Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. október 30. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar orvosi laboratóriumok a KGST-országoknak Hatvan éve működik Budapesten a Gamma Művek- Gyártmányai hat évtizeden át lépést tartottak a nemzetközi élvonallal. Ez a siker, a kivívott nemzetközi tekintély az utóbbi évtizedekben nagyrészt annak az együttműködésnek a révén volt megőrizhető, amit a vállalat KGST-tagországok keretében sokoldalú és kétoldalú megállapodások útján épített ki. Vonatkozik mindez a Gamma valamennyi termékére, nukleáris orvosi diagnosztikai berendezéseire, irányítástechnikai rendszerere. vezérlő és szabályozó berendezéseire, auiomatika-elemei- re. geofizikai műszereire, valamint kvarckristályaira és híradástechnikai szűrőelemeire. Sokoldalú kapcsolatok A Gamma idejében és szervesen bekapcsolódott olyan sokoldalú KGST-együttműködésekbe, mint amilyen például az INTER- ATOMENERGO, az INTER- A TOMINSTRUMENT Nukleáris Műszeripari Gazdálkodó Egyesülés, továbbá a KGST Rádióelektronikai és Gépipari Állandó Bizottságainak munkája. Sőt, Magyarország vállalta a témafelelős szerepét a KGST Atomenergia Állandó Bizottsága műszaki-tudományos együttműködési programján belül az egyik fontos feladat, a nukleáris orvosi műszerek és módszerek kidolgozásában. Jelenleg pedig előkészítés alatt áll bekapcsolódása az atomerőművek műszerezésének kooperá - ciós gyártásába, hogy a KGST-n belüli munkamegosztás keretében kielégítése a gyorsreaktorok irányítástechnikai műszerezése, valamint azatomerőművi vízkezelő berendezések iránti hazai és KGST-igényeket. Ez utóbbi feladatra a vállalat úgy készül fel, hogy a paksi atomerőműbe beépítendő berendezés egyúttal a „referenciapéldány” szerepét is betöltse. Számos együttműködési megállapodást kötött a Gamma más KGST-országok érdekelt és illetékes intézményeivel, vállalatai - val is. Legfontosabb együttműködési partnerei a Szovjetunióban öt kutatóintézet, az NDK- ban öt gyár, Csehszlovákiában két intézet és két gyár, Romániában az Atomfizikai Intézet, Bulgáriában a szófiai ZEPE (Elektronikai Alkatrészgyár), Lengyelországban pedig a varsói ITR (Rádióelektronikai Kutatóintézet). Diagnosztikai műszerek Az adott keretek között lehetetlenség felsorolni a Gammának minden olyan gyártmányát, amely egyfelől többé-kevésbé a KGST-együttműködésnek köszönheti létét, másfelől azonos színvonalat képvisel legjobb külföldi versenytársaival. Talán az a legcélszerűbb, ha csak az egyik gyártmányféleséget, illetve annak néhány tagját ragadjuk ki; az orvosi diagnosztika segítésére hivatott nukleáris műszerek csoportját, és ezeken keresztül igyekszünk érzékeltetni a gyárban a KGST-együttműködés előnyeinek kihasználásával előállított termékek jelentőségét és színvonalát. A Gamma nukleáris orvosi diagnosztikai berendezéseinek és a belőlük összeállítható komplett • • tőplaboratóriumoknak a ki- . .aios szerep jutott a KGST-n belül az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó állandó bizottság nukleáris műszercsoportjának és az 19G2-ben megkezdett gyártásszakosítási törekvéseknek. Akkor Magyarország 22 gyártmánycsoportra jelentette be érdekeltségét. és ezek közül a Gamma 15 orvosi diagnosztikai készülék ki- fejlesztésére és gyártására vállalkozott. Közülük 12 típus ma is gyártmányuk>. i gyártmányoknak az t. «isi: Garrúna az elmúlt Ír- . ólai*, több mint tízszereséin évelte: elérte az évi 300 millió forintos termelési értéket. Gyártmányainak 85 százaléka külföldön talál gazdára, mégpedig a KGST-országokban, továbbá Indiában, Pakisztánban, Egyiptomban, Szenegálban, Kenyában, Szudánban, Zaire-ban és Zambiában. A Gamma szcintillátorait finn, francia, olasz és osztrák cégek vásárolják. Egyébként a szcintil- látorszállítók sorában a Gamma jelenleg világviszonylatban az ötödik helyen áll. A komplett nukleáris diagnosztikai laboratóriumokból a Gamma eddig kb. 450-et szállított a Szovjetunióba, megfelelően a KGST szakosodási előírásainak- Ezekben a komplett laboratóriumokban az izotópvizsgálatokra alkalmas asztaloktól kezdve meg - találhatók mindazok az izotópos diagnosztikai műszerek, mérőhelyek, amelyek a leggyakoribb, szinte rutinszerű vizsgálatokhoz szükségesek. Aranyérem Magyarország egyik alapító tagja az INTERATOMINSTRU- MENT-nek. Az alapító okmányra támaszkodva jeler’eg a Gamma kilenc, az Elekt kus Mérőkészülékek Gyára iwi, és a MET- RIMPEX egy szakosított műszerrel látja el a baráti országokat. Az alapokmányon alapuló szakosítás a Gamma nukleáris műszereinek 70 százalékára terjed ki. Ma előkészítés alatt áll további nyolc gyártmány szakosítása, s ezek közül kettőnek a „jelöltje” szintén a Gamma. A KGST-országok különféle nukleáris műszereiben szinte kivétel nélkül fontos szerepet tölt be a Gamma által gyártott rendkívül precíz és igen nagy élettartamú, több menetű helikális potenciométer, amely megfelelő feszültségosztóként tetszés szerint feszültség előállítását teszi lehetővé. A nukleáris orvosi diagnosztikai berendezések nemcsak gazdasági téren hoztak sikert a Gammának, és ezen túlmenőleg az egész magyar népgazdaságnak, hanem erkölcsi tekintetben is- Bizonyítja ezt. hogy immár harmadízben nyerték el Moszkvában, a népgazdasági eredmények állandó kiállításának aranyérmét, és különféle elismerő kitüntetéseket kaptak a lipcsei, a baseli, a genfi, a plovdivi, a varsói, a bécsi és a helsinki bemutatókon. N. Szinyov, a Szovjetunió Atomerő Bizottságának elnökhelyettese „A békés atom a szocializmus országaiban” című jubileumi kiállítás megnyitásakor külön is hangsúlyozta a magyar műszergyártás magas színvonalát. (MTI—APN) • A SZOT és a KISZ KB felhívására a XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett munka- verseny-felhíváshoz csatlakozott a MÄV Északi 7' mű javító üzemének százharm: icbat sze ista brigádja is. 41 v ,kbó) Kiemelkedik .a villanymozdonyok nagyjavításának snetiysr»»»», (MTI-fotó — -Fehér József felvétele — K8) ÉV VÉGE ELŐTT A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN Magasabb követelmények A mezőgazdasági nagyüzemekben sok szó esik mostanában arról, hogy hogyan alakul az év gazdálkodása, mi lesz az eredmény, hiszen ezzel függ össze a termelőszövetkezeti tagság jövedelemszínvonalának emelkedése. A Bácskai és a Duna menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében a közös gazdaságok éves terveikben 5,2 százalékos termelési értéknövekedést terveztek. Már az előkészítés időszakában várható volt, hogy kalászosokból csak mérsékeltebb terméseredményre lehet számítani. Ez a nyári betakarítás időszakában beigazolódott. Sajnos, az időjárás okozta károk miatt a vetés egy részét ki kellett szántani« A kalászosok helyére szóját, napraforgót, kukoricái vételiek. Ez a szerkezetváltozás jelentkezik most az őszi munkáknál, ugyanis az elmúlt évektől eltérően ilyenkor többet kell az őszi érésű növényekből betakarítani, mint más esztendőkben, tehát a jelenlegi feladatok minden korábbinál nagyobbak. Mérsékeljék a költségeket A száraz, napfényes időjárás segítette a betakarítást, de megnehezítette a vetést. A termelő- szövetkezetek többségében gond hogy nagy teljesítményű erőgépekhez nincsenek megfelelő munkaeszközök. Például hiányzik a szántóekékhez kapcsolódó gyűrűs henger, ami a szántással egy időben megoldja a talaj lezárását és a nedvesség megőrzését« A közös gazdaságok feladata, hogy a jó üzemszervezéssel, átgondolt irányítással megteremtsék az őszi magágy-előkészítés optimális műszaki feltételeit. Az időszerű munkákról — az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően — a területi szövetség a körzetéhez tartozó közös gazdaságok főagronómusai, főmérnökei, műszaki vezetői részére tájértekezletet tartott. Sok időszerű feladat került szóba ezeken a tanácskozásokon- Többek között az is, hogy a termelés megváltozott körülményei, a fokozódó követelmények arra intenek minden vezetőt: jobban kísérjék figyelemmel a termelés költségeinek alakulását, és idejében tegyenek meg minden olyan intézkedést, amely a költségek mérséklését szolgálják. Ennek személyi feltételei a szövetkezetekben megvannak, hiszen a körzetben hatszázhatvan egyetemet, főiskolát végzett szakem& í’űszerp&p - rika-betakarí- tós a bátyai Piros Paprika Térmelő- szövetkezetben. (Karáth Imre felvétele) bér, azonkívül mintegy ezer technikus dolgozik. Fontos, hogy a termelési rendszerek is elsősorban gazdasági szempontok alapján adaptálják a technológiájukat a szövetkezetekre. Így jövőre jövedelmezőbbé válhat a búza- termesztés. amely a legfontosabb ágazatok közé tartozik, hiszen évek óta az összes szövetkezeti mérlegeredmény 25 százalékát képviseliAz őszi betakarítású növények közül nagy jelentőségű a kukorica. Az ötvenötezer hektárnyi terület nagy részéről sikerült lényegesebb zökkenő nélkül betakarítani. Szerencsére az idén kevesebb szárításra van szükség, ami energiamegtakarítást jelent. Jó módszer a szemes kukorica fóliában történő tárolása, amit több szakmai bemutatón ismertettek. A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben — ahol mintegy 25 ezer mázsa kukoricát tárolnak ily módon —, már tavaly is eredményesen alkalmazták-az eljárást. Kedvezően alakult az átlagtermés a szójánál, a napraforgónál. A cukorrépa betakarításánál gondot okoz, hogy egyes területeken nem hatottak megfelelően a gyomirtó szerek, a répával együtt bekerülő gyomnövény zavarja az átadástAz együttműködés szükségessége A körzetben — a már említett nagyobb feladatok miatt — előtérbe került a szövetkezetek közötti együttműködés fejlesztése, a szabad kapacitások kihasználása. E munkában a szövetség az elmúlt évekhez hasonlóan szervező munkát vállalt. Az őszi munkák elvégzéséhez rendelkezésre állt csaknem 2 ezer traktor, 575 tehergépkocsi, több mint 360 adapteres kombájn, negyvenet meghaladó cukorrépa-gépsor, 2400 pótkocsi, megközelítőleg 90 terményszárító. Nagy gond, hogy számos szövetkezetben nincs elegendő anyagi eszköz a gépek vásárlására. Mintegy 25 millió forint érték-, ben mondtak le a közös gazdaságokban már előzőleg megrendelt gépeket. A kedvezményes gépvásárlás lehetőségei elég szűkösek. Napi feladat az energiafelhasználás csökkentése, illetve az azzal való takarékosság- A területi szövetség javasolja az üzemeknek. hogy minél jobban kapcsolódjanak a szocialistabrigád - mozgalmon belül tett vállalások ehhez a témához. Űj mértékrendszer Említést érdemel a nemzetközi mértékrendszer január elsejével történő bevezetése. Például a lóerő, a mázsa, az atmoszféra, ki- lópond, stb. megváltozik, helyette a watt, a tonna, a pascál, a newton kerül bevezetésre. A szövetség az áttérésre való előkészületeket kívánja segíteni azzal, hogy az útmutatót megvásárolta és minden gazdaság részére megküldte. Továbbá azt tervezi, hogy a nemzetközi mértékrendszer használatával. alkalmazásával kapcsolatban tájkörzetenként tanácskozást szervez az Országos Mérésügyi Hivatallal, illetve a a Szabványügyi Hivatallal. A jövő év január 1-től új gazdasági szabályozó rendszer lép életbe, amelyre fel kell készülniük a közös gazdaságoknak. Várható, hogy hatására a gazdasági növekedés differenciáltabb lesz. A termelés csak ott növekszik, ahol a hazai és a világpiacon versenyképes árut állítanak elő. A következő időszakban a vezetéstől jobban megkívánja az élet a jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeinek folyamatos megteremtését, az összehagolt munkát, a jobb minőségre való törekvést, a szélesebb körű kereskedelmi jártasságot, áru- és szabványismeretet. Ehhez járul az is, hogy az ipari anyagok fel- használása tovább .nő a termelésben, ugyanakkor az árszínvonal is emelkedik, amely növeli a termelési költségeket. Az információ, a jó tájékozottság a gazdasági életben döntő fontosságú, ami szakmai felkészültséget. hozzáértést, vállalkozó kész«», séget és képességet igényel, a végrehajtás pedig kollektív munkát és felelősségvállalást követel. Dr. Német István a területi szövetség titkárhelyettese W.VAV, aBBBBBBBBBBBBBBmmmmmBBBmmmmmmBBBBBmmBBBBBmmBBmBmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmTmmmmmmmmmmm-mmm-m- ------------ ------- ------ -------------------------------------Termelés és érdekvédelem Rögzítsük az aiaphelyzetet: manapság a munkavállalók érdekeik hatásosabb, erőteljesebb védelmét várják a szakszervezetektől, és — ne kerteljünk — kritikusabban ítélik meg mindazt, amit a „szakszervezeti érdek- védelem” gyűjtőfogalommal jelölünk. Ugyanakkor: a vállalatok gazdasági vezetői is egyre nagyobb igényekkel lépnek fel a szak- szervezetekkel szemben, és elvárják, hogy a vállalatgazdálkodás stratégiáját és taktikáját, végső soron a mindennapi termelési feladatok végrehajtását a szakszervezetek minden lehető módon támogassák. KÉRDEZHETIK: hol itt a — fogalmazásból remélhetően ki - sej lő — kettősség, netán ellentmondás? Hol itt a gond. mi itt a dilemma? Végtére is: a munkaadó és a munkavállaló (vagyis a vállalat és a dolgozó) legfeljebb csak apróbb ügyekben kerülhet érdekösszeütközésbe, s e konfliktusok elsimítására ott vannak a precízen kidolgozott jogszabályok, a törvények, a rendeletek. Ott a döntőbizottság, a munkaügyi bíróság és megannyi más törvényes fórum. Hosszabb távon, és alapvetően nincs — nem lehet! — lényegi különbség az egyéni és a vállalati érdekek között. Már csak azért sem, mert ezekkel azonos — hallhatjuk, olvashatjuk épp’ eleget — a nép- gazdasági, a társadalmi érdek is- De vajon igaz-e a brossúraízű feltételezés itt és most, a változó és egyre bonyolultabbá váló gazdálkodási körülmények és feltételek között? Kerüljük meg kissé a kérdésre adandó választ, és nézzünk néhány gyakorlati példát: Panaszkodik a művezető, mert az elmúlt három évben tizennégyen hagyták ott a műhelyt a vitathatatlanul súlyos fegyelem- sértések miatti büntetés elől menekülve. Azt mondja: „mindegyiküknél már vártam, hogy ez történik; előre tudtam, hogy kilépnek, De miért kell megvárnom, hogy az illető duzzogva, sőt a főnökeit sértegetve kilép? Ezeket az embereket egyszerűen ki kellene tennem. Semmit nem vesztenék velük, inkább csak nyernék. De el sem merem mondani, micsoda kálváriát jártam. amikor az elmúlt öt évben két embernél követeltem, hogy a vállalat mondjon fel nekik. Nem is kálvária volt, hanem szabályos meghurcoltatás. S akikT- emiatt piszkáltak, vajon tudják-e, hogy hány és hány művezető nézi inkább tehetetlenül és beletörődve a fegyelmezetlenségeket, de nem tesz ellenük semmit- Kinek hiányzik, hogy kioktassák a szocialista humanizmusról, vagy bizonyos szociális szempontok figyelembevételének szükségességéről?” PANASZKODIK a szakszervezeti bizottság munkatársa, mert képtelenek elérni, hogy a kollektív szerződésben szabályozott túlórarendet a vállalat vezetői tiszteletben tartsák. „A nagy hajrák idején — mondja — semmi sem számít, legkevésbé a túlóraszabályzat. Vannak műhelyek, ahol az engedélyezett túlórák kétszeresét is felhasználják havonta, és ugyan mit tehetünk? Érveinkre egyetlen rövid mondattal válaszolnak: a tervet teljesíteni kell, különben oda a nyereség... Hát ez is érdekvédelem!” Panaszkodik a másik szakszervezeti bizottság munkatársa, hogy évek óta bajlódnak a nyilvánvalóan balesetveszélyes — sőt: a gyár környéki lakosságra is veszélyes — műhely felszámolásával, illetve szükség szerinti korszerűsítésével. De hiába minden: erőfeszítéseiket megtöri a „termelési érdek”-re való hivatkozás« A műhely nélkül nem gyár a gyár, a rekonstrukciókra pedig egyelőre nincs pénz... És panaszkodik az üzemszervező, mert azért hívták a — történetesen könnyűipari — vállalathoz. hogy kitanulja a mozdulatelemzésen alapuló munka- szervezési eljárást, majd a — vállalat által finanszírozott — tanfolyam elvégzése után a gyakorlatban is hasznosítsa újonnan szerzett tudását. TÖRTÉNETESEN kiváló minősítéssel végeztem el a tanfolyamot tettem is volna a dolgomat. de már a kezdet kezdetén szembekerültem a szakszervezettel: finoman, de félreérthetetlenül adták a tudtomra, hogy ez a szervezési módszer nagyon nem kívánatos, mert a már nagyon is feszített munkaintenzitáson csavar még egy alig elviselhetőt. Ma egy másik vállalatnál végzem ugyanezt a munkát, vádaskodás nélkül, de azért — óvatosságból, mert tanultam az előbbi példán —, úgynevezett harminc százaléknyi „magyar tartalékkal”; vagyis: a lehetségesnél eleve harminc százalékkal alacsonyabb teljesítményre szabályozom be a módszert, nehogy összeütközésbe kerüljek a szakszervezettel. Erre egyébként is jó okom van, mert rájöttem, hogy a mozdulatelemzésen alapuló szervezéssel elérhető teljesítménynövekedést a vállalatok képtelenek a megfelelő bérnöveléssel követni-” További példák helyett inkább a SZOT főtitkárhelyettesét, Gál Lászlót idézem: „A szakszervezetek változatlanul legfőbb feladatuknak tekintik a munkáshatalom politikai és gazdasági erősítését. Ez a reális alapja érdek- képviseleti munkájuknak, ám e kettős funkció helyes értelme- aesében olyW» «avar támad.” Miből is az következik, hogy gyakorta keveredik az egyéni, a csoport-, és a társadalmi érdek, s hogy az „érdekek védelme” bizony káros eredményeket szül. Mert kell-e bizonyítani, hogy a fegyelmezetlenkedők személyes érdekeinek minden áron való védelme közvetlenül is kimutatható politikai és gazdasági károkat okoz az adott munkahelyen; hogy ilyen esetben nem lehet arra a sokat hallott álláspontra helyezkedni, hogy a rossz, a hanyag, a megbízhatatlan munkás még mindig jobb, mint a hiányzó munkás, és különben is: a szociális biztonság nálunk szent és sérthetetlen... Vagy: kell-e bizonygatni, hogy nem lehetnek olyan termelési célok, amelyek érdekében egyszerűen félrerúg- hatók a legelemibb mukavégzési szabályok, törvények, mert ez esetben soha senki nem érzi magát kényszeríttetve a munkavégzés feltételeinek gyökeres javítására- A munka szervezettsége nálunk azért is olyan, amilyen, mert mindig kéznél vannak a pótmegoldások: a mértéktelen túlórázás, a már kikerülhetetlen műszaki fejlesztés, műhelyrekonstrukció ismételt elhalasztása, mert „Hja, kérem, nincs pénz. és különben is a napi termelés érdeke mindennél előbbre való!.. Vagy: mielőtt politikai színezetű támadások indíttatnak bizonyos munkaszervezési módszerek ellen, célszerű lenne alaposan megismerni, hogy mi is a módszer lényege, hogyan működik a gyakorlatban. milyen eredmények érhetők el a segítségével. ILYENKOR UGYANIS köny- nyen kiderülhet, hogy ami a termelés szempontjából előnyös az éppen olyan előnyös az egyén szempontjából is, persze csak akkor, ha a módszer bevezetésének valamennyi feltétele adott. S ez esetben e feltételek megteremtése jelentheti az igazi érdekvédelmet. V. Cs.