Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 27. Bizakodóbb hangulatban • A növény igényének megfelelően reggel 4 órától este 10-ig egy-cgy alkalommal 30—60 milliméter csapadéknak megfelelő vízmennyiséget öntöznek ki 17 szivattyú segítségével az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben. Ezen a képen a háztáji zöldségfélék öntözését láthatjuk. (Straszer András felvételei) • Május 9-e óta szórófejjel a csőkútak vizéből öntözik a zöldségféléket. valamint a szőlőiskolát. Képünkön: Káldi László öntözőgépész- szakmunkás a berendezés szórófejét állítja be. — Kecskeméti észrevételek, javaslatok — Volán-ügyben A több mint 7 ezer hektáron gazdálkodó izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben most jobb a hangulat, mint néhány héttel ezelőtt. Varga László termelési főmérnök így emlékezik az aszályos napokra: — Sok nyugtalan éjszakát okozott a csapadék hiánya. Sajnáltuk a növényeket, féltettük munkánk gyümölcsét. Lajtból öntöztük például a 70 hektárnyi új telepítésű karcsúorsós almáskertünket, nehogy kipusztuljon. Három-négy naponként sikerült elegendő vizet adni ahhoz, hogy a fácskák megmaradjanak. Ezenkívül 13 komplett öntözőberendezésünk is állandóan szórta a mesterséges esőt. Öntöztük a zöldségféléket, 65 hektáron a paprikát, 45 hektáron a paradicsomot, valamint a burgonyát és a szőlőiskolát. Sajnos, nálunk nincsenek csatornák, természetes vizek, emiatt csupán a 24 cső- kútból tudtuk szivattyúzni a mesterséges csapadékot. Az utóbbi hetekben változott a helyzet, az esősebbre vált idő segített a szövetkezetnek is. Egy hét alatt 35 milliméter eső esett, de a termelési főmérnök szerint még 50 milliméternyi csapadék hiányzik, tehát folytatják az öntözést. A gazdaságnak létkérdés a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, hiszen ez adja a legtöbb jövedelmet. A távlati terveik szerint a régi, hagyományos ültetvényeket átalakítják korszerűvé. 1985-ig 500 hektárnyi új szőlőt és 300 hektárnyi gyümölcsöst telepítenek. A homokos területeket hosszabb távon erdővel is hasznosítják. Folyamatos telepítéssel elérik, hogy mintegy ezer hektáron lesz új akácos és fenyőerdő is. — A szőlőterületünk nagyobb része még a régi, hagyományos telepítésű — folytatja a főmérnök. — Az 1030 hektárnyi területből csak 210 hektár a korszerű. Az idén 53 hektáron telepítettünk szőlőt, de már készítjük elő a talajt a következő évi program megvalósítására. 1980- ban 40 hektárnyi szőlőt és 60 hektárnyi almást telepítünk. Nagy feladat az, hogy minden évben meg tudjuk valósítani a tervezett ültetvénynövelést. Idejében elő kell készíteni a talajt, gondoskodni kell szaporítóanyagról és víz is kell, hogy a meg- eredés biztosabb legyen. Beléptünk a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet gyümölcs-«1 • ».5 • .Tl<V' (T'> termesztési rendszerébe. 'Ez a közös gazdaság gesztora a csö- pögtető öntözésnek is. Ha anyagi lehetőségeink megengedik, mi is erre térünk rá, csak egyelőre rendkívül drága a beruházás és állami támogatást nem kapunk. A Sárfehér Termelőszövetkezet annak a szőlőfajtának a nevét vette fel, amelynek jelentős részét még ma is pezsgőalapanyagnak használják. A Közép- mugyarországi Pincegazdasággal, valamint a HUNGAROVIN-nel állnak szerződéses kapcsolatban. A termést ezeknek a vállalatoknak szállítják. — Megjegyzem — magyarázza Varga László —, a sárfehér aranyát a jövőben csökkentjük, mert ma már a növekvő igények alapján egyre inkább a legkiválóbb minőségű borok adják a pezsgő alapanyagát. A legutóbbi kutatások szerint például a Za- lagyöngye nevű szőlőfajta is kiválóan alkalmas erre a célra. Egyébként a szőlőtermesztésben sok segítséget kapunk és jó kapcsolatban állunk a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel. Beszélgetésünk során részletesebben szól a főmérnök a gyümölcstermesztésről. Háromszáz- nyolcvan hektárnyi termő gyümölcsösük van, ebből 120 hektárnyi a termő almás. Ezenkívül 150 hektárnyi új telepítést végeztek korszerű, keresett fajtákból. válogatott kiónokkal. Sajnos, a 49 hektárnyi kajszitermés az idén ismét elfagyott. Termesztenek ezenkívül még őszibarackot, körtét, cseresznyét és megy- gvet több mint 70 hektáron. Ezekben is kárt okozott a tavaszi fagy. — Nálunk is ugyanazok a gondok szorítanak, mint más gazdaságokban. . A tavaszi fagyok és a májusi, június eleji aszály okozta károk pótlásáról kell gondoskodnunk. Az öntözés csak az egyik lehetőség. Lgyekszünk az állattenyésztés hozamait növelni, foglalkozunk szarvasmarha- éf. juhtenyésztéssel, tenyésztojás- termeléssel. Javított gyepterületeinkről előteremtjük a szükséges tömegtakarmányt, ezenkívül a tervezettnél nagyobb területen vetünk másodnövényeket, som- kórót, olajretket. Ez utóbbi nagy zöldtömege miatt kiválóan alkalmas legeltetésre. Az is fontos, hogy jól felkészüljünk az aratásra és lehetőleg a legkisebb szemveszteséggel takarítsuk be a gabonaféléket. Egyik tartalékunk az ipari melléktevékenység, cipőfelsőrészvarró üzemeinkből származó jövedelmünkkel némileg talán pótolni tudjuk a veszteségeket. Szinte kizárólag homokon gazdálkodunk, s ezen a mostoha területen nagy költséggel lehet csak intenzív kultúrákat, kertészetet teremteni. Az ipari mellékjövedelemből tudjuk a meA szerzők — Sövényházy Zoltánná és Tóth Attila — a kérdés elismert szakemberei, kettős célt szolgálnak munkájukkal: jól (elhasználható módszert mutatnak be az eszközlekötés vizsgálatához és olyan ágazati fajlagos mutatókat határoznak meg, amelyek kitűnő tájékozódási alapot nyújtanak a döntések előkészítéséhez. Bevezetésül részletesen ismertetik az eszközlekötés kiszámításának módját, majd behatóan elemzik a legfontosabb növénytermelési és állattenyésztési ágazatok (búza, kukorica, cukorrépa, szarvasmarha. zögazdasági alaptevékenységet segíteni. Nemcsak anyagilag, hanem azzal is, hogy az itt dolgozó asszonyok, lányok szükség esetén a mezőgazdaságnak segítenek. Különösen nagy jelentősége van ennek a gyümölcsszedés, a szőlőszüret idején —, hangsúlyozta a termelőszövetkezet főmérnöke. sertés) eszközlekötését, gondosan ügyelve arra. hogy mindig összehasonlítsák az egyes technológiai változatokban rejlő lehetőségeket. A részletkérdéseket vizsgálva, sorra veszik az álló-, illetve a forgóeszköz-lekötés elemeit, taglalják egymásra gyakorolt hatásukat, értékelik az előállított termékek. illetve az előállítás folyamatában lekötött eszközök értékének arányait. A kötet minden bizonnyal nagy segítséget nyújt a mezőgazdaság irányító szakembereinek a tervező és szervező munka színvonalas ellátásához. Nincs olyan hét, hogy szerkesztőségünkhöz ne érkezne nyolc-tíz, sőt ennél is több levél, vagy személyes közlés a kecskeméti közúti tömegközlekedéssel kapcsolatosan. Olvasóink rendszerint a saját tapasztalataik alapján, de végső soron százak, ezrek nevében írják le, mondják el észrevételeiket, javaslataikat. Minthogy ezek közérdekűek, kötelességünknek tartjuk velük foglalkozni a nyilvánosság előtt. * Legelőször a Széchenyiváros- ban lakók gondjait tesszük szóvá, akik számára roppant kellemetlen, hogy a szomszédos főútvonalon át Budapestre naponta többször is közlekedő távolsági autóbusz egyszer sem áll meg a közelben, s visszajövet is csak a Budai kapuhál lehet róla le- szállni. Pedig e térségből sok az utas és ezek az emberek jelenleg kissé körülményesen, a helyi járatokkal, esetleg hosszan gyalogolva érhetik el a központi pályaudvarról induló autóbuszt, mellyel történő hazaérkezés után hasonló módon juthatnak el otthonaikhoz. Az érdekeltek kérése: létesítsenek e járat számára az oda- és visszautazáskor egyaránt igénybe vehető feltételes megállóhelyet a Budai út valamelyik —• a Március 15. utca és az Akadémia körút közötti — szakaszán, például ott, ahol néhány helyi busz már mostanság is megáll! * Kiss Ferenc tanácstag a balló- szögi választók problémáiról értesített Bennünket. Arról, hogy e peremkerületi település nem rendelkezik orvosi rendelővel, következésképp az ott lakók a város központjába járnak be Segítség, légyinvázió! A nyár talán egyedüli kellemetlen velejárója, hogy sok a rovar, főleg a légy, amely nappal zavarja nyugalmunkat. A modern lakótelepi otthonokban, valamint a városok és falvak belterületén levő családi házakban különféle vegyszerek és speciális hálók segítségével általában eredményesen lehet védekezni a fertőzés eme terjesztői ellen. A tanyai lakásokban viszont már korántsem ilyen egyszerű és hatásos e küzdelem, elsősorban ott, ahol a környéken állattenyésztő telep működik. , - > „ijc. ■ A matkópusztai 226-os, 227-es, 228-as és 269-es számú tanyák lakói a napokban panaszolták, hogy hosszabb ideje valóságos légyinvázió keseríti meg az életüket. A rovarok bázisa az e helyektől rövid távolságban levő istálló, valamint a pár száz méternyi távolságban található nagy mennyiségű szerves tárgya, mely a városföldi Petőfi Tsz tulajdona. A családok — valamennyien sokgyermekesek — szinte teljesen kiszolgáltatottak a rovaráradattal szemben. Bár tettek már bejelentést az illetékeseknél, de a remélt intézkedés máig várat magára. Vajon kit terhel majd a felelősség, ha a kicsi gyerekek a legyek okozta fertőzés miatt gyógyellátás céljából. Szállításukról a Volán gondoskodik. De hogyan? Ezek a menetrendszerinti járatok nem állnak meg a centrumban, csak a központi busz- pályaudvaron, ahonnan nem kis távolságot kell megtenniük a betegeknek — közöttük szép számmal az időseknek, meg a kisgyermekeknek —, hogy eljussanak a Rákóczi úti rendelőbe, illetve a Komszomol téri szakorvosi rendelőintézetbe. Visszafelé ugyanezt az utat kell megtenniük. Javaslat: a Kecskemét— Ballószög között közlekedő autóbuszokat ezentúl állítsák meg a város központjában, hogy ott le- és felszállhassanak e községbeliek! * A Műkertváros és környéke lakói közül sokan dolgoznak a távoli Hunyadiváros legnagyobb üzemeiben, a konzerv-, a reszelő- és a rádiótechnikai gyárban. Ezek az emberek most bonyolult módon juthatnak el munkahelyeikre: először a 3-as járattal bemennek a centrumba, majd onnan tovább indulnak a 4-es busszal az említett városrészbe. Az utazás általában 40—45 percet vesz igénybe, forgalmi csúcs, illetve e vonalon található vasúti sorompó hosszabb ideig tartó lezárása esetén pedig akár egy órát is. Visszafelé ugyanilyen a helyzet. Olvasóink véleménye: talán 10 percre is csökkenhetne az utazási idő, ha a Széchenyiváros- ból induló és csak a házgyárig járó 24-es számú busz a közeli ABC-áruházig közlekedne, s ott felvenné a műkertvárosiakat, akiket elvinne az eredeti közlekedési vonala szerinti térségbe, a Szolnoki úton levő termelő cégek közvetlen közelébe! betegednek meg? — kérdezik elkeseredve a szülők. E közérdekű panasz sajnos, nem az első — hasonlókról a megye más részéből is kaptunk már hírt az idén —, így hát óhatatlanul kell leszűrnünk a véleményünket: az állattartással, valamint a trágyatárolással kapcsolatos higiéniai előírásokra több gazdaságban nem fordítanak kellő figyelmet. Ennek pedig egyenes következménye a rovarok elszaporodása, amely megengedhetetlen, hiszen veszélyeztetheti egészséget. A. matkói és a másutt lakó, ám ugyanilyen helyzetű családokra való tekintettel ez úton kérjük a közegészség- és járványügy hatóságait, ellenőrizzék területeiken a termelőszövetkezetek és az állatállománnyal rendelkező más nagyüzemek ilyen jellegű kötelezettségeinek a teljesítését, s ahol szükséges, haladéktalanul intézkedjenek a normális, a megkövetelt higiéniai körülmények megteremtése — például a legyek irtása — érdekében ! Összeállította: Velkel Árpái Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 11-91« Laboratórium és palackozó Hajóson A szőlő-, gyümölcstermesztésben, az ágazat továbbfejlesztésében jeleskedő Bács-Kiskun megyei nyolc állami gazdaság közül évek óta kiemelkedően szerepel italaival a megyei, az országos versenyeken, kiállításokon a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A hosszúhegyi sikerek egyik titka az iparszerű szőlőtermesztés, a szüret idejének helyes megválasztása, s az a gondosság, amellyei a leszedett termést óvják a károsodástól. A másik a korszerű borászat. A gazdaság hajósi pincészetében dolgozók szakértelme, pontos, lelkiismeretes munkája az alapja a mai követelményeknek megfelelő borászkodásnak. Papp Kálmán vegyészmérnök irányításával, jól felszerelt laboratórium működik a pincészetben. Itt készítették elő az 1979-es megyei borversenyre is a gazdaság italait, amelyek 9 arany-, 6 ezüst-, 9 bronzérmet, 5 oklevelet szereztek. (K. A.) ' K. S. KÖNYVESPOLC Eszközlekötés a mezőgazdaságban • A Hosszúhegy! Állami Gazdaság hajósi pincészetének laboratóriumában korszerű felszerelés és számos értékes műszer segíti a borászok. élelmiszervegyészek munkáját. • Az ezüstérmet nyert Olimpia pezsgőt palackozzák exportra Hajóson. Képűnkön: Németh Istvánné az óránként 4 ezer palackot töltő gépsor működésére ügyel. KITÜNTETETT DOLGOZÓK Miiyen hatalmas, milyen mutatós épület lesz! — állapítjuk meg jártunkban-keltünkben a születő új létesítményeket látva. Ilyenkor elismeréssel tekintünk az építőkre, akik a forró nap tüzében, vagy éppen a fagy fogaitól támadva végzik munkájukat. Arra csak elvétve gondolunk, hogy a ház létrejöttéért nemcsak a darukezelők, panelszerelők, kőművesek és szakipari munkások fáradoznak, hanem töprengenek, idegeskednek, kilincselnek, telefonálgatnak, szá- mítgatnak érte mások is. Például a tervezők és a beruházási szervezetek dolgozói. Itt, Kecskeméten a Villám István utca 6. szám alatt a Bács megyei Beruházási Vállalat székhá- zaban is azért folyik a munka, hogy szűkebb hazánk városaiban és községeiben fölépüljenek a szükséges új létesítmények, illetve meghosszabbodjon a régiek élettartama. A megyei tanács tervosztályának felügyelete alatt álló BÁCSBER arra vállalkozik, hogy az építtetők, a beruházó tanácsok, vállalatok válláról levegye a tervezőkkel, kivitelező építőipari cégekkel és más szervezetekkel való tárgyalások terhét, egészen a kulcsátadásig. Egy tanács például, amelyik óvodát akar építtetni, megbízást ad a BÁCSBER-nek a beruházás lebonyolítására. Első lépésként úgynevezett beruházási célokmányt készítenek, amelyben a tanács lefekteti: milyen óvodát, hol, mikor és mekkora költségből akar építtetni. Ebben segítenek neki a beruházási szakemberek, akik azután tervezőt keresnek, részletes beruházási programot állítanak össze, azt jóváhagyatják az illetékes szervekkel, engedély-okiratot készítenek, kiviteli tervet rendelA beruházási előadó nek, kivitelezőt keresnek —, hogy csak a munka főbb mozzanatait említsük. Zombory Istvánné beruházási előadó ebben a szervezetben, amelyik mindezt végzi, fontos feladatot lát el: a beruházások pénzügyi részével foglalkozik, a vállalat II. számú műszaki osztályán. Kecskemét, Kiskunfélegyháza és a két város vonzáskörzetének nem lakás- beruházásai futnak át a kezén. — Jelenlég negyvenöt beruházás és felújítás van nálam — tájékoztat iratokkal, dossziékkal teli asztala mellől. — Én intézem többek“ közt az új megyei kórház építésének, a kecskeméti szociális otthon bővítésének, az Üjkollégium felújításának és egy sor más iskola rendbehozásának a pénzügyeit. — Miben áll a munkája? — Talán azzal kezdeném, hogy kapcsolatot tartok a pénzintézetekkel, az Állami Fejlesztési Bankkal, a Magyar Nemzeti Bankkal, az OTP-vel és a megbízóinkkal. Az egyes beruházásokról megkötött szerződéseket be kell jelenteni a pénzintézeteknek. Azok felülvizsgálják a megyei tanácsi szervek által jóváhagyott engedély- okiratot, hogy annak tartalma összhangban van-e a beruházók rövid- és középtávú tervével. A pénzintézetektől fedezetigazolást kell kérnem a kivitelezési szerződés megkötéséhez, s azt a kivitelezőnek átadni. A munkám súlyponti része a tervezők és kivitelezők kifizetése a pénzintézeteken keresztül. A beruházás időtartama alatt rendszeresen tájékoztatnom kell a megbízónkat, hol tart a munka. A felhasznált pénzt illetően naprakész adatokkal kell rendelkeznem, hogy vállalatunk illetékes szakembereit is bármikor tájékoztatni tudjam. — A beruházási előadónak mikor van sikerélménye? — Akkor, amikor pénzügyi elszámolást készítek egy beruházás megvalósításáról, mert elkészültek vele. Tájékoztatom a megbízót, hogy mire mennyit költöttünk, jegyzőkönyvet adok át neki, s ezzel én is befejeztem egy munkát. Ha minden rendben, akkor az sikerélmény számomra. Méginkább az, ha láthatom is egyszer azt a bizonyos létesítményt, amelyet a beruházás ideje alatt csak számokban, forintokban láttam. És az is öröm, ha egy megbízótól köszönő levelet kapok a közreműködésemért. — Hogyan lett beruházási előadó? — Gimnáziumban érettségiztem. Aztán irodagépipari műszerészszakmát tanultam -és 1956-ig a kecskeméti IGV-gyár elődjénél dolgoztam. Később átmentem könyvelőnek, és mérlegképes könyvelői vizsgát tettem. Hatvanötben jöttem a BÁCSBER-hez dolgozni. Itt a munkámhoz felsőfokú tervberuházói tanfolyamot kellett végeznem. Építők napján Zombory Istvánné Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott. — Soha nem volt még kifogás munkája ellen — mondta el a BÁCSBER kitüntetett dolgozójáról Hakk Béla főkönyvelő. — Legfeljebb azt vethetjük a szemére, hogy többet dolgozik, mint amennyit egy embertől el lehet várni. Kollégának kitűnő, segítőkész. A. Tóth Sándor POLIP ROPILÉNG YÁR LEN1NVÁROSBAN Leninvárosban elkészült a Tiszai Vegyi Kombinát olefingyárának termékét feldolgozó polipropiléngyár. Évente negyvenezer , tonna polipropilén granulátum készül itt, amelyből műszálat, műanyag csövet és különböző — úgynevezett — üreges edényeket készítenek. A képen: a polimerüzem. (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS)
