Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-31 / 203. szám
4 9 PETŐFI NÉPE 9 1979. augusztus 31. Energiatakarékossági törekvések a mezőgazdasági szövetkezetekben A megye mezőgazdasági üzemeiben számos intézkedés történt az energiamegtakarítás érdekében. Ismert, hogy a népgazdaságnak ez az ágazata is egyre több energiahordozót igényel, ezért fontos, hogy kutassák a tartalékokat, keressék a lehetőségeket a gazdaságok a felhasználás csökkentésére. • Lakatos László, az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet üzemeltető mérnöke: — A traktorosoknál is bevezetjük az ösztönző bérezést. fogyasztásért megbírságolták. Az alkatrészek kicserélése után már másnap ugyanolyan terhelés és távolság mellett húsz liter benzint takarított meg. Júliusban a megtakarítás 50 százaléka több mint 900 forint többletjövedelmet hozott számára. Most nagyon vigyáz — a társaival együtt —, nehogy túllépése legyen az üzemanyag-felhasználásban. Szalai László ugyanebben a termelőszövetkezetben már nyolc éve dolgozik MTZ típusú traktorral. A szövetkezet erőgépeinek nagyobb része ebből a szovjet gyártmányú gépből tevődik össze. A már említett taggyűlése- sen a kongresszusi munkafelajánláshoz csatlakozva a traktorok üresjáratának csökkentését tartja fontosnak. Sok üzemanyagmegtakarítás érhető el, ha a brigádok tagjai előre tudják, mit kell tenniök. Ez is a jó munka szervezéséhez tartozik. Üzemanyagot lehet megtakarítani akkor is. ha a feladatokat a traktor vonóerő-teljesítményéhez igazítják. Egyre több helyen kapcsolt munkagépekkel dolgoznak. A villamos energia megtakarítása érdekében több szövetkezetben újraszabályozással csökkentették a majorok térmegvilágítását, az égők darabszámát, természetesen a vagyonbiztonsági követelmények figyelembevételével. Egyre több közös gazdaságban alkalmaznak energetikust. K. S. — O. G. Több kezdeményezésről kaptunk hírt. Például a fűtőolaj megtakarítása érdekében a kun- szentmiklósi Egyetértés Termelő- szövetkezet műhelyeiben, kultúr- házában tüzelésre az erdő ritkításánál kitermelt és a kiszáradt gyümölcsösből nyert fákat használják fel. Az idén az előirányzott 4400 kilogramm fűtőolajból várhatóan több mint 500 kilogrammot szeretnének ily módon megtakarítani. A hulladék faanyagot használják fel tüzelésre Izsákon is a Sárfehér Termelő- szövetkezetben. Itt a göngyöleggyártó üzem melléktermékeként hasznosítják, de ezzel oldják meg a szeszfőzde fűtését is. Szembetűnő az üzemanyagmegtakarításra való törekvés több mezőgazdasági üzemnél. Az erőgépek porlasztóit folyamatosan ellenőrzik, hogy ne legyen túlfogyasztás. Csökkentik a gépek üresjáratát. Ilyen törekvésekkel találkozunk a szabadszállási Aranyhomok, sőt a már említett kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezetben is. Az utóbbi közös gazdaságban kiszámították, hogy az előző félévhez viszonyítva máris 6 százalék üzemanyagcsökkentést értek el. Egyik legjobb példa az energiahordozók megtakarításával kapcsolatos törekvésekre a már említett izsáki Sárfehér Termelő- szövetkezetben alkalmazott módszer. Lényege, hogy a megtakarított üzemanyag 50 százalékának • Pickermann Lipót gépkocsivezető ugyancsak az izsáki Sárfehér Tsz- bői: — Nagyon vigyázok, nehogy túllépjem az üzemanyag-felhasználást. (Straszer András felvételei.) értékét kifizetik a gépkocsivezetőknek. A tíz literen felüli túlfogyasztást viszont kötelesek a gépjárművezetők megtéríteni. A termelőszövetkezet 53 tehergépkocsit üzemeltet, amelynek 80 százaléka IFA típusú. Az ösztönzés eredményességét bizonyítja, hogy míg 1977-ben ezer tonna kilométerre 52, 1978-ban már csak 46 kilogramm üzemanyagot használtak fel. Az idei féléves időarányos felhasználás csupán 43 kilogramm. A napokban párttaggyűlésen ismét arról tanácskoztak, miként lehetne csökkenteni az energiafelhasználást. Elhatározták, hogy a traktorokra is kiterjesztik, természetesen típusonként és az Igénybevétel szerint a tehergépkocsiknál alkalmazott módszert. I.akatos László üzemeltető mérnök, aki mint párttag szintén részt vett a taggyűlésen, elmondja, hogy ettől az intézkedéstől sokat várnak. Már korábban hozzákezdtek a traktorok üzemanyagfogyasztásának méréséhez, és keresik azokat a módszereket, amelyek elősegítik, hogy kevesebb energiahordozót használjanak fel ugyanolyan teljesítmény mellett. Pickermann Ljpót gépkocsivezető szerint ez az intézkedés arra ösztönöz, hogy jobban odafigyeljenek az üzemanyag-felhasználásra. Az ő esete külön említést 'érdemel. A szovjet tíousú ZIL te- herséokocsi motorjába nem megfelelő gyertyákat tettek, ezért túlHÁZUNK TÁJA Mit kell tudni a táptakarmányról Akik bármely, állatfajból az átlagosnál többet tartanak, nem nélkülözhetik a különböző tápokat. Harminc-ötven sertést meghizlalni, több száz húsipari csirkét nevelni, 30—50 anyanyulat és szaporulatát nem lehet, de nem is érdemes kizárólag gazdasági abrakkal takarmányozni. A gazdasági takarmányok a tápnál lassúbb fejlődést tesznek lehetővé, és a felvásárló kereskedelem igényeinél zsírosabb vágóállatokat eredményeznének. A táp mellett szól még az is. hogy a húshibrid csirke, a fehér hússertés, a régebbieknél szaporább mai nyúl- fajták csak akkor fejlődnek a legkedvezőbb módon, ha ezt az etetett takarmány lehetővé teszi. A táp nem olcsó, éppen ezért szakszerűen, a lehetőség szerint takarékosan kell felhasználni . Az első megszívlelendő dolog: mindig azt a takarmányt etessük, amely az állatnak éppen szükséges. A sertés ne kapjon baromfinak készült tápot, és a baromfinak se adjuk a hízók számára készültet. Minden állatfaj igényei jellegzetesek. A csibék indítótápjaiba például a kokcidiózis nevű bélélősködő elleni szert is kevernek — ezért is magas az ára —, de emiatt sem volna célszerű malacokkal etetni, mert a malacokat ilyen élősködő nem fenyegeti. Még a tyúkoknak sem adható a csibék tápja, mert a benne levő gyógyszer gátolja a tojásképződést. Nemcsak az egyes állatfajok, hanem a különböző korú jószágok számára is eltérő összetételű táp- takarmány készült. Más tápláló- anyagra van szüksége a választott malacnak, a vemhes kocának, és megint másra a hízónak. Fölösleges bizonygatni, milyen helytelen lenne hizlalótakarmánnyal etetni a nagy fehérjeigényű malacokat és szoptató kocákat, aminthogy pazarlás a 150 tojás termelésére képes tyúkokat olyan takarmánynyal ellátni, amey 280 tojást adóknak való. A tápok ára között jelentős a különbség; drágábbak a fehérjében gazdagabb és a fiatal állatok számára szükséges, gyógyszerekkel kiegészített tápok. Mégsem csak az ár az, amely miatt az állat korának* fejlettségének megfelelő takarmányt szükséges etetni, hanem a szakszerűség is ezt kívánja. A csirkével például két- három hetes korig szabad és érdemes indítótápot etetni, utána a nevelőtápnak kell következnie. A tojónak nevelendő csirkének tíz hét után már csak felesben érdemes nevelőtápot adni, a takarmány másik fele, zöld növény, búza, a tápnál „hígabb” takarmány legyen, különben idő előtt, kifejletlenül kezdik potyogtatni az apró tojásokat, s nem lesz belőlük jól termelő állat. Egyedül a tojóhibrid tyúkokkal érdemes Tojó III. jelű takarmányt etetni, a kettős nasznosításúakkal — amelyektől nem várhatunk többet 150—180 tojásnál — csak az olcsóbb Tojó I-et. A legdrágább malactápot három hónapig, az állatok 30—35 kilós koráig, a süldőtápot 60—70 kilós súlyig, ettől kezdve a legolcsóbb hízótápot érdemes etetni. A kocáknak a vemhesség második félidejétől kezdve a szoptatás befejezéséig a kocatáp, az üres és félidős vemhes kocáknak a korpapótló takarmány való. A tápok darált terményekből, fehérje- és olykor zsírkiegészítéssel készülnek. Romlékonyabbak tehát a hagyományos szemes takarmányoknál. Éppen ezért szükséges ügyelni a szavatossági időre, amely a gyártástól számított egy hónap. A megvásárolt tápokat otthon, szellős kamrában célszerű tárolni. ahol nedvesség, közvetlen fény nem éri, nem szennyeződik és az egerek, patkányok nem tehetnek benne kárt. Ha az állattartó kellemetlen szagának, összecsomósodottnak, a szokásostól eltérő színűnek találná a keveréktakarmányt, azonnal kérje vizsgálatát a táp gyártójától. A zsákon — a zsákban — a keverőüzem és a gyártás ideje fel van tüntetve. Ha kifogástalan is a takarmány, az új tételt kellő átmenettel célszerű etetni. A hamarosan elfogyó régi tápot szükséges a már megvásárolt újjal keverni úgy, hogy a régi még háromnegyed része legyen a teljes adagnak. A következő napon már fele-fele lehet a régi és új takarmány, a harmadik napon háromnegyed az új. és negyedrész régi. A negyedik napon adható vegyítés nélkül az új takarmány. Még azonos típusú tápoknál is célszerű a három-négynapos átmenetet megtartani, sokkal inkább, ha mondjuk nevelő- tápról hizlalóra, malactápetetés- ről süldőtápra térünk át. Horgászok a természetvédelemért A Lengyel Horgászszövetség jelenleg 730 000 tagot számlál. Sokan közülük aktívan részt vesznek a természetvédelemben. Legutóbb a szövetség elhatározta, hogy a horgászok által igénybe vett vizeket megfelelő jelzéssel látja el. Az eddig használt szöveges táblák fenntartása rendkívül költséges volt. Jelenleg a horgászati célokra szolgáló vizek tábláit szövetségi jellel és megfelelő színű halakkal jelölik meg. Így például a kék színű hal a lazacfélékre, a zöld a különleges fajtákra, a sárga a horgászás időszakos tiltására, a piros pedig a teljes tiltásra utal. Az alapszabályzatban is történtek változások, mégpedig a mesterséges tavak vizeire szóló éjszakai tilalmat illetően, a júliusi és augusztusi hónapok kivételével. Emellett továbbra is szigorítják az időszakos horgászati tilalmak betartását. Maguk a horgászok is — egy legutóbbi felmérés szerint — mindent megtesznek, egymást is ellenőrizve, hogy valamennyien betartsák a természetvédelem céljai érdekében hozott intézkedéseket. (BUDAPRESS — 1NTER- PRESS) Hektáronként 80 mázsa búza ötvennégy új nemesített növényfajtát, köztük búzát, árpát, kukoricát, napraforgót, szójababot, különböző zöldségféléket kísérleteztek ki a jugoszláviai kutatók. Néhány fajtát már nagyüzemi módszerekkel termesztenek. Az egyik nemesített búzafajta hektáronként ma már 80 mázsás termést hoz. Ez a fajta a betegségeknek ellenálló, hűvösebb éghajlaton is jól fejlődik. Az egyik kukoricahibrid három év átlagában 120 mázsás termésátlaggal tűnik ki, szilárd törzsű, egészséges csöveket adó fajta. Különösen figyelemreméltó a napraforgó-nemesítésben elért eredmény: a 35—45 mázsás hektáronkénti átlag azzal a reménnyel biztat, hogy Jugoszlávia ennek a fajtának a nagyüzemi termesztésével a világ vezető napraforgó- termesztőinek sorába léphet. (BUDAPRESS — TANJUG) NÉZZE MEG KALOCSAI UVEGBOLTJÁBAN (Csupó u. 5. sz.) az Iparművészeti Vállalat kerámia termékeinek által rendezett bemutatóját Szept, 3-a és 9-e között. A bemutatott termékek megvásárolhatók! 1085 Ingázók (I.) Kecskemétre a vidéki városok átlagánál lényegesen kevésbé jellemző a más településekről naponta történő munkába járás. Ilyen jellegű népességmozgás — mint Bács- Kiskun megyében általában — inkább csak a bel- és külterület között volt már a korábbi évtizedekben is szokásos. Ez a körülmény szoros összefüggésben van a tanyás településszerkezettel, a mezőgazdasági termelés országosan is számottevő szerepével és egyéb tényezőkkel. Bács-Kiskun megye városainak munkaérőszükségletét együttesen nagyobb arányban lehetett helyi munkaerőforrásból biztosítani, mint az ország vidéki városaiban átlagosan. Az 1970-es népszámlálás idején a foglalkoztatottaknak mindössze 16 százaléka volt bejáró, míg az ország vidéki városaiban együttesen 25 százalék. A megye városai között is jelentős eltérés van. Míg Baja és Kalocsa bejáróaránya a vidéki városi átlagot is meghaladta, addig Kecskemété a megyei városi átlagot sem érte el. A megyeszékhelyen 1970-ben a helyben dolgozó aktív keresőknek csupán 15 százaléka volt napi ingázó. Kilenc év tapasztalatai Az 1970. évi népszámlálás és az 1978-as ingázási adatfelvétel között eltelt 9 év során Kecskeméten a négy megfigyelt népgazdasági ágban együttesen a naponta ingázók aránya lényegében n^m változott. A foglalkoztatottak számának 14,7 százalékos növekedése a bejárók számának — csak fél százalékkal nagyobb — 15,2 százalékos emelkedésével járt együtt, de ez az összefüggés jelentős nép- gazdasági áganként eltéréseket takar. Míg az építőiparban csökkent a külső munkaerőforrás igénybevétele, addig a többi ágazatban fokozódott. Különösen szembetűnő a bejárók arányának ugrásszerű növekedése a szállítás és hírközlési ágazatban, ahol a helyben dolgozók egyötödös gyarapodása az ingázók számának több mint másfélszeres növekedése mellett valósult meg. A várost övező települések munkaerőforrásának fokozódó mértékű bevonása együtt járt az ingázó nők arányának növekedésével is. 1970-ben a nők aránya az ingázókon belül még alig haladta meg az egyötödöt, 1978-ra már 30 százalék fölé emelkedett. Honnan ingáznak ? A városba tömegesen ingázó munkaerő a lakónépességnél lényegesen nagyobb nappali népességet eredményez. Mivel naponta és rendszeresen igénybe vesz bizonyos városi szolgáltatásokat, Kecskemét infrastrukturális gondjait tovább fokozza. A város- fejlesztésnek ezért nemcsak a lakónépesség számára kell tervezni a közműhálózatot és a lakossági ellátó ágazatokat, hanem figyelembe kell venni a lakónépességnél jóval nagyobb nappali népességet Is. A többi városhoz hasonlóan, Kecskemét és vonzáskörzete kapcsolatának is rendkívül fontos jellemzője, hogy a bejáró munkaerő milyen arányban származik a körzetből, valamint az azon kívüli településekről. A vonzáskörzet munkaerőforrására legnagyobb hányadban az ipar és a kereskedelem támaszkodik. Kecskemét az 1970-es nép- számlálás idején a külső munka- erőforrás felhasználásánál közel 40 százalékos arányban vette igénybe a vonzáskörzeten kívüli településeket. Ez az arány az elmúlt 9 év alatt alig észrevehetően csökkent. Kecskemétre általában jellemző a vonzáskörzeten kívüli települések ingázó dolgozóinak — Baja városénál számottevően nagyobb arányú — igénybevétele. Meg kell jegyezni, hogy ez a magas arány nem egyértelműen kedvező, mert részben hosszabb távon várható a távolsági ingázók számának mérséklődése. részben ez a körülmény jelentősen megnöveli az ingázással kapcsolatos népgazdasági és vállalati költségeket, s hátrányos az ingázók számára is. Harminc perc - két óra Az eredeti vonzáskörzetbe tartozó települések: Ágasegyháza, Ballószög, Bugac, Fülöpháza, Helvécia. Hetényegyháza, Izsák, Ja- kabszállás, Kerekegyháza, Lajos- mizse, Lakitelek, Lászlófalva, Nyárlőrinc. Orgovány, Tiszaalpár, Városföld és nem utolsósorban Kunszállás. A legtöbb ingázót kibocsátó települések közül kiemelkedő szereDet töltenek be Kecskemét munkaerő-ellátásában Hetényegyháza, Helvécia. Kerekegyháza, Jakabszállás és Ballószög. 1978-ban az ezekről a településekről Kecskemétre ingázók létszáma az egyes községek lakónépességének 8—19 százalékát tette ki. Ennek az öt községnek az ingázó létszáma adja az övezet eljáróinak mintegy 70 százalékát. Az ingázás nagymértékben ösz- szefügg a központi település megközelíthetőségével. az utazási idő- szükséglettel. A fenti települések szinte kivétel nélkül 30 percen belül megközelíthetők. A 200 és több ingázót kibocsátó községek csoportjába tartozó többi település — Tiszaalpár kivételével — 31—45 perc alatt közelíthető meg. Viszonylag kedvezőtlen — 46—60 perces — időzónából ingáznak Ti- szaalpárról és Bugáéról, ahonnan a megfigyelt ágazatokba ingázók száma pedig meghaladja, illetve megközelíti a 200 személyt. A bejárók közel 30 százaléka másfél, illetve két óránál többet tölt naponta utazással. (És ebben még nincs benne a központi település megállója és a munkahely között utazással töltött idő!) Hosszabb távon sem gazdasági, sem társadalompolitikai okok nem indokolják, hogy mintegy száz, 60 percet meghaladó idősávba tartozó településről átlagosan 9—10 személy ingázzon naponta. Bács- Kiskun megyében összesen 112 település van. ugyanakkor Kecskemétre 132 településről járnak be naponta dolgozni! A szomszédos megyékből Kecskemétre Kecskemét a megye északi határának közelében helyezkedik el, erős vonzóhatást gyakorol a határos megyékre. A városba ingázó dolgozók közel egyötöde származik a szomszédos megyékből. Kecskemét munkaerő-ellátásában tehát a megyén kívüli települések kiemelkedő fontossággal bírnak. A megfigyelt ágazatok közül az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban támaszkodik megyén kívüli munkaerőforrásra a szállítás és hírközlési ágazat, valamint az építőipar. A három szomszédos megye közül Kecskemét közel azonos vonzóhatást gyakorol Pest és Szolnok megyére. A megyén kívülről a városba ingázók 43 százaléka (532 személy) Pest megye, 42 százaléka (521 személy) pedig Szolnok megye településeiről jár be naponta Kecskemétre dolgozni. Pest megye települései közül jelentős szerepet játszanak Kecskemét munkaerő-ellátásában Nagykőrös és Cegléd, ahonnan közel háromszázan, illetve több mint százan ingáznak a városba. Nagykőröst ennek ellenére nem soroltuk Kecskemét vonzáskörzetébe, aminek az a nagyarányú keresztingázás az oka. ami Kiskunfélegyháza esetében is — még fokozottabban — érvényesül. Szolnok megye települései közül említést érdemel a 132 főt kibocsátó Csépa, továbbá az 50—60 főt ingáztató Cserkeszőlő, Tisza- kürt és Tiszaug. Utóbbiakkal azonos számú a Csongrád megyei Kistelekről bejáró dolgozók száma. Wolfárt Mária, a KSH közgazdásza
