Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1979. július 1. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről V.» <- A'V'yv^ 0 4 ...■ v...-.---* > -4 ■ ( Folytatás az 1. oldalról.) hülést elősegítő intézkedések kö­zös kidolgozását, újabb garanciát nyújtana a fegyveres konfliktusok megelőzésére. A Központi Bizottság megerő­sítette, hogy a Magyar Népköz- társaság a Varsói Szerződés tag­országaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni minden építő szán­dékú javaslatot, kezdeményezést, amely az államok közötti kölcsö­nös bizalom erősítésére, a katonai enyhülésre, a leszerelésre irá­nyul. O A Központi Bizottság hang­súlyozta: a Magyar Népköz- társaság változatlanul arra törek­szik, hogy a békés egymás mel­lett élés politikájának megfelelő­en fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal Európában és a földrész határain túl. A jószomszédság szellemében eredményesen fejlődő magyar— osztrák kapcsolatok további szé­lesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok képviselő­háza küldöttségének magyarorszá­gi látogatása kedvező alkalmat teremtett az államközi kapcsola­tok továbbfejlesztésében mutat­kozó lehetőségek kölcsönös átte­kintésére. Eredményesen szolgálták az együttműködést a Szíriái Arab Köztársaság Népi Tanácsa küldött­ségének budapesti megbeszélései. O A Magyar Szocialista Mun­káspárt az európai kom­munista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletén elfoga­dott elveknek megfelelően. a kölcsönös szolidaritás és az elv­társi együttműködés szellemében fejleszti kapcsolatait valamennyi testvérpárnál. Pártunk képvise­lőinek részvétele az olasz, a bel­ga, a francia és a portugál test­vérpárt közelmúltban megrende­zett kongresszusán, valamint a finn. a görög, az NSZK-beli testvérpárt vezetőivel Budapes­ten tartott megbeszélések meg­erősítették szolidaritásunkat a tőkés országok kommunista párt­jainak a monoooltőke uralma el­len vívott küzdelmével, eredmé­nyesen szolgálták közös céljain­kat. A Costa-Rica-i Népi Elcsapat Párt. a Dél-afrikai Kommunista Párt. a Panamai Néppárt, a tanzániai forradalmi párt kül­döttségével folytatott megbeszé­lések során ismételten kifejeztük szolidaritásunkat e pártoknak a nemzeti függetlenségért, a faji megkülönböztetés ellen, a társa­dalmi felemelkedésért vívott har­cával. A Központi Bizottság pozitívan értékelte a forradalom és demok­rácia témakörében 39 kommu­nista és munkáspárt képviselői­nek részvételével Tihanyban megtartott nemzetközi elméleti konferenciát. A tanácskozás eredményesen szolgálta a nem­zetközi kommunista mozgalmat foglalkoztató egyes kérdésekre adandó válaszok együttes kimun­kálását, a közös célok elérésé­hez szükséges vélemény- és ta­pasztalatcserét. © Az elmúlt időszakban to­vább bővültek a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcso­latai a szocialista, szociáldemok­rata pártokkal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresszusán, meg­beszéléseket folytattak a belga szocialisták vezetőivel. E találko­zók elősegítették egymás állás­pontjának jobb megismerését, a békét és a nemzetközi bizton­ságot. az egyetemes emberi ha­ladást szolgáló együttműködés kérdéseiben. II. A Központi Bizottság megtár­gyalta az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait és a további tenni­valókat. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok meg­oldása érdekében. Népünk ered­ményes munkával támogatja gaz­daságpolitikánk valóraváltását. A párt-, társadalmi, állami, gaz­dasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a kö­vetelményekhez, a gazdasági ve­zetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a fela­datok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazda­ság alapvetően az 1979. évi terv­ben kitűzött célok irányában fej­lődött. A belföldi felhasználás — az előirányzatoknak megfelelően — a termelésnél lassabban, a ki­vitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyan­akkor rámutatott: az eddigi elő­rehaladás még nem elegendő ah­hoz, hogy elérjük a tervben ki­jelölt célokat. A minőségi válto­zások a termelésben, a gazdál­kodásban, a külgazdasági egyen­súly javításában még nem bon­takoztak ki a szükséges és lehet­séges mértékben. © Az ipari termelés a terve­zettet megközelítően, csak­nem 4 százalékkal, a termelékeny­ség ennél gyorsabban emelke­dett. Az ipari termékek értékesí­tése a termelésnél nagyobb mér­tékben, a kivitel — a terv céljai­val összhangban — a belföldi ér­tékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segítette a kiegyensúlyozott energiaellátás, területenként és esetenként vi­szont zavarták az anyag- és al­katrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az ipar­ban a korábbinál nagyobb mér­tékben csökkent; a munkaerőgaz­dálkodás javítására tett kezdemé­nyezések hatása kedvező, mérsék­lődött a munkaerőigény és a nem- kívánatos munkaerő-vándorlás. Az építőipari termelés az elő­irányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban levő építkezések valamelyest meggyorsultak. © A mezőgazdasági üzemek az esedékes munkákat a kedve­zőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a kora tavaszi belvizek és a má­jusi aszály miatt a kalászosok ter­méskilátásai a tervezettnél kedve­zőtlenebbek. A mezőgazdasági dol­gozók eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek el­lensúlyozására, és megfelelően felkészültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégítően fejlődött. Az állatállomány kedve­zően alakult; a takarmányellátás biztosított. Növekedett a húster­melés: vágóállatokból és állati ter­mékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyen­kor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatrészekből hiányos volt az ellátás. O A közlekedés és a szállítás nagy erőfeszítések árán alap­vetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszállításban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielégítő együttműködése. O A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közel- állóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számítottnál valamelyest lassabban, 4,1 száza­lékkal nőttek. Ezen belül állami beruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 száza­lékkal, a vállalati beruházásokra — szándékainknak megfelelően — 0.7 százalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A készletek növekedési üte­me mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 szá­zalékkal, a mezőgazdaságból szár­mazó lakossági bevételek 6,4 szá­zalékkal emelkedtek. A bérszabá­lyozás és a -bérgazdálkodás job­ban igazodik gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. A pénzberii tár­sadalmi juttatások 9,6 százalék­kal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összességé­iben megfelelő és továbbra is biz­tosított. A lakosság életkörülmé­nyeinek javítását szolgáló tervek — köztük a lakásépítési előirány­zatok — folyamatosan megvaló­sulnak. O Tovább fejlődtek külgazda­sági kapcsolataink, növeke­dett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 száza­lékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A ru­bel elszámolású áruforgalom ál­talában kiegyensúlyozott; a KGST-tagországok együttműkö­désének eredményeként elsősor­ban a gépek, berendezések, szál­lítóeszközök és egyéb beruházási javak árucseréje bővült. A nem rubel elszámolású kivitel növe­kedése törekvéseinkkel összhang­ban meggyorsult, a behozatal vi­szont meghaladta a tervezettet. O A Központi Bizottság, érté­kelve a gazdasági munka eredményeit, a kialakulóban lévő kedvező tendenciákat, rámuta­tott arra is, hogy még jobban fi­gyelembe kell venni a gazdálko­dás változó feltételeit. A világpiacon újabb jelentős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s ennek gazda­sági hatásával természetesen szá­molni kell. Ezért a Központi Bi­zottság nyomatékosan felhívta a figyelmet arra. hogy fokozottabb mértékben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagokkal, és a tervnek megfelelően kell telje­síteni az export és import elő­irányzatokat. További erőfeszíté­sek szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok. a termelés minőségi tényezői meg­erősödjenek. A gazdálkodás haté- konyságának növelése, valamint a termelési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb mó­dosítása érdekében arra is szük­ség van, hogy tovább folytassuk a világpiaci viszonyokat és népgaz­daságunk valóságos helyzetét job­ban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítását. A Központi Bizottság hangsú­lyozta, hogy az idei népgazdasági terv jó végrehajtása teremt szi­lárd alapot nemcsak a jövő esz­tendő, hanem a következő ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység minden te­rületén, az irányítás és a végre­hajtás minden szintjén az eddigi­nél következetesebb munkára, na­gyobb határozottságra, gyorsabb előrehaladásra van szükség. A szocialista munkaverseny is a terv minőségi követelményeivel össz­hangban álló teljesítményekre ösztönözzön. Az 1979. évi népgazdasági terv­ben foglalt feladatok megoldásá­hoz az szükséges, hogy a közpon­ti gazdaságirányító és a gazdálko­dó szervek több és konkrétabb kezdeményezéssel, fegyelmezet­tebb munkával, lelkiismeretes, takarékos gazdálkodással töre­kedjenek a kitűzött célok elérésé­re. A Központi Bizottság, áttekint­ve az 1979. évi terv teljesítésének eddigi eredményeit és tapasztala­tait. rámutatott: rendelkezünk a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel, egysé­ges akarattal sikeresen megold­juk az előttünk álló feladatokat, megszilárdítsuk a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal emelésében elért vívmányainkat, s megteremtsük további előreha­ladásunk biztos alapjait. III. A Központi Bizottság megvitat­ta a párt soron levő kongresszu­sának összehívására vonatkozó ja­vaslatot. A szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően elhatá­rozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát 1980. márciusára összehívja. (MTI) wmmmmmmmmmmm HETI VILÁGHÍRADÓ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Gromiko szovjet külügyminiszter sajtóértekezletet tartott. — Schmidt kancellár Tokió felé Koszigin miniszterelnökkel tárgyalt. KEDD: Megkezdte munkáját a KGST 33. ülésszaka. — Lázár György felszólalt, Kádár János üdvözölte a tanácskozást. — Befejeződött a japán—amerikai csúcstalálkozó. SZERDA: Izraeli—Szíriái légiharc Libanon légterében. — Carter elnök megvitatásra a szenátus elé terjesztette a SALT—2-t. CSÜTÖRTÖK: Két célprogramot fogadott el a KGST. — Az olajtermelő országok átlag 35 százalékkal emelték az olaj árát. — Űj szocialista javaslat a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. PÉNTEK: Kompromisszumos megállapodás a tokiói csúcsértekezleten. — Távozott tisztéből a NATO-erők európai főparancsnoka, Haig amerkal tábornok. SZOMBAT: Carter elnök Dél-Koreában tárgyal. — Alkudozások Nica­raguában Somoza távozásának kierőszakolására, tovább tartanak a harcok a sandinista felkelők és a diktátor nemzeti gárdája között. A hét három kérdése Mit ígér a KGST további fejlődése? A szocialista országok gazdasá­gi együttműködési szervezete, a KGST, harminc esztendeje áll fenn, s mostani, kormányfői szin­tű tanácskozásán „munkával ün­nepelt”: felmérte a három évtized eredményeit, meghatározta az új távlatokat, s konkrétan máris el­fogadott két újabb, hosszú távú együttműködési célprogramot. Az egyik ilyen program a tag­államoknak. de így is mondhat­juk: a KGST-országok népeinek az ipari fogyasztási cikkekre vo­natkozó szükségleteit van hivatva kielégíteni, a másik program pe­dig a közlekedési kapcsolatok fej­lesztéséről intézkedik. Az ilyen hatalmas, átfogó programok a részintézkedések egész sorával va­lósulnak meg, már most, a moszk­vai KGST-ülésen tizennégy kü­lönböző megállapodást írtak alá. Az energiakérdés a szocialista közösség országai számára is lét- fontosságú: jó példa a KGST-ta­nácskozás kapcsán megszületett döntés egy új atomerőmű létesí­téséről, és három szocialista or­szág energiaellátásának bővítésé­ről. A szovjet Hmelnyickij város­ka mellett épül az az atomerőmű, amelytől a lengyelországi Rze- szowig 750 kilovoltos távvezetéken jut el a termelt villamos energia, onnan tovább Csehszlovákiába és Magyarországra is juttatnak ára­mot. Egy másik példa: a Szovjetunió­ban bővítik az energiaigényes vegyipari termékek, például az ammónia, vagy a polietilén gyár­tását, az ilyen termékekért cseré­be a többi KGST-ország olyan ter­mékeket szállít, amelyeknek elő­állítása már nem követel sok energiát. Az arról szóló egyez­ményt a Magyar Népköztársaság is aláírta. És még mindig gyakorlati pél­da: az új közlekedési célprogram megvalósítása során új vasúti ha­tárátkelőhely lesz a Szovjetunió és Magyarország között. A moszkvai tanácskozás láttán is erősödhetik mindenkiben a * Tokióban tanácskozott hét tőkés nagyhatalom vezetője. (TELEFOTO —AP—MTI—KS) meggyőződés, hogy a KGST hoz­zájárul a szocialista országok együttműködésének fokozásához, egységük erősítéséhez. Mit jelent a tokiói kompromisszum ? A japán fővárosban hét tőkés ország (az USA, az NSZK, Japán, Nagy-Britannia, Francia- és Olaszország, valamint Kanada) ál­lam- és kormányfői találkoztak az immár rendszeressé váló, minden év nyarán megrendezett csúcsérte­kezletükön. Ennek az eszmecseré­nek az a rendeltetése, hogy meg­próbálják — mindenekelőtt gaz­dasági, pénzügyi téren — össze­hangolni a vezető tőkés hatalmak érdekeit és politikáját. Tavaly ilyenkor Bonnban még a közös pénzügyi politika vitatott kérdé­sei kerültek a napirend élére, most mindent elmosott az olaj ... Az olaj árának állandó emelke­dése egy év leforgása alatt nem­csak a termelők (mondjuk: az arab olajsejkek) akarata szerint történt, hanem mindenekelőtt azért, mert az iráni zűrzavar miatt hónapok óta kevesebb az olajter­melés és így az olajkínálat, mint a fontos üzemanyagban jelentke­ző kereslet. Kézenfekvő tehát az elképzelés: ha a vezető tőkés ha­talmak csökkentik olajfogyasztá­sukat, ha komolyan takarékoskod­ni kezdenek, akkor le lehet szo­rítani az olajárakat!/ Igen, de az USA a tőkés világ legnagyobb olajfogyasztója egy­ben a legnagyobb pazarló is, na­gyon nehéz rávenni az amerikai polgárt, hogy ne „országúti cir­kálón” közlekedjék, hogy a ház­• Őrségváltás a NATO élén. Bernard W. Rogers tábornok vet­te át az európai atlanti erők fő- parancsnokának tisztét Alexander M. Haig tábornoktól (a képen tiszteleg.) tartásában ne járassa légkondi­cionáló készülékét és a tucatnyi más háztartási gépet. Az USA ipa­ra és mezőgazdasága is rengeteg olajat emészt fel. Hozzáteendő nyomban: az Egyesült Államok­ban sokkal olcsóbb az olaj, a ben­zin, a földgáz, mint más tőkés or­szágokban ! Megteheti-e Carter, hogy az 1980-as elnökválasztási év előtt szigorú takarékosságra szólítja és szorítja azokat a polgárokat, akik­nek a szavazatától függ, hogy újra megválasztják-e? Tokióban az egyik oldalon állt Amerika (és a hasonlóan nagy olajfogyasztó Japán), a másik ol­dalon pedig az olajtakarékosságot szorgalmazó NSZK és Franciaor­szág. A végén kölcsönös engedmé­nyeken alapuló megállapodás, kompromisszum született: az USA takarékoskodni fog, de csak az 1977-es fogyasztási adataiból hajlandó lejjebb adni, (akkor re­kordot értek el a pazarlásban!) az olaj árának emelkedéséért a felelőst, a bűnbakot továbbra is az OPEC-ben, az olajexportáló or­szágokban látják. Miért alakult ki újra veszélyes helyzet a Közel-Keleten ? Szabályos légicsaták voltak is­mét a Közel-Keleten: a hét köze­pén a dél-libanoni területekre tá­madó izraeli harci repülőgépek szíriai kötelékekkel találták szem­ben magukat. Mint a közel-keleti háborúkban, most is egymás után jöttek a jelentések az ellenség re­pülőgépeinek lelövéséről, s aho­gyan ez lenni szokott, mindkét fél más-más adatokat közölt. A helyzetet bonyolította, hogy Izrael amerikai gyártmányú, kor­szerű, F—15-ösöket vetett be. Eze­ket a harci repülőgépeket pedig csak bizonyos megkötöttséggel kapta Tel Aviv Washingtontól: nem használhatja fel őket táma­dó célokra. Az amerikai kormány figyelmeztette is szövetségesét vállalt kötelezettségére, de Begin miniszterelnök válasza az volt, hogy Izrael tulajdonképpen véde­kezik Libanon légterében ... s kilátásba helyezte, hogy az izrae­li légierő továbbra is lőni, bom­bázni fogja a dél-libanoni palesz­tin településeket. A palesztin menekülttáborok védelmét az ott élők mástól nem várhatják, csak a szomszédos Szí­riától, amely politikai-diplomáciai téren amúgyis az egyiptomi—iz­raeli alku ellenében kialakult, úgynevezett szilárdság frontja ve­zető erejének mutatkozik. Szíria a minap Irakkal jutott el az ál­lamszövetségi elgondolások meg­valósításának útjára. Amikor lét­rejön Szíria és Irak uniója. az iraki olajkincs anyagi fedezetet is teremthet a határozottabb és át­fogóbb szíriai tervek megterem­téséhez. Ugyanakkor az egyiptomi—iz­raeli összjáték már olyan mére­teket ölt, ami az arab világ egé­szében felháborodást kelt: a li­banoni légicsatákról, amelyekben az izraeli gépek arab repülők­kel szálltak harcba, a Tel Aviv-i kormány részletes tájékoztatást adott Szadatnak. S nincs hír ar­ról, hogy a kairói elnök tiltako­zott volna izraeli partnerénél. Pálfy József Tollhegyen % Megkiséreltek-e hát me­rényletet Mexikóban az ott menedékjogot kapott iráni sah ellen, vagy sem? Arról a helikopterről, amely „aranyo­zott kalitkája" fölé repült, lö­véseket adtak-e le, vagy csak fotóriporterek fényképező­gépei, filmesek kamerái kat­togtak? Tehát ha valaki fegy­verropogást hallott, akkor az inkább az egykori teheráni uralkodó jól fizetett testőrei­nek a helikoptert elhessegető lövései nyomán hallatszott? Mennyiben lehet döntő az ügy megítélésében, hogy egy iráni ajatollah (egy a nagyon sok közül!) sietett közölni, ez már a császár ellen távollété­ben hozott halálos ítélet vég­rehajtási kísérlete volt, ame­lyet követ a többi, mindaddig, amíg el nem tudják tenni láb alól... Zűrzavaros história. Egyelő re csak arra jó, hogy szánni mat keltsen Mohammed Reza Pahlavi iránt, vagy hogy le­járassa az iráni rendszert, vagy hogy lélektanilag előké­szítsen egy esetleges jobbol­dali perzsa puccsot... Persze, érdekes história. Ar­ra jó, hogy témául szolgáljon a szenzácíóhajhász nyugati sajtónak. Az pedig szakadat­lan írja is. hogy miként buk­kan fel Mexikó környékén „Carlos", a fö-fö terrorista, a bécsi OPEC-akció fővezére, vagy hogy milyen arab kom­mandók indultak el a sah pil­lanatnyi tartózkodási helye felé. No. szerencsére azt is megtudni a beszámolókból, hogy ő volt császári felséget és feleségét hétpróbás „goril­lák" védik, Vietnamot járt ve­teránok és marcona maffiata­gok. Mohammed Reza Pahla- vinak nem kell félnie. míg őket látja. P. .1. é ± A A

Next

/
Oldalképek
Tartalom