Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-19 / 245. szám
s IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma aatlg: lassan tovább csókken a felhőiét. Általában mérsékelt északi, északnyugati szél várható, hajnalban néhány szélcsendes helyen köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 3—I, a legmagasabb nappali hőmér- mérséklet 13—lí fok között lesz, (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Baja város felszabadulásának 35. évfordulóját ünnepelték XXXIV. évi. 345. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 19. péntek Kádár János fogadta Andrej Kirilenkót Magyar-szovjet barátsági gyűlés Budapesten Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában csütörtökön délelőtt fogadta Andrej Kirilenkót, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben s a testvéri barátság és a teljes egyetértés szellemében lezajlott találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP és az SZPK időszerű feladatairól, a szocialista, és a kommunista építésben elért eredményekről és tapasztalatokról. Áttekintették a nemzetközi élet fejleményeit s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit. Külön hangsúlyozták a Leonyid Brezs- nyev által Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság 30. évfordulójának ünnepségein tett kezdeményezések jelentőségét s azok pozitív hatását a nemzetközi enyhülés, a béke és a népek biztonsága ügyére. Megállapították: mindkét fél számára eredményesen és gyümölcsözően fejlődnek az MSZMP és az SZKP, a magyar és a szovjet nép kapcsolatai. Kifejezték eltökéltségüket, hogy a megbonthatatlan magyar—szovjet , barátságot és együttműködést a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében továbbfejlesztik. A találkozón részt vett Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) • Délután magyar—szovjet barátsági gyűlést tartottak az Ikarus gyár művelődési házában. Az elnökségben foglalt helyet Andrej Kirilenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Valen- tyin Makejev, az SZKP KB tagja, a moszkai városi pártbizottság másodtitkára, Jevgenyij Razu- mov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a KB pártszervezési osztályának helyettes vezetője, valamint Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos, a KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Somogyi Sáridor, a KB tagja, a budapesti pártbizottság titkára, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője. Ott voltak a budapesti párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, a XVI. kerület, továbbá az Ikarus gyár vezetői és a termelésben élen járó dolgozók képviselői. Méhes Lajos megnyitója után Németh Károly és Andrej Kirilenko tartott beszédet. A tanácsülések megszokott formájától, hangulatától eltért Baja város Tanácsának tegnap megtartott ülése. A nagyterem előtti folyosón az ünneplőbe öltözött tanácstagokon kívül a megszokottnál több meghívott várösbeli, sőt külföldi vendég gyülekezett. A kultúrműsor előadására készülődő kisdobosok, úttörők és középiskolások csoportja is azt jelezte: ünnepség veszi kezdetét. A tanács tagjai történelmi sorsforduló napját, október 20-át, városuk felszabadulásának 35. évfordulóját ünnepelték. A nagyterem padsoraiban a megszokott helyről sajnos hiányzott egy kedves arc, Tóni bácsinak, Baja díszpolgárának arca. A néhány nappal ezelőtt elhunyit Folcz Antalra egyperces néma felállással emlékezett tisztelettel a tanács. Dr. Kincses Ferenc tanácselnök köszöntötte a testületet s a vendégeket, közöttük Katanics Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Belenov Alekszej Makszimovics őrnagyot, a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik alakulat parancs, nokát, valamint Baja testvérvárosának, a jugoszláviai Zombor párt- és állami küldöttségét. A város felszabadulásának 35. évfordulójáról Balogh Tibor, a A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatót Konsztantin Karaman- lisznak, a Görög Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszter jelentését a nagyberuházásokról. A Vas megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága beszámolt tevékenységéről, a beszámolót a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Építészeti triennálé Magyarország első építészeti triennáléjának helyszíne ezekben a napokban a Sugovica-parti város, Baja. A rendezvényre az ország különböző városaiból érkeztek építész szakemberek, tervezők, csaknem százan, hogy részt vegyenek a kétnapos gazdag szakmai programon, s a „Baja, Kossuth Lajos utcai lakóterület beépítési terve’’ című tervpályázat eredményhirdetésén, értékelésén. Tegnap, a triennálé első napján délelőtt tíz órakor nyitották meg a József Attila Művelődési Központban az Erdélyben élt, jeles magyar építész, Kós Károly emlékére rendezett kiállítást. Tablók és vitrinben elhelyezett értékek — építészeti, grafikai, iparművészeti alkotások és könyvillusztrációk — mutatták be sokoldalú munkásságát. Az itt látható anyag egyébként a Magyar Építészeti Múzeumnak és a művész egyetlen Magyarországon élő rokonának, Pál Balázs Ybl-díjas építésznek a tulajdonát képezi. A kiállítást Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos igazgatóhelyettese nyitotta meg. Beszédében méltatta Kós Károly életútját, munkásságát. A többi közt utalt arra is, hogy a nagy magyar építész évei javát soknemzetiségű területen élte le. A kiállításnak helyet adó város, Baja szintén az. Éppen ezért a megnyitó beszéd végén idézett üzenet a ma építészei számára is fontos útmutatás. — Egy nagy közösségben élni, egy országban, egy éghajlat alatt, közös múlttal, örömmel, históriával ... Ennek a közösségnek a törvényeit kell eltanulnunk, ha magyarul akarunk dolgozni. Ami a vadmadárnak az ő szárnya, ami a virágnak az ő illata, azzá keli lennie a föld, a nép sze- retetének a mi számunkra, magyar építészek számára is. • A triennálé alkalmából gazdag kiállítás ad számot Kós Károly sokoldalú munkásságáról. A kora délutáni órákban folytatódott a programsorozat. Kihirdették a „Baja, Kossuth Lajos utcai lakóterület beépítési terve” című tervpályázat eredményeit. A bíráló bizottság döntése alapján négy díjat ítéltek oda. Első díjat nyert hét miskolci tervező közös munkája. Két harmadik díjat adtak át egy szegedi és egy budapesti tervezőcsoportnak, negyedik díjat ítéltek a kilenc fős kecskeméti tervezőcsoportnak, melynek tagjai: Bahner József, Farkas Gábor, Albrecht László, Sebő László, Boros Pál, Mayer Antalné, Kiss Károlyné, Nováko- vics Mihály és Csecsetka János. A második díjat ez alkalommal nem adták ki. A pályaműveket dr. Major Máté akadémikus, a bíráló bizottság társelnöke értékelte. Hangsúlyozta, hogy az első díjas tervezőcsoport vette leginkább figyelembe a régi város- szerkezet megőrzését, arculatának városi tanács végrehajtó bizottságának tagja emlékezett meg. — A várva várt szabadság reménye, mely Mohács óta csak néha- néha csillant fel egy-egy rövid időre a jogfosztott magyar nép számára, 1944. okóber 20-án városunk, majd az egész ország számá(Folytatás a 2. oldalon.) • Szurcsik János alkotását Katanics Sándor avatta fel. A kitüntetettek. (Tóth Sándor felvételei) Orvos-gyógyszerész napok Kiskunhalason Tegnap délelőtt Kiskunhalason, a Semmelweis kórház előadótermében tartották meg a XIX. Bács-Kiskun megyei orvos-gyógyszerész napok megnyitóját, amelyen részt vett Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, dr. Szabó Miklós, az MSZMP kiskunhalasi Városi Bizottságának első titkára, valamint Tánczos Sándor, a város tanácsának elnöke. A megyei Orvos-gyógyszerész- tudományi Bizottság elnökének, dr. Dömötör Endrének köszöntő szavai után dr. Major Imre tartott megnyitó beszédet. Egyebek között kitért arra, hogy a hagyományokkal rendelkező tudományos tanácskozás elsősorban a mindennapi betegellátást szolgálja, egyaránt hasznos a körzetekben, a szakrendeléseken, az intézményekben dolgozók, gyógyítók és tudományos munkát végzők számára. Kiemelte, hogy megyénkben magas színvonalú tudományos kutatásokat is folytatnak a gyógyító-megelőző munkában tevékenykedők: például az érelmeszesedés kóroktanával kapcsolatosan, illetve a baleseti sebészet területén. „Az orvos, aki embert gyógyít, közel áll az emberekhez, s éppen ezért kivételes ismeretanyagra is szüksége van. S ha helyét megfelelően akarja megállni sajátos posztján, akkor szakmai tudását szüntelenül gyarapítania és korszerűsítenie kell” — mondta a kétnapos tanácskozás összegzéséül dr. Major Imre. Az orvos-gyógyszerész napok Dr. Dömötör Endre köszönti a résztvevőket. rendezvényeinek helyt adó Kiskunhalas képviseletében dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepélyes megnyitó után neves szaktekintélyek, gyakorló orvosok kerekasztal-megbeszélé- sének voltak hallgatói a résztvevők. Az alkohol szervezetet károsító hatásairól elhangzó előadások moderátora dr. Kardos György, az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet alkohológiai osztályának vezető főorvosa volt. Délután két szekcióülésen 26 előadásra került sor, ugyanebben a témakörben. Az alkoholizmus megyei helyzetének elemzése után érdekesek voltak a. szeszes italok és a növényvédő szerek kölcsönhatásairól, az alkohol károsító hatásának falusi környezetben tapasztalható jeleiről; a fiatalok körében terjedő alkoholizmusról, a balesetek és a szeszes ital fogyasztásának összefüggéseiről tartott előadások. Ma délelőtt ismét kerekasztal- megbeszéléssel folytatódik a tanácskozás, dr. Cserháti Istvánnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzorának vezetésével az antibiotikumok alkalmazásáról. A délutáni szekcióülésen ezzel a kérdéssel foglalkoznak az előadó orvosok és gyógyszerészek.' N. M. Változások a mezőgazdasági biztosításban Sajtótájékoztató az Állami Biztosító központjában megtartását, az utca és térfalak idézésével, mindemellett az e területen található és műemléknek számító egyetlen kulturális intézmény — a Vojnich-kúria épületét — a tervbe tökéletesen beépítették. Dr. Major Máté szólt arról is, hogy Baja városa nem kis feladatot vállalt a tervpályázat kitűzésével, s a háromévenként megrendezésre kerülő trien- náléval sokat tesz a magyar építészet fejlődéséért. Az építészeti triennálé első napja ezt követően a „Baja bemutatkozik” című kiállítás megnyitójával folytatódott, végül baráti találkozóval zárult a későesti órákban. Ma folytatódnak a rendezvények, „Építészet és társadalom” címmel tudományos tanácskozások sorozatára kerül majd sor. P. E. A mezőgazdaság szerkezetének változásában létrejött a termelés koncentrációja, elterjedtek a termelési rendszerek, jelentősen nőttek a hozamok, s a mezőgazdasági nagyüzemek vagyona is egyre több lett. Az üzemi tartalékolás már nem volt alkalmas ahhoz, hogy elemi csapás, jelentősebb kár esetén a gazdaságok saját pénzükkel pótolják a kieséseket. A termelés kockázatában az Állami Biztosító vállalt egyre nagyobb részt, ezzel a vagyon- és jövedelembiztonságot segítve. Mindezt különösen az 1976-ban bevezetett új mezőgazdasági biztosítás tette lehetővé. Kiterjesztették a biztosítást a szőlő- és gyümölcsületvények tavaszi fagykáraira, az ár- és belvízkárokra és változás volt az állatbiztosításban is. Korszerűsítették a kártérítési rendszert. A növénybiztosítás keretében bevezették az üzemi szintű elszámoláshoz kötött, hozambecslés nélküli térítést, azzal a céllal, hogy akkor kapjanak kártérítést a mező- gazdasági nagyüzemek, ha valóban veszteség keletkezik. Elsőként hazánkban került sor erre a fejlett mezőgazdasági termésbiztosításra. Az üzemek 99 százaléka kötött az Állami Biztosítóval szerződést ebben az évben, élve a korszerű biztosítási lehetőséggel. Az elmúlt években a mezőgazdasági nagyüzemekben a kedvezőtlen időjárás és egyéb okok miatt jelentős károk keletkeztek, ezért a biztosítónak jelentős ösz- szegeket kellett kifizetnie. Csaknem 10 milliárd forint biztosítási díjat fizettek be 1976 és 1978 között az ország mezőgazdasági üzemei, a biztosító viszont 13 milliard forintot fizetett ki térítésként. Az Állami Biztosító szempontjából a növény- és állatbiztosítás évek óta ráfizetéses. Az üzemek a biztosítást akkor tartják kifizetődőnek, ha a befizetett díj nagyobb része egy esztendőn belül kártalanításként visszatérül. Ebből kiindulva hozam- és egységáremelési kéréseik voltak, indokolatlanul nagy átlagterméseket biztosítottak. Ezt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek növénytermesztésének bruttó értéke 1976—78. között 14 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a biztosítási díjaknál 30 százalékos növekedés történt. Ráfizetett a biztosító a téli fagy, kipálás és homokverés térítésére, amely a reális veszteségnél nagyobb mértékű volt. A tavaszi fagyok kártétele csak a betakarítás után állapítható meg, s ezért feltételezhető, hogy a termelés egész éve során keletkezett egyéb károk sem szűrhetők kf, amelyekre viszont már nem vállalt kockázatot a biztosító. A 100 százalékos térítést így a biztosító szervek nem tartják indokoltnak. Ugyancsak dotáció jellegű térítés az évenként megismétlődő vízkárok okozta veszteség, amikor is egy-egy üzemben ugyanazok a területek kerülnek víz alá minden esztendőben. Az eddigi tapasztalatok szerint a jelenlegi biztosítási rendszer megfelel az igényeknek, szolgálja az üzemek gazdálkodásának anyagi fedezetét. A biztosítás szakemberei szerint viszont nem lehetséges, hogy ez a pénzügyi szervezet több év átlagában ne legyen öneltartó. A biztosítási ágazat pénzügyi egyensúlyának megteremtése érdekében 1980. (Folytatás a 2. oldalon.)
