Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-21 / 169. szám

AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 169. szám Ára: 1,20 foriflt 1979. július 21. szombat Magyar-szovjet műszaki együttműködés Szovjet tudósok részvételével kerekasz tál-beszélgetésen emlé­keztek meg pénteken Moszkvá­ban a szovjet—magyar tudomá­nyos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. év­fordulójáról. A tanácskozáson, amelyet Gennagyij Alekszenko, a Szovjetunió tudományos és mű­szaki állami bizottságának el­nökhelyettese vezetett, az egyes tudományágak képviselői adtak számot a két ország közötti tu­dományos és műszaki kapcsola­tok három évtizedes fejlődésének eredményeiről. Jelenleg 58 szovjet miniszté­rium és főhatóság áll tudomá­nyos-műszáki téren kapcsolatban 15 magyar partnerintézménnyel. A két ország több mint 370 tu­dományos-kutató és tervező inté­zete működik közvetlenül együtt, 470 témában végeznek közös ku­tatásokat. Erőfeszítéseket tesznek a színesfémkohászat, az elektro­technika, a vegyipar, az energe­tika, a mezőgazdaság stb. problé­máinak közös megoldására. CSÖKKENT A BALESETEK MIATT KIESŐ MUNKANAPOK SZÁMA A megye táppénzstatisztikája A társadalombiztosítási kiadások sorában — a nyugdíj és a családi pótlék után — nagyságrendben a harmadik helyen áll a táppénz. Bács-Kiskunban a legfrissebb statisztikai ada­tok szerint az ezer lakos közül táppénzre jogosultak száma 317, szemben az országos 401-es átlaggal. Az elmaradás oka: a lakosság jelentős részét kitevő és csak üzemi baleset ese­tén kárpótolható mezőgazdasági szövetkezeti tagság. A SZOT Bács-Kiskun megyei Társadalombiztosítási Igazgató­ságának napokban kiadott jelen­tése szerint 1978-ban a megyében élő 180 ezer biztosítottnak átla­gosan 5,3 százaléka vette igénybe a táppénzes ellátást. Ez az arány­szám az előző évihez képest 4 ti­zeddel magasabb, míg az orszá­gos átlaghoz viszonyítva 5 tized­del alacsonyabb. Gottlieb József megyei igazgató ezzel kapcsolat­ban arról tájékoztatta szerkesz­tőségünket, hogy 1979-ben eddig minden hónapban kevesebben „mentek” betegszabadságra, mint tavaly. Ugyanígy lassan csökkenő tendenciát mutat a kiesett mun­kanapok száma. Érdekes, hogy Bács-Kiskunban 1978-ban — akárcsak az előző esz­tendőben, sőt az idén is — a ru­házati, a textil-, az élelmiszer- és a nyomdaipar adta a legtöbb táppénzes beteget és sérültet. El­fogadható magyarázat erre, hogy az üzemekben — a nyomda kivé­telével — szinte kizárólag nők dolgoznak, következésképp igen sűrűn előfordul a gyermekápolási távoliét és a veszélyeztetett ter­hesség. Ezenkívül a szóban for­gó foglalkozási ágakban sok a? apró munkahelyi baleset is. Ha a fenti gátló tényezők gyakoriságá­ra kell példát hozni, elsősorban a bajai Finomposztó és FÉKON Ruházati Vállalat „érdemel” em­lítést. Egyébként mihelyt valahol, va­lamelyik üzemben az átlagosnac magasabbra szökik a táppénzes mutató, az igazgatóság munka­társai rendkívüli egészségügyi fe­lülvizsgálatot tartanak, melynek célja, hogy fényt derítsenek a tö­meges megbetegedések előidézői­re, az újabb foglalkozási ártal­makra, s a munkavédelmi hiá-. nyosságokra, továbbá, hogy lelep­lezzék az esetleges visszaéléseket. Az elmúlt évben harminc, 1979- ben tizenhárom ilyen elemző vizsgálódásra került sor. (Ápri­lisban például a Kecskeméti Kon­zervgyár 232 „ágynak esett” dol­gozója közül a két héttel előbb meghirdetett felülvizsgálatig 152-en meggyógyultak!) Ugyancsak tavaly a megtérített, tánpénzes nanok száma kis híján elérte a 3 milliót Bács-Kiskun- ban. Ebből 46 ezret fizettek a vállalatok — a háromnapos, vagy annál róvidebb kényszerű iavollé- tek miatt. Kedvező tapasztalat, hogy nem lett több a rövid távú megbetegedés, mint volt 1976 előtt, amikor még a társadalom- biztosítás viselte ezeknek a költ­ségét is. És nem következett be a haromnaDos hiányzások tudatuk meghosszabbítása, s ily módon a fizetési kötelezettség elhárítása sem. Az viszont változatlan tény — s most már elgondolkodtató —, hogy a vállalatoknak nincs ele­gendő ellenőrük a táppénzcsalók, az egy-két napra lógók kiszűrésé­re. Pedig ezek az álbetegek a be­csületes dolgozók zsebére ügyes­kednek . . . Gottlieb József kommentálta a gyermekápolási táppénzes napo­kat számba vevő kimutatást is. Már tavaly csaknem 30 ezerrel többen vették igénybe ezt az el­látást. mint 1977-ben. az idén pe­dig. csupán az első negyedévben. 10 ezerrel „ugrott meg" a múlt év hasonló időszakában mért „ered­mény”. Ennek hátterében — ál­lítják az orvosok — a rengeteg rubeólás fültőmirigy-gyulladá- sos és vörhenyes megbetegedés húzódik. Különösen Kecskeméten kezeltek sok kisgyereket az év eleién ilven tünetekkel. örvendetes hír viszont, hogy az üzemi balesetek miatt kárba ve­szett tánoénzes munkanapok szá­ma szerény mértékben bár. de fo­kozatosan csökken Az országos pfing sz^’ínt ezer alkalmazásban áuó'-n 517. szőkébb hazánkban mindössze 443 jut. K. F. AZ ANDOK-EGYEZMÉNY ORSZÁGAI ELISMERTÉK AZ ÚJ KORMÁNYT Managua lakossága örömmel fogadta a győztes sandinista front csapatait Nicaragua tizennyolc tagú ideiglenes kormányának minisz­terei helyi idő szerint csütörtökön délután Managuába ér­keztek. Sandinista forrásokból közölték, hogy a Nemzeti Új­jáépítés kormánya — az öttagú szűkebb kabinet — átteszi székhelyét Leónból a fővárosba. Helyszíni jelentések szerint a Managuába bevonult győztes sandinista csapatokat a fővá­ros lakosai kitörő ujjongással fogadták. A legtöbb nemzeti gárdista megadta magát a sandinista egységnek, de a fővá­ros egyes körzeteiben még mindig voltak kisebb-nagyobb összecsapások. Sok gárdista polgári ruhába öltözve próbál menekülni; mások fegyverrel gépkocsikat és pénzt rabolnak a módosabb polgároktól. Állítólag a Nemzeti Gárda a politi­kai foglyokon kívül 200 köztörvényes bűnözőt is kiengedett a nicaraguai központi börtönből. A Radio Sandino nyoma­tékkai figyelmeztet arra, hogy a fosztogatókat és a rablókat keményen meg fogják büntetni. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint a diktatórikus rendszer megdöntéséért vívott harcok utolsó hét hetében csak­nem húszezren vesztették életü­ket. A kolumbiai külügyminiszter csütörtökön este Bogotában be­jelentette, hogy az Andok-egyez- mény országai — Kolumbia, Pe­ru, Ecuador, Bolívia és Venezue­la — hivatalosan elismerik a ni­caraguai ideiglenes kormányt. Guatemala kormánya de facto- elismerésben részesítette a nem­zeti újjáépítés kabinetjét, közöl­ve, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatai változatlanul fenn- maradnaik. Managuában nyilvánosságra hozták a nicaraguai ideiglenes kabinet teljes névsorát. A kor­mányban a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Frontot Tomas Borge Martinez, a front egyik alapítója képviseli kabinetminisz­teri rahgban. A honvédelmi mi­niszter posztját Bemjdino Larios ezredes tölti majd be. Öt néhány évvel ezelőtt kizárták a Nemzeti Gárdából egy, a diktátor elleni összeesküvésben való részvétele miatt. A „tizenkettesek csoport­jának” képviseletében négy poli­tikus kapott szerepet a kabinet­ben, köztük: Miguel d’Escoto lel­kész, aki a külügyminiszteri tár­cát kapja, és a centrista Joaquim Cuadra Chamorro is. A sandinis­ta Emesto Cardenal lelkész, ne­ves költő, kulturális miniszter lesz. A sandinista egységeknek csü­törtökön Managuában sikerült elfogniuk azt a két személyt, aki­ket Pedro Joaquin Chamorro új­ságíró, neves Somoza-ellenes po­litikus meggyilkolásával vádol­nak. A két korábban őrizetbe vett személyt, néhány napja sza­badon bocsátották annak az am­nesztiarendeletnek az értelmében, amelyet Francisco Urcuyo Malia- nos kérészéletű kormánya hozott. A két -gyilkossággal vádolt .sze­mély menekülni próbált Mana- guából, amikor a sandinisták el­fogták őket. Legújabb értesülések szerint a Nicaraguával való szolidaritási bizottság tagjai csütörtökön New Yorkban békésen elfoglalták a nicaraguai konzulátust és az or­szág ENSZ-képviseletének iro­dáit. A bizottság szóvivője beje­lentette, hogy a szervezet tagjai mindaddig a két épületben ma­radnak, amíg a nicaraguai Nem­zeti Újjáépítés kormányának megbízottai át nem veszik a kép­viseletek vezetését. Csütörtökön La Pazban beje­lentették, hogy Bolívia visszauta­sította Anastasio Somoza volt diktátor menedékjogadása iránti kérelmét. A múlt héten egyéb­ként Paraguay hivatalosan be­jelentette, hogy hajlandó mene­déket adni Somozának. Rornesh Chandra, a Béke-világ- tanács elnöke Bogotában interjút adott a TASZSZ tudósítójának és ebben felszólította Latin-Ameri- ka valamennyi kormányát, hogy ismerjék el a nemzeti újjáépítés ideiglenes kabinetjét. amely egyedüli törvényes képviselője a nicaraguai népnek. „Nicaraguai hazafiak győzelme újólag bebizonyította, hogy az Egyesült Államok már nem ké­pes rákényszeríteni akaratát a latin-amerikai népekre” — jelen­tette ki Carlos Calzadilla, a Cos­ta Rica-i képviselőház elnöke. A Folytatás a 2. oldalon. ELŐRELÉPÉS A CSEMEGEKUKORICA-NEMESÍTÉSBEN Országos tanácskozás Kecskeméten A csemegekukoricát Magyarországon már az 1930-as években termesztették a konyha­kertekben. A nagyüzemekben csak 1975-ben kezdtek vele foglalkozni amerikai tapaszta­latokra és hibridekre támaszkodva. Jelenleg ezer hektárra tehető nagyüzemi vetésterüle­te. Mivel termesztése és feldolgozása teljesen gépesíthető, a tartósítóipar érdeklődése is megnövekedett iránta, hiszen közismertek a csemegekukorica kiváló beltartalmi értékei. nevű fajtákat. Előzetes elismerés­ben részesült a kecskeméti SC 450 nevű hibrid. A jelenlegi fajtaszortiment majdnem kielégíti a friss fogyasz­tásra termesztők igényeit, bár Kecskeméten a Zöldségtermesz­tési Kutató Intézetben 1972-ben kezdődött el a csemegekukorica nemesítése, azzal a céllal, hogy friss, fogyasztásra alkalmas, kü­lönböző tenyészidejű hibrideket állítsanak elő. A későbbiek so­rán már a nagyüzemi termesztés­re alkalmas az ipar minőségi igé­nyeit kielégítő, egyszeres keresz­tezések előállítására törekedtek. A munka eredményeként állami elismerésben részesítették 1975- ben a kecskeméti fehér csemege, tavaly pedig a kecskeméti sárga SC 300, a kecskeméti sárga SC 500 • Nyáron a keresztezésben a kecskeméti Katona József Gimnázium diákjai segítenek a kísérleti parcellákon. (Tóth Sándor felvételei.) • Ezt már lehet főzni — mutatja Balassi Katalin, tudományos ügyintéző. hiányzik egy, a július közepén tör­hető fajta. Ezt a hiányt próbál­ják megszüntetni és ezért már két éve országos fajtakísérletben szerepel egy kecskeméti szinte­tikus fajtajelölt. A konzervipar minőségi igé­nyeit, sajnos, nem elégíti ki kel­lő mértékben egyik felsorolt faj­ta sem. Ezért most az intézet ne- mesítői, élükön dr. Dániel Lajos­sal, a téma felelősével, sürgető feladatnak tartják a tartósítóipar igényét minden tekintetben kielé­gítő, nagyüzemi termesztésre al­kalmas, egyszeres keresztezések előállítását. E cél elérésére ame­rikai hibridekkel kísérleteznek. A kétszázötven keresztezés közül 2— 3 hibrid látszik megfelelőnek. A csemegekukoricán kívül a pattogtatni való tengerivel is fog­lalkozik az intézet. Ennek vetés- területei jelenleg hazánkban mintegy 500 hektár, amelyből 380 hektár a nagyüzemi termesztés. A nemesítési munka eredmé­nyeként az idén a kecskeméti jól pattogó SC és a kecskeméti bő­termő SC kapott állami elisme­rést. Átlagos termésük 40 mázsa hektáronként. Tenyészidejűk rö- videbb a szegedi fajtáénál. To­vábbi cél a tenyészidő csökken­tése. a termőképesség és a pattog- tatási térfogatgyarapodás foko­zása. Mindezekről tanácskoztak teg­nap Kecskeméten a Zöldségter­mesztési Kutató Intézetben. Az intézet Nemesítési, Fajtafenntar­tási és Vetőmagtermesztési Taná­csa hívta össze a megbeszélést, melybe bevonták a gyakorlatban dolgozó szakembereket, vagyis el­jöttek a csemegekukorica-termesz- - téssel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemek, a konzerv- és a hű­tőipar képviselői is. A megjelen­teket dr. Hodossi Sándor, az in­tézet főigazgató-helyettese kö­szöntötte, majd dr. Dániel Lajos tartott beszámolót a csemegeku­korica-nemesítés egyes módsze­reiről. amelyet több szakelőadás követett. Ezután a tanácskozás résztve­vői megtekintették a tenyészker- teket. A kísérletezés mintegy. 4 ezer parcellán történik. K. S. Tavasztól őszig madárdaltól hangos a császártöltési park­erdő. A gazdag növényvilágú, festői környezetben évtizede­ken keresztül majálist, júniá- list, iskolai ünnepélyt rendez­tek. Szabad idejükben, ma­napság, ismét nagyon szívesen keresik fel ezt a ligetet a csá­szártöltésiek. Különösen az­óta, hogy a helyi általános is­kola tanárai, diákjai vették pártfogásukba a kiserdőt. Nincs szeméttenger, papir­és konzervdoboz-halmaz, fá­hoz csapott sörösüveg. Taná­raik irányításával madáretető­ket állítottak fel a diákok, és mesterséges odúkat szereltek a fákra, hogy védettebb helyen fészkelhessenek a káros rova­rokat irtó énekesmadarak. Ha kedvező az időjárás, a tanév ideje alatt, rendszerint a kör­nyezetismereti órákat is itt tartják az általános iskolások. Az egész parkerdőn meglát­szik a aondoskodás, a közös érdek felismeréséből fakadó természetvédelem, örvendetes, hogy ennek a tiszteletremél­tó akciónak épp a helyi ál­talános iskola a kezdeménye­zője Császártöltésen. Hiszen az oktatási intézmény azzal, hogy a tanuló ifjúságot a ter­mészetvédelemre, a környezet szeretetére neveli, az egész közösség számára hasznos mozaalmat indított el, amely, ha követőkre talál, túljuthat Császártöltés határán és sok­kal nqgyobb körzetben érez­tetheti kedvező hatását. Rendkívül nagy szükség van ugyanis erre. Épp a Császár- töltéssel szomszédos települé­sen, egyesek szemet vetettek az igen értékes faállományú, és hasonlóan a császártöltési­hez, ott is közjóléti célokat szolgálni tudó kiserdőre. Az egész Alföldön ritka, 38 méter magasra nőtt szürkenyáras, tölgyes-foltos erdőben a maj­dani nevelési központ diákjai ismerkedhetnének a szép kör­nyezettel, a Duna—Tisza-közi Homokhátság különleges nö­vényvilágával. E jobb sorsra érdemes kiserdőt most a kiir­tás veszélye fenyegeti. Sajnos, nem ez az egyetlen. Remél­hető, hogy mégis felülkereke­dik az egyéni vagy a csoport- érdekeken. az egész közösség érdeke, és sikerül megakadá­lyozni az erdőpusztítást. Mert igen nagy szerepet ját­■■■BEMMBnniHin szanak az erdők a vízgazdál­kodásban, a talajvédelemben, az oxigéntermelésben, általá­ban az emberi környezet vé­delmében. Világszerte növek­szik az erdők jelentősége az egészségvédelemben, az üdü­lésben. A vadgazdálkodás is elképzelhetetlen erdő nélkül. Amikor néhány éve Kecske­méten országos ünnepséget rendeztek abból az alkalom­ból, hogy a felszabadulástól 1975-ig Bács-Kiskun megyében ültettek el legtöbb fát erdősí­tésre, környezetszépítésre, köz­jóléti célokra, az ország egy- milliomodik hektárjának szá­mító kiserdőt a megyeszékhely legújabb városrészének szom­szédságában telepítették. Akik kijelölték ezt a helyet, azokat az a szándék vezette, hogy a parkerdő védelmet nyújtson az uralkodó széljárás ellen az épülő új megyei kórház és a széchenyivárosi lakótelep szá­mára. Ezenkívül az ottani la­kosok pihenését, felüdülését is elősegíti majd a parkerdő. Aki a közjóiét érdekében fáradozik Bács-Kiskun megyé­ben, és nagyon sokan vannak ilyenek, az hasonló célokat tűz maga elé. Nem engedhető meg, hogy természeti értéke­inket, fáradságos munkával, anyagi áldozatokkal évtizede­ken át gyűjtött nemzeti va­gyonúnkat némelyek meggon­dolatlanul elherdálják. K. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom