Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-03 / 153. szám

1979. július 3. • PETŐFI NÉPE • S Kitüntetett egészségügyi dolgozók Kiváló munkáért egészségügyi miniszteri kitüntetésben része­sült: Sibak Ferencné, osztályve­zető főnővér, Kecskemét, megyei kórház; Bábud Károlyné asszisz­tens, Kiskunhalas, Semmelweis Kórház; dr. Balaton József, kör­zeti főorvos, Úszód; dr. Barna János, igazgató főorvos, Kiskő­rös, rendelőintézet; Békeffi Je­nöné, laborasszisztens, Kecske­mét, Gyógyszertári Központ; Bognár Máténé, körzeti védőnő, Jánoshalma; Budai Mária, kör­zeti védőnő, Bátya; dr. Chiovini Károly, körzeti főorvos, Kecske­mét; Csányi László, gazdasági vezető, Baja., szociális otthon; Csorba Lászlóné, közegészségügyi ellenőr, Kecskemét, megyei KÖ­JÁL; dr. Csáti Viktória főorvos, Bácsalmás, bajai kórház; dr. De- kov lvánné, megyei orvos, Kecs­kemét, megyei tanács; Farkas lmréné, gyermekgondozó, Kalo­csa, II. bölcsőde; Fehér Lászlóné gyermekgondozó, Kiskunfélegy­háza, II. bölcsőde; Firting Endré- né körzeti védőnő, Ágasegyháza; Forgó Ferenc, gépkocsivezető, Kecskemét, megyei kórház; Illés Mihály, betanított munkás, Baja, kórház; Jenei Vilmosné, raktár­vezető-helyettes, Kecskemét, gyógyszerraktár; dr. Jenővári Éva, onkológus főorvos, Kiskun­halas, kórház; Jerkovics Klára, gyógyszerész, Baja 12/19 gyógy­szertár; Kalmár Gyuláné, ápoló­nő, Kiskunfélegyháza, kórház; Karlovicz Nándorné, ápolónő, Baja, kórház; Kanyó Miklósné, szakasszisztens, Kecskemét, szak­felügyelő labor; dr. Kállay Ta­más, gyermekgyógyász főorvos, Kiskőrös, rendelőintézet; dr. Ke­rekes Attiláné, gyógyszerész, Kecskemét, 12/4 gyógyszertár; Komáry Kázmérné, gyógyszerész, Kecskemét, 12/1 gyógyszertár; Kökény Gyuláné általános ápoló, Kecskemét, kórház; Kubatov Ist­vánná gondozó, Gara, gyermek- otthon; dr. Kuthy István, a Me­gyei Egészségügyi Módszertani Központ igazgató-főorvosa; László Lászlóné ápoló, Kalocsa, városi kórház; Lázár Mihály szociális- dtthon-vezető, Katymár; dr. Lesz- nyák József kórboncnok főorvos, Kecskemét, megyei kórház; Lé­vai Istvánná körzeti ápoló, Sü- kösd; Luspai Lászlóné ápoló, Ka­locsa, városi kórház; Magyar Irén ápoló, Kecskemét, megyei kór­ház; Marozsi József betanított munkás, Kecskemét, megyei kór­ház; dr. Matos Mária röntgen fő­orvos, Kalocsa; városi kórház; Mészáros Irén, gyógyszerész, Kecskemét, Gyógyszertári Köz­pont; Meiszinger Teréz, gondozó, Kecskemét, megyei csecsemőott­hon; Molnár Lászlóné, ápoló, Baja, városi kórház; dr. Nagy Mária, belgyógyász főorvos, Kis­kunfélegyháza, rendelőintézet; Nyúl Jánosné, körzeti védőnő, Nyárlőrinc; Ónodi József né, osz­tályvezető főnővér, Kiskunhalas, Semmelweis Kórház; Pankovics Antalné, mb. osztályvezető ápoló­nő, Baja, városi kórház; dr. Pau­li Péter, szakfelügyelő gyógysze­rész, Kecskemét, Gyógyszertári Központ; Pecznyik Jánosné, osz­tályvezető főnővér, Kiskunhalas, szociális otthon; Pólyák Miklós­né, főműtősnő, Kiskunhalas, Sem­melweis Kórház; Puss Erzsébet, körzeti védőnő, Csátalja; Rakon- czay Matild, gyermekápoló, Kecs­kemét, megyei kórház; dr. Róna­széki Aladár, belgyógyász főor­vos, Kiskőrös, rendelőintézet; Sápi Jánosné, körzeti ápolónő, Lajosmizse; dr. Sebestyén László, körzeti orvos, Jakabszállás; Szán­tó Éva, személyzeti csoportveze­tő, Kalocsa, városi kórház; dr. Szántó László, körzeti főorvos, Kisszállás; Tóth Antalné, előadó, Kecskemét, megyei egészségneve­lési központ; dr. Tóth Dezsőné, gyógyszerész, Kecskemét, 12/12 gyógyszertár; Cs. Tóth Pálné, gyógyszertári asszistens, Kecske­mét, 12/12 gyógyszertár; dr. Var­ga János, körzeti orvos, Szereln­ie; Vincze Lajosné, intézetvezető főnővér, Kecskemét, szociális ott­hon; Zimay László, főgyógysze­rész, Kecskemét, megyei tanács. Az ünnepségen harminchatan kaptak egészségügyi miniszteri dicséretet. A megyei tanács által meghirdetett munkamegjavító mozgalomban a körzeti egészség­ügy szolgálatban végzett kima­gaslóan jó gondozási munkáért három kollektíva részesült juta­lomban. A táppénzes munka szín­vonalának javításáért hat egész­ségügyi dolgozót jutalmaztak, -míg a kórházak fekvőbeteg-osztá­lyai közül három kollektíva ka­pott jutalmat. Barangolás Bács-Kiskunban • Részleges alsó fokú központ a kiskunhalasi járásban. 11 953 lakosa, 13 220 hektáron gazdálkodik. Gim­náziuma mellett új sportcsarnok épült. A központban gondozott park, a falu szélén hasznosításra váró, jó állapotban levő műemlékjellegű szélmalom. Jánoshalma \ Életbe lépett az új Btk. Amikor a múlt év decemberé­ben — négy esztendei előkészítő munka után — megszületett a bűnözés elleni eredményesebb küzdelem korszerű, hatásos, tár­sadalmi fejlődésünkkel összhang­ban álló új eszköztára, a tör­vényhozó testület július 1-ig adott időt arra, hogy a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás felkészülten fogadhassa a Büntető Törvény- könyv életbe lépését. Az eltelt fél esztendőben láttak napvilágot a végrehajtását, alkalmazását elő­segítő magas szintű jogszabályok. A bűnözés ellen és megelőzé­séért folytatott harc "sarkalatos pontja a büntetendő magatartá­sok körének helyes megvonása: az új törvénykönyv kihagy pél­dául néhány olyan gazdasági bűn- cselekményt, amelyek ellen a büntetőjogon kívüli eszközökkel hatékonyabban lehet fellépni. Ugyanis a gazdaságirányítás jogi felelősségi rendszerének csak a legsúlyosabb és a végső esetben alkalmazható része a gazdasági bűncselekményekért való büntető­jogi felelősség. Az ítélkezés ta­pasztalatai szerint is eredménye­sebb eszközökkel szolgál a mun­kajog vagy a polgári jog a gaz­dálkodás fegyelmét sértő maga­tartásokkal szemben. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a büntető eljárásról szóló törvényt: első­sorban azért, hogy döntsön több „új bűncselekmény” hovatartozá­sáról. így a terrorcselekmény, az életveszélyt okozó testi sértés el­bírálása a megyei bíróságok ha­táskörébe tartozik majd. Július 1-től az állam elleni bűncselek­mények között újonnan megfo­galmazott hűtlenség ügyében a fővárosi bíróság büntető tanácsai járhatnak el. A Btk. lehetőséget ad a foglalkozástól, illetve a jár­művezetéstől való végleges eltil­tásra. A bíróság viszont mente­sítést adhat, ha az eltiltás óta 10 esztendő eltelt, s az érdekelt is­mét alkalmassá vált hivatása, vagy a járművezetés folytatá­sára. A törvénykönyv életbe lépése után csak a valóban fokozottan veszélyes cselekmények elbírá­lása hárul a bíróságokra: így például a vagyon elleni bűncse­lekmények büntetőjogi és sza­bálysértési kategóriái között a múltbeli 500 forintos értékhatár ezer forintra emelkedett. A többi között ez tűzte napirendre a sza­bálysértési kódex módosítását és kiegészítését is. Július 1-től tehát több mint 50 új paragrafust is figyelembe vesznek a szabály­sértési ügyekben eljáró tanácsi és más hatóságok. Feladatuk lesz az enyhébb „háborúskodások", ma­gánlaksértések elbírálása. Igaz­ságot tesznek kisebb becsületsér­tési „perekben”. Ezen túl sza­bálysértésért felelnek a figyel­metlen gépjárművezetők is, akik a KRESZ megszegésével mások életét, testi épségét, vagy egész­ségét közvetlen veszélybe sodor­ják, vagy nyolc napon belül gyó­gyuló sérülést okoznak. A törvény teljes szigorával lép fel viszont a Btk. az ittas gép- járművezetőkkel szemben. Ami a szabálysértési törvényt illeti, itt is bővültek a szeszes itallal kapcsolatos tilalmak. Vagyis a továbbiakban nemcsak a gépjár­művezetők, hanem a vasúti, légi, vagy vízi közlekedés „szesztilal­mát” semmibe vevők is szabály- sértőknek minősülnek. Ugyanígy a spiccesen lovas kocsit hajtők és kerékpározók is, mivel közle­kedésük megannyi balesetveszélyt rejt. Egyébként azokat, akik az el­múlt hónapokban követtek el bűncselekményt, s csak július 1-e után állnak a bíróság elé, a ko­rábbi Btk. szerint kell felelősség­re vonni. Csak akkor lehet ese­tükben az új törvényt követni, ha eszerint a tiltott magatartás már nem bűncselekmény, vagy ha a törvényhozó ezt enyhébben mi­nősíti. (MTI) Móricz­emlékünnepség Tiszacsécsén A szűkebb szülőhaza, a szülő­föld, Szabolcs-Szatmár és Tisza- csécse lakossága emlékezett meg vasárnap írófiáról, a száz eszten­deje született Móricz Zsigmond- ról. A Tiszacsécsén rendezett em­lékünnepségen részt vett Tóth Dezső kulturális miniszterhelyet­tes, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, s ott voltak az országos és a me­gyei Móricz-emlékibizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, az Írószövetség képviselői, vala­mint a megye vezetői. A Tisza- cséesére látogató több mint 5 ezres vendégsereg irodalmi össze­állítást hallhatott, amelyben ne­ves művészek tolmácsolták Mó­ricz gondolatait. Ezután Tóth De­zső kulturális miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Ezt követően leplezték le a nagy írót életnagyságban ábrázoló szobrot, Varga Imre, Kossuth- díjas szobrászművész alkotását, talapzatára koszorút helyeztek el a megye párt- állami és tömeg­szervezeteinek vezetői, a Kultu­rális Minisztérium, a Móricz-em- lékbizottság és az írószövetség képviselői, a szülőfalu lakói, s a nagy író nevét viselő intézmé­nyek kollektívái. Ezután Fábián Zoltán, az író­szövetség titkára adta át az író felújított emlékházát, amelyben Móricz gyermekkorának jelentős részét töltötte. A kívül-belül új­jászületett ház új látnivalókkal várja a Tiszacsécsére érkezőket. Az emlékházban több eredeti, az író által is használt relikvia, tárgy is helyet kapott. Szentendrei nyár Zenés ébresztővel, majd ízbé­gen, a Bükköspatak völgyében egésznapos juliálissal kezdődött vasárnap — az idén immár 21. alkalommal — a szentendrei nyár rendezvénysorozata. A juliális délelőttjén fazekasok, kosárfonók, szövők, bőrösök, kékfestők, fafa­ragók és gyermekjáték-készítők árusították termékeiket a kirako­dóvásáron, majd vásári komédia, nemzetiségi könyvvásár, nemzeti­ségi gyermek művészeti együtte­sek fellépése és lóvasbemutató következett. A szentendrei nyár első napja a Duna étterem előtt nemzetiségi bállal ért véget. A szentendrei nyár programjá­ban zenei estek, zenés városnézé­sek, képzőművészeti kiállítások, baráti találkozók,'ifjúsági rendez­vények várják, az érdeklődőket jú­lius végéig. (MTI) A díj: Ezüst oroszlán Ezüst oroszlán díjat nyert Can- nes-ban a vasárnap befejeződött nemzetközi reklámfesztiválon a Magyar Kereskedelmi Kamara ál­tal benevezett héí magyar ver­senyfilm egyike. A rendkívül erős, csaknem 1900 filmből^ álló mezőnyben, a Borgazdasági Tröszt Annavíz című reklám- filmjét > díjazták az egyik kategó­riában. Az Arany oroszlán díjat nem adták ki. A díjnyertes film a MAFILM propagandafilm-stú- dió munkája, rendezője Sas Ist­ván. Határozottan, kezdeményezően * NAGY JELENTŐSÉGŰ tevékenység egy szakaszát tekintette át a* MSZMP Központi Bizottsága, amikor meghallgatta az időszerű nem­zetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. Az 1979. június 29-i ülésről ki­adott közlemények — amelyet a lapok, vasárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — ez a része olyan eseményeket foglal össze, minit a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban jár.t szovjet párt- és kor­mányküldöttséggel folytatott tárgyalások, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa megalakulásának harmincadik évfordulója, a Bécsben megtartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó, s ott a SALT—II. megál­lapodás aláírása. Kiemelkedő fontosságú eseményként értékelte a vezető pánttestület a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének hazánkban tett láto­gatását, aláhúzva: megingathatatlan alapokon nyugszik a magyar— szovjet barátság, mert elveink, érdekeink, céljaink azonosságára tá­maszkodik. A két küldöttség közötti tárgyalások ismételten igazolták a törekvések közösségét az enyhülés eredményeinek megszilárdításá­ban, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért folytatott küzdelemben, a vitás nemzetközi kérdések igazságos, politikai rendezésében. A Köz­ponti Bizottság megítélése szerint a két ország közötti együttműködés további gazdagítását, a sokoldalú kapcsolatok bővítését eredményesen szolgálják azok a kétoldalú megállapodásék, amelyek a közelmúltban jöttek létre. A Központi Bizottság ülése előtti napon fejeződött be a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 33. ülésszaka, s az ott elfogadott újabb hosszú távú együttműködési célprogramok — így az ipari fogyasztási cikkek termelésében való együttműködésre, a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó elgondolások — tovább erősítik azt a tényt, hogy a KGST — amint azt a magyar párttestület megállapította — „pótolhatatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra váltásá­ban”. Éppen ezért hazánk párt- és állami vezetése a jövőben is min­den módjában állót megtesz annak érdekében, hogy a szocialista gaz­dasági integráció hozzájáruljon gazdasági feladataink eredményes megoldásához, a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően. TÁJÉKOZTATÓT hallgatott és vitatott meg június 29-i ülésén a Központi .Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának ed­digi tapasztalatairól, valamint a további feladatokról. Az áttekintés alapjául szolgáló öt hónapban kétségtelenül kitapinthatóblbakká vál­tak a gazdasági életben az előre mutató törekvések, jelei mutatkoznak a követelményekhez való igazodásnak, a célratörőbb, hatékonyabb munkának. Ennek lényeges megnyilatkozása, hogy a belföldi felhasz­nálás a termelésnél kisebb, a kivitel a behozatalhoz képest pedig na­gyobb tempóban növekedett. Ez a haladási irány megfelel a népgazda­sági .terven belüli céloknak, de — amint azt a testület üléséről kiadott közleményben olvashatjuk — „az eddigi előrehaladás még nem ele­gendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat”. A magyarázat is meglelhető a közlemény szövegében, amely így folytatódik: „A mi­nőségi változások a termelésben, a gazdálkodásiban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és le­hetséges mértékben”. Ebben rejlik teendőink lényege, annak biztosí­téka, hogy az 1979. évi népgazdasági tenv jó végrehajtása ne csak a jövő esztendő gazdasági feladataihoz teremtsen kellő alapokat, ha­nem a hatodik ötéves tervidőszakát is megfelelően előkészítse. iNem könnyű semmilyen tekintetben sem az idei esztendő. Az ipar számára a visszafogottabb termelésnövekedési tempó mellett végre­hajtandó teendők serege — a készletek csökkentése, a munkaerő- igény mérséklése, a termelékenység fokozása, a kivitel bővítése — népesíti be a cselekvés terepét, a mezőgazdasági üzemeket viszont a kedvezőtlen időjárás teszi próbára. Hozzáfűzhetjük persze: a korábbi esztendők sem múltak el tétlenségben, sokasodó feladatok híján. Most azonban dolgaink tekintélyes része minőségében más szemlélet- és cselekvési módot követel, s mert ez a kívánatosnál lassabban alakul ki, a változások üteme, terjedelme sem éri el a gazdaság terepén a szükséges és lehetséges mértéket. Mert ugyan igaz — példáért nyúlva —, hogy az i,p>ari .termelés bővülése megközelíti a tervezett mértéket — a négy százalékot —, s a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett, ám arról sem feledkezhetünk el, hogy a megengedhetőnél gyakrabban zavarják az árukibocsátás folyamatosságát és kiegyensúlyozottságát anyag- és alkatrészellátási hiányosságok. Ahogy pozitívum a külkeres­kedelmi forgalom növekedése, azon belül a kivitel 14 százalékos gya­rapodása az év első öt hónapjában, a tavalyi esztendő hasonló idő­szakához mérten, ám itt is van egy de, mégp>edig az: a nem rubel el­számolású behozatal még mindig meghaladja a tervezettet. FOLYAMATOS és az eddigieknél is hatásosabb, konkrétabb kezde­ményezésekre van tehát szükség annak érdekében, hogy eredménye­sebbé, gyorsabbá tegyük a gazdálkodás változó feltételeihez történő igazodást. Ezeknek az erőfeszítéseknek a sorába a beruházások gyor­sabb kivitelezése éppúgy beletartozik, mint a világpiaci viszonyokat és népgazdaságunk valóságos helyzetét jobban kifejező, azaz reálisabb — a tényleges ráfordításokhoz közelebb álló — termelői és fogyasztói árak kialakítása. Hangsúlyozzuk: nem elegendő csak egyetlen terüle­ten, egyeten dologban lépeseket tenni, haladást elérni. A gazdálkodás minőségi jellemzőinek fő helyre állítása nem csupán föltételezi, hanem megköveteli a gazdálkodóknál a cselekvés egy célhoz vezető sok irá­nyát, a fejlesztések meggyorsításától a bérgazdálkodás ésszerűbbé té­teléig. Indokoltan mutatott rá a Köapxmti Bizottság: rendelkezünk a szük­séges feltételekkel ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg feladatainkat. Ezeknek a feltételeknek maradéktalan hasznosítása döntő eleme an­nak, hogy a testület határozata értelmében 1980 márciusára össze­hívott XII. pártkongresszus mai gondjaink enyhüléséről, a további ha­ladás alapjainak szilárdabbá válásáról készíthessen számadást. PÁLYÁZAT A népi Lengyelország újjászületésének 35. évfordulója alkalmából 5. KOLOBRZEG Ez a népszerű üdülő- és gyógy­hely számos sós forrásának és gyógyiszapjának köszönheti hír­nevét. Sokan járnak ide, akik légzési zavarokkal küsáködnek, allergiától és pajzs mirigy-beteg­ség tői szenvednek. Itt találhatjuk az ország legifjabb hajózási vál­lalatát, a Lengyel Balti Hajózási Vállalatot, amely hét személy- szállító kompjával rendszeres hajóutat bonyolít le Skandiná­viáiba és Angliába. Az elmúlt év­ben a vállalat több mint negyed­millió utast, s egyben 50 ezer személy- és teherautót szállított. Számos műemlék is érdekessé te­szi ezt a városit, ilyen a háború után részben rekonstruált gótikus katedrális, a neogótikus városhá­za és az 1770-ben épült világító­torony. Képünkön: Kolobrzeg ismert szállodája, a Hotel Skampol. Milyen kulturálli rendezvény­nek ad otthont a város? 1. Katonai dalfesztivál 1 2. Fúvószenekarok fesztiválja x 3. Katonai művészegyüttesek találkozója 2 Kérjük, hogy a megfejtéseket együt­tesen küldjék meg postai levelezőlapon a következő címre: Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ. Budapest, Nagymező utca 15. 1065. Beküldési határidő: Július 15. A helyes megfejtéseket beküldők kö­zött két tíznapos lengyelországi uta­zást és számos értékes tárgynyere­ményt sorsolunk ki. A nyertesek név­sorát augusztus elején közöljük la­punkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom