Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

1979. október 30. • PETŐFI NEPE • 3 Barangolás Bács-Kiskunban Izsák • Kiemelt alsófokú központ a kecskeméti járásban. Lakosainak száma 7301, területe 11 ezer 383 hektár, zömmel sző­lő, gyümölcs, a homoki borok hazája. Űj szállodai besorolás és díjszabás Két külön, de egymással szo­rosan összefüggő rendeletet adott ki a belkereskedelmi miniszter a kereskedelmi szálláshelyek osz­tályba sorolásáról, illetve azok áráról, díjáról. A rendelet szerint a szállodák és a kempingek osztályait — az Idegenforgalmi Világszervezet és a KGST határozatának, valamint a nemzetközi gyakorlatnak meg­felelően — ezentúl betűk helyett — a—b—c kategória — csilla­gokkal jelölik. A rendelet mel­léklete részletesen meghatároz­za, hogy mi tekinthető 1—5 csil­lagos szállodának, üdülőháznak, szállodai szolgáltatásnak, s elő­írja a szállodák, a kempingek, a bungalow-k, a turistaszállások és a fizetővendéglátó szálláshelyek szolgáltatási és ennek alapján osztályba sorolási követelménye­it, feltételeit. Ebben változás az, hogy az eddigi hat szállodai osz­tály 5-re csökkent, új szállásfaj­taként viszont belépett a koráb­ban sokféleképpen nevezett fo­gadó. Az üdülőházak közül ed­dig a legfeljebb háromágyas, mosdós szobásak minősültek ' első osztályúnak, ezentúl ebbe a ka­tegóriába legfeljebb kétágyas für­dőszobás vagy zuhanyfülkés és ön­álló W. C.-vel rendelkező szobák sorolhatók. A fizetővendéglátás­ban — elsősorban az idegenfor­galmi területeken a kisebb hely­ségekben megnövekedett igények szervezett kielégítése érdekében — a korábbi első- és második osztály mellett harmadik osztályt is rendszeresítettek. A másik rendelet lényege, hogy a maximált áru turistaszállások kivételével valamennyi kereske­delmi szálláshely — a korábban maximált árú C kategóriás szál­lodák, az üdülőházak és a fize­tővendéglátó szobák is — szabad árformába kerültek. A rendelet módosította a turistaszállások árait, amelyek személyenként az A kategóriában 25 forintról 50 forintra, a B kategóriában 20 fo­rintról 40 forintra emelkedtek. Az előzetes tájékoztatások szerint a szabadáras alacsonyabb osztá­lyú szállodák árának mintegy 30 százalékos, a fizetővendéglátó szobák árának körülbelül 60 szá­zalékos növekedése várható. A rendelet a korábbiaknak megfelelően szabályozza, hogy a szálláshelyeken milyen szolgál­tatásokért lehet és melyekért nem szabad külön díjat felszámítani; új rendelkezés viszont, hogy a szobaárak mindenütt magukban foglalják a fűtési díjat is. A szálláshelyek árszabályozása ugyancsak életbe lépett, a fize­tővendégszobákra vonatkozó ren­delkezéseket viszont — miután ezeknél éves szerződés van ér­vényben — január 1-től kell alkalmazni. (MTI) Mészáros Lázár sírjánál Angliai utazásom során titkos vágyam volt, hogy felkeressem Titley-ben Mészáros Lázár sírját. Fogalmam sem volt arról, hol fekszik ez a kis község, melynek temetőjében nyugszik a bajai születésű, 1848-as magyar had­ügyminiszter. Vendéglátóim elő­zékenysége révén a tervem még­is megvalósulhatott­□ □ □ Mészáros Lázár 1796-ban szü­letett Baján. Bár a természet- tudományok érdekelték, mégis hi­vatásos katona lett. Főleg Olasz­országban állomásozott, miköz­ben minden szabad idejét a csil­lagászatnak, vegytannak, de fő­leg a „mezei gazdaságnak” szen­telte. 1844-ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tag­jává választotta. Meglepődött, mikor 1848 már­cius végén a Pesti Hírlapban azt olvasta, hogy hadügyminiszterré nevezték ki. A hivatalos írást csak később kapta kézhez. Ekkor tért haza Magyarországra, s megkezdte a honvédzászlóaljak szervezését. Fegyelmezett, ütőké­pes hadsereget szeretett volna létrehozni, de a forradalom lázá­ban égő önkénteseknél éppen a fegyelemmel volt a legtöbb probléma. Baja országgyűlési képviselőjévé választotta, majd később fővezér és vezérkari fő­nök is volt. A világosi fegyverletétel után ő is Törökországba emigrált, majd Angliába, onnét pedig Amerikába ment. Anyagi hely­zete elég nehéz volt, ezért úgy határozott, hogy Svájcba telep­szik át. ahol egy nyomdába akart betársulni. Útját azonban meg­szakította Angliában. Gróf Tele­ki Sándor anyósát, lady Lang- dale-t látogatta meg Eywoodban. Már megérkezésekor hidegrázás­ról panaszkodott, aztán állapota egyre súlyosabb lett, bár vendég­látója mindenről gondoskodott, az orvosok nem tudtak segíteni rajta. 1858. november 16-án el­hunyt. A közeli Titley község temetőjében helyezték örök nyu­govóra, angol és magyar nyelvű feliratot vésettek a sírkövére. □ □ □ Mindezt tudtuk az életraj­zokból. 1967-ben a bajai Kállai Éva Általános Leányiskola hon­• A ház, amelyben egykor Mészá­ros Lázár meghalt. ismereti szakköre dr. Kuluncsics József né vezetésével elhatározta, hogy felveszi a kapcsolatot a titley-i iskolásokkal, s megké­rik őket, keressék meg Mészáros Lázár sírját, s viseljék gondját. Írtak az iskolának, írtak a pol­gármesternek. Válasz nem érke­zett. Ekkor kértük meg a bajai származású szobrásznak, Teles Edének Angliában élő fiát, dr. Teles Mátét, keresse meg a sírt. ö szívesen vállalta a feladatot, s több levélben számolt be ered­ményeiről. Egy barátjával autó­val elutaztak Titley-be. A falu alig kétszáz házból áll, és sem polgármestere, sem iskolája nincs. Van egy kocsmáros-posta- mestere. aki emlékezett arra, hogy nagyon szép, bélyeges kéz- besíthetetlen levelek érkeztek, s egy bélyeggyűjtő barátja elvitte a leveleket. Ezután mentek a te­metőbe. De hol lehet a sír? Teles Máté úgy gondolta, hogy ott az a szokás, hogy az anglikán val- lásúaknak állítanak síremléket, aki nem anglikán, annak csak egy fekvő kőlapot tesznek a sír­jára. Mészáros Lázárnak bizto­san ilyen van. Ahogy belépett a temetőbe, mindjárt meg is pil­lantott egy mohával benőtt, fek­vő lapot. Barátjával megtisztí­tották. s hamarosan előjöttek az első szavak, melyek megfeleltek az általunk küldött sírfelirat szövegének. Teljes letisztítás után előttük feküdt a töredezett, sé­• Így néz ki ma a titley-i temető. rült feliratú sírkő. Csak ezután néztek körül, s bizony ínég jócs­kán volt fekvő sírkő körülöttük. Talán egy éve, hogy a Népsza­badságban egy kis cikk jelent meg, mely szerint a titley-i te­metőt szanálni fogják; s akinek a hamvait nem viszik el. azokét közös sírba temetik- E hír halla­tára Baja város Tanácsa és a pártbizottság akcióba kezdett Mészáros Lázár hamvainak haza­hozatalára. A Kulturális és Hon­védelmi Minisztérium együttesen intézkedett az ügyben. London­ból azt a választ kapták, hogy még nem kezdték meg a temető szanálását, majd akkor megtör­ténhet a hazaszállítás. □ □ □ Ilyen előzmények után indul­tam Titley-be. A titley-i temetőhöz érve, mely a templom körül terül el, mi ta­gadás, megilletődve léptem be a kapun. Teles Máté leírása alapján bal­ra indultam, s pár lépés után megláttam a sírt. Nemzetiszínű szalaggal átkötött kis babérko­szorú volt rajta. A sírkő bizony töredezett, kö­zéptájon behorpadt, a felirat is csak részben olvasható, de min­den kétséget kizáróan azonosít­ható. A temető még háborítatlan. KÉPERNYŐ A család, a kisgyermek és a televízió Közművelődési támogatás a kistelepüléseknek A közművelődési alap céltámo­gatási keretéből további 14 mil­lió 163 ezer forint kiutalását, en­gedélyezte az Országos Közműve­lődési Tanács elnöksége. A ké­relmezők közül azoknak a me­gyei tanácsoknak, intézmények­nek, társadalmi szervezeteknek nyújtott anyagi támogatást, ame­lyek a kistelepülések, a lakótele­pek műsorellátását, a korszerű művelődési formák kialakítását, a könyvtárhálózat bővítését ter­vezik, és saját pénzforrásaikból jelentős összegeket fordítanak ezek megvalósítására. Lakótelepi klubok berendezé­sére például 800 ezer forintot utalnak ki a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsának. A kecskeméti, a győri, a miskolci, a gyöngyösi szövetkezeti lakótele­peken, ahol nincsenek művelő­dési intézmények, és zömmel fia­tal családok laknak, a maguk költségén, s a közös helyiségek bérbeadásából származó bevéte­lekből klubhelyiségeket alakítot­tak ki. Ezek berendezéséhez, föl­szereléséhez járult hozzá az OKT elnöksége. A győri Petőfi Sándor ifjúsági művelődési központ elő­tér-programjainak fejlesztését 300 ezer forinttal segíti elő. A ta­vasszal megnyitott szegedi ifjú­sági ház 350 ezer forint támoga­tásban részesült. A hazánktól távol élő tenge­részek művelődéséhez, oktatásá­hoz hozzájárulva 170 ezer forint­tal egészítette ki a képmagnók megvásárlására szánt összeget az elnökség. A MAHART tengeri hajóin könyvtár már van, s je­lenleg a film- és a szemléltető­eszköz-tárat gazdagítják. A közművelődési alapból ki- sebb-nagyobb összeget juttatnak a miskolci Gárdonyi Géza műve­lődési ház amatőr képző-, ipar­és népművészeti műhelyeinek, s a Kaposvári Mezőgazdasági Főis­kola ismeretterjesztő, szociológiai és falukutató munkájának segí­tésére. A SZOT kérésére anyagi támogatást kapott a Magyar Eszperantó Szövetség sokrétű közművelődési tevékenysége és nemzetközi kapcsolata, amelynek révén hazánk társadalmi és kul­turális eredményeit népszerűsí­tik. (MTI) • Tisztelgés az egykori hadügy­miniszter sírja előtt. az exhumálásokat eddig nem kezdték meg. Innét Eywoodba folytattuk az utunkat, azt a házat kerestem, ahol Mészáros Lázár utolsó nap­jait töltötte. Eywood hajdan egyetlen házból állt; azóta a kör­nyéken több is épült. Ügy, ahogy Angliában szokásos: egy ház a szükséges gazdasági épületekkel, a birtok közepén. Hasonló a mi tanyáinkhoz, csakhogy az épü­letek, főleg a lakóépülete sok­szor inkább kastélynak felel meg. Némi kérdezősködés után megtaláltuk a házat. Szomorú látvány fogadott. Az egykor bi­zonyára pompás épület elég ro­mos állapotban von. Bár laknak benne — sőt sokan is. talán nyolc család — teljesen elhanyagolt. Gyanítható, hogy szép park fe­küdt mellette, a gazdasági épü­letek méretéből tekintélyes bir­tokra is következtethetünk. Mióta Teles Máté megtalálta a sírt, s néhány magyar azóta fel­kereste, a környékbeliek tudják, hogy temetőjükben valami nagy magyar nyugszik, büszkék is rá, hogy kis falujuk valamiről híres lett. Reméljük, hogy ha a temető felszámolására kerül sor, nem lesz akadálya Mészáros Lázár hamvai hazahozatalának, s a több mint százéves emigráció után ha­zai földben pihenhet meg. Sólymos Ede E rovat legutóbb a 3—6 éves, óvodás korosztály és a televízió gyermekműsorainak kölcsönhatá­sával foglalkozott. Többek között szó esett arról, hogy a kisgyer­mek képszerű, szemléleti gondol­kodásának fejlődéséhez miképpen járulhatnak hozzá a televízió jól megválasztott gyermekműsorai, amelyek egyszerre, egyidőben nyújtják a szórakoztatás vizuális és akusztikai élményét. A televízió, mint a tömegkom­munikáció rohamosan fejlődő és népszerű eszköze szerencsére idejében felismerte felelősségét a legkisebbekre gyakorolt hatásá­ban, s gyermekműsorainak fejlő­dési tendenciája, a színvonal fokozatos emelkedése vitathatat­lan. Ám egymagában ez még min­dig kevés ahhoz, hogy akár az esti mesének, akár egyéb gyer­mekműsoroknak hstásosabb ered­ménye legyen a gyermeknéző számára. A környezet, a család, a fel­nőttek segítsége szükséges hozzá, hogy a gyermekben megtapadja­nak a legfontosabb mozzanatok, amelyek gazdagítják érzelmi és értelmi világának tartományát. Ennek érdekében mit tehet a szülő, a családtag vagy a gyer­mek nevelésével hivatásszerűen foglalkozó pedagógus, az óvónő? Igen sokat, mégpedig a lehető legegyszerűbb eszközökkel és nagy türelemmel. (Különben a gyermeknevelés talán mindent nyitható kulcsa a türelem, a nyu­godt, higgadt magatartás. Első­sorban a „miért ?”-korszakban van ennek jelentősége, amikor a kisgyermeket nyiladozó értelme, a környezetében, a világban va­ló tapasztalatszerzése és tájékozó­dása ezernyi kérdés föltevésére készteti.) A gyermek kérdéseit soha ne hagyjuk válasz nélkül, ne intsük le, ne hallgattassuk el tapintat­lanul, személyes kifogásokat ke­resve, hanem életkorának meg­felelő magyarázattal elégítsük ki a fejlődésével együttjáró, termé­szetes kíváncsiságát. Általában mit vár a szülő, a család a tévé esti meséjétől? Azt, hogy a műsorra figyelő, ér­zelmileg kitárulkozó gyermek fe­szültsége, napi nyugtalansága végre feloldódjék, a lefekvés előtti percek zaklatottságát derűs megnyugvás, az ágyba kívánko- zás öröme váltsa fel. A bűbájos tévémaci figurája vezesse át a gyermeket dinamizmusából a csendes lecsillapodás állapotába. A gyermekben azonban — ép­pen a mese hatására — gyülem- lenek a kérdések. Érdekelnék az összefüggések, a logikai láncsze­mek, amelyeket a bonyodalom során esetleg nem értett meg első látásra és hallásra. Ha viszont együtt nézzük gyermekünkkel a műsort, közben röviden kommen­tálhatjuk a cselekményt, néhány szóval rávilágíthatunk a szerep­lők kapcsolatára, jellemére, po­zitív vagy negatív tulajdonságai­ra, hogy a gyermek megértse azt, amit lát. A kisgyermek ugyanis nem mindig képes követni a Aki találós kérdésnek véli a fenti címet, nem jár messze az igazságtól, mert a kérdés mögött a Füles most megjelent 1980-as évkönyvének nagy pályázata rej­lik. A népszerű rejtvényújság új évkönyve — hűen csaknem két évtizedes hagyományaihoz — nemcsak ezzel, hanem egy hosz- szú sor egyéb ötlettel is meglepi olvasóit. A rejtvényfejtőknek több száz­ezres tábora elsősorban a kereszt- rejtvényeket, közülük is a skan­dináv rendszerűeket kedveli. Több mint ötven keresztrejtvényt kö­zöl a Füles 1980-as évkönyve, és ezek egy jelentős része skan­dináv típusú. Ilyen az évkönyv melléklete két óriás méretű ke­resztrejtvényének egyike is, míg a másik, a hagyományos típusú — pályázat. Ennek első díját vé­ka alá rejtették, és csak annyit tudni róla, hogy 1cét darab azo­nos, aranyból készült, egyenként hatezer forint értékű használati tárgy. A második díj egy véka 20 filléres, a harmadik díj pedig egy ugyanakkora véka megrakva 10 filléres érmékkel. Mivel eny- nyi aprópénzzel nehéz volna mit kezdeni, a két nyereményt az érmék értékének megfelelő ösz- szegről szóló takarékkönyv for­májában kapja meg a kisorsolt nyertes. Az évkönyv tartalma olyan gazdag, hogy abból csak a na­gyobb fejezetek címét ragadhat­juk ki. így Kenguru címmel dr. gyors képváltásokat, jelenetválto­zásokat, a pergő dialektusokat, hogy ki kinek mit mondott és miért mondta, mi az oka egy- egy hős adott cselekedetének stb. Ha pedig a feszült figyelemmel végignézett adás közben elmaradt a felnőtt „kísérőszövege”, ezt feltétlenül pótolja a műsor után. Nem valamiféle ízetlen kiokta­tással, hanem úgy, hogy a gyer­mekben ne maradjon semmi ké­tely, meg nem értett vagy fel nem derített részlet. Engedjük kérdezni és beszélni a gyermeket, hagyjuk szabadon áradni mérhe­tetlen közlési vágyát, hiszen a hozzá legközelebb állókkal sze­retné megosztani legbensőbb ér­zéseiből fakadó gondolatait. Hasonló az óvónő feladata is, ha csoportjával együtt nézi a gyermekműsorokat. A gyermek­közönségnél nincsen hálásabb publikum, mert az élmény ki­váltotta benyomásaikat azon me­legében kinyilvánítják, reagálá­sukat valamiféleképpen gátlásta­lanul felszínre hozzák. Az óvó­nőnek mindössze arra kell vi­gyáznia, hogy a megbeszélés al­kalmával helyes irányba terelje a különböző véleményeket. De a felnőttek — családtagok és óvónők — ügyeljenek arra is, hogy a tévé, amely fokozza a gyermek átélő- és beleélő képes­ségét, megindítja fantáziáját, elő­segíti helyzetfelismerését, gazda­gítja ‘ismereteit, nehogy kényel­mességre, bizonyos mértékű pasz- szivitásra szoktassa a gyermeket, azaz ne eredményezze a beszéd­aktivitás hiányát. A tévé szinte lehetetlent nem ismerő technikával készült film­jei ugyanis nemcsak az irodal­mi-esztétikai élményszerzés, a líraiság, a groteszk humor, a jó­ízű tréfa, a helyzet- és jellem­komikum, a játékosság forrásai, hanem az anyanyelvi nevelés igen hatékony eszközei is. Ezért nem közömbös a helyes, példa­mutatóan szép nyelvhasználat megvalósítása a magyar, illetve a szinkronizált filmek esetében. Nyelvi szempontból bizony még emelhető némi kifogás a heve­nyészett stílus, a helytelen arti­kuláció, a hibás hangsúly és hanglejtés, a szövegfonetikai esz­közök modoros használata, egyál­talán a magyar nyelvtől idegen beszéddallam ellen. Végül még egy — nem tévé­ellenes, hanem pedagógiai — ta­nács a szülőknek. A televízió legkitűnőbb gyermekműsorai sem vetekedhetnek a fészekmeleg csa­ládi légkörben, a testközelség meghittségében ismétlődő, rend­szeres esti mesélgetések, verselge- tések anya illetve apa és gyer­meke között. Higgyék el, hogy a szegényesebb témájú, szürkébb előadású, de szülői szeretetből fakadó mese maradandóbb és életreszólóbb élményt rögzít a gyermekben — mert a személyes kapcsolat szülte — mint a leg­látványosabb tévéprodukció. Ezért ne hagyatkozzunk csak a tele­vízióra, hanem „élőben” is me­séljünk a kisgyermeknek! Losoncz Mihályné Grétsy László szerkesztett érde­kes nyelvi játékot. A Kereszrejt- vényfejtők kislexikona nagy se­gítségére lesz a rejtvényfejtők­nek, a Tanuljon — újságul! az újságkészítés világába vezeti az olvasókat. A cseh, a szlovák, és az osztrák irodalmat ismertető fejezetek közelebb hozzák szom­szédaink szellemi világát, az Olimpia, olimpia, olimpia! című összeállítás 1980-ban időszerű. Az Égen—földön rejtekhely mindmá­ig meg nem fejtett nagy titkok­ról szól, az Elfelejtett interjú Ka­rinthy Frigyessel, irodalmi külön­legesség. Szellemes, ismeretterjesz­tő játék témája az államok cí­mére, Hogy mik vannak! címmel pedig sok érdekes történettel szolgál az évkönyv, amelyben Rátonyi Róbert egy vidám nap­lóval szerepel. Maga készíthet az olvasó öröknaptárt az év­könyv segítségével. Külön rovat, a Kis Füles szól a gyermekek­hez, akik számára számos díj­jal jutalmazott pályázatot is hir­detnek. Ultiiskolából tanulhatják meg a játékot, akik még nem ismerik, akik pedig eddig is szí­vesen játszották, azok hasznát veszik a szabályok ismertetésé­nek. Közöl a Füles évkönyve há­rom teljes képregényt, egyet kö­zülük gyerekeknek. Végül a leg­különbözőbb rejtvényfajtákból összeállított válogatás, Rodolfo bűvésziskolája egészíti ki a gaz­dag tartalmat. FÜLES ÉVKÖNYV *80 Mi van a véka alatt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom