Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-20 / 168. szám
1979. július 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Egy húsboltnak is lehet jó híre Kell-e nagyobb dicséret egy szaküzletnek, mint hogy reggeltől estig kifogyhatatlan a vevőkből, akik szinte sohasem távoznak onnan üres kézzel? Szerintem nem kell. Mégis fokozható az elismerés, ha mindehhez hozzátesz- szük: kisvárosi húsboltról van szó, s igényes vásárlóközönségről. Az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat félig önkiszolgáló rendszerű kereskedelmi egysége 1975. szeptemberében nyílt meg Kiskunfélegyházán, a Kossuth Lajos utcán. Akkor heten, havonta egymillió forint körüli árumennyiséget forgalmaztak, mostanában tíz dolgozó közreműködésével ennek dupláját is eléri a bevétel. A számok mögött azonban az is megbújik, hogy szép lassan kinőtték helyüket, az üzlet áteresztőképessége kicsi, gyakori a sorban állás, a tumultus ... Szeretjük a hasunkat — szól a közhelyszámba menő megállapítás. Valamilyen húsétel nélkül hovatovább el sem tudjuk képzelni asztalunkat. És akkor, végre, van egy hentesbolt. ahol még hétvégeken, sőt, ünnepek előtt is 25—30-féle sertés- és marhaszármazék, s ugyanennyi töltelékáru illetve -készítmény közül válogathat a kedves fogyasztó ... Nemes Ferenc üzletvezető, aki 1968-ban végzett húsipari szakmunkásként. s akit 1975-ben úgy hívtak ide a Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalattól, hogy össze is szedhette leendő munkatársait, halk szavú, mosolygós ember. Mozdulatai nyugodtak, energikusak. Az eladótér, és a bontó közötti szűk folyosóra nyíló egyszemélyes irodafülkében találunk menedéket rövidre fogott eszmecserénkhöz. — Kizárólag a félegyházi vágóhíd szállít önöknek? — Igen. Nálunk bevált az egycsatornás ellátás és hiszem: így jár jól mindenki. Az üzem a kisebb tételeket is azonnal értékesíteni tudja, nekünk nincsenek beszerzési nehézségeink, mert hétfő kivételével naponta érkezik friss áru, általában mindenféle, a lakosságot meg tényleg bőséges választék várja. — Ez igaz. Olyannyira, hogy tudomásom szerint, a környező községekből, sőt a megyeszékhelyről és Csongrádról, Szentesről is sokan látogatják az áruházat. — Valóban. Mi is ismerünk ilyen'kuncsaftokat. Vannak aztán átutazók és rendszeresen visszatérő pestiek, szegediek. Elég gyorsan terjed a hírünk. A kiküldetésben lévők például — megbízás alapján — kilószámra viszik a májat, a velőt, a borjúhúst s más ínyencségeket. Hogy mást ne mondjak: húsvétkor tíz mázsa pecsenyebárányt adtunk el. Egyedül itt vágtak az országban, óriási keletje volt. Ugyanúgy a körömnek és a sonkának is. Szóval az a tény, hogy jóformán sohasem kell üres vitrinnel és széttárt kezekkel fogadni a vásárlókat, jóleső érzéssel tölt el és — túlzás nélkül állíthatom — lelkiismeretesebb munkára ösztönöz valamennyiünket. — Találni a városban BÉK- húsboltokat is, sokkal szerényebb kínálattal... — Ök több .vállalattal, szövetkezettel állnak kapcsolatban, következésképp körülményesebben jutnak az áruhoz. A másik különbség, úgy érzem, a hozzáállás. Mintha nem volnának eléggé ve- vőcentrikusak. Tudom, mert hét évig közelebbről is tapasztalhattam ezt a szemléletet. A BÉK- üzletben zárás előtt fél órával már csak két húsdarab lóg a szögön, a többit, ha van is, elrámolták, fel is takarítottak és készülődnek hazafelé. Hát nálunk ez is alapvetően másképp megy. Kollégáim bérének 50 százalékát a forgalom utáni jutalom teszi ki... — Sült kolbásszal és hurkával is foglalkoznak. A rend. a higiénia, az áru tárolása-tálalása mégis mindenkor példás.:. — Magunk takarítunk, naponta többször is, és nem szabad elfelejteni, hogy üzletünk tulajdonképpen egy óriási kirakat. Tágas hűtőkamrában s három hosszú hűtőpulton tudjuk elhelyezni a húsféleségeket és a felvágottakat. A legmodernebb daráló-, szeletelőgépek segítik munkánkat, a pontos kiszolgálást pedig fényskálás elektromos mérlegek garantálják. K. F. PÁLMOXOSTORA, KELETI FÉXY TSZ Dohányföldön műhelyben, istállóban Bontovics Gáspár kerületvezetőt kísértük el rövid ellenőrző körútra s tájékoztatót kértünk a jelenlegi munkákról. — Termelőszövetkezetünk 7300 hektár t^'ületen gazdálkodik — mondta a kerületvezető. — Ezer tagunk van. közülük 550-en vesznek részt a közös munkában. Gépparkunk jelenleg 56 erőgépből és szinte megszámlálhatatlan munkagépből áll. Húsztagú szerelőgárda gondoskodik a javításról s tevékenységüket dicséri, hogy munkacsúcsok idején kevés az álló gép. Az idén 345 hektáron termeltünk konzervborsót, ennek már befejeztük a betakarítását. Tizenhárom kombájnunk járja a gabonaföldeket, ha az időjárás kedvező lesz, július 25-re ezek a gépek befejezik az idei szezont. Három nagy teljesítményű traktorunk tarlóhántást végez. Ugyancsak három Balthes speciális dohányművelő kombájnunk dolgozik a ' 05 hektáros területen, ahol már „„egkezdődött a dohánylevelek szedése. Jelentős munkánk, a 380 hektár lucerna harmadik kaszálása is a befejezés felé közeledik. 9 Az egyik dohánytáblában Tímár Vincét kaptuk lencsevégre, amint az egyik Balthes-konibájn- nal permetezte a szépen fejlett növényeket. 9 Jobb oldali képünkön: Balogh Vilmos, a 800 kisborjú egyik gondozója munka közben. (Opauszky László felvételei.) A dohányföldek meglátogatása után az intervenciós borjúnevelőtelep mellett vezetett el az utunk. — A közelmúltban vásárolta termelőszövetkezetünk az itt gondozott 800 kisborjút, amelyek egy része majd tenyésztésbe, más része pedig hízóba kerül — mondta a kerületvezető. O. L. • \ műhelyben Bagi János szerelő egy lueerna- betakaritó gép javításival foglalatoskodik. FEJLETTSÉGÜNK — FOGYASZTÁSUNK (1.) Lépések, váltakozó ritmusban Minden termelő fogyasztó, de nem minden fogyasztó termelő, hiszen a kiskorúak, a tanulmányaikat végzők, a megérdemelt nyugdíjakat élvezők népes csoportjaitól még, vagy már nem várhatja el a társadalom, járuljanak hozzá a fölosztható javak előállításához, gyarapításához. A termelőknek tehát nemcsak önmaguk szükségleteire kell tekintenél lenniük, hanem bizonyos többletek létrehozásával a társadalom egészének szükségleteire is, ami azonban nem a belátási készségen múlik. A fogyasztás elsődleges meghatározója a termelőerők fejlettsége Folyamatos átalakulás Szárazon hangzó megállapítás az előbbi, de terveinkben, tetteinkben meg nem kerülhető igazság. Akkor is az, ha tények serege késztetne vitára, hiszen ... Hiszen például tavaly 5,4 millió magyar állampolgár látogatott külföldre, majdnem kereken kétmillióval több, mint 1975-ben. Ha futja rá —, s az adatok szerint telik rá —, miért ne utazzon az, akinek ezt diktálja a kedve? Külföldre menni: divat. Divat is. Mint reprezentatív vizsgálatok föltárták, a külföldre nem először utazó magyar. turisták között viszonylag jelentős arányt képviselnek azok, akik nem rendelkeznek önálló lakással, akik háztartásának géDesítettsége alacsony fokú stb., azaz akiknek a turis- taútnál lennének fontosabb szükségleteik. Népes azoknak az objektív tényezőknek a csoportja, amelyek — lényegében automatizmusként hatva — a lakosság fogyasztását döntő mértékben befolyásolják. Ilyen elem egyebek között az ún. infrastruktúra — a háttérágazatok — fejlettsége, a foglalkoztatás szeikezete adott területrészen. Mivel ezek folyamatosan változó jellemzők, a lakosság fogyasztásának összetétele is folyamatosan módosul, éppen ezért — a mindenkori reális ítélkezés érdekében — külön kell választani az átmeneti jegyeket és a tartós irányzatokat. Az előbb említett, nagy összefüggéseket hordozó tényezőkön túl ugyanis a fogyasztás módját olyan, ún. mikroelemek is alakítják, mint az eltartottak száma a családban, a jövedelmi színvonal, a lakásviszonyok, a település jellege, a kulturális igény, a különféle szolgáltatások hozzáférhetősége stb. Fogyasztásunk váltakozó ritmusában fontos szerepe van tehát az adott körülmények között megszerezhető és felhasználható javaknak, mert hiszen a kisközségben .élőnek lehetnek a nagyvárosban lakóval azonos igényei, szükségletei, de azok azonos kielégítésére nincs módja. Ezért megtörténhet — szándékosan a végletet mutatva fel illusztrációként —, az ilyen helyen élő család szabad rendelkezésű jövedelmét — mert mások is ezt tették — vagyonba kerülő kerítés építtetésére fordítja ,.. A működési költségek Természetes gyakorlata minden fogyasztónak, s a fogyasztás alapegységének, a háztartásnak, hogy a szükségleteket rangsorolja, ám ez a rangsor gyakran téves, nem a valós igényekre, hanem másoknál látott fogyasztási mintára alapozódik. Majdnem két évtizede, 1960-ban ezer lakosra mindössze 3,8 darab villamos hűtőszekrény jutott. A gazdasági fejlődés tömegáruvá tette ezt a cikket, előállítása, megvásárlása egyaránt tömegesen lehetséges; ma 270 darab az ezer lakosra számított állomány. Ami a hűtőszekrény esetében természetes folyamat, az nem okvetlen helyénvaló a gépkocsiknál. A gazdasági fejlődés növelésének üteme, az emberi jólét fejlesztése nem különálló feladatok, hanem szoros egységet alkotnak; a mindenkori körülményeknek megfelelően kell azokat értelmezni. Ma már közhely: a világgazdasági változások a magyar népgazdaság működési feltételeit, fejlődési lehetőségeit megnehezítik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az előbbi hármas feladat, viszonyrendszerének alakításában, azaz most a gazdasági egyensúly kap elsőbbséget, erre a következtetésre vezetett a jelenlegi körülményeknek megfelelő értelmezés. Nem árt emlékeztetni rá: a fogyasztás egyenletes és folyamatos fejlődése a felhalmozás rendkívüli ingadozása közepette ment végbe a legutóbbi két évtizedben, a feszültségeket azonban — szemben az ötvenes évek gyakorlatával — nem a lakossági életkörülmények rovásara^ enyhítettük, számoltuk fel. Az ilyesfajta lehetőségek azonban végesek. tehát bekövetkezik az a ha- tárállapot, amikor a gazdasági fejlettség holnapja érdekében a fogyasztás némely szerkezeti elemén változtatni kell, mert ezek a korrekciók olyan folyamatok elindítói lehetnek, amelyek hosz- szabb távon a gazdasági fejlettség magasabb szintjéhez, s vele a fogyasztás gazdagabb lehetőségeihez vezetnek el. L. G. (Következik: Kétszer közepes.) PANORÁMA Munkában a „Prenomit” A bolgár gyártmányú „Prenomit” gép 1976-ban mutatkozott be egy kiállításon és azóta a textilipari szakemberek figyelmének középpontjába került. Nem véletlenül. Az eddig használt orsók könnyen elszakították a textilszálakat, termelékenységük is alacsony volt. Geor- gi Mitov új találmánya, az üreges orsó viszont mindkét problémát kiküszöböli. A gép könnyen kezelhető, illetve automatikusan is működtethető. Sikerességét máris számos nemzetközi kiállításon elnyert kitüntetés jelzi. Ami még fontosabb: Bulgáriában már termelésbe i,s állították, s a szakemberek véleménye szerint a gép műszaki teljesítménye kiváló. (Szófia-press—KS) Halászok a sivatagban A közép-ázsiai köztársaság, Türkménia területének nagy része sivatag. Földművelése csaknem teljes egészében az Arai-tóba ömlő Amu-Darjához kapcsolódik. A folyó, valamint a Kara- Kum-csatorna mindkét partja mentén kenek zöldellnek, gyapot- ültetvények, gumós gyümölcsök, szőlők virulnak. Egy meglehetősen rendkívüli sivatagi foglalkozás — a haltenyésztés — az öntözésnek köszönheti létezését. A sivatagi haltenyésztés egyik jó példája a Sza- rikumis-tó, amely 20 éve még nem létezett. öntözés után a mezőkről a sós vizet alagcsöveken a művelt zónától távolabbra, a sivatagba vezetik. Korábban az volt a vélemény,' hogy ebben a vízben a hal nem él meg. Az öntözési szakemberek azonban három széles csatornán az összegyűjtött öntözővizet a nagy befogadóképességű S/arikamis horpadásba vezették, és 13 év alatt egy több mint 2 ezer négyzetkilométer vízfelületű és 70 méter mély tavat alakítottak ki. A tengerből és az AmuDarjából hamarosan halrajok indultak az új tóba; tőponty, fogas, harcsa, márna stb. Szarikamisban csupán néhány éve foglalkoznak halgazdálkodással. Az elmúlt szezonból 700 tonna halat fogtak ki. Szarikamis ma már csak egy az utóbbi 20 évben keletkezett új tavak közül. Az 1000 kilométer hosszú Kara- Kum-csatoi na mentén haltenyésztő gazdaságok és ivadéknevelő telepek létesülnek. A Kara-Kum-csatorna hatalmas program a sivatag hasznosításában. A Szovjetunió egyik legkisebb népességű köztársaságának számító Türkménia egyedül nem tudta volna ezt megvalósítani, ezért e munkákat központi alapokból finaszírozták, Szarikamist a vándormadarak is megkedvelték. Ott, ahol nemrég csupán „a sivatag krokodilja” — a hatalmas varangyik — volt található, most egzotikus pelikánok és rózsaszínű flamingók ütöttek tanyát. Margarita Dmitrijeva (APN—KS) A FA EKÉKTŐL A TRAKTORIG Egy élet gyűjteménye „A gyűjtőszenvedély valóban érdekes kedvtelés, ha úgy akarják, emberi gyengeség, ami ha nem létezne, akkor igen sok érdekes és értékes tárgy elveszett volna” — vallja a j lengyel Václav Mok resky, aki önmaga is eev rendkívül figyelemreméltó gyűjte- ménv tulajdonosa. Archívuma, amelyet még apja és nagyapja kezdett felépíteni, ;» mezőgazdasággal foglalkozik, s talán mindent magába foglal. ami e tárgykörrel kapcsolatos. .A gyűjtemény magvát körülbelül ezernyolcszáz mezőgazdasági könyv és folyóirat képezi, köztük néhány példány címlapján az 1850-es évszám látható. Nagy kincs az az ötezer fénykép is, amely a mezőgazdaság fejlődésének különböző időszakát mutatja. A szekrényekben, polcokon és dobozokban összesen körülbelül tizennyolc- ezer dokumentum lapul, s bármelyiket vesszük is kezünkbe, érdekes olvasmánynak bizonyul. Megtaláljuk a gyűjteményben kétszáz szántó alkalmatosság ábráját, a kampós faekétől a mai nagy teljesítményű ekékig, a hazai és külföldi gyártmányú traktorokig. Megismerkedhetünk az aratási munkálatok dokumentumaival is. Érdekesek a mesterséges csirke• Václav Mokresky levéltáros gyűjteményében mintegy 18 ezer dokumentumot őriz. keltetés fejlődéséről, a gépi fejés- ről és a tehenek mesterséges megtermékenyítéséről szóló cikkek és képek. Gazdag anyag foglalkozik a lótenyésztés történetével, és mai helyzetével. Václav Mokresky hetvenegy éves korában is hű maradt gyűjtőszenvedélyéhez: gyűjteményét ma is napról napra új darabokkal gazdagítja. (Orbis—KS) • F.gy érdekes felvétel: tizenhét lovas fogat egy kocsihajtóversenyen. (Fotó: Orbis - KS.) Mitov mérnök a „Prenomit” textilgéppel.