Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-12 / 239. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1979. október 12. események sorokban MEXIKÓVÁROS A felszabadító harcok idején súlyosan megrongálódott vállala­tok 80 százalékát helyezték eddig üzembe Nicaraguában. Többsé­gükben ipari üzemekről, szállítási vállalatokról és bankokról van szó. Helyreállításukkal mintegy 13 ezer ember jut munkához. (ADN) LONDON A BBC angol rádió és tv szer­da esti híradása szerint Nagy- Britannia késznek látszik hozzá­járulni, hogy Kelet-Angliáfoan öt amerikai légitámaszponton ösz- szesen 150 Tomahawk-típusú ra­kétát helyezzenek el. A NATO tervei értelmében az európai kon­tinensen 400 középhatósugarú ra­kétát helyeznének el. BEJRŰT Szelim Al-Hossz libanoni kor­mányfő szerdán magához kérette Jasszer Arafatot, a PFSZ VB el­nökét, és megvitatta vele a vál­ságos dél-libanoni helyzetet — közölte a WAFA palesztin hír- ügynökség. MOSZKVA Litvánia első csecsemőuszodá­ját nyitották meg Panevezysben. A gyermekkocsiban érkező láto­gatók a legapróbbak közül kerül­nek ki: életkoruk 2—3 hét és 3— 3,5 hónap között van. A gyermek- orvosi rendelőintézetben beren­dezett uszodában az édesanyák először hozzáértő ápolónők irá­nyításával tornáztatják és masszí­rozzák gyermekeiket, majd me­leg vízzel töltött fürdőkádakban és kismedencékben megkezdődik az „úszólecke”. PÁRIZS Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnök nyitotta meg csü­törtökön a párizsi Grand Palais­ban megrendezett Picasso-kiállí- tást, amely a művész hagyatéká­ból az örökösödési illeték címén a francia államra szállt alkotáso­kat mutatja be a nagyközönség­nek. 800 festmény, szobor, met­szet, vázlat, kollázs képezi a pá­ratlanul gazdag bemutató anya­gát. DR. DOMOKOS MÁTYÁS NAGYKÖVET FELSZÓLALÁSA A tőkés országok korlátozó politikája nehezíti a gazdasági együttműködést Az ENSZ-közgyűlés 2. számú, világgazdasági és pénzügyi kérdé­sekkel foglalkozó bizottságában szerdán felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar kül­döttség tagja. A világgazdasági helyzet alaku­lását elemezve hangsúlyozta, hogy a tőkés korlátozó politika nehe­zíti a gazdasági együttműködést, lehetetlenné teszi a nemzetközi kereskedelemben rejlő előnyök teljes kihasználását. Az 1980-as évekre szóló nem­zetközi fejlesztési stratégiával kapcsolatban a nagykövet rámu­tatott, hogy ennek a most kidol­gozás alatt álló stratégiának a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus és igazságos átren­dezése mielőbbi megvalósítását kell elősegítenie. A központi kérdés a fejlődő or­szágok jelenlegi, sok tekintetben tarthatatlan helyzetének meg­változtatása. Ugyanakkor vitatha­tatlan az is, hogy a nemzetközi gazdasági rend átalakítása csak akkor lehetséges, ha a döntések rheghozatalánál valamennyi ér­dekelt ország és országcsoport alapvető érdekeit figyelembe ve­szik. Nagyon fontosnak tartjuk azt az Zalai István, az MTI tudósítója jelenti: Az éhség elleni küzdelemről, az élelimiszer-termelés helyreállítá­sának gondjairól nyilatkozott Ohea Sim, a Kambodzsai Nemze­ti Egységfront Központi Bizott­ságának alelnöke. Az SKP hír- ügynökség tudósítójának elmond­ta. hogy „a felszabadulást köve­tően több mint kétmillió kam­bodzsainak kellett szembenéznie az éhséggel, a betegségekkel. Ez a Pol Pot-vezsim öröksége”. Az élelmiszer-probléma meg­oldásához a legfontosabbnak a termelés helyreállítását minősítet­te. Elmondta, hogy eddig 500 ezer hektáron ültettek rizst, 100 ezer hektáron kiegészítő élelmi­szer-növényeket. A megoldás azonban nem megy egyik napról a másikra, tekintve, hogy a la­kosság mozgása, visszatelepülése egyre szélesebb körben tapasztal­ható felismerést, miszerint a bel­ső erőforrások maximális és terv­szerű mozgósítása jelentheti a gazdasági-társadalmi fejlődés leg­főbb bázisát — folytatta dr. Do­mokos Mátyás. Szükség van olyan mélyreható gazdasági-társadalmi reformokra is, amelyek biztosítják, hogy a megtermelt javakat a dolgozó tö­megek javára használják fel. Tör­ténelmi igazságtalanság lenne, ha a gazdasági felemelkedés a gaz­dasági-társadalmi egyenlőtlensé­geket növelné bárhol a világon — mondotta dr. Domokos . Mátyás nagykövet. * A SALT—2. szerződés, vala­mint a közel-keleti helyzet volt a fő témája az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi ülésszakának általános po­litikai vitájában szerdán elhang­zott felszólalásoknak. Maurice Bishop, Grenada mi­niszterelnöke síkraszállt a SALT—2. szerződés mielőbbi rati­fikálása mellett, és elítélte a szer­ződés törvénybe iktatásának el­odázására irányuló amerikai kí­sérleteket. Mint mondotta, Gre­nada határozottan elítéli Wa­shingtonnak a karib-tengeri ka­eredeti lakóhelyére még nem ért véget, s hogy az ^ország gazda­sága romokban hever — mondot­ta. Ugyanakkor reményét fejez­te ki, hogy „a nemzetközi kö­zösség, elsősonban a testvéri szo­cialista ország segítségével a kambodzsai nép, a nehézségek ellenére, eredményesen küzd meg az éhínséggel”. Chea Sím részletesen beszámolt arról, hogy a Kambodzsai Nép- köztársaság 200 ezer tonna élel­miszert és több száz tonna gyógy­szersegélyt kapott Vietnamtól, a Szovjetuniótól és más szocialis­ta országoktól. Mintegy 200 ton­na élelmiszert és gyógyszert szál­lítottak bizonyos nemzetközi szervezetek is. „E segélyeket szét­osztottuk a nép között, elsősor­ban az éhínség által súlyosan fe­nyegetett körzetekben” — tette hozzá. tonai jelenlét növelését célzó lé­péseit, amelyek a hidegháború korszakának intézkedéseire emlé­keztetnek. Az iszlám országok külügymi­niszterei az ENSZ székhelyén folytatott négynapos tanácskozás Után úgy határozott, hogy az isz­lám országok csoportja kérni fog­ja: 1980 tavaszára hívják össze az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakát a közel-keleti helyzet megvitatására. Ha Van Lau, Vietnam állandó ENSZ-képviselője New York-i sajtóértekezletén elítélte a kínai vezetést, amely a világ reakciós erőivel szövetkezve nagyhatalmi, expanzionista politikát folytat. A vietnami ENSZ-nagykövet olyan dokumentumokat terjesztett az újságírók elé, amely a kínaiak­nak Vietnam elleni agressziójuk során elkövetett bűntetteiről szá­molnak be. * Fidel Castro, a Kubai Államta­nács elnöke, miniszterelnök, csü­törtökön hajnalban New Yorkba érkezett. A kubai állam- és kor­mányfő várhatóan az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának ma délelőtti, közép-európai idő szerint, kora délutáni ülésén szólal fel. Púja Frigyes Kubába látogatott HAVANNA Púja Frigyes, a Magyar Nép­köztársaság külügyminisztere, kubai kollégája, Isidoro Malmi - erca meghívására, szerdán este hivatalos baráti látogatásra a ku­bai fővárosba érkezett. Az ENSZ székhelyéről Havannába érkezett külügyminisztert a Jose Marti repülőtéren Rene Anillo Capote, a külügyminiszter első helyette­se, ügyvezető miniszter üdvözölte. Púja Frigyes, aki hármadízben látogat a Kubai Köztársaságba, a nemzetközi helyzetről, valamint a két szakminisztérúiuimot érintő kérdésekről tárgyal majU Havan­nában. Látogatása alatt rövid vidéki körutat is ' tesz. (FORT) KAMBODZSA: Küzdelem az éhség ellen NAPI KOMMENTÁR Irán útkeresése Egyre fokozódik Iránban az ál­talános politikai erjedés, amely­nek egyelőre nem látni a végét. Miközben javában zajlik az erők polarizálódása az új rendnek, vagyis az eléggé meghatározatlan arculatú Iszlám Köztársaságnak egyik legsúlyosabb gondot a lá­zongó nemzetiségek okozzák. Az olajmezőket is magában foglaló délnyugati tartományokban, az arabok lakta Kuzisztánban több szabotázscselekményre került sor, s pattanásig feszült a helyzet. En­nél is súlyosabb azonban — gya­korlatilag polgárháborús jellegű — az ország északnyugati részén, Kurdisztánban kialakulóban levő helyzet. A kurd felkelők, akiket szeptember elején az iráni kor­mánycsapatok kiszorítottak váro­saikból, most ellentámadást indí­tottak elvesztett állásaik vissza­szerzésére. A. nemzeti önrendelkezésért küzdő kurd mozgalom harcosai érzékeny veszteségeket okoznak a központi kormány csapatainak. A helyzetet Teherán kemény fellé­pése mérgesítette el: az Iszlám Forradalmi Bíróságok sommás el­járással eddig mintegy 120 kurd harcost végeztettek ki, a Kurd Demokrata Pártot törvényen kí­vül helyezték, s vezetőit távollé­tükben halálra ítélték. Ezek után Ezzedin Hosszeini, a kurdok val­lási vezetője (az irániakkal ellen­tétben a kurdok nem siiták, ha­nem szunniták), általános háborút hirdetett a Kurdisztánban állomá­sozó kormánycsapatok ellen, s fegyverforgatáshoz jól értő geril­laalakulatai most mindenütt tá­madásba lendültek. A kurdokkal szembeni magatar­tást illetően megoszlanak a véle­mények a hatalom csúcsán álló iráni vallási vezetők között is. A kétségtelenül legnagyobb te­kintéllyel rendelkező Khomeini ajatollah szerint a kurdok „fel­lázadtak Allah és földi helytartói ellen”, s ezért nem számíthatnak könyörületre. Sariat Madari aja­tollah azonban bírálta a kor- j mánynak a kurdokkal kapcsola­tos politikáját. „A kurdisztáni há­ború, amely senkinek sem hasz­nál, sosem robbant volna ki, ha a központi hatalom időben figye­lembe veszi a kurd nép követe­léseit” — jelentette ki a minap a vallási vezető. Félő azonban, hogy az ilyen józan hangok elvesznek a vallási fanatizmus zenebonájában. Az isz­lám forradalom útkeresése még javában tart, s nem zárható ki az a lehetőség, hogy egy időre meg­reked a téves nemzetiségi politi­ka ingoványában. P. V. Faluvégi Lajos Svájcban tárgyal • Svájcban tárgyal Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. Képünkön: svájci kollégája, Georges André Chevallaz társaságában. KlNA: Háztáji és munkanélküliség • „Tiltakozunk a barbár hatalom ellen” — ezzel a jelszóval tüntettek szerdán a pekingi egyetem diákjai. A tüntetés oka: a katonaság hét éve megszállás alatt tartja az intézmény épületeit. A hallgatók a katonák távozását követelik. (Telefoto—AP) Orvosi Nobel-díjasok PERINGBEN nagyszabású ün­nepségen emlékeztek meg a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 30. évfordulójáról. Az ünnepi nagy­gyűlésen elmondott önkritikus hangvételű beszéd minden hiba okát továbbra is a „négyek ban­dájának” kártevésében látja. Az utóbbi időben azonban szaporod­nak azok a jelek — tömegtünteté­sek —, amelyek azt bizonyítják, hogy erősödik a maoista politiká­val szembeni elégedetlenség. AZ EGYIK TÜNTETÉS a pe­kingi városi forradalmi bizottság épülete előtt történt. Talán száz­ötvenen voltak: csupa olyan em­ber, akit a kulturális forradalom időszakában kitelepítettek a fővá­rosból és most vidékről vissza akar térni családjához, Pekingbe. A második tüntetőcsoport pár órá­val később ugyanott gyülekezett. Ezek diákok voltak, százhúszan lehettek és az egyetemi felvételek dolgában akartak panaszt tenni, egy levelet akartak átadni Teng Hsziao-ping részére. A levélben az állt: hiába felvételiztek ered­ményesen, hely nincs. Az épületet őrző katonák elküldték a fiatalo­kat és azt mondták, adják fel a levelet postán. A harmadik cso­port a Csung-nanhaj-kapu előtt gyűlt össze: vasutasok tüntettek. Ennek a tüntetésnek az okát, a vasutasok követeléseit a Peking- ben tartózkodó újságírók nem tud­ták megállapítani, mert a tünte­tőket hirtelen rendőrök vették kö­rül, majd megjelent két autóbusz és a körülbelül száz-százhúsz tün­tetőt azonnal elszállították a Csung-nanhaj-kapu környékéről, mégpedig ismeretlen helyre. A LEGKÜLÖNBÖZŐBB FOR­RÁSOK — mindenekelőtt a Pe- kingben dolgozó nyugati újságírók — foglalkoztak az utóbbi hóna­pokban a munkanélküliség leta­gadhatatlan tényével. A témát érintő jelentések és cikkek nem tudnak kpnkrét munkanélküli- számot megadni, de általában tíz- és húszmillió közötti tömegaől be­szélnek. Ennyien lennének a vá­rosokban munka nélkül, vagy vé­geznének csak időszakos munkát, azaz a tőkés világban szokásos minősítés szerint „részleges mun­kanélküliek”. A megfigyelők — közöttük a francia AFP hírügy­nökség pekingi tudósítója — fel­hívják a figyelmet arra is, hogy a munkanélküliség mindenekelőtt az iskolából most kikerült fiatalo­kat sújtja. »-Közülük tíz-húszmil- lióan „várnak megbízatásra”, ahogy Kínában szemérmesen mondják« — így az AFP. A városi munkanélküliséggel egyidőben jelentkező ' probléma, hogy á mezőgazdaságban még mindig fel-felbukkan egy-egy olyan nézet, amely a „kulturális forradalom” idején uralmon levő szélsőséges elvekre emlékeztet. Még a Zsenmin Zsipaóban is fel­lépnek az ellen, hogy a mezőgaz­daság kérdéseit újra a nagyváro­sokból, az íróasztal mellől irányít­sák. A helyzet az, hogy nemcsak a kulturális forradalom időszakának a'termelésre fékként ható irány­zata következményeit kell leküzde­ni, hanem az igen gyorsan növek­vő falusi lakosság számára mun­kát kell adni, és el kell látni őket élelmiszerrel. A Zsenmin Zsipao egy nemrég megjelent cikkében például megállapította, hogy „Lin Piao és a négyek bandája szélső- jobboldali irányvonalának zavaró hatása” csökkentette a sertések számát, lefékezte az élelmiszer- termelést. Ezt úgy is ki lehetne fejezni: a kommunákban senki nem törődött a nagyüzemi állat- tenyésztéssel, az állatokat levágták — a falusi ólakban pedig a pa­raszt nem mert disznót hizlalni, félt a szélsőjobboldal embereinek támadásától, a megbélyegzéstől. „Parasztjaink már nem félnek a’t- tól, hogy ha istállójukban néhány disznó van. akkor a burzsoázia so­raiban kerülnek" — mondta egy kommunavezető a minap egy nyu­gati újságírónak. Ez a dolog egyik oldala, a másik pedig az, hogy a Zsenmin Zsipao éppen a falusi munkanélküliség kérdésének le­hetséges megoldására egyszerre ajánlja a nagyüzemi sertéstenyész­tés gyors fejlesztését és a paraszti sertéstartást... EGYRE KEVÉSBÉ lehet mellé­kes vagy másodrendű kérdésként kezelni a munkanélküliség prob­lémáját. Nemcsak a tüntetések szorítanak nyílt szóra, hanem az is, hogy akadnak, akik mgg eb­ben a kérdésben is a tegnapi né­zeteket vallják. A Zsenmin Zsi­pao egyik legutóbbi számában cikk jelent meg a munkanélküli­ség kérdéséről. Az írás tulajdon­képpen felelet a lap egy nemrég, közgazdász-szerző tollából megje­lent cikkére. A közgazdász azt ja­vasolta: a „négy korszerűsítés” je­gyében folyó munkát kapcsolják össze új vállalatok, üzemek (eset­leg szövetkezetek) létrehozásával, így a „munkaerő-túlkínálat” (sze­mérmes elnevezés a munkanélkü­liségre) problémája is megold­ható. A kínai párt központi lapjának szeptember végi cikke, amgjyet egy Liu Csö-csen nevű férfiú írt alá, azt javasolja: „vezessék be a félidős foglalkoztatottságot., amelynek keretében négyórás munka váltakozik a tanulás és a pihenés négy órájával”. Liu Csö- csen szerint ez a munkanélküliség problémájának lehető legjobb, ahogy írása mondja „szocialista megoldása". A szerző szerint a munkaalkalmakról az állami ter­vezésnek kell döntenie, és pem az érdekelteknek kell szakmát vá­lasztani. A cikkből kiderül, hogy a fiatalok körében és a gazdasá­gosságot alapvető fontosságúnak tartó szakembereknél egyre erő­teljesebben bontakozik ki a sza­bad szakmavállalást sürgető irány­zat. Ha gyakorlati szempontból nincs is különös jelentősége a munkanélküliség témájáról folyó kínai sajtóbeli vitának, egyet min­denképpen bizonyít: Pekingben. a gazdaság irányító posztjain egyál­talán nem csak az új vonal prag­matista hívei találhatók meg, akadnak még a múltból öröklött elképzelések hívei közül is jó né- hányan. G. M. Az 1979. évi orvosi Nobel-díjat és az azzal járó 80U ezer svéd ko­ronát az 55 éves Allan M. Cor- mack amerikai és a 60 éves God­frey Newbold Hounsfield brit orvos kapta megosztva. A díj odaítélésében illetékes svéd orvostudományi kutatóinté­zet, a Karolinska Institutet No- bel-díj-bizottságának indoklása szerint a két orvos azzal ér­demelte ki a legmagasabb nem­zetközi tudományos elismerést, hogy kidolgozta a számítógépes módszerek alkalmazását a tomo- graphiában. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Arab, csúcsértekezlet November 20-án Tuniszban arab csúcsértekezletet rendeznek, amelynek fő témája Dél-Libanon lesz — jelentette be csütörtökön Szelim Al-Hossz libanoni miniszterelnök. A kormányfő azután kö­zölte a hírt, hogy fogadta Szaud Arábia Bejrúti nagykövetét, aki tá­jékoztatta őt, hogy Tunézia vállalta a konferencia megrendezését. • Kínai demokratikus pártok kongresszusa Pekingben csütörtökön megnyílt nyolc demokratikus párt, a Kínai Kuomintang forradalmi bizottsága, a Kínai Demokratikus Liga, a De­mokratikus Nemzeti Újjászületés Társasága, a Demokratikus Fejlő­dést előmozdító Társaság, a Munkások és Parasztok Demokratikus Pártja, a Csikungtang (Igazságosságra Törekvés Pártja), a Csiuszan (Szeptember 3.) társaság és a Tajvani Demokratikus önkormányzati Liga országos kongresszusa. Egyidejűleg kongresszust tart a Kínai Iparosok és üzletemberek Országos Szövetsége is. A kongresszusokon a demokratikus pártokban és az iparosok és üzletemberek szövetsé­gében tömörülő nemzeti kapitalisták, városi kispolgárok, értelmisé­giek és hazafias elemek több, mint két és félezer küldötte vesz részt, hogy értékelje az elmúlt két évtized tapasztalatait, meghatározza a feladatokat, felülvizsgálja és módosítsa a szervezeti szabályzatokat és megválassza a pártok új központi vezető szerveit. • Szovjet—amerikai—brit találkozó Genfben csütörtökön újabb találkozót tartott a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttsége. A három nagyhata­lom — mint ismeretes — a genfi tárgyalásokon a nukleáris fegyverkí­sérletek általános és teljes betiltására hivatott szerződés-tervezetét készíti elő. (MTI) • A nyugatnémet külügyminiszter Bukarestben * Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A repülőtéren meghívója Stefan Andrei román külügyminiszter Jogadta. A nap fo­lyamán a román külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások. (MTI) • Belgrádba látogatott az olasz államelnök Sandro Pertini • olasz köztársasági elnök csütörtökön délelőtt külön- repülőgépen Belgrádba érkezett. Tito elnök belgrádi rezidenciáján ünnepélyes külsőségek között fogadta vendégét, aki 4 napos hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. A két államfő röviddel az olasz ven­dég megérkezése után megkezdte tárgyalásait a jugoszláv—olasz kap­csolatok és a nemzetközi, helyzet időszerű témáiról. (MTI) =T isi

Next

/
Oldalképek
Tartalom