Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-08 / 132. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 8. A mezőgazdaság területi irányításának korszerűsítése ääszloval Csomagolás magyar módra Napjainkban a különféle áruk csomagolásának nagyobb a szerepe, mint valaha. A vásárló szívesebben veszi meg az ízlésesen csomagolt, gyárilag szavatolt mennyiségű és minőségű árut. Fokozottan érvényes ez a külkereskedelemben, mert a világpiacon nemcsak az áru elsőrangú minősége döntő követelmény, hanem csomagolása is. A csomagolás gyakran védjegy — mondották az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetben, ahol erre szakosodott mérnökök foglalkoznak az árumozgatás, raktározás és szállítástechnológia tervezésével, fejlesztésével, a csomagolástechnika racionalizálásával és gépesítésével. Amikor az üzletből hazavisszük a megvásárolt árut, rendszerint a dobozt, a csomagolófóliát a szemétbe dobjuk. Ki gondolná, hogy évente 15 milliárd forint értékű csomagoló- szert használnak fel az országban ... A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar helyzetét, valamint az ágazat fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket. A gazdasági helyzet részletes áttekintése mellett megállapították azt is, hogy az irányítás az elmúlt időszakban megfelelt a gazdaságpolitikai törekvéseknek. Az újabb feladatok teljesítéséhez azonban már szükséges a területi irányítás korszerűsítése, további fejlesztése. Az átszervezés határideje június 30, az előkészületek gyakorlatilag a befejezéshez közelednek. E témában kerestük fel dr. Király Lászlót, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét, hogy tájékoztasson bennünket az eddigi intézkedésekről. — Mi fette szükségessé a területi irányítás korszerűsítését? — A társadalom gazdasági életének fejlődése során a mezőgazdaság szervezete is döntő változásokon ment. illetve megy keresztül, amit a területi irányításnak is időről időre követni kell. A szocialista mezőgazdaság fejlődésében eddig több jól körülhatárolható szakasz volt, amelyeket mindig más irányítási forma tudott legjobban segíteni. Az 1958- ig tartó első szakaszban — az útkeresés évtizedében — a létrehozott mezőgazdasági nagyüzemeket, valamint a nagyszámú egyéni termelők tevékenységét a közvetlen irányítási rendszerrel megfelelően lehetett befolyásolni. A szocialista mezőgazdaság fejlődésének második szakaszában az átszervezés és a megszilárdítás éveiben az volt a jellemző, hogy járásonként nagy.létezámú — 25— 40 személyes — mezőgazdasági osztályok működtek és szervezték, segítették a szocialista átalakulást, majd a létrejött mezőgazda- sági nagyüzemek megszilárdítását. Ez az időszak 1967-ben zárult, s egyidejűleg megtörtént a területi irányítás átalakítása is. A megváltozott körülményeknek és igényeknek megfelelően a megyei, városi és a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi apparátusát 50—60 százalékkal csökkentették. A napjainkban záruló évtized fejlődésének fő jellemzője a mezőigazdasági nagyüzemek megszilárdulása és többségüknek új, magasabb fejlődési szakaszba történő lépése. Ezt a helyzetet ismerte fel és tekintette át a már említett központi bizottsági ülés, amely határozatában több más fontos kérdés mellett megfogalmazta a területi irányítás korszerűsítésének további fejlesztését is. — Bács-Kiskun az ország legnagyobb mezőgazdasági megyéje, nálunk különösen nagy jelentősébe van a július 1-től bekövetkezendő változásoknak, hiszen itt Is az országossal egyező folyamatok játszódtak le. — A határozatban foglalt alapelvek figyelembevételével áttekintettük a megye mezőgazdaságának helyzetét, s megállapítottuk, hogy koncentrálódtak a termelőeszközök, erőteljes ütemű volt a szakosodás, iparszerűvé vált a termelés. Ma már mind a tizenegy állami gazdaság, s a szövetkezetek csaknem kilencven százaléka tagja valamelyik termelési rendszernek. A mezőgazdasági nagyüzemek együttműködési készségének egyik jellemzője a több mint 50 gazdasági társulás. Megyénkben alakult az ország négy agráripari egyesüléséből is az egyik, Kalocsán. A Magyar Szocialista Munkáspárt a következő célokat jelölte meg: először is a tanácsok testületi szervei a jövőben csak az ágazat átfogó gazdaságpolitikai kérdéseivel foglalkoznak. Növekedjék a mezőgazdasági és élelmezési osztályok önállósága, feladata, hatásköre és felelőssége a megyei tanácsoknál. Ugyanakkor az utóbbiak a járási hivatalok, a városi tanácsi szervek nagyüzemeket érintő igazgatási, hatósági feladatait július 1-ig végyék át. A városi és a községi tanácsi szervek a továbbiakban a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésével, illetve a lakossággal kapcsolatos szakigazgatási feladatokkal törődjenek. A járási hivatalok a községek ezzel kapcsolatos munkáját segítsék és ellenőrizzék. Növeljék a gazdálkodó szervek önállóságát. Ennek érdekében az állami szervek feleslegessé vált feladatait meg kell szüntetni, illetve üzemi-, termelőszövetkezeti vagy állami gazdasági — hatáskörbe átadni. Számolják fel az indokolatlan párhuzamosságokat. Korszerűsíteni szükséges az állami gazdaságok irányítási szervezetét, valamint az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi irányítását. — Milyen konkrét intézkedések történtek mindezek érdekében? — A megyei tanács végrehajtó bizottsága május 9-én tartott ülésén megtárgyalta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi apparátus átszervezésének érdekében tett eddigi lépéseket, határozatban írta elő a tennivalókat. Eszerint a járási hivataloknál egy-két személy, döntően a háztáji és a kisegítő gazdaságokkal,, valamint az állampolgárok ügyeivel foglalkozó munkatárs marad. Városoknál a település nagyságától függően egy-három ügyintéző marad. A végrehajtó bizottság azt is hangsúlyozta, hogy az átszervezéssel a képesitettségi szintvonal nem csökkenhet. Az új megyei álláshelyekre csak szakmailag és politikailag megfelelő dolgozókat lehet beállítani. Ugyanakkor a járásoknál, városoknál felszabaduló és a megyéhez átvételre nem kerülő tanácsi munkatársak szervezett elhelyezéséről- gondoskodni kell. — Milyen lesz a belső szervezet felépítése az új helyzetben? — A továbbiakban valamennyi mezőgazdasági szövetkezettel a megyei szakosztály tart közvetlen kapcsolatot. Ezért a végrehajtó bizottság úgy határozta meg a belső szervezet felépítését, hogy az állami törvényességi felügyelet mellett a legjobban megfeleljen a mezőgazdasági nagyüzemek személyzeti, igazgatási, közgazda- sági és más ügyintézésének. — Eddig a mezőgazdasági szőr, vetkezetek felügyeleténekfcor-L. szerűsitésérőí volt szó, de más' szektorok irányításában is történt változás. — Igen, az állami gazdaságok középirányitó szervei a területi főosztályok megszűntek. így az állami gazdaságok irányítását a továbbiakban az országos központjuk látja el. Az igényekhez igazították az erdészeti igazgatás szervezetét is, ennek keretében Dél-Magyarország erdőgazdálkodását irányító új erdőfelügyelőség központja Kecskemétre került. — Véleménye szerint mi várható az átszervezés után? — Az irányítás szervezetének korszerűsítése után nagyobb lehetőségük lesz az üzemi vezetőknek a kezdeményezéshez. Ez nyilván örömmel tölt el minden olyan mezőgazdasági vezetőt, aki tisztában van kötelezettségeivel, helyesen tudja érvényesíteni jogait — hangoztatta végezetül dr. Ki- riáíy László. Kereskedő Sándor Magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok A Haldex Lengyel—Magyar Részvénytársaság húsz évvel ezelőtt azzal a céllal alakult, hogy a bányák melléktermékét, a meddőhányók „kincsét” hasznosítsa. A vállalatnak ma öt szénfeldolgozó üzeme van a bányák közelében és most épül a hatodik. A magyar partner szállítja a szüksége? acélkonstrukciókat, a lengyel pedig a munkaerőről gondoskodik. A Haldex üzemei évente 5 millió tonna hulladékot dolgoznak fel. és ebből 400 000 tonna kőszenet nyernek. Ezenkívül nyersanyagot szállítanak a cement- és kerámia-, valamint az építőipar számára. • A varsói Nowotko Művekben 1951-ben kezdték meg a Wola- motorok gyártását. Ma ez a gyár az egyik legnagyobb fővárosi üzem. Az itt készült motorok 140—160 lóerősek, és nem kevesebb, mint 120 küjönféle géptípus, felszerelés, közlekedési eszköz meghajtására alkalmasak. Az üzem termelésének javát a szocialista országokba küldi. A 40 ország között, ahová a Wola-mo- torok eljutnak, ott van Magyarország is. A számítások szerint itt. és a többi szocialista országban 22 000 Wola-motor jár. > Láda, konténer, rekesz A csomagolásra azt mondják: néma eladó. Funkcióját tekintve azonban csak negyedik helyre sorolják a reklámhatást. . Szerepe mindenekelőtt az, hogy megvédje az árut a töréstől, károsodástól, amíg a gyárból a fogyasztás helyére jut. A csomagolás egyúttal az áru ideiglenes tárolóeszköze, például a fóliazacskó a tejnek, az üveg az italoknak, folyékony vegyszereknek. Az előbbi esetek; ben inkább az árut védi a csomagolás a külső sérüléssel szemben, de éppen a vegyszereknél, az olajnál, vagy a radioaktív anyagoknál a csomagolásnak környezetvédelmi szerepe van: a külvilágot védi az árutól ... A szakemberek mindezt fontosabbnak tartják, mint a csomagolás reklámhordozó szerepét. A helyes csomagolást a réteges öltözködéshez hasonlítják. A gyárban ládákba, konténerekbe, rekeszekbe kerül az áru — ez is gépi rakodásra alkalmas csomagolás, mert az árut hosszú útra indítják. Előbb tehergépkocsira, majd vasútra, esetleg hajóra kerül a küldemény, mert viszonylag ritkán fordul elő, hogy a szomszéd városban talál vásárlóra az áru. A ládán, konténeren belül, külön zsákba, vagy fóliába helyezik az árut, lehetőleg olyan csomagolásban, ahogy a nagykereskedelem a kisebb mennyiséget rendelő üzletekbe szállíthatja. Ez a gyűjtő csomagolás. Végül a fo-' gyasztói csomagolás az, ahogy az üzletekben megkapjuk az árut. Gazdasági szempontból természetes az a törekvés, hogy ez az A meleg idő hatására minden kertben megjelentek^ a gyomok, folytathatjuk egész ~őszig tartó küzdelmünket a kertek növényi élősdijeivel. A gyomok a kultúrnövények ellenségei. Levegőt, fényt, vizet, tápanyagokat vonnak el, egyes fajtái teljesen kizsarolják a talajt. Tetszik, nem tetszik, elő kell vennünk az ismert, ősi derékfáj- dító szerszámot, a kapát. Kiskertekben, ahol növény növény mellett nő, s még a fák alját is tele- üitetjük, ma is a kapa a legjobb, nélkülözhetetlen gyomirtó eszköz. Régi formájánál azonban vannak erőt, időt kímélő, modernebb változatai is. Elsőként a gyomborotvát kell említeni. Ez éles, vékony, acélpenge. Gyors és viszonylag köny- nyű munkát végezhetünk vele, ha a hívatlan vendégek még nem hatalmasodtak el. Különböző méretekben kapható. A kisebbekkel a sorközök, a szélesebbekkel akár egybefüggő nagyobb területet is sarabolhatunk. Hátránya az, hogy csak a talaj legfelső, 2—3 cm-es rétegét járja át, tehát a talaj mélyebb rétegeit nem lazítja fel. Célszerű eszköz még a csuklóskapa. Minden mozdulatra, tehát előre- hátra is munkát végez. Kézi kul- tivátorok, kerekes tolókapák könnyithetik még a munkát. Akinek pénze, módja s nagyobb kertje van. az elterjedőben levő motoros kapákkal könnyítheti a munkát. Ezek munkaszélessége változtatható, tehát nagyobb területek és sorközök művelésére is alkalmasak. A fiatal növények közvetlen közelében, szűk térállásban marad a kézi gyomlálás. Ezt eső vagy öntözés után érdemes végezni, mert ilyenkor a gyomokat gyökerestől eltávolíthatjuk. A zöld. föld feletti rész letépése mit sem ér. a legtöbb ugyanis kis idő múlva újra, erőteljesebben hajt ki. ~Á modern vegyipar a legutóbbi esztendőkben sok hasznos gyomirtó szerrel sietett a kertészkedők segítségére. Néhány közülük ok- kal-moddal alkalmazva, felhasználható a kiskertekben is. Akadnak közöttük úgynevezett szelektív szerek. Ezek vagy csak néhány faja növényt irtanak, vagy utóbbi, a fogyasztói csomagolás legyen értékesebb, a gyűjtő és szállítási csomagolás olcsóbb. Az áru árában mindhárom csomagolás értéke benne van. Ezért nem mindegy a fogyasztónak, hogy visszaváltható-e az üveg, melyben befőttet vásárolt, vagyis felhasználhatja-e saját háztartásában, vagy betét ellenében vásárolt üvegét a kereskedelem készségesen visszaváltja. Jól sikerült doboz A hazai műanyagipar fejlődése lehetővé tette, hogy évek óta polietilén zacskókban árusítsanak tejet, kakaót, cukorkát vagy megannyi közszükségleti cikket. A tej esetében a vélemények megoszlanak. Kellemetlen, ha a zacskó éppen a vásárló kosarában lyukad ki — de a régi tejesüvegek is eltörtek... A tartós tejé viszont kifejezetten jól sikerült csomagolás. Ez 5 rétegű csomagolódoboz, forma- és minőségtartó, viszont a tasak árának éppen tízszeresébe kerül. Nem szólva arról, hogy a tasak a hazai ipar gyártmánya, a tartós.tej doboza nyuggti importból származik. A csomagolástechnika fejlődésében is legfőbb törekvés ä gépesítés. Nemcsak a fogyasztói' csomagolást, hanem a gyűjtő és szállítási csomagolást is gépesíteni kell, s nem .utolsósorban számolni kell a gépi rakodás elterjedésével, az árut nagy tömegben rakodólapon, vagy daruemelésre alkalmas konténerben lehet olcsón, veszteség nélkül fuvarozni. A csomagolás gépesítésére mindent elpusztítanak, egy kivételével. (Az utóbbiakat használják például a kukoricatermelésben.) Más gyomirtók minden növényt károsítanak, ezért vetés, ültetés előtt, vagy csak sorközökben. fák alatt használhatók, előírás szerint. Rendszerint több esztendeig hatnak, hormonhatásúak, ezért kiskertekben használatuk nehézkes. Leginkább ajánlható a Gra- moxone, amely csak a zöld részeket perzseli le, így okoz kárt a gyomoknak. Igaz, hogy különösen a mélyen gyökeresedő évelőket csak 4—5 permetezés pusztítja el teljesen, de óriási előnye, hogy a talajban nem fejt ki káros hatást, nem is halmozódik fel. Csak szélcsendes időben használható, mert a szer a kultúrnövények lombját Takarmány az Nem lebecsülendő az a meny- nyiségű fű, mely hazánkban az árokpartokon, az utak mentén, a vasúti töltések oldalain terem évente. Ezzel kapcsolatosan a napokban jelent meg a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium közleménye, mely szerint a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztése érdekében a helyi tanácsok gondoskodtak árról, hogy az árokpartok, árvízvédelmi és vasúti töltések, és egyéb kihasználatlan gyepterületek fűtermése hasznosításra kerüljön, illetve a szarvasmarhatartók e termést ingyenesen megkaphassák kaszálásra. Egy korábbi minisztertanácsi határozat alapján a helyi tanácsok mindenütt számba vették ezeket a területeket, melyekről tulajdonosaik (kezelőik) a teljes fűtermést nem tudják betakarítani, és az összegyűjtött igények alapján a szarvasmarhatartással foglalkozó kistermelők között ezt ingyenesen szétosztották az idén május 15-ig. Ahol azonban a tulajdonosok (illetve kezelők) vagy az ingyenes kaszálásban részesülő kistermelők a füvet 1979. június 5-ig nem kaszálták le, a kaszálatlan útmenti árokpartok, utak. vasúti, árvízvédelmi töltések és réévente 5—600 millió forintot fordítanak. Ennek az összegnek legalább 80 százalékából külföldről importálnak csomagológépeket, komplett rendszereket. Másfajta ilyen gépgyártás van .hazánkban is, kb. 300 millió forint értékben itthon is előállítanak bizonyos gépcsaládokat — ezek 70 százalékát exportálják. Szín, foima, méret Szóltunk már a csomagolás reklámhatásáról, ezt azonban nem szabad csak a színekre és a grafikákra szűkíteni. Egy-egy jól sikerült csomagolásnak már védjegyhatása is van, ilyen a Coca-Cola üvege, vagy a magyar fütyülős barackpálinkáé, melyet törvényes oltalom véd. A csomagolás alakjának, méretének alkamazkodnia kell a hűtőszekrények, konyha- szekrények méreteihez. Ügyelni kell arra is, hogy pl. mérgező anyagot, vegyszert nem szabad olyan színű, formájú üvegbe tölteni, amelyben élelmiszereket árusítanak. A külföldre irányuló exportcsomagolás legtöbbször szab- ványjellegű, előírását a szállítói si. szerződésben rögzítik. Természetes, hogy itt fokozottan tekintettel kell lenni arra, hogy a reklámhatás megfelelően érvényesüljön. A hazai özetekben árusított hűtőipari termékek, elsősorban a mirelitáruk és a dobozott gyümölcsök teljesen megfelelnek az európai színvonalnak. A fejlődés iránya a gazdaságosságra és célszerűségre való törekvés. A 90-es években már a konzerveket is polyetilén műanyag dobozokban fogják árusítani a mostani üveges és fémdobozos konzervek helyett. Addig — már a közeljövőben megterem; tik a feltéphető fedelű konzervdobozok gyártásának műszaki feltételeit, Nemsokára eljön az ideje annak, hogy végleges búcsút vegyünk a konzervnyitótól. Exportképességünk fokozása ér; dekében áldozni is kell. Devizáért ügyes csomagológépeket, korszerű csomagoló anyagokat kell vásárolnunk, természetesen kutatva a hazai ipar tartalékait is, hogv jobban, igényesebben és praktikusabban csomagolhassuk áruinkat, mert enélkül a legjobb árut sem lehet gyorsan, jó haszonnal értékesíteni. B. T. is leperzseli! Általában 10 liter vízhez egy deciliter Gramoxonet kell keverni. A tarack, minden kertészkedő réme ellen újabb szer a Glialfia. Két deciliter szert 5— 6 liter vízben elkeverünk, s ez mintegy 100 négyzetméter terület permetezéséhez elegendő. Hatása akkor legkedvezőbb, ha. a tarack levelének hossza 10—15 cm-es. Csak akkor hatásos, ha a kezelés után legalább 5—6 óráig csapadék nem hullik. Mintegy 10 nap elteltével a tarack levele elszine- ződik, három hét múlva a hatóanyag a rizómát is elpusztítja. Glialkával kezelt területre a permetezés után két héttel már ültethetünk. Akár kapálunk, akár pedig vegyszerrel hadakozunk a gyomok ellen, felmagzás előtt tegyük, mert a szétszóródott gyommagvak a későbbiekben sokkal több munkát adnak. H. L. utak mentén tek fűtermését bárki, külön engedély nélkül, ingyenesen betakaríthatja. A MÉM közleménye szerint a rendelkezések kiterjednek a rétművelési ágban nyilvántartott mezőgazdasági rendeltetésű földekre is, miszerint a be nem takarított rétterület aranykoronában nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelmének az ezerszeres forintösszegét köteles a gazdaság büntetésként megfizetni. A magánszemélyek be nem takarított rétterületét a helyi tanács szak- igazgatási szervének javaslatára a járási földhivatal — határozattal — állami tulajdonba veheti, és jogában áll szankciót is érvényesíteni ellene. Azért, hogy mindenütt lekaszálják. betakarítsák, ami megtermett, sokat tehetnek a nagyüzemek, a helyi tanácsok, a KPM és a vízr ügyi szervek is. Nyújtsanak segítséget a közös gazdaságok a fűtermés hazaszállításához ott, ahol erre igény van. Több tejhez, húshoz csak több takarmánnyal juthatnak. Azt pedig, ami ráfordítás nélkül, ingyen megtermett, kaszálják le mindenütt. Június 5-e óta erre bárkinek joga van. Sz. E. ÁSVÁNYKUTATÁS NUKLEÁRIS SZONDÁVAL • A Magyar Állami Eötvös I.oránd Geofizikai Kutató Intézet is jelentős szerepei játszik az országos kőolaj- és gázipari kutatási programban. Emellett saját készítésű műszerekkel számos országban végeznek nyersanyag-kutatási bérmunkákat. A képen: mérik az ásványkutatásokra használt nukleáris szondát. (MTI-fotó — E. Yárko- nyl Péter felvétele — KS.) ÍJ9H9 OSÜ vvjOfl HÁZUNK TÁJA Irtsuk' a gyomokat!
