Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
1979. november 18. • PETŐFI NÉPE • S 9 Évről évre több családi ház épül a megyében. A KSH megyei igazgatóságának jelentése Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi életének alakulásáról (Folytátás az 1. oldalról.) 1978. évitől. Erre lehet számítani a burgonya és a cukorrépa fajlagos hozamainál is. A csapadékhiányos időjárás okozta általában a zöldségfélék mennyiségének mérsékelt csökkenését, ugyanakkor a fűszerpaprika terméskilátásai igen kedvezőek. A szója és a napraforgó termésátlaga meghaladta az előző évit. A jelentős nagyságú másodvetések hozama is elmaradt a tervezettől. Az október végi erősebb lehűlés miatt elfagyott a silókukorica nagyabb része, a zöldségfélék közül a zöldbab és az uborka. Jó ütemben folytak a betakarítási munkák. Október végéiig a kukorica 83, a burgonya 99, a szántóföldi zöldségfélék 90 százalékát, és a cukorrépa 63 százalékát betakarították. A nagyüzemekben a szőlőterületek 95 százalékát leszüretelték. A betakarítási munkák előrehaladásával a gazdaságok a talajelőkészítést és a vetési munkákat szorgalmazzák. A Duna melléki termelési körzetben az őszi vetések állománya jó, ugyanez nem jellemző a megye más területeire. A megye szarvasmarha-állománya 1979. szeptember 30-án csaknem 150 ezer daráb volt. Míg országosan 0;7 százalékkal csökkent, a megyében az állomány mérsékelten növekvő. Az állami gazdaságokban a szarvasmarha 5 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban pedig 3 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. Ugyanebben az időszakban a kisgazdaságok állománya mintegy 6 százalékkal csökkent. A tehén- és előhasi üszőállomány több, mint egy évvel korábban. A megye sertésállománya az év folyamán fokozatosan emelkedett — jelenleg 1,1 millió darab — 87 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A növekedés mértéke meghaladta az országost. A kocaállomány azonban alig gyarapodott. Az élőállat és a tej felvásárlása 1979-ben kiegyensúlyozott és dinamikusan növekvő volt. Az 1979. I—III. negyedévében felvásárolt vágómarha 2,4 százalékkal, a vágósertés 6,9 százalékkal, a baromfi 3,6 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A felvásárolt tej 6 százalékkal haladta meg az 1978. I—III. negyedévi mennyisében A tojás felvásárlása az első félév folyamán dinamikusan növekedett, a harmadik negyedévben pédig mérsékelten csökkent, Szállítás, kereskedelem A megye közlekedési vállalatának autóbuszait mind többen veszik igénybe. 1979 októberéig az utazások száma meghaladta a 40 milliót, ami 6 százalékkal több, több mint 1978 azonos időszakában. Az összforgalomnál is nagyobb mértékben emelkedett a helyi járatokat igénybe vevők száma, elsősorban a megyeszékhely autóbuszainak utaslétszáma növekedett. Az áruszállítás 96 ezer tonnával volt kevesebb, az átlagos szállítási távolság azonban 24-ről 26 kilométer fölé emelkedett. A szocialista kiskereskedelem forgalma — összehasonlítható árakon — csökkenő ütemben emelkedik. 1979. I—III. negyedévben mindössze 2,3 százalékkal — országosan csak 1,4 százalékkal — haladta meg az előző évit. Hasonló tendencia tapasztalható a vegyes iparcikkeknél, ennél gyorsabban nőtt a bolti élelmiszerek forgalma. Csökkent viszont a vendéglátásé és a ruházati cikkeké. A kiskereskedelem — fogyasztói folyóáron — 1979. első háromnegyed évében 11,5 milliárd forintot forgalmazott, összesen 10,5 százalékkal haladta meg az 1978. I—III. negyedévit. Az áprilisban bevezetett hosz- szabbított csütörtöki nyitva tartás a megyében 17 boltot érintett. Ez jól bevált, sikerült a szombati csúcsforgalmat csökkenteni, megosztani csütörtök és szombat között. Az általános tapasztalatok szerint 19 óráig sok vevő keresi fel a boltokat és vásárol, 19 óra után azonban gyérül a forgalom, annyira, hogy a bevétel a béreket és a rezsit sem fedezi. Foglalkoztatottság 1979 első kilenc hónapjában a megfigyelt népgazdasági ágak közül az iparban és az építőiparban — az előző évék lassú növekedésével szemben — a foglalkoztatottak számának már kis mértékű csökkenése figyelhető meg. Az ipar létszámcsökkenése az ágazat kedvező szerkezeti átalakulásával járt együtt. Míg a nehézipar mintegy 1 százalékkal növelte létszámát, addig a könnyűipar közel 3 százalékkal kisebb létszámmal gazdálkodott, mint egy évvel korábban. Az állami mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ágazatban az egy évvel korábbinál erőteljesebb létszámcsökkenés ment végbe. A vízgazdálkodásiban és a kereskedelemben az előző évinél mérsékeltebb a foglalkoztatottságbővülés. A közlekedésben, a személyi és gazdasági szolgáltatás ágazatban, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban az egy évvel korábbi létszámcsökkenéssel szemben különböző mértékű létszám- növekedés tapasztalható. Legdinamikusabb, közel 9 százalékos létszámnövekedés valósult meg a személyi és üzleti szolgáltatás al- ágazatban. 1979. első háromnegyed évében tovább folytatódott a nem fizikai foglalkoztatottak arányának emelkedése. Kivételt képez ez alól a vízgazdálkodás, valamint a személyi és gazdasági szolgáltatás ágazat. A lakosság életkörülményeinek alakulása A Bács-Kiskun megyében történt népmozgalmi események közül kedvező, hogy 1979. szeptember végéig kevesebben haltak meg (5708-an), mint egy évvel korábban, de kedvezőtlen, hogy az élveszületések száma (6409) nem érte el a tavalyit és jóval alatta volt a két évvel ezelőttinek. A tényezők együttes hatására a természetes szaporodás ugyan másfélszerese volt az 1978. első háromnegyedévinek, de még a felét sem érte el a két évvel korábbinak. Csökkent a 'házasság- kötések száma, de kedvező, hogy ennél nagyobb mértékben esett vissza a válásoké. A csecsemőhalálozási arány Bács megyében lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál: ez évben minden ezer élveszülöttre 16 egy éven aluli halálozás jutott, országosan (az első nyolc hónap adatai alapján) 24 volt ugyanez az arány. A lakosság készpénzbevétele évek óta csökkenő ütemben emelkedik: 1979-ben ez ideig 4 százalékkal nőtt. Ez a tendencia tapasztalható minden forrásnál. A tsz-alkalmazottak munkabére — a tavalyi csökkenés után — nőtt a legdinamikusabban, csökkent viszont a személyi jellegű ibér- és a társadalombiztosítási kifizetés. A III. negyedév végi lakossági takarékbetét-állomány az előző évihez képest 10 százalékkal nőtt és összesen 7,3 milliárd forintot tesz ki. A betétek összege az I— III. negyedév folyamán 241 millió forinttal nőtt. , A lakosság hitelállománya szeptember végén 4,9 milliárd forint volt, az egy évvel korábbinál közel 20 százalékkal több. 1979-ben az I—III, negyedévben 568 millió forinttal nőtt a hitelállomány, míg 1978-ban 438 millió forinttal. A hitelállomány mindössze 5 százalékát kitevő áruvásárlási hitelnél az építési hitelnél dinamikusabban nőtt. A hosszú lejáratú építési hitelállomány — az előző évi 234 millió forinttal szemben — 320 millió forinttal nőtt és összesen 2,6 milliárd forintot tesz ki. 1978. I—III. negyedévéhez képest 10 ezer vendéggel több látogatta meg megyénket. A szállodákban valamelyest csökkent az idegenforgalom. Különösen a külföldi vendégek száma csökkent 1978-hoz képest, 1977-hez viszonyítva azonban több mint 3,5 ezerrel több külföldit láttak vendégül szállodáink. Az egyéb szállásihelyek viszont csaknem egy- hanmaddal több vendéget fogadtak, csupán a’ harmadik negyedévben majdnem másfélszeresére nőtt a vendégek száma. A látogatók egyharmada külföldi volt, számuk csekély mértékben ugyan, de emelkedett. Lakás Az OTP megyei igazgatósága adatai szerint a III. negyedév végéig 2015 lakás készült el, 12 százalékkal kevesebb, mint 1978 azonos időszakában. (Ezek az adatok nem tartalmazzák az OTP-kölcsön nélküli családi házakat, amelyek további néhány százzal gyarapítják a tényleges lakásszámot. A tervek szerint az idén 800 ilyen típusú, saját erőforrású lakás épül a megyében.) A lakásépítések túlnyomó része a szocialista építőiparra hárul, ezen belül is főképpen az állami vállalatokra. Szeptember végéig az állami vállalatok és szövetkezetek 1804 új lakás kivitelezését kezdték el,^csaknem ugyanannyit, mint az előző év azonos időszakában. Az átadott lakások száma 4 százalékkal csökkent, aminek következtében minden 100 újonnan megkezdett lakásra 78 átadás jutott, az egy évvel korábbi 81- gyel szemben. Az átadások ütemezése némileg eltér az előző évitől: a II. és III. negyedévre néhány százalékkal kevesebb lakás befejezése jutott, mint 1978-ban. A III. negyedév végén 2800 lakás kivitelezésén dolgoztak az építők, ami 9 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az 1979—80-as tanév kezdetén a megye középiskoláinak -mintegy 8 ezer nappali tagozatos diákja volt, nem egészen egy százalékkal több, mint egy évvel korábban. A középiskolai tanulmányokat ez évben megkezdők száma és aránya az eddigi növekedéssel szemben kis mértékben visszaesett. Ez a csökkenés a gimnáziumi elsőévesek számában jelentkezett. A szakközépiskolák iránti fokozódó érdeklődést mutatja, hogy tanulólétszámuk — összességében és az első évfolyamokon is — az utóbbi néhány évben folyamatosan gyarapodott. Találkozás a választókkal Országgyűlési képviselői beszámoló Kunadacson „Ez a falu nem falu” mondták még két évtizede is Kunadacsról. Nem volt véletlen az ilyen .vélemény, hiszen alig néhány ház alkotta a falu központját abban az időben. Sokan „le is írták" a térképről a kisközséget, semmi jel nem ígérte fejlődését. Alaposan tévedtek, akik így gondolták, ugyanis ma már új házak sora, üzletek, művelődési centrum, iskola, aszfalt burkolatú utak mutatják, hogy lélegzik, él e kun település. A sivár homokvidékben terebélyesedik, szépen fejlődik Kunadacs, az itt gyökeret vert lakosság összefogását lelkes, szorgalmas munkáját hirdetve. Egységüket az ötéves közös mezőgazdálkodás is segítette. A község egyetlen téeszek a Barátság, dinamikusan fejlődött, megélhetést biztosított az itteni embereknek* és nap mint nap segít a község arculatának szebbé változásában. A megye észak-nyugati részén levő három község Kunadacs, Szabadszállás és Kunszentmiklós sokban különbözik egymástól, de emellett közös gondjaik, a homokon gazdálkodás nehézségei ösz- szefűzik. E három helység és környéke lakóinak országgyűlési képviselője már nyolc esztendeje Selyem Zsigmond, a kunszent- miklósi Egyetértés Tsz elnöke. A hét közepén Kunadacsra a művelődési házba hívta választóit, hogy számot adjon munkájáról, az egy esztendővel ezelőtt Szabadszálláson megtartott hasonló beszámoló óta eltelt időben, az ország és a községek helyzetében bekövetkezett változásokról. □ □ □ Nagy nap volt Kunadacs község életében, hiszen először fordult elő, hogy országgyűlési képviselő nagygyűlés keretében találkozott itt választóival. KunszentmiklóS- ról és Szabadszállásról is autóbuszokkal, gépkocsikkal érkeztek az emberek. Kíváncsiak voltak képviselőjük beszámolójára, olyany- nyira, hogy csaknem szűknek bizonyult a kunadacsi művelődési ház háromszázötven személyt 'befogadó nagyterme. Volt, aki ünneplőbe öltözött, többen egyenesen a munkahelyükről, gépműhelyekből, állattenyésztési telepekről jöttek, s munkaruhái ultiban ültek le a nagyteremben. Jókedvű, mo• Faragó József, az Országos Béketanács tagja a szabadszállásiak társadalmi segítségéről is szólott. solygós emberek — jegyeztem a noteszembe — önbizalom sugárzik az arcukról. Az időjárásról beszélgetve, arról, hogy kell az eső, hadd zsendüljön a vetés, a jövő évi élet. Volt, aki azt is tudta, már fél méterre ázott át a homok... A község általános.iskolásáig a művelődési ház kultúrcsoportja kedves műsorral köszöntötte a három község ipari, mezőgazdasági, értelmiségi lakosságát. □ □ □ A megjelenteket Horváth Ignác, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára üdvözölte, s ott volt a képviselő beszámolóján Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Bene András, a járási hivatal elnöke is, valamint a három község párt-, állami és gazdasági vezetői. Ezen a napon, november 15-én, kezdődött el a megyében a választókerületek képviselőinek beszámolója. Nagy figyelemmel hallgatták a kunadacsi művelődési házban Selyem Zsigmond szavait. Szólt a kül- és belpolitikai helyzetről, az országgyűlés egyéves munkájáról, a határozatokról, az országgyűlés különféle albizottságaiban megtárgyalt témákról. Részletesen elmondta, hogyan születnek a törvények. Több választóját egy- egy alkalommal vendégként magával vitte az Országházba is, akiknek nemcsak nagy élményt jelentettek az ott töltött órák, hanem egy kicsit részesei is lehettek annak a felelősségteljes, nagy munkának, ami a képviselőkre hárul. Selyem Zsigmond beszélt a községek helyzetéről, fejlődéséről, arról, hogy interpellációi nyomán a lakosok igényei közül melyeket sikerült eddig megvalósítani. □ □ □ Az emberek szívesen figyelik a szót, különösen, ha a mondatok róluk, jövőjükről adnak képet. Most mégsem a képviselőt idézzük, hanem a hozzászólók szavait, akik értékelték az itt élő emberek élet- és munkakörülményeikben bekövekezett változásokat, és szóvá tették a megoldásra váró gondokat is. Kunadacs fejlődéséről Páli István beszélt, megemlítve az út- és villanyvezeték-hálózat, az óvodai és iskolád napközi otthonos ellátás, valamint a kereskedelmi és vendéglátó egységek bővítését. Beszélt arról is, hogy elkészült az MHSZ fedett lőtere, palaokosgáz-cseretelep is létesült, és a jövő esztendőben befejeződik a ravatalozó építése. Most már a vezetékes vízhálózat kiépítésére is igénye van a község lakóinak. Ehhez is, mint a többi beruházáshoz, jelentős társadalmi munkát ajánlanak fel a községiek. Élen jártak ebben az elmúlt években is, 53 kisközség közül a megyében évek óta első helyet érdemelték ki a település- fejlesztési versenyben. Gulyás József tsz-tag elmondta: fedett buszmegállóra volna szükség és jobb minőségű kenyeret szeretnének kapni a kunada- csiak a kunszentmiklósi sütőüzemtől. Faragó József, az Országos • Selyem Zsigmond beszámolóját tartja. Béketanács tagja Szabadszállás helyzetéről beszélt, arról, hogy. 21 millió forint értékű volt a társadalmi munka és a lakosság 800 ezer forintot fizetett be önkéntesen a község fejlesztéséhess. Tornaterem, általános iskola, pedagóguslakás, út-, vízhálózat, bélés külterületi óvoda létesült. Az útépítés folytatása, Szabadszállás és Kerekegyháza közötti műút kiépítése, valamint a József Attila emlékházának szélesebb körű megismertetése szerepelt a kívánságok között. Szenes Ernő és Mamán Györgyné, Voss József és Zsíros Sándor, a kunszentmiklósiak helyzetéről beszélt. A község fejlődése jelentős, azon az úton halad, amely a városi rang meg-, szerzése felé vezet. A helyi közlekedést kellene jobbá tenni, a MÁV-állomást felújítani és úgy tűnik, volna igény arra is, hogy a tartalékföldekből kis parcellákat hobbikerteknek osszanak ki, hogy ezen zöldséget termeljenek a lakosok. Nagy gond a községben, hogy több épületben kell elhelyezni az általános iskolát, ez nehezíti a pedagógusok, de a diákok tanítását, tanulását is. Tizenhat tantermes általános iskola építése az egyik legsürgetőbb Kunszentmiklóson. □ □ □ A képviselő válaszolt az elhangzottakra. Külön is megköszönte, hogy valamennyi hozzászóló bizalmáról biztosította és nagyra értékelte az elmúlt esztendőkben végzett munkáját. ígéretet tett arra, hogy minden kérést megvizsgál. Van olyan is — mint például a kunszentmiklósi iskolaépítés, vagy a kunadacsi vízhálózat-létesítés —, amely elindult a megoldás útján. Horváth Ignác zárszavával, valamint a szabadszállási művelődési ház fiataljainak műsorával ért véget Kunadacson Selyem Zsigmond országgyűlési képviselő beszámoló nagygyűlése. Jó hangulatban távoztak az emberek, hiszen reálisan értékelték helyzetüket, s a jövőbeni fejlődésükhöz hozzájáruló kérések is túlzásmentesek voltak. Az elhangzott válaszok, megértést sugárzó mondatok a további fejlődést, egészséges önbizalmukat táplálták. Csabai István Barangolás Bács-Kiskunban • Szépen fejlődő kisközség a kiskőrösi járásban. 1713 lakosa, 3895 hektáron gazdálkodik.
