Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

1979. július 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Egy húsboltnak is lehet jó híre Kell-e nagyobb dicséret egy szaküzletnek, mint hogy reggeltől estig kifogyhatatlan a vevőkből, akik szinte sohasem távoznak onnan üres kézzel? Szerintem nem kell. Mégis fokozható az el­ismerés, ha mindehhez hozzátesz- szük: kisvárosi húsboltról van szó, s igényes vásárlóközönség­ről. Az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat félig önkiszolgáló rend­szerű kereskedelmi egysége 1975. szeptemberében nyílt meg Kis­kunfélegyházán, a Kossuth Lajos utcán. Akkor heten, havonta egy­millió forint körüli árumennyisé­get forgalmaztak, mostanában tíz dolgozó közreműködésével ennek dupláját is eléri a bevétel. A szá­mok mögött azonban az is meg­bújik, hogy szép lassan kinőtték helyüket, az üzlet áteresztőképes­sége kicsi, gyakori a sorban állás, a tumultus ... Szeretjük a hasunkat — szól a közhelyszámba menő megállapí­tás. Valamilyen húsétel nélkül hovatovább el sem tudjuk kép­zelni asztalunkat. És akkor, vég­re, van egy hentesbolt. ahol még hétvégeken, sőt, ünnepek előtt is 25—30-féle sertés- és marhaszár­mazék, s ugyanennyi töltelékáru illetve -készítmény közül válogat­hat a kedves fogyasztó ... Nemes Ferenc üzletvezető, aki 1968-ban végzett húsipari szak­munkásként. s akit 1975-ben úgy hívtak ide a Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat­tól, hogy össze is szedhette leendő munkatársait, halk szavú, mosoly­gós ember. Mozdulatai nyugodtak, energikusak. Az eladótér, és a bontó közötti szűk folyosóra nyíló egyszemélyes irodafülkében talá­lunk menedéket rövidre fogott eszmecserénkhöz. — Kizárólag a félegyházi vágó­híd szállít önöknek? — Igen. Nálunk bevált az egy­csatornás ellátás és hiszem: így jár jól mindenki. Az üzem a ki­sebb tételeket is azonnal értéke­síteni tudja, nekünk nincsenek beszerzési nehézségeink, mert hétfő kivételével naponta érkezik friss áru, általában mindenféle, a lakosságot meg tényleg bőséges választék várja. — Ez igaz. Olyannyira, hogy tudomásom szerint, a környező községekből, sőt a megyeszékhely­ről és Csongrádról, Szentesről is sokan látogatják az áruházat. — Valóban. Mi is ismerünk ilyen'kuncsaftokat. Vannak aztán átutazók és rendszeresen vissza­térő pestiek, szegediek. Elég gyor­san terjed a hírünk. A kikülde­tésben lévők például — megbízás alapján — kilószámra viszik a májat, a velőt, a borjúhúst s más ínyencségeket. Hogy mást ne mondjak: húsvétkor tíz mázsa pe­csenyebárányt adtunk el. Egyedül itt vágtak az országban, óriási keletje volt. Ugyanúgy a köröm­nek és a sonkának is. Szóval az a tény, hogy jóformán sohasem kell üres vitrinnel és széttárt kezekkel fogadni a vásárlókat, jóleső ér­zéssel tölt el és — túlzás nélkül állíthatom — lelkiismeretesebb munkára ösztönöz valamennyiün­ket. — Találni a városban BÉK- húsboltokat is, sokkal szerényebb kínálattal... — Ök több .vállalattal, szövet­kezettel állnak kapcsolatban, kö­vetkezésképp körülményesebben jutnak az áruhoz. A másik kü­lönbség, úgy érzem, a hozzáállás. Mintha nem volnának eléggé ve- vőcentrikusak. Tudom, mert hét évig közelebbről is tapasztalhat­tam ezt a szemléletet. A BÉK- üzletben zárás előtt fél órával már csak két húsdarab lóg a szö­gön, a többit, ha van is, elrá­molták, fel is takarítottak és ké­szülődnek hazafelé. Hát nálunk ez is alapvetően másképp megy. Kollégáim bérének 50 százalékát a forgalom utáni jutalom teszi ki... — Sült kolbásszal és hurkával is foglalkoznak. A rend. a higié­nia, az áru tárolása-tálalása még­is mindenkor példás.:. — Magunk takarítunk, naponta többször is, és nem szabad elfe­lejteni, hogy üzletünk tulajdon­képpen egy óriási kirakat. Tágas hűtőkamrában s három hosszú hűtőpulton tudjuk elhelyezni a húsféleségeket és a felvágottakat. A legmodernebb daráló-, szeletelő­gépek segítik munkánkat, a pon­tos kiszolgálást pedig fényskálás elektromos mérlegek garantálják. K. F. PÁLMOXOSTORA, KELETI FÉXY TSZ Dohányföldön műhelyben, istállóban Bontovics Gáspár kerületveze­tőt kísértük el rövid ellenőrző körútra s tájékoztatót kértünk a jelenlegi munkákról. — Termelőszövetkezetünk 7300 hektár t^'ületen gazdálkodik — mondta a kerületvezető. — Ezer tagunk van. közülük 550-en vesz­nek részt a közös munkában. Gép­parkunk jelenleg 56 erőgépből és szinte megszámlálhatatlan mun­kagépből áll. Húsztagú szerelő­gárda gondoskodik a javításról s tevékenységüket dicséri, hogy munkacsúcsok idején kevés az álló gép. Az idén 345 hektáron termel­tünk konzervborsót, ennek már befejeztük a betakarítását. Tizen­három kombájnunk járja a gabo­naföldeket, ha az időjárás kedve­ző lesz, július 25-re ezek a gépek befejezik az idei szezont. Három nagy teljesítményű traktorunk tarlóhántást végez. Ugyancsak három Balthes speciális dohány­művelő kombájnunk dolgozik a ' 05 hektáros területen, ahol már „„egkezdődött a dohánylevelek szedése. Jelentős munkánk, a 380 hektár lucerna harmadik kaszálá­sa is a befejezés felé közeledik. 9 Az egyik dohánytáblában Tí­már Vincét kaptuk lencsevégre, amint az egyik Balthes-konibájn- nal permetezte a szépen fejlett növényeket. 9 Jobb oldali képünkön: Balogh Vilmos, a 800 kisborjú egyik gon­dozója munka közben. (Opauszky László felvételei.) A dohányföldek meglátogatása után az intervenciós borjúnevelő­telep mellett vezetett el az utunk. — A közelmúltban vásárolta termelőszövetkezetünk az itt gon­dozott 800 kisborjút, amelyek egy része majd tenyésztésbe, más ré­sze pedig hízóba kerül — mondta a kerületvezető. O. L. • \ műhelyben Bagi János szerelő egy lueerna- betakaritó gép javításival foglalatoskodik. FEJLETTSÉGÜNK — FOGYASZTÁSUNK (1.) Lépések, váltakozó ritmusban Minden termelő fogyasztó, de nem minden fogyasztó termelő, hiszen a kiskorúak, a tanulmá­nyaikat végzők, a megérdemelt nyugdíjakat élvezők népes cso­portjaitól még, vagy már nem várhatja el a társadalom, járul­janak hozzá a fölosztható javak előállításához, gyarapításához. A termelőknek tehát nemcsak ön­maguk szükségleteire kell tekin­tenél lenniük, hanem bizonyos többletek létrehozásával a társa­dalom egészének szükségleteire is, ami azonban nem a belátási kész­ségen múlik. A fogyasztás elsőd­leges meghatározója a termelő­erők fejlettsége Folyamatos átalakulás Szárazon hangzó megállapítás az előbbi, de terveinkben, tet­teinkben meg nem kerülhető igaz­ság. Akkor is az, ha tények sere­ge késztetne vitára, hiszen ... Hi­szen például tavaly 5,4 millió ma­gyar állampolgár látogatott kül­földre, majdnem kereken kétmil­lióval több, mint 1975-ben. Ha futja rá —, s az adatok szerint telik rá —, miért ne utazzon az, akinek ezt diktálja a kedve? Kül­földre menni: divat. Divat is. Mint reprezentatív vizsgálatok föltár­ták, a külföldre nem először uta­zó magyar. turisták között vi­szonylag jelentős arányt képvi­selnek azok, akik nem rendelkez­nek önálló lakással, akik háztar­tásának géDesítettsége alacsony fokú stb., azaz akiknek a turis- taútnál lennének fontosabb szük­ségleteik. Népes azoknak az objektív té­nyezőknek a csoportja, amelyek — lényegében automatizmusként hatva — a lakosság fogyasztását döntő mértékben befolyásolják. Ilyen elem egyebek között az ún. infrastruktúra — a háttérágazatok — fejlettsége, a foglalkoztatás szeikezete adott területrészen. Mivel ezek folyamatosan változó jellemzők, a lakosság fogyasztá­sának összetétele is folyamato­san módosul, éppen ezért — a mindenkori reális ítélkezés érde­kében — külön kell választani az átmeneti jegyeket és a tartós irányzatokat. Az előbb említett, nagy összefüggéseket hordozó té­nyezőkön túl ugyanis a fogyasztás módját olyan, ún. mikroelemek is alakítják, mint az eltartottak száma a családban, a jövedelmi színvonal, a lakásviszonyok, a te­lepülés jellege, a kulturális igény, a különféle szolgáltatások hozzá­férhetősége stb. Fogyasztásunk váltakozó ritmu­sában fontos szerepe van tehát az adott körülmények között meg­szerezhető és felhasználható ja­vaknak, mert hiszen a kisközség­ben .élőnek lehetnek a nagyváros­ban lakóval azonos igényei, szük­ségletei, de azok azonos kielégíté­sére nincs módja. Ezért megtör­ténhet — szándékosan a végletet mutatva fel illusztrációként —, az ilyen helyen élő család szabad rendelkezésű jövedelmét — mert mások is ezt tették — vagyonba kerülő kerítés építtetésére for­dítja ,.. A működési költségek Természetes gyakorlata minden fogyasztónak, s a fogyasztás alap­egységének, a háztartásnak, hogy a szükségleteket rangsorolja, ám ez a rangsor gyakran téves, nem a valós igényekre, hanem má­soknál látott fogyasztási mintára alapozódik. Majdnem két évtize­de, 1960-ban ezer lakosra mind­össze 3,8 darab villamos hűtő­szekrény jutott. A gazdasági fej­lődés tömegáruvá tette ezt a cik­ket, előállítása, megvásárlása egy­aránt tömegesen lehetséges; ma 270 darab az ezer lakosra számí­tott állomány. Ami a hűtőszek­rény esetében természetes folya­mat, az nem okvetlen helyénvaló a gépkocsiknál. A gazdasági fejlődés növelésé­nek üteme, az emberi jólét fej­lesztése nem különálló feladatok, hanem szoros egységet alkotnak; a mindenkori körülményeknek megfelelően kell azokat értelmez­ni. Ma már közhely: a világgaz­dasági változások a magyar nép­gazdaság működési feltételeit, fej­lődési lehetőségeit megnehezítik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az előbbi hármas feladat, viszonyrendszerének alakításá­ban, azaz most a gazdasági egyen­súly kap elsőbbséget, erre a kö­vetkeztetésre vezetett a jelenlegi körülményeknek megfelelő ér­telmezés. Nem árt emlékeztetni rá: a fogyasztás egyenletes és fo­lyamatos fejlődése a felhalmozás rendkívüli ingadozása közepette ment végbe a legutóbbi két évti­zedben, a feszültségeket azonban — szemben az ötvenes évek gya­korlatával — nem a lakossági életkörülmények rovásara^ enyhí­tettük, számoltuk fel. Az ilyes­fajta lehetőségek azonban vége­sek. tehát bekövetkezik az a ha- tárállapot, amikor a gazdasági fejlettség holnapja érdekében a fogyasztás némely szerkezeti ele­mén változtatni kell, mert ezek a korrekciók olyan folyamatok elindítói lehetnek, amelyek hosz- szabb távon a gazdasági fejlett­ség magasabb szintjéhez, s vele a fogyasztás gazdagabb lehetősé­geihez vezetnek el. L. G. (Következik: Kétszer közepes.) PANORÁMA Munkában a „Prenomit” A bolgár gyártmá­nyú „Prenomit” gép 1976-ban mutatkozott be egy kiállításon és azóta a textilipari szakemberek figyel­mének középpontjá­ba került. Nem véletlenül. Az eddig használt orsók könnyen elszakítot­ták a textilszálakat, termelékenységük is alacsony volt. Geor- gi Mitov új találmá­nya, az üreges orsó viszont mindkét problémát kiküszöbö­li. A gép könnyen kezelhető, illetve au­tomatikusan is mű­ködtethető. Sikeres­ségét máris számos nemzetközi kiállítá­son elnyert kitünte­tés jelzi. Ami még fontosabb: Bulgáriá­ban már termelésbe i,s állították, s a szak­emberek véleménye szerint a gép mű­szaki teljesítménye kiváló. (Szófia-press—KS) Halászok a sivatagban A közép-ázsiai köztársaság, Türkménia területének nagy ré­sze sivatag. Földművelése csak­nem teljes egészében az Arai-tó­ba ömlő Amu-Darjához kapcsoló­dik. A folyó, valamint a Kara- Kum-csatorna mindkét partja mentén kenek zöldellnek, gyapot- ültetvények, gumós gyümölcsök, szőlők virulnak. Egy meglehetősen rendkívüli sivatagi foglalkozás — a halte­nyésztés — az öntözésnek köszön­heti létezését. A sivatagi halte­nyésztés egyik jó példája a Sza- rikumis-tó, amely 20 éve még nem létezett. öntözés után a mezőkről a sós vizet alagcsöveken a művelt zó­nától távolabbra, a sivatagba ve­zetik. Korábban az volt a véle­mény,' hogy ebben a vízben a hal nem él meg. Az öntözési szakem­berek azonban három széles csa­tornán az összegyűjtött öntöző­vizet a nagy befogadóképességű S/arikamis horpadásba vezették, és 13 év alatt egy több mint 2 ezer négyzetkilométer vízfelületű és 70 méter mély tavat alakítot­tak ki. A tengerből és az Amu­Darjából hamarosan halrajok in­dultak az új tóba; tőponty, fogas, harcsa, márna stb. Szarikamisban csupán néhány éve foglalkoznak halgazdálkodás­sal. Az elmúlt szezonból 700 ton­na halat fogtak ki. Szarikamis ma már csak egy az utóbbi 20 évben keletkezett új tavak közül. Az 1000 kilométer hosszú Kara- Kum-csatoi na mentén haltenyész­tő gazdaságok és ivadéknevelő telepek létesülnek. A Kara-Kum-csatorna hatalmas program a sivatag hasznosításá­ban. A Szovjetunió egyik legki­sebb népességű köztársaságának számító Türkménia egyedül nem tudta volna ezt megvalósítani, ezért e munkákat központi ala­pokból finaszírozták, Szarikamist a vándormadarak is megkedvelték. Ott, ahol nem­rég csupán „a sivatag krokodil­ja” — a hatalmas varangyik — volt található, most egzotikus pe­likánok és rózsaszínű flamingók ütöttek tanyát. Margarita Dmitrijeva (APN—KS) A FA EKÉKTŐL A TRAKTORIG Egy élet gyűjteménye „A gyűjtőszenve­dély valóban érde­kes kedvtelés, ha úgy akarják, emberi gyen­geség, ami ha nem létezne, akkor igen sok érdekes és érté­kes tárgy elveszett volna” — vallja a j lengyel Václav Mok resky, aki önmaga is eev rendkívül figye­lemreméltó gyűjte- ménv tulajdonosa. Archívuma, amelyet még apja és nagyap­ja kezdett felépíteni, ;» mezőgazdasággal foglalkozik, s talán mindent magába fog­lal. ami e tárgykör­rel kapcsolatos. .A gyűjtemény magvát körülbelül ezernyolcszáz mező­gazdasági könyv és folyóirat képezi, köz­tük néhány példány címlapján az 1850-es évszám látható. Nagy kincs az az ötezer fénykép is, amely a mezőgazdaság fejlő­désének különböző időszakát mutatja. A szekrényekben, pol­cokon és dobozokban összesen körülbelül tizennyolc- ezer dokumentum lapul, s bárme­lyiket vesszük is kezünkbe, érde­kes olvasmánynak bizonyul. Meg­találjuk a gyűjteményben kétszáz szántó alkalmatosság ábráját, a kampós faekétől a mai nagy teljesítményű ekékig, a hazai és külföldi gyártmányú traktorokig. Megismerkedhetünk az aratási munkálatok dokumentumaival is. Érdekesek a mesterséges csirke­• Václav Mokresky levéltáros gyűjteményé­ben mintegy 18 ezer dokumentumot őriz. keltetés fejlődéséről, a gépi fejés- ről és a tehenek mesterséges meg­termékenyítéséről szóló cikkek és képek. Gazdag anyag foglalkozik a lótenyésztés történetével, és mai helyzetével. Václav Mokresky hetvenegy éves korában is hű maradt gyűj­tőszenvedélyéhez: gyűjteményét ma is napról napra új darabok­kal gazdagítja. (Orbis—KS) • F.gy érdekes felvétel: tizenhét lovas fogat egy kocsihajtóversenyen. (Fotó: Orbis - KS.) Mitov mérnök a „Prenomit” textilgéppel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom