolgáltatások helyzetét?

— A szabóság és a lakáskarbantartás területén nem. A többi szerintem megfelel a jelenlegi igényeknek.

— Akkor miért ezeknek a fejlesztését tervezik, s nem azon

ágazatokét, amelyek elmaradottak, gyengén működök?

— Mert a tárgyi feltételek javítása már ezeknél is szükséges, de tervezzük a lakáskarbantartási szolgáltatások fejlesztését is. A többi között keressük annak lehetőségét, hogy a KUNÉP, a Faipari Szövetkezet, s a kisiparosok hogyan tudnának koncentráltabban, hatékonyabban tevekeny- kedni. Továbbá, igyekszünk támogatni — adókedvezményekkel is — ezen szakmák kisiparosait, s a másodállásként történő foglalkoztatást. Sajnos, lehetőségeinkhez mért eszközöket kell megragadnunk. Például a Kossuth-la- kótelepen a tanácsi tulajdont képező garázsokból két ikergarázst haszonbérleti díj nélkül, négy kisiparos rendelkezésére bocsátunk. így bővül a lakótelepi szolgáltatás egy férfi és női szabóval, egy cipésszel, egy villanyszerelővel, meg egy rádió- és tv-műsze- résszel.

— Hogyan látja el a város a vonzáskörzetébe tartozó települések szolgáltatási igényeit?

— A fa- és építőipari szövetkezet Kiskunhalason kívül tizenegy környező településen végez textiltisztítást és tizennégy községben látja el a bútorok garanciális javítását. A szolgáltató szövetkezet többnyire fodrászüzleteket tart fenn a falvakban. Ezeken kívül a GELKA-t említeném még, amely rádió, televízió, és egyéb háztartási gépek javítását végzi öt községben, ahová rendszeresen kijárnak. A többi szolgáltatás igénybevételéért Kiskunhalasra kell utaznia a vonzáskörzet településein élő lakosságnak.

Sok minden kell, sok minden javításra szorul. — Nemcsak Halasra, de sajnos országosan is jellemző mindez a szolgáltatásokat illetően. S hogy mikor szűnik meg a sok „kell”, a sok gond? Nehéz válaszolni rá. De születnek a helyi lehetőségeket tükröző kezdeményezések, s történnek hathatós intézkedések is a gondok felszámolására. S talán legközelebb már nem a fenti címet kell adni beszélgetésünknek sem ...

Koloh Elek

■ KÉRDEZZEN - FELELÜNK ■

Hol helyezhető el a garázs?

Kecskeméten igen sok személy- gépkocsi van a lakosság tulajdonában, s e tényre bárki következtethet a közutakon reggel, illetve délután bonyolódó csúcsforgalomból, meg abból, hogy a napi munkaidő végeztével Trabantok, Skodák, Zsigulik, Wartburgok stb. parkolnak a város megannyi lakóépülete mentén. Az efféle szabadtéri garázsolás egyáltalán nem ad okot a kifogásolásra, annál inkább az a terjedőben levő sajnálatos gyakorlat, hogy a lakások melletti közterületek egy részét garázsként használt — deszkából, lemezből, csővázból, kátránypapírból eszká- bált — alkalmatosságok foglalják el. F. S.-től tudjuk, hogy főleg a Leninvárosban található jó néhány ilyen „létesítmény”, mely hovatovább akadályozza a közlekedést is, másoktól viszont arról értesültünk, hogy a többi városrészekben sem különb a helyzet. „Megengedhető mindez? Vajon mit tartalmaznak a vonatkozó szabályok?” — kérdezik olvasóink.

A közérdekű ügyben tájékoztatást kéntümk a kecskeméti Városi Tanács közlekedési csoportvezetőjétől, Irsa Ernőtől. Mint közölte, hosszú évek óta érvényben van az

a miniszteri rendelet, miszerint garázs csakis építési telken és az Országos Építésügyi Szabályzat településrendezési előírásainak megfelelően helyezhető el, a létesítéséhez pedig hatósági engedély szükséges. Ez utóbbi iránti kérelmek rendszeresen érkeznek a műszaki osztályhoz, mely a kötelező feltételek megléte esetén kiadja az építési határozatot. De nincsenek kevesen azok sem, akik illegálisan, tehát tanácsi jóváhagyás nélkül fabrikáltak maguknak valami garázsfélét az emeletes lakóházak szomszédságában, közterületen. Eme építmények zavarják, sőt itt-ott talán lehetetlenné is teszik a környékbeli normális közlekedést, másrészt esztétikai szempontból jelentenek kellemetlenséget, hiszen a sajátos alakzatukkal, színükkel rontják a városképet. A felkutatásuk és felszámolásuk érdekében az intézkedések már folyamatban vannak. Informátorunk végezetül elmondotta, a tulajdonosok a szóban forgó alkalmi garázs híján is kellően megóvhatják gépkocsijukat az időjárás viszontagságaitól, ha azt — a kereskedelemben mostanság is kapható — ponyvával beburkolva tárolják.

Hányszor kell fizetni útfejlesztési hozzájárulást?

Kecel településfejlesztési programjában fontos feladatként van megjelölve a belterületi utak kiépítése. E munkálatok az idén is folytatódtak, melynek során az eleddig földes Zsoldos utca is szilárd burkolatot kapott. Az ott lakók felajánlották, hogy családonként négyezer forinttal járulnak hozzá a költségek fedezéséhez. Közöttük azonban vannak olyanok, akiknek telke két utcát is érint, s így ők aggódnak amiatt, hogy a másik útvonal korszerűsítése esetén megint hasonló összeget kérnek tőlük. Ezért szeretnék tudni, hogy az állampolgár hányszor köteles fizetni útfejlesztési hozzájárulást?

Az évek óta hatályos jogszabály

szerint az utak fejlesztésével kapcsolatosan csak egyszeri hozzájárulás megfizetésére kötelezhetők az érintett telektulajdonosok. A konkrét esetben sincs ez másképp — érdeklődésünkre mindezt megerősítették az illetékesek —, vagyis azoknak a nagyközségbelieknek, akiknek ugyanazon telke két utca mentén fekszik, csak egyszer kell útfejlesztési hozzájárulást fizetniük a tanácsnak, akkor, amikor valamelyik útvonalat portalanít- ják, korszerűsítik. A teljesség kedvéért közöljük még, hogy az ilyen jogcímen előírt és a megadott határidőre ki nem egyenlített tartozást az adóhatóság hajtja be az adós felszólítása, vagy a fizetéséből való letiltás révén.

Érdemes-e gyűjteni gyógynövényt?

A hetényegyházi Czerman László jártában-keltében értékes gyógynövényekkel találkozott a mezőn, s elhatározta, azokat összegyűjti. Nem is gondolt arra, hogy e munkája fölöslegessé válik, mert az áru átvétele megoldatlan a környezetében. „Tényleg a szemétbe muszáj dobnom e gyógyalapanya- got?” — tudakolja a szerkesztőségünkhöz küldött levelében.

Bár a kamilla, a csipkebogyó, s japánakácvirág és más gyógynövény gyűjtésére minden évben a sajtószervek segítségével is buzdítják a lakosságot, a termés átvétele körül valóban nincs minden rendjén megyénkben. Korábban voltak ugyan ilyesféle felvásárlóhelyek, de valamilyen okból megszűntek. Idén például Kecskeméten már csak az UNIVER Szövetkezet vett át gyógyászati feldolgozásra szánt növényt, pontosabban mákgubót, de a többi említett áru felvásárlására nem kapott megbízást a forgalmazó szak- vállalattól, a HERBÁRIA-tól. Mint megtudtuk, az ön lakóhelyén és annak környékén valóban nincs lehetőség az összegyűjtött gyógynövény átadására. Kedvező választ tehát nem kaphat kérdésére, az eset azonban alapul szolgál egy javaslathoz, nevezetesen, hogy a felvásárlás állami és szövetkezeti illetékeseinek keresniük kellene a módot arra, hogy legalább a jövő évtől kezdve szervezetten vegyék át az ilyen növényeket a gyűjtőktől, akik érdekében természetesen a HERBARIA is tehetne egyet s mást.

Hogyan közlekednek a helyi buszjáratok?

A Kecskeméten lakó Váci Lász- lóné, Nagy Imre, R. L. és mások amiatt panaszkodnak, hogy a városban közlekedő autóbuszok gyakorta pontatlanok, minek következtében a feltételes megállókban várakozók sohasem tudják mikor érkezik a kocsi. Olvasóink aziránt érdeklődnek: a menetidő betartását miért nem követelik meg szigorúbban a személyforgalom vezetői?

A kérdésről beszéltünk a Volán

9-es számú Vállalattal, ahol a következőket hallottuk: A helyi járatú autóbuszok menetrend szerinti pontossággal startolnak a kiindulási helyükről — kivételek csak az elháríthatatlan műszaki és egyéb akadályok miatt fordulnak elő —, szintúgy a városszéli végállomásukról. Az útvonalat pedig a forgalmi viszonyoktól függően teszik meg.

összeállította: Velkei Árpád

FAKITERMELÉS A BÖRZSÖNYBEN

• Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság királyréti erdészetének dolgozói a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy ez évi tervüket túlteljesítik.

A Börzsöny hegység déli részén több mint ötezer hektáron gazdálkodó erdészetben javítják az ipari felhasználásra kerülő fatermékek minőségét, s takarékoskodnak az üzemanyaggal.

SHi *