Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1919. szeptember 26.

A pártegység és az alapszervezet

• Számtalan tény és minden tapasztalat tanúsítja, hogy pártunkban, az alapszervezeteket is beleértve, a politika valamennyi lényeges kérdésében elvi egyetértés van. Tulajdonképpen senki nem vitatja a szocialista építésben követett alapvető elveknek, a párt vezető szervei által hozott irányadó politikai határozatoknak a helyességét. Egyetértés van a gazdaságpolitika, a társadalompolitika, a kultúra területén, a nemzetközi kapcsolatokban kitűzött elvi célkitűzésekkel. Ez még akkor is igaz, ha az egyes konkrét esetekben a gyakorlati tevékenység során eltérő álláspontokkal is találkozunk. Ennek a természetes ellentmondásnak az az alapja, hogy az alapvető eszmei-politikai érdekazonosságon belül, mind a létviszonyokban, mind a tudati szférában lényeges különbségek is vannak. A társadalmi struktúrának ez a sajátossága pedig lényegében a pártban is visszatükröződik. A párt, ha nem is fejezi ki mechanikusan a társadalmi viszonyok egészét, de nem is függetleníti magát tőle.

• Ezek a megállapítások természetesen érvényesek a párt legkisebb szervezeti egységére, az alapszervezetre is. Itt azonban bizonyos sajátosságok is megfigyelhetők. Az alapszervezet tagjai társadalmi helyzetüket, létkörülményeiket tekintve egységesebbek, homogénebbek. Ez mindenekelőtt abból ered, hogy a társadalmi munkamegosztásnak egy szőkébb területéről, lényegében azonos munkahelyről szerveződnek. Az alapvető azonosságok, a sok közös vonás mellett azonban a párttagok között is vannak lényeges különbségek és ezek mindig forrásai lehetnek az egység ellen ható tendenciáknak.

Ezek a különbségek nagyon sokrétűek. Az alapszervezet tagjai különböző helyet foglalnak el a termelési folyamatban érvényesülő munkamegosztásban. Vannak köztük például beosztottak és vezetők, szakmailag magasan kiemelkedők és kevésbé képzettek, szorgalmasabbak és elmáradot- tabbak, magasabb és alacsonyabb jövedelműek, műveltebbek és kulturálisan tájékozatlanabbak. Eltérőek sok tekintetben speciális körülményeik, politikai és társadalmi ismereteik, gyakorlati tapasztalataik. Sok olyan eltérés figyelhető meg az egyes párttagok egyéni létfeltételeiben, amelyek közvetlenül és lényegesen befolyásolják gondolkodásukat, magatartásukat az egyes konkrét politikai jelenségekkel kapcsolatban.

• Lényeges sajátossága az alapszervezetekben megvalósuló pártegységnek az is, hogy ezen a szinten az általános elvek, a politikái határozatok célkitűzései nagyon konkrétan és gyakorlatiasan vetődnek fel, és az egyes embereket a legközvetlenebbül érintik. Itt már nem elégséges, ha például a bérezéssel kapcsolatban csupán absztrakt módon a szocialista elosztás elvét hangsúlyozzuk. Itt már nem lehet elvonatkoztatni a konkrét alkalmazástól az egyes csoportok, sőt egyes dolgozók konkrét teljesítményétől, bérezésétől. Nagyon konkrétan kell állást foglalni számos egyedi esetben: ki az, aki többet, ki pedig kevesebbet érdemel. Ez pedig sok szempontból nehezebb. Nemcsak azért, mert az ilyen állásfoglalás a leg- közvetlenbbül érinti az egyes embereket, hanem azért is, mert gyakran abszolút tökéletességgel mérni sem lehet a dolgokat, hiszen minden konkrét ügy kapcsán is számtalan mellette, és nagyrészt ugyanannyi ellene szóló érv felhozható, megalapozottan helytálló. Minden állásfoglalás, megoldás — még a legtökéletesebb is — csupán tendenciaként érvényesíti az elveket. Nem beszélve arról, hogy a legtökéletesebb formában érvényesített elvek sem egyformán érintik — csak kedvezően vagy csak hátrányosan — az egyes emberek közvetlen egyéni érdekeit.

• E sajátos helyzetből természetszerűen ered a pártszerű viták különös jelentősége az alapszervezetekben. A viták, nézetek, vélemények ütközése az itt folyó pártéletnek is, a pártegység megteremtésének nélkülözhetetlen elemei, törvényszerű velejárói. Sőt, éppen konkrétságukból eredően itt a viták rendszerint szen- veszélyesebbek is, számtalan személyes motívumot is tartalmaznak. Szubjektív telítettségük még a legpártszerűbb körülmények között sem kerülhető el, ami nem jelent feltétlen negatívumot. Csupán az olyan megnyilvánulás káros, amely szubjektivizmusba csap át, mellőzi a kellő tárgyilagosságot, nem vesz tudomást a tényekről, vagy éppen meghamisítja azokat. Nem szolgálja a pártegységet a vitának az a fajtája sem, amelyben az elvszerűséget és a tárgyilagosságot a személyeskedés

váltja fel. A szenvedélyes vita pártszerű körülmények között sohasem fajulhat durvasággá, kölcsönös sértegetéssé, az emberi méltóság és becsület lejáratásával.

A viták tehát az alapszervezeti pártélet természetes elemei. Ezek objektíve jelen vannak és spontán is élnek. Az alapszervezet politikai vezetésének egyik nagyon fontos követelménye, hogy tudatosan irányítson, pozitív irányba befolyásoljon. Ezen az úton biztosítható, hogy a különböző vélemények, nézetek a helyes politikai elvek alapján szintetizálódja- nak, és minden kérdésben, úiból és újból az elvi egyetértés mellé a cselekvési egység is létrejöjjön, most már magasabb szinten megvalósuljon.

• A pártegység ilyen értelmű felfogása és gyakorlati megvalósítása mindenkor nagy jelentőségű és alapvető feladata a párt- szervezetnek. Napjainkban ennek különös aktualitást adnak azok a politikai feladatok, amelyeket a pártszervezeteknek a gazdasági hatékonyság következetesebb megvalósítása érdekében meg kell oldaniuk. Számolni kell azzal, hogy a hatékony gazdálkodás, a felgyorsuló termékváltás fokozott mobilizációt teremt a termelés feltételeiben. annak emberi viszonyaiban is. E változások nyomán korábbi értékrendek átrendeződnek, más, új megítélést kapnak. Megnövekszik a szerepe a dolgozók szakképzettségének, általános műveltségének, általában a termelés kultúrájának. Magasabb követelmények támasztódnak a minőséggel. a fegyelmezett, pontos munkával szemben. A hatékony gazdálkodásnak döntő feltétele az új, a haladóbb termelési formák és eljárások alkalmazása, ami természetszerűen maga után vonja a haladó és a konzervatív gondolkodás, az újjal szembeni tartózkodók és az új iránt fogékonyabbak közti vitákat.

• Mindent egybevetve, a hatékonyság elvének gyakorlati érvényesítése minden szempontból felgyorsítja a helyi társadalmipolitikai élet mozgását, fókozza intenzitását. Ennyiben a pártegység megvalósítása az alapszervezetekben bizonyos mértékig új megvilágításba kerül. Változnak feltételei, körülményei, megnövekszik fontossága, politikai jelentősége.

R. I.

Munkában az elektrongyorsító

• A Villamosszigetelő és Műanyaggyárban olyan hőre zsugorodó műanyag csövek és idomok gyártásának bevezetésén dolgoznak, amelyeket különféle iparágak általános szigetelő- és burkolóanyagként használhatnak fel. A kísérleti gyártás és a jövő évben kezdődő sorozatgyártás egyik technológiai feltételét a nemrég üzembe helyezett szovjet gyártmányú elektrongyorsító biztosítja. Ezzel a berendezéssel besugárzással módosítják a polietilén csövek anyagszerkezetét. (MTI-foló: Fehér József felvétele — KS)

Barátság házgyár

Ebben az évben Bukarestben mintegy 45 000 új lakást kell építeni a tervek szerint. E feladat megvalósításához nyújt segítséget a „Barátság házgyár", amelyet a Szovjetunió ajándékozott Romániának az 1977-es földrengés okozta károk helyreállítására.

A szovjet emberek, akik átélték az ashabadi, a taskenti, a tbiliszi földrengést, tudják, mit jelent ez a ma még kivédhetetlen természeti csapás. A „Barátság házgyár” tervezése a márciusi földrengés után azonnal megkezdődött, és szeptemberben már a kész terveket adták át a szovjet mérnökök. Az építkezéssel egyidőben láttak hozzá Kujbisevben, Cseljabinszk- ban, és más gépgyárakban a berendezések gyártásához. .Természetesen a szerelésben is tevékenyen részt vettek a szovjet szakemberek. A kivitelezési munka is szigorú menetrend szerint alakult. Ez tette lehetővé, hogy a gyár egy része idén szeptemberben már termelhessen.

Határszemle, műhelylátogatás

• A kaposvári húskombinát új, exportra termelő sonkaüzeme részére készítenek a vasasok alumínium—fa kombinációjú, az egészségügyi szabványoknak megfelelő öltözőszekrényeket. Képünkön Kutasi Mátyás, Szabó László és ifj. Szombati Mátyás a szekrények összeállítását végzik. (Opauszky László felvételei)

A kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezet központjának kapujában találkozunk Fricska N. János elnökkel és Retkes Imrével, a közös gazdaság pártszervezetének titkárával.

— Körülnézünk egy kicsit — invitálnak szívélyesen —...

Néhány perc múlva már a közeli baromfitelepen folyik a takarítás, fertőtlenítés ellenőrzése.

— A napokban szállítás volt, 60 ezer húscsirkét adtunk át a Baromfifeldolgozó Vállalatnak — mondja az elnök. — A lakatosok két éjjel segítettek a rakodásban.

Később, miközben a keskeny aszfaltcsíkon futó gépkocsiban a hamarosan kezdődő kukoricabetakarításról esik szó, Retkes Imre megjegyzi:

— Ha nincsenek vasas szakembereink, nem tudom hogyan működött volna a Sirokkó szárító berendezés...

Hatalmas, szépen gondozott, egészséges fürtöktől roskadozó szölőtábla mellett haladunk.

— A jónak ígérkező termés betakarítását is segítik majd a lakatosok — emlegetik ismét a vasasokat.

— Tudomásom szerint a közös gazdaság csak alaptevékenységgel, illetve mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, kik azok a többször emlegetett vasasok? — kérdem vendéglátóimat.

— Most majd őket is meglátogatjuk — mondja mosolyogva az elnök, majd röviden ismerteti a részleg történetét.

— Ezelőtt hat évvel a Petőfi és Móra Termelőszövetkezet egyesülésével alakult ki a mai 2300 hektáros gazdaság — mondja az elnök. — Alig néhány szakember verődött össze. Nagy hasznukat vettük a saját munkák elvégzésében, de azután rájöttünk, arra, hogy a szabad kapacitásuk kihasználása, a szövetkezetnek jelentős anyagi hasznot is hozhat, így kezdődött. Jelenleg 38-an dolgoznak, tavaly 6,6 millió forint volt az árbevételük erre az évre pedig 7,6 millió forint elérését tervezik. Minden jel arra mutat, hogy a közös gazdaság igényeinek kielégítése mellett teljesíteni fogják tervüket.

— A vasasok telepe, a Bugaci út mentén megközelítően a tsz közepén terül el — veszi át a szót Retkes Imre. — A dolgozók alig két-három kilométeres körzetben itt laknak a tanyákon és viszonylag könnyen megközelíthetik a munkahelyüket. Külön érdemes megjegyezni, hogy a tsz- területén levő 360 tanyából már 290-ben villanyt használhatnak és a fürdőszobák száma is eléri az ötvenet.

— Nagy hagyománya van mifelénk a háztáji zöldségtermesztésnek — mondja az elnök. — Munkaidő után a lakatosok, is retket termelnek, sertést hizlalnak. Érdemes megjegyezni, hogy az idén mintegy 18 millió forint értékű szerződéses áru kerül leadásra és kerül a közellátásba. Tagjaink a tavaszon 3,5 millió csomó retket termeltek és a múlt évi 2,5 ezer hízott sertés után az idén 3,2 ezret értékesítenek a tsz-en keresztül.

A vasasok székhelyén Nagy József részlegvezető tájékoztatott életükről, tevékenységükről.

— Hat éve dolgozom ebben a beosztásban, s úgy érzem, jó kollektíva kovácsolódott össze — mondja elgondolkodva. — Többen, Kovács Ferenc, László Imre, id. Szombati Mátyás és mások — távoli városokban levő munkahelyüket hagyták ott, hogy itthon dolgozhassanak. Nemrégen jelentkezett nálunk felvételre két fiatal, akik a nyáron végezték el a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolát. Tör- teli Ferenc és ifj. Szombati Mátyás igen jól megállja a helyét a munkában, s tudomásom szerint nem vágyódnak a városba.

Kollektívánk külön érdekessége, hogy hat házaspár dolgozik nálunk, és három munkatársunk fia is itt keresi kenyerét. A Béke és Kun Béla nevű szocialista brigádjaink becsülettel teljesítik úgy a termelésre mint a társadalmi munkára vonatkozó vállalásaikat. Segítik a közeli tanyai iskolát és részt vállalnak egy új

műhelycsarnok létesítésében. Egy használaton kívüli válogató fészert téliesítünk, a brigádok már sok társadalmi munkát végeztek itt.

— Melyek a fő gyártmányok?

— A kaposvári húskombinát részére évek óta szállítunk különböző berendezéseket és alkatrészeket, és régi megrendelőnk a Kecskeméti Konzervgyár is. Üvegmosó és szállítószalagok felújítását és más munkákat vállalunk tőlük. Éppen a napokban volt itt a gyár tmk-vezetője, s bejelentette, hogy a jövő évi szezon előtt mintegy 500—600 ezer forintos megrendelést várhatunk tőlük.

A múlt évben kezdtük meg és háromtól hat köbméteres nagyságig gyártjuk a szőlő, hulladék és más anyag szállítására alkalmas konténereket. A múlt évben IGO-at készítettünk, az idén pedig 220-ra van megrendelésünk. Termelőszövetkezetünk szüretének segítségére, a szállítás gyorsabb megoldására most készítünk 8, egyenként 4 köbméteres konténert. Üj megrendelőnk az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregysége, és éppen most „jelentkezett” a Kecskeméti Házgyár is nagyobb megrendeléssel. A saját munkánk elvégzése után a szabad kapacitásunkat mindig ki tudjuk használni, van munkánk bőven ...

O. L.

Elnézést kér a Volán

Augusztus 15-i Sajtóposta rovatunkban foglalkoztunk a kecskeméti 1-es számú postahivatal hírlapkézbesítési munkát végző ősz. szetartás szocialista brigádja furcsa esetével. Megírtuk, gyakran töltik közös társaságban a hétfői szabadnapjukat, s július végén is a családtagokkal együtt készültek egy szépnek ígérkező kirándulásra. Bár reggel mindannyian idejében kinn voltak a központi pályaudvaron, mégsem juthattak el a gyógyfürdőjéről híres Cserke- szőlőre, mert az autóbusz nem a hivatalosan megjelölt kocsiállásról gördült ki, mi több, e kiindulásról nem tájékoztatták hangszórón a várakozókat. A lemaradot- tak később megtudták, rossz a készülék, majd kifogásolták a személyes informálás hiányát, erre azonban már választ sem kaptak. Ezután félhangosan meditáltak arról, vajon mit kezdjenek Idejükkel a legközelebbi járat indulásáig, déli 1 óráig, mire az egyik Volán-dolgozó megjegyezte: menjenek el utcát söpörni.

Sorainkra a Volán 9-es számú Vállalattól kaptunk levélbeni választ, melyből a következők derülnek ki:

Azon a július 30-i reggelen a Volán 20-as számú Vállalat járatának személyzete követte el a hibát azáltal, hogy a Cserkeszőlőig tovább közlekedő autóbusszal a

3-as helyett a 4-es kocsiállásra

Elkeseredésében kereste fel szerkesztőségünket a ballószögi Martek Jenő, aki szeptember közepén adott át csaknem hat má- zsányi szőlőt — pár száz négyszögölnyi háztáji ültetvénye termését — a kecskeméti Mathiász János Termelőszövetkezetnek, mely az áruért járó valamivel több mint háromezer forintot könyörgésre sem hajlandó kifizetni. A részleteket így sorolta olvasónk:

— Arra hivatkoznak a szövetkezetiek, hogy viszonteladók, ők a pincészethez szállítják a szőlőt, s onnan kapják érte a pénzt, amit aztán tovább adhatnak az érdekelt termelőknek. Erre az adásvételre 2—3 hét múlva kerül sor. Nos, ez a feltétel nemcsak azért elfogadhatatlan részemre, mert utólag értesülök róla, de főleg amiatt, mert hosszú évek óta beteg vagyok, most állok a ly tudja már hányadik műtét előtt, kevéske járadékból élek ... szóval kell a forint. És ezeket az érveket hiába mondtam el a gazdaságban, annak egyik vezetője azt vágta a fejemhez, ha nem tetszik a dolog, visszaadják a szőlőmet. Tessék mondani, lehet ilyet csinálni?

A történtekről beszéltünk a tsz főkönyvelőjével, aki ezeket közölte:

— Szerződés alapján vásároljuk fel és adjuk tovább a szőlőt a pincegazdaságnak, s onnan kapjuk az érdekelt termelőket megillető pénzt. Lehet, hogy talán hosszú a lebonyolítási idő, de mást nem tehetünk. Aki ilyen okból reklamál, csak arra a hibánkra alapozhatja

állt be, s onnan indult el. A két hely között persze csak kb. 12 méternyi a távolság. Ami a megfelelő tájékoztatás elmaradását illeti, saj'nos, gyakori problémáról van szó, mert az elromlott hangosbemondó kijavítása általában hosszú időt vesz igénybe.

Az említett udvariatlan megjegyzést a forgalmi szolgálattevő és a vezénylő nem hallotta, így nem kerülhetett sor a felelősségre vonásra.

Végezetül szíves elnézést kér a vállalat a történtekért.

Köszönjük a Volán reagálását, melyhez van hozzáfűznivalónk:

A „hírős” város buszpályaudvarán reggelenként köztudottan nagy a forgalom, s a szinte egymás után jövő-menő kocsik sorában, valamint a sokszor igen szép számú utastömeg közepette aligha könnyű észrevenni, hogy egy járat nem a menetrend szerinti kocsiállásba fut be, vagy onnan indul ki. Eme megállóhelyek közeli távolsága ellenére szükségesnek látjuk az embereket tájékoztatni az utazás tudnivalóiról, ha a hangszóró működésképtelen. Talán ily módon — no meg a mulasztók szigorúbb kérdőre vonásával, esetleg a pályaudvari munka vállalati ellenőrzésének fokozásával — elejét lehet venni a cikkünkben szóvá tett visszásságok, kellemetlenségek megismétlődésének!

A második alkalommal így informált'

,.Két héttel a megelőző levelem elküldése után végre megkaptam a mosógépet, mely sajnos, nincs megfelelően helyrehozva, ugyanis a gép régi fedelét küldték vissza, de olyannyira felpúposo- dott rajta a festék, hogy bármikor le is pattoghat. Az otthonunkban járt szerelő — akinek a sértő modortalansága arról győzött meg, hogy az ügyfelekkel való foglalkozás nem szerencsés feladat a számára >— két héten belüli cserét ígért:'’ Nem tudha-’ tóm, erre sor kerül-e. Arról viszont meggyőzően szólok, hogy Önök nélkül máig sem mentem volna semmire a kilátástalannak tűnő ügyemben.”

Bár mindig őszinte és egyáltalán nem titkolt örömmel vesszük olvasóink bizalmát, ám ha a mindennapi gondok orvoslását csak tőlünk remélhetik, bizony egyidejűleg szomorúak is vagyunk. Ezúttal például azért, mert a szóban forgó — a szerkesztőségünket ez ideig még egy mondatnyi válaszra sem méltató — szerviz, vagyis a szabadszállási Gépjavító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet nagyon gyenge jegyre vizsgázott az egyik alapprofilnak számító tevékenységből, a javító szolgáltatásból. Merjük remélni, hogy a történtek nyilvánvaló tanulságát m felelően vonják le az illetékesek, af arról is messzemenően gondoskodi hogy ilyen és hasonló panaszra töubé ne legyen oka egyik megrendelőjüknek sem!

———

CIKKEINK NYOMÁN

Egy szőlőtermelő már nyugodt — de mi lesz a többiekkel?

véleményét, hogy a kifizetéssel kapcsolatos tudnivaló nincs papírra fektetve. Ehelyett élünk a szóbeli közléssel. Ami olvasójukat illeti, a körülményei alapján soron kívül megkapja jogos pénzét, fáradjon hát be a pénztárunkhoz.

Martek Jenő azóta zsebre tette a naeyon várt összeget, ö tehát megnyugodott. De mi lesz a többi szőlőtermelővel? És egyáltalán, miért elkerülhetetlen ez a fizetés körüli késedelem?

A kérdésekkel a Közép-magyarországi Pincegazdaság főkönyvelőjét kerestük meg. így válaszolt:

— Véleményünk szerint az lenne a helyes módszer, ha a szőlőt leadó személy szinte nyomban át- vehetné pénzét. Bankhitel segítségével a szövetkezetek azonnal tudnának fizetni. De ezt nem teszik — talán kényelemből. Azt t> felajánlottuk, mi utaljuk közvetlenül a termelők részére a pénzt, ami gyorsabb ügyintézést jelent. A válasz az volt. a gazdaságok maguk akarnak elszámolni azokkal, akiknek szőlőjét átvették. Ez idézi elő a huzavonát, ami aztán okot ad a termelői panaszokra.

Csak köszönet, illeti a termelő- és szakszövetkezeteket, hogy vállalták a szőlőátvétel, -tárolás és továbbszállítás nem könnyű munkáját. De a kifizetéssel kapcsolatos gyakorlatuk talán lehetne egyszerűbb, ésszerűbb is!

összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 12-516

Egy mosógépjavítás tanulságos története

Kunszentmiklóson lakik Tóth Gábor- né. háromgyermekes fiatal édesanya, aki nagyon megjárta az újonnan vásárolt félautomata mosógépével, melynek burkolatáról már röviddel a használatbavétel után pattogni kezdett a :1>- mánc, s e felületet a rozsda vette birtokába. Erről értesítette a területileg illetékes szabadszállási szervizt., ahonnan kiszállt a helyszínre az egyik dolgozó, megnézte a gépet, magához vette annak jótállási papírját és sarkonfor- dulva közölte: ha majd lesz alkatrész, újból jön. Eltelt legalább húsz hónap, ám a szerelő nem ment, következésképp nem került sor a várt burkolat- cserére sem. Az idei tavasz végén már sokadszorra reklamált ez ügyben a tulajdonos, aki végül, kiderítette, hogy a szervizben réges-féfcen el feledkeztél a dolgától. Ezt követően ismét kiment a lakásra a javító szakember, megállapította a panasz jogosságát, s ígéretet tett a gyors intézkedésre. Minthogy két hónapig megint nem látta a panaszos a szervizbelieket, ekkor fordult segítségért a szerkesztőségünkhöz. A javítási munka elvégzése körüli huzavonát és a reklamáció szabálytalan intézését taglaló soraink szintén e hasábokon jelentek meg Júliusban, s hogy mi történt azóta, a részletekről két levélben tudósított bennünket Tóthné. Legelőször ezeket írta:

,.A cikk leközlése utáni második napon tiszteletüket tették lakásunkban a szabadszállásiak, el- ^vitiék a mosógépet azzal a határozott ígérettel, hogy két héten belül megjavítva visszahozzák. A következő nap a cég vezetője is nálunk járt, aki bevallotta, nem tudott az esetről eddig, majd azzal biztatott, 1—2 napon belül kész lesz a masina. Ennek pontosan egy hónapja, és ha nem az anyósomnál lennénk közös háztartásban, bizony nagyon kifárasztana a három gyerekre történő szüntelen mosás.”