Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
7 1979. június 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Carietta kísérlet Élesztőgomba a fogszuvasodás ellen! A Carietta — hangzásáról ítélve akár egy szép női név iá lehetne, holott a készítmény, amely ezt a dallamos nevet viseli, a fogszuvasodás — orvosi nevén a caries — elleni szabadalmaztatott gyógyszer. A fogszuvasodás — korunk népbetegsége. Megelőzésére az orvostudomány számtalan módszert kísérletezett ki, melyek közül a legkecsegtetőbbnek tűnt a fluorion szervezetbe juttatása. Sajnos, a fogzománcot ellenállóvá tevő flour-kúrának „szépséghibája”, hogy a szer gyógyító és mérgező adagja igen közel áll egymáshoz. így széles körű alkalmazása nehézségekbe ütközik. A fogak romlását főként a szájban élő baktériumok idézik elő. Ezek életműködésük folyamán a fogazatra tapadt ételmaradékot (a szénhidrátokat, illetve azok bomlástermékeit) felhasználva tejsavat és pirosszőlősavat hoznak létre. Bár ezek „gyenge” savak, ahhoz éppen elég erősek, hogy a fogzománc és a fogcement szervetlen anyagait oldják, s a fogakat kilyukasszák. Az emberi szervezetből azonban nem száműzhetjük a baktériumokat, a táplálkozásban pedig nélkülözhetetlenek a szénhidrátok. E tényeket figyelembe véve olyan megoldást keresett a Carietta megalkotója, dr. Scheibl József császártöltési főorvos, amely a biológiai sajátosságokkal is számol. A szájüregben mikroorganizmus megtelepítését javallja, amely fogszuvasodást nem kelt, ugyanakkor feléli a fogazaton megtapadó tápanyagot a kórokozó baktériumok elől, s így visz- szaszorítja azok szaporodását. Ez a mikroorganizmus a közönséges sörélesztő, tudományos nevén Sacchromyces cerevisiae. A cukorból és élesztőgombából készített elegy — a Carietta — a fogakon szétkenve alkoholos erjedést idéz elő, elnyomja a szájüreg tejsavbaktériumainak működését. „Ha a kísérletek az előzetes megfigyeléseket igazolják, napi egy Carietta kapszula bevételével megelőzhetjük, de legalább is késleltethetjük a fogak romlását” — publikálta felfedezését az orvos-kutató 1976-ban az Élet és Tudományban megjelent Élesztőgomba a fogszuvasodás ellen? című írásában. Azóta két és fél esztendő telt el, s mint minden gyógyszer gyártásának és forgalomba hozásának előzményeként szigorú vizsgáztatásnak vetették alá a Cariettát is, a szegedi és a Pécsi Orvostudományi Egyetem közreműködésével. A kísérlet két szakasza a nem élő test teremtette környezetben (in vitro), illetve az állat- kísérletek igazolták a feltevéseket. A kísérlet harmadik és dön; tő része — a szer hatásmechanizmusának bizonyítása az élő szervezetben (in vivo) — a kiskőrösi járás négy általános iskolájában is, köztük az akasztói általános iskola 1/a. osztályában az idén februártól folyik. Dr. Scheibl J.ózsef és Mészáros Béla iskolaigazgató kíséretében kerestük fel az akasztói kis elsősöket, akik minden tanítási napot különös szertartással kezdenek: elfogyasztanak egy-egy Carietta kapszulát. Gaál Tamásné tanítónőnek sem, a gyerekeknek sem jelent megterhelést a kísérlet. A lurkók — különösen, amióta a kissé műanyag ízű kapszula • Dr. Scheibl József főorvos. szétrágása nem kötelező, szívesen elnyalják az „édességet”. A Carietta szedéséről a nyári szünidőben a gyermekek hozzátartozói gondoskodnak majd. A párhuzamos első osztályok adják a kontrollt — valamennyi, a kísérletben részt vevő gyermek fogazatának év eleji állapotáról gondos felmérés készült. A kísérlet értékelésére még az idén sor kerül. — A fogszuvasodásért az orvosok elsősorban a cukrot tették felelőssé — mondja a látogatás után a főorvos. Jelen esetben a „kutyaharapást szőrivel” módszert alkalmazzuk, mert a cukrot valóban szeretik a gyerekek, viszont kell o. gombának is — s majd a tréfás hangról komolyra váltva a szót, a felfedezés ötletét ismerteti: — Fogorvosi működésemet Császártöltésen a lakosság egészére kiterjedő fogászati szűréssel kezdtem. A község négyezer lakosából mindössze két egészséges fogazató felnőttet találtam. Mikroszkópos vizsgálattal meggyőződhettem arról, hogy az ő szájukban kevesebb volt a sztrep- tokokkusz és laktobacillus, minta rossz fogazató emberekében. Egy idő múlva megismételtem a vizsgálatot, s megkérdeztem, hol jártak, mielőtt a rendelőbe jöttek? — A kocsmában, mert igencsak szeretjük a barna sört! — hangzott a válassz. A barna sörben jelentős meny- nyiségű sörélesztő gomba marad vissza... Az „ötlettől” a gyógyszer elkészítéséig, szabadalmaztatásáig, a klinikai kísérletekig — csak elmondani egyszerű a Carietta történetéj;. A kísérletek befejezése után kezdődhet a gyógyszer karrierjének ój fejezete. Mert a kapszulán kívül készíthető tabletta, drazsé, rágógumiféleség, paszta, oldat, öblítőszer formájában, esetleg fogkrém alakjában is. Különösen a gyermekek szempontjából előnyös, hogy a készítményhez kiegészítésképpen ízesítő és színesítő anyagokat is adhatnak. A Carietta ^.család” bármely tagjának a reggeli étkezés után való alkalmazása 16 órán keresztül — •az éjszakai étkezési szünetben is — biztosítja egészen a lepedék- cukor elfogytáig az alkoholos erjedési folyamatot, amely antibiot tikusan hat a tejsavképző mikroorganizmusokra. Káros mellékhatása nincsen — az élesztőt évezredek óta ismeri és alkalmazza az emberiség — bevezetése egyszerű, olcsó. A Carietta remélhetőleg űj utat nyit majd a fogszuvasodás elleni küzdelemben. Nagy Mária • Norbert, aki gyűjti a kapszulát... (Straszer András felvételei.) HETI KOMMENTÁR Az ember egészsége A z elmúlt három évtizedben **■ sokszor elmondtuk és leírtuk: a szocialista társadalomban legfőbb érték az ember. Tág határú, szinte minden lépésünkkel, az előrehaladást szolgáló cselekedetünkkel összefüggésbe hozható jelmondat ez, melyet alkotmányos jogok, törvényeink emelnek a realitás világába. Mégis, ma már annyira jutottunk, hogy nem kell például az ember kizsákmányolástól való védelmét is ide sorolnunk, s egyre jobban leszűkülhet gondolatunk ezzel összefüggésben az ember egészségének óvására, testi közérzetének, szellemi állapotának fenntartására. A legfőbb érték ... Ez csendült ki a napokban megtartott megyei pártbizottsági ülés előadói beszédéből és a vitában elhangzott véleményekből, javaslatokból, bíráló megjegyzésekből is. A téma ilyen fórumon való napirendre tűzése is jelzi: a megyei vezetés kiemelkedő fontosságot tulajdonít az egészségügyi helyzetkép javításának, a megyében élő emberek egészsége érdekében tett és teendő intézkedések magas szintű ellenőrzésének, elvi és gyakorlati síkon való előbbrevitelének. A jelentés, melyet a legilletékesebb szakértői testület készített elő, alapos vizsgálatok és elemző munka után a megtárgyalásra, nem szűkölködött tényekben, adatokban. Ugyanakkor — a lapunkban közölt szövegből is kiderült — az előadói beszéd a legmélyebb érzelmekre hatóan tárta fel a valóságot, s mutatta meg eredményeinket és az elmaradottság foltjait egyaránt. Mert igaz mind a kettő, az ellátás szépen felfelé ívelő grafikonja, s a még meglevő árnyékok kísérő jelenléte is. C zinte kikényszerítette a “ számszerű fejlődést az alkotmány szellemétől áthatott egészségügyi törvény, amely szerint hazánk minden állampolgárát megilleti az ingyenes, magas színvonalú egészségügyi ellátás. Ilyen szempontból tagadhatatlan, hogy a törvény szinte „elébe ment” lehetőségeinknek, de az is tény, hogy mintegy húzóerő volt a minél teljesebb ellátás megszervezése érdekében. Szükségszerűen következett ebből az úgynevezett egészségügyi integráció kifejlesztésének elrendelése, amelynek fokozatos végrehajtásával egységes rendszert alkot majd a hazai betegellátás a körzeti orvosi rendeléstől a kórházakban folyó magas szintű szakosított gyógyászati kezelésig, ápolásig. Látszanak tehát a körvonalai annak a valóban magasabb szinten elképzelt és megtervezett egészségügyi ellátásnak, amelyhez a lépcsőfokokat szinte apránként — de nem kis anyagi befektetés árán — kell a megyében megteremteni. Kiépülőben van — befejező nagy állomása lesz az új megyei kórház elkészülte — a megye körzeteire jól elosztott kórházi szolgálat Bajától Halasig, Kalocsától Kiskunfélegyházáig és Kecskemét környékéig. A kórházakkal együtt és mellett, s velük szoros kapcsolatban kell létrejönnie hasonlóan fejlett színvonalon az alapellátás bázisainak, a kórházi munkát is köny- nyítő, azt jól kiegészítő, korszerűen felszerelt körzeti decentru- moknak, melyek közösen sok, ma még párhuzamosan ismétlődő, vizsgálatot tesznek feleslegessé. A megyei pártbizottság elé terjesztett és az üléses megvitatott jelentés sorra vette az egészségügy minden lényeges fázisát, a gyógyító, megelőző feladatokat, a szakorvosi és a fekvőbeteg-ellátás, az anya- és gyermekvédelem, a közegészségügyi, járványügyi munka, a gyógyszertárhálózat, s a szociális gondoskodás legfőbb tennivalóit. Felmérte a gyógyítás műszerezettségi állapotát és szintjét, az egészség- ügyi dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének helyzetét, és munkájuk etikai vonatkozásait. Mindezt összegezve, javaslatok születtek a megye egészségügyi fejlesztésének fontosabb feladataira. Különös hangsúlyt kapott az alapellátást nyújtó egészség- ügyi szolgáltatások fejlesztése, mint kiemelt feladat. A szakember-ellátottság javítása is változatlanul nagy figyelmet érdemel. A pártfórum, természetesen, nem vállalkozhatott arra, hogy az állami, hatósági, tanácsi vagy akár a társadalmi szervek feladatait átvállalja ebben a kérdésben. De útmutató jelleggel — s a maga hatáskörében a pártszervekre és szervezetekre, a kommunistákra szabottan határozatilag is — megszabta a megye egészségügyi fejlesztésének irányát, a tennivalók összehangolásának lehetőségeit és módozatait. Egységes szellemű munkára ösztönözve felvázolta, mit akar elérni a megye vezetése, s mire lehet számítani a jövőben. Ugyanakkor elismerését nyilvánította az egészségügyi területen dolgozóknak, akiknek az erőfeszítése, helytállása nélkül nem volna fejlődés és előrehaladás. \7an tehát tennivaló hosszú ' időre. Sok függ ezzel együtt is az állampolgároktól, segítő támogatásuktól, megértésüktől és türelmüktől. Az ember egészsége önmagán is múlik. Az orvos, a gyógyszerész, a kórházi szakember csak segítőtárs lehet ebben, bár a legtöbbre képes segítőtárs. De egészséges életmódunkért alapvetően mégis csak mi vagyunk a felelősek. S ha mindent megtettünk ennek érdekében, csak akkor várhatjuk el a teljes értékű segítséget. Aminek minél jobb minőségéért, s egyre magasabb színvonaláért sok ezren munkálkodnak a mi megyénkben is. Becsüljük meg értékes tevékenységüket. T. P. Szelek szárnyán Messziről látni a repülőtér szélén domborodó, hatalmas piros kupolát. A selymesen zöld „terepasztalon” percről percre kerekebbre formálódik a legroman- tikusabb felnőttjáték: a léggömb. — Az egész világon reneszánszát éli a hőlégballon-repülés — tájékoztat Gulyás Géza, a MÉM Repülőgépes Szolgálatának munkatársa, a hazai léggömbrepülés úttörője. — A szocialista országok közül Csehszlovákiában és Lengyelországban is népszerű, de az első hőlégballon nálunk készült. Saját erőből, A Pannónia 76’ elnevezésű ballont poliamid anyagból —, közönséges orkánból — varrtuk, egyszerű kézi varrógépen. Kezdetben volt egy lelkes kis csapat, a léggömbrepülés szerelmesei, most már két gazdája is van ennek a szép, bár hivatalosan még el nem ismert sportnak. Az egyik, a MÉM Repülőgépes Szolgálatának klubja, a másik a MALÉV hőlégballon-szakosztálya. Mindkettő az MHSZ keretén belül működik, de bármelyikbe bárki jelentkezhet, aki a ballonozáshoz, általában a repüléshez kedvet érez. Milyen feltételekhez kötik a léggömbvezetői „jogosítvány” megszerzését? — Olyan nincs, hogy valaki idejön és csak beleül a gondolába. Ez olyan sport, amiben benne kell élni. Vállalni kell a léggömb ösz- szeszerelésének, lebontásának fárasztó munkáját, el kell sajátítani a kezelés legapróbb részleteit. Ha azt látjuk, hogy a jelöltnek van érzéke a dologhoz, akkor jöhet egy igen erős elméleti tanfolyam, hatósági vizsgákkal a végén. A vizsgatárgyak között szerepel: üzemeltetés, meteorológia, navigáció, rádióismeret, műszertan, de tudni kell a tűzvédelmi és egészségügyi előírásokat is. Repülőgépvezetői jártasság, illetve engedély nem kell hozzá és a gépkocsivezetői jogosítványhoz szükséges orvosi vizsgálatok is elegendők. Egyelőre még kevesen jutottak el odáig, hogy önállóan emelkedjenek a magasba, legfeljebb utasként. Sok tudás, nagy gyakorlat kell a léggömbparancsnoki cím megszerzéséhez, de a várakozás idáig senkinek nem szegte a kedvét. Kint a terepen, ahová a két csapat tagjai többnyire együtt vonulnak fel, nem számit, hogy ki, melyik kötelékbe tartozik és a munkahelyén mi a beosztása. Egyek a sportszeretetben és a megszállottságban. A műszaki főnökök együtt göngyölik szét a kupolát a beosztottakkal. Az IL— 18-as pilótája lázasan szerel, ci- pekedik. Idős mérnökök és fiatal navigációs tisztek együtt szedik szét, vagy illesztik össze a csavarokat, emelgetik a gázpalackokat. A hőlégballonnal való foglalkozás nagy erénye, hogy türelemre, fegyelemre szoktat. Csapatmunkára épül. Húszán, harmincán dolgoznak keményen azért, hogy három társuk felszállhasson. Elérkezett a nagy pillanat. A ventillátor telefújta levegővel a 2200 köbméter űrtartalmú óriás• A kapói* belUlről ... és felszállásra előkészítve (Jobbra). (Fényképezte: Radó Gyala). gömböt. A gondolát ráerősítették a kupolára, begyújtották a háztartási propán-bután gázpalackból táplálkozó fáklyákat. A parancsnok még bent áll a gömb belsejében, égő fáklyával melegíti a levegőt. Mennydörögve csapkodnak a lángok. A piros ballon hirtelen megemelkedik, felrántja a gondolát. A szél viszont belecsimpaszkodik. visszaKúzza. Nagyokat zökkenve bukdácsolunk a földön, aztán hirtelen megiramodunk fölfelé. Száz méter magasságban, amikor a léggömb már együtt mozog a levegővel, lecsendesedik a fáklyák zúgása. Zajtalanul, lágyan lebegünk: ég és föld között. Polgár László léggömbparancsnok —, a TU—154-es hajózó mérnöke — elmagyarázza, hogyan lehet a fűtőszelepekkel szabályozni a repülést. Ha emelkedni akarunk, akkor növelni kell a kupola belső hőmérsékletét, vagyis adni a gázt. A benti levegő hőfoka és a kinti hőmérséklet közti különbség csökkenti, vagy növeli a felhajtóerőt. — A ballonrepülés az időjárás függvénye. Mínusz 20 fokon, a 100 fokra fel fűtött kupola felhajtóereje a legideálisabb. Nyáron a légmozgás is élénkebb. Ez jó a vitorlázórepülőknek, de rossz nekünk. Ballonrepülésre általában a napfölkelte utáni, vagy a naplemente előtti időszak a legkedvezőbb. Ilyenkor csendes, mozdulatlan a levegő. Most a legrosszabb időpontot fogtuk ki, kemény leszállás ígérkezik. Laci bácsi előérzete nem csalt. Ahogy közeledtünk a földhöz, a fenti barátságos szél hangulata megváltozott. Gorombán nekünk támadt. A sebesen sodródó kupola vonszolta maga után a gondolát, benne minket. A kényelmetlen szánkózás csak akkor ért véget, amikor megérkeztek a segítőtársak. Elkapták a kötélhorgonyokat, lefékezték a kupolát. Vihari András, a MALÉV fiatal navigációs tisztje —, aki szintén velünk tartott — megnyugtatott, hogy nem minden földet érés ilyen kellemetlen. Hosszabb távon jobban kiegyenlíthetőek a mozgásod, most pedig alighogy felmentünk, már jöttünk is vissza. — Van jövője nálunk a léggömbrepülésnek ? — Bízom benne — válaszol Kasza József, a MALÉV-es szakosztály vezetője. — Most még nagyon az elején tartunk, az alapoknál. Három éve még csak egy hőlégballon volt az országban, most már három van, és készül a negyedik. Az a célunk vele, hogy a repüléshez kedvet érző fiataloknak adjunk egy indulási lehetőséget. Először megtanulnak mozogni a levegőben, a későbbiek során átülhetnek a vitorlázógépre, vagy ha a hangsebesség vonzza őket, a motorosgépre. Onnét pedig, amennyiben az egészségük engedi, átmehetnek a honvédséghez. Az érdeklődés nagy, az elkövetkező években várhatóan 6—8 új ballon fog már repülni. Arra is készen állunk, — komplett terveket dolgoztak ki szakembereink —. hogy a gyártást is itthon oldjuk meg. Ez lényegesen olcsóbb, mintha külföldről vásárolnánk ballonokat. Hasznos munkát is végeznek a léggömbökkel. A Repülőgépes Szolgálat klubtagjai összekötik a kellemest a hasznossal, sportolás közben légi fényképeket készítenek a mezőgazdasági területekről, értékes megfigyelésekkel egészítik ki a határszemlék becsléseit.' Az első, komoly sikerüket is elkönyvelhették. Nemrég, Lengyel- országban 16 ország versenyzőivel mérték össze tudásukat és negyedikek lettek. VftdM Zsűri* | Gaál Tamásné kiosztja a Cariettát.
