Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

«979. augusztus 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Elkötelezettség a béke, a leszerelés mellett Az Országos Béketanács titkárának nyilatkozata GÉPBEMUTATÓK— MEGYEI NAPOK — DÍJTALAN BELÉPÉS Bemutatkozik a szovjet mezőgazdaság — A béke és barátsági hónap­pal, politikai közéletünk fontos eseményével 1979-ben is tartal­mas, eredményes és a társadalom legkülönibözőbb rétegeit mozgósító országos akciót sikerült megvaló­sítanunk — hangsúlyozta Sütő Gyula, az Országos Béketanács titkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — A több százezer résztvevőt vonzott, júliusban befejeződött eseménysorozat tapasztalatait a napokban összegezte titkársá­gunk. Az akció több mint félezer fórumának tanulsága alapján szűrhetjük le a legfontosabb meg­állapítást: a nemzetközi politika, a béke kérdései az eddiginél is szélesebb körben és nagyon élén­ken foglalkoztatják a lakosságun­kat. Alapvetően e ténynek, vala­mint a béke és barátsági hónap előkészítéséhez, szervezéséhez ki­emelkedő támogatást nyújtó nép­frontnak, KISZ-nek, a szakszer­vezeteknek, továbbá számos más társadalmi és tömegszervezetnek köszönhető, hogy újabb munká­sak, mezőgazdasági, szövetkezeti dolgozók, értelmiségiek és alkal­mazottak kapcsolódtak be moz­galmunk tevékenységébe. Külö­nösen örvendetes, hogy az ifjú­ság sök képviselője vett részt a munka- és lakóhelyi események szervezésében, érett és értő hoz­zászól ásókkal járulva hozzá a fórumok sikeréhez. iHosszaibb időszakra szól az ak­ció egy másik tanulsága is: mind több érdeklődőt vonzanak a ré­tegtalálkozók, amelyek egy-egy kérdés mély és átfogó megvitatá­sához nyújtanak lehetőséget. Az ország különböző részein a TOT, a SZÖVOSZ, az OKISZ, a KIS- OSZ és a KIOSZ közreműködé­sével számos réteggyűlést tartot­tak a mezőgazdasági, a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek tag­jai, dolgozói, valamint a kisipa­rosok és a kiskereskedők. A fő­városban és a megyékben lezaj­lott papi békegyűléseken az idő­szerű nemzetközi kérdések mel­lett a gazdaságpolitikai, a város- és a községfejilesztési tervekben is tájékoztatták az egyházak kép­viselőit. A béke- és szolidaritási gyűlé. seken, a tudományos előadásokon, a külpolitikai fórumokon a IX. magyar békekongresszus küldöt­tei s jól felkészült előadók kong­resszusunk hosszú távra irány­mutató állásfoglalásairól, moz­galmunk országos és helyi felada­tairól, valamint a béke-vijágmoz- galom akcióprogramjához kapcso­lódó nemzetközi terveiről is tá­jékoztatták a résztvevőket. Hozzá kell tenni: nem egyszerű előadá­sokról, hanem a közvéleményt foglalkoztató kérdések őszinte megvitatásáról, a népek közötti béke és barátság, a szolidaritás érzésének és gondolkodásmódjá­nak elmélyítéséről beszélhettünk. E célhoz segítettek a megyeszék­helyeken és nagyvárosokban a népfront szervezésében lezajlott barátsági hetek és napok. A béke és barátsági hónap, a fasizmus feletti győzelem évfordulójának megünnepléséhez kapcsolódva, jó alkalmat kínált a béke-világmoz- galom zászlóbontásának és az I. magyar békekongresszus 30. év­fordulójának megünneplésére, az eltelt három évtized eredményei­nek áttekintésére. Mindezek alapján megállapítot­ta titkárságunk, hogy az idei ak­ció tovább szélesítette mozgal­munk bázisát, s hűen tükrözte, de­monstrálta társadalmunk állás- foglalását, a leszerelés, a szabad­ságukért küzdő népek, az alap­vető emberi jogok biztosítása melletti elkötelezettségét — mon­dotta befejezésül Sütő Gyula. (MTI) A Szovjetunió augusztus 14— 26. között mezőgazdasági, élei mi- szeripari és mezőgépipari kiállí­tást rendez a budapesti Nemzet­közi Vásárközpont területén. A kiállításon bemutatják a szűz- és ugarföldek művelésbe vételének 25 éves tapasztalatait, a KGST-országok 30 éves együtt^ működésének, s a szovjet mező- gazdaság fejlődésének utóbbi év­tizedben elért eredményeit. A bemutató 27 ezer kolhoz, 20 ezer szovhoz, 8 ezer gazda­ságközi egyesülés és agráripari vállalat, továbbá 885 tudományos intézet tevékenységéről ad majd tájékoztatót. A növénytermelés, állattenyész­tés, kertészet, erdészet, vadgaz­dálkodás, természetvédelem mel­lett helyet kap a kiállításon a könnyűipar^textil-, ruházaticikk-, gyermek játék-, bőr-, szőrmeáru- és ajándéktárgy-bemutatója is. A látogatók tanulmányozhatják a kiváló szovjet búza-, a 48—53 százalék olajtartalmú naprafor­gó-, a nagy hozamú cukorrépa1-, len-, kender-, gyapot- és szubtró­pusi növényfajtákat, azok vető­mag- és szaporítóanyagát, vala­mint termesztési technológiáju­kat, termelési eredményeiket. A kertészek érdeklődésére tart­hat számot az 1529 zöldségter­mesztésre szakosodott szovhoz és 100 speciális egyesülés eredmé­nyeinek, szervezetének bemuta­tása. Szőlő-, gyümölcstermesztés­re 1248 kolhoz és szovhoz sza­kosodott. A zöldség-gyümölcs fel­dolgozását 400 vállalat végzi. A kiállításnak ezen a részén tájékozódhatunk az állattenyész­tés fejlesztéséről, céljáról, az ál­lomány faj • és fajta szerinti meg­oszlásáról, a tej-, a. hús-, a to­jás- és a gyapjútermelésről, s né­hány speciális nagyüzem eredmé­nyeiről. Érdeklődésre tarthat szá­mot a törzsállattenyésztés szerve­zetének bemutatása. 482 tenyész- telep, 615 szovhoz, 6415 kolhoz és állami üzem foglalkozik ne­mesítő munkával. A kiállításon láthatjuk majd több nagyüzem állattartó makettjét és technoló­giai megoldásait,' a tenyésztő­munka, s a feldolgozó tevékeny­ség integrációját. Egy sor élelmiszeripari vállalat is bemutatkozik termékeivel. Lát­hatók lesznek hús- és tejipari, valamint konzerv-, édes- és sütő­ipari készítmények. A konzerv­ipar többek között kész- és fél­kész ételeket, levesporokat, befőt­teket, dzsemeket, sűrítményeket, gyermekételeket, savanyúságokat és teaféléket állít ki. A szörpök, borok és egyéb italok széles vá­lasztéka szintén érdekes tájéko­zódásra nyújt majd léhetőséget a látogatóknak. A minszki, a harkovi, a vla- gyi.miri traktorgyár, a Május 1. Mezőgazdasági Gépgyár, a rosz- tovi kombájngyár és még sok egyéb üzem küldi el gépeit, fel­szereléseit, hogy a magyar szak­emberek ismerkedjenek terméke­ikkel. Láthatunk önjáró és von­tatott takarmánybetakarító kom­bájnt, önjáró kaszáló-préselőgé­pet, takarmány- és bálarakodó gépet, különféle traktorokat, von­tatókat, magtisztítókat, gyökér- takarmány-betakarító gépeket, mozgó szerelőműhelyeket, mozgó laboratóriumokat, szerszámgépe­ket és egyéb gépeket, berende­zéseket, műszereket, mezőgazda- sági felszereléssel ellátott repü­lőgépet és helikoptert. A megyei tanácsok, a társadal­mi szervezetek, a tudományos egyesületek, s a nagyüzemek ké­szülnek a kiállítás megtekintésé­re, és szervezik a csoportos lá­togatást. Megtervezték a megyei napokat a következőképpen: au­gusztus 14.: Szabolcs-Szatmár; 15.: Veszprém; 16.: Somogy; 17.: Bács-TCiskun; 18.: Hajdú-Bihar; 19.: Pest és Fejér; 20.: Szolnok; 21.: Békés és Csongrád; 22.: Tol­na és Baranya; 23.: Borsod-Aba- új-Zemplén; 24.: Nógrád és He­ves; 25.: Györ-Sopron és Komá­rom; 26.: Vas és Zala megye napja. A kiállításhoz több egyéb ren­dezvény kapcsolódik, mint pél­dául szakfilmvetítés, továbbá olyan régi gépek bemutatója, amelyeket évtizedekkel ezelőtt a Szovjetunióból hoztak be stb. A kiállításra a belépés díjtalan és a megyei napok programjától el­tekintve bárki, bármikor megnéz­heti a bemutatókat. A helyszínen a szovjet szakemberek készsége­sen adnak tájékoztatást az ér­deklődőknek. F. P. ENERGIATAKARÉKOSSÁG Kevesebb benzinnel, olajjal, villanyárammal - változatlan teljesítmény A FOGYASZTÓK ÉRDEKÉBEN Ellenőrzés egy üdülőtelepen Szokásos, mondhatni szokványos ellenőrzésre kap­tunk meghívást az elmúlt héten. A rendőrség nép- gazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztálya, a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a megyei vendéglátó vállalat vezetői vettek részt ezen az ak­ción, azzal a nem titkolt céllal, hogy meggyőződje­nek: a tsz-ek, az áfész, az állami kezelésben és a magánkézben levő vendéglátó egységek mennyire tartják tiszteletben a fogyasztók érdekvédelmét. A vizsgálat természetesen kiterjedt az áremelés után jelentkező ételár-kalkulációkra, az ittas emberek kiszolgálására, a higiéniai előírások betartására, az adminisztrációra. • Ittas emberek az Új Elet Tsz kerekdombi kis. vendéglőjében. Az energiaigényes vállalatokat tömörítő trösztök egy része — üzemeik leghozzáértőbb szakem­bereinek bevonásával — műszaki intézkedéseket dolgozott ki a vil­lanyáram, a benzin, az olaj, a gáz, általában az energiák gaz­daságosabb felhasználására. Ta­karékosságra,, újabb kezdeménye­zésekre közgazdasági eszközök­kel is ösztönzik vállalataikat. A VOLÁN 100 tehergépkocsija és teljes taxiállománya egy évig üzemeltethető azzal az üzem­anyaggal, amit a tröszt vállalatai az év első- felében megtakarítot­tak. Főként a műszaki intézkedé­seknek köszönhető, hogy hat hó­nap alatt 4,3 millió liter benzinnel és másfél millió liter gázolajjal kevesebbet használtak fel a szo­kásosnál. A műszaki-forgalmi te­lepeket diagnosztikai berendezé­sekkel látták el, amelyek a jár­művek karbantartásakor segíte­nek a fogyasztás helyes beállítá­sában, a hajtóanyag-pazarlást előidéző tényezők megszüntetésé­ben. Jobban megválogatják a fuvarhoz szükséges kocsitípusokat is, mert korábban gyakran előfor­dult, hogy nagy fogyasztású bil­lenőplatós teherautót küldtek olyan helyre is, ahol egyszerűbb, kisebb fogyasztású kocsi is meg­felelt volna. További takarékossági lehetősé­geket kínál a vezetéstechnika korszerűsítése. Lényege az, hogy a kocsivezetők számára nem ele­gendő a rutin. Sokféle szokásu­kon változtatni kell ahhoz, hogy ne pazarolják az üzemanyagot. A VOLÁN Tröszt már az idén 42 ezer gépjárművezetője számá­ra kötelezővé teszi az energiata­karékos vezetés oktatását. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatai nemcsak szol­gáltatnak, hanem fel is használ­nak számottevő energiahordozót, s a műszaki intézkedések itt is meghozták első eredményeiket. Az idén eddig 3,4 millió köbmé­ter földgáznak megfelelő fűtő­energiát takarítottak meg. Nem nagyszabású intézkedésekről van szó, hanem arról, hogy mindenütt ésszerűsítenek, ahól lehet. A kar­doskúti üzemben például előme­legítik a kompresszorokat meg­hajtó gázmotorok üzemanyagát, s ezzel a viszonylag kis többlet- munkával és többletenergiával évente 300 ezer köbméterrel ke­vesebb földgázt kell majd fel­használniuk a motorok, illetve a kompresszorok működtetéséhez. A A kőolajbányászok főként a ter­melésben keletkező veszteségek csökkentését szorgalmazzák. Pusz­taföldváron a mélyszivattyús ku­taknál az olajjal együtt felszínre törő földgáz eltávozását, meg­szökését akadályozták meg, ami eddig 300 ezer köbméter gáz meg­mentését jelenti. A Csepel Művekben szintén biztató az első félévi mérleg: 25 millió forint értékű energiát men­tettek meg, a tervezettnél 50 százalékkal többet. Különösen a csőgyárban, az öntödegyárban, az egyedi gépgyárban és a szerszám- gépgyárban bizonyultak eredmé­nyesnek az energiatakarékossági intézkedések. A kohászati rész­legekben főként a tüzelésteehno- lógiai intézkedések jártak siker­rel, míg a gépgyárakban kiseb­bekre cserélték fel a túlzottan nagyméretű motorokat, a csepeli gyárakat ellátó energiaszolgáltató vállalatnál pedig az eddigieknél gazdaságosabb fűtőanyagokra tér­tek rá. A konzervgyárakban, ahol különösen a csúcsszezonban óriá­si menyiségű gőzre, forró vízre van szükség a „befőzéshez”, szin­tén úgy takarékoskodnak az energiával, hogy az ne menjen a munka rovására. Olyan új hő­kezelő berendezéseket szereltek fel, amelyek folyamatosan „főzik ki” a konzerveket, vagyis nem szakaszosan működnek, mint a régiek, amelyeket újra és újra fel kellett forrósítani. Ezeket a berendezéseket már üzemszerűen alkalmazzák, igen jó hatásfokkal. Segítségükkel óránként összesen 32 tonna gőzt lehet megtakaríta­ni, vagyis’ három óriás kazán tel­jesítményét. Az elavult hőkezelő gépek cse­réjének programja már két évvel ezelőtt megkezdődött, s eddig 30 millió forintot költöttek a kor­szerűsítésre. A beruházás azonban hamarosan megtérül, mert a fo­lyamatos technológia lényegesen kevesebb energiát igényel, mint a régi konzervfőzési eljárás. (MTI) Helytelen kalkuláció Harmadosztályú kisvendéglőt üzemeltet a kerekdombi strandon az Üj Élet Termelőszövetkezet. Az italmérésben a pult előtt to­longanak a részegek, de ennek el­lenére kiszolgálják őket. Közibük vegyültünk, s háromszor egy de­ci konyakot rendeltünk. Az ital- mérő Csuk János, Lakitelek, Kis- alpár 96. szám alatti lakos, aki egyébként autószerelő szakkép­zettséggel rendelkezik, elénk tette az italt, s fejből mondta is: — Kilencvenöt ötven. Fizetünk, s utána igazoljuk ma­gunkat. Az italmérő — mint ki­derült — 3,10 forinttal számolt többet, bár az egy liter kommersz brandy kalkulációja nem egyezik a belkereskedelmi rendelettel, ugyanis 174 helyett 175 forintért számolják. Más hibát is találnak az ellenőrzők. Az árváltozás utáni ételár-kalkuláció a harmadosztá­lyú kisvendéglőnél 35 százaléknál jobban nem emelkedhet. Ennél a kisvendéglőnél az ételár 40—50 százalékkal növekedett. Az üzlet­vezető maga is panaszkodott erre. hiszen a magas ételárak miatt csökkent a forgalom. Sajnos, a vendéglő nem viseli magán a hi­giénia pedáns jeleit, ugyanis az italmérők munkaruha nélkül doL goznak, s bizony akadna dolga itt a KÖJÁL-nak is. A többletszámo­lásért Csuk Jánost feljelentették, s a megyei tanács kereskedel­mi osztályának szakembere az ételár-kalkulációval kapcsolatban is intézkedéseket helyezett kilá­tásba. A maszek hiányosságai A Tősfürdő nagyon látogatott hely még hétköznap is. Az ellá­tásra nem lehet panasz, hiszen a bejáratnál egymás mellett van­nak a különböző üzletek. Itt állí­totta fel bódéját Csipái Antal pe­csenyesütő, aki egyébként szak­képzetlen ebben a vonatkozásban, ugyanis villanyszerelő. Az egyik ellenőr — miután próbavásárlást végeztünk — a kalkulációját kér­te. Csipái Antal egy kétkilós pa­pírzacskóra kiszámolt „árkalkulá­ciót” mutatott. Az ellenőr ezt nem fogadta el, s megpróbált utána­számolni C^ipai Antalnak. Nem sikerült, hiszen nem lehetett meg­állapítani. mit rnennyiért, s hon­nan szerzett be, többet vagy ke­vesebbet számolt. Csipái bódéjá­ban egyébként a higiénia leg­alapvetőbb követelményei sem ta­lálhatók meg. A kisült hurka a szemetesvödör tetején várta a vásárlókat, s mellette ott bűzlött a tojáshéj, a paprikacsutka. _ Nem találták sem az ellenőrző, sem a vásárlók könyvét, egészségügyi könyve is lejárt. A hűtőszekrény­ben a sült és a nyers kolbász békésen pihent egymás mellett, s a sütésre szolgáló edények a föl­dön várták sorsuk jobbra fordulá­sát. Önkéntelenül felvetődött a kérdés, vajon a helyi tanács miért engedélyezte, a ha igen, miért nem ellenőrzi Csipái Antal „áldá­sos” működését. A fürdő bejárata mellett az UN I VER ÁFÉSZ 264-es számú boltjában két adag hurkát vásá­roltunk, s Vass Lajosné mindkét adagnál két dekával többet szá­molt. Egy forint negyven fillér­rel károsított volna meg bennün­ket, amelyet feltehetően másokkal meg is tett. A károsítás: §0 forint A 44-es számú út mellett, a városföldi Dózsa Tsz működteti az Erdőcsárdát. Népes társasággal tértünk be, s rendeltünk. — Három fél konyak, egy fél rum, egy fél Hubertusz, s végül egy deci konyak. A felszolgáló, Tóth Jenő, Nyár- lőrinc. József Attila utca 13. szám alatti lakos gyorsan számolt, s kö­zölte: — Száztizenhét forint tíz fillér. Kissé meglepődött, amikor kö­zölték vele, próbavásárlás történt, s előkerült az italmerce. A fiatal felszolgáló kommersz brandyt ho­zott ki, de Cabinetet számolt, s ez számára 40 forint 20 filléres többletet jelent. A féldecik meny- nyiségileg is hagytak kívánnivalót maguk után. ugyanis csupán egy érte el a 4,5 centilitert, a töb­bi 4.2 centiliter volt. Igaz. ebbe a szűk mérésbe besegített Nagy Já- nosné. Kecskemét. Zalka Máté.1. szám alatt lakó italmérő is Á szűk mérésből a jogtalan haszon 9.80 forint volt, így a társaság ke­reken 50 forinttal többet fizetett, ugyanis a helyes ár 76,90 forint lett volna. Durva szabálytalanság, amely nem magyarázható a fel­szolgáló gyakorlatlanságával, mert a konyakos poharak űrmérete sem érte el a fél decit.^ Mondani sem kell. hogy a felszolgálót és az ital­mérőt ugyancsak feljelentették. Ahol nem volt hiba Sokszor történik említés arról, hogy a vendéglátó vállalat külön­böző egységeinél milyen módon csapják be az embereket. Az el­lenőrzés megkezdése előtt Widder Ferenc igazgató arra kérte az el­lenőrzést végzőket, hogy a válla­lat egységeit alaposan ellenőriz­zék, s az ismerősök véletlenül se tegyék be a lábukat. Ennek elle­nére jó tapasztalatokat szereztünk. A tőserdei Liget csárdában nem­csak a birkapörkölt mennyisége és minősége ellen nem lehetett kifo­gás, de megvolt a konyak meny- nyisége, sőt a felszolgált bor szesz­foka is. Hasonló tapasztalatot szereztünk a 333-as számú Arany- szarvas kisvendéglőben, ahol a Portorikó rum, a Cabinet brandy mennyisége megvolt, s pontosan annyit számoltak, amennyi járt érte. Betértünk a 375-ös számú büfébe is, ahol meglehetősen nagy tömeg sörözött. A két korsó sör és a két fél konyak a jelölésig ért, mennyiségi és minőségi kifo­gás nem merült fel. Ennél az egy­ségnél azonban szeretnénk meg­jegyezni, hogy harmadosztályú áron mérik az italt, pedig a büfé a negyedosztályú szintet sem éri el. Azt is meg kell mondani őszin­tén, hogy láttunk itt is ittas em­bereket. akiket kiszolgáltak. Többfajta vendéglátó egységet vizsgált meg az ellenőrzés, s a tapasztalatokat közreadtuk. Meg­állapításunk szerint a legtöbb gond a termelőszövetkezetek, áfészek kezelésében, illetve a ma­gánkézben levő vendéglátó helye­ken van. Ezeken a visszaélésekre lehetőséget adó, s a gyors nyerész­kedésre alkalmat teremtő helye­ken nem túlságosan nehéz rendet teremteni. Többszöri és alapos el­lenőrzésekkel kedvüket lehet szeg­ni a szűk mérőknek, a rosszul szá­molóknak. Gémes Gábor Barangolás Bács-Kiskunban Nagybaracska • Alsó fokú központ a bajai járásban. 3U8 lakosa van, határa 37S4 hektár. Szinte körülöleli a Ferenc- csatorna. Halászcsárdája messze földön híres.

Next

/
Oldalképek
Tartalom