Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-12 / 188. szám
1979. augusztus 12. • PETŐFI NÉPE • 3 I Bács-Kiskun 1979.1. félévi gazdasági-társadalmi fejlődése • 888 új lakásba költöztek be az első félévben a inegye területén. Képünkön a kecskeméti árpádvárosi lakásépítkezés látható. (Folytatás az 1. oldalrql.) export értéke csaknem harminc százalékkal nőtt. Az élelmiszer- iparban ugyan kevésbé emelkedett — a tartósítóipari vállalatoknál tapasztalható visszaesés következtében —, ugyanakkor a baromfipiacon ismét élénkült a külföldi kereslet. A minisztériumi vállalatok termékeinek külkereskedelmi értékesítése jelentősen emelkedett mágneses hangrögzítőkből, csontos nyershúsból, feldolgozott tojásból, paradicsomporból, hordósborból, az élőállatok közül a szarvasmarhából. Ugyanakkor nagyobb mérvű visszaesés tapasztalható hidro- globuszból, fürdőkádból, paradi- csomkonzervből, savanyúságból, palackozott borból és sertésből. Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparában is 1979. első félévében — az előző évekénél kisebb mértékben — nőtt a termelés. Az elvégzett építési-szerelési munkák értéke mintegy másfél milliárd forint, ami összehasonlítható áron 6 százalékkal (országosan 3,3 százalékkal), több az előző év azonos időszakáéhoz mérten. Az ágazaton belül minden szektorban nőtt a termelés. Az első félév végéig az éves előirányzat mintegy 47 százalékát teljesítették, ami másfél százalékkal jobb arány, mint a tavalyi. A második negyedévben újabb szerződéseket kötöttek az építőipari vállalatok. Az első félév végére az építési-szerelési munkák éves előirányzatának 93 százalékát kötötték le. A kivitelező építőiparban a második negyedév végéig 468 millió forint építési igényt utasítottak el, ami azonban az egy évvel korábbinak már csak 73 százaléka. A szocialista építőiparban a félév folyamán 421 olyan építmény kivitelezését kezdték el, amelynek egyedi értéke meghaladja a százezer forintot, és ez harmincöttel több az előző évinél. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek 332 építményt adtak át, huszonhattal többet az egy évvel ezelőttinél. A kivitelező építőipar lakásépítő tevékenysége összességében az előző évihez hasonlóan alakult. 1979 első hat hónapjában a megyében együttvéve 888 új lakást vettek használatba, nyolcvannéggyel kevesebbet, mint az előző év első felében! A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az első félévben 12,4 ezer fő volt, 0,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenés üteme az országoshoz hasonló. A megyében kedvezőtlenül alakult a létszám-összetétel, az összes foglalkoztatottakból 10 400 a fizikai, amely 1,4 százalékkal kevesebb az előző év azo- nuc időszakának állományi létszámától. A szocialista építőiparban az egy foglalkoztatottra jutó építési-szerelési munkák értéke 116,9 ezer forint volt, amely az előző év azonos időszakához mérten 6,3 százalékkal (országosan 4 százalék) emelkedett. 'lezőgazdaság A mezőgazdasági termelést az idén 772,3 ezer hektáron — a megye művelhető területének 91 százalékán — folytatnak. A szántóterület 1979. május 31-én 401 ezer hektár volt, ami az 1978. évinél 0,8 százalékkal kisebb. Az intenzív művelési ágak közül a kert nagyobb mértékű és a gyümölcsös mérsékeltebb visszaesése mellett a szelőterület 2 százalékkal növekedett. Ugyancsak nőtt a rét- és legelő-, az erdő-, a nádas és a halastóterület. A megye szántóterületének 98,2 százaléka, 394 ezer hektár volt vetett terület, ami az 1978. évinél 0,9 százalékkal kevesebb. A kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás következtében — a megyei tanács adatai alapján — 25 ezer hektár vetésterület pusztult ki, ebből 19 ezer hektár őszi búza volt. Május 31-ig a kipusztult vetések helyére 10 ezer hektár kukoricát, 4 ezer hektár napraforgót és őszi árpát, 7 ezer hektár silókukoricát és egyéb takarmánynövényt vetettek a gazdaságok. A búza vetésterülete május végén 80,8 ezer hektár volt, az előző évinél 17 százalékkal kisebb. A csökkenés mértéke meghaladta az országost. Folytatódott a rozs, a triticale, az őszi árpa és a burgonya vetésterületének csökkenése. A kipusztult vetés pótlását is figyelembe véve viszont a tavaszi árpa vetésterülete közel négyszeresére emelkedett. A takarmányszükséglet kielégítésére a kukorica előirányzott 4,2 százalékos vetésterület-növeléssel szemben 8 százalékos eredmény született. A többletvetés túlnyomó része a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben található. A silókukorica vetésterülete 20 százalékkal emelkedett. Az ipari növények közül a napraforgó vetésterülete évek óta emelkedő irányzatú, az idei más- félszerese az előző évinek, és több mint kétszerese az 1971— 1975. évi területnek. Ezzel szern- ben 9 százalékkal kisebb területen vetettek cukorrépát. Július végére fejeződött be az aratás. A kalászos gabona terméskiesés pótlását szolgáló másodvetések területe 13 700 hektár, az 1978. évinél 60 százalékkal nagyobb. Ezen belül a silókukorica foglalja el a legnagyobb területet. A szarvasmarha-állomány 1979. június 3Ö-án a megyében 154,2 ezer darab volt. A kisegítő és egyéni gazdaságokban 4,2 ezer darabbal csökkent a szarvasmar- ha-álk>mány, ugyanakkor az állami gazdaságokban 1,4 ezer darabba], a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 2,4 ezer darabbal nőtt. A sertésállomány június 30-án 1024,9 ezer darab volt, nagyobb, mint az év közepi állatszámlálások idején bármikor. Az előző év hasonló időpontjához képest a növekedés 95,3 ezer darab. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságokban együttesen 79.9 ezer darabbal, az állami és a termelőszövetkezeti közös gazdaságokban 26,6 ezer darabbal több sertést tartottak, mint egy évvel korábban. Az állatállomány változása szempontjából kedvező jelenség az anyaállomány növekedése. Bár a tehén- és előhasi üszőállomány 60 darabbal csökkent a kisgazdaságokban, a nagyüzemekben viszont 2,7 ezerrel emelkedett. A kocaállomány minden szektorban nőtt. 1979. év közepén 6,8 ezer darabbal többet tartottak a megyében. mint egy évvel korábban. 1979. első félévében a fontosabb vágóállatokból és állati termékekből 6 százalékkal emelkedett a felvásárlás értéke az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az élőbaromfi 6, a tej 6. a tojás felvásárlása 2 százalékkal volt több. A lakossági ellátásban fontos helyet elfoglaló zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlása — az év eddig eltelt időszakában — kedvezően alakult. A zöldségfélékből 7 százalékkal, gyümölcsből 84 százalékkal többet vásároltak fel. A májusi aszályos időjárás terméscsökkentő hatása érezhető volt a zöldborsó és a szamóca felvásárlásában. A kajszi visszaesését a tavaszi fagykárok okozták. Az előző évinél kedvezőbben alakult viszont a cseresznye, a meggy, és az őszibarack felvásárlása. Szállítás, hírközlés A közúti járműállomány két autóbusszal gyarapodott. A járatokat a félév folyamán 28 millió utas vette igénybe, megközelítően 1,8 millióval több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A teherszállítás mérsékeltebb volt az előző évinél: 2,2 millió tonna árut továbbítottak átlagosan 26 kilométeres távolságra. A tehergépkocsik kihasználtsága nem érte el az 54 százalékot. A közúti forgalom növekedésével a személysérüléses közlekedési balesetek száma is jelentősen emelkedett. Az év első négy hónapjában 16 százalékkal több baleset történt (országosan 7,5 százalék) a megyében, mint egy évvel korábban. Ez a megye központi elhelyezkedésével, s az ezzel járó nagy átmenő forgalmával függ össze. A négy hónap alatt 439-en súlyos vagy köny- nvebb sérülést szenvedtek. 56-an pedig életüket vesztették. Kereskedelem A kiskereskedelem az év első felében 7,4 milliárd forint forgalmat bonyolított le. A bolti és vendéglátó kereskedelem a félév végén összesen 2804 egységgel rendelkezett. A forgalom 12 százalékkal, az egységek száma tizenkilenccel volt több, mint egy évvel korábban. A folyóáras forgalom növekedési üteme valamelyest meghaladta az országost, amit az élelmiszerek és élvezeti cikkek iránti keresletnövekedés okozott. Az áremelésekkel kapcsolatos hírek hatására júniusban cukorból és lisztből nagyobb mértékű elővásárlás volt tapasztalható, ily módon a II. negyedévben. közel kétszer annyi cukor került eladásra, mint egy évvel korábban, lisztből 32 százalékkal adtak el többet. A bolti kiskereskedelemben az előző év első feléhez mért egy százalékos átlagkészlet-növekedés mintegy 1,9 százalékos forgalomnövekedést eredményezett. A forgási sebesség minden árufőcsoportban javult: a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkeknél több mint 5 százalékkal, a ruházati cikkeknél közel 3 százalékkal, a vegyes iparcikkeknél pedig 12 százalékkal gyorsult. F oglalkoztatottság A megfigyelt népgazdasági ágak közül az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás állami szektorában a foglalkoztatottak számának kismértékű csökkenése figyelhető meg. Az ipar létszámcsökkenése az ágazat kedvező szerkezeti átalakulásával járt együtt. Ugyanakkor a többi ágazatban a foglalkoztatottak számának további, de az előző évinél mérsékeltebb növekedése tapasztalható. Kivétel a személyi és gazdasági szolgáltatási ágazat, ahol az előző évinél nagyobb mértékű növekedés valósult meg. Az év első felében folytatódott a nem fizikaiak arányának emelkedése, kivéve a vízgazdálkodást, valamint a személyi és gazdasági szolgáltatási ágazatot. A megye szocialista iparában a fizikai foglalkozásúak kis mértékű létszám- csökkenése ellenére is az egy fizikai által teljesített túlóra mindössze 0,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez azonban jelentős szóródásokat takar. Míg a minisztériumi élelmiszeriparban 8 százalékot meghaladó növekedés tapasztalható, addig a szövetkezeti iparban közel 18 százalékos a csökkenés. A, megye kivitelező építőiparában az iparhoz hasonló tendencia figyelhető meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete az egy évvel korábbihoz mérten 2— 11 százalékkal növekedett. Az előző évektől eltérően az átlagkeresetek legnagyobb mértékben a személyi és gazdasági szolgáltatás ágazatban emelkedtek, összefüggésben a költségvetési üzemek Az élveszületések száma 1979. első felében az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékkal emelkedett, míg országosan 6.8 százalékkal csökkent. Az él- veszületettek száma 4288 volt. Ugyanakkor 3977-en haltak meg, 5 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A természetes szaporodás 311 fő volt, csaknem ötszöröse az egy évvel korábbinak. Tovább csökkent a csecsemőhalandóság. Ezer élveszülöttre 16 egy éven aluli meghalt jutott (országosan 24), nem egészen 72 százaléka az egy évvel ezelőttinek. 1979. első félévben ismét csökkent a házasságkötések száma, kedvező azonban, hogy ennél nagyobb mértékben esett vissza a válások száma. A lakosság pénzgazdálkodását befolyásolták az ország gazdasági körülményeinek változásai. Bács- Kiskun megyében 1979. első félévben a lakosság készpénzbevétele mintegy 2 és fél százalékkal növekedett. A főbb források közül csak a munkabér növekedési üteme volt jelentősebb, amelyen belül a termelőszövetkezeti alkalmazottak részére kifizetett összeg emelkedése még az egy évvel kokedvező jövedelemalakulásával. Emellett a havi átlagkeresetek növekedése nem érte el a 2 százalékot a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban, és 3—4 százalék közötti volt az iparban, az állami mezőgazdasági és erdőgazdálkodásban, továbbá a kereskedelemben. Az átlagbérek alakulásában kisebb az ágazatok közötti szóródás, mint az átlagkereseteknél. Legnagyobb ütemben, közel 11 százalékkal nőttek az átlagbérek a személyi és gazdasági szolgáltatás ágazatban, ugyanakkor legkevésbé, alig több, mint 4 százalékkal a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös gazdaságaiban. rábbit is meghaladta. A többi készpénzbevételi forrás mérséklődött. A lakosság takarékbetét-állománya is nőtt, de visszafogottabban, mint az előző év első felében. Június 30-án a betétállomány meghaladta a 7,3 milliárd forintot, ami 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A lakosság hitelállománya 4,5 milliárd forint volt, 20 százalékkal több, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A félév folyamán 213 millió forinttal nőtt a kölcsönök összege, míg egy évvel korábban 107 millió forinttal. Építési kölcsönt 21 százalékkal több tételben engedélyezett az OTP. Az idényáras cikkek árszínvonala az egy évvel korábbit meghaladóan, mintegy 7 százalékkal növekedett. Üteme a második negyedben mérséklődött. A burgonya mintegy 20 százalékkal, a zöldségfélék közel 6 százalékkal, a gyümölcsfélék mintegy 13 százalékkal drágultak. A piaci árszínvonal növekedése — a burgonya kivételével — minden vizsgált főcsoportban jelentősen meghaladta a boltit. A megye idegenforgalmi lehetőségeinek minőségét javította, hogy a Bácsbokodon a fogadót „C” kategóriájú, 12 szobás szállodává alakították át Otthon Szálloda elnevezéssel. Ezzel a megyében a szállodai szobák száma 268-ra növekedett és a fél év végi 633 ágyszám több mint 6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A félév folyamán 47 ezer vendéget helyeztek el, akiknek egynegyede volt külföldi. A belföldi vendégek száma több, mint 4 százalékkal nőtt, a külföldieké ugyanilyen mértékben csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 1978 végén Bács-Kiskun megye városaiban mintegy 12 ezer lakásigénylést tartottak nyilván a tanácsoknál, ebből több mint 5700 Kecskemétre jutott. Az első félévben 888 lakás épült és 88 szűnt meg. Megyénkben az országos átlagnál jóval alacsonyabb a szanálási arány. Ez 1979-ben még tovább csökkent: 100 újonnan épített lakásra mindössze 10 régi bontása jutott, nem egészen fele az egy évvel korábbinak. A folyamatban levő, illetve előkészítés alatt álló lakótelepi építkezésekhez (pl. Kecskeméten és Kalocsán) ugyanis már a korábbi években befejeződtek a szanálások, a jelenlegi Bontások többnyire avulásból adódtak. A táppénzen töltött napok aránya valamennyi népgazdasági ágban kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Az állami vállalatoknál a rendelkezésre álló munkanapok 5,3 százalékát töltötték táppénzes állományban. Az átlagot jóval meghaladó (7 százalék körüli) ez az arány a könnyű- és élelmiszer- iparban. A három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma ebben a félévben — a fő népgazdasági ágak állami szektorában — jóval kevesebb volt, mint 1978 első felében. Kivételt képez a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, ahol az előző évi 169-cel szemben az idén 180 üzemi baleset volt, s ennek több mint egyharmada a két erdőgazdálkodási vállalatnál. A két halálos üzemi baleset is ebben a népgazdasági ágban fordult elő. Az egy-egy üzemi balesetre jutó átlagos munkanapkiesés 17—28 között volt. Az 1978—79-es tanévben 6277- en fejezték be az általános iskolát, 0,3 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A nyolcadik osztályt végzettek több mint 95 százaléka tovább tanul. Kedvezően alakult a továbbtanulók iskolatípusonkénti megoszlása. Míg 3 százalékkal mérséklődött a gimnáziumok iránti érdeklődés, addig 10 százalékkal nőtt a szak- középiskolában továbbtanulók száma. A szakmunkásképzőkbe jelentkezőknél minimális csökkenés tapasztalható. A Katona József Színház látogatóinak száma az előző évi visz- szaesést követően ismét jelentősen, több mint 14 százalékkal gyarapodott, az előadások száma közel egynegyedével több volt az előző évinél. Kedvezőtlen, hogy a színház megyén belül tartott tájelőadásainak száma nem érte el az egy évvel korábbinak az egy- harmadát sem. ugyanakkor a megyén kívüli tevékenysége számottevően bővült. Csaknem 5 százalékkal csökkent a mozielőadások száma, a látogatók száma viszont csak egy százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. • Jó termés ígérkezik uborkából. Felvételünk a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben készült az uborkaszedésről • Növekedett a baromfi, és tojástermelés a megyében. Képünk: a rémi Dózsa Tsz tojásfeldolgozó-üzemében készült. A lakosság életkörülményeinek alakulása
