Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-12 / 161. szám
1979. július 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Üdülőhelyeinken javult az ellátás Beszélgetés GerScs Istvánnal, a DUTIB titkárával A Duna—Tisza közi Intéző Bizottság elnöksége a napokban megtartott ülésén néhány fontos, a Bács-Kiskun megyei idegenforgalom fejlődésével kapcsolatos kérdésben foglalt állást. A testület, egyebek mellett, megállapította, hogy az elmúlt egy-másfél esztendőben tovább javultak a megye fogadási feltételei, a tájékoztatás és az üzletpropaganda, s az évek óta tartó csökkenéssel szemben 1979. első felében ismét növekedetf a bugaci vendégforgalom. A sikerek kovácsai között mindenütt ott találjuk a DUTIB, illetve al- és szakbizottságainak társadalmi munkásait. Ezért is kerestük meg kérdéseinkkel Geröcs Istvánt, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, az intéző bizottság titkárát. — Hallhatnánk pár adatot a tavalyi rekordforgalomról? — 1978-ban Bács Kiskun szálláshelyein 39 ezer külföldi 71 ezer éjszakát töltött el, ami 39 százalékkal több az előző évinél. Az összes vendégéjszaka 346 ezer volt. Három határátkelőnkön — Kelebiánál, Tompánál és Hercegszántónál — 1 millió 50 ezren léptek be az országba. 1977-ben ennél 440 ezerrel kevesebben, igaz, akkor a tompái átkelő még nem nyílt meg. A kilépők száma 51 százalékkal, azaz 300 ezerrel emelkedett. Tompán június 3-tól az év végéig 157 ezer ki-, és 185 ezer beutazót számoltak meg. Nemzetközi rendezvényeink látogatottsága a vártnál és szokásosnál nagyobb volt, s lényegesen meghaladta a megyei átlagot, hat kiemelt üdülőterületünk bolti és vendéglátó forgalma is. Egyetlen példa: a tőserdei negyedosztályú sátorozóhelyen 13 ezren aludtak a tavalyi szezonban. — Történt-e előrelépés a vendéglátás és a kommunális ellátás idegenforgalmi célú fejlesztésében? — Igen, mégpedig számottevő. A tompái határátkelővel egyidő- ben megnyílt a Határ csárda, Kalocsán elnyerte végső formáját a Barokk eszpresszó és kávéház, minden igényt kielégít a kiskunfélegyházi új Virág cukrászda, s minőségi változás következett be a Vadkerti-tónál nyaralók kiszolgálásában is. Tulajdonképpen Kunfehértó és Tass kivételével minden jelentős üdülőhelyünkön javult a színvonal. Kommunális eredményeink közül szót érdemel a Szelidi-tónál kiépített autóbuszforduló, a ti- szakécskei folyóparton az új játszótér, s a még készülő gyermekmedence, a kunfehértói villanyhálózat-bővítés, Lakitelek- Tőserdőben az út- és gépkocsi- parkoló-építés, a hajósi pincefalaiban a mélyfúrású kút. Nem nagy dolgok ezek, ám az adott településeken rendkívüli módon hiányoztak. — Melyik albizottság tevékenységét emelné ki? — Mindenütt sokrétű, lelkes és felelősségteljes munkát végeztek. Ha külön is dicsérni kell, akkor azt a Halason, Kiskőrösön, valamint a két járásban érdekelt, kiskunsági, illetve a kalocsai csoportnak címezem. A kiskunsági albizottság tagjai, az illetékes társadalmi, gazdasági vezetők társaságában a határátkelő megnyitása előtt többször végigjárták a Tompától Kiskőrösig vezető utat, megvizsgálva, milyen intézkedések történtek és kellenek még ahhoz, hogy a környék a lehető legjobban megfeleljen új funkciójának. Kezdeményezésükre és szervezésükkel a közelmúltban megjelent egy kétnyelvű, színes leporelló, ötvenezer példányban. Aktíváik folyamatosan ellenőrizték az üdülőtelepeknek az idényre való felkészülését, a DUTIB-támogatások célszerű fel- használását. stb. A kalocsaiak figyelme jórészt a város és a Szelidi-tó között oszlott meg. Ezenkívül 1978-ban komoly lépéseket tettek a hajósi pincesornak az idegenforgalomba való bevonására, továbbá a járás Petőfi-emlékhelyeinek népszerűsítésére. Tavaly a folklórfesztivál volt Kalocsa legrangosabb központi eseménye, de a turistákat vonzó tárlatok, a tájékozódást segítő térképek, s az ellátást javító korszerűsítések ugyancsak elismerést váltottak ki. Az albizottság és a városi tanács igényes prospektust adott közre és szép fotókiállításon mutatták EG Y KÓROS SZEMLÉLET OR VOSLÁSA Az ingatlanspekuláció változatai Több éves, vagy évtizedes emlékei nyomán egy-egy város utcáit járva, tágra nyílt szemmel néz körül a látogató. A régi épületek helyett itt is, ott is új, modern otthonokat talál. A csodálkozás persze csak pillanatnyi ideig tart, mert egy- egy utca, városrész átalakítása nem hogy rendhagyó eset, de hétköznapjaink megszokott, szerves, s hadd tegyük hozzá örömteli része. Nem kell hozzá magyarázat, hogy miért. A megváltozott körülmény részleteit azoknak a családoknak a tagjai tudnák élethűen és részleteiben is ecsetelni, akik a régi, komfort nélküli otthonukból új, kényelmes, igényeiket kielégítő lakásba költöztek. Az örömteli változás, persze nemcsak a családoknak emlékezetes, hanem a nagyobb közösségnek, az. egész településnek is, hiszen az éves, illetve a középtávú tervben meghatározott célok elérését jelzi. Az viszont már kevésbé örvendetes, hogy vannak, akik ezt a közhasznú társadalmi törekvést saját haszonszerzésükre próbálják kihasználni, ami sajnos, olykor sikerül is. Mégis hogyan? Az elmúlt években az ingatlan- spekuláció számos módjával lehetett Bács-Kiskun megye városaiban találkozni. Tizenötszörös haszonnal Évekkel ezelőtt Bács-Kiskun megyében Kiskunhalason lehetett tapasztalni talán a legkirívóbb eseteket. A szinte tömeges méreteket öltött spekuláció alapját az adta, hogy a 70-es évek elején Kiskunhalas két nagy területén, az Április 4. kertvárosban és a Kossuth II. lakótelepen történt ingatlankisajátítás. Az Április 4. kertváros gyenge ho- mokadoittságú, mezőgazdaságilag műveletlen terület volt néhány tanyával. Mint azt dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára elmondta, a kisajátítási döntés előtt néhány ezer forintért akár egy holdnyi .területet lehetett itt vásárolni. A kisajátítás elhatározása kiszivárgott, s 1973-74- ben nagyiméretű felvásárlási folyamat indult olyan célból, hogy a kisajátítás során a kártalanításnál jelentős haszonhoz jutnak majd, hiszen évekkel ezelőtt négyszögölenként mindössze 30— 40 forint volt a telkek ára, a kisajátításkor pedig ennek 10— 15-szőröse. Az államigazgatási szerv és a bíróság véleménye különbözött abban, hogy az Április 4. kertváros területét mezőgazdasági ingatlannak, vagy teleknek minősítsék. A bíróság teleknek minősítette ezt a területet, s ezért az árak jelentősen magasabbak voltak. >>Úgyis felemelik az összeget” A kisajátítási eljárásokat, a kártalanításokat, a kártalanítás felemelése iránt indított pereket érdemes jobban •szemügyre venni Kiskunhalason. Sok mindent takarnak a számok, a tények. Dr. Földvári Lajos, a városi tanács igazgatási osztályvezetője elmondta, hogy két évvel ezelőtt például 82 ingatlan vagy ingatlanrész került kisajátításra, s 25 ingatlan tulajdonosa indított pert többletkártalanításért. Az elmúlt évben már csökkent a perek száma, ugyanis 51 ingatlan, vagy ingatlanrész került kisajátításra, s hét ingatlantulajdonos kérte a kártalanítás felemelését. A bíróság szinte kivétel nélkül helyt adott a kártalanítás felemelése iránti kérelmeknek. Dr. Szabó Miklós véleménye szerint a városban általánossá vált az a szemlélet, hogy nem probléma, ha a tulajdonos megítélése szerint a szakértő kevés összegben állapítja meg a kártalanítást, mert a bíróság úgyis felemeli az összeget. Ezen feltétlenül változtatni kellene a jövőben. Ennek megelőzésére nemrég az ügyészség különböző intézkedéseket tett. A jelenleg épülő Park Áruház helyén az egyik ingatlan korábban állami ház volt, egy magánszemélytől vásárolta meg a tanács. Később eladták, s a beköltözés után 3—4 év múlva az áruház építése miatt a tanács kisajátította az áfész részére. A volt tulajdonos állami lakást nem fogadott el, pénzt kért egy új családi ház építésére. A Park Áruház helyén levő ingatlan vételára 340 ezer forint volt, de az egykori tulajdonosnak, mint bentlakónak 130 ezer forintot kellett kifizetni — hat évvel ezelőtt, tehát 1973-ban. 1977-ben a szakértők 710 ezer forintra értékelték az ingatlant. A kisajátítási eljárásból per lett, s a bíróság 500 ezer forintban állapította meg a kártalanítást. Ebben az esetben az volt a legnagyobb probléma, hogy a tanács annak idején eladta az épületet, amit nem lett volna szabad. A jövőben jobban oda kell figyelni az állami eladásokra. Érdemes megjegyezni, hogy a kisajátítások után a házak vételára ugrásszerűen emelkedik. Amikor például a Kossuth II. lakótelep területét kisajátították, s a volt tulajdonosok házakat akartak vásárolni, a belterületen levő Kard utcában az egyik ingatlan tulajdonosa 950 ezer forintért akarta eladni a házát, amit korábban félmillió forintra tartott. A felemelt összeggel természetesen nem kelt el az épület. A vételár felemelésének az is oka, hogy ha valakinek az ingatlanát kisajátítják, a 17 százalékos illetéket nem kell fizetnie, ezért az eladó a vételárba ezt is beszámítja. Szakértők és helyi viszonyok Dr. Szabó Miklós beszélgetésünk során a telekspekulációval és a kártalanítás felemelése iránt indított perekkel kapcsolatban kiemelte a szakértők nem megalapozott véleményét. Kiskunhalason jelenleg nincs ingatlanforgalmi szakértő, a kecskemétiek pedig nem ismerik a helyi viszonyokat, s a külterületen levő telkek és a belterületi telkek forgalmi értékeinek meghatározásánál alig tesznek különbséget. Kiskunfélegyházán is ez az egyik fő gond. Mint azt Sztano- jev András, a városi pártbizottság első titkára elmondta, a két évvel ezelőtt hatályba lépett kisajátítási jogszabály óta 19 kisajátítási eljárás indult, ebből 16 jogerősen befejeződött. A jogszabály hatályba lépése óta a kisajátítási határozat ellen négy pert indítottak, négy ingatlannal kapcsolatban. Ezekben a perekben tíz tulajdonos szerepelt felperesként. Eddig egyetlen eljárás sem fejeződött be jogerősen. Az eljárások elhúzódásának fő be Kalocsát és vidékét. Közreműködtek a Skálában megtartott kalocsai napok — mely szintén a tehetség reklámozását szolgálta — szervezésében. — Döntött az elnökség az Országos Idegenforgalmi Hivatal 1979-es támogatási keretének felosztásáról is. Hol és milyen beruházásokhoz járulnak hozzá? — Először is szabadjon megjegyeznem, hogy a DUTIB 1973 óta 14 millió forintot utalt ki idegenforgalmi célokra, mely ösz- szegek segítségével a jelentkezők együttvéve 36 millió forintos, nem kereskedelmi jellegű fejlesztést valósítottak meg. Az idén, úgy mint egy évvel ezelőtt, 1 millió 900 ezer forintot kaptunk az OIH-tól. Ezt a summát ötfelé_,,da- raboltuk”. A dunapataji tanács a Szelidi- tónál az űrgödrös vécéket vízöb- lítésessé alakítja át, stabilizál a tó körül egy földutat és fedett várót építtet az új autóbuszfordulóhoz. Ehhez félmillió forintot adunk. Ugyanennyi jut Lakiteleknek, a másfél millió forintos költséggel létesülő tőserdei parkolóhoz. Tiszakécskén, a buszvégállomáson várótermet építenek, Kiskunhalason az új 53-as útszakasz mentén gépkocsiparkolót alakítanak ki. Az előbbihez 300, az utóbbihoz 200 ezer forintos támogatást nyújtunk. A fennmaradó 400 ezer lorint Kalocsáé, ahol az I. István király út végén 800 ezer forintért egy húsz méter magas fénytornyot — Nicolas Schöffer alkotását — állítják fel. Így gazdálkodunk az idén e szerény összeggel — mondta végül Geröcs István. K. F. oka a szakértői késedelem. Ez egyrészt rossz hatással van a tulajdonosokra, akik érthetően mielőbb pénzhez akarnak jutni, de a kisajátítást kérőkre is, akik minél előbb birtokba szeretnék venni a kisajátított ingatlant. Különösen a kezdeti időszakban a szakértők nem rendelkeztek kellő tapasztalattal és sok kérdésben — például lakott, illetve beköltözhető érték, haszonélvezeti jog értéke — nem alakult ki egységes gyakorlat. A szakértői vélemények egy része sok esetben megfelelő indok nélkül az igen magas ingatlanárakat tükrözte. Ez sokszor nyerészkedésre adott alapot. Kiskunfélegyházán ,a kisajátítási ügyintézést lassította az a körülmény is, hogy csak egy ingatlanforgalmi szakértő van, aki általában későn adja le a véleményét. Indokolt lenne még egy szakértőt foglalkoztatni. Az orvoslás eszközei Dr. Hideg Ferencnek, a megyei bíróság elnökhelyettesének is az a véleménye, hogy nincs elegendő szakértő. A bíróság ezért előterjesztést tett új szakértők kijelölésére. Hét új szakértőre tettek javaslatot, az Igazságügyi Minisztérium engedélye szükséges a működésükhöz. Fontos lenne az is, hogy a jövőben az államigazgatási és az igazságügyi szakértők összehangoltabban dolgozzanak. Beszélgetésünk során dr. Hideg Ferenc elmondta, hogy megítélése szerint a kártalanítás felemelése iránt indított pereknél a bíróság azért ad helyt a kérelmeknek, mert a szakértők minimális összegben állapítják meg az ingatlanok értékét. A kisajátításról szóló 1978. évi 24-es számú törvényerejű rendelet szerint az ingatlan értékét a forgalmi érték és a kisajátítást megelőző öt éven belüli forgalmi érték figyelembevételével kell megállapítani, amelyhez fel kell deríteni az összehasonlító adatokat is. Ez a szakértők feladata, aminek gyakran nem tudnak megfelelően eleget tenni. A kisajátítási eljárásoknál a szakértők alaposabb munkát végezzenek s ezáltal meggyorsul, illetve rövidül az eljárás. A kártalanítás összegének jogerős megállapításánál pedig az szükséges, hogy a bíróságok a valós értéknek megfelelő kártalanítási ősz- szeget határozzanak meg. A kisajátítási eljárásokban a ká r ta la n í tások mega Ha pí tásán á l tapasztalt hibák, hiányosságok felszámolása, illetve kiküszöbölése indokolt a társadalmi és egyéni érdekek összehangolása, a városok további dinamikus fejlődése érdekében. Tárnái László A PÁRT ELKÖTELEZETT HARCOSA Hetvenöt éve született Rózsa Richárd Köztünk élő kortársai, harcostársai úgy emlegetik Rózsa Richárdot, mint a hivatásos kommunista forradalmár példaképét. Értelmiségi származása is segítette, hogy fiatalon megismerkedjék a kommunista tanokkal, s legyen általuk elkötelezettje a forradalom ügyének; kiemelkedő harcosa, majd hősi halottja a magyar munkásmozgalomnak. 75 évvel ezelőtt, 1904. július 12-én született Budapesten. Édesapja út-, vasút- és hídépítő mér- ' nők volt, aki fiainak, Richárdnak és Ferencnek egyaránt lehetőséget teremtett arra, hogy diplomás emberek lehessenek. Rózsa Ferencet, a Szabad Nép első szerkesztőjét, Rózsa Richárd vezette be az illegális munkába. Iskoláit Zágrábban, Kaposvá-. rótt és Budapesten végezte, érettségi után vegyészmérnöki oklevelet szerzett. (Egyidöben a Zene- művészeti Főiskolát is látogatta, ahol fuvolázni tanult.) Diplomája megszerzése után — 1924-ben — németországi, ausztriai tanulmányutat tett, hogy ismereteit és már addig megszerzett nyelvtudását is tovább gyarapítsa. Hazatérte után gyógyszerárugyárban dolgozott, s mint vegyész, tagja lett a Magántisztviselők Szövetsége vegyészeti szakosztályának. A szakosztály titkára ekkor Fürst Sándor volt, aki a nagy tudású, haladó nézeteket valló Rózsa Ri- chárdot rövid idő elteltével bevonta az illegális mozgalomba. 1926-ban felvették a KIMSZ-be. Mint a szociáldemokrata párt baloldali ellenzékének tagja széles körű ismeretségre és kitűnő tömegkapcsolatokra tett szert. Neve hamarosan ismertté lett a rendőrség előtt is, ezért 1921-ben, egy időre, vidékre távozott. Apja útépítési munkálatokat vezetett és Rózsa Richárd kubikusként dolgozott az építkezésen. Munka után előadásokat tartott a kubikusoknak, agitációs- és propagandatevékenységet folytatott. Miután visszatért Budapestre, az Üjlaki Téglagyár laboratóriumában vállalt állást, és illegális tevékenysége még jobban kiszélesedett. Röpiratokat írt, 1928-ban Nemes Dezsővel együtt szerkesztette és állította elő az Ifjú Proletár című kommunista lapot. Ekkor lett a K1MSZ központi titkárságának is tagja. 1929 februárjában 51 ifjúkommunista társával együtt letartóztatták. „Az előállítottak kihallgatása során minden eddigi tapasztalatot felülmúló konoksággal találkozunk” — jelentette róluk a rendőrség. Tárgyalásukra csak majdnem két év múlva, 1930 őszén került sor. Rózsa Richárdot három és fél évre ítélték. A börtönben nyelveket tanult, szakkönyveket olvasott, képezte magát. Szabadulása után ismét aktivan kapcsolódott be a mozgalmi munkába. A budapesti pártbizottság tagjaként Sallai és Fürst megmentése érdekében röpiratokat szerkesztett. A két kommunista vezető mártírhalála után, 1932 őszén ismét vidékre ment illegális pártmunkát végezni. A Kommunisták Magyarországi Pártja Parasztbizottságának lett a vezetője. Több mint három évig dolgozott az ag- rárproletariátus és a szegény parasztság között, szüntelenül szervezve, tanítva őket. A földmunkásmozgalom fellendülésében nagy szerepe volt. 1935-ben ismét letartóztatták. Egy ez időből keltezett rendőrségi jelentésben a következőket írták róla: „Rózsa Richárd. kommunista vezetőségi tag, aki tagadásával szemben minden valószínűség szerint a parasztság területi bizottságának a vezetője. Magas megbízatása mellett szól a nála talált különleges jelvény. Egy forgatható korong és az alatta levő lapon látszólag értelmetlen jelek, melyek a korong huzamosabb forgatása után a KMP betűit adják vissza tisztán. Továbbá a Rózsa birtokában talált könyvjegyzék, amely a kommunista világmozgalom nevezetesebb és értékesebb műveit tartalmazza, s amelyek jórészt a parasztkérdéssel foglalkoznak”. (1935. évi csendörségi jelentés, okt. 25.) Ismét három és fél évre ítélték ... 1939 nyarán szabadult a szegedi Csillag börtönből. A párt ekkor a Szovjetunióba küldte gyógyulni és tanulni, ahol egy tudományos kutatóintézet vegyészeként dolgozott 1942-ig. A német fasiszta támadás után önként jelentkezett a Vörös Hadseregbe, s ejtőernyős-rádiós kiképzést kapott. 1943-ban azt kérte, hogy küldjék haza Magyarországra illegális munkára, a fegyveres ellenállást szervezni. Lengyelországon keresztül akart hazajutni. 1943. június 2-án éjjel Varsó közelében ejtőernyő segítségével földet ért ugyan, de társa hasztalan kereste, nem talált rá. Rózsa Richárdnak nyoma veszett ... V. S. PRÓBAÜZEM ELŐTT... Bélapátfalván épül az ország negyedik korszerű cementgyára, melynek beruházási költsége mintegy nyolcmilliárd forint. A gyár a beruházás befejezése után, 1980. III. negyedévétől 1 millió 250 ezer tonna cementet fog előállítani. A cementmű egyes üzemrészeiben rövidesen megkezdődnek a próbaüzemelések. Már működik a kőszállító berendezés, amely a bányát köti össze az üzemmel és a napokban megkezdi a próbagyártást a nyersliszt- gyártó részleg is. • Szerelik az cgetökemencéket. (MTI-fotó)
