Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. július 10. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Több áru a lakosság számára * Tömegtakarmány-termelés • A Hesslon 760-as rendfelszedő és szecskázó géppel 24 óra alatt 20 hektárról takarítják be a rendre vágott lucernát. • A Stak Haand petrencéző géphez kapcsolt szállítóberendezéssel a kis szalmakazlakat fizikai munka nélkül tudják behordani a központi majorba. A lakosság életszínvonalának emelése a legfőbb stratégiai feladata a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjainak. A munkások és alkalmazottak reálbére, amely alapvető forrása a lakosság anyagi jólétének, 1970— 1977 között Bulgáriában 17, Magyarországon 27, Lengyelországban 50, Romániában 34, a Szovjetunióban 25, Csehszlovákiában 23 százalékkal nőtt. Növekedtek továbbá a társadalmi juttatások, amelyek általában a lakosság ösz- szes jövedelmének egyharmadát tették ki. A fogyasztási cikkek termelése (B csoport) ugyanebben az időszakban Bulgáriában 54, Magyar- országon 56, az NiDK-ban 45, Mongóliában 79, Lengyelországban 91, Romániában 107, a Szovjetunióban 49 és Csehszlovákiában 47 százalékkal növekedett. 1978-ban a KGST-országokban folytatódott a tartós fogyasztási cikkek gyártásának növekedése. Így például 3,9 millió magnetofont, 10,1 millió tv-készüléket, 5,4 millió porszívót és 8,9 millió hűtőgépet gyártottak. Számos KGST-országban a családok ellátottsága ezekkel a tartós fogyasztási cikkekkel elérte a telítettségi szintet. Például hűtőgépe az NDK-ban a családok 90 százalékának, Csehszlovákiában több mint 80 százalékának, mosógépe az NDK-ban 76, Csehszlovákjában 100 százalékának, televíziója az NDK-ban 84, Csehszlovákiában 95 százalékának, rádiókészüléke mindkét országban a családok 100 százalékának van. A fogyasztási cikkek gyártásának és a lakosság vásárlóerejének növekedésével párhuzamosan növekednek az igények a termékek választékával és minőségével, a kiszolgálás színvonalával szemben is. Az utóbbi években a KGST-országok ipara jelentősen javította a minőséget, de a kiváló minőségű termékekre támasztott igényeket még nem sikerült teljes mértékben kielégítenie. A KGGT-országak 1976-ban, a KGST 30. ülésszakán határozatot hoztak távlati együttműködési programok kidolgozására áz ipari fogyasztási cikkekkel való ellátás megjavítása érdekében. Az ipari eredetű fogyasztási cikkek gyártásának fejlesztésére a KGST-tagországok egyeztetett stratégiát dolgoztak ki, amely a szakosítás és a nemzetközi kooperáció elmélyítése, a tudomá- -nyos együttműködés hatékonyabbá tétele útján valósuthat meg. Az együttműködés főbb irányai öt alprogramban kerültek kidolgozásra. Az egyik alprogram a — Azon a napon, máig se feledem, ötvenen szorultunk össze a gyárkapunál, ötven éhes ember. De csak harminckettőig szólítottak bennünket — a többit majd legközelebb!... Ügy esett, hogy a kártyapakli létszámú csapattal ekkor, 1950 telén én is munkás lehettem Kecskeméten, a Lampart Zofnáncipari Műveknél. Hogy örült a kis csapatunk, amikor 1950. fagyos januárjában végre elkezdhetett dolgozni! A létünket mentette meg akkor ez a munkásfelvétel. Eleinte 5—6 forintot kaptunk egy órára, majd 52-ben és 53-ban mint olvasztárnak már hétötven volt az órabérem. . Az én időmben nagy tisztessége volt a munkának. Elkésni nem lehetett. A későn jövőre hamar lecsaptak. Reggel 7-re jártunk. Ha valaki 5 percet késett, a bé- lyegzőkártyájáit már nem lelte a helyén. Felvitték az üzemi bizottsághoz. Oda kellétt menni érte. Aztán vagy visszakapta, vagy sem. Jó iskola volt nekünk a gyár. Akik ott megmaradtunk, megedződtünk. Ott lettem én is kommunistává. Rakodóként kezdtem. Voltam öntő, dolgoztam a zoqnán- cozóban. Alkalmam adódott arra is, hogy munkástársaiimmal a vassal való kemény foglalatosság mellett hasznára legyek. Párt- és szakszervezeti bizalminak választottak, megtettek saijtófelelősnek és dekorációsnak, és vezettem politikai foglalkozásokat is. Közben persze magamat is képeztem. Addig-addig jártam a továbbképző tanfolyamokra, mígnem 1962textíliák — ruházati cikkek — és cipőkereslet teljesebb kielégítése érdekében előirányozza Bulgária és a Szovjetunió területén az érdekelt országok részvételével gyárak építését. Kibontakozik a nem szövött textíliák, a kiváló minőségű szőrmék és pamutszövetek, a műszálas anyagok gyártásának szakosítása és kooperációja. A könnyűipar nyersanyag- és alapanyag-ellátásának problémája minden országban felmerült. Éppen ezért a Szovjetunió területén előirányozták a gyapot termelésének növelését. Különösen nagy figyelmet szentelnek a. műszál- és szintetikus festékanyag- termelés növelésének és szakosításának. A műszálakkal kevert pamut-, selyem- és gyapjúanyagok lehetővé teszik a természetes nyersanyagok megtakarítását. Előirányozták a bútorok gyártásának és kölcsönös szállításának bővítését a szakosodás és kooperáció alapján. A Szovjetunóban az új bútoranyagok gyártására vállalatok építését ütemezték be. A textil-, kötszövő és konfekció-, bőr- és fcipő-, valamint búA KGST-országok ipari-gazdasági együttműködésében elsőrangúan fontos helyet foglal el az energiagazdálkodás összehangolása. Az együttműködés kezdete az ötvenes évekre nyúlik vissza, amikor is felismerték, hogy az energiaellátás a népgazdaság fejlesztésének alapvető kérdése. Hazánkban is az elmúlt évtizedekben az ipari beruházások harma- dát-negyedét fordították új energetikai létesítmények építésére. Mindig is a legdrágábbak az energetikai beruházások voltak. Felismerték, hogy csak a nemzetközi együttműködés széles körű kiépítése oldhatja meg a problémákat. Ezen belül központi helyet foglalt el a Szovjetunióval való kapcsolatok kiépítése, hiszen a Szovjetunió rendelkezik az energiahordozók hatalmas készleteivel, és a szovjet energetikai ágazat magas színvonalon áll. Energetikai termékekből — nyersolajból, szénből, kokszbó^ — a Szovjetunió ebben az évtizedben jelentősen növelte exportját a KGST-országokba. Ez időszakban csaknem ötszörösére növekszik a szovjet villamosenergia-export is. Jelenleg a KGST-országok olaj- és olajtermékimportjának 90 százalékát a Szovjetunió fedezi, villamos energiából ez az arány 75 ben művezetője lettem a- zománcozó üzemrésznek. No, hát így festett akkor egy átlagos munkáskarrier. Amit ehhez hozzá tudtam adni, azt már a második énemnek köszönhetem. Hobbija egymillió van az embernek. Halra pecázik, szélkakast fabrikál, fúr-farag ezerféléket. Én boldogult mázolómester édesapámtól a rajzkészséget és a színek szeretetét „örököltem”. Ezt „vittem be” magammal a gyárba, és sose haboztam, ha a munkája sorátn sós keksszel, és szódavízzel élő formázó, öntő, kiszolgáló segédmunkás és a nagy tudású mérnök összmunkáját érzékletesen szemléltethettem. „Hévízi elvtársi Kellene pár jó grafika. Néhány ábra, grafikon, kép pedig érthetőbbé, emberkö- zelibbé tenné az eredményeinket. Megcsinálja?” — így az Igazgató. Már hogyne csináltam volna. Elterveztem, hogyan lesz a legjobb. A grafikonok és az ábrák jól sikerültek. S a négy kép is. Az elsőn: amikor még kézzel lapátolták a homokot. A másodikon: kézzel önt egy munkás. A harmadik zománcozást, a negyedik meg egy automata gépsort ábrázol. Nem tagadom, tetszett a ZIM öt hazai gyárának termékexportjáról készült tablóm és az egy négyzetméteres ötágú csillag alapú újítójel'Vény is, vastag kartonra festve. (Melyik munkámon dolgoztam a legtovább? Hat-nyolc hónapig festetten! azt a nevezetes képet, amelyen Lenin kihirdette: „Minden hatalom a népé”. Ennek ugyan csak a fényképbeli mását toripar műszaki fejlesztése a gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítése, új technológiai berendezések, különösen a program- vezérlésű automata gépsorok gyártása és üzembeállítása útján valósul meg. E feladatok megoldásában jelentős szerep jut az egységesítésnek, a tipizálásnak és szabványosításnak. A tv-készülékek, magnetofonok, lemezjátszók, háztartási hűtőgépek gyártása a KGST-orszá- gokban már nagy méreteket öltött. Az alapvető probléma így ma mór nem annyira a termékek mennyisége, mint inkább a perspektivikus modellek kidolgozása, a szabványosítás, a tipizálás és egységesítés, különös tekintettel a szerkezeti részegységekre és alkatrészekre. Nagy figyelmet fordítanak a KGST-országokban a színes tv- készülékek alkatrészgyártásának kooperációs és szakosodási lehetőségeire. A magas műszaki színvonalat képviselő képmagnók és magnetofonok, televíziókamerák kidolgozásával és gyártásával kapcsolatosan a kutatási, kísérleti és tervezési együttműködés bővítése várható. százalékos, földgázból pedig a tagországok importigényeit szinte teljesen a Szovjetunió elégíti ki. Jelenleg határozott törekvés figyelhető meg a KGST-országok energiaszerkezetének megváltoztatására. Az évtized végéig például a leggyorsabban a szovjet villamósenergia-export növekszik. 1975-ben határozott úgy a KGST XXIX. ülésszaka, hogy több területen célprogramokat dolgozzanak ki, ezek közül kiemelkedő helyen szerepel az energetikai célprogram. A távlati energetikai együttműködés tervét mindenekelőtt a sokoldalúság jellemzi. A növekvő szükségletek kielégítésében az import biztosítása mellett fontos szerepet játszik az ésszerű energiafelhasználás és a meglevő energiaforrások fokozott kiaknázása. De a program széles körű közös fejlesztési munkát is előirányoz, melynek célja egyrészt a nyersanyag-feldolgozási technológiák, az energetikai berendezések korszerűsítése, másrészt a meglevő források ésszerűbb felhasználása. Az energiafelhasználási szerkezet megváltoztatásának jegyében széles körű atomerőmű-építési terv született, amelyet a tagországok atomerőmű-gépgyártási szakosodása alapoz meg. tudom megmutatni, mert az „eredetit” a munkásőrség megyei parancsnokságának ajándékoztam, de ha megfigyeli a fotót, csak Lenin alakja a változatlan, a többit — a munkásokat, a parasztokat, a katonákat — a mindennapi életből „vettem”. Hogy van-e, aki magára ismerhet a kép alapján? Meglehet. Gyárunk a kecskeméti Törekvés Tsz-szel a múltban gyümölcsöző kapcsolatot tartott fenn. Ebből az időből való az alábbi köszönőlevél: „Kedves Hévízi Elvtárs! Az ön által készített munkaverseny-tábla szövetkezetünk pártalapszer- vezetének, vezetőségének és minden egyes tagjának nagy tetszését nyerte meg. Ezúton mondunk köszönetét az elvtársnak áldozatkész munkájáért. Szmolenszki László elnök, Budai Ferenc párttitkár.’’ Szeretem a fiatalokat. De hát ki ne szeretné őket nálunk, a gyárban? A kecskeméti leninvá- rosi iskolásoknak vasjátékokat készítettünk, a klubjuk díszítésére grafikai munkát végeztem. Megleptem őket még egy 10 méter hosszú, 40 centiméter széles időszalaggal is; ezen az emberiség eddigi történetét ábrázoltam, az őskortól napjainkig. 1975-ben a ZIM-nél végzett negyedszázados munkámért és szakszervezeti tevékenységemért a SZOT a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntető jelvény ezüst fokozatát adományozta nekem. Itt őrzöm egy piros tokban. Ugyanilyen becses emlék számomra a XI. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben az első Termelési rendszer szervezésén fáradozik a kiskunfélegyházi Lenin Tsz, Több éve foglalkoztatja a gyepgiazdálkodást és a tömeg takarmány-termelést irányító szakembereket a homoktalajok gyepeinek gazdaságosabb, hatér konyább művelése, a termés fokozása. Céljuk az, hogy a nö\ vénytermesztés színvonalára emeljék, azzal azonos rangúvá tegyék a gyepgazdálkodást. Négyféle technológiát dolgoztak ki és alkalmaznak a szövetkezetben Pozsár Miklós növénytermesztési főágazatvezető irányításával. A megye 150 ezer hektárt elérő, í általában gyenge hozamú gyepein megvalósíthatók ezek a módszerek, s jelentősen növelhető a fűhozam. Kialakították a technológiát és az egész folyamat géprendszerét összeállították. Ennek elterjesztése Bács-Kiskun- ban, valamint a speciális adottságokhoz való adaptálás és a termesztéstől a felhasználásig terjedő szaktanácsadás lenne feladata a tervezett rendszernek. A Lenin Tsz-ben a 3100 hektár gyepterületnek több mint harmadrészét intenzíven művelik, s ennek eredménye — amely egyben a kidolgozott rendszertechnológia sikerét is jelzi —, hogy tavaly a hektáronkénti hozam szónaértékben kifejezve meghaladta a 100 mázsát, de az. úgynevezett rossz évjáratokban (az ideit ilyennek kell tekinteni) 60 —70 mázsa közötti a termés. Példát mutattak tehát, hogy a homoki gyepek hozamát meg lehet háromszorozni; gazdaságossá, ugyanakkor kiemelkedő jelentőségűvé tehető a gyepgazdálkodás. Ugyanis a széna és az egyéb módon tartósított fű jelenti a szövetkezetben az 5 ezer szarvasmarha éves tömegitakarmány-bázisát a siló mellett. Eddig kétezer tonna szénát takarítottak be, s az első kaszálással még nem is végeztek. A következő hetekben, hónapokban a terület egy részén, Kiskunhalas ipari üzemei az első félévben, 1978 hasonló időszakához képest, 16,6 százalékkal termeltek többet, a tervteíjesités ugyanakkor csak 99,8 százalékos volt. Leginkább a Gariz-MÁVAG helyi gyára szárnyalta túl az első félévi előirányzatot: 11,6 százalékkal. Befejező szakaszához érkezett a Ganzban folyó műszaki rekonstrukció első fele. Közben folyik a második szakasz előkészítése, mely a VI. ötéves tervidőhelyen végzett Alkotmány szocialista brigádunk oklevele. Ennek a brigádnak voltam egykor én is tagja. Közös sikerünkben együtt osztoztunk. Osztoztunk ... Igen, már csak múlt időben, mert megrokkant egészségem időnap előtt nyugdíjba kényszerített. ötvenhét évesen még dolgozhatnék, de a kétszer kiállott infarktus és a szívtágulás „megállj !”-t parancsolt. „Kedves Hévízi Elvtárs! Nyugállományba vonulása alkalmából sok szeretettel köszöntjük. Egyúttal köszönetét mondunk azért az önzetlen munkáért, amit a gyár politikai életében végzett. További életében jó erőt, egészséget kívánunk és kérjük, továbbra is vegyen részt pártszervezetünk munkájában. Kecskemét, 1978. január 19. Hajdú Kornél, pártvezetőségi titkár." Amint látja, nem írtak le. Nem helyeztek talonba abból a harminckettőből, aki akkor,- 1950 fagyos januárján átlépte a gyárkaput. Ezzel a „lappal”, ha a széle meg is gyűrődött kissé, még lea fű úgynevezett második növe- dékén tenyészüszőket és növendék szarvasmarhákat legeltetnek. Az állattenyésztő telepektől távol eső területről kora ősszel ismét gépekkel takarítják be a fű térszakban valósul meg. Az eredeti elképzelések szerint 3600 négyzetméter1 alapterületű csarnokot, szivattyúállomást és néhány kisegítő jellegű létesítményt építenek, valamint bővítik a gépparkot hat darab számjegyvezérlésű megmunkálógéppel és termelésbe állítanak egy megmunkáló központot is. Az üzemnek 1985-ben 460 millió forint termelési értéket kell előállítania. hét tenni. Nézzen jól körül a lakásomban! Réz domborművön szőlőfürtöt tartó leány. Itt egy pingvinpár mozáiklapon. Csak ha távolabbról nézi, úgy látja jól. Ezt a szobai asztalt pedig a hevítéskor tönkrement zománcból raktam ki mozaikszerűen. Munkáséveimből egy darabka emlék. Az anyag, amellyel bent ma is dolgoznak, amely bennünket, munkásokat is formált, nevelt... Most egy nyári kiállításra készülök. A munkásmozgalom jelesebb alakjainak képével megjelent bélyegekről nagyítást készítek. Mégpedig úgy, hogy balra a bélyeg, jobbra meg rajzban felnagyítva a történelmi személyek képe lesz látható. Negyven-ötven ilyen párosítást tervezek kiállításom anyagául. Leninnel, Dimit- rovval és Allendével már készen vagyok. A többi ezek után következik. Hobbiból csinálom ezt is, mint annyi mindent az eddigi életemben. Nekem sok ilyen hobbim volt, van és lesz is, Elmondta: Hévízi József nyugdíjas Lejegyezte: Kohl Antal mést. Jelentős a lucernatermesztés is a szövetkezetben. Természetesen ennek betakarításához a gyepterületeken alkalmazottakkal azonos gépeket használnak. Cs. I. Könnyűsze r kezet tel gyorsabban A mintegy másfél évtizede feltűnt könnyűszerkezetes építési mód világszerte véglegesen csatát nyert, nagykorúságának korszakába lépett. A kísérletek lefolytatása, az egyes rendszerek kialakítása, a tervezési metodika kidolgozása után sehol nem volt könnyű elfogadtatni az újfajta építési módot. A könnyűszerkezetes építés ugyanis valójában bonyolult, nagyobb szakértelmet és fejlettebb ipari kultúrát kívánó, jó együttműködést feltételező, és 25—30 százalékkal drágább, mintha ugyanazt az objektumot téglából, panelből, blokkokból építették volna. Van azonban néhány döntő momentum, ami mellette szól: az anyagmegtakarítás, a kisebb munkaerő-szükséglet, és a rövidebb kivitelezési idő. A könnyűszerkezetes építési munka értelmesebb, képzettebb szakembergárdát kíván. Ez megváltoztathatja a hagyományosan durva és nehéz építőipari munka társadalmi megítélését, a szerelője’ - legű tevékenység vonzóvá tehei a fiatalok számára az építőmur kát. A könnyűszerkezetes építé a mód mintegy négyszer gyorsabb valamennyi hagyományos technológiánál! Mire képes a Pirimet in? Dr. Ilija Belokonszki, a szófiai Katonaorvosi Akadémia rektorhelyettese húsz esztendős munkával új, eredeti gyógyszert hozott létre. Találmányát, a Piri- metint a bolgár onkológusok eredménnyel alkalmazzák. Milyen célokat szolgál az új bolgár gyógyszer? Ismert, hogy a rákos megbetegedések gyógyítására sikeresen használják a sugárterápiát. A kezelés azonban igen gyakran hányingerrel, alacsony vérnyomással, hányással, s általában rossz közérzettel is jár. Ilyenkor a beteg állapota rosszabbodik, s a kezelést abba kell hagyni. Ez pedig azt jelenti, hogy a daganat tovább növekszik. Nos, a Pirimetint ilyen esetekben alkalmazzák. Belo- konszki doktor új gyógyszere ugyanis megszünteti a sugárkezelés káros mellékhatásait, megnöveli a szervezet ellenállóképes- ségét, s a sugárkezelés tovább folytatódhat. A bolgár orvosok több más betegség ellen is használják a gyógyszert. Így például a Piri- metin megakadályozza az operációnak alávetett páciens hányását, alkalmazható mérgezések esetében, s a tengeribetegség ellen is. A bulgáriai alkalmazás már megkezdődött. Jelenleg több külföldi klinikán folynak a Piri- metin alkalmazásának kísérletei.' y.y.y.y.y.y.y.y.: Msm „Hévízi elvtársi Kellene pár jó grafika...” Összehangolt energiagazdálkodás Ganz-rekonstrukció Halason
