Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-03 / 180. szám
4 • PETŐFI NÉPE C 1*7#. ••fásítás I. A negyedik évtized kezdetén A kiskunfélegyházi Cipész Ipari Szövetkezet elnökével, Lukács Ferenccel az első félévi eredményekről és a további tervekről beszélgettünk. Harmincegy éve alakult ez a szövetkezet, évről évre jobb minőségű és nagyobb meny- nyiségű árut készítenek dolgozói, termékeik iránt egyre nagyobb a kereslet. A tavalyi 24 millió forintos árbevételük az idén 30 millióra növekszik, melyből az első félévben közel 20 millió forintnyit teljesítettek. — Ezek szerint nincs veszélyeztetve az idei tervteljesítés? — Veszélyeztetve nincs, de meg- x feszített munkát és sok utánajárást igényel, mivel nagyon rossz az alapanyag-ellátás. Ezért is keressük az új, járhatóbb utakat. Nagy a kereslet az Olimpia műanyag formatalpra készített, műbőr {elsőrészű női szandálok iránt. Az első félévi 82 ezer pár női cipő közül 50 ezer készült erre a formatalpra és már decemberben elkezdhetjük egy 80 ezer párás széria gyártását. A szabászaton már dolgoznak a csizmákon, 9 modell készül, többféle színű nap- pabőrből. összesen 23 ezer párat vesz majd át tőlünk a budapesti és a tiszántúli Cipő Nagykereskedelmi Vállalat, s természetesen saját kiskunfélegyházi boltunkban is árusítunk kis szériában készült modelleket. Októbertől az év végéig 7 ezer pár női cipő kerül ki a szalagokról, szintén nappabőr- ből. Sokkal több árura kapnánk megrendelést, és el is tudnánk ezeket készíteni, ha jobb lenne a nyersbőrellátás. — Alig néhány hónapja nyílt meg a szövetkezet újjáalakított cipőboltja, ahol gyorsjavító szalon és büfé is található. Bevált-e ez a szolgáltatás? — Az üzlet .havi 400—450 ezer forintos forgalmat bonyolít le. ami majdnem kétszerese a régiének. A tágas eladóterű, világos, kényelmes ülőkékkel berendezett önkiválasztó üzlet jobban csalogatja a vevőket. A gyorsjavító részlegünk hat dolgozója akár 2 órán belül is vállalja a javítást, amit az ügyfél a büfénkben is megvárhat, üdítő italt, kávét fogyasztva. A 40 százalékos forgalomnövekedés ellenére is győzzük még a munkát, hiszen új, korszerű gépek segítik dolgozóink tevékenységét. Ezért is lenne jó, ha — gondolva a hideg, esős időkre —, már kora ősszel igyekeznék ki-ki megjavíttatni a melegebb cipőket, csizmákat, mert most rövidebb határidőre vállaljuk. — A városkörnyéki települések lakói számára megkönnyítik-e a cipőjavíttatást? — Remélhetőleg még az idén hasznát vehetik új szolgáltatásunknak, a mozgó javítóműhelynek. Egy kisebb tehergépkocsit felszerelünk a szükséges gépekkel, szerszámokkal, és ez menetrendszerűen eljut Gátérra, Pál- monostorára, Petőfiszállásra, Bugáéra. A kisebb javításokat helyben el is végzi munkatársunk, a felvevőhelyekről pedig beszálltja a nagyobb javítást igénylő lábbeliket a kiskunfélegyházi műhelyünkbe. — A szocialista brigádok mivel segítik a termelőmunkát? — A mindennapi helytálláson kívül az idei legfontosabb felajánlásuk 5 ezer pár papucs készítése hulladékanyagból, amely megközelítőleg 100 ezer forinttal növeli a nyereségünket, és ennek gyümölcsét az egész közösség élvezheti. Gyakran örvendeztetik meg az óvodásokat is hulladékanyagból készült játékokkal. —s —sz • A szabászaton már a télre készülnek. Fekete Pálné géppel szabja a csizmák felsőrészét. HÁZUNK TÁJA Védjük a nyulat! Gyógyíthatatlan és nagyon csúnya betegség fenyegeti a nyula- kat. A végzetes kimenetelű mi- xomatózis. A nyulat vásárló, csereberélő tenyésztőket arra célszerű inteni: legyenek óvatosak. Csak megbízható helyről származó és védőoltást kapott nyulakat engedjenek a portájukra. A vásárolt, hozatott állatot mindenképpen tanácsos két-három hétig elkülönítve tartani. Ez idő alatt kiderül, egészséges, vagy fertőzött-e. A máshonnan származó nyúl a saját állományban csak akkor helyezhető el, ha semmiféle betegség tünete nem mutatkozik rajta. A mixomatózis nevű betegséget vírus okozza, a vírust pedig a vérszívó rovarok — legfőképpen a szúnyogok terjesztik. A szúnyog a szívószervében levő vírust valósággal beoltja a nyulak szőrrel kevésbé fedett testrészeibe, orrának, fülének, szemkörnyékének bőrébe, s a szúrás helyén 7—10 nap múlva dudorok, majd geny- nyes. váladékos sebek keletkeznek. A betegség nem gyógyítható, a fertőzött- állat általában elpusztul. Rendkívüli fontossága van annak, hogy a bolhákat, szúrólegyeket és szúnyogokat feltétlenül tartsuk távol a nyulaktól. A fészerek szabad oldalát, az istállók ajtaját, ablakát szúnyogjárásos időben feltétlenül sűrű hálóval kel! védeni, a háló mindkét oldalát pedig szúnyogirtó szerrel permetezni. Takarmány bevitelekor is ügyelni kell, hogy vérszívó ne kerüljön az ólba. A szúnyogok ellen permetezhetünk Che- motorxszal, Fibol—E-vel, Nuvan- nal, 8 deciliter denaturált szesz, 2 deciliter Tetocid és fél deciliter ánizsolaj keverékével. Ez utóbbival, valamint fáradtolajjal, terpentinnel és naftalinnal be is kenhetjük a nyulak fülét, mert e szerek riasztják a szúnyogokat. Jól teszi a nyúl tartó, ha a két éve kapható Mixomac vakcinával beoltatja egészséges állatait. A hathetesnél idősebb nyulak olthatok, és így legalább egy évig tartó védettséghez jutnak. A vakcinát állatorvos rendelheti meg. Lehetőleg a tenyésztők nagyobb csoportja számára kérje, úgy egyszerűbb. Beteg nyulat célszerűtlen oltani, mert a vakcina nem gyógyít. Oltás után egy héttel már védetté válnak a nyulak a vírusfertőzés ellen. Több helyen tapasztalták azonban a tenyésztők, hogy az egyéb betegségekben szenvedő nyulakban az oltás hatására sem alakul ki a mixomatózis elleni tökéletes védettség. Fontos, hogy ha a mixomatózis első jeleit bárki észleli, azonnal szóljon állatorvosnak. Ha a beteg nyulak kiirtásával, az egészségesek oltásával megelőzhető a fertőzés továbbterjedése, akkor a kiirtott állatokért állami kártérítést kaphat a nyúltartó. ENERGIATAKARÉKOS TECHNOLÓGIA Érdekes témát tűzött napirendre a Mezőgépfejlesztő Intézet tudományos tanácsa a közelmúltban. A tanácskozásnak otthont adó hartai Lenin Termelőszövetkezetben végzett folyékonyműtrá- gya-kísérleteket ismertették, és be is mutatták a szakembereknek. Szinte felbecsülhetetlen A jelenlevők tájékoztatást kaptak az intézetben történő kutatófejlesztő munkáról, azokról az eredményekről, amelyet az energiatakarékos módszer technoló. mésátlag-növekedésen túl, a gazdasági tényezők is sürgetik. Kezdjük a vegyiparral. A folyékony műtrágya előállítása kevesebb anyagot, munkaműveletet igényel, és ez jelentős költségcsökkentő tényező. A forgalmazás, szállítás, anyagmozgatás maximálisan gépesíthető. A legnagyobb előnyét pedig abban látjuk a hagyományos műtrágyákkal szemben, hogy a felhasználó a tudományos, műszaki eredmények ismeretében, nagy biológiai értékű, ideális egyenletességgel kiadagolható, az agrotechnikai és kemotechnikai munkafolyamatok együttes alkalmazásával mindig a leghatékonyabb összetételben, a termesztett kultúra és az adott talaj igénye szerinti hatóanyagot juttathat a növénynek. Röviden: az új technológia a növények energiatakarékos, szabályozott tápanyagellátása. Előnyei A folyékony műtrágyázásé a jövő. A nitrogén így célszerűen, a legkedvezőbb vegetációs szakaszban juttatható közvetlenül a termesztett kultúrák gyökérzónájába. A hagyományos műtrágyázással szemben nincs az a veszély, hogy az élő vizeket szennyezik, és nagyon fontos az anyagtakarékosság is. A gyökérhez csak a szükséges mennyiség kerül, és ezt a leghatékonyabban fel is használja a növény. A tápanyag a gyökérzethez megfelelő berendezéssel, injektálás útján kerül. Az új módszer alapján a növényi kultúrák tápanyagellátása teljesen programozott módon, közvetlenül, a vegetáció megfelelő szakaszában történik. A búza biológiailag jelentős három fejlődési it Májusban az aszály ellenére is ilyen szép volt a búza, Hartán. Az egész világ energia** ** gondokkal küzd. Így érthetően figyelmet érdemlő minden olyan megoldás, amely a különböző munkafolyamatokhoz szükséges energia, vagy energiahordozó csökkentését segíti. A mezőgazdaságban is sok elméleti és gyakorlati szakember kutatja, miként lehetne csökkenteni a felhasznált energiát, amely az elmúlt öt év alatt 16 százalékkal növekedett. A prognózis szerint a népgazdaságnak ebben az ágazatában évente további 7 százalékos növekedéssel lehet számolni. 1970-ben két és fél milliárd forintot költött a magyar mezőgazdaság energiára, ez az összeg az elmúlt esztendőben már 8 milliárd forint volt. Az idei kedvezőtlen időjárás miatt többletenergia-fogyasztással kell számolni. Programozott tápanyagellátás giájának kidolgozásában elértek. A téma igen jelentős, gazdasági haszna ma még szinte felbecsülhetetlen. Ez érthető is. hiszen jelenleg mintegy ötmillió tonna műtrágyára tart igényt mezőgazdaságunk. Ilyen hatalmas mennyiség előállításához óriási energiára van szükség. Nem közömbös a kijuttatás technológiája sem, még akkor is, ha a hagyományos műtrágyázás hozamnövelő hatását el kell ismerni. A költségek azonban meggondolásra késztetők. A hagyományos módszerek ugyanis a gyártási kihatásokon kívül még sok gondot, anyagi és energia- ráfordítást követelnek. Azt is tudni kell, hogy 1985-re már csaknem hétmillió tonna műtrágya tárolása, kezelése, forgalmazása, a szántóföldre való kijuttatása ad újabb és újabb gondot. Azt is le kell írni, hogy a műtrágya költséges. zsákos csomagolása a Korszerű anyagmozgatási elveknek ellentmond, és sok kézi munkát követel. Az adagok kiszórásához pedig nagy teljesítményű és energiaigényű gépek szükségesek. A folyékony, oldott műtrágyák elterjesztését tehát a hatékony terszakaszának ismeretében — bok- rosodás, kalászvirágzás és teljes érés — a növényzet fejlődése szabályozható. A Mezőgépfejlesztő Intézet által vizsgált és kifejlesztett technológia szerint a nitrogén vizes oldatát a talaj mindenkori nedvességtartalmának megfelelő töménységben állítják össze. Az új technológia kialakításában az intézeten kívül jelentős kutatómunkát végeztek a Kertészeti Egyetem talajtani és műszaki tanszékének munkatársai. Sok segítséget nyújtottak a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjának laboratóriumai, az Országos Fajtaminősítő és a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet. Méltán illeti köszönet a gyakorlati segítségért a hartai Lenin Termelőszövetkezetet, amely a kutató-fejlesztő és a kísérleti munka különböző szakaszaiban készségesen rendelkezésünkre áll. A vizsgálatokhoz szükséges összes feltételeket előteremtették, és ennek köszönhető, hogy a gépészeti megoldások többféle variációban igazolták a tervezők és a kutatók elgondolásainak helyességét. Az együttműködés eredményeként ma már sor kerülhet a további nagyüzemi ellenőrző vizsgálatok megindítására és a gépek sorozatgyártására. Nagyobb terméshozamok Most értékelik a kísérletek eredményeit. A májusi aszály ellenére a harminc hektárnyi területen kezelt búza, mintegy 30—35 százalékkal magasabb termést adott, mint a többi, hagyományos módszerrel kezeit kalászos. Ez a különbség nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókra is jellemző. Alkalmazták az új módszert Hartán a kukoricánál és a cukorrépánál is a szakemberek, mintegy 100 hektárnyi területen, és igen jó termésátlagok várhatók. A többi szántóföldi kultúrák termesztésénél, természetesen a gyümölcsösök és a szőlő terméshozamának növelésére is felhasználható. A.kutató- és a fejlesztő munka a közeljövőben már szélesebb körben folytatódhat, mert az eredmények ismeretében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium anyagilag is támogatja az új technológia elterjesztését, az egész népgazdaság hasznára. Gál Imre Kiskunsági madárgyűrűző tábor ’79 A Kondor-tó nádassal övezett Bíró szigete madártávlatból úgy fest mostanában, mint egy kemping. A megállapítás viszont csak annyiban nem fedi a valóságot, hogy a sátortábor lakói szervezett keretek között dolgoznak: a Magyar Madártani Egyesület és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága itt tartja fenn a sorrendben immár ötödik alkalommal a kiskunsági madárgyűrűző tábort. A gyűrűzőtáborok négyéves történetének legfontosabb adatai a következők: 1975-ben (a fülöp- szállási Kelemenszéken) kétszáz, a következő évben már ide ..költözve” 1744, s a mostani tábort megelőző két esztendőben 6 és fél ezer madarat jelöltek meg, hogy a tudományos kutatást kiterjesszék nemcsak a környék madárvilágának elmélyült megismerésére, hanem az átvonuló madarak útvonalának felderítésére is. A kiskunsági gyűrűzőtábor országosan is a legjelentősebb, s^ e ténynek megfelelően a szervezése is körültekintően gondos. A KNP Igazgatósága a tó közelében madárvártát hozott létre, amelyet átadott az egyesületnek. A munkát segítendő különleges cölöphidat építettek, hogy ne kelljen a félcombig érő iszapban járkálniok a szedőknek a madarak összegyűjtésekor. Javarészt középiskolások (ám minden rendű és rangú tanintézet hallgatója megfordult már itt) a táborozók. akik szakavatott kutatók vezetésével végzik ezt a lelkesítőén érdekes, bár fáradságos munkát. A hainali négy órai ébresztő után a legtöbb a tennivaló. A nádasban élő és meghúzódó madarak ugyanis 4—5 óra között mozognak legtöbbet, az éiszakai oihenés után ekkor indulnak táo- lálékszerző útiukra. A szinte láthatatlan függönvhálók rövid időre azonban fel tartoztatják* a madarakat. s a szedők kicsinv zsákocskákban heszállítiák őket a gyűrűzésvezető asztalához. Itt történik a meghatározás, regisztrálják a szárny- és farokméreteket, súlyukat, megállapítják a szárnyformulát. A gondos vizsgálódás után már gyűrűvel megjelölve kaphatnak újra szárnyra. — Az első évben még csak a parti madarak gyűrűzését kezdték meg a táborozók, és 1976-ban terjesztették ki azt a nádi énekesek megjelölésére is — mondja Bankovics Attila, a KNP ornitológusa.-így lehetőség van az egyes fajok vonulási útvonalának feltérképezésére, s az ehhez hasonló tömeggvűrűzési adatok a számító- gépes feldolgozásra is alkalmasak. Bizonyossággal megállapítható például az, hogy itt, a Kondor-tó nádasaiban a nyári idő egyes szakaszaiban átvonuló nádi énekes fajok Európa mely tájairól érkeznek. Ez például a méretek elemzéséből válik ismertté, s megkü- lönböztethetőkké az egyes populációk. Az efféle tömeges madárfogásnak a vonuláskutatáson kívül faunisztikai jelentősége is nagy, bizonyos rendkívül ritkán előforduló fajokat az ország, illetve a terület élővilágában csak ilyen rendszeres munkával lehet kimutatni. így például tavaly Magyarország faunája éppen az itt, első ízben befogott mezei nádi- poszátafajjal gazdagodott, melynek legközelebbi fészkelőhelye a Fekete-tenger környékén van ... Amíg a helyszíni előadást jegyzetelem, pocgémmel érkezik a gyűrűzésvezető asztalához egy szerencsés madárfogó. Román Holynski lengyel biológus. A poc- gém kevésbé szerencsés, már másodszor ejtette fogságba a háló, a lábán levő gyűrű tanúskodik arról, hogy a múlt héten is megjárta a gyűrűzősátrat. Amint eltűri az újabb méretfelvételt, szinte kíváncsian nézdel körül, bár finomívű csőrétől ajánlatos óvakodni, oly hirtelen tud odavágni. Ezt azonban kár lenne hibájául felróni, hiszen a táplálék megszerzésében nagy szereDe van e villámgyors „nyaktechnikának” ... — Az ismételten hálóba kerülő madarakról az egyes populációk itt- tartózkodására következtethetünk — magyarázza Bankovics Attila—, de „bejönnek” a korábbi évek madarai is, bizonyítva, hogy ugyanezen a területen vonulnak rendszeresen. Eközben Kőtörő Emese, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója foltos nádiposzátát hoz. hamarosan egy guvat is érkezik vendégségbe, az „egyéb” kategóriában, ő ugyanis sem nem parti, ,sem nem nádi énekesmadár. így azután kettőzött szapora- sággal kattognak a fényképezőgépek, amíg Zákány Albert bocsi gimnazista kezét próbálja meggyőzni a szabadság fontosságáról . .. — Külön öröm, ha külföldön gyűrűzött madarat fognak: legutóbb egy Finnországban gyűrűzött pajzsos cankó akadt a „li- mikólások” (a parti madárfogók) éjszakai hálójába. De az is jóleső érzés, a tudományos szempontok mellett, ha visszajelzés érkezik, Törökországból, Jugoszláviából, Olaszországból. Egy cserregő nádi poszátát 1977-ben a meggyűrűzést követő tizenegyedik napon egy angol gyűrűzőcsoport Görögországtíól jelentett vissza. Közeleg a dél, már alig van madár a hálóban. A szigetlakok 15 tagú csoportja gyülekezik, visszatérnek a hálót vigyázok is. Kozma Mihály, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium negyedévese Magyar Gáborral, a budapesti Eötvös Gimnázium tanulójával a gyűrűzőasztalnál értékeli a nap eseményeit. Merley Emese szintén Budapestről érkezett, az I. László Gimnázium tanulója, s most egy kis nyugodt olvasással kísérletezik. A csónak hamarosan indul a „szárazföldre”, a fülöpházi kocsmában főzött ebédért. Este szalonnasütés lesz. Szokványos tábori hétköznap a mai, bár nem lehetetlen, hogy a szeptember végéig tartó gyűrűzési 9 A szabadulás előtti pillanatban készült ez a portré az énekes nádiposzátáról. • Hálóban a széki lile. idényben még lázba hozza a résztvevőket valamely különleges madárvendég érkezése. Szeptemberben kezdődik a tanítás, de a jelenleginél kisebb létszámmal, az iskolások nélkül tovább folyik a munka. Ekkor rendezik meg a szocialista országok gyűrűzési konferenciáját hazánkban, s annak résztvevői ellátogatnak majd a Kiskunsági Nemzeti Parkba, a Kondor-tóhoz is. Lelkesedéssel és eredményesen végzett munkáról számolhatnak be akkor a gyűrűzőtábor szervezői, s arról a nagyarányú fellendülésről, amely a madárvonulás- kutatás terén bekövetkezett a Magyar Madártani Egyesület 1974-beli megalakulása óta. A táborozás pedig minden résztvevőnek olyan élményt nyújt, amely e kedvtelésből és tudományos érdeklődésből egyaránt sar- jadzó munkát felejthetetlenné rangsorolja. Nagy Mária
