Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-21 / 272. szám

■1 ® PETÖF? • 1979. november 21. BIZALMIAK A PÁRTCSOPORT ECETÉRŐL, MUNKÁJÁRÓL GYÁRTMÁNYOK VILÁG SZÍN VONALON cn A XII. pártkongresszus előkészítésének fontos szakasza kezdődött meg november 15-én. Több helyen máris megtör­tént, másutt december közepéig folyamatosan sor kerül az elmúlt ötévi munkát értékelő, s annak tanulságait, követ­keztetéseit megvonva, működési területükön a legfontosabb feladatokról határozó pártalapszervezeti beszámoló taggyű­lések. E fórumokat mindenütt megelőzte, illetve megelőzi a párt legkisebb egységeinek önértékelő számvetése. Az aláb­biakban két pártcsoportvezető erről szóló híradását adjuk közre. Gazdasági döntések a pártszervezet egyetértésével Pártcsoportunk; a kiskunmajsai Jonathán Tsz gépműhelyében mű - ködik. Legutóbbi értekezletünket azzal kezdtük, hogy a csoport tagjai, így Lukácsi elvtárs, Kuklis János, Kovács Benő, Valkai elv­társ, O. Kovács Péter elmondták, milyennek ítélik meg önmaguk munkáját, a pártvezetőségtől ka­pott megbízatás teljesítését. Eb­ből nem hiányzott az önkritika sem. Egyik elvtársunk például úgy vélekedett, hogy a gazdasági döntésekről nem mindig tudja megfogalmazni a véleményét, mert a gazdasági élet kérdései egyre bonyolultabbak. Nagyon ér­zi a magasabb politikai és szak­mai képzettség szükségességét, hogy a részletkérdésekben is lás­sa az összefüggéseket, hogy ma­gabiztosabban és többet tehessen a döntések megvalósítása érdeké­ben. Szó esett arról is, hogy az év elején bizony akadozott a párt- szervezet munkája. Mégpedig azért, mert nem volt meg a szük­séges együttműködés a gazdaság- irányítás és a pártvezetőség kö­zött. Amióta Klucsó elvtárs a párttitkár, örvendetes a változás, Szövetkezetünk elnöke részt vesz a pártvezetőségi üléseken, a gaz­dasági döntéseket előzetesen meg­tárgyalja az alapszervezet veze­tőségével. Ez jelentős fejlődés a korábbi gyakorlattal szemben, amikor kész tények jóváhagyása elé állítottak bennünket. Az is hiba — fogalmazták meg a pártcsoport tagjai —, hogy a taggyűlés elé kerülő gazdasági beszámolók tele vannak számada­tokkal. Ezek pedig nem érthe­tőek mindenki számára. Itt kell keresni az okát. hogy kevés a taggyűlési hozzászólás, hogy véle­ménynyilvánítás nélkül szava­zunk meg határozati javaslatot. És ezért tűnik úgy. mintha min­denki sietne, hogy mielőbb le­gyen vége a taggyűlésnek. O. Kovács Péter elvtárs ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem mindig a nagy dolgok­kal kell a taggyűlésnek foglal­koznia. A rossz alkatrészellátás például látszólag részletkérdés, mégis a jobb munka feltételei­nek hiányát jelenti. Arról sem volt még szó, hogy az erőgépek nincsenek kihasználva. A szántó­földön ugyanis a keskeny szőlő­tárcsával dolgoznak, a kis mun­kaszélesség miatt nagy sebesség­gel húznak a traktorok, és ez sok hibához vezet. Ebből is látható, hogy a kom­Nálunk, a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezetben hetvenhat fős pártalapszervezet működik. Ilyen nagy taglétszámú alapszervezet­ben jelentős szerep jut a párt- csoportoknak. A miénk csak egy a hét közül. Tíz párttag alkotja. A csoport tagjai munkabeosztá­sukból adódóan, más-más terüle­ten tevékenykednek. Nyolcán a közös gazdaságban, ketten pedig a saját tagi gazdaságban dolgoz­nak. Megtalálható közöttünk az első számú és közép — műszaki — vezető, termelésirányító, fizikai munkás és adminisztratív dolgo­zó egyaránt. Ezt azért tartjuk jó­nak, mert így a, pártcsoport a szövetkezet szinte minden terü­letét áttekinti. A sokrétű és meg­bízható információk kölcsönös áramlása pedig a bizalmiak — a pártszervezet vezetősége részé­ről rendszeresen megadott — fel­adatmeghatározása mellett — na­gyon fontos a csoport mindenna­pi politikai munkájához. Pártcsoportunk ' munkájából csak néhány mozzanatot említek meg. Közösségünk tagjai is felfi­gyeltek rá, hogy aránytalanságok vannak a munka elosztásában, közben szinte folyamatosan nö­vekedett az adminisztratív lét­szám. Az alapszervezet vezetősé­ge a pártcsoportok -kezdeménye­zésére határozatba foglalta a ja­vaslatot, a szövetkezet vezetése pedig ennek alapján további in­tézkedésig létszámstopot rendelt el a nem termelő munkakörök­munistáknak van véleménye, lát­ják a párt életével kapcsolatos problémákat. Elhangzott olyan ja­vaslat is, hogy két kisebb alap- szervezetben hatékonyabbá lehet­ne tenni a taggyűlések munkáját. A közös feladatok ismeretében a felvetődő gondokról érdemben le­hetne vitatkozni, aztán pedig ha­tározottan cselekedni. Kránitz János ben. Egyben olyan döntés is szü­letett, hogy megvizsgálják az üzem vezetőinek és adminisztra­tív dolgozóinak munkaköri elfog­laltságát, a munkaidő teljes és jobb kihasználása érdekében. Pártcsoportunk működési te­rületén négy, a szocialista címet többszörösen kiérdemelt brigád dolgozik. Megítélésünk szerint közösségünk tagjainak része van benne, hogy a négy brigád igen értékes gazdasági, kulturális és társadalmimuka-vállalásokkal be­nevezett a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenybe. A csoport nyolc tagja állandó pártmegbízatást lát el. Egyik elvtársunk a városi párt-végre­hajtóbizottság tagja, van közöt­tünk, aki munkásőrként, illetve tanácstagként végzi pártfeladatát, néhányan pedig propagandisták. A szövetkezet sportfelelőse is a mi pártcsoportunk tagja, és úgy véljük; kollektívánknak nem kis szerepe van abban, hogy a szö­vetkezetben igen aktív élet folyik a sakk, kispuskalövészet és a futball sportágakban. Minden részletre kitérően ne­héz lenne pártcsopotunk munká­járól képet adni. E rövid bemu­tatással azt kívánjuk bizonyítani,- hogy a pártszervezet igazán ered­ményes munkája nagyon is függ a pártcsoportok tevékenységétől. Kuruca János • A Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyárában két új, számjegyvezérlésű megmun­káló központ gyártását kezdték meg. Az idén gyártmányaik nyolcvan százalékát már a leg­korszerűbb számjegy, illetve szá­mítógép vezérlésű berendezések alkotják. Termékeik nagy részét Lengyelországba. NSZK-ba, Fran­ciaországba exportálják. Gazdasági hírek A szabadkai Gorenje-Sever, a Vajdaság egyik jelentős vállalata, magyar cégekkel kötött megálla­podást szivattyúberendezések szállítására. Az exportszállítmá­nyok értéke a következő öt év­ben meghaladja az 1 millió dol­lárt. A termelési kooperáció ke­retében az öntözőrendszerek al­katrészellátásához a jugoszlávok további 2 millió dollár értékű szállítással járulnak hozzá. * A jugoszláv és szovjet autó­gyártó cégek kereskedelmi for­galma 1980-ra a jelenlegi 52 mil­lióról 100 millió dollárra növek­szik. A Crvena Zastava autógyár kétszer annyi alkatrészt fog szál­lítani szovjet partnerének, mint most. A szovjet fél ugyanakkor I.ada autókból a jelenlegi 12 000 helyett 25 000-t exportál Jugo­szláviába. • A zágrábi Ferimport Külkeres­kedelmi Vállalat szerződést kö­tött a lengyel Stalexport és Cent- rostal cégekkel 155 ezer tonna különféle fémkohászati termék exportjára, illetve importjára. A kétoldalú szállítások értékét 60 millió dollárra becsülik. A pártcsoportok kezdeményezésére *x*x*x«*x.x.x«x*x*>: Szolgáltatási gondok Kiskunhalason • A budapesti órás szövetkezet kiskunhalasi fiókja. Egyre inkább előtérbe kerül — országosan is — a szolgáltatások fejlesztésének fontossága, ami el­engedhetetlenül szükséges az élet­színvonal emeléséhez. Kiskunha­lason átlagosan tíz százalékkal nő évente a szolgáltatások értéke, mégsem tudják kielégíteni min­den téren az igényeket. Ugyanis egyes ágazatai jócskán elmarad­nak a kívánt kapacitástól. Várnai Ivánt, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetőjét az említett gondokról kérdeztük. — Az ipari szövetkezetek és vállalatok szolgáltatói tevékeny­ségére fokozott fejlődés jellemző, kivéve a cipész- és ruhaipari szövetkezeteket. A cipészszövet­kezet esetében az a tapasztala­tunk, hogy jelenlegi kapacitása mellett, fennakadások nélkül ké­pes kielégíteni' a lakosság igé­nyeit. A méretes szabóságnál már más a helyzet. Hosszú átfutási idővel vállalnak munkát, s csak nehezen tudják teljesíteni a meg­rendelések sokaságát. Ugyanis mindössze hat fővel dolgoznak, s a műhely bővítése is szükséges lenne. — Vannak-e elképzelések a megoldásra? — Jövőben is hasonló nehézsé­gek elé kell néznünk ezen a té­ren. Igaz, 72 ezer forint értékű gépi berendezés üzembe állítása történt a ruhaipari szövetkezetnél az idén, amely a szakmunkás­hiányt próbálja némileg ellensú­lyozni, mert ez jelenti jelenleg a legnagyobb gondot. Kétségbeejtő, hogy milyen kevesen vállalkoz­nak ma férfi- és nőiszabó-szak- mák elsajátítására, s az a kevés is a nagyobb vállalatoknál keres munkalehetőséget. Amíg ezen nem tudunk változtatni, felesleges lenne egy új műhely építése. — És ha megfordítjuk a dol­got? Nem azért igyekeznek-e vál­lalatoknál elhelyezkedni a szak­munkások, mert a szövetkezet eléggé rossz munkakörülménye­ket, s kevés fizetést tud csak biztosítani? — Elképzelhető, de gyors vál­tozás egyelőre nem várható. A VI. ötéves terv elején ugyanis egy új szolgáltatóház üzembe he­lyezését akarjuk megvalósítani, ami fejlesztési alapunk jelentős részét leköti. — Milyen részlegeknek ad ott­hont az új szolgáltatóház? — A vegytisztftás, a férfi- és női fodrászat, a rádió- és tv-szerviz, valamint a fényképészet tárgyi feltételeinek javítását igyekszünk megoldani vele. Az egyébként a termelői munkát végző szövetke­zetek és vállalatok szolgáltatói tevékenységét illetően is meglehe­tősen sok probléma mutatkozik. Az a legnagyobb baj, hogy ezek­nek a szolgáltatásoknak szinte valamennyi része veszteséges, vagyis magasabb a ráfordítás, mint amennyit a megrendelőknek fizetniük kell. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat például lakás­karbantartást végez a lakosság részére. Ennek az értéke az év első felében csaknem kétmillió forint volt, s ebből a vállalat vesztesége mintegy 150 ezerre te­hető. — Hogyan lehetne gazdaságossá tenni? — Vagy megnövelni a szolgál­tatásokért felszámolható munka­béreket, vagy nagyobb állami tá­mogatást biztosítani. Ugyanis munka- és eszközigényesek a szolgáltatások, de ezeket az esz­közöket közel sem lehet úgy ki­használni, mint a folyamatos ter­melésben. Topábbá sok időt el­vesz a kiszállás, az anyagszállítás, és lehetne sorolni. Persze, a szol­gáltatás elemzése meglehetősen bonyolult közgazdasági feladat, és az említettek nemcsak Kiskunha­lasra jellemzőek. — Szóval nem tartja kielégítő­nek jelenleg a kiskunhalasi szol­gáltatások helyzetét? — A szabóság és a lakáskar­bantartás területén nem. A többi szerintem megfelel a jelenlegi igényeknek. — Akkor miért ezeknek a fej­lesztését tervezik, s nem azon ágazatokét, amelyek elmaradot­tak, gyengén működök? — Mert a tárgyi feltételek ja­vítása már ezeknél is szükséges, de tervezzük a lakáskarbantar­tási szolgáltatások fejlesztését is. A többi között keressük annak lehetőségét, hogy a KUNÉP, a Faipari Szövetkezet, s a kisiparo­sok hogyan tudnának koncentrál­tabban, hatékonyabban tevekeny- kedni. Továbbá, igyekszünk támo­gatni — adókedvezményekkel is — ezen szakmák kisiparosait, s a másodállásként történő foglal­koztatást. Sajnos, lehetőségeink­hez mért eszközöket kell megra­gadnunk. Például a Kossuth-la- kótelepen a tanácsi tulajdont ké­pező garázsokból két ikergarázst haszonbérleti díj nélkül, négy kisiparos rendelkezésére bocsá­tunk. így bővül a lakótelepi szol­gáltatás egy férfi és női szabóval, egy cipésszel, egy villanyszerelő­vel, meg egy rádió- és tv-műsze- résszel. — Hogyan látja el a város a vonzáskörzetébe tartozó települé­sek szolgáltatási igényeit? — A fa- és építőipari szövet­kezet Kiskunhalason kívül tizen­egy környező településen végez textiltisztítást és tizennégy köz­ségben látja el a bútorok garan­ciális javítását. A szolgáltató szö­vetkezet többnyire fodrászüzlete­ket tart fenn a falvakban. Ezeken kívül a GELKA-t említeném még, amely rádió, televízió, és egyéb háztartási gépek javítását végzi öt községben, ahová rendszeresen kijárnak. A többi szolgáltatás igénybevételéért Kiskunhalasra kell utaznia a vonzáskörzet tele­pülésein élő lakosságnak. Sok minden kell, sok minden javításra szorul. — Nemcsak Ha­lasra, de sajnos országosan is jel­lemző mindez a szolgáltatásokat illetően. S hogy mikor szűnik meg a sok „kell”, a sok gond? Nehéz válaszolni rá. De születnek a helyi lehetőségeket tükröző kez­deményezések, s történnek hat­hatós intézkedések is a gondok felszámolására. S talán legköze­lebb már nem a fenti címet kell adni beszélgetésünknek sem ... Koloh Elek ■ KÉRDEZZEN - FELELÜNK ■ Hol helyezhető el a garázs? Kecskeméten igen sok személy- gépkocsi van a lakosság tulajdo­nában, s e tényre bárki következ­tethet a közutakon reggel, illetve délután bonyolódó csúcsforgalom­ból, meg abból, hogy a napi mun­kaidő végeztével Trabantok, Sko­dák, Zsigulik, Wartburgok stb. parkolnak a város megannyi lakó­épülete mentén. Az efféle szabad­téri garázsolás egyáltalán nem ad okot a kifogásolásra, annál inkább az a terjedőben levő sajnálatos gyakorlat, hogy a lakások melletti közterületek egy részét garázsként használt — deszkából, lemezből, csővázból, kátránypapírból eszká- bált — alkalmatosságok foglalják el. F. S.-től tudjuk, hogy főleg a Leninvárosban található jó néhány ilyen „létesítmény”, mely hovato­vább akadályozza a közlekedést is, másoktól viszont arról értesültünk, hogy a többi városrészekben sem különb a helyzet. „Megengedhető mindez? Vajon mit tartalmaznak a vonatkozó szabályok?” — kér­dezik olvasóink. A közérdekű ügyben tájékozta­tást kéntümk a kecskeméti Városi Tanács közlekedési csoportvezető­jétől, Irsa Ernőtől. Mint közölte, hosszú évek óta érvényben van az a miniszteri rendelet, miszerint garázs csakis építési telken és az Országos Építésügyi Szabályzat te­lepülésrendezési előírásainak meg­felelően helyezhető el, a létesíté­séhez pedig hatósági engedély szükséges. Ez utóbbi iránti kérel­mek rendszeresen érkeznek a mű­szaki osztályhoz, mely a kötelező feltételek megléte esetén kiadja az építési határozatot. De nincse­nek kevesen azok sem, akik ille­gálisan, tehát tanácsi jóváhagyás nélkül fabrikáltak maguknak va­lami garázsfélét az emeletes lakó­házak szomszédságában, közterü­leten. Eme építmények zavarják, sőt itt-ott talán lehetetlenné is te­szik a környékbeli normális köz­lekedést, másrészt esztétikai szem­pontból jelentenek kellemetlensé­get, hiszen a sajátos alakzatukkal, színükkel rontják a városképet. A felkutatásuk és felszámolásuk ér­dekében az intézkedések már fo­lyamatban vannak. Informátorunk végezetül elmondotta, a tulajdono­sok a szóban forgó alkalmi garázs híján is kellően megóvhatják gép­kocsijukat az időjárás viszontag­ságaitól, ha azt — a kereskedelem­ben mostanság is kapható — pony­vával beburkolva tárolják. Hányszor kell fizetni útfejlesztési hozzájárulást? Kecel településfejlesztési prog­ramjában fontos feladatként van megjelölve a belterületi utak ki­építése. E munkálatok az idén is folytatódtak, melynek során az el­eddig földes Zsoldos utca is szi­lárd burkolatot kapott. Az ott la­kók felajánlották, hogy családon­ként négyezer forinttal járulnak hozzá a költségek fedezéséhez. Kö­zöttük azonban vannak olyanok, akiknek telke két utcát is érint, s így ők aggódnak amiatt, hogy a másik útvonal korszerűsítése ese­tén megint hasonló összeget kér­nek tőlük. Ezért szeretnék tudni, hogy az állampolgár hányszor kö­teles fizetni útfejlesztési hozzájá­rulást? Az évek óta hatályos jogszabály szerint az utak fejlesztésével kap­csolatosan csak egyszeri hozzájá­rulás megfizetésére kötelezhetők az érintett telektulajdonosok. A konkrét esetben sincs ez másképp — érdeklődésünkre mindezt meg­erősítették az illetékesek —, vagyis azoknak a nagyközségbelieknek, akiknek ugyanazon telke két utca mentén fekszik, csak egyszer kell útfejlesztési hozzájárulást fizet­niük a tanácsnak, akkor, amikor valamelyik útvonalat portalanít- ják, korszerűsítik. A teljesség ked­véért közöljük még, hogy az ilyen jogcímen előírt és a megadott ha­táridőre ki nem egyenlített tarto­zást az adóhatóság hajtja be az adós felszólítása, vagy a fizetésé­ből való letiltás révén. Érdemes-e gyűjteni gyógynövényt? A hetényegyházi Czerman Lász­ló jártában-keltében értékes gyógynövényekkel találkozott a mezőn, s elhatározta, azokat össze­gyűjti. Nem is gondolt arra, hogy e munkája fölöslegessé válik, mert az áru átvétele megoldatlan a kör­nyezetében. „Tényleg a szemétbe muszáj dobnom e gyógyalapanya- got?” — tudakolja a szerkesztősé­günkhöz küldött levelében. Bár a kamilla, a csipkebogyó, s japánakácvirág és más gyógynö­vény gyűjtésére minden évben a sajtószervek segítségével is buz­dítják a lakosságot, a termés át­vétele körül valóban nincs min­den rendjén megyénkben. Koráb­ban voltak ugyan ilyesféle felvá­sárlóhelyek, de valamilyen okból megszűntek. Idén például Kecske­méten már csak az UNIVER Szö­vetkezet vett át gyógyászati fel­dolgozásra szánt növényt, ponto­sabban mákgubót, de a többi em­lített áru felvásárlására nem ka­pott megbízást a forgalmazó szak- vállalattól, a HERBÁRIA-tól. Mint megtudtuk, az ön lakóhelyén és annak környékén valóban nincs lehetőség az összegyűjtött gyógy­növény átadására. Kedvező választ tehát nem kaphat kérdésére, az eset azonban alapul szolgál egy javaslathoz, nevezetesen, hogy a felvásárlás állami és szövetkezeti illetékeseinek keresniük kellene a módot arra, hogy legalább a jövő évtől kezdve szervezetten vegyék át az ilyen növényeket a gyűjtők­től, akik érdekében természetesen a HERBARIA is tehetne egyet s mást. Hogyan közlekednek a helyi buszjáratok? A Kecskeméten lakó Váci Lász- lóné, Nagy Imre, R. L. és mások amiatt panaszkodnak, hogy a vá­rosban közlekedő autóbuszok gya­korta pontatlanok, minek követ­keztében a feltételes megállókban várakozók sohasem tudják mikor érkezik a kocsi. Olvasóink aziránt érdeklődnek: a menetidő betartá­sát miért nem követelik meg szi­gorúbban a személyforgalom ve­zetői? A kérdésről beszéltünk a Volán 9-es számú Vállalattal, ahol a kö­vetkezőket hallottuk: A helyi já­ratú autóbuszok menetrend szerinti pontossággal startolnak a kiindu­lási helyükről — kivételek csak az elháríthatatlan műszaki és egyéb akadályok miatt fordulnak elő —, szintúgy a városszéli végállomá­sukról. Az útvonalat pedig a for­galmi viszonyoktól függően teszik meg. összeállította: Velkei Árpád FAKITERMELÉS A BÖRZSÖNYBEN • Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság királyréti erdésze­tének dolgozói a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy ez évi tervüket túlteljesítik. A Börzsöny hegység déli részén több mint ötezer hektáron gazdál­kodó erdészetben javítják az ipari felhasználásra kerülő fatermékek minőségét, s takarékoskodnak az üzemanyaggal. SHi *

Next

/
Oldalképek
Tartalom