Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-02 / 179. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1979. augusztus 2. Izotópok a gyógyításban • Izotópos Vizsgálat a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája lipcsei Izotóp Intézetében (MTI Külföldi Képszolgálat “■ KS.) TUDOMÁNY-TECHNIKA Már 1910-ben megállapították, hogy ajegtöbb elem olyan atomokból "áll, amelyeknek rendszáma azonos, kémiailag tehát azonosak. de atomsúlyuk különböző. Ezek az atomok a Kémiai periódusos rendszerben azonos helyre kerülnek, innen ered elnevezésük: izotópok. A Curie-házaspár 'jött rá 1934-ben, hogy mesterséges úton is előállíthatok radioaktív elemek. A magfizika fejlődésével lehetővé vált, hogy bármely elem radioaktív izotópját előállítsák. Ez magával hozta, hogy mindazokat a radióizotópokat, amelyeknek a felezési ideje nem rendkívül rövid, mint elemet, vagy mint vegyüld alkatrészét az iparban, a mezőgazdaságban és az orvostudományban. illetve biológiában nyomjelzőként felhasználhatjuk. A radioizotópokat napjainkban, de különösen a közeljövő orvos- tudományában sem diagnosztikai, sem kutatási feladatok megoldásában nem nélkülözhetjük. Az anyagcsere, a hormonháztartás bizonyos kérdései épp úgy, mint a szervezetbe vitt gyógyszerek, károsító anyagok, például jelzett baktériumok, vírusok sorsa, kiválasztódása, kiürülése, térbeli eloszlása izotópokkal viszonylag könny.en és pontosan vizsgálható. A fejlődést elősegítették az új műszerek, elsősorban az ún. szcintillációs detektor és az automatikus számlálók. Az izotópok az orvostudományban azért terjedtek el olyan gyorsan, s azért törnek be egyre újabb területekre, mert olyan érzékeny mérőmódszerek állnak rendelkezésünkre, amelyek mellett a legfinomabb analitikai mérleg is eltörpül. Izotópokkal ugyanis a vizsgált szervezet tömegéhez képest elhanyagolható mennyiségű anyagot lehet nyomon követni anélkül, hogy a szervezet normális funkcióiban részt vevő egyéb anyagokat bármilyen irányban befolyásolnánk. Az orvosi izotópdiagnosztika az ún. nyomjelző módszerből fejlődött ki, amelyet biológiai kísérletben 1937-ben a magyar Hevesy alkalmazott először, amikor ólomizotópot használt vörös vértestek jelölésére. Saját kárán tanul a hal Ismert horgászmondás, hogy ugyanaz a hal kétszer nem akad a horogra. Ennek igazságára vetettek. most fényt holland kutatók a Groningeni Állami Egyetemen. Egyedileg megjelölt pontyokat helyeztek el kis tavakban, és különböző horgokkal és csalétkekkel 8—10 napig fogták ki őket. A horogra akadt halakat tüstént visszadobták a vízbe, csupán a jelüket jegyezték fel. Azt tapasztalták, hogy az első napon mindegyik tóban igen könnyen horogra akadtak a halak, a következő napokon azonban sokkal nehezebb volt kifogni őket. Az egyik kísérletben például az első napon átlagosan félóránként fogtak egy halat, ugyanott egy héttel később már csupán háromóránként. A halak nagyobb része csak egyszer hagyta magát horogra csalni. Négy-öt napos horgászás után a fogások száma annyira lecsökkent, mindegyik tóban. hogy a kutatók azt a következtetést vonták le: éppen a gyanútlan horogra akadás rossz emléke miatt válnak a halak tartózkodókká a csalétekkel szemben. „A tapasztalt” halakat még kifogatlanokkal keverve a következő évi kísérletek során a' holland zoológusok úgy tapasztalták, hogy még egyévi nyugalmi idő alatt sem múlnak el teljesen a kínos emlékek: azok a halak, amelyek egyszer már bekapták a horgot, háromszorta-négyszerte olyan óvatosak, mint „naiv”, még tapasztalatlan társaik. A horogra akadás klasszikus esete annak, amit a saját káron tanulásnak neveznek, s amit — lélektani kísérletekben — olyan heves ingerek hívnak elő, mint az erős ütés. De a horgászok szerencséjére a következő tavasszal már nem olyan eleven az emlék, mint még frissen volt, így a szezon kezdetén egy ideig könnyen „kapnak” a halak. Beépített gát a tűznek A modern házakban a sokféle bonyolult vezetékrendszer elősegíti a tűz terjedését. Különösen veszélyesek ebből a szempontból az üres szellőzőcsövek, amelyekben a tűz gyorsan továbbterjed. Tűzvédelmi szakemberek eredeti módszert javasoltak ennek meg- gátlására. Módszerük szerint a szellőzőcsövekben méhsejtszerűen alumínium- vagy papirgátakat kell elhelyezni, amelyeket speciális, könnyen olvadó anyaggal vonnak be. Hideg állapotban a 25 milliméter vastag, 9 milliméter átmérőjű lyukakkal lyuggatott lemezek nem jelentenek ellenállást a levegő számára. Ha azonban a tűz miatt a hőmérséket emelkedik, a bevonat leolvad, és eltörni a lyukakat. A kísérletek során a csövön meleg levegőt vezettek keresztül, és megállapították, hogy 35 másodperc elteltével — addig a zárólemez hőmérséklete 250 C fokra emelkedett — az összes lyukak elzáródtak. További melegítés hatására 30 perc múlva olvadt le a bevonat annyira, hogy a levegő a lemezen ismét áthatolhatott. Ekkor a hőmérséklet már elérte a 800 C-fokot. A zárás időtartamát növelni lehet, ha a lemezt vastagabban készítik. A tűzvédelmi szakemberek úgy gondolják, hogy ez a méhsejtszerű szerkezet igen jól alkalmazható köny- nyű, tűzbiztos mennyezetek készítésére is. Fejedelmi sír az őserdőben A mexikói dzsungelben a közelmúltban több évszázada betemetett, hatalmas méretű templompiramis sírkamráját tárták fel. A sírkamrára úgy találtak rá, hogy a templompiramis felkutatásakor titkos bejáratot fedeztek fel, amely lépcsőzetesen haladt a piramis alapja felé.. A sírkamra azért maradt épségben, mert a lépcsőlejáratot még a régmúlt időkben betöltötték homokkal meg kővel, és így elkerülhette a sírrablók figyelmét. A sírkamrában hatalmas kőkoporsóban 40—5Ó év körüli férfi maradványait találták. A férfi halotti ruháját gyönyörű, értékes ékszerek borították, arcát zöldes színű, kissé áttetsző jade kőből készített halotti maszk fedte. A kő- koporsó oldalán dombormű látszik. a;nely a mennyből a földre szálló emberi alakot ábrázol. A mexikói archeológusok szerint a jade köves maszkkal eltemetett férfi a mayák papi fejedelme volt hajdanában. A mayák birodalma a Yukatán- félszigeten 700—1200 között virágzott. A spanyol hódítók elégették a mayák írástekercseit és tábláit, úgyhogy a fennmaradt csekély számú töredék alapján mind a mai napig sem sikerült a mayák hieroglif írásait tökéletesen megfejteni. Tanul a család A kiskőrösi áfész-nél a gyermeküket váró, és gyermekgondozási szabadságon levő asszonyokat rendszeresen bevonják a szakmai továbbképzésbe. Az idén több kismama fejezte be eredményesen a tanévet. Torgyik Pálné, Krimholcz Jánosné és Kutyifa Andrásáé a kihelyezett boltvezetői tanfolyamon, Farkas Antalné ruházati eladói szakon, Hős Nagy Ferencné pedig közgazdasági kiegészítő tagozaton tanult. A vendéglátó eladói szakon kitűnő eredményt ért ei Mucsai Istvánné, aki férjével együtt járt be hetente Kiskunhalasra. Lakásukban beszélgettünk az elmúlt évek eseményeiről. — A pályaválasztásnál milyen tényezők befolyásolták? — Az általános iskola elvégzésekor vendéglátóipari technikumba szerettem volna menni — emlékezik vissza a férj. — Családi ckok miatt nem kerülhettem a pesti iskolába, ezért választottam más szakmát, és a helybeli vegyesipari szövetkezetnél helyezkedtem el. Szerettem a munkámat, a munkahelyemet, de régi „szerelmemet” sem felejtettem, ismerőseim, barátaim is vendéglátósok közül kerültek ki, és rendszeresen dolgoztam a Kurta kocsmának elnevezett. 23-as vendéglőben. — Ebben az időben kapcsolódott össze az életünk — veszi át a szót a feleség. Pesti lány vagyok, édesapám műszerész, édesanyám a Centrál Vendéglátó Vállalat üzletvezetője. Szüleim irányítottak volna a vendéglátó pálya felé, de nekem akkor még nem volt kedvem hozzá. Az érettségi után adminisztrátorként helyezkedtem el édesanyámék vállalatánál. Egy családhoz jártunk ie Kiskőrösre, és itt ismerkedtem meg a férjemmel. — 1975 novemberében volt az esküvőnk — folytatja Mucsai István. — A szüleimnél laktunk évekig a tanyán, 1977-ben született Kriszti lányunk. A feleségem az egyszemélyes tanyai bolt vezetője volt a szülés előtt, és tavaly ősszel beiratkozott a vendéglátó eladói szakra. Nekem is kedvem támadt a továbbtanulásra. Az áfésztől 1200 forint tandíjhozzájárulásban részesültem, és a tankönyvekért csekély összeget kellett fizetni. Az első év után állást kaptam, majd megpályáztam a 15-ös presszó boltvezetői beosztását. Azóta ott dolgozom. Igyekszem megszerezni az ehhez szükséges gyakorlati tapasztalatokat és elméleti ismereteket. — Mit tesz ennek érdekében? — A gyakorlati munka mellett, szeptembertől ismét az iskolapadba ülünk, és vendéglátó üzletvezetői tanfolyamra járunk. A két év elteltével is lesz még mit tanulnunk. Gyakorló szülők va• Ritka pillanat: együtt a család. gyünk, hamarosan megszületik második gyermekünk. Feleségem három évig itthon marad. A háztartás, a gyerekek és a tanulás éppen elég elfoglaltságot ad számára. — Kriszti mit szólt a tankönyvekhez? — Dugdosni kellett előle, nehogy elszaggassa őket — nevetnek egyszerre. — Azt szeretné, ha csak vele foglalkoznánk. Meg kellett szerveznünk az időbeosztásunkat, életünket a két év alatt. Feleségem édesanyja mindig hétfőre kérte a szabad napját. Így eljöhetett vigyázni a kislányra, mikor mi délután kettőtől esti tízig iskolában voltunk. Máskor az én szüleimnél volt a kisgyerek, vizsgaidőszakban egy hétig is. A nővérem szintén elvállalta a felügyeletet, amikor tehette. Főleg esténként tudtunk tanulni, mert szórakozni ritkán járunk. B. I. Módosítják a húslisztüzem berendezéseit Szóban és levélben sok panasz érkezett szereksztőségünkhöz, a Baromfiipari Vállalat kecskeméti húslisztüzemének bűze miatt. Ziegner Nándor írja: „Az üzem rendszeresen bocsát ki undort keltő bűzt. mely a nyári kánikulában szinte elviselhetetlenné válik. Megszüntetése most már nem tűr halasztást, szeretnénk jó levegőjű környezetben élni.” Szabó Istvánné így panaszkodik: „A Hunyadivárosra zúduló bűzt csak az nem érzi, akinek nincs orra és gyomra. A gyermekeket nem lehet az erkélyre, a kertbe kivinni, a lakásokat szellőztetni. Sürgős intézkedést kérünk 1” ^ Felkerestem Csizmadia Istvánt, a Baromfiipari Vállalat igazgatóját, aki — amikor feltettem a húslisztüzem bűzére vonatkozó kérdést — behívatta Darula János termelési főmérnököt, és György József műszaki főmérnököt is. Mindhárman elmondták, hogy ismerik a panaszokat, hiszen a gyárba is sok levél érkezik az üzem által terjesztett bűz miatt. Maga az igazgató pedig rendszeresen felkeresi azokat a körzetekéi, ahová a kellemetlen szagok leginkább lecsapódnak. — Egy év óta valóságos harcot folytatunk a bűz megszüntetéséért — mondja Csizmadia István. — Az olasz De Vita céget köteleztük a garanciális hibák kijavítására. Szakembereink, a Baromfiipari Tröszt irányításával a legapróbb részletekig kidolgozták és megtanulták az üzemeltetési eljárásokat, amelyeket egyébként a berendezést szállító cég nem közölt. Jogi úton is tettünk lépéseket, pereltük a Gépipari Beruházási Vállalatot, de nem vártunk a hosszadalmasan elhúzódó eljárás befejezéséig. Egy sor műszaki intézkedést kezdeményeztünk, amelyekkel ritkítani tudtuk a bűzök kiáramlását. Ilyen intézkedés volt. hogy lehetőség szerint folyamatosan — műszakszünet nélkül — működtetjük a berendezéseket. Vagyis nem hagyjuk összegyűlni a belsőségeket, ugyanis a friss hulladék még nem áraszt bűzt. Növeltük a berendezések műszaki teljesítő képességét oly módon, hogy 50 százalékkal több kondenzátort szereltünk fel. Ezek lecsapatják a kellemetlen szagok nagy részét, mielőtt a levegőbe jutnának. Sajnos, mindez csak némileg csökkentette, de nem szüntette meg a környezetet szennyező bűzöket. Ezért gyárunk újítóit is felhívtuk további megoldások keresésére. Még többet remélünk azonban attól, hogy szakvéleményt kértünk a Kertészeti Egyetemtől, amelyet dr. Szabó Zoltán profesz- szor, az Élelmiszeripari Műveletek és Gépek tanszék vezetője készített el hosszas vizsgálódások után. Szabó professzor jó néhány hibára vonatkozó megállapításai közül a leglényegesebb: „A feldolgozási elv jó. de a beépített gépészeti egységek csak megfelelő módosítások után válnak alkalmassá. Változtatást főleg a levegőtisztító. szagtalanító részen kell eszközölni, s a szagokat a keletkezés helyén közömbösíteni. — Mikorra várhatja végül is a lakosság a bűz megszüntetését? — kérdeztem az igazgatótól. — A környezetvédelmi tárgyalást július 2-án tartottuk Szabó Zoltán professzor szakvéleménye alapján. Az általa adott javaslatok szerint dolgozunk jelenleg a hibák kijavításán. Szakembereket is küldtünk külföldi húslisztüze- mek működésének tanulmányozására. Részintézkedéseinktől és a szakvélemény alapján végrehajtott változtatásoktól nagyon sokat várok. — Mikor nyilatkozna ismét lapunknak arról, hogy a bűz megszüntetésére jelenleg folyó munkálatokat befejezték? — Szeptember közepén. Addig is azon fáradozunk, hogy folyamatosan. amint a munkálatokkal előbbre haladunk — egyre kevesebb kellemetlen szag jusson a környező lakótelepek levegőjébe. Nagy Ottó íSfSWSfíSíí Uborkaszezon A kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat telepein az idén 900 vagon savanyú uborkát készítenek. Több mint felét a szocialista országok vásárolják meg. Most először tőkés exportra van kilátásuk. A többi üzemrész minden nélkülözhető munkaerejét — az irodákban dolgozókat is — a savanyítóüzembe irányították, hogy a naponta beérkező több mint 25 vagon nyersáruból semmi ne vesszen kárba. (Pásztor Zoltán képriportja.) • Bal oldali képünkön: a jó minőségű uborkát a környék tsz-ci, zömmel a dusnoki Munkás-Paraszt és a fajszi Kék Duna termeli. • A csillogó tiszta üvegekbe először a kaprot teszik. • A többször mosott uborkát boszorkányos ügyességgel válogatják. • Minden üvegbe ugyanakkora súlyú zöldséget raknak. • Műszakonként 4 és fél ezer üvegre kell a zárószalagot felerősíteni. • Az alagút sterilizálóból megállás nélkül ömlik a kész savanyúság.
