Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-28 / 200. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE $*. ^ V- P ' tí.- , S \ t * •' * “ .................;............................................... ... AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 300. szám Ára: 1,20forint 1979. augusztus28. kedd Németh Károly fogadta Chu Huy Man vezérezredest Németh Károly, az MSZMP Politikai' Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap délelőtt a KB székházában fogadta Chu Huy Man vezérezredest, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Vietnami Néphadsereg politikai főcsoportf önökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője és Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Lázár György miniszterelnök tárgyalásai Csehszlovákiában • A magyar miniszterelnök (második balról) Lubomir Strougal (második jobbról) csehszlovák kormányfővel folytatott hétfőn tárgyalásokat. (Telefoto — CTK — MTI — KS) Lázár György, a Minisztertanács elnöke Lubomir Strougal- nak, á Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatásra hétfőn a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazott. Űitiára elkísérte Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hetényi István, országos tervhivatali államtitkár, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tor- dai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes és Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. Barity Miklós, hazánk prágai nagykövete a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában csatlakozott a küldöttséghez. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puija Frigyes külügyminiszter. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt Stefan Bodnár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György és az általa vezetett magyar kormányküldöttség különrepülőgépe hétfőn helyi idő szerint tíz órákor szállt le a Prága-Ruzynei repülőtéren, amelyet csehszlovák és magyar zász(Folytatás a 2. oldalon.) AZ ÉRTÉKELÉSBEN A LEGFONTOSABB: A MINŐSÉG Vetőmagtermelés a megyében Aggódva figyelték a megyében a búzavetőmag-termő területeket a nyár elején. Az aszályos időjárás miatt úgy tűnt, hogy a ve- tőmagnakvaló is kedvezőtlenebb lesz. Ma már elmondható, hogy aggodalomra semmi ok, mivel Bács-Kiskunban elegendő meny- nyiségű, és az elmúlt években elért minőséEzen az őszön mintegy százezer hektáron vetnek búzát a megyében. A vetőmag-felügyelőség eddig 11 ezer tonna elit-, első-, másod- és harmadfokú szaporítóanyagot fémzárolt, szeptember 10-ig még mintegy 20 ezer tonna fémzárolására kerül sor. A magvak minősége igen jó, háromnegyed része kiváló és első osztályú besorolást kapott. Értékelték a különböző fajtákat is. Ezek között legjobban a hazai búzák szerepeltek, a szegedi és martonvásári nemesítésűek. Kiemelkedett a GK-Tiszatáj, amely az aszályos időjárásban több mint 45 mázsát termett hektáronként, s ugyancsak megközelítette a 40 mázsás hozamot a GKF—41, valamint MV—4-es fájttá is. A külföldi fajták közül a Partizámka váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ennek hektáronkénti átlagtermése 43 mázsa volt. Jónak mondható a Rána— 2-es, amely 7—8 mázsával adott többet, mint az 1 és 3 jelűek. A Száva jugoszláv fajta „szenvedett” leginkább az idei aszálytól. Alacsony hozama, apró szemtermése, mindezt jól mutatja. A legkedvezőtlenebb vélemény a Libelulla fajtáról alakult kii az idén. A felügyelőség rendszeresen vizsgálta a vetőmag céljára termesztett búzákat. Ahol faj- és fajitakeveredésit, fertőzöttséget, valamint a szabványokban előírt gű kenyérgabona-vetőmag termett. A megyei vetőmag-felügyelőség nagy gonddal és körültekintéssel vizsgálja, ellenőrzi a vetőmag előállítását, következetes és szigorú értékelésével igyekszik nemcsak a búza, hanem egyéb kultúrák jövő évi jó termését a kiváló vetőmagokkal elősegíteni. még mintegy 70-féle követelménynek meg nem felelő vetőmagtermő területet talált, kizárta a szaporítóanyag-termelésből. Ugyanez a szigorúság jellemző az egyéb kultúráknál is. őszi árpából összesen 707 tonnát fémzároltak eddig, amelynek 91 százaléka 'tartozik a kiváló és első osztályúba. A rozsnál viszont kedvezőtlen a helyzet, ugyanis eddig még nem érkezett olyan vetőmag, amelyet az említett két kategóriába lehetne sorolni. Emiatt azonban különösképpen nem kell aggódni, mivel a megyében lévő gazdaságok is egyre inkább úgy vélik: érdemesebb rozs helyett búzát vetni, hiszen annak a jövedelmezősége sokkal jobb. Külföldi megrendelésre, főként NSZK-exportra termeltek olajre- tekmagot a megye gazdaságai, s ennék minősége ugyancsak kifogástalan. Még két hét, és elkezdődik a napraforgó betakarítása. Az olajos növény vetőmag-előállításában jelentős változás történt az elmúlit években. Míg 1978-ban csupán két-, az idén már 14-féle hibridinapraforgó-vetőmagot — főként francia, amerikai, jugoszláv és magyar előállításút -*■ termesztenek a gazdaságok, vagyis az összes mennyiség egy- harmadát képezik a hibridek. Élen jár ebben a munkában a Bácsalmási Állami Gazdaság termelési rendszere. A napraforgóvetőmag minősége ez ideig kifogástalan. 'Két év óta a felügyelőség a hibridkukorica előállításának minden folyamatát, az úgynevezett vonalakat, törzseket is ellenőrzi. A megyében 122 hektáron, 28-fajta vonal értékelését végzik rendszeresen. Ezzel a módszerrel jelentősen hozzájárulnak a kiváló minőségű szaporítóanyag-termeléshez. A Duna— Tisza-közi gazdaságok jeleskednek a kukoricavetőmag-terme- lésben, amiit mutat az is, hogy az idén a martonvásári vetőmagüzem szükségletének felét a megyében termelik. A szabványok figyelembevételével, ennek minőségét is szigorúan ellenőrizik, amit az is mutat, hogy a felügyelőség a terület 10 százalékáról nem engedélyezte a vetőmag célra történő betakarítást. 'Bács-iKiskun megye több gazdaságának pontos és lelkiismeretes munkáját azzal is elismerik, hogy a különböző kutató intézetek, termelési rendszerek vetőmag-termesztésre adnak megbízást. Az idén a szolnoki Gabona- és Iparinövény Termelési Rendszer, a pálimonostorai, a felső- szentiváni és tataházi tsz-ekben állíttatja elő a rendszer részére szükséges búzavetőmag nagyobb részét. Cs. I. í Tizenöt és fél ezer diák dolgozott az építőtáborokban Beszédes számok: Bács-Kiskun megye 16 állami gazdasági, három szövetkezeti, valamint a kecskeméti konzervgyári ifjúsági építőtáborában a nyáron tíz egymást követő héten, öt turnusban, tizenegy megyéből, Budapestről és külföldről érkezett 15 500 diák dolgozott. A múlt hét végi táborzárás óta még alig néhány nap telt el a fiatalok elvégzett munkájának értékelése és összesítése még nem teljes, az ötödik váltás eredményeit most gyűjtik ki a munkalapokról. Arra azonban már most is lehetőség kínálkozik, hogy az általános tapasztalatokból következtessünk az idei munkára. Az első megállapítás, hogy a vendéglátó, fogadó, munkaadó gazdaságok a korábbinál jobb feltételeket teremtettek a táborozók- nak. Messzemenően gondoskodtak a kulturált szállásról, több helyen bővítették, korszerűsítették a konyhát, éttermet, sportpályát építettek, felszereléseket vásároltak. A központi rendezvényeken kívül segítettek a szabadidő-programok kialakításában, a vendég fiataloknak bemutatták nemcsak a munkahelyüket, hanem a környéket is. Maguk a diákok is készültek a délutánok hasznos és tartalmas eltöltésére, sportversenyeket, vetélkedőket. fórumokat, klubesteket szerveztek. Bár a megyei építőtáborok összképét még nem tudjuk megfesteni, a három megkérdezett gazdaság eredményeinek alapján következtethetünk arra, hogy az milyen is lehet. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság négy táborában háromezer fiatal munkálkodott. A gyümölcsösből ládába került munkájuk eredményeként 528 mázsa meggy, 370 mázsa őszibarack és szedtek szilvát is. A szőlőmunkák kpzül 657 hektáron tő- és törzstisztítást, 1340 hektáron bújtatást végeztek, s megkapáltak 430 hektárnyi területet. A gazdaság szakembereinek véleménye szerint a diákok a tavalyinál jobban dolgoztak, és teljesítették az eléjük tűzött tervet. A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben dolgozó 520 fiatal szinte kivétel nélkül az idén volt első alkalommal építőtáborban. Ennek ellenére nagyon jól dolgoztak, mindezt mutatja az is, hogy a szőlőből — csakis, a diákok munkájának köszönhetően — négymillió forint többlet- bevételhez jutott a téesz. A táborozok 50 hektáron szőlőt kötöztek, bujtattak, ugyanekkora területen kukoricát címereztek, s leszedtek 3 ezer tonna paradicsomot. Külön kiemelendő, hogy a gyermekév tiszteletére mindenki plusz három óra munkát vállalt, s azt teljesítette is. Változatos feladatokat kínált az Izsáki Állami Gazdaság. Az 1400 középiskolás közül sokan szőlő- zöldmunkán dolgoztak, új telepítésű ültetvényt ápoltak, a borá^ szati üzemben göngyöleg-előkészítésben vettek részt, ugyanott csomagoltak, vagy az építkezésen segédkeztek. A partnergazdaságok is foglalkoztatták a fiatalokat, akik címereztek, körtét és paradicsomot szedek. Nem lehet panasz a munka mennyiségére, minőségére, minden turnus a megszabott norma fölött teljesített, a tíz hét átlaga 120—130 százalék között mozog. V. T. . Növelik az exportképes áru arányát Megyeszerte szedésre érettek a korai fehér almafajták. Augusztus fordulója óta szüretelik a termést az állami és szövetkezeti gazdaságok kertészeti dolgozói. A nagyüzemek szocialista brigádjai pár hete a XII. pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kezdeményezett versenyben többek között a termés gondos betakarítására, az export- minőségű gyümölcs mennyiségének növelésére tet tek munkáiéi- ajánlást. Elérkezett az ideje a vállalásuk teljesítésének. Az állami és a szövetkezeti gazdaságok ültetvényein a gondos ápolás és növényvédelem eredményeként a legtöbb helyen az almatermés 80 százaléka exportminőségű lett. Közös érdek, hogy ez az arány a szedés, a válogatás, a csomagolás és a szállítás közben se csökkenjen. Különösen sokat tehetnek ennek érdekében Bács- Kiskun állami gazdasági kertészeteinek dolgozói. A megye valamennyi állami gazdasága termeszt almát. A bácsalmásiak 62, a városföldiek 500 hektárról szüretelnek. A két szélső értékű terület között a helvéciai, a hosszúihegyi és a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságnak a legjelentősebb az almáskertje. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban az idén több mint 400 hektáron termesztenek iparsze- rűen téli almát, s a rendszer- gazda nagyüzem Bács-Kiskunban. valamint a megyén kívül számos gazdaság almatermesztését patronálja. 2861 hektár öntözött területéből 544 hektár a gyümölcsös és 740 hektár a szőlő, amelyet esőztető vagy csepegtető berendezés segítségével lát el mesterséges csapadékkal. Mindkét ágazatban az ország legjelentősebb öntözéses modellgazda- ságai között tartják nyilván a hosszúhegyit.. Az almaszüret megszervezése a nagyüzem és a népgazdaság érdekeinek messzemenő figyelem- bevételével történt. A munkafolyamatok jelentős részét gépesítette a Hosszúhegyi Állami Gaz9 A gondos szedés, válogatás eredménye, hogy megnőtt az exportminőségű áru aránya. daság. A kereskedelmi minőségű termést kézzel, szedőállványok segítségével szüretelik a 460 hektáros almáskertben a gazdaság kertészeti brigádjai és mindazok, akiket a különböző munkaterületekről erre a fontos feladatra átirányítottak. Az ipari feldolgozásra alkalmas almát pedig rá- zógéppel szedve ponyvákra gyűjtik, a gazdaság léüzemébe szállítják, és almasűrítménynek feldolgozva ugyancsak exportra küldik. Az idén ötezer tonna almából készítenek sűrítményt a hosszúhagyiek. A következő esztendőben tízezer tonna az alma- sűirítmény-előállítási terv, amelynek teljesítését az új feldolgozó berendezés üzembe helyezése teszi lehetővé. Ezzel a megoldással almaültetvényeinek termését a leggazdaságosabban értékesítheti majd a 7390 hektáros hosszúhegyi gazdaság. K. A. • Szüretelik a korai érésű fehér almafajtákat a Hosszúhegyi ÁllamiGazdaság dolgozói (Straszer András felvételei.)
