Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1979. augusztus 28. A KURD VALLÁSI VEZETŐ FELHÍVÁSSAL FORDULT AZ ENSZ-HEZ Folytatódnak a harcok Iránban Lázár György miniszterelnök tárgyalásai Csehszlovákiában események sorokban BUDAPEST ____________________ S chultheisz Emil egészségügyi miniszter meghívására küldöttség élén tegnap hazánkba érkezett Abdel Rauf Ravabdeh, a Jordán Hasemita Királyság egészségügyi minisztere. (MTI) MOSZKVA____________________ M ihail Szuszlov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vasár­nap Moszkvában fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunis­ta Párt főtitkárát. A szívélyes, ba­ráti légkörű találkozón a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó kér­déseket, egyebek között a nemzet­közi helyzet időszerű problémáit tekintették át. (MTI) DAMASZKUSZ________________ Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter hétfőn megkezdte tárgyalásait Moham­med Ali El-Halabi szíriai kor­mányfővel és Abdel Halim Khad- dam külügyminiszterrel. Genscher a megbeszéléseken kijelentette, hogy az NSZK támogatja a palesz­tin néD önrendelkezési jogát. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kö­zel-keleti béke megteremtését célzó erőfeszítések bonni támoga­tásának nélkülözhetetlen előfelté­tele az arab országok egységének megteremtése”. (Reuter) SANTIAGO__________________ A ugusto Pinochet, a chilei kor­mányzat vezetője chilei látogatás­ra hívta meg Anastasio Somozát Nicaragua bukott diktátora a meg­hívást elfogadta. (AFP> DETROIT_____________________ Vasárnap, az Egyesült Államok Kommunista Pártja XXII. kong­resszusának Zárónapján több mint hatezer ember részvételével nagy­gyűlést tartottak Detroitban. ~A résztvevők a SALT—2 szerződé» ratifikálását és a dolgozók érde­keinek megfelelő politika elfoga­dását követelték. (ADNI HANOI Grenada úgy határozojtt, hogy a barátság és egymás kölcsönös tisz­teletben tartása alapján diplomá­ciai kapcsolatokat létesít a Kam­bodzsai Népköztársasággal. (Pren- sa Latina) SZÖUL ‘ A „Judy” nevű tájfun nagy pusztítást végett Dél-Korea part­vidékén is. Az eddigi jelentések szerint . 115-en meghaltak. 27-en eltűntek, és mintegy 35 ezren vál­tak hajléktalanná. (AP) Naujocks szerette gz életet, a vál­tozatosságot. Gleiwitzben határo­zottan unatkozott: már több, mint két hete ott kellett tartózkodnia, és még mindig nem érkezett meg a végrehajtást elrendelő jelszó Berlinből. Telefonhívás Berlinbe: engedélyt kért, hogy hét végére hazautazhassék. Válasz: szó sem lehet róla, minden pillanatban várható az akció. Lehetséges, hegy éppen hét végére... Valóban, a náci csapatok már készültek a támadásra, augusz­tus 25-én este 19 óra 30 perckor a megmásithatatlannak látszó el­határozást visszavonták, s meg­állították a már mozgásba ho­zott hadigépezetet. A híradócsa­patok nem mindenütt tudták idő­ben eljuttatni a parancs-vissza­vonást az alakulatokhoz, ezért a Jablonka-alagútnál és másutt is előfordult, hogy német kato­nák átlépték a határt, és harcba bocsátkoztak lengyel határőrök­kel. Aztán — miután a főparancs­nokság futár útján elérte őket — abbahagyták a harcot, vissza­vonultak német területre. — Mi történt, hogy augusztus 25-én este Hitler elállt elhatáro­zásától és „megállj”-t parancsolt a Wermacht gépezetének? Két. esemény, amely — más-más mó­don — kéllemetlenül érintette a Führert. Az első: Musollini, az olasz diktátor nemlegesen vála­szolt Hitler e napon érkezett le­velére. amelyben az szövetségre számítva bejelentette: a háború küszöbön áll, a lengyelországi vi­szály háborús megoldása elkerül­hetetlen. A válaszban a Duce így köntörfalazott: „Életem egyik legfájdalmasabb pillanata, ami­kor közölnöm kell önnel: Itália nem kész a háborúra.” Hírügynökségi jelentések sze­rint az elmúlt napokban is tovább folytatódtak a harcok Iránban a kurdok és a hadsereg között. Az ország északnyugati részén a kurd felkelők még mindig több telepü­lést megszállva tartanak. A kor­mánycsapatok újabb erőfeszítése­ket tesznek, hogy ellenőrzésük alá vonják ezeket a területeket. A hadsereg Mahabad elfoglalására küldött páncélos hadoszlopát Sol- duz településnél a felkelők feltar­tóztatták.­Száz kurdot tartóztattak le a kormányerők a nyugat-iráni Saqqiz város bevételét követő nagyszabású tisztogatási akció so­rán. A város szombaton esett el. miután a kurdok a kormánycsa­patok állandó heves támadásait visszaverve, négy napon át ellen­őrzésük alatt tartották. Kurd források a város elveszté­se kapcsán „stratégiai viszavonu- lásról” beszélnek, s kilátásba he­lyezték, hogy „rövidesen ismét hallatnak magukról”. Ami — May Károly szavaival — „a vad Kurdisztánban” tör­ténik, számos szempontból jel­zésinek, szeizmográfnak fogható fel. Ez a sokat szenvedett és sokat harcolt, a brit gyarmat- politika által különböző orszá­gokba szétszórt népcsoport alig­ha érezte úgy a császári Iránban, hogy biztosítják elemi jogait, a változás tehát nem ilyen termé­szetű. A sah állig felfegyverzett tsrrorrendszere egyszerűen nem nyújtott lehetőséget semmiféle zendülésre. Amikor viszont a saho,t elűzték, az iráni Kurdisz­tánban talán még az ország töb­bi részénél is fokozottabb vára­kozás volt tapasztalható: most talán megkapja a rég várt au­tonómiát. Nehéz megítélni a külvilágnak azt, hogy kurd szempontból mennyire tekinthető jogosnak az a kiábrándultság, csalódás, ami a tartományt jelenleg kétségtele­nül áthatja. E pillanatban nem is ez a legfontosabb azok számá­ra, akik egész Irán sorsáért ag­gódnak, hanem a következő ket­tős és következményeiben, felbe­csülhetetlen jelentőségű tény: 1- Irán számos rétege és régió­ja úgy érzi, a sah bukása utáni átalakulás jellege nem felel meg érdekeinek és várakozásainak. 2. Ezek a rétegek és csoportok elég gyengének tartják az ország központi vezetését ahhoz, hogy fegyveresen is fellépjenek ellene. Ez sajnos nemcsak annyit je­lent, hogy kurd területen állan­Olaszország, az 1939. május 22-én aláírt „acélpaktum”, a né­met—olasz katonai egyezmény másik tagja tehát az utolsó pil­lanatban megrettent a kalandtól, túlságosan veszélyesnek ítélte. Igaz, Hitler nem elsősorban a gyenge olasz hadsereg katonai erejével, hanem azzal a diplomá­ciai-politikai támogatással szá­molt, amelyet egy nem egyedül végrehajtott támadás jelentett volna. A válasz mégis kellemet­lenül érintette, és tervei átgondo­lására késztette. Még többet nyo­mott a latban, hogy ugyanezen a napon Anglia ’kölcsönös segély-, nyújtási szerződést írt alá Len­gyelországgal, a korábban meg­kötött ideiglenes megállapodás helyett. Vagyis arra kötelezte ma­gát. hogy a lengyeleket érő tá­madás esetén hadat üzen a tá­madónak. Hitler így még néhány napig késleltette a támadást, hogy a történelem előtt alibit igazoljon. Levelet írt Chamberlain angol miniszterelnöknek, szemrehányá­sokat téve az angol kormánynak, hogy az adott bátorítást „annak a szörnyű terrorhullámnak az el­indítására, amely a lengyel terü­leten élő másfél milliónyi né­met lakosságra zúdult”. Arra az angol bejelentésre utalva, mi­szerint Németország fegyveres be­avatkozása esetén kénytelenek lennének Lengyelországnak segít­séget nyúitani. a diplomáciában szokatlanul éles hangon szögez­te le: „Ezt a kijelentést tudomá­sul veszem, és biztosítom róla, hogy ez semmit sem változtat a birodalmi kormány eltökélt szán­dékán”. Ugyanakkor kifejezte Anglia iránti szimoátiáját, mond­ván. hogy ő mindig „pozitív ér­telemben viszonyult Nagy-Britan­Vasárnap Teheránban három ember vesztette életét, egy pedig súlyosan megsebesült, amikor is­meretlen merénylők a ijyílt utcán tüzet nyitottak a Kajhan című isz­lám újság vezérigazgatójára, gaz­dasági igazgatójára és a kíséretük­ben levő személyekre. A lap ér­tesülései szerint az újság vezetői.' ért merényletért a „Forghan” el­nevezésű szélsőséges iszlám cso­port vállalta a felelősséget. A Pars hírügynökség jelentette, hogy a Nyugat-Azerbajdzsán tar­tomány kurd lakta területén fet vő Salmas helységnél fegyveresek megtámadták a helyi vasútállo­mást, és felgyújtottak egy 500 ezer liter benzint tartalmazó benzin­kutat. Az ország nyugati részén fekvő Saqqiz városában, amelyet ismét az iráni hadsereg alakulatai tarta­nak ellenőrzésük alatt, a katonák ultimátumot intéztek a lakosság­hoz, hogy hétfőn délutánig szolgál­tassák be 3 fegyvereket, ellenke­ző esetben, akinél fegyvert talál­dósulhat a sok áldozatot követelő vérontás, hanem annyit is, hogy az igazi restaurációs, ellenforra­dalmi erők kihasználhatják a bi­zony országos viszonylatban is nehéznek mondható belpolitikai helyzetet, amelynek kialakulásá­ban igen felemás szerepet töltött be maga Khomeini ajaitollah is. Hiszen nemcsak Kurdisztánban vannak bajok, hanem az olajban ugyancsak gazdag — arab-lakta — Kuzhisztánban is. Nyilvánva­lóan a csalódottság és a haté­kony központi intézkedések hiá­nya vezetett az olajtermelés ag­gasztó csökkenésére. A kurd dilemma olyan vonat­kozásban is szeizmográfnak te­kinthető, hogy fontos külső erők hogyan igyekeznek „beleállni a résbe”. Ennek iskolapéldája az amerikai kormány nyilatkozata, amely „aggodalmának” ad kifeje­zést az olajban gazdag vidékek zavaros helyzete miatt, meglepő módon kifejezve készségét a te- heráni fegyverszállítások felújítá­sára — de úgy, hogy nem mu­lasztja el megjegyezni: „Wa­shington fontosnak tarltja a Ba­za rgan-kormány tekintélyének megszilárdítását”. A fogalmazás nyilvánvalóan Khomeini és hívei ellen irányul, és a maga eszközeivel igyekszik elmélyíteni az ajatollah és a mi­niszterelnök közötti ellentéteket. Kurdisztán ürügyén, egész Irán kárára — az ellenforradalmi erők bátorítására. H. E. niához, kész személyi garanciát vállalni, és Németország erejét latba vetni további fenntartásá­hoz”. Röviden: nemcsak azt aján­lotta fel Londonnak, hogy nem veszélyezteti az angol érdekeket, hanem adott esetben még támo­gatást is kínált. Csakhogy — így értékeli a helyzetet NDK-történé- szek egy neves csoportja — az angol kormány nem tűrhette, hogy Lengyelország is Hitler ke­zére jusson, ez olyan bizalom­veszteséget jelentett volna, ame­lyet nem engedhettek meg ma­guknak. Hitler számítása bevált: a kü­lönböző javaslatok csak álcázásul szolgáltak a háború igazi 'felelős­ségének leleplezésére. Amint tol­mácsa, Paul Schmidt feljegyezte, Hitler maga jelentette ki: „Alibi­re van szükségem, mindenekelőtt a német nép előtt, hogy mindent megtettem a béke megtartására. Ezért tettem nagylelkű ajánlatot Danzig és a korridor kérdésében.” A „nagylelkű ajánlat” tulaj­nak, „ellenforradalmárként” ke­zelik. A jövőben Iránban halállal bün­tetik az illetéktelen fegyvervise­lést — hangoztatta Azari ajatollah — teheráni forradalmi főügyész a Bamsad című lap tegnapi számá­ban megjelent nyilatkozatában. A nyugati hírügynökségek be­számoltak arról, hogy a Tudeh párt követelte Mehdi Bazargan miniszterelnöktől: érvénytelenítse a párt tevékenységének felszámo­lására irányuló lépéseket. Ezzedin Hosszeini, a kurdok vallási vezetője vasárnap Baneh- ből felhívással fordult az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, és a „vi­lág szabadságszerető népeihez”. Ebben arra kérte őket, hogy ítél­jék el az iráni kormányt és sies­senek a kurd felkelők megsegíté­sére. Hosszeini hasonló jellegű fel­hívással fordult az el nem kötele­zett országokhoz, és a többi kö­zött „a vallás nevében elkövetett testvérgyilkosságokkal” vádolta az iráni kormányt. Kerékpárra ültek az űrrekorderek Vasárnap Bajkonurban kerék­párra ültek a világcsúcsitartó űr­hajósok: egy héttel a leszállás után már igen jól mozognak a nyeregben is, lassú ütemben, de hosszabb ideig hajtották a pe­dált. Amint Vlagyimir Ljahov, az űrexpedíció parancsnoka el­mondotta, sokkal kellemesebb volt az űrrepülőtér szállodája parkjában a virággruppoík kö­zött kerékpározni, mint az űrál­lomás szobakerékpárját hajítani. Gazenko akadémikus, az ismert biológus egy korábbi nyilatkoza­tában utalt arra, hogy az űruta­zások során egyelőre ' még min­dig újabb és újabb tapasztala­tokra lehet szert tenni, amelye­ket a következőikben már köny- nyen megoldhatnak. Romanyen- ko és Grecsko a földreszállás után átmenetileg kisebb vérke- ringési és szívműködési problé­mákkal küszködött — a követke­ző expedíciónak \ tapasztalaik alapján már olyan programot tudtak adni, hogy náluk nem je­lentkeztek ezek a zavarok. Ko- valjonok és Ivancsenkov viszont egyes izomcsoportok működésére panaszkodott a leszállás után. A náluk is hosszabb ideig az űr­ben tartózkodott kettősnek már nem voltak.ilyen problémái, Rju- min viszont most újabb felada­tot adott az orvosoknak a követ­kező tartós űrexpedíció előké­szítéséhez: a Szaljut fedélzeti mérnöke szerint a térdet az ed­diginél jobban kell megterhelni az űrutazás során, mert kát tej ük­nél elsősorban ez okoz kisebb nehézséget. (MTI) donképpen • ultimátum. Danzig azonnali visszacsatolását, az úgy­nevezett korridor területén nép­szavazás tartását, a korridoron keresztül 1 kilométer széles nem­zetközi út építését, a német és lengyel panaszok kivizsgálására nemzetközi bizottság létesítését, a két ország közötti kisebbségi egyezmény megkötését tartalmaz­za. A „tárgyalásokra” a lengye­leknek azonnal megbízottakat kell Berlinbe küldeniük, külön­ben ... A lengyel kormány tanult az osztrák és csehszlovák esemé­nyekből: ilyen körülmények kö­zött nem hajlandó megbízottakat küldeni. Hitler viszont augusztus 31-én 12 óra 30 perckor aláírja az 1. számú hadműveleti utasí­tást: a Lengyelország elleni tá­madás időpontja szeptember 1-én, hajnali 4 óra 45 perc. Ezután kapja meg Naujocks is végre a várva .várt jelszót 1.. (Következik: Az első halottak.) Folytatás az 1. oldalról. lókkal, valamint kétnyelvű üd­vözlő felirattal díszítettek fel. A küldöttség ünnepélyes fo­gadtatására a repülőtéren meg­jelent Lubomir Strougal, a cseh­szlovák szövetségi kormány elnö­ke, Václav Hula, Karol Laco, Ma.tej Lucan, Rudolf Rohlicek és Jindrich Zachradnik miniisziterel- nök-helyettes, továbbá a szövet­ségi kormány több minisztere és sok más hivatalos személyiség is. A repülőgépből kiszállt Lázár Györgyöt először Lubomir Strou­gal köszöntötte, utána pedig út­itörők virágcsokrokat adtak át néki. Felhangzott a két ország himnusza, majd Lázár György fogadta a küldöttség érkezésére kivonult katonai díszegység tisz­telgését, és a két kormányfő el­lépett a katonák sorfala előtt. A repülőtérről a magyar kül­döttség a szálláshelyére hajtatott és nem sokkal ezután a prágai várban levő Hrfcan -palotában megkezdődtek Lázár György és Lubomir Strougal hivatalos tár­gyalásai. Az első megbeszélésen a két miniszterelnökön kívül jelen volt a magyar küldöttség többi tagja, csehszlovák részről pedig többek között Rudolf Rohlicek miniszter­elnök-helyettes, a Magyar—Cseh­szlovák Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bi­zottság társelnöke, Karol Üjházy, az Állami Tervbizottság elnök- helyettese, Dusán Spécii külügy­miniszter-helyettes, Tibor Kur- tha. a kohó- és nehézgépipari mi­niszter első helyettese, Premysl Strougal külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Václav Moravec budapesti nagykövet. Lázár György és Lubomir Strougál a több órás megbeszélés folyamán először tájékoztatta egy­mást Magyarország, illetve Cseh­szlovákia politikai, gazdasági és társadalmi fejlődéséről, az MSZMP és a CSKP legutóbbi kongresszusán hozott határozatok és kitűzött célok megvalósításáról. A két ország időszerű feladatai­nak áttekintése során szó volt a következő ötéves tervidőszak elő­készítéséről is. A kormányfők ezután részlete­sen megtárgyalták a magyar— csehszlovák kapcsolatok időszerű Dr. Markója Imre igazságügy- minisztqr meghívására hétfőn dr. Jerzy Bafia igazságügy-miniszter vezetésével lengyel igazságügyi küldöttség érkezett hazánkba. Dr. Jerzy Bafiát a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter fogadta. Jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövete is. A látogatás során a miniszterek NEW YORK A TASZSZ vasárnap déli je­lentése szerint, immár második napja a Kennedy repülőtér be­tonján vesztegel az Aeroflot IL— 62 típusú, rendőrautóktól körül­vett gépe. A gépnek menetrend szerint 24-én kellett volna fel­szállnia Moszkva felé. Az amerikai hatóságok zsaro­lással akarják elérni, hogy Ljud- imila Vlaszova szovjet állampol­gár, az amerikai vendégszerep­lésen tartózkodó Bolsoj színház táncosnője elhagyja a gépet. A gép fedélzetén folytatott korábbi „beszélgetéshez” hasonlóan erő­vel akarják rávenni arra, hogy ne térjen vissza hazájába. Mint Donald McHenry, az Egyesült Ál­lamok állandó ENSZ-kópviselőjé- nek helyettese cinikus módon ki­jelentette, ezt a céljukat el akar­ják érni, bármennyi időbe ke­rüljön is. A TASZSZ New York-i tudósí­tásában beszámolt arról is, hogy az amerikai különleges szolgála­tok emberei, tovább tetézve pro­vokációikat, a Kennedy repülőté­ren zajos tüntetést szerveztek disszidensekből és szovjetellenes elemekből, akik a légikikötőben a szovjet embereket fenyegetik és zaklatják. A TASZSZ korábban jelentet­te, Ljudmila Vlaszova kategori­kusan megtagadta annak a köve­telésnek a teljesítését, hogy hagy­ja el a gépet, és világosan kije­lentette, hogy haza akar utazni. „Az amerikai hatóságok maga­tartása törvénytelen és önkényes; soha nem gondoltam volna, hogy ilyesmi bárhol is előfordulhat, kérdéseit is. Elégedetten állapítot­ták meg. hogy e kapcsolatok min­den területen magas színvonalúak, és folyamatosan fejlődnek. Egyet­értettek abban, hogy további erő­feszítéseket kell tenni a gazdasági együttműködés elmélyítésére, mert mindkét ország a gazdasági fej­lődés intenzív szakaszában van, és a világgazdasági feltételek rom­lása ugyancsak indokolja a két szomszédos szocialista állam ösz- szefogásának erősítését. Ezzel kap­csolatban rámutattak a termelési kooperáció és szakosítás, vala­mint a harmadik piacokon való együttműködés fontosságára. A magyar és a csehszlovák mi­niszterelnök egyaránt szükséges­nek mondotta, hogy a kétoldalú gazdasági, kulturális, idegenfor­galmi és egyéb kapcsolatok fej­lődését minél inkább hosszú tá­vú elgondolásokra, megállapodá­sokra alapozzák, s ezáltal kerüljék egyes .problémák és feladatok al­kalomszerű megoldását. A két tárgyaló küldöttség meg­beszélése szívélyes, elvtársi, alkotó légkörben zajlott le. Délután Lázár György és a ma­gyar küldöttség tagjai megkoszo­rúzták a prágai Vitkov hegyen, a nemzeti pantheonban az ismeret­len katona emlékművét, s elhe­lyezték a kegyeletes megemléke­zés virágcsokrait Klement Gott- waldnak, Csehszlovákia első mun­kás-államelnökének síremlékén, es a szovjet hősök emléktermé­ben. Ezután a magyar vendégek meg­ismerkedtek Prága tömegközleke­dési rendszerével és legújabb lé­tesítményével, a metróval. A magyar küldöttség tagjai ven­déglátóik társaságában utazást tettek a metró mindkét vonalán. Útjukat megszakítva kiszálltak a Klement Gottwald völgyhíd mel­letti állomáson, s itt megtekintet­ték Prága új, hatalmas művelődé­si és kongresszusi palotájának építkezését is. Végül felkeresték a tavaly felavatott. „A” jelű metró­vonal. egyik legérdekesebb állomá­sát, amelynek utaslejáróját egy régi barokk palota udvarában ala­kították ki. A látogatás végeztével Lázár György elismeréssel szólt a látot­takról és további sikereket kívánt a metró dolgozóinak és építőinek. (MTI) tapasztalatcsere-megbeszéléseket folytatnak a két ország igazság­szolgáltatása előtt álló feladatok­ról, jogrendszereik továbbfejlesz­tésével összefüggő kérdésekről, valamint a két ország között 1959- ben kötött jogszabály-egyezmény módosításáról. A megbeszélések végeztével sor kerül a két minisztérium közötti együttműködési megállapodás alá­írására. (MTI) különösen egy „civilizált” or­szágban” — jelentette ki. Vlaszova édesanyja két ízben intézett levelet Carter elnökhöz, kérve: utasítsd az illetékes ható­ságokat, hogy ne gyötörjék to­vább és engedjék haza lányát. A szovjet hatóságok képvise­lői folytatják tárgyalásaikat az amerikai hatóságokkal annak ér­dekében, hogy lehetőséget kapja­nak a gép elindítására. Szovjet részről nyomatékosan hangsú­lyozzák, hogy az amerikai ható­ságoknak figyelembe kell ven­niük az emberiességi szempofi to­kát is, hiszen a szovjet utasok már harmadik napja nehéz kö­rülmények között kénytelenek a gépen tartózkodni és ez különö­sen a nőket és a gyermekeket teszi próbára. (TASZSZ) MOSZKVA A Szovjetunió külügyminiszté­riuma határozottan tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségénél azzal kapcso­latban, hogy az amerikai ható­ságok provokatív módon, az em­beriesség legelemibb követelmé­nyeit figyelmen kívül hagyva, visszatartják New York repülő­terén az Aeroflot menetrend sze­rinti járaton közlekedő gépét, és minden alap nélkül követelik, hogy L. I. Vlaszova szovjet ál­lampolgár hagyja el a repülőgép fedélzetét. A külügyminisztérium követeli a fenti törvénytelen intézkedések haladéktalan megszüntetését, és kijelenti, hogy a jogellenes ak­ciókból eredő következményekért minden felelősség az amerikai félre hárul. INDOKRÓL A NÁCIK GONDOSKODTAK 5. A birodalmi kormány eltökélt szándéka • 1939. szeptember 1.: a Lengyelország lerohanása a Westerplatte ki- kikötője elleni támadással kezdődött. Képünkön: náci katonák hatol­nak be a rommá lőtt térségbe. (Fotó — MTI Külföldi Képszolgálat — KSl Vlaszova nem enged a zsarolásnak A szovjet külügyminisztérium tiltakozása Lengyel igazságügyi küldöttség érkezett hazánkba NAPI KOMMENTÁR 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom