Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KI8KUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 181. szám Ára: 1,20 forint 1979. augusztus 11. szombat A VASUTASOK MUNKAKÖRÜLMÉNYEI Szociális létesítményt építenek Kecskeméten 9 A megyeszékhelyen épül a vasutasok új szociális létesítménye. (Tóth Sándor felvétele) A vasutak népgazdasági jelentőségét, s így az ott dolgozó emberek munkájának fontosságát aligha kell bizonygatni. Nincs benne semmi túlzás, amikor azt mondjuk, hogy a szertefutó sínek a gazdasági élet érrendszerét alkotják, hiszen így igaz: energiahordozók, nyersanyagok, gépek és más termékek jutnak el vasúton az ország különböző felhasználó helyeire. A MÁV főszerepet játszik a lakosság rövidebb—hosszabb utazási igényeinek kielégítésében is. Mindezeknek a feladatoknak a végzése áldozatokat kíván a vasutasoktól, akiknek egyenruhás családjából szűkebb hazánkban ötezren teljesítenek szolgálatot a MÁV Szegedi Igazgatóságának kötelékében. A vasúti dolgozóknak — különösképp az utazószemélyzetnek és a szintén változó helyszíneken tevékenykedő pályamunkásoknak — nem könnyű olyan munkakörülményeket teremteni, mint például az iparban. Már csak azért sem, mert a felszabadulás előtt létesített állomásokat, csomópontokat megfelelő szociális létesítményekkel nem látták el. A jelenlegi fürdőket, öltözőket, szálláshelyeket zömmel egyéb rendeltetésű helyiségekből alakították ki később. A megye vasutasainak munka- körülményeit ebben az ötéves tervben minden eddigit meghaladó mértékben javítják. Tavaly Kiskunfélegyházán adtak át rendeltetésének egy szép és korszerű szociális épületet. Kiskunhalason oktatási központot hoztak létre, amelynek áthelyezésével valamelyest tehermentesítették a vasútállomás épületét. A kecskeméti pályafenntartási főnökség dolgozóit már autóbusszal szállítják ki a munkahelyekre, s a pályamunkásoknak mindenhova utánuk viszik a meleg ebédet. A megyeszékhely nagyállomásán még az idén stadionlámpákat szerelnek fel a térvilágítás javítására, ezáltal jobb körülmények között végezhetik feladatukat a vontatási főnökség emberei. De ennél sokkal lényegesebb: a második negyedévben itt is megkezdték a szociális létesítmény építését, amely 1700 vasutas egészségügyi és szociális ellátásának javítását teszi majd lehetővé. Mint Hegedűs Balázs, a kecskeméti pályafenntartási főnökség főmérnöke tájékoztatott, a csaknem 25 millió forintos beruházás során egy 1884 négyzetméter alapterületű, négyszintes épületet emelnek A földszintjén orvosi és fogorvosi rendelő, laboratóriumok, váróhelyiség és a MÁV közegészségügyi felügyelőinek szobái helyezkednek majd el. Az első és a második emeletre tervezték 500 személy részére a fekete—fehér öltözőket, a zuhanyozókat és a mosdókat. Az utazószolgálatosokra gondolva étkezőhelyiségeket és ételmelegítő konyhát is kialakítanak ezen a szinten. A harmadik emeletet az úgynevezett laktanyarész foglalja majd el, kétágyas szobákkal, egyszerre negyven férfi és nyolc női dolgozót befogadva. A méreteket a szükségletek felmérése után határozták meg. A szociális épület kivitelezője a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, amely 1981 első negyedében fejezi majd be a vasútállomás melletti munkát. Dr. Ábrahám Rozália MÁV ellenőrző üzemorvostól megtudtuk, hogy a mostani rendelője a felvételi épületben van, az állomásfőnökség egyik irodájában rendeztek be. Váróhelyiség, laboratórium nincs. A Kecskeméthez tartozó harminc kisebb vasútállomás személyzetével együtt 1700 ember jár ide gyógyulni, naponta negyven— hatvan beteg fordul meg a rendelőben. Ha ötnél többen jönnek egyszerre, a hatodik beteg már csak a szabad ég alatt tud várakozni. A fogukat fájlaló vasutasoknak Kiskunfélegyházára kell átjárniuk, mert jelenleg csak ott tartanak számukra fogorvosi rendelést. Azonban az új szociális épületben itt is főfoglalkozású fogorvos rendel majd, röntgennel felszerelve. Az üzemorvosnő sokat vár az új létesítménytől. Az állomásfőnök, Lörincz Antal és a vontatási főnök, Szénási László szintén sokat vár attól, hogy Kecskeméten felépül a várva várt szociális épület. Az utóbbinak 320, az előbbinek 250 beosztottja vidékről jár be szolgálatba. Ha egy mozdonyvezető, fűtő vagy más utazó dolgozó hajnali egy órakor kezdi a munkát, már előző nap be kell utaznia. Nem mindegy, hogy szolgálatbalépés előtt ki tudja-e pihenni magát, vagy sem. A mostani körülmények elavultak. A leendő laktanyaszobákban az otthonias, kényelmes berendezést televízió, rádió és hűtőszekrény teszi majd teljessé. Természetesen a raktári munkások és a kocsirendezők is hasznát látják az új szociális létesítménynek,. A kecskeméti vasúti vezetők azt remélik, hogy az új, korszerű szociális épület révén könnyebbé válik a vasúti szolgálat, s több fiatalt vonz, mint jelenleg. Tovább szélesedik a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Egyre szélesebb körben bontakozik ki Bács-Kiskun megye ipari és mező- gazdasági üzemeiben a XII. pártkongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére indult munkaverseny. A politikai és gazdasági vezetők az első féléves termelési eredmények elemzése után tájékoztatják az üzemek kollektíváját a munka javításának további lehetőségeiről és a feladatokról. Mindezek ismeretében tesznek újabb felajánlásokat a szocialista brigádok a munka hatékonyságának növelésére, a minőség javítására, az anyaggal és energiával való takarékosságra. bonyolítására egy ponthegesztőgép célnak megfelelő átalakítását is felajánlottták. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemének szocialista brigádjai népgazdasági szempontból igen jelentős szállításokkal csatlakoztak a munkaversenyhez. A tavasszal a zsanai gázkitörés miatt a fúrási tervek teljesítésével elmaradtak. Ezt a második félévben 50 ezer méter fúrással igyekeznek pótolni. Erre tett felajánlást az R—61-es berendezés fúróbrigádja, amelyhez csatlakoztak a többi fúróbrigádok is. Az ország energiaellátásának javítására vállalták, hogy új kutak termelésbe állításával és a tartálypark bővítésével 12,5 százalékkal teljesítik túl kőolaj termelési tervüket. Az anyag- és eszközgazdálkodás területén 13 százalékkal csökkentik a készleteket, ami tízmillió forint vállalati eredményt jelent. Igen élénk volt a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat szocialista brigádvezetőinek tegnapi tanácskozása. Csizmadia István Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárának dolgozói a szállítási határidők pontos betartása érdekében vállalták, hogy idei megrendeléseiknek decemben 15-ig eleget tesznek. A termékszerkezetváltozás korábban lassította a termelés ütemét. Az első félévi munkavetseny során azonban sok nehézséget sikerült elhárítaniok. ezért most azt is vállalták, hogy év végéig 15 százalékkal növelik a termelés volumenét, 8,3 százalékkal az árbevételt, ezen belül 72 százalékkal az export- árbevételt. A komplex brigádok felajánlá- lásai lehetővé teszik, hogy a KGST-megrendelésre készülő 126,5 millió forint értékű 21 darab hőcserélő berendezést november 30-ig legyártsák. A Paksi Atomerőmű részére soron kívül készítenek két keverőtartályt. Az épülő szovjet atomerőművek részére, 94 millió forint értékű berendezéssel gyártanak többet és december 10-ig el is szállítják. Az év elején és a napokban tett pótlólagos munkaverseny- felajánlások alapján a Vegyipari Gépgyárban az egy foglalkoztatottra eső termelési érték az idén 12 százalékkal növekszik. A kiesett munkanapok számát 5 százalékkal, a veszteségidőket ugyancsak 5 százalékkal csökkentik. Az összvállalások alapján a gyár kollektívája 6,5 millió forint anyagot és energiát takarít meg az év végéig. A BUDAMOBIL Budapesti Jármű Szövetkezet kalocsai telepének Varga Ferenc nevű Szövetkezet Kiváló Brigádja címet viselő 19 tagú kollektíva a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben az alábbi vállalást tette: A szovjet exportra készülő Tajga lakókocsik gyártási idejét 15 nappal rövidíti le. A lakó- és túraszállító kocsikhoz szükséges tartozékokat, a szerelvényeket a kooperációs partnerek nem szállították folyamatosan. A brigád vállalta ezek teljes körű legyártását. Kommunista műszakokban 250 óra társadalmi munka végzését határozták el. A munkaidőmegtakarítást és új technológiák bevezetését előmozdító akciók le• Gondos osztályozással, csomagolással növelik az exportképes gyümölcs mennyiségét a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. (Tóth Sándor (elvétele) • Pontosan adagolva készítik elő az állattenyésztők a szarvasmarha-állomány pillangós tömegtakarmányát a kecskeméti szövetkezet szakosított telepén. igazgató ugyan a kedvezően alakult első félévi felvásárlásról, feldolgozásról és értékesítésről tájékoztatta a résztvevőket, rámutatott azonban .arra is, hogy sok még a belső tartalék, amely- lyel javítani lehet a gazdálkodási eredményeket. Hangsúlyozta, hogy az elért eredmények nem takarhatják el a termelési költségeket feleslegesen növelő hiányosságokat. Részletesen taglalta, mit vár a kecskeméti gyár vezetése a szocialista brigádoktól. A tanácskozás további részének mottója lehetne az a közmondás, hogy „sok kicsi, sokra megy”. Rövid, de ahogyan mondani szokták, velős felszólalások követték egymást. S nemcsak vállalásaikat ismertették a brigádok vezetői, hanem sok bíráló észrevétel is elhangzott a felvásárlással, a karbantartással, a munka szervezettségével kapcsolatban. Vagyis az történt, hogy a gazdasági vezetés elmondta, mit vár a munkásoktól, a munkások pedig elmondták, mit várnak a vezetőktől. A szocialista brigádvezetői tanácskozás úgy határozott, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-vállalásaikat szerződésben rögzítik, s a verseny első értékelését már a harmadik negyedév végén megtartják. A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tegnap körzeti üzemeinek dolgozói részére tartott értekezletet. Ezen alapvető célként a kedvezőtlen időjárás miatti gabonatermés-csökkenés ellensúlyozását határozták meg. Ilyéh a többi között, hogy a megtermett, illetve felvásárolt gabona meny- nyiségének és minőségének megóvására nagyobb gondot kell fordítani, megfelelőbb árukezeléssel és tárolással. A tanácskozáson a jobb liszt- kihozatalra. a felvásárlásban pedig a gazdagabban termett szemes termények nagyobb arányú felvásárlására, a munkaidőalap jobb kihasználására, az energiatakarékossági intézkedések gondos megszervezésére tettek vállalásokat. A bajai Augusztus 20. Tsz 18 szocialista brigádja tett felajánlást. A növénytermesztési és a kertészeti főágazatban dolgozók a takarmánykészletet másodvetéssel, melléktermék-hasznosítással gyarapítják. Az állattenyésztési és a műszaki szolgáltató főágazat brigádján pedig többletteljesítést vállaltak az aszály okozta veszteség pótlására. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz dolgozóinak munkafelajánlásában a technológiai fegyelem szigorítására, a munkaidő teljes kihasználására és a jobb minőségű termékek előállítására való törekvés a legszámottevőbb. A növénytermesztő brigádok úgy szervezik a kuko- rieabetakarítást, hogy a szokásosnál 7 százalékkal alacsonyabb legyen a termény nedvességtartalma. Ily módon nagy mennyiségű fűtőanyagot takaríthatnak meg a kukorica szárítása közben. A vetőmagkukorica visszamaradó zöldtömegét takarmányozásra használják fel. A szaporítóanyag feldolgozása közben keletkező hulladékot, pergett szemet, gyengébb csövet a technológia átdolgozásával teszik alkalmassá további felhasználásra. A kertészeti brigádok az üzemi almáskert termésének gondos szüretelésével, válogatásával, csomagolásával az exportképes gyümölcs arányát 75 százalékra emelik. A feldolgozóüzem brigádjai a villamos és gázenergia fel- használását úgy csökkentik, hogy a kisebb nedvességtartalmú terményt hideglevegős szárítással teszik tárolóképessé. A különböző ágazatokban dolgozó brigádok együttesen 5 millió 612 ezer forint többleteredmény elérését vállalták. A Kiskőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet szocialista brigádjai idei áruforgalmi tervük 50 millió forintos túlteljesítését vállalták oly módon, hogy minden százalék forgalomnövekedés másfél százalékos gazdálkodási eredményt hozzon. Az áfész brigádjai a kereskedelemfejlesztési célok mielőbbi megvalósítására ezer óra társadalmi munkát végeznek a hátralevő időszakban. N. O.—K. A. Munka és pihenés „Imádom, a nyarat, mert ilyenkor valósággal kitágul előttem a világ, elkap valami nagyszerű lendület és szinte órák alatt kerülnek ki a kezemből olyan munkák, amelyekkel máskor napokig, hetekig bíbelődök ..Egy fiatal művésszel beszélgetve jegyeztem le ezeket a szavakat, és azzal a meggyőződéssel adom most közre, hogy sokak véleménye áll mögöttük. Még akkor is, ha a nyár szinte mindenki tudatában a pihenés időszakaként van elkönyvelve. Mert nem áll egymással szemben ez a kettő: az önfeledt kikapcsol ódás és a lázas tenni- akarás iránti vágyakozás. Hiszen igaz: a legtöbb ember iaz utazás, az üdülés gondolatkörében él ilyenkor. Aki nem volt még szabadságon, az nagyban készülődik, aki most jött vissza, az pedig nem mindjárt tudja lépteit a hétköznapok menetéhez igazítani. Igaz az is, hogy az üdülőkbe egymás után érkeznek meg a beutaltak csoportjai, az idegenforgalmi nevezetességek felé pedig zsúfolt vonatok, autóbuszok és egyéb járművek végtelen sora viszi a látogatókat. Csakugyan: egyetlen zsi- valygó, vidám forgatag a nyár. Társadalmi méretekben válik láthatóvá a regenerálódás törekvése és eredménye: kikerekedett arcú, napbarnított embersokaság örül az életnek a kikapcsolódás felszabadultsá- gával. Sokakat mintha valósággal kicserélték volna: több a Ikacagás, tisztább a derű, s tévéid, aki ezt egyedül a napfénynek tulajdonítja, s annak, hogy nem kell dolgozni. A pihenő százezrek nyaralását ugyanis éppen a jól végzett munka tudata teszi felhőtlenné, valamint a felkészülés bizonyos célok megvalósítására, amely megint csak a munkával kapcsolatos. Az üdülés utolsó napjai sokaknál valami egészséges tenniakarás vonzáskörében telnek el. Nem esik jól a tétlenség: az ember fokozott intenzitással gondolkodik a munkahelyi ügyekröl- bajokról, nagyobb töltéssel, felgyűlt energiák birtokában — akkor is így van ez, ha mindnyájan ismerünk embereket, akik szívesen elmennének a „munka temetésére". Mert a gépek mellett, az íróasztaloknál, a szántóföldeken — a köznapi tevékenység végtelen sokféleségében — mindenki hozzászokott ahhoz, hogy a teremtés, a folytonos újat akarás világában élnek. Mindenki ott akar lenni a küzdők között, ha akarnák, se tudnák függetleníteni magukat attól a belső meggyőződéstől, hogy szakmájuk, választott hivatásuk szerint nekik is részük van mindabban, ami történik, a jóban is, a rosszban is. Nem érdem ez a felismerés amint hogy átmeneti hiánya sem szükségképpen vétek. Egyszerűen nem tudunk odafigyelni közös dolgainkra. Ez a morális erő persze lankadhat, fogyatkozhat a napi kötelességteljesítés során, s növekedhet, amikor szabadság után, pihenten látunk az elvégezni valókhoz, jóleső érzéssel, hálás pillantással nyugtázva, ha valaki értésünkre adja, hogy azért egy kicsit hiányoztunk; már vártak bennünket; mert van, amit csak mi tudhatunk hozzátenni az összesség végeredményéhez. Lehet, hogy kicsi ez a plusz, de számunkra mégis a legtöbb. Éneikül ugyan mi értelme lenne a nyári pihenésnek, jövendő üdülésnek, annak, hogy néha megállván, alkalmunk van körülnézni tájakon, országrészeken, számba véve létezésünk formálódó világát, azt a roppant méretű átalakulást, amit nehezen győznek rögzíteni a valóság még oly hű térképein is. Akik például most, a közelgő ünnep napjaiban töltik szabadságidejüket, nap mint nap avató ünnepségekről hallanak majd híreket: itt egy új lakótömböt, ott egy új iskolát, szakorvosi rendelőt adnak át rendeltetésének, gazdagítva a szakadatlan építés krónikafolyamatát. k, j. A. T. S.
