Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma esti*: Túlnyo­móan felhős Idő. Időnkén« megélén­külő. helyenként megerősödő északi, északkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: észak­keleten mínusz l, plusz 3, máshol plusz 3, plusz 6, legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 12. 16 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 231. szám Ára! 1*20 Ft 1979. október 3. szerda Korszerűsödő ipari üzemek Közismert, hogy Bács-Kiskun- ban mekkorát fejlődött az ipar az utóbbiakét évtizedben, s hogy termelési érték tekintetében túl­szárnyalta már a mezőgazdaságot is. Azonban azt még máig sem mondhatjuk el, hop> a megye va­lamennyi gyára, üzeme korszerű, hiszen az ipartelepítéskor a leg­több esetben más rendeltetésű, ré­gi telepeket, épületeket vettek bir­tokba., Ezért, a népgazdaság teher­bíró képességéhez mérten, a gyá­ri létesítmények és a termelő be­rendezések színvonalát tovább kell közelíteni a mai igényekhez, a gazdaságosan végezhető munka követélményrendszeréhez. A Duna—Tisza köze ipara eb­ben az ötéves tervben jelentős lépést tesz a korszerűsödésben. Egész sor beruházás van folyamat­ban, amelyeknél elsőrendű köve­telmény — a párt és a kormány határozatainak megfelelően — az üzembe helyezési határidők be­tartása és az előirányzott költ­ségkereteken való belülmaradás. A könnyűiparban keresve pél­dát, említhetjük a Fékon Ruháza­ti Vállalat mindkét megyénkben gyárát, amelyeket az export áru­alapok növeléséhez rendelkezésre bocsátott, központi beruházási hi­telkeret terhére fejlesztenek. A bajai egységben a megtorpanások­tól nem mentes építkezéssel a konfekciós szakmában hazánkban jelenleg legkorszerűbbnek' tartott termelésszervezéshez teremtik meg a feltételeket. Kalocsán a ré­gi helyett új gyárat építenek. Saj­nos, a beruházás kívánnivalót hagy maga után az ütemesség te­kintetében, amiért nem kizárólag a kivitelező vállalatot terheli a felelősség. Ebben az tervidőszakban szüle­tett újjá a Ganz-MÁVAG kiskun- halasi, gyára, amely telepének rendbehozása után most már a legmodernebb, NC-vezérlésű gépek beszerzésével a műszaki fejlődés­re összpontosít. Egy másik halasi üzemben, a Fémmunkás Vállalat gyárában a terv szerint 1980 vé­gére fejezik be a beruházást, amellyel a francia rendszerű FILLOD könnyűszerkezetes épü­letek elemeinek előállítására ké­szülnek fel. A generálkivitelező BÁCSÉP jelenleg már az utolsó nagy létesítmény, a szociális és irodaépület vasbeton szerkezetét szereli, jó ütemben. A megyében egyedülálló festőüzem építésén is dolgoznak munkásai. Kecskeméten a Kőbányai Köny- nyűfémmű Alumíniumpigment Gyáregységében a tőkés export növelését szolgálja a most folyó beruházás. Baján az Egyesült Vil­lamosgépgyár egységében a leen­dő export „vezértermék”, a daru­vezérlő berendezés gyors szerelé­séhez teremtik meg a feltételeket. Az új műhelycsarnokot — amely­ben október elején megkezdődhet a termelő berendezések üzembe helyezése — könnyűszerkezetből hozták létre, a hozzá csatlakozó szociális épületet pedig előregyár­tott vasbeton elemekből. Várha­tóan az év Végéig az utóbbit is át­adja a BÁCSÉP, amelynek mun­kájával elégedettek az építtetők. Az ÉVIG gyárában Bosch-rend- szerű, hazai gyártmányú szerelőso­rokat alkalmaznak majd. Űj technológiákat honosítanak meg. amelyek a tervezett korszerű munkaszervezéssel jó eredménye­ket ígérnek. Az eszközök nagy ré­sze már a helyszínen van. Kazán­házat, festőműhelyt és zsírtalaní­tó t is építenek. A beruházás ed­dig a megszabott költségkeretek között maradt. A gyárfejlesztés­sel járó „költözködés” miatt a termelésben nem lesz kiesés — erre felajánlást tettek a brigádok a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben —, s január­ban már az új csarnokban szere­lik a szovjet exportra kerülő da­ruvezérlő berendezéseket, sorozat­ban. A. T. S. HARMINCÉVES A MAGYAR-SZOVJET TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS Jubileumi előadássorozat Kecskeméten # A. E. Rozinkin, az Automatizált Irányítási Rendszerekkel foglal­kozó Össz-szövetségi Ipari Egyesülés főmérnöke beszél a kecskeméti jubileumi előadássorozaton. Harmincéves a magyar— szovjet tudományos-műsza­ki együttműködés. Az évfor­duló alkalmából szeptember 19-től október 7-ig jubileumi rendezvénysorozat zajlik le Budapesten és az ország hat városában, közöttük Kecske­méten. A vidéki, ágazati tudományos­műszaki napok eseményei kereté­ben, Bács-Kiskun megye székhe­lyén kedden tartották meg az automatizálási és irányítástechni­kai nap előadásait a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a kecskeméti Gépipari és Automa­tizálási Műszaki Főiskola, vala­mint a Magyar Élelmezésipari Tu­dományos Egyesület rendezésé­ben a Tudomány és Technika Házában. Szabó Lajos, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének társelnöke köszöntötte a kecske­méti, jubileumi rendezvény részt­vevőit, közöttük A. E. Rozinkint, az Automatizált Irányítási Rend­szerekkel foglalkozó Össz-szövet- ségi Ipari Egyesülés főmérnökét, V. B. Zajcevet, az Össz-szövetségi Élelmiszeripari . Gépgyártási Tu­dományos Kutatóintézet igazgató- helyettesét, az ágazati tudomá­nyos-műszaki nap szovjet vendég- előadóit, dr. Kőrös Gáspárt, az MSZMP Kecskemét városi Bizott­ságának első titkárát, Tohai Lász­lót, a Bács-Kiskun megyei tanács elnökhelyettesét. Dr. Kapitány Sándor, a kecske­méti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatója méltatta a harminc éve aláírt kormányközi megállapodás jelen­tőségét. A két ország közötti együttműködés révén új, tudomá­nyos-műszaki ismeretekhez jutot­tunk, amelyek felmérhetetlen se­gítséget adtak gazdaságfejlesztési céljaink megvalósításához. Szovjet segítséggel száznál több létesít­mény épült hazánkban, ötezer magyar szakember szerzett képe­sítést a Szovjetunió felsőoktatási intézményeiben. A tudományos­műszaki együttműködés folytán nagy jelentőségű, közös témater­vek megvalósításába, kutatómun­kába kapcsolódhattak be a hazai tudósok, szakemberek. Hozzájá­rult az együttműködés a két or­szág tudósai és mérnökei szemé­lyes kapcsolatainak elmélyítésé­hez. A hazai és a szovjet intéze­tek, vállalatok, kutatási és fejlesz­tési együttműködése több terüle­ten kiemelkedő közös eredmé­nyekkel járt. A. E. Rozinkin főmérnök az au­tomatizált irányítási rendszerek létrehozásának fő irányait ele­mezte. A Szovjetunióban a terme­lésirányítás automatizálása egy­re nagyobb mértékben teszi lehe­tővé az anyagi és emberi erőfor­rások legjobb kihasználását, a dolgozók jólétének állandó emelé­sére — mondotta. Az utóbbi évek­ben' valamennyi fejlett országra jellemző az irányítás automatizá­lására fordítandó munka, e tevé­kenység hatékonyságának a nö­velése a különböző rendszerek és számítástechnikai eszközök alkal­mazása alapján. A Szovjetunióban ezt az automatizálási formát AIR- nak, automatizált irányítási rend­szereknek nevezték el. Ezeknek az a jellemzője, hogy az irányítási folyamatokban döntő módon vesz­nek részt a képzett szakemberek, akik a szükséges információk gyűjtésére, feldolgozására és a döntésekre felhasználják a köl­csönösen összehangolt, tudomá­nyos módszereket, műszaki eszkö­zöket. A termelésirányítás auto­matizálásának alapvető, állandó feladata a Szovjetunió népgazda­ságában végső soron az, hogy a technológiai folyamatok, a gép­csoportok, valamint a termelés legmagasabb hatékonyságát te­gye lehetővé. Az előadó ezután a különböző iparágak, ipari komplexumok au­tomatizált irányítási rendszereit elemezte és alkalmazásuk távla­tait, továbbfejlesztésük irányait körvonalazta. A Szovjetunióban a számítógépek segítségével nem­csak a konkrét automatizált irá­nyítási rendszerek matematikai hátterét dolgozzák ki, hanem más elemeket is, így az információél- látást, a műszaki eszközök összes­ségét, valamint a műszaki és terv­dokumentációkat is. A. E. Rozinkin nagy tetszéssel fo­gadott előadása után dr. Molnár Benedek, a MTESZ megyei szer­vezetének társelnöke a hazai fel­sőoktatás feladatait elemezte az automatizált irányítási rendsze­rek bevezetésében, majd dr. Lo­vas Béla, a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kola tanára az automatizált irá­nyítási rendszerek magyarországi helyzetét, a témával összefüggő kutatómunka eredményeit ismer­tette. Délután a Magyar Élei/mezés- ipari Tudományos Egyesület gondozta szekcióüléssel folytató­dott a rendezvénysorozat, ahol V. B. Zajcev, az össz-szövetségi Élelmiszeripari Gépgyártási Tu­dományos Kutató Intézet igazga­tóhelyettese, a Szovjetunió élel­miszeriparáról elmondta, hogy az ország népgazdaságának • egyik legnagyobb ágazata. A 10. ötéves tervben előirányozták az élelmi­szeripar ágazatainak 23—25 szá­zalékos növelését, a minőség, a biológiai érték és az élelmisze­rek íztulaijdonságainaik javítása mellett. Ez csak a termelés tech­nikájának, technológiájának fej­lesztésével. az élelmiszeripari üzemek komplex gépesítésével és automatizálásával valósítható meg. Kiemelte a berendezések fej­lesztődére és a technológiai fo­lyamatok meggyorsítására irá­nyuló kísérleteket; a gépek és gépcsoportok kapacitásának nö­velésében rejlő lehetőségeket; a megszakítás nélküli, folyamatos technológiai sorokra való áttérés szükségszerűségét, valamint egyes berendezések gépesítési és auto­matizálási fokának növelését. Végezetül hozzátette, hogy nem előnyös, ha csak egy országon be­lül folytatnak ilyen kísérleteket, hanem a KGST-országok között összhangnak kell lennie. Ezért a magyarországi fejlesztési törekvé­sekkel egyeztetik a vizsgálatokat. Dr. Kaffka Károly, a műszaki tudományok kandidátusa ismer­tette a hazai élelmiszeripari mé- réstechnika és műszerezés hely­zetét. Bemutatott néhány olyan — már megvalósult — konstruk­ciót, mely lehetővé teszi a gyár­tás közbeni mérésellenőrzést. így azonnal javítható az esetleges hiányosság. A magyarországi élelmiszeripa­ri műszerezési és automatizálási képzés helyzetéről dr. Horváth Lajos, a műszaki tudományok kandidátusa számolt be. Elmond­ta, hogy 'hazánkban a műszaki és vegyipari egyetemek mellett szakirányú képzés Szegeden, az Élelmiszeripari Főiskolán folyik, ahol — tízéves fennállása óta — közel kétezer üzemmérnök vég­zett nappali és levelezőtagozaton. Képzésük lehetővé teszi, hogy az új beruházások létrehozásánál és ezek továbbfejlesztésénél hat­hatós segítséget nyújtsanak. Hazánkban a feltételek adottak a komplex, „kéz nem érintett” élelmiszer ipari termékeket fel­dolgozó gyáraik, üzemek megva­lósításához és üzemeltetéséhez. A rendezvény a késő délutáni órákban ért véget. • Az ágazati tudományos-műszaki nap résztvevői a Technika Há­zában. (Tóth Sándor felvételei.) A cseh építésügyi miniszter látogatása a BÁCSÉP-nél Hétfőn többnapos látogatásra delegáció élén hazánkba érkezett Karel Polak, a Cseh Szocialista Köztársaság építésügyi miniszte­re. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására. A hét első napján és kedden délelőtt az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban folytattak tárgyalásokat. Ezt követően tegnap félnapos prog­ramra Kecskemétre, a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat­hoz jöttek el a külföldi vendé­gek. Az ország legnagyobb építő­ipari vállalatai közt számontar- tott BÁCSÉP sokoldalú tevé­kenységéről és dolgozóinak éle­téről Dörner Henrik vezérigazga­tó tájékoztatta a minisztert és munkatársait. Szilágyi Lajos, az ÉVM mi­niszterhelyettese, aki a cseh de­legációt megyeszékhelyünkre el­kísérte, a BÁCSÉP bemutatását azzal egészítette ki, hogy a vál­lalat „erős oldala” az új techni­ka iránti érdeklődés, a gyors műszaki fejlődés. A vállalat székházában meg­tartott rövid eszmecserén Karel Polak, a Cseh Szocialista Köztár­saság építésügyi minisztere töb­bek közt magyarországi tárgya­lásainak arról a vonatkozásáról ejtett néhány szót, miszerint el­képzelhető, hogy a jövőben a két ország építőipara együtt jelent­kezzen harmadik piacon. A cseh vendégek délután meg­tekintették a házgyárat, a komp- lettációs üzemet, a BÁCSÉP ál­tal épített SZIM gyárbeli új üze­met, az új megyei kórházat és a kecskeméti városközpontot. Este a cseh küldöttség visszautazott Budapestre. • Dörner Henrik, a BÁCSÉP vezérigazgatója ismerteti a vállalat tevékenységét. (Tóth Sándor felvétele) A verseny keretei Közgazdák — iparstatiszti­kusok, üzemgazdászok, mate­matikusok és más szakembe­rek — tartották vándorgyűlé­süket Győrött szeptember de­rekán. Az ipari tartalékok fel­tárásáról, a népgazdasági egyensúly javításának miként­jéről — makro- és mikroöko- nómiai ismereteket igénylő kérdésekről — tanácskoztak, s valamelyest meglepetésként hatott, hogy a most kibonta­kozó kongresszusi és felszaba­dulási munkaversenyről is szó esett. Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese — egyben az Országos Terv­hivatal elnöke — írta le nyomtatásban megjelent, vita­indítónak szánt előadásában: ........ szólni kell még egy tar­talékunkról: az MSZMP Xll. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfordu­lója tiszteletére országos mére­tűvé vált munkaverseny-moz- galomról. A vállalatok döntő többsége a gazdaságos terme­lés és értékesítés, a jövedel­mezőség, a munkatermelé­kenység növelését, a termékek korszerűségének és minőségé­nek javítását szolgálja. Külö­nösen figyelemre méltó kez­deményezések történtek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosság fokozására". Miért, utalunk vissza — a munkaverseny ürügyén — e minapi tanácskozássorozatra? Mindenekelőtt azért, hogy a verseny rangját is érzékeltes­sük, kiváltképp mert a mun­kaversennyel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Tény: nem tartozik a szűkeb­ben értelmezett közgazdasági kategóriák közé, a lexikont idézve: „a dolgozók önkéntes alkotó kezdeményezése”, ön­magában nem képes arra, hogy országos és vállalati gondokat orvosoljon: nem helyettesítheti a termékszerkezet-váltást, nem fordíthat veszteséges vál­lalati gazdálkodást nyeresé­gessé. Am ha a célok már megfogalmazódtak, azok va­lóra váltásárytk egyik hasznos eszköze lehet, amelyre érde­mes támaszkodni. Riportereink járják a me­gyét, az országot, a telexgépek kopogják a híreket: felajánlá­sokról olvasunk-hallunk. A MÁV Északi Járműjavító Üze­mének dolgozói például — rajtuk is múlik, hogy miként képes a vasút eleget tenni az őszi szállítási csúcsforgalom igényeinek — a javításban levő mozdonyok átfutási ide­jének csökkentését vállalták. Ama sokat emlegetett belső tartalékokra támaszkodva ké­pesek arra, hogy az őszi csúcs­ban öttel több, nagy teljesít­ményű, üzemképes mozdonyt bocsássanak a szállítás rendel­kezésére. A környei mezőgaz­dasági kombinátban átdolgoz­ták a broyler-csirkék takar­mányozási receptjét, s csupán ez évente fél millió dolláros megtakarítást jelent a népgaz­daságnak. A fenti, néhány példa is alighanem érzékelteti a szem­léletmódosulást. Mennyiségi többlettel ott találkozunk, ahol valóban szükség van rá: az üzemképes — tehát a vasút birtokában levő, de gyakran veszteglő — mozdonyoknál, vagy a méregdrága energia- hordozók importjának mérsék­lését lehetővé tevő szénbányá­szatnál. Nem kínálnak viszont több terméket azok, akik el­avult gyártmányaikkal, jó ideje vegetálnak csupán; im­már tudják: a nehezen érté­kesíthető cikkekből még töb­bet készíteni — pazarlás. Sok szó esett egykor a for­mális vállalásokról: a szocia­lista brigádok tagjai kitakarí­tották üzemüket, parkosítot­ták a gyárudvart, majd mind­ezt megünnepelendő, együtt mentek el színházba, moziba; ami önmagában helyes, de nem lehet szempont a ver­senyeredmények értékelésekor. Mondhatnánk persze: napja­inkban is lehet hangzatos — már-már jelmondatszerű — felajánlásokat tenni, hiszen a takarékosság, a minőség javí­tása, a szigorúbb általános munkafegyelem frázissá kop­tatott kívánalom. Ezt tovább­gondolva: nincs is nehéz dol­guk a szocialista brigádoknak, hiszen majd mindenütt lehet­ne javítani a minőséget, szigo­rítani a munkafegyelmet. Valóban: a tartalékok hát­országából mindez bármikor, előtérbe helyezhető. Csakhogy: a vállalások mérhetők. S mert a folyamatos munkát anyag- ellátási zökkenők, szervezési fogyatékosságok is nehezítik — e vállalások betartása sem, csekély feladat. V. T. mmummamammsmmmmmmmmmmmmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom