Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1979. augusztus 12. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: A Zimbabwei Hazafias Front elutasította a nemzetközösségi csúcsértekezleten elfogadott határozatot. — Madridban üdvözöl­ték az Egyenlítői Guineában lezajlott katonai puccsot. — Marok­kói fenyegetőzés a Polisario és Mauritánia megegyezése miatt. KEDD: Irakban 22 halálos ítéletet hirdettek ki a július végén lelep­lezett összeesküvés megtorlásaként. — Jackson amerikai szenátor Pekingbe érkezett. — £j sajtótörvényt készítenek elő Iránban. SZERDA: Brezsnyev—Zsivkov találkozó a Krímben. — Letette az esküt La Pazban Bolívia új köztársasági elnöke, Walter Guevara Arze. — Irakban 21 halálos ítéletet végrehajtottak, egy halálra­ítélt szökésben van. CSÜTÖRTÖK: Kuba és Irán felújítja a diplomáciai kapcsolatokat. — Cossiga, az új olasz miniszterelnök, a parlamentben ismertette programját. — Nicaraguában tárgyal Costa Rica elnöke, a Ma- naguai új rendszer támogatására odaérkezett a szocialista inter- nacionálé küldötteként Mario Soares, portugál politikus. PÉNTEK: Genscher nyugatnémet külügyminiszter Washingtonban tárgyal. — Nyerere tanzániai elnök szerint a zimbabwei haza­fiak elfogadhatják a nemzetközösségi határozatot. — Gandhi asz- szony feltételekhez köti az új kormány támogatását. SZOMBAT: Carter megígérte Izraelnek, hogy megakadályozza vagy elhalasztja az ENSZ Biztonsági Tanácsának a palesztin ügyben hozandó új határozatát. — Az arab országok a Közös Piac or­szágaitól az olajexport biztosításáért cserébe, a Palesztinái Fel- szabadítási Front elismerését követelik. • Németh Karoly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szerdán Zánkára látogatott. Képünkön: a vendég dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának társaságában a tábor lakóival. (Telefotó— MTI—KS) A hét három • A sokat szenvedett nicaraguai népnek Szófiából 30 tonnányi gyorssegély-szállítmányt — gyógyszert, kötszert, stb. — indítottak útnak repülőgépen Managuába. kérdése tekre, hogy a washingtoni „héják' a szerződést új fegyverkezési ter­vek keresztülhajszolásával szeret­nek „ratifikálhatóvá" tenni. A Szovjetunió tiltakoznék az ellen, hogy ez legyen a SALT—2 ára. Láthatók-e új elemek az iráni útkeresésben ? Mi tagadás, az egész világ lé­legzetvisszafojtva figyeli az iráni eseményeket, amelyek mindegyi­kétől következtetést szeretne le­vonni: milyen úton halad tovább az olajkincse és a stratégiai hely­zete folytán egyformán kulcsfon­tosságú ország? Az egyik héten Khomeini ajatollah és Bazargan miniszterelnök látszólagos ellenté­te köti le a figyelmet, a másik hé­ten az új alkotmányozó testület megválasztása, különösen azért, mert egyes vallási és politikai ve­zetők a szavazás bojkottálására szólították fel a népet. Ezen a héten néhány más ese­ményt próbáltak jelzésként értel­mezni a hírmagyarázók. Elsősor­ban azt, hogy látnivaló: Irán va­lóban az el nem kötelezettek tábo­rába akar felsorakozni. Erről tár­gyalásokat folytattak Kubával, az el nem kötelezettek őszi konferen­ciájának házigazdájával. E tárgya­lások kapcsán megállapodás szüle­tett a két ország közti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról (a sah Iránja annak idején az ameri­kaiak kedvéért megszakította eze­ket a kapcsolatokat...) Véglegessé vált, hogy Irán nem vásárol több amerikai és nyugat­német fegyvereket. Vita folyik Teheránban a sajtó szerepéről. A nyugati polgári (és Khomeini vonalát bíráló-támadó) tudósítókat egyre-másra kiutasít­ják az országból. Űj sajtótörvény készül, amely a lapok, a rádió, a televízió iszlámihletésű irányítá­sát írják elő. Tüntetések és ellen­tüntetések zajlottak le Teherán­ban egy baloldalinak mondott újság betiltása miatt, ezt a betil­tó határozatot később visszavon­ták. Kavarognak az események Iránban, értékelésük, elemzésük nagy adag türelmet és még na­gyobb óvatosságot igényel. Mit jelent Nyugat-Afrikában a Polisario és Mauritánia kibékülése ? Sokan úgy értékelik, mint az afrikai antiimperialista gyarmato­sításellenes, haladó erők győzel­mét, hogy Nyugat-Szahara Fel- szabadítási Szervezete és Mauritá­nia kormánya között Algírban megegyezés jött létre. Ez véget vet a köztük majdnem négy éve tartó ellenségeskedésnek. Amikor 1975- ben Spanyolország kénytelen volt feladni nyugat-afrikai gyarmatát (addig úgy hívták: Rio de Oro), hozzájárult ahhoz, hogy a terüle­tet felosszák Marokkó és Mauri­tánia között. A helyi lakosságot nem kérdezték meg ... Marokkó királya, II. Hasszán, jó alkalmat talált arra, hogy bel­ső gondjairól elterelje a figyel­met, megszervezte a „zöld mene­tet” és megpróbálta megnövelni az ország területét. Gazdaságilag az volt a háttérben, hogy a ko­rábbi spanyol gyarmat földjének mélyén foszfát van, értékes és keresett, a műtrágyagyártásban és a hadiiparban egyaránt hasz­nálható nyersanyag. Politikailag pedig azt célozta a marokkói te­rületfoglalás, hogy délnyugat fe­lől új fenyegetés érje Algériát, amelynek haladó politikáját nem bocsátották meg Rabatban. A szaharai nép nemet mondott az imperialista mesterkedésekre. Fegyverrel harcolt ö'nrendelkezési jogáért, amelyet a végén az ENSZ W$8te.­• Brioni szigetén fogadta Joszip Broz Tito jugoszláv államfő Santiago Carillót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. (Te- lefotó—AP—MTI—KS) (Telefotó—BTA—MTI—KS) is elismert, legutóbb pedig, mon- rovai csúcsértekezletén, az Afri­kai Egységszervezet is. Most a Po­lisario és Mauritánia megegyezé­se mauritániai részről szintén megadja az elismerést. Az aláírt szöveg „a gyarmati korszakból örökölt határok közötti nemzeti jogokról” beszél, tehát nemcsak az eddig Mauritánia által elfog­lalt térségben, hanem a korábbi Rio de Oro északi részén is, ame­lyet marokkói katonák tartanak megszállva. II. Hasszán — sok jgl jnutat erre, Washington és Párizs' , támogatására számít. A Polisario mögött a haladó erők sorakoznak fel. Pálfy József Tollhegyen Egyenlítői Guinea most megbuktatott elnökét ellen­felei „Néger Nérónak” ne­vezték. 0 maga viszont örökös elnöknek, főparancs­noknak, a tudomány és a kultúra nagymesterének, a Dolgozók Nemzeti Egység- pártja elnökének" szólittat- ta magát, összegezve: „Gui­nea egyetl'en csodájának”. Francisco Macias Nguema a korábban Fernando Poó- nak ismert szigetet „az egyszerűség kedvéért” saját magáról Macias-szigetre ke- reszteltette át. A spanyol gyarmatosítók ellen valóban harcolt a most 55 éves Fang-törzsbéli férfiú, akit a 60-as évek elejéig a nép fiának tekin­tettek, meggyőződéses an- tikolonialistának és antiim- perialistának. A hatalom szédítette meg és egész sor baj, betegség vett erőt raj­ta: megsüketült és kábító­szeren kezdett élni, s a ski­zofrénia és az üldözési má­nia lett rajta úrrá. A spa­nyol gyarmatosítók vissza­tértétől tartva csak a saját családtagjaiban bízott, azo­kat ültette minden vezető tisztségbe. Csupán a saját törzsére, a fangokra tá­maszkodott, a más törzsbe­lieket módszeresen üldöztet- te. „Nem fogunk senkit agyonlőni, mert drága a lő­szer" — hajtogatta, aztán utasította a Fang törzsből toborzott milíciát, hogy bo­tokkal verjék agyon mind­azokat, akik Macias szerint a nép ellenségei. De más­képp is gyilkollak a kivég­ző osztagok: vízbe öltek, ablakon dobtak ki, élve megnyúztak, betonba nyom­tak embereket, akik szót mertek emelni a „Néger Né­ró” módszerei ellen. Egyenlítői Guinea egyszer már felszabadult a gyarma­ti uralom alól, most meg­szabadult <egy törzsi dikta­túrától és egy elmebeteg diktátortól. P. J. • Több mint kétszáz munkásnő folytatott ülösztrájkot Szöulban, a dél-koreai ellenzéki Cj Demokrata Párt központjában. A tiltakozókat a rendőrség szétkergette. (Telefotó—AP—MZ—MTI—KS) • Walter Guevara Arze lett Bo­lívia új elnöke. A politikus első nyilatkozata szerint: „középbal Irányzatú” kormányt kiván ala­kítani. (Telefotó—AP—MTI—KS) Melyek a SALT—2. washingtoni vitájának eddigi tapasztalatai ? Egy hónapja már, hogy a wa­shingtoni Capitóliumon vita folyik a SALT—2, azaz a szovjet—ameri­kai hadászati fegyverzetkorlátozá­si megállapodás tartalmáról, je­lentőségéről. Egyelőre csak bizott­ságokban folytak „meghallgatá­sok”, a külügyi és a hadügyi bi­zottságokban ülő honatyák kér­dezgették a szakértőknek számító minisztereket és volt minisztere­ket, diplomatákat és katonákat. Ugyanakkor, persze, a sajtóban, a televízióban, gyűléseken és érte­kezleteken sokat és sokan beszél­tek a SALT—2 ratifikálásáról, a megállapodás mellett vagy ellene hozva fel érveket. Észrevehető, hogy a SALT—2 megállapodást el­fogadó személyiségek száma las- sa,u növekszik, de még mindig nem jutott el a szenátusban a szüksé­ges kétharmados többségig. (A na­pokban Toon, a Moszkvából távo­zó eddigi amerikai nagykövet is kijelentette, hogy már szükséges­nek tartja a SALT—2 szenátusi elfogadását. Robert Dole szenátor, aki a Republikánus Párt egyik le­hetséges elnökjelöltje, szintén a SALT—2 mellett nyilatkozott.) Ugyanakkor az is figyelmet érde­mei, hogy a SALT—2 ellenfelei még mindig igen hangosak, a „szovjet veszély”, a „szovjet fö­lény” jelszavait szakadatlan szaj­kózzák. A SALT—2 ma a szená­tusban még 30 biztos nem-szava- zatol kapna, 12 szenátor még nem döntött —, s tudni kell, hogy a szenátusban 100 honatya ül. Újnak számító jelenség, hogy egyre nagyobb nyomatékkai sür- getiK a „kemény vonal” hívei a SALT—2 esetleges megszavazá­sáért cserébe a — fegyverkezési erőfeszítések fokozását. Sam Nunn szenátor azt akarja elérni, hogy előbb az 1981-es költségvetést sza­vazza meg a szenátus, 6 milliárd dollárral többet fordítva az új fegyverekre. Carter elnök maga is hajlik arra, hogy az MX-rakéta- rendszert még a SALT—2 ratifi­kálása előtt elfogadtassa a szená­tussal, ez a fegyverkezési program későbbi időkre szól, de máris biz­tosítana potom 30 milliárd dollárt erre a célra. Moszkvából ezen a héten több kommentárban lehetett választ ol­vasni azokra az amerikai kísérle­Az USA közeledik, de Nicaragua emlékezik Nicaragua számít az Egyesült Államok szolidaritására, de csakis feltételek nélkül és az ország szu­verenitásának, a nicaraguai nép önrendelkezési jogának tisztelet­ben tartása mellett — jelentette ki újságírók előtt Miguel d’Escoto, az új nicaraguai kormány külügymi­nisztere, miután pénteken Quitó- ban találkozott Cyrus Vance ame­rikai külügyminiszterrel. Vance az új ecuadori elnök hi­vatalba lépése alkalmából tartott nagyszabású Amerika-közi diplo­máciai „seregszemlén” első ízben találkozott személyesen az új ni- caiaguai kormányzat vezető tiszt­ségviselőivel. A Vance-szel folyta­tott megbeszélésen d’Escoto kül­ügyminiszteren kívül jelen volt a két másik neves nicaraguai vezető is: Violeta Barrios Chamorro, va­lamint Eden Pastora, a sandinis­ták legendás vezére, aki comman- danie Zéró néven lett közismert. Az egyórás találkozó —, amely­re az Egyesült Államok quitói nagykövetségén került sor — mindkét fél értékelése szerint „szívélyes, de nagyon őszinte volt”. Figyelemre méltó, hogy nicaraguai részről nem amerikai támogatást, vagy segélyt kértek, hanem „szo­lidaritást”. Reston amerikai szóvi­vő szerint nem volt szó Somoza bukott diktátor kiadatásáról, s Ni­caragua nem kért katonai szállítá­sokat sem. Jóllehet mindkét rész­ről hangoztatták, hogy fátylat kell berítani a múltra, a nicaraguai kormányzat minden valószínűség szerint jól emlékszik arra a sze­repre, amelyet a Somoza mellett végsőkig kitartó Egyesült Államok játszott Nicaraguában. (AFP, Reu­ter. AP) Izrael repülőteret épít tízezer beduin lakóhelyén NEW YORK Labib Zuhdi Terazi, a Palesztin Felszabadítási Szervezet ENSZ- beli megfigyelőcsoportjának veze­tője pénteken a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett üzenetében éle­sen tiltakozott az ellen az Izrael­ben nemrég elfogadott törvény el­len, amelynek alapján Tel Aviv 16 ezer hektárnyi földterületet készül elvenni a beduin lakosság­tól. Az izraeli kormánynak azért van szüksége erre a területre, hogy ott három új katonai repü­lőteret építhessen. A palesztin diplomata üzenetében megállapí­totta, hogy ez a lépés mintegy tíz­ezer embert tesz hajléktalanná, és felhívta a figyelmet arra, hogy e „törvény” leplezetlen fajgyűlöle­tet tükröz, mivel kifejezetten az elfoglalt arab területeken élő pa­lesztin lakosság ellen irányul. (TASZSZ) Peking és az el nem kötelezettek — A tények tanúsága szerint az el nem kötelezettségi politi­ka ellenfelei mostanában min­dent elkövetnek, hogy elszürkít- sék e mozgalom antiimperialista és békeszerető irányát, de leg­alábbis megbénítsák, bomlasszák sorait — írta Alekszej Petrov a Pravda tegnapi számában. — Peking ezen a téren ismét ösz- szefonódik az imperializmussal, mint annyi más esetben., Nyilván szeretné a mozgalmat a maoista „három világ" sémájának kere­tei közé szorítani, a résztvevők figyelmét elvonni a nemzetközi biztonság szilárdításának konst­ruktív feladatairól, s áthangolni politikájukat a szocialista or­szágok. mindenekelőtt a Szov­jetunió elleni harcra. A pekingt propaganda mostanában lehetsé­gesnek tartja az eddig „elkerülhe­tetlennek” mondott háború „el­odázását” azzal a kitétellel, hogy minden erőt egyesíteni kell a „fő veszély", vagyis a Szovjet­unió ellen. A Vietnam elleni kínai agresszió is lecke mind­azoknak — folytatódik a cikk —, akik a realitásokkal ellen­tétben nem gondolkodnak el mé­lyebben napjaink pekingi politi­kájának motívumai felett. Itt említi meg, hogy Kína az im­perialista reakcióval együtt lép fel a demokratikus Afganisztán ellen, és az iráni népi forradalom kirobbanásakor a végsőkig ki­tartott a sah mellett. — Merülhet-e fel kétség afe­lől — teszi fel a kérdést a szerző —. hogy az el nem kö­telezettek eltérítése az antiimpe­rialista és antikolonialista útról — amin Peking most olyannyira fáradozik — a reakció iegdédel- gefetfébb vágyainak felel meg. Szeptemberben Havannában összeül az el nem kötelezettek VI. konferenciája. Minél jobban közeleg a dátum, annál jobban vadul a pekingi és a nyugati propaganda, annál jobban rá­galmazza a létező szocializmust, az enyhülést, a nemzetközi gaz­dasági együttműködést — írja befejezésül a Pravda. (TASZSZ) A második gyerek után adóznak Kínában PEKING Kínában elfelejtkeztek róla, hogy a népességszaporulatot is tervezni kell. A lakosság lélek- számánák zabolátlan növekedése végül is az egyik oka lett az országot sújtó szegénységnek, munkanélküliségnek, elmaradott­ságnak, állapítja meg Csen Mu- hua miniszterelnök-helyettes, a kínai kormányelnökség egyetlen nőtagja a Zsenmin Zsipao tegna­pi számában megjelent cikkében. A miniszterelnök-helyettes rá­mutat, hogy annak a 600 millió gyermeknek a felnevelése, aki a felszabadulás és 1978 között szü­letett, felemésztette, illetve fel­emészti a kínai nemzeti jövede- delem 30 százalékát. A gondok nyomasztóak. Kínának ez idő szerint sincs annyi pénze, hogy oktatási rendszerét a kívánt szintre emelje, lévén a 950 mil­liós összlakosságnak immár a fele 21 éven aluli. Csen Mu-hua cikkében értésre adja, hogy az írástudatlanok szaporításának még ma is megvannak a tarta­lékai: az iskoláskorú gyerekek 6 százaléka nem jut el az elemibe, 12 százaléka az általános iskola mi fogalmaink szerinti felső ta­gozatába, 50 százaléka a közép­iskolába, és az egyetemek csak 5 százalékát képesek felszívni a középiskolát végzetteknek. Mindezek után a fiatal háza­sokat arra ösztönzik, hogy csak egy gyermekük legyen. kettőnél semmiképp sem több, aki pedig makacsul ragaszkodik a több gyerekhez, azzal szemben „gaz­dasági intézkedéseket foganatosí­tanak”, például megadóztatják — írja a miniszterelnök-‘helyettes. Kínában eddig is alkalmazták azt a módszert, hogy a túlné­pesedett városokban kettőnél több gyereknek nem adtak élel­miszerjegyet, Falun azonban, ahol a kínai lakosság 80 százalé­ka él, gyakorlatilag nem szabá­lyozták a szaporulatot. (MTI) Miniszteri rendelet a dízelolaj-vásárlásról Augusztus 18-tól jegyre vásá­rolhatnak dízel-üzemanyagot a külföldiek. A pénzügyminiszter és a nehézipari miniszter rendelete értelmében a külföldi rendszámú dízel üzemű autóbuszokra és te­hergépjárművekre 1979. június 15-ével ideiglenes jelleggel beve­zetett üzemanyagvásárlási enge­délyrendszer 1979. augusztus 18-i hatállyal megszűnik. 1979. augusztus 18-tól kezdve valamennyi külföldi rendszámú dízel üzemű gépjármű részére a magyarországi üzemanyagtöltő­állomásokon gázolajjegy ellenében szabadon vásárolható üzemanyag. A jegyeket az arra feljogosított valutabeváltóhelyek árusítják a határállomásokon és az ország te­rületén a kívánt mennyiségben konvertibilis valutáért, illetőleg a rubel elszámolású országok gép­jármüvei részére — az érvényes megállapodásoknak megfelelően — forintfizetés ellenében. A meg­vásárolt, de fel nem használt je­gyek nem válthatók vissza. Mint ismeretes, az üzemanyag­vásárlási engedély átmeneti beve­zetésére a magyarországi igen alacsony dízelolaját- és a külföldi — köztük a környező országokban érvényesített — dízelolajár kö­zötti árkülönbség kiegyenlítése céljából került sor. A most beve­zetésre kerülő rendszerben a kül­földiek a gázolajjegyeket a nem­zetközi árszintnek megfelelő áron vásárolhatják meg. A külföldi rendszámú benzines járművek részére az üzemanyag továbbra is a belföldi gépjármű­vekkel azonos áron és feltételek mellett, forintfizetés ellenében vásárolható. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom