Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-08 / 132. szám
1*79. június 8. • PETŐFI NÉPE • 5 KIADÓK, TERJESZTŐK, KÖNYVTÁROSOK SAJÁT MUNKÁJUKRÓL, KÖZÖS ÉRDEKEIKRŐL, MEG A NYOMDÁKRÓL Nyolc év alatt megkétszereződött a megjelent könyvek összpéldányszá- ma; a kiadók gondjai megsokszorozódtak. Az általános áremelkedés, különösen a külföldről beszerzett papírok drágulása miatt jócskán megnövekedett az önköltség. A Háború és béke előállítása most háromszorosába kerül mint az előző kiadásnál. Az Európa Könyvkiadó korábban több millió forint nyereséget fizetett be az államkasszába, most ugyanannyi ártámogatással is alig-aiig jönnek ki. Horváth Lajos osztályvezető tájékoztatójában a panasz árnyalatai sem fedezhetők föl.' Tisztában van azzal, hogy a Katona József Megyei Könyvtár és a Könyvértékesítő Vállalat által szervezett kecskeméti tanácskozás nem enyhíti nehézségeiket. • A bajai Tóth Kálmán Könyvesbolt a leglátogatottabbak megyénkben. egyike Amíg a kéziratból olvasmány lesz Példányszámok A Tudomány és Technika Házában összegyűlt könyvtárosok, — terjesztők, üzemi kulturális felelősök a legjobb szándékkal sem csökkenthetik az átlagosan csaknem tíz hónap nyomdai átfutást, nem növelhetik a rendelkezésükre álló papírmennyiséget. A könyvesek összejövetele azonban hasznos észrevételekkel, javaslatokká! segítheti az adott lehetőségek célszerűbb, hatékonyabb kihasználását, segítheti a rokon szakmákban, egy célért dolgozók még hatékonyabb együttműködését. A tartalmas ismertetők, élénk hozzászólások csak megerősítették azt a véleményt, hogy ez az értekezlet a szükségesek, hasznosak közé sorolható. Drucker Tibor, a Könyvértéke- sítő Vállalat igazgatója és Vörös Károlyné, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó egyik vezetője gondosan jegyzett, amikor több könyvtáros kifogásolta némely kiadvány túlságosan kis példányszámát. Majd az illetékesekhez továbbítják azt a javaslatot, hogy a könyvtárosokat is kérdezzék meg a tervezéskor. Ki ismerné náluk jobban a szeszélyes olvasói érdeklődést! Raktárak Többen az emelkedő áraknál is bajosabbnak ítélik honi nyomdai viszonyainkat. Tízmilliárd forint támogatást kapott ebben az évtizedben a nyomdaipar és a helyzet látszólag alig változott. Látszólag, mert a fejlesztés nélkül aligha jelenhetett volna meg az idei könyvnapokra 108 könyv, aligha látnánk annyi szép kiadványt a kirakatokban, aligha tarthatnák a mostani árszínvonalat. A töméntelen pénzt elsősorban építkezésekre, nyomó- és kötészeti gépekre fordították, de bőven kaptak az újságokat, dobozokat előállító részlegek is. Megalapozottnak látszó becslések szerint a nyomóteljesítmény elég lenne egy öt- venmilliós országnak, ha folyamatosan kihasználnák a drága gépeket. Ám kicsi a termelőképesség a szedésben, a nyomóformák előkészítésében; az előbbi példánál maradva, 4—5 milliós ország igényeinek megfelelő. Az úgynevezett infrastuktúrára, azaz a termelési rendszer zavartalan működését megteremtő feltételekre egy fillért sem költöttek. Raktárhiány miatt olykor drága nyersanyagokat is a szabadban tárolnak. Emiatt arra nem is gondolhatnak, hogy közvetlenül a nyomdákból szállítsák a nagyobb vidéki központokba, fővárosi üzletekbe a kész terméket. Sajnos, a könyvterjesztő vállalatok sem tudják mindig hová tenni a kész könyveket. Tavaly nyáron több tízezer tankönyv a szabad ég alatt várta, míg az iskolákba kerül. Mindez munkatöbbletet jelent, noha így is van mit csinálniuk. Létszám Az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál 1972-ben hatszázhúszan dolgoztak, tavaly ötszázhetvenen. A forgalom lényegesen növekedett! Hét esztendeje Magyarországon négyezer művet adtak ki 40 millió példányban, tavaly 8500 könyvet 93 millió példányban. A tanácskozás összetétele magyarázza, hogy sok szó esett a Könyvértékesítő Vállalat könyvtárellátó főosztályának tevékenységéről. Tőlük függ elsősorban, hogy a könyvtárakba járó százezrek milyen gyorsan és milyen minőségben kaphatják meg az új könyveket. Mindenki egyetértett azzal, hogy a korábbinál jobb a könyvtári ellátottság. Tartósabbak a különleges kötések, kevesebb tévedés bosszantja a megrendelőket a küldemények átvételekor. Többen azonban még mindig hosszúnak tartják azt az időt, amíg a könyv eljut az olvasókhoz. A na- gyoDb közgyűjtemények szinte valamennyi új könyvet megkapnak egy példányban a megjelenést követő napokban. A kisebb könyvtáraknak azonban általában két hónapot várniuk kell. Elég kellemetlen ez a helyzet, mert az újságok, a ráülő híradásai nyomán sokan keresik a friss kiadványokat és nehezen értik, miért vannak hátrányosabb helyzetben, mint a fővárosi társintézmények. Helyesnek tartanák, ha helytől és az irányító hálózattól függetlenül, egyszerre jutnának el mindenhová az új kiadványok. Igényfelmérés A bácsalmási könyvtár vezetője a teljesíthetetlen rendelések arányát elfogadhatatlannak tartja. Számításai szerint az előre megküldött rendelő jegyzékben kért száz műből nyolcat hiába várnak. Elfogyott — nekik már — nem maradt. A terjesztők jelenlevő illetékese megállapítja, hogy a nagyközségnek balszerencséje van, mert ez az arány lényegesen rosszabb az országosnál. De elismeri, hogy előfordulnak ilyen esetek, némely kis példányszám- ban kiadott vagy túlságosan nagy érdeklődést kiváltó könyvnél. A hiába keresett regények, ismeretterjesztő művek az olvasókat bosszantják, a raktárakban „leülepedő”, azaz eladhatatlan kiadványok a kiadókat szomorít- ják. Sok millió forint vész el a féláron sem kelendő, jnég ingyenes ajándékként sem fogyó könyvekben. Nemcsak népgazdasági érdek az igények még pontosabb felmérése, hanem kulturális érdek is. Meggyőzően bizonyította valaki, hogy — például ■ — milyen nagy szükség lenne a Képes tör- történelem elfogyott köteteinek újrakiadására, egyáltalán, a sorozat gyorsabb ütemű folytatására. A Móra Kiadó könyvszolgálatának a vezetője helyeslőén bólogat a felszólalást hallgatván, mégsem adhat kedvező választ: több papír kellene. • Senki sem vár csodát a könyvvel hivatásszerűen foglalkozók kecskeméti tanácskozásától. Az a tény azonban, hogy a rekkenő hőség ellenére az összejövetel hivatalos befejezése után sokan a technika házában maradtak és folytatták az eszmecserét, tanúsítja az együttműködés bővítésének a szándékát. A legcsekélyebb eredménynek is az olvasók látják hasznát, a tanácskozók pedig az ő kívánságaik teljesítését tekintik a legfontosabbnak. Heltai Nándor • Cj könyvek besorolása a tiszakécskel könyvtárban. (Tóth Sándor felvételei.) FILM JEGYZET A dzsungel könyve Kipling felejthetetlen könyve,a meseirodalom remekeinek sorába tartozik. Történetei a természet és az ember elválaszthatatlan egységéről, összetartozásáról regélnek, magukkal ragadó, sajátos költőiséggel. Mesealakjai nemzedékeket szórakoztattak és tanítottak meg arra, hogy a természet az egyetlen értelmes életeleme az élővilágnak, azt meg kell becsülni, szeretni kell, barátságban kell vele élni. A könyv Indiához kapcsolódik, hiszen Kipling gyarmati szolgálata alatt álmodta meg meséit, de tulajdonképpen az egész világról szól. Mégis elsősorban mindig az emberről. Mert hiszen állatalakjai is emberi tulajdonságokkal felruházva cselekszenek, „gondolkodnak”, ösztöneik, érzelmeik, hibáik erényeik emberszabásúak. Szinte törvényszerű, hogy Walt Disney munkásságának utolsó esztendeiben rátalált erre a gyönyörű mesekönyvre. Hiszen a nagy amerikai rajzfilmzseni ezt megelőző műveiben nagyjából már megformálta azoknak az állatszereplőknek a jellemét, mozgásformáit, gondolatvilágát, amelyek A dzsungel könyve általa ■megálmodott rajzfilm-adaptációjában színre lépnek. Ez a döbbenetesen érdekes, és a sajátos amerikai rajzfilmiskolának az ösz- szes erényeit megvillantó mesefilm azonban, bár A dzsungel könyvének történetéiből indul ki, önálló, sajátosan egyéni alkotás. Mert hiszen a Kipling-mesékben felbukkanó medve nála a dzsessz rajongója, Lajcsi, a majomkirály pedig mindenáron, mindenképpen különb akar lenni, mint az emberek. Ki gondolná, aki Kipling meséjét olvasta, hogy a jámbor Háti elefánt tulajdonképpen a korlátolt és csak a reglamát ismerő gyarmati katonatiszt ösz- szes, már milliószor megírt tulajdonságát gyűjti egybe jellemében. Aki azonban az igen terjedelmes Dzsungel könyve összes epizódjait keresné, bizonyára csalódna, mert a történet Maugli sorsát csak addig kíséri, amíg vissza nem kerül az emberek közé. De ez a rövidített meseváltozat mégis bizonyos fokig a teljes történet illúzióját kelti. Úgy tudjuk, ez a film volt az utolsó alkotása az amerikai realista animációs-filmiskola megteremtőjének és koronázatlan királyának. Az ő felügyelete alatt készültek az első karakterrajzok, bár a rendező szerepét már Wolfgang Reitherman vállalta. Disney 1986-ban halt meg, a film is körülbelül ebben az időszakban volt háromezer embert foglalkoztató stúdiójának munkaasztalain. Disney igen érdekes egyéniség. Lehet, hogy nem mindenki tudja: harmincszor kapott Oscar-díjat és filmtörténeteinek száma közel jár az ezerhez. Képzőművészeti akadémiát végzett, újságírósko- dott, majd vidéki lapokban karikatúrákat helyezett el és 1923-ban készítette első rövidfilmjét. Disney legfőbb rajzolói elve az volt, hogy alakjai tökéletes valószínűséggel, realisztikusan mozogjanak. Ennek a trükknek a titka. hogy kétszer-háromszor any- nyi fázisrajzot alkalmazott, mint elődei. Egyébként az összes, általa megálmodott alakok közül az állatfigurák a legvonzóbbak. Embereket is szerepeltető, egész estét betöltő filmjeiben a mellékszereplők a legsikerültebbek. Így vált világhírűvé a Hófehérké-ben a hét törpe hét bájos karakterfigurája, s azért sikerült olyan kitűnően az olasz meséből készült Pinocchio alakja. A dzsungel könyve Disney által megálmodott változatában kitűnően szolgálja a gyermekek szórakoztatását csakúgy, mint ahogy a felnőttek számára is tud újat mondani az általa átformált, sajátos bájú Kipling-történetekben. Hadd említsük meg a magyar változat kitűnő szinkronhangjait. Csákányi László kölcsönözte a hangját Balunak, Bodrogi Gyula játssza a majomkirályt, a tigris pedig Gellei Kornél. De emlékezetesek a keselyűket megszemélyesítő színészek hangjai (Zenthe Ferenc, Márton András. Verebély Iván és Gyabronka József.) Cs. L. Üj muzeális szerzemények A kecskeméti orvostörténeti gyűjtemény emlékanyaga az utóbbi időben plakett- és éremgyűjteménnyel egészült ki. A bronzból, alumíniumból, nik- kelezett és aranyozott vasból, vörösrézből készült plakettek egyebek között nagy orvosok emlékeit, patinás kórházak, orvosi egyetemek jubileumi ünnepségeit, a vöröskeresztes mozgalom múltját idézik, őrzik a ma és az utókor embere számára. A muzeális értékű gyűjteménybe kerültek például azok az emlékplakettek, amelyeket a bajai kórház dolgozói húsz—huszonöt—harminc évi munka után kapnak hosszú idő óta. Két plaketten is látható a Nobel-dijas magyar orvosprofesz- szor, Szent-Györgyi Albert portréja. Az egyik 1937-ben, a Nobel- díj átadásának évében, a másik pedig 1970-ben, magyarországi látogatásakor ábrázolja a világhírű oniostudóst. Az eddig gyűjteménybe került több mint hetven plakettet bajai, budapesti, kalocsai, kecskeméti, kiskunhalasi és pécsi orvosok, orvosprofesszorok ajándékozták az értékes gyógyászattörténeti gyűjtemény megteremtőjének és gondozójának, dr. Réthy Aladár nyugalmazott főorvosnak. Az orvos- történeti anyag, a megyei patikatörténeti gyűjteménnyel együtt, múzeumként öregbíti majd a kultúr- és szakmatörténeti kutatások felkarolásában jeleskedő Kecskemét és Bács-Kiskun megye hírnevét. ÚTTÖRŐÉLET A takarékossági pályázat díjkiosztó ünnepsége A mozgalmi eszjtendő kezdetén tavaly október elején — amint arról a Petőfi Népében is hírt adtunk — a megye .valamennyi úttörője számára a takarékosság gondolatához kapcsolódó pályázatot hirdetett a MÉSZÖV. A felhívás tehát minden vörösnyak- kendősnek szólít: bármilyen technikával — rajz, batik, montázs, linómetszet, fém-, vagy bőrdomborítás, esetleg vers — fejezzék ki gondolataikat a Takarékosság a mi világunkért felihívásról. Az elmúlt napokban került sor Kecskeméten, a MESZÖV-székház- ban a pályázatok elbírálása után a díjkiosztó ünnepségre. Az idén is meglehetősein kevesen éltek a lehetőséggel: mindössze harminc- nyolc pályamű érkezett! Legtöbben zsírkrétarajzot készítettek, de akadt montázs, batik és temperával készült .plakátterv is. A másik érdekesség: a megye hat városában élő úttörők közül csak a kiskunfélegyháziak és kecskemétiek jelentkeztek kilenc rajzzal. Egyetlen úttörő sem küldött pályamunkát a kiskőrösi és a kiskunhalasi járásiból. örvendetesen nagy érdeklődést váltott ki a pályázat a bajai járásban — tataházi és bácsalmási úttörők jeleskedtek — a kecskeméti járásban — Városföldről, Orgoványról és Fülöpszállásról érkeztek az alkotások — valamint a kalocsai járás ifjú képzőművészeinek rajzai: Hajósról, Duna- pa tájról. A szakértőkből — főként pedagógusokból álló, — bírálók már már elvégezték a minősítést, amikor a díjat érdemelt úttörőket, szaktanáraikat, valamint csapat- vezetőiket a M'ESZÖV-székházba hívták, hogy köszöntsék őket, és átadják a megérdemelt jutalmakat. Kisné Csányi Anikó, a megye úttörőelnöke szólt először a pajtásokhoz arról, hogy a takarékosság gondolatát most, úttörőkorukban kell megszokni-megszeretni, majd egész életükben ésszerűen, beosztóam élni, csak így tudják majd különféle céljaikat megvalósítani. Sailed István, a MÉSZÖV titkárságának vezetője arról beszelt, hogy ezen a vetélkedőn minden résztvevő nyert: azok a pajtások, akiket meghívtak, tárgynyere- ményt kapnak, — azok pedig, akik nincsenek jelen, a lakóhelyükön levő OTP-fióknál, vagy takarékszövetkezetnél vehetik át jutalmukat, A pályázatot a következő mozgalmi esztendőben is meghirdetik! Továbbra is reménykednek abban, hogy kártya- naptár-, illetve plakáttervet is • Ódry Gyöngyi bácsalmási pályázó harmadik díjas plakátterve. kapnak, amit nyomdai úton sokszorosítanak majd. A pályázók közül ketten holtversenyben lettek első helyezettek: Szalontai Szonja és Galicz László Tataházáról. Mindketten rádiót kaptak. A harmadik helyezett Ódry Gyöngyi munkáját fényképezőgéppel jutalmazták. Több száz forintos könyvutalványt kapott Szabó Erika (Városföld), Pólyák László (Orgovány) és Hatvani Zsuzsa (Fülöpszállás). Elismerésit és 200 forintos könyvutalványt kapott Szabó Lenke (Szalkszentmárton) Bíró Katalin (Fülöpszállás), Kerekes Mária (Hajós), valamint Bagó Julis és Zsíros Ildikó (Kecskemét).' • Az első helyezett Szalontai Szonja Sállal Istvántól átveszi a rádiót (háttérben Galicz László, aki ugyancsak rádiót kapott). TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Nagyszerűen sikerült avatási ünnepélyekről kaptunk tudósításokat ezen a héten. Szabó Gabi levele érkezett meg elsőként Pá- hiról. „Nálunk a kisdobos- és úttörő- avatás mindig nagyon emlékezetes, szép ünnepség. így volt ez most is. Az avatásra várók a nyolcadikos, búcsúzó úttörők sorfala között vonultak be. Behozták a csapat-, a gárda-, valamint a .tavaly kapott vörös se- lyemzászllót is. Az avatást, a nyakkendők felkötését most is az avató szülők és a KISZ-tagok végezték, majd személyi kitüntetések átadására került sor. * A keceli pajtások avatási ünnepélyére kilencszáz egyenruhás kisdobos és úttörő vonult fel. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy átvehették — a járásban negyedikként — a KISZ KB vörös selyemzászlaját. Többen kaptak kitüntetést- — írja beszámolójában Varga Erzsi — a Makk Marci rajból öten nyerték el a Kiváló Úttörőm unkáért érmet. Harsonák szólaltak meg a jánoshalmi avatási ünnepségen — írja tudósításában Gunda Edit. A köszöntők és a fogadalom elhangzása uitán felkötötték a kék és a vörös nyakkendőket. Rejtvényfejtőknek Pajtások! Az elmúlt héten kisdobosoknak közöltünk rejtvényt, sokan fejtették meg ügyesen. Tíz pajtás nevét kisorsoltuk, részükre könyvet küldünk: Tóth Éva, Kiskunfélegyháza; ifj. Nagy János, Gátér; Szabó Paulina, Ka-, locsa; Csapó Agnes, Kecskemét; Juhász Tibor, Városföld; Berki Mária, Orgovány; Nemes Anikó Jakabszállás; Marosi József, Lász- lófalva; Sebők Róbert, Baja; Magyar Angéla, Lajosmizse. A rejtvény helyes megfejtése: Csipkerózsa, Tündér Ilona — volt. Figyeljétek az Úttörőélet rovatot a jövő héten, mert újból fejtörőt közlünk! Selmeci Katalin Az első díjas montázs.
