Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AJ5 MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 196. szám Árat l,20forint 1979. augusztus 23. csütörtök Pártdelegáció utazott testvérmegyénkbe, a Krímbe Augusztus 22-én, szerdán reg­gel Bács-Kiskun megyéből hiva­talos pártdelegáció utazott a Szov­jetunióba, az Ukrán Kommunis­ta Párt Krím Területi Bizottsá­gának meghívására. A Krímbe látogató és ott egy hetet töltő küldöttség vezetője Horváth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, tagjai: dr. Boza József, a me­gyei pártbizottság tagja, a kalo­csai járási pártbizottság első tit­kára, Szabó Attila, a megyei ta­nács apparátusi pártbizottságá­nak titkára és Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója. A delegációt a Ferihegyi repü­lőtéren Katanics Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára és Ma­rosi Tibor osztályvezető búcsúz­tatta. Takarékos, fegyelmezett gazdálkodásra van szükség Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A pénzügyi gazdálkodás terv- szerűsége és egyensúlyban tartása mindig is elengedhetetlen köve­telménye volt a tanácsi munká­nak és a fejlesztési célok eléré­sének. Az idei esztendő ismert népgazdasági körülményei, s a várható tartós folyamatok, még nagyobb szigorúságot követelnek a tanácsi testületektől és gazdál­kodó apparátusaiktól. Ennek meg­felelően tűzte tegnapi ülésének napirendjére a megyei tanács végrehajtó bizottsága dr. Gajdócsi István elnökletével a pénzügyi, valamint a tervosztály vezetője által készített tájékoztatót az idei első félév költségvetési és fejlesz- tésialap-gazdálkodásról, a lakos­sági adók kivetésének és teljesíté­sek alakulásáról. Amint a tájékoztatóból is ki­derül : a helyi tanácsok ez évi gaz­dálkodása az előirányzatokhoz igazodó, a bevételekkel arányban álló, megfontolt magatartásra, és a körülményeket figyelembe vevő szemléletre utal. A költségvetési bevételek ala­kulása általában kedvező, de a helyenkénti elmaradás semmi esetre sem megnyugtató. A taná­csok a tárgyévre vonatkozó mó­dosított bgvételi tervüket — a pénzmaradványokkal együtt — a félévben 61,4 százalékra teljesí­tették. Jónak mondható a saját bevételek időarányos teljesítése, •míg a megosztott bevételekből mindössze másfél százalékos volt a többletbefizetés. A lakossági adóknál kedvező változásról lehet beszélni, mivel a múlt esztendő hasonló idősza­kában tapasztalt elmaradást most 4,6 százalékos befizetési előretar- tás váltotta fel. Jelentősebb kény­szerintézkedésre nem volt szük­ség, javult az adóbevallási fegye­lem is. Nem mondható el ugyan­ez az egyes gazdálkodó egységek­nél. Az előző évekkel szemben például lemaradás mutatkozik — igaz mindössze 0,9 százalékkal — az illetményadó befizetésénél. Főként a minisztériumi irányítá­sú, úgynevezett tárcavállalatok és ipari szövetkezetek maradtak el mintegy 3 százalékkal, míg a taná­csi vállalatok és az általános fo­gyasztási szövetkezetek teljesítése meghaladja az időarányos össze­get. Alapos elmaradás mutatkozik — az áfészeknél és tárcavállalatok­nál egyaránt — a nyereségtömeg­hez kapcsolódó városi, községi hozzájárulás esedékes összegénél. Megyei szinten az éves előirány­zatnak mindössze egyiharmadát fi­zették be. A mezőgazdasági szö­vetkezetek befizetései sem min­den adónemnél érik el a bázis időszak mértékét. A tájékoztató a költségvetési és fejlesztési kiadások alakulásáról is számot adott. Ezek közül csak csak néhányat említve: a város- és községgazdálkodási célokra for­dított összegek némileg megha­ladják az 50 százalékot. Egészség- ügyi és szociális célokra a rendel­kezésre álló 709 millió forintból 334 milliót költöttek el. Szociálpo­litikai célokra az előző évinél 7 millióval többet fordítottak a ta­nácsok. Az oktatásra és művelő­désre felhasznált összeg is 43 mil­lióval nagyobb az előző év azonos időszakáénál. A fejlesztési alap kiadásainál szembetűnő, hogy a lakásépítés üteme elmarad a tervezettől. A célcsoportos lakásépítés pénzügyi teljesítése például az előirányzat­nak mindössze 36,4 százaléka. A felhasználás aránya 10,4 százalék­kal kisebb, mint a múlt év hason­ló időszakában. A íelépítmény- jellegű, kapcsolódó beruházások megvalósítása továbbra is elma­rad a lakásépítés ütemétől. Az 1979. évi befejezésre tervezett 820 lakásból a félév folyamán a ki­vitelezők mindössze 267-et adtak át műszakilag, 92-vel kevesebbet, mint a bázis időszakban. Csak na­gyon jó ütemű munkavégzéssel biztosítható év végéig az előirány­zott műszaki átadás, a kivitelezés alatt áliló lakóépületeknél. Az eddigi tapasztalatok szerint az általános iskolai tanteremépí­tés továbbra is lassú ütemben fo­lyik. összességében a pénzügyi teljesítést tekintve, a fejlesztési- alap-gazdálkodás első félévi mér­lege tehát nem kedvező, a fejlesz­tések lassabban valósulnak meg a tervezettnél. Az év hátralevő ré­szében szervezettebbé kell tenni a folyamatban■ levő beruházásokat, szükség esetén pedig ki kell hasz­nálni az ésszerű átcsoportosítás le­hetőségét. Az átcsoportosított pénz­összegeket azonban terven felüli fejlesztésekre nem szabad felhasz­nálni. A végréhajtó bizottság ál­lásfoglalása szerint a jövőben az építőipari szervezeteknek nyújtott támogatást az általuk végzett munka előírt ütemétől és megfe­lelő színvonalától még inkább függővé kel'l tenni. A végrehajtó bizottság a továb­biakban beszámolót fogadott él a Bács-Kiskun megyei llletményhi- vatal munkájáról és fejlesztésének feladatairól. A hivatal az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, s a múlt évben már teljes körűen ellátta a megye összes költségvetési szervének bér- számfejtését, a társadalombiztosí­tással kapcsolatos szolgáltatását a nyugdíj kivételével. Több mint huszonötezer fő munkabér- és táppénz-számfejtését intézik. A munkát szakmailag képzett ügy­intézők végzik, s a hivatal korsze­rűsítése, gépesítése egyre hatéko­nyabbá teszi funkciójának megfe­lelő ellátását. Ez a továbbiakban, a feltételek megteremtése után, számítógép alkalmazásával is bő­vül. Előkészítés alatt áll egy or­szágos rendszerbe való illeszkedé­se ennek a munkának, megala­pozva egy fejlettebb szintű el­számoló hivatal létrehozását, amely a tanácsi gazdaság teljes számvitelét elektronikus úton vé­gezheti. A végrehajtó bizottság — a me­gyei illetményhivatal eddig vég­zett munkáját elismerve — egyet­értett a fejlesztési elképzelések­kel, és középtávú korszerűsítési terv elkészítésére hozott határo­zatot. A vb a továbbiakban be­jelentésekről tárgyalt. T. P. NÉGY ÉV ALATT HARMINCSZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS Javult a szövetkezetekben a tejtermelés A Bács-Kiskun megyei Takar­mányozási és Állattenyésztési Felügyelőség negyedéves szám­adatok alapján kíséri figyelem­mel a tejtermelés alakulását. 1975-től, amióta megkezdődött a szarvasmarhatelepek hús-, illetve tejtermelésre szakosodása, a me­gyei tejtermelés egyenletesen emelkedik. A szakosodás megindulása után a termelőszövetkezetekben csök­kent a tehenek száma, mert azo­kat a teheneket, amelyeket csak a férőhelyek betöltése miatt tar­tottak, levágatták. A létszámcsök­kenés azonban tejtermelési ki­esést nem jelentett. Míg 1975-ben a megyei szövetkezetek tejter­melési átlaga tehenenként 2237 liter volt, addig tavaly ez az ér­ték elérte a 3156 litert. Az idén pedig várhatóan az 1982-re ter­vezett szintet érjük el, hiszen az első félévben 1664 liter tejet ad­tak átlag a szövetkezetek tehenei. Ez nem kevesebb, mint harminc­százalékos növekedést jelent a megtermelt tej vonatkozásában 1975-től. Ez a hatalmas mennyiségű többlet tej a múlt év vége óta rohamosabban növekszik. Ezelőtt három évvel ugyanis megkezdő­dött a szakosodásnak megfelelő keresztezés a termelőszövetkeze­tekben is. Ma már a keresztezett utódok tejtermelése is jelentkezik és ez érezteti hatását. A több mint húszezer tejelő tehénből kö­zel kétezer a kimondottan jól tejelő magyartarka-holsteinfríz F( típusú. Ezenkívül a megváltozott tartási, takarmányozási körülmé­nyek, valamint a jelentős szak­mai előrelépés is jó irányba be­folyásolják a termelést. Az állat­egészségügyi helyzetet sem sza­bad azonban szem elől téveszte­nünk. Évközi számadatok szerint a megye szarvasmarha-állomá­nyának 97,8 százaléka tbc-, és 90,4 százaléka brucellózistól mentes. A háztájiban tartott tehenek száma országszerte csökken. Ez Bács-Kiskunhan alig észrevehető változást jelent. Az itt tartott mintegy 25 ezer tehén mind egészséges. A keresztezés a ház­tájikban nem cél, hiszen miután a magyartarka kettős hasznosítá­sú fajta, a kisgazdaságok igé­nyeinek jobban megfelel. A tejtermelés növekedése azon­ban nem párhuzamos a férőhe­lyek állapotának javulásával. A termelőszövetkezetekben találha­tó huszonnyolcezer férőhelyből mintegy nyolcezer szorulna kor­szerűsítésre. Néhol már megol­dott, hogy a szárazon álló tehe­neket egész „szabadságuk alatt”, vagyis, amíg újra termelésbe nem állíthatók, féltetős karámban a szabadban, legelőn tartják. De a tejelő állománynak is csak hasz­nára válna, ha a tejtermelő tehe­nészetek körül óriási gyepes ki­futót alakítanának ki a gazdasá­gok, ahol az állatokat naponta járta tnák. T . ■ Termelékenységet növelő újítások a megye ipari üzemeiben _______ A z újítások évente jelent­kező országos hasznát milli- árdokkal lehet kifejezni. Az ötletgazdag munkások és mű­szakiak alkotó tevékenysége szép eredménnyel jár, de elégedettek még korántsem lehetünk. Az újítómozga­lom céltudatosabb vállalati irányításával és hathatósabb ösztönzésével még termelé­kenyebbé és gazdaságosab­bá lehet tenni a munkát. Szélesíteni kell az újítók táborát. Erre kitűnő lehető­ségeket kínál az új kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny. A felaján­lások közt az eddigieknél még nagyobb rangot kell kapniuk a gondolkodó, okos egyének és kollektívák újí­tásvállalásainak. Megyénk ipari üzemei sorában a Fémmunkás Vállalat kecskemé­ti gyára azok közé tartozik, ahol évenként szép számmal születnek újítások. Már az idén is több termelékenységnövelő ötlettel ja­vították a munkát. Bognár László, Szőke Balázs, Sándor István és Szabó Máté új módszert talált ki az úgynevezett felirati tábla gyár­tásához, amelyet védőajtókon al­kalmaznak. A táblákat korábban kooperációs partner szállította, s a betűket marással vitték rájuk. A kapcsolat felbomlása miatt a gyár kényszerült ezeknek a cik­keknek az előállítására. Ameny- nyiben a kooperációs partner módszerét átveszik, az jelenté­keny marókapacitást kötött volna le. Az újítók készítettek egy szer­számot, és sajtolással kezdték gyártani a felirati táblákat. Az előállítás így gyorsabbá és ol­csóbbá vált. A várható megtaka­rítás ebben az évben 300 ezer forint. Hajagos Mihály, S. Juhász László és Szebellédi József mun­kaszervezési újítása a harmadik számú műhely háromműszakos termelésének folyamatosságát tet­te lehetővé. Azáltal, hogy az elő­készítőben gép-átcsoportosítást hajtottak végre, s gyorsabb ütemű­vé tették ott az alkatrészgyár­tást. □ □ □ — Gyárunkban huszonketten foglalkoznak, mondhatnám rend­szeresen, újításokkal — mondta Kálmán Lajos, a Szék- és Kárpi­tosipari Vállalat kecskeméti gyá­rának újítási előadója. — Ezek a szakemberek, akik közül pél­dául Horváth János művezető és Mujkos József a protóműhely dolgozója, már a Kiváló újító kitüntetést is megkapták, meg­valósított ötleteikkel igen sokat segítenek a termelékenység nö­velésében. A múlt év egyik igen jelentős újítása volt Horváth Jánosé: a szabászati technológia módosításával évi 1 millió 300 ezer forint megtakarítást tett le­hetővé. Az idei év első felében újí­tóink tizenhét esetben jelentkez­tek. és tíz újítást már igen jó eredményekkel hasznosítunk. A • Csányi József, az Alföld Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának tmk- szereiője, a formarögzítő berendezés egyik alkotója, működés közben ellenőrzi az újítást. (Opauszky László felvétele) feldolgozásra kerülő faanyagokat esetenként 10—16 napig kell szá­rítani, a szárító kapacitása vi­szont sajnos, igen kicsi. Tóth Ist­ván átprogramozta a berendezést, és így átlag 3—4 nappal előbb kerülhetnek a műhelyekbe a fa­anyagok. Ugyancsak a szárítóban folyó munkát teszi gyorsabbá és könnyebbé Tóth István, Sáfár Ferenc és Schindler Ferenc újí­tása. Eddig targoncával hordták be és ki az anyagot, s ha ez a szállítóeszköz elromlott, akkor bi­zony várni kellett, amíg megja­vítják. Újítóink most egy sín­rendszer megvalósításán fáradoz­nak, és a targonca helyett felső­pályás emelőt szerelnek a szárí­tóba. Kara Zsolt gépbeállító, Csá­kó Pál szerszámkészítő és Pa­nik János esztergályos újítása is figyelemreméltó. Korábban a bútorokba használatos rugótes­tek acélkereteit egy kézi beren­dezéssel hajlították. Az előbb em­lített három szakember egy pneu­matikus kereihajlítógépert szer­kesztett, s ennek használatával az előzetes számítások szerint évente mintegy 400 ezer forintos megtakarítást érhetünk el. □ □ □ • Gácsi Sándor főművezető, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyáregységének újítási felelőse a következőket mondta rövid tá­jékozta tó j ában: — Abban, hogy az idei ter­vünket, az 1 millió 760 ezer pár cipő készítését az első félév­ben már 53 százalékra teljesítet­tük, nagy szerepe van újítóink­nak is. Az év elején kidolgoztuk az újítási feladattervet, s felhív­tuk a figyelmet, hogy főleg me­lyik területeken számítunk vala­milyen technológiai módosításra. Ennek szellemében július végéig nyolc újítást nyújtottak be. és ezekből már hetet eredményesen alkalmazunk, a nyolcadik kidol­gozása még nem fejeződött be. Kiss István, Szepesi Sándor, Hornyák Jenő és Csányi Miklós, a tmk dolgozói átalakították az egyik fárafoglaló gépet, s tevé­kenységük eredményeként nem­csak a minőség javult, hanem műszakonként nyolc fő megta­karítást érünk el. Uszka Csaba szerelő szintén a fárafoglaló gép­hez készített egy olyan szerszá­mot, amelynek segítségével egy kapcsolódó munkaműveletet is el­végez. Az ő újítása négy dolgo­zó más területre való átcsopor­tosítását teszi lehetővé. A termelékenység növelésén túl igen nagy jelentősége van azoknak az ötleteknek is, ame­lyek megvalósítása a minőséget javítja. Ilyen volt például Szabó Évának az áruforgalmi osztály dolgozójának ötlete, akinek bőr­gyári tapasztalatai alapján vé­gezzük a bőrök lágyítását, és ez­zel megakadályozzuk a készáruk kirepedezését. Fekete József és Csányi József, a tmk szerelői olyan berendezést szerkesztettek, amellyel megoldották a puha bő­rök formarögzítését. — Az újítási felelős vajon részt vállal-e hivatalos teendőin túl a mozgalomban? — Az én újításomat most ké­szíti a tmk, bízom abban, hogy beváltja a hozzáfűzött reménye­ket. Korábban — és jelenleg is — a nyomdából érkezett dobo­zokat kapcsokkal állítottuk ösz- sze és ehhez a munkához három dolgozóra volt szükség. Megter­veztem egy olyan kisgépet, amely majd ragasztja a dobozokat, s így ezek sokkal szebbek is lesz­nek. Az sem közömbös, hogy a gép használatával egy dolgozó­val kevesebbre lesz szükség.^ mi­közben sokkal több doboz készül. A. T. S.—O. L. Népzenei találkozó j » rl. A n egy­Ma kezdődik a négy napig tartó Vili. kecskeméti népze­nei találkozó! Mind a négy égtáj felől érkeznek az éneke­sek, táncosok, citerások, furu- lyások és tekerőlantosok a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tályának hívására. Háromszá­zan vannak: régi dallamok idő­sebb és ifjabb tudói. Alighogy leteszik csomagjaikat a kollé­giumi és más szálláshelyeken, szusszannak egyet az utazás után, máris neves népzeneku­tató szakemberek hallgatják meg őket. Délután népi hang­szereket szólaltatnak meg a Katona József Emlékházban, a koraesti hangulatban torony­zene csendül fel Bige József és Barvich Iván közreműkö­désével, mintegy ráhangolva a résztvevőket a Megyei Műve­lődési Központ színháztermé­ben tartandó ünnepélyes meg­nyitóra. Mi mindent hoztak maguk­kal az előadóművészek és együttesek a „hírős városba”! A szokásos útipoggyászon túl a legbecsesebb emberi ajándé­kot, amit csak vendég átnyújt­hat. A „tiszta forrás” tiszta­ságát, az élő eredetiséget, a hiteles megszólaltatás képessé­gét és az önzetlen átadás örö­mét. Első alkalommal ma este mutatják be tizenöt, jelenlevő költő, író és irodalomtörténész egy-egy legkedvesebb népda­lát, hogy utána a toll emberei igazolják vissza a megtermé­kenyítő kapcsolatot. S holnap­tól sem csak táblára írt kotta­példák kísérik a szakmai ta­nácskozások előadásait, hanem a legritkább szemléltetési esz­köz, az élő hitelességgel meg­szólaló énekhang és hangsze­rek „felhasználására" kínál­kozik lehetőség. Pénteken és szombaton este pedig Daloló tájak címmel a dunántúli, észak-magyarországi, illetve alföldi és erdélyi folklór kép­viselői lépnek közönség elé. A bemutatók tehát szüntelenül átszövik a különböző rendez- ’ vényeket, egészen a népművé­szeti kirakodó vásáron való közreműködésig. Lesz tehát mit elemezni a tudományos tanácskozásokon! Egyebek között a népi hang­vétel kérdéseivel, a munka dallamcsíráival, Kecel népze­néjével foglalkozó, valamint más, a korábbi találkozók esz­mecseréinek gondolatkörét folytató előadások várják az érdeklődőket. Megemlékeznek a nagy elődök sorába tartozó Járdányi Pál és Vikár Béla munkásságáról is. A hazai szakemberek mellett pozsonyi és újvidéki kutatók szintén helyet foglalnak a kerekasztal mellett. Ha csak ennyi lenne, egy- szeriségében akár tova is tűnhetne a program! Ezért valami nagyon fontos többlet zárkózott fel hozzá. Az átadás megszervezésének többlete. Itt tartja nyilvános ülését szom­baton a Kórusok Országos Ta­nácsának népzenei bizottsága, az idén első alkalommal be­vonják a találkozók sorába a pedagógusokat is. Magáért be­szél a szám: legalább százöt­ven kórusvezető érkezik ezek­ben a napokban a „hírős vá­rosba”. De még ez sem minden! Nem maradhatnak ki a köz­vetlen élményből azok sem, akikre „legősibb műveltség- vagyonúnknak” népzenei ré­szét ráhagyja ez a század. A mai fiatalok és gyerekek az örökösök. És a külső díszektől, ráaggatott sallangoktól, diva­tos áramlatoktól tartózkodó örökösöknek kellene lenniük. Szombat estétől vasárnap haj­nalig táncház várja őket, majd délelőtt fellép a népszerű Dé­libáb és a Vízöntő Együttes, műsort ad a kecskeméti Ga­rabonciások csoportja, ifjú népművészek szólaltatják meg a dudát, kobozt, citerát és te­kerőlantot. S a nemzetközi gyermekév alkalmából fiatalok dalolnak, zenélnek, táncolnak és játszanak a Széchenyiváros- ban a gyerekekkel, gyerekek­nek. Az elkövetkező négy nap valahogy így fogja össze szép ívű szivárványban a különbö­ző nemzedékeket. H. F v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom