Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

\ Benei Sándor köszöntése Tegnap dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte 70. születésnapja alkalmából Be­nei Sándort, a megyei tanács számvizsgáló bizottságának elnö­két, az Alföldi Állami Pincegaz­daság nyugalmazott igazgatóját, s a testület nevében is tolmácsolta jókívánságait. A Forrás új száma A száz éve született Móricz Zsigmondra és Móra Ferencre emlékezik a Forrás szerkesztősé­ge a folyóirat júliusi számában. Jócsik Lajos a legnagyobb ma­gyar kritikai realistával a Kelet Népénél együtt töltött időket ele­veníti fel. Kántor Lajos, a „leg- móriczibb”, az önéletrajzi ihle­tésű Életem regényéről számol be. A szerző különösen a kép és gondolat egységét hangsúlyozza tanulmányában. Iványosi Szabó Tibor, a Bács-Kiskun megyei Le­véltárban fellelhető Móricz-leve- leket tekinti át. Kiskunfélegyháza halhatatlan szülöttéről Fazekas István ír A parasztábrázolás jelentősége a Móra-élétmű értékelésében cím­mel, s közreadja a Kiskunfélegy­házi Ipartestület Elnökségének címzett leveleit. A Móra-kutatás helyzetéről is érzékelteti vélemé­nyét Kőhegyi Mihály, amikor a „hallatlanul szorgalmas bibliográ­fus”, Lengyel András művét te­szi mérlegre. (A szegedi Egyetemi Könyvtár Móra-kéziratai). A Forrás legújabb száma ezen­kívül ‘Sinka István, Erdélyi Jó­zsef, Csorba Győző és Vészi End­re verseit közli. A júliusi beszél­getésben Varga Imre csehszlová­kiai magyar költő válaszol Gö- römbei András kérdéseire. Végh Antal maró szatírával jelentkezik Az aktíva címmel. Folytatódik Tarján Tamás és Reményi József Tamás „Forrázó” paródiasorozata — ez alkalommal Kiss Benedek, Kovács István verseiről és Dobat Péter prózájáról. A Való Világ szociografikus fo- gantatású rovata Sulyok Katalin (Nagyvárosban, idegenként) és Hatvani Dániel (Tanya és kultú­ra) című alkotásait nyújtja át. A Művészet rovatban pedig Sümegi György szól őszintén és megszív­lelendő tanulságokat levonva Kecskemét városképének történe­ti alakulásáról. A Krónika-soro­zatban Katona Imre a felföldi ma­gyar népcsoportok — a palócok, barkók, matyók — néprajzával foglalkozik. H. F. GYORSINTERJŰ A TÉVÉBEMUTATÓ ELŐTT „Nebántsvirágék” Kecskeméten Igaz, nagy a konkurrencia: szombaton este a Vihar Délen cí­mű amerikai filmmel egyidőben sugározza a televízió a második programjában H. Meilhac és A. Milhad darabját, a Nebántsvirá- got. De többen igaz lelkűkre fo­gadták Bács-Kiskun megyei isme­rőseim közül, hogy inkább a bo- hózatos operettet választják. A fordulatos, és nem minden pikan­téria nélküli cselekményen, s Her- vé zenéjén túl az is közrejátszik ebben, hogy a képernyőn látható kaposvári színészek közül öten a kecskeméti Katona József Színház társulatához szerződtek a követ­kező évadra. Réti Erika és Kiss Jenő főszerepeket játszik a jó ér­telemben vett könnyed, négyfel- vonásos műben. Egyáltalán nem túlzás a töb- többes szám használata, sőt! Réti Erika ugyanis egy személyben két, nem akármilyen személyt alakít: Denise de Flavignyt és Corinriát. — A szende szüzet és ellen­pontjaként a kissé buta, közönsé­ges színésznőt — pontosítja azon­nal a felsorolást. — Gothár Pé­ter rendezői leleménye volt ez a szerepazonosság. Mindenképp jó lehetőséget ad arra, hogy érzé­kelhetőbbé váljon: bizonyos hely­zetekben nincs végletes különbség a látszatra végletesen ellentétes jellemek közöt.t sem. Van egy je­lenet, amikor a színpad balolda­lán megyek ki, és tíz-tizenöt má­sodperc múlva már más paróká­ban, jobbról kell bejönni. Egy pillanatra én sem tudtam ekkor, hogy vajon Denise vagy Corinna vagyok. Szinte végig a színen játszom; énekelek és táncolok. A nagy lehetőséget említi első­ként Kiss Jenő is, hiszen annak idején Rátkai Mártont látta a kö­zönség Chateau Gibis. a félté­keny őrnagy alakjában. — Viszonylag fiatalon kaptam ezt a hálás feladatot — folytatja. ' — Hálás, mert a színpadon min­den szélsőséges jellem különleges lehetőséget nyújt a jó játékra. Az őrnagyom alkatában is ..tüskeha­jú és aranyfogú'’ ember. Felüdü­lés volt életre kelteni Gombrövicz Esküvőjének egész más fajsúlyú ® Kiss Jenő: „felüdülés volt életre kelteni”... • Bal oldali képünkön: Réti Eri­ka: „nincs végletes különbség”... (Tóth Sándor felvételei.) kancellárja, és Bulgakov Bíbor­szigetének az igazgatója között. A lazább hatású színjátszás per­sze nem jelent lazaságot a szín­padon. Inkább abszolút összefo­gottságra volt szükségem, s ez rendszerint be is jött a tapsban. Búcsúzóul még elmondják, hogy mindketten nagyon kíván­csiak a tévéfelvételre. Ök is most látják először magukat ebben a „nehéz, könnyű műfajú” darab­ban. Vagyis már választottak a Vihar Délen és a Nebántsvirág között. H. F. HA A TRAKTOR FELBORUL... Munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai Kevesebb a traktorok felboru­lásából eredő baleset a termelő- szövetkezetekben, jótékonyan érezteti hatását az a korábbi ren­delkezés, amely a vontatókra vé­dőkeret felszerelését írta elő. A lejtős talajokon és a kedvezőtlen domborzati viszonyok között a vontatók még mindig eléggé gyak­ran felbillennek, a védőkeretek azonban megvédik a traktorost a korábban nem ritkán halálos ki­menetelű sérülésektől — ezt ál­lapítja meg a TOT felmérése _ a tsz-ek balesetvédelmi helyzeté­ről. ) Korábban évente 35—40 trak­toros halálát okozta a traktor fel­borulása, s az elmúlt időszakban — a balesetvédelmi intézkedés nyomán — ebből a szempontból teljes biztonsággal dolgoznak a vontatók vezetői. A védőkeret azonban természetesen nem biz­tosíték az egyéb közlekedési bal­esetek ellen. Ezek továbbra is saj­nálatosan nagy számban szere­pelnek a tsz-ek baleseti statiszti­káiban. Egyetlen év alatt 72 jár­mű által okozott halálos üzemi baleset történt a gazdaságokban, ezekből 42 közúton következett be. A felmérés szerint a növényvé­dő szerektől és egyéb mérgektől eredő balesetek száma szintén csökkent az elmúlt időszakban. A korábbi években gyakran súlyos mérgezések történtek, s ezért ör­vendetes: annak ellenére: hogy többszörösére nőtt a mezőgazda­ságban a vegyszerfelhasználás, a balesetek száma a korábbinak tö­redékére csökkent. Mindez annak köszönhető, hogy a növényvédő szerek felhasználását szigorú elő­írások szabályozzák, és ezeket a dolgozók be is tartják. A TOT vizsgálata szerint a bal­esetek ötödét olyan dolgozók szen­vedik el. akik három hónapon be­lül kerültek a gazdaságba. Ez azt bizonyítja, hogy a kezdőket az ed­diginél jobban ki kell oktatni a helyes munkára és fel kell hívni figyelmüket a baleseti veszélyfor­rásokra. Az elmúlt években több mint ezer tsz-ben és 98 társulásnál ke­rült sor munkavédelmi ellenőrzés­re. Ennek nyomán közel ötszáz esetben hoztak határozatot a hiá­nyosságok megszüntetésére. (MTI) „SZÓLJANAK A BAJAIAK” Szemző Erzsébet estje A Sugovica-parti város közön­sége évek óta találkozhat onnan elszármazott művészekkel, írók­kal, tudósokkal, neves közéleti személyiségekkel a „Szóljanak a bajaiak” sorozatban. Ezúttal — szombaton este nyolc órai kezdettel — Szemző Erzsé­bet operaénekesnő lesz az ést vendége, aki jelenleg az NSZK- beli Koblenz városban él. A hangversenyt a Liszt Ferenc Ál­lami Zeneiskola kamaratermében tartják. Bevezetőt mond dr. Gasz- ner István, a Bajai Tanítóképző Főiskola igazgatója. CIKKÜNK NYOMÁN Kicserélik az utcanévtáblát Pontot az i-re! címmel jelent meg la­punk június 17—i számában írás, amely a kecskeméti Erdősi Imre utcában el­helyezett névtáblát kifogásolta. A cikk­re Hegyes Ferenc, a kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályának vezetője válaszolt. Leveléből az alábbiakat Idéz­zük: „A műszaki osztály a városban fo­lyamatosan felújíttatja az utcanévtáb­lákat. Több száz táblát kell kihelyezni, a régieket leszedni.. . Ebbe a munkába, sajnálatos módon, apró hiba csúszott, amelyet a cikk is szóvá tett. Nevezetesen az Erdősi Imre utcanévtáblából a vezetéknév végén az 1 betű lemaradt. A téves névtáblát az­óta — amint ezt tapasztalni ls lehetett — leszedettük; soron kívül intézkedtünk az új. és a nevet helyesen tartalmazó táblák beszerzésére.” A SZEGEDI ZENÉLŐ ÓRA • A július 21-től augusztus 20-ig tartó Szegedi Szabadtéri Játékok idején megszólaltatják a Dóm téri bábos zenélő órát. A képen „életre kelnek” a figurák. (MTI-fotó — Tóth Béla felvételei — KS.) A legveszélyesebb manőver Nemcsak a közlekedési szabá­lyok, de az élet bizonyítja, hogy a közúti közlekedésben a legve­szélyesebb művelet az előzés vég­rehajtása. Nem lehet ezen csodál­kozni, hiszen ennél a műveletnél kell a legtöbb feltételről — a szemben jövő, a mögöttes forga­lomról, a megelőzendő jármű se­bességéről, mellette levő távol­ságról — meggyőződni, s mind­ezek mellett figyelni kell a gya­logos forgalomra, a közúti jelzé­sekre, a saját jármű sebességére, az útviszonyokra, s lehetne sorol­ni tovább. Éppen az előzés ese­tében van szó a legtöbb tilalom- tó!, ezt szabályozza leginkább a KRESZ. Miért tartottuk szükségesnek mindezeket elmondani e cikk ele­jén? Egy megdöbbentő tragédia késztetett erre bennünket, amely egy család életének kioltásához vezetett. Az elmúlt vasárnap a történtekről már röviden tájékoz­tattuk olvasóinkat: az E—5-ös fő­útvonalon, Kiskunfélegyháza ha­tárában egy lakókocsit vontató csehszlovákiai személygépkocsi szabálytalan előzés miatt összeüt­között egy IFA-tehergépkocsival. Három ember, az apa — a gép­kocsivezető — az anya, s az egyik gyermek a helyszínen meghalt, míg a család negyedik tagja, égy 14 éves fiú életéért ma is küzde­nek az orvosok. A baleset után néhány nappal — a szakértői vé­lemény ismeretében — már le­tisztultán, világosabban bontako­zik ki a balesetet megelőző oso- mőr.vek láncolata. Nehéz ennek ellenére rekonstruálni minden egyes mozzanatot, ám ami mégis egyértelmű, az a gépkocsivezető felelőtlensége, vagy helyzetfelis­merésének hiánya. Mi is történt tulajdonképpen? Ha lakonikus rövidséggel akar­nánk válaszolni, idézhetnénk a KRESZ paragrafusát, mely sze­rint: „Előzni csak akkor szabad, ha az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy — fi­gyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége kö­zötti különbségre — az előzés a szemben jövő forgalmat nem za­varja.” Nos ebben az esetben az önmaga és családja tragédiáját okozó gépkocsivezető ez ellen a szabály ellen vétett. Ismételjük, fz a rövid, a száraz előírást tar­talmazó válasz. Ennél azonban sokkal több történt. A Skoda lakókocsit vontatott mintegy 90 kilométeres sebesség­gel. (Kétkerekű lakókocsiról lé­vén szó, külön fékkel nem volt ellátva.) A személygépkocsi hátsó gumiköpenyeinek futófelülete si­mára volt kopva. Ez már önma­gában is hozzájárult a balesethez, ugyanis a személyekkel terhelt, lakókocsit vontató, s nagy sebes­séggel közlekedő szerelvény fék­távolsága hosszabb volt minden­képpen, mint egy szóló személy- gépkocsié. Ez a lakókocsit vontató cseh­szlovák személyautó nem egye­dül, hanem konvojban közleke­dett, ugyanis mögötte még két szóló személygépkocsi haladt ha­sonló sebességgel. Feltehető, hogy a balesetet okozó személygépko­csi vezetője későn észlelte :iz <'!ot- te lassító gépkocsisort, s a rövid távolság miatt úgy döntött, hogy a fékezés helyett inkább az elő­HÍREK • HÍREK A DRÁGA KENYÉRNEKVALÓ ... A konibájnosok hosszú műszakokban a monstrum-gépük nyergében vívják a csatát a kenyérnekvaló lehető legkisebb szemveszteségü betakarításáért A búzát a tározóba szállítók — tisztelet a kivételeknek — meg szórják a sze­met, amit az aratók gondossága megmentett. Tessék végigmenni Kecske­méten, a Halasi úton — és nemcsak ott! —, a betonút mindkét szélét a szállítmányokból „lecsurgatott” búzaszeraek szegélyezik. (Aki a Halasi út menti hobbikertjéboi a földet nézve kocogna be a városba, a búzacsík el­vezeti a malomipar gabonatározójáig, sőt azon túl is!) Arra jártamkor azon tűnődtem: lehetséges, hogy a környéki családi házak­nál nem tartanak baromfit? Mert összesepregetve, tyúkok, csirkék elé téve is méltóbb helyen lenne, hasznosulna az oly drága kenyérnekvaló! —y — n naptar 1979. július 20.. péntek Névnap: Illés Napkelte: 4 óra 07 perc. Napnyugta: 19 óra 34 perc. Holdkelte: 1 óra 17 perc. Holdnyugta: 16 óra 26 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: július 18-án a középhőmérséklet 18,8 (az 50 éves át­lag 22,8), a legmagasabb hőmérséklet 23,8 Celsius-fok volt, a nap 12 órát sü­tött. Tegnap reggel 7 órakor 19,3, 13 órakor 28,6 Celsius-fokot mértek, • a reggeli legalacsonyabb hőmérséklet 13 Celsius-fok volt. — Négy kút szolgáltatja az ipa­ri és az ivóvizet Bácsalmáson. A’ kutakból nyert vízmennyiség el­éri a napi 2 ezer köbmétert is, amely jól kiépített, összesen 40 kilométer hosszú csőhálózaton jut el a fogyasztókhoz. — Bogyósgyümölcs-szüretelő gé­pet készítettek a Kertészeti Egye-, tem műszaki tanszékének irányí­tásával a tanintézet szakemberei.’ A négy kísérleti példány egyikét csütörtökön próbálták ki országos bemutató keretében a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tszri- bizliültetvényén. A HŐMÉRSÉKLET FOKOZATOSAN EMELKEDIK! Az elmúlt hét időjárása változa­tos volt az Alföld területén. Borult és derült idősza­kok váltogattak egymást, gyakran esett az eső, a zá­por, többfelé he­ves zivatarok h- voltak. Vasárnap Békéscsabán 21 mm csapadék hul­lott. A legalacso­nyabb hajnali hő­mérséklet eleinte l(). 13 később 16. 18 fok között volt. A kora délutáni órákban általában 22. 26 fok közti értéket mértek, pénteken 13-án azonban a déli országrészben a 30 fokot is elérte a hő­mérséklet. Az elkövetkezendő napokban válto­zékony lesz az időjárás, bár több nap­sütésre számíthatunk, mint az elmúlt héten; Futó záporok várhatók, eleinte csak néhány helyen, később sokfelé zivatar is lesz. A hőmérséklet csúcsértéke eleinte 20, 25 tok között, később 26, 31 fok közt várható. Az éjszakai legala­csonyabb hőmérséklet 10, 15 később 13, 18 fok között alakul. A hét elején a Kárpát-medence terü­letére az évszakhoz képest hűvösebb levegő áramlott be. ezért a heti közép- hőmérséklet 18—19 fok körül alakult, ami 1—2 fokkal kevesebb, mint a sok évi átlag. Szinte mindenütt legalább 10 mm volt a csapadék, de egy-két helyen — Nyír­egyháza, Békéscsaba térségében meg­haladta a 25 mm-t is. Az elkövetkező időszakban a nap­pali felmelegedés eleinte 22—27. majd 26—30 fok között várható, a hajnali le­hűlések 10—14 illetve 13—18 fok között lesznek. — A bajai Városi Tanács V. B. fel­hívja a város lakosságának figyelmét, hogy 1979. július 23-tól július 28-ig este 10 órától reggel 4 óráig Foszfotion tar­talmú permetezőszerrel szúnyogirtást végeztet a város zöldterületein. A szük­ségszerű munkához kérik a lakosság megértését. Felvilágosítást adnak a KÖJÁL-ok Mint arról korábban hírt ad­tunk, a csehszlovák egészségügyi hatóságok magyar partnereiket hivatalosan tájékoztatták, a Cseh Szocialista Köztársaság néhány körzetében vírusos hepatitisz (fer­tőző májgyulladás) járvány ala­kult ki, amely főként az iskolás­korú gyermekeket érinti. A Csehszlovákiába induló ma­gyar turisták, illetve a már ott tai tózkodek hozzátartozói továb­bi felvilágosításokat a budapesti KÖJÁL-nál, a 491-174-es telefon­számon illetve a megyei köz­egészségügyi és járványügyi állo­másokon kaphatnak. (MTI) zést választja. Tudjuk, hibás dön­tés volt a fék helyett a gázpedál­ra lépni, anélkül, hogy az előzés feltételének alapvető tételéről meggyőződött Jolna. A manőver, a terhelt szerelvény balra kor­mányzása, az út bal oldalának teljes igénybevétele csupán né­hány másodpercet vett igénybe, s abban a pillanatban már be is következett az ütközés. A 90 ki­lométeres sebességgel előző, s a mintegy 70 kilométeres sebesség­gel szembe érkező tehergépkocsi ütközése elkerülhetetlen volt. (Gyakorlatilag a Skoda 160 kilo­méteres sebességgel ütközött neki egy nagyobb tömegű járműnek.) A fizikai törvényszerűségek értel­mében a nagyobb súlyú, bár las­sabban haladó jármű ezért ugrott rá szinte a Skodára, s tolta maga előtt mintegy 30 méter hosszan ... A tragédia bekövetkezett, de sajnos, a családon segíteni már nem lehet. Ezt a péklát azok okulására idéztük fel, akik nap mint nap az országutakat járják, részt vesznek a forgalomban, s bizony nemegyszer felelőtlenül vállalkoznak e veszélyes manőver végrehajtására. Számtalan olyan előzéssel találkozunk, amely nem szabályos, sőt leggyakrabban élet- veszélyes, s csupán azért nem tör­ténik szerencsétlenség, mert a szemben jövő, vagy a megelőzött jármű vezetője vigyáz, E tragé­dia kapcsán érdemes elgondol­kozni: Szükséges-e a minden áron való előzés, a gyors előbbre jul;is, amikor azzal önmagunkat, vagy mások testi épségét, életét tesszük kockára? Gémes Gábor MŰSOR MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1979. JÚLIUS 20. Tanyaszínház műsora: Móra Ferenc: Csőszfogadás Diákfurfang (népi komédia) 19 óra, Kiskörös-Erdőtelek, kosárlabdapálya MOZI 1979. július 20.: KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4 és 7 órakor A VADNYUGAT HŐSKORA Dupla. 20 százalékkal felemelt helyárú! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Kétrészes, színes amerikai westernfilm KECSKEMÉT ARPÄD: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor ARANYVADÁSZOK 20 százalékkal felemelt helyárú! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Színes olasz filmvígjáték MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor A KERTÉSZKEDŐ MEG A VARÚR Színes magyar rajzfilm-összeállítás STÜDIÖMOZI: 8 órakor MEZTELEN DIPLOMATA Magyar filmvígjáték FILMMÚZEUM: 22 órakor á Városi Moziban EGY TÁL LENCSE Magyar film PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő ■ dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszlnger András igazgató Szerkesztőség. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-619, 12-516 (központi): 11-709. Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítö postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint. Készült a Petőfi Nyomdába* ofszet rotációs eljárással. Kecskemét, Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 065 HU ISSN 0133—235X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom