Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
4 • PETŐFI NÉPE f 1919. szeptember 27. TUDOMÁNY TECHNIKA Utazik a torony daru • Egy szovjet gyártmányú sínpályás toronydaru. A kép érzékelteti e korszerű konstrukciójú emelő- szerkezet egyik fontos tulajdonságát: a drótkötélzet, a villamos motorok és a fülke leszerelése nélkül szállítható. Ennek köszönhető, hogy új munkahelyén mindössze 4—5 óra alatt üzembe lehet helyezni. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Korszerűbb tenyésztés - jobb eredmények A szarvasmarha-tenyésztő mezőgazdasági szövetkezetek az 1979-es évek elején hozták létre a HSZV-t, a húsmarha- tenyésztéssel foglalkozó közös gazdaságok termelési rendszerét. Később a tejtermelés fejlesztését is célul tűzte ki a társulás. Tavaly óta TAURINA néven működik a szarvasmarhatenyésztő szövetkezetek közös vállalkozása. Ez jelenleg hazánk legnagyobb hús- és tejtermelésre szakosított társulása. Háromszáz taggazdaságot fog össze, a szövetkezetek birtokában összesen 80 ezer tejtermelő tehén van. Az építkezés technológiai ciklusának gépesítésében az egyik legfontosabb láncszem a toronydaru. Nélküle talán meg sem valósulhatott volna a házgyári panelekkel való építkezés. Ä sínpályás, körben forgó toronydarukat 5—8 tonna teheremelő képessé- gűekre készítik. Tornyát és gémjét szögacél ráesszerkezetűre képezik ki, vagy csőszerkezetűre konstruálják. Ez utóbbi kivitel csökkenti a szélterheléseket és növeli a daru stabilitását. A korszerű toronydarukat a nagy mobilitás, a sokoldalú használhatóság, a könnyű kezelhetőség jellemzi. A legjobban elterjedt típusok az 5 tonnáig terjedő tether függőleges mozgatását 10— 20 méter gémkinyúlással és 20— 35 méter horogmagassággal hajtják végre. Egy ilyen daru főtartócsöve közel 1 méter átmérőjű és 5 milliméter'' falvastagságú. A tornyon belül lépcső vezet a kabinba. A kinyúló daru- gém csőátmérője kb. fele a főtartó csövének. A daruk villamos motorjainak indítását és fékezését a lehetséges mentékig automatizálják. A gém sima emelkedését és süllyedését egy külön vezérlőszerkezet biztosítja. A kis süllyedési sebesség érdekében a tehercsigát a sebesség 4—5-szörös. csökkentését biztosító fékgenerátorral látják el. A darunak a sínen való haladáskor történő zökkenőmentes megállítását — ez nagyon fontos a darutest stabilitása szempontjából — egy két fokozatú fékrendszer végzi. A darukat túlter- ihelésvédő, gémki nyúlás- és darutól futás ^-határoló, valamint meg- futás esetén működésbe lépő megfogó szerkezet teszi biztonságossá. A termelési rendszer legfőbb célja, az állattenyésztés korszerűsítése, a hozamok növelése, ennek érdekében szaktanácsadói segítik az állattenyésztő szövetkezeteket, a 'korszerű tartási, technológiai, takanmányozási módszerek megismerésében, hasznos támogatást adnak a munkaszervezés megjavításához is. Az első lépések A közelmúltban a TAURINA egyik megyei taggazJaságában a jászszentlászlói termelőszövetkezetiben hasznos tapasztalatcserére gyűltek össze az állattenyésztő termelőszövetkezetek szakemberei. Egyrészt megismerkedtek a megye szarvasmarhatenyésztésében elért legutóbbi eredményékikel, a kiskunsági közös gazdaságék tenyésztési gondjaival, és a TAURINA-szabvány szerint alkalmazott újabb technológiákkal. A megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség termelésfej leszitési osztályvezetője, Varga Endre, elmondta, hogy a megyében a termelőszövetkezetek tehénállománya meghaladta a 20 ezret, 1978-hoz viszonyítva majdnem 4 százalékos növekedés tapasztalható. A tejtermelés tehenenként az elmúlt év első fél évéhez viszonyítva az idén az első hat hónapban megközelítően 8 százalékkal növekedett. A fejlődés elsősorban annak köszönhető, hogy a kormány számos intézkedést tett az ágazat fejlesztéséért. Fontos ^lépés volt a szakosodás, amely 1975-ben indult, vagyis kialakult a tej- és hústermelő ágazat az üzemekben. Ezt (követte, hogy a magas tejiho- zaimű holstein-fríz fajtával kereszteztük a magyar tarka állományokat. Ennek eredményeképpen jelentősen növekedett a hozam, sőt a vártnál magasabb eredményeket értünk el a tejtermelésben. A nagyüzemi gazdaságok tehén- állományából mintegy 12—13 ezer már a keresztezett. Ezek tejtermelése 500—800 literrel magasabb a jelenleg még tenyésztésben levő, szelektált magyar tarka állományokénál. Jövőre a keresztezett állomány eléri a 17— 18 ezret. Ez egyúttal biztosítéka a tejtermelés további egyenletes növelésének. Az eltelt három esztendő alatt az egy tehénre jutó termelés mintegy ezer literrel emelkedett, az idén. további növekedés várható. Tartalékok Hibaként említette meg, hogy a tehénállomány ez évre tervezett létszáma elmarad az előirányzottól. Ennek egyik oka, hogy az üzemek nem minden esetben gondoltak a megalapozott fejlesztésre. Jelentékenyek még az eddig kihasználatlan tartalékok. Ha például a férőhely-kihasználást vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy még mintegy 20—30 százalékos létszámnövekedésre van lehetőség. Sok helyen nem tartják megfelelően karban a technológiai berendezésekét, nagyobb gondot kell fordítani azok javítására. Néhány szövetkezetben nem megfelelő a takarmányozás sem. Különösén a magyar tarka tehenek, de a keresztezett állomány takarmányadagijainak megállapításánál sem elég gondosak a tenyésztők. Nem veszik figyelembe a jószágok termelését és kondícióját. Magas a borjúelhullás is. A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek gondjairól Mátyás János, a területi szövetség osztályvezető-helyettese szólt. Elmondta, hogy a körzetben a megyei átlagnál magasabb a létszámnövekedés, ennek arányában a tejtermelés és -értékesítés mennyisége is jelentős emelkedést mutat. Szintén meghaladja a megyei átlagot. Sajnos, ettől függetlenül az egy tehénre jutó hozam még mindig alacsonyabb, mint a megye más körzeteiben. Énnek a szubjektív okokon kívül több objektív tényezője is van, ide tartozik a tbc- és a bru- cellamentesítés, a homoki területek gyengébb minőségű takarmánya. Elmondta, hogy a körzet állat- tenyésztő gazdaságainak mintegy 80 százaléka kedvezőtlen adottságú, s ezért árkiegészítést kap. Végső soron az árkiegészítésnek köszönhetően a gazdaságokban egy liter tejen 2,28 forint- nyereség jelentkezett. Ha nincs állami támogatás, akkor literenként 1 forint a veszteség. Az is igaz, hangoztatta, hogy a költségeket még jelentősen lehetne csökkenteni korszerű gazdálkodással, és ezzel olcsóbbá válhat a tejtermelés. Tanulságos bemutató Igen tanulságos bemutatót is tartottak a jászszentlászlói termelőszövetkezetben, ahol a TAURINA saját szabványa alapján kialakított vákuumrendszerről és az úgynevezett párosesapos fejési technológiáról Péter Sándor, a TAURINA tej termelési főágazatának szaktanácsadója tartott ismertetést. A termelési rendszerhez egyébként eddig hét megyei gazdaság csatlakozott. Ezekben a gazdaságokban az elmúlt öt év átlagában a tehenenkénti tej hozam 2 ezer literen alul volt. Tavaly már elérték a 3100,« az idén pedig előreláthatóan 3450 litert fejnek tehenenként. A fejlődést a rendszer gazda szaktanácsadóinak közreműködésével érték el. Csökkent a borjúelhullás, sokkal kisebb lett a tőgygyulladások aránya, korszerűsítették a technológiát, a takarmányozást, az úgynevezett pároscsapos-fejéssel pontosabbá és szakszerűbbé tették a munkát. A termelési rendszer sikereiről elismerően nyilatkoztak az állat- tenyésztési szakemberek. Felszólalásaikban hangoztatták, hogy a látottakat saját gazdaságaikban is igyekeznek majd hasznosítani. K. S. Ideiglenes mik'rolánc A tévéadások egy része az országnak valamely — a tévé budapesti központjától távol levő — helyszínéről, esetleg külföldről történik. A kapcsolatot ilyenkor a központtal a mikrolánc biztosítja. A mikrolánc mikrohullámon sugárzó televíziós adóvevő készülékek egymásutánjából, láncolatából áll. Ezek a láncszemek egymástól 50—100 kilométerenként, maga. sabb épületekre, hegyekre, vagy tévéadók acéltornyára vannak felerősítve. Feladatuk a mikrohullámok vétele, erősítése és tovább- sugárzása. A láncsoron több adóvevőn keresztül így több száz, vagy több ezer kilométerre juthat el a műsor. A mikroláncnak vannak állandó és ideiglenesen felépített szakaszai. Az állandó szakaszok együttesét gerinchálózatnak nevezők, és egy ország gerinchálózata csatlakozhat a szomszéd ország hálózatához. E hálózat feladata, forgalma sokban hasonlít a vasútéhoz: rajta belföldi és külföldi műsorok közlekednek és cserélnek gazdát. Ahol nincs gerinchálózat, de valamit mégis közvetíteni kell, ott. ideiglenes közvetítővonalat — mikroláncot — kell felépíteni. Ez a helyszíntől a gerinchálózatig továbbítja a műsort. Az_ideiglenes mikrolánc sokszor csak két láncszemből áll, de előfordulhat, hogy három vagy négy lépcsőre is szükség van. Az ideiglenes mikroláncot köny- nyű, hordozható, szétszedhető és összerakható, kevés energiát fogyasztó adó-, illetve vevőkészülékekből állítják össze. A vevőkészülék parabola-antennája az adótól érkező hullámnyalábot összegyűjti, és a fókuszpontjába vetíti. A sugárnyaláb onnan egy erősítőbe jut, erősítés után pedig kábelen a vezérlőegységbe. • Az ideiglenes mikrolánc egyik eleme. (KS) Küzdelem a hallásért Lengyelországban több százezer hallássérült ember él. Valószínűleg sokukat visszavezetheti a teljes csend birodalmából a normális életbe az az új módszer, melyet először a lódzi Katonaorvosi Egyetemen alkalmaztak. A 28 éves férfinak, aki baleset következtében vesztette el hallását, belső fülébe platina mikroelektródot operáltak, melynek kivezetése miniatűr erősítőhöz kapcsolódik. A készülék megszokásához szükséges idő elteltével a beteg ismét érzékelni kezdte a hanghullámokat. A beavatkozáshoz természetesen szükség van az elektrotechnikusok együttműködésére, mégis, a leg- tonyolultabb feladat az operáló tervosra hárul, akinek a csontban számára láthatatlanul elhelyezkedő, néhány négyzetmilliméter felületen kell dolgoznia. Néhány helyen gyémánt fúróval igen kis üreget készítenek a csontban, a 0,05—0,1 milliméter átmérőjű mik- roelektródok számára. Az új módszer azonban csak akkor alkalmazható, ha a hallóidegek egészségesek. A gyermekmosoly a legszebb köszönet □ □ □ A Dózsa György brigádot a Kalocsai Sütőipari Vállalat telepén találjuk. Egy könnyűszerkezetes csarnok vasvázán dolgoznak. — Nincs még fél egy, ilyenkor ebédszünet van, nem? — fordulok Grócz Tibor brigádvezetőhöz. — Most későbbre halasztottuk, mert megköt a beton, amibe a Vasoszlopokat ágyazzuk — válaszol izzadt arcát törölgetve. — Hány tagból áll kollektívájuk? — Ahányan itt-vagyunk. Hatból. Az átlagéletkor körülbelül huszonhét év, tehát fiatalok vagyunk még valamennyien. — Milyen eredmények alapján lettek elsők a tavalyi brigádversenyben? — Elsősorban a termelésben elért sikereinkért. Emellett hosszú lenne felsorolni, hogy hol és mit, de csaknem kétszázötven óra társadalmi munkát is végeztünk. Mi kezdeményeztük ezt a versenyt annak idején, tehát természetesnek vettük, hogy példamutatóan helyt is álljunk. Az idén szeTelepülésfejlesztési emlékéremmel tüntették ki a kalocsai Városi Tanács Költségvetési Üzemét. A megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága által adományozott elismerés az üzem tizenhét brigádjának munkáját dicséri. — Szervezett brigádmozgalom csak másfél éve van nálunk — mondja Vén József verseny felelős. — Bár korábban voltak kezdeményezések, jól szervezett, irányított munkaversenyre azonban csak az üzem fejlesztésével párhuzamosan kerülhetett sor. Tizenöt kollektíva kapta meg múlt évi munkája alapján a kiváló munkabrigád címet, az idén pedig már a szocialista cím megszerzését tűzték ki célul. — Melyik brigád érte el tavaly a legjobb eredményeket? — A lakatosokból álló Dózsa György brigád, ök nyerték a tavalyi üzemi versenyt, s az idén is a legesélyesebbek a szocialista cím elérésére. — Hogyan érik el kiemelkedő teljesítményeiket? — összetartó, lelkes fiatalok. A brigádvezetőjük Grócz Tibor, akinek megnyerő emberi tulajdonságai és jó szakmai felkészültsége erős kapocs közöttük. Ha valamit elhatároznak, azt mindig közösen egy emberként hajtják vegre. Nincs kibúvó' nincs lógás. A termelésben és a társadalmi munkában egyaránt kiemelkedő a teljesítményük. • A Kalocsai Sütőipari Vállalat könnyűszerkezetes csarnokának vas vázát szereli össze a Dózsa György brigád. • A Dózsa György brigád ajándékaival játszanak, a Bem utcai óvoda apró emberkéi. reinénk elérni a szocialista brigád címet. — Milyen társadalmi munkát végeztek mostanában? — Nemrég fejeztük be telepünkön egy kétszáznegyven négyzetméter alapterületű garázst' s a Bem utcai óvodának pedig több berendezési tárgyat, játékot készítettünk a gyermekév tiszteletére. — Mit terveznek a közeljövőben? — Üzemünkben új szociális és kulturális létesítmény építését kezdik hamarosan, amelynek átadása a jövő év végére várható. Társadalmi munkában készül, s mi vállaltuk az épület vasmunkáit. □ □ □ . A Bem utcai óvodában meglepő kép tárul elénk. Színes, gyönyörű játékokkal teli udvar, szépen berendezett helyiségek, játszadozó gyermekek. — Nagyon sokat köszönhetünk a költségvetési üzem brigádjainak — mondja Bagoly József né. az óvoda vezetője. — Nézzenek körül! — Ilyen szépen, gazdagon berendezett óvoda nem sok van a környéken. — Mióta tart ez a kapcsolat az üzemmel ? — Nyolc éve, az „egy üzem, egy óvoda” mozgalmat követve. Szocialista szerződést kötöttünk velük, s ezt a rengeteg segítséget úgy igyekszünk meghálálni, hogy részt veszünk az üzem ünnepi rendezvényein, ahol virággal, verssel köszöntjük dolgozóit. — Az eszmei értéken túl, milyen anyagi támogatást jelent ez a kapcsolat az óvodának? — Csak a festési munkák értéke 30 ezer forint évente. Összértéket nehéz lenne meghatározni, hiszen valamennyi karbantartási munkát gyorsan, díjmentesen végeznek el. — Lelkesen, őszinte tisztelettel beszél a brigádokról. — Látják ezt a játékvonatot? Nemrég kaptuk a Dózsa György brigádtól, a gyermekév tiszteletére. Kedvesek, aranyosak ... Az óvoda apróságainak negyven százaléka hátrányos helyzetű, tíz százaléka veszélyeztetett családi körülmények között él. Itt, az óvodaparadicsomban azonban, láthatóan jól érzik magukat, S ha a brigádok önzetlen munkájára gondolok, talán ezeknek az önfeledten játszó gyermekeknek az arcéról olvasható le segítségükért a legszebb köszönet. Koloh Elek |:;i . • Gócz Tibor brigádvezető.
