Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-18 / 218. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. szeptember 18. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Épül a gyáróriás Szófiától mintegy 60 km-re nyugatra, Radomir város mellett épül Bulgária VII. ötéves tervének egyik legnagyobb nehézgép- gyártó létesítménye. Az üzem több mint 70 hektáron helyezkedik majd el, építkezésének első szakasza 1981-ben ér véget. A gyár végleges átadási határideje 1984, ekkor már évi 130 ezer tonnás tervfeladatot kell teljesítenie. A kombinát kohászati, bányászati ércdúsító és cementipari technológiai berendezésekkel fogja ellátni az országot. A nagyméretű gépek gyártásához hathatós segítséget nyújt a Perniki Nehézipari Tudományos Kutató Intézet is: kísérleti műhelyében minden termék prototípusát elkészítik: sorozatgyártásra csak a laboratóriumi vizsgálatok lefolytatása után kerülhet sor. A nagy létesítmények építésénél immár hagyományos a szocialista országok szakembereinek az együttműködése, ebben a Radomir mellett épülő kombinát sem kivétel. A gyártandó termékek 50 százalékát viszont a KGST-országok kapjaR majd. • A r&domiri gépgyár munkásai 1985-ben előreláthatólag 14 ezren dolgoznak itt. A leendő munkások és szakemberek egy része az első kohászok, gépgyártók, villamosmérnökök, technológusok Olaj és atomenergia Nincsenek bővizű, energiatermelésre. befogható folyók, a föld mélye nem rejt széntelepeket Kubában, Az elektromos energiát hagyományosan olajtüzelésű hőerőművekben állítják elő, ezeket- is importból táplálják: a szocialista szigetország nem rendelkezik számottevő mennyiségű ' saját kőolajjal és földgázzal. Az energiaszükségletek ugyanakkor növekednek. A _ hetvenes években a fogyasztás évi átlagban 8,5 százalékkal emelkedett. Ennek oka: a kubai népgazdaság — különösen az országnak a KGST-be történt belépése óta — gyorsuló ütemű fejlesztése, az el- ScT ötéves terv nagyszabású építkezései, ipari beruházásai. Nem kis tétel a háztartási felhasználás növekedése sem: az.áruellátás nehézségei ellenére az utóbbi öt évben mintegy kétmillió, különféle elektromos háztartási gépet vásároltak a kubai fogyasztók. Mindebből könnyen megérthető miért tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget Kubában a nukleáris energai felhasználásában rejlő lehetőségek kihasználásának. Már épül az első — KGST-együttmű- ködés keretében épülő — kubai atomerőmű, amely a tervek szerint 1985-ben kapcsolódik be az ország energiaszolgáltató hálózatába, 440 megawattos kapacitással. Az elektromos energia termelésében a teljes átállás az atomerőművekre természetesen még a távoli jövő perspektívája csupán. A hőerőművek hosszú távon is főszerepet fognak játszani a kubai népgazdaságban. Ennek a realitásnak megfelelően a jelenlegi ötéves tervben is fontos helyet kap a „hagyományos” erőművek létesítése. A nukleáris cent- rálé és az új hőerőművek teszik majd lehetővé a régebbi építésűek teljes rekonstrukcióját, amelyeket jelenleg még nem lehet kivonni a termelésből. A forradalom győzelmét követő államosításkor az energiaipar összteljesítménye 1 millió 760 ezen megawattóra volt. Ezt az energiamennyiségét teljes egészében kőolajból állították elő. Tavaly 3,7-szer ennyi elektromos energiát termeltek Kubában. Talán a számoknál is ékesszó- lóbban mutatja a kubai villamosipar fejlődését az. hogy a forradalom győzelme után az egyik legsúlyosabb gond éppen az energia biztosítása volt, olyannyira, hogy az Egyesült Államok annak ide-( jén a Kuba elleni gazdasági blokád sikerét nagymértékben a szigetország energiagondjaitól remélte. Mint kiderült: hiába. A mezőgazdasági szövetkezetek mellék- és kiegészítő tevékenysége Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határozata is felhívja a figyelmet: „...a választék bővítésében és a helyi igények kielégítésében vállaljanak nagyobb szerepet a mezőgazdasági üzemek ... A feldolgozás kerüljön közelebb a mezőgazdasági termeléshez, jobban használjuk ki az előfeldolgozás lehetőségeit... A tervszerű munkaerő-gazdálkodás, a dolgozók folyamatos foglalkoztatása érdekében fejlesszék a mellék- és kiegészítő tevékenységeket”. és tervezők már megérkeztek. Mások még csak most készülnek feladataikra: Csehszlovákiában mintegy háromszázan tanulják új szakmájukat. Fejlődő szovjet-lengyel kapcsolatok A Lengyel Népköztársaság az ipari termelés volumene alapján a világ eslő tíz országa közé tartozik. A KGST-országok közül ebben a vonatkozásban csak a Szovjetunió előzi meg, és egy szinten van az NDK-val. A háború óta eltelt idő alatt a lengyel hajóépítők több mint 1700 hajót bocsátottak vízre, amelyek jelenleg 30 ország zászlója alatt járják a tengereket. Ebből 700 hájó a szovjet flotta keretébe tartozik. Ami a halászati hajógyártást illeti, itt Lengyelország világviszonylatban i§ rendkívül jelentős helyet foglal el. A szüntelenül bővülő és fejlődő szovjét—lengyel együttműködés álapjáh épül a „Szövetség” gázvezeték, létesült a Katowicéi Kohászati Kombinát. Szoros kooperáció alakult ki a gépkocsi- és repülő- gépgyártásban, az elektronikus számítógéprendszerek fejlesztésében, a tudományos kutatások terén. A Szovjetunió és Lengyel- ország elégíti ki a szocialista országok exkavátorszükségletének 95 százalékát. Varsóban és Odesz- szában közös tervező irodák működnek, ezek munkatársai együtt dolgoznak e gépek továbbfejlesztésén. Lengyel tervek alapján épült a Szovjetunióban egy sor kénsavgyár, amelyek berendezését szintén a lengyel fél szállította. Ezek a megállapítások is jelzik, hogy mennyire fontos ez a téma. Indokolja a munkáskézzel való gazdálkodás, az eszközök mennyisége és a szakosodás, valamint ezek összhangjának megteremtése. Régebben sok vitát váltott ki a szövetkezetek ipari tevékenysége. Végül is megállapították, hogy ezek a melléküzemágak a mező- gazdasági termékek feldolgozását, fafeldolgozást, gépek és eszközök javítását, épületek, épületelemek és berendezések készítését segítik. Ezenkívül a tagok részére megszervezik a szolgáltatásokat is. Végső soron a mezőgazdasági ágazathoz szorosan kapcsolódnak, segítik a termelést. Az ipari vállalatok is keresik a szövetkezeti partnereket, hiszen olyan árukat állítanak elő, amelyek hiánycikkek. Kis mennyiségben — gyárilag nehezen előállítható — termékféleségekről van szó. Ezenkívül munkaerő-tartalékot tárnak fel, hasznos foglalkozást végeznek a népgazdaság számára. Az ipari partnerek általában elégedettek a szövetkezetek tevéErdei gyógyszertár A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legészakibb tartománya, Csagando, messze földön híres természeti szépségéről és nyersanyag-lelőhelyeinek gazdagságáról. Kevesen tudják, de ez a terület az ország egyik legnagyobb természetes gyógyszertára is. A tartomány erdeiben, mezőin több mint 300-féle különböző hatású gyógyfű és gyógynövény található. A gyógynövények és -füvek gyűjtése, felhasználása csatk az elmúlt években válf tömegméretűvé az országban. Megkezdődött a gyógynövények termesztése is, így ma már az öt évvel ezelőtti mennyiség kétszerese kerülhet felhasználásra. Ez év májusában már több mint 1500 hektáron ültettek gyógynövényeket. Kialakult a gyógynövények, -füvek ipari felhasználásának műszaki bázisa is. A nagy teljesítményű, modern gépeken 200 különféle gyógyszert gyártanak, amelyek alapanyaga az „erdei patikából” származik. kenységével. A közös gazdaságok pedig — főleg a kedvezőtlen adottságúak — az ebből származó eredményt az alaptevékenység további fejlesztésére tudják felhasználni. A mezőgazdasági szövetkezetek kiegészítő tevékenységére tehát szükség van, különösen a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében. Nemrég értékelte a szövetség terv- és közgazdasági bizottsága a melléküzemágak eredményeit. Tavaly a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli munka a termelési érték 33 százalékát adta a termelőszövetkezetekben, a szakszövetkezetekben pedig 47 százalékát. A mezőgazdasági szövetkezetek igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni az új gazdasági helyzethez. Az élelmiszeripari tevékenységen belül a húsfeldolgozás azonos szinten maradt, a vendéglátóipari tevékenység viszont emelkedett — főleg az üzemi étkeztetés fejlesztése következtében —, ez ugyanis fontos feladat, ha nem is nyereséges az ágazat. A szövetség körzetében 8 közös vállalat működik, amelyből kettő végez kereskedelmi tevékenységet, kettő szőlőfeldolgozással és -értékesítéssel segíti az alapító szövetkezeteket. A kiskőrösi gépi adatfeldolgozó pedig a könyvelést gyorsítja a taggazdaságoknál. A lajosmizsei gépjavító, valamint a kecskeméti közös vállalat végez idegen megrendelők részére ipari tevékenységet, illetve ipari szolgáltatást. A lajosmizsei AGRO- SZER Vállalat feladata mezőgazdasági technológiák, gépek szerelése, javítása és karbantartása. A területi szövetség körzetében az alaptevékenységen kívüli termelés árbevételének összege 1976- ban 3 milliárd 236 millió forint volt, 1978-ban pedig 4 milliárd 646 millió. A kiegészítő tevékenységre, valamint a közös vállalatok munkájára a VI. ötéves tervidőszakban is szükség lesz. Ezért már most, a tervkészítés előtt számolnak a közös gazdaságok a fejlesztéssel, és keresik a lehetőségét annak, hogy esetleg újakat hoznak létre, ami nem gazdaságos, azt pedig megszüntetik. Mindenképpen szükség van arra, hogy folyamatosan foglalkoztassák tagjaikat és a melléktevékenységből származó jövedelemből a mostoha adottságok miatt az alaptevékenység fejlesztéséhez szükséges beruházásokat fedezzék. K. S. Eredmények és gondok a Kiskunfélegyházi Fémipari Szövetkezetben Huszonkét éve foglalkozik a Kiskunfélegyházi Fémipari Szövetkezet vegyipari és élelmiszer- ipari keverő- és tárolótartályok készítésével. Az egyik legnagyobb idei megrendelést, a 24 méter hosszú, 18 tonna súlyú cseppleválasztó elkészítését fejezték be a napokban. A közel 3 millió forint értékű berendezés megrendelője a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár. A tiszavasváriak megelégedettségét bizonyítja, hogy jövőre két, egyenként 50 köbméteres tárolótartály elkészítésére is megrendelést adtak a szövetkezetnek. A fémipari szövetkezet immár tizenkét éve gyárt gépalkatrészeket bérmunkába a lipcsei Mező- gazdasági Gépgyár részére. Ez idő alatt csaknem foo millió forint értékű munkát végeztek a kiskun- félegyháziak. Jövőre újabb, 7 millió forint értékű mezőgazdasági gépalkatrész gyártására kaptak megrendelést a lipcsei gyártól. Jelenleg alkatrészmosó berendezések készülnek a szövetkezetben. Tizenkét ilyen berendezést szállítanak ebben az évben a győri Rába Vagon- és Gépgyár részére. Ezek értéke meghaladja az ötmillió forintot. A szövetkezet tizenkét szocialista brigádja az idén is derekasan helytállt a munkában. Azonban — ahogy Herczeg Pál, a szövetkezet elnöke mondotta —. nem tudták ellensúlyozni a létszámcsökkenésből, s az egyre súlyosabb szakmunkáshiányból fakadó gondokat. Ez az oka annak, hogy 10 százalékkal elmarad a szövetkezet a tavalyi termelési értéktől. A jövőben szakmunkásneveléssel, egy új tanműhely építésével tervezik gondjaikat megoldani. K. E. wmmmmmmmm SZABÁLYTALAN SZABÁLYOS „A brigádban lettem újító” Tósaki István, a Kismotor- és Gépgyár bajai egységének technológiai csoportvezetője Madarason született, kereskedő családban. Nővérét a pedagógus elhivatottság. őt pedig — a falujában kevés technikai csodát látott fiút — a gépek varázslatos világa csalta el szülőhelyéről. Az általános iskola után gépipari technikumba iratkozott be, Szegedre. Négy év múlva Budapestre vezetett az újdonsült technikus útja. A Danuvia Szerszám- és Készülékgyárban helyezkedett el szerszám- és készülékszerkesztőként. — Tradíciói voltak a gyárban a motor- és a készülék-előállításnak — meséli —, s már az sikernek számított, hogy odakerülhettem. Mert nem mindegy, hogy hol kezdi el az ember a pályáját. A Danuviát rend. színvonal és az akkori viszonyok köz kitűnő termék- minőség jellemezte. Jó terep volt ahhoz, hogy az iskolában szerzett ismereteket üzemi, gyakorlati tapasztalatokkal egészítse ki a kezdő szakember, és hogy a mércét ne állítsa alacsonyra maga előtt. A főnökökön és a kollégákon is rengeteg múlik abban a tekintetben, hogy a pályakezdő „látó”, a környezetét alakítani is képes emberré válik-e majd. Úgy érzem, jó helyen startoltam. A ma már 37 éves szakember első pályaszakasza „szabályosnak”, tipikusnak^ mondható. Azzal sem sokban különbözik társaitól, hogy a házasságkötésével jelentkező lakásgondja miatt közelebb költözik a fővárosból a szülőfalujához. 1966-ban lép be a Kismotor bajai gyárába. A technológián kezd dolgozni, de később áthelyezik művezetőnek a forgácsolóműhelybe. A termelésben való közvetlen részvétel tapasztalatokkal gazdagítja. Az újabb állomás ismét a technológia, ahol 1972-ben csoportvezetővé lép elő. — Hatvannyolcban a Pattantyús szocialista brigád tagja lettem — említ egy nem túl fontosnak tűnő évszámot Tósaki István. Hogy ki, melyik évben lépett be egy szervezett kis közösségbe, az valóban nem „történelmi” dátum, ám az ő esetében többet jelent annál, hogy fölvették a kollektívába, s aztán élt, éldegélt a továbbiakban, mint brigádtag. — A brigádban lettem újító, mert a vállalások közt szerepelt az újítás is, és, hogy ennek eleget tudjon tenni a gárda, én is gondolkodni kezdtem, mit tudnék tökéletesíteni — emlékszik vissza az indítékra. Közössége adott szavának becsületéért újítani akart. Elsősorban ezért, s nem egyéni becsvágyból, s az az, ami kissé „szabálytalannak” látszik Tósaki István pályaképében. Amit egyébként .szabályosnak” is felfoghatunk. Szunnyadó alkotóképességének kibontakozása után megjött a személyes ambíciója is, ami természetes dolog Általában konstrukciót érintő, gyártmányfejlesztő ötletekkel állt elő. Ezek egyike éves viszonylatban 160 ezer forint megtakarítást eredményezett a gyárnak. A lég- fékszerelvény pántos fékkamrájának mozgató elemét, a tárcsás rudat mechanikus módon, szegecseléssel készítették. Tósaki István újítása előtt hegeszteni nem lehetett. mert az egyik alkotó elem, a rúd, ötvözött acél, a tárcsa pedig ötvözetlen. A gyár berendezéseivel a nehézséget nem tudták áthidalni. Az újító megfelelő technológiát dolgozott ki, és az elektródák helyes megválasztásával lehetővé tette a hegesztést. — Az idén a brigádvállalás teljesítése érdekében — szintén adtam már be egy, szerintem jelentősebb újítást — tájékoztat a technológus. — Találtam egy olyan problémát, amelyet érdemes volt megoldani. A felületkezelő üzemünk túlterhelt, ezen a helyzeten akartam könnyíteni. A MAN licence alapján idehaza gyártott Diesel-motorokhoz mi szállítjuk a kenőolajszűrőket. Ezeknek a középső merevítő csövét korábban horganyozni kellett. Ehelyett én utókezelt foszfátbevonatot javasoltam. Ezt azért tartom jó megoldásnák, mert a használatbavételig a csomagolás védelmet nyújt a korrózió ellen, utána pedig olajáramban van a kérdéses alkatrész. Az újítás amely- nem a bevezetéséről a vállalati központban mostanában döntenek, egy év alatt az előzetes kalkuláció szerint 700 ezer forint megtakarítást jelentene a gyárnak, a horgany-, az elektróda- és az energiafelhasználásnál. Tósai. István, a Pattantyús szocialista brigád újítója sok jó ötletének kidolgozását munkaköri feladatának .tekinti, s nem csinál belőlük „hivatalos” javaslatot. Bevallja, hogy a takarékosabb hatékonyabb termelés érdekében önmagának újítási feladatként meghatározott problémamegoldások táplálják benne a szakmai önbecsülést, s az újítótevékenység folytatására sarkallják. A. T. S. B Szállításra készítik elő a cseppleválasztó berendezést a fémipari szövetkezet udvarán. Vízmelegítő, repülőgép, gyújtógyertya NAPELEMES vízmelegítők sorozatgyártását kezdik meg a kra- gujevaci Crvena Zasztava vállalat üzemeiben. A kirándulók, kempingezők számára készülő, Víkend nevű, 20 literes vízmelegítőkből 2000-et készítenek évente. Most dolgoznak újabb típus, a 300 literes melegítő kialakításán. ELKÉSZÜLT a pancevoi Utva repülőgépgyár új gépe, az Utva— 78. A kétüléses, oktatási célokat szolgáló repülőgép 180 lóerős motorral rendelkezik. 230 kilométeres óránkénti sebességre képes. Szükség esetén négyülésessé bővíthető. ÚJ TÍPUSÚ gyújtógyertyákkal jelenik meg a piacon a tesanji gyújtógyertyagyár (a szarajevói Energoinveszt üzeme). A Bosna Super speciális gyertya külföldön is nagyon keresett. Ebben az évben nagy mennyiséget — 5 millió darabot — vásárolnak belőle az ausztráliai megrendelők (Blí. DAPRESS — TANJUG)
