Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

1979. június 24. • PETŐFI NÉPE • 3 • \ folde.i/u/em Zalka Máté brigádjának tagjai. Balról a hatodik Brunner Sándor. * Búzatáblák és dűlőútszeldeste szőlők közt kanyarog a kisvas­út, majd Szánkhoz közelítve pá­lyája kiegyenesedik. Ha erről, Kiskunmajsa felől gyalogosan „fut be" valaki a településre, szinte egyszerre pillantja meg a víztorony akácok fölé emelkedő fejét, s lesz figyelmes valami halk morailásra. Pár száz lépés után odaérni a keskeny sínpár mentén. ahol jobbról erdőcske szakodozott lombfüggönyén át látni lehet a furcsa kísérőzenével termelő földgázüzem egy-egy részletét. A sínektől jobbra térve falu végi új házak sora közt kijutni a községet átszelő Béke utcára. A húzódik. Tiszta, kövezett járdák, köves út két oldalán diófasor gondozott, virágos szegéllyel. Kel­lemes a séta. □ □ □ — Ilyen, téglalaphoz hasonló a községünk alaprajza — mutatja a hivatali szobája falán függő térképen Barna János, a szanki tanács végrehajtó bizottságának titkára. — Négyezren élünk itt. Tizennyolcezer holdas határa van a falunak. Haladás nevű ter­melőszövetkeztünk tagsága két­ezer hektárt művel. Az idén má­sodik alkalommal kapták meg a Kiváló Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet címét. Kilencszáz em­ber a Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat helyi üzemében ke­resi meg a kenyerét. A községről elöljáróban még annyit, hogy a belterület utcáit már kilencven százalékban behálózzák a víz- és a földgázvezetékek. Szánk szerencsés helység! — hallani gyakran, s akik mondják, a határában talált szénhidrogén­kincsre gondolnak. Igazat beszél­nek. hiszen a legjobbnak elismert tüzelőszert, a földgázt csak így vezethették be már eddig két­százhatvan lakásba. S az új utca kát képező új házak jó részét is olyan forintokból építették, ame­lyeket az olajosoknál keresett a gazda. Ám az utóbbi évtizedben nemcsak olajkutakat és üzemet telepítettek Szánkon ... — Az említett kilencszáz ipari dolgozó személyében megszületett nálunk a munkásosztály helyi csapata — fogalmazza meg a lé­nyégét a vb-titkár. — A kialakuló munkásközösségek szervezettsége, erősödő kollektív szelleme tette lehetővé, hogy az égés» községet magával ragadó Összefogás létre­jöjjön lakóhelyünk fejlődése 'ér­dekében. A kétezer-ötszáz lakos feletti községek közt a tavalyi település- fejlesztési versenyben Szánk első lett. 15 ezer 170 ponttal, jócskán megelőzve az utána következő­ket. Barna János jogos büszke­séggel vázolja a sikert.: — A falufejlesztési ötéves ter­vünket időarányosan megvalósí­tottuk. sőt egyes területeken túl­teljesítettük. Itt elsősorban a la­kásépítésre gondolok, ugyanis az előirányzott száz családi ház he­lyett eddig már százhúszat építet­tek föl a község lakói. A tervidőszak első három évé­ben minden eddiginél gyorsabban fejlődött Szánk. A múlt eszten­dei településfejlesztési versenyt azért nyertük meg, mert a köz­pontilag meghatározott feladato­kat jól megoldottuk. Társadalmi összefogással építettünk egy ti­zennyolcszor harminchat méteres tornacsarnokot az iskolánál. A létesítmény értéke 12 millió 300 ezer forint, de a tanácsnak csak három és fél millióba került, a többit a társadalmi munkák ér­téke adja. A legtöbb önzetlen munkát a földgázüzem Zalka Máté és Vörös Október szocialista brigádja végezte a tornacsarnok építésekor, de rajtuk kívül még sok kollektíva segített. Az utóbbi két évben 1200 fo­lyóméter földgázvezetéket és 1100 folyóméter vízvezetéket fektettek • Aki jól sikerült járdaépítési akciót szerve­zett: Patyi Mihály tanácstag. © A tornacsarnok, a szanki gyerekek öröme, a falu büszkesége. (Pásztor Zoltán felvételei.) le a faluban, szintén társadalmi összefogással; — Minden évben szervezünk járdaépítési akciót — folytatja a községi vezető. — Amelyik utca lakói a legtöbb társadalmi mun­kát ajánlják föl járdaépítésben, azoknak anyagot adunk a saját utcájuk kikövezéséhez, amit ma­guk végeznek el. Legutóbb Patyi Mihály tanácstag szervezett jár­daépítést. Két szombaton és két vasárnap 180 ezer forint értékű munkával készültek el. Két év alatt három járdát köveztünk ki így a faluban. — A község vezetői, a tanács és a gazdasági egységek nem úgy tekintenek a dolgokra: ez az én feladatom, ez a te tennivalód, hanem mindenre úgy, hogy ez a mi. közös elvégeznivalónk — ér­zékelteti Barna János a községbe ..költözött" közösségi szellem je­lenlétét. — Egy kisebb jelentő­ségű példát említenék: a Haladás Tsz brigádjai félévenként karban­tartják a falu útjait. Említhetem az idei és a jövő évi legfontosabb fejlesztési feladatunkat, az iskola bővítését négy tanteremmel. A gazdasági egységek egymillió fo­rinttal járulnak ehhez hozzá, és ezen felül még. a brigádok révén sok társadalmi munkával. Az év elején az iskola nevelő­testülete és a körülbelül ötven helyi brigád vezetői közös érte­kezletet tartottak. A napirenden ez a kérdés szerepelt: a szocia­lista kis közösségek mivel tudnák az idén segíteni az iskolai oktató- ne.velő munkált? A végrehajtó bi­zottság titkára szerint a szanki brigádok versenyeznek, ki vállal­ja el hamarabb a társadalmi mun­kákat. A „rábeszélés” korszakán már régen túl vannak. □ □ n A földgázüzemben a Zalka Má­té kollektíva tagjai közül Szőke István, G.ubcsi József, Pintér, Zol­tán és a Vállalat Kiváló^Brigádja címet viselő munkásközosség ve­zetője, Brunner Sándor az egyik légkompresszor nagyjavítását vég­zik. — Tizenhat tagú a brigád és üzemfenntartás a feladatunk — mondja el Brunner Sándor. — Tűz-és robbanásveszélyes munka­hely a miénk, a szikraveszély miatt itt tilos a szöges talpú cipő viselése is. Esztergályosok, asz­talosok, vízvezeték-szerelők, laka­tosok és hegesztők vannak köz­tünk. A nagyszerű tornacsarnokban az álmennyezet, az üvegtartók, a bordásfalak és a színpadon — ez is található a csarnokban — a függönymozgató berendezés, ezek szerelése, mind a Zalka brigád munkája. Minden egyes tagja le­dolgozta, amit vállalt. A faluja fejlődéséért egy pár órát más üs szívesen dolgozik — szerénykedik Brunner Sándor, aki társaival fejenként öt műszaknyit áldozott szabad idejéből a szanki gyerekek izmosodása-ügyesedése érdekében, □ □ □ Szánk tanácsa évi 350 .ezer fo­rint fejlesztési bevétel fölött ren­delkezik, mégis futja tizenkétmil- liós létesítményre is. — A következő ötéves tervidő­szakban szeretnénk majd építeni egy központi orvosi rendelőt. Kommunális téren még a hátra­levő utcák víz- és gázvezetékkel való ellátásával akarunk tovább­fejlődni. A Szőlősoron új utcákat nyitunk az új házak építéséhez. — Ennyiben foglalja össze Barna János vb-titkár Szánk elképzelt holnapját. E terveknek fedezetük van: a lakosság faluszeretete. A. Tóth Sándor Demokrácia, vagy fegyelem? „Most nem érünk rá vitatkozni, a sürgető és hatékony cselekvések ideje jött el..Hallottam már ezt igazgatói tanácsülésen, brigádve­zetői értekezleten, gyáregységi termelési tanácskozáson. Néha ugyan­így, néha más szavakkal. A lényeg azonban azonos volt: a megol­dandó gondok kapcsán önkéntelenül szembeállították azt a két dol­got, amelyet nem volna szabad. Mert még csak külön emlegetni se lehetne a tetteket megelőző, jó döntéseket segítő, közakaratot kiala­kító alkotó vitákat és magát a hatásos cselekvést. Ám, ha az ilyen érvek birtokában vitatkozni kezd az ember az említett megfogalmazás tarthatatlanságán, olykor különös dolgokat tapasztalhat. Minden vitapartner természetesen elismeri, hogy „ez el­vileg így is van”, de ugye most „más időket élünk” egy darabig, úr­rá kell lennünk gazdasági nehézségeinken, úgyhogy a „mindennapi gyakorlatnak” legalább a fegyelmezett cselekvés felé kell fordulnia. Ez igaz, hanem ez „elvileg-gyakorlatilag” egyfajta bizonytalanságot jelez: egyesekben némi zavar támadt a demokrácia, a fegyelem, a közakarat és együttes cselekvés összefüggéseinek értelmezésében. Jogos-e a vagy-vagy? Több helyen is meghökkentet­tek e két fogalom effajta összepá- rosításával: demokrácia vagy fe­gyelem. Hajlamos lenne rále- gyinteni az ember, s múló foga­lomzavarként felfogni ezt a szem- beállítást, amely feltételezi, hogy a demokrácia kizárja, de leg­alább is akadályozza a fegyel­mezett tevékenységet, és fordít­va. Csakhogy félúton elakad ez a legyintés, amikor ezt az elvi téve­dést éppen elvvé próBalják „ak­tualizálni”. Valahogy így: gazda­sági gondjaink megszaporodtak, másfajta munkára, másfajta ve­zetési stílusra van szükség, hagy­juk tehát most a demokráciát, ne beszéljünk róla addig, míg "ki nem lábalunk a bajainkból. Ha­tározott döntéseket, intézkedése­ket, „kemény vonalat” emleget­nek ezután. Megtévesztően jól hangzik ez is. igaz? Mert valóban az eddiginél hatékonyabb és fegyelmezettebb munka, a célszerűbb, a határozot­tabb döntések, a következeteseb­ben végrehajtandó intézkedések az ellenszerei a többi közt gaz­dasági nehézségeinknek. Csakhogy mindezekre gondosan kidolgozott programunk, határozataink és el­képzeléseink vannak. Mégpedig olyanok, amelyek számításba ve­szik az egész ország népének szán­dékait, közös erőfeszítéseink le­hetőségeit. S éppen mert ilyenek, azért hatásosan megvalósíthatók: a legszélesebb társadalmi össze­fogásra alapoznak, pontosan meg­szabva az említett másfajta kö­vetelményeket is. Akkor viszont éppen e követelmények nevében, s éppen ebben a fejlődési sza­kaszban egy pillanatra is mérleg­re tenni a demokrácia létjogosult­ságát. az — nevezzük nevén — politikai- rövidlátásra vall. (S el­lenkezik az említett politikai-gaz­dasági- program alapelveivel.) Hajtóerővé válik A szocialista demokrácia társa­dalmi rendünknek alaptulajdon­sága, fejlődésének feltétele és fej­lesztésének módszere is egyben. „I elfüggeszteni" tehát a társa­dalmi szerkezet megváltoztatása nélkül nem lehet, erre gondolni is naivitás. Vagy még rosszabb: alapvető társadalmi vívmányaink egy részének meg nem értése. Mert joggal tekintjük vívmá­nyoknak a szocialista demokrá­cia fejlesztésében eddig elért ered­ményeinket. s egyenrangú fontos­ságúnknak anyagi-gazdasági fej­lődésünk fényeivel. Már csak azért is, mert egymással szerves egységben gyarapodhattak csu­pán ilyen ütemben. Az eddig el­értek egyik feléről hogyan lehet­ne tehát lemondani, a másik fele érdekében ? Ha megfennénk, úgy járnánk, mint az, aki a szeget gyorsab­ban akarvan kihúzni, eldobja a harapófogót és a foga közé kapja a szegfejet. Hiszen gazdasági elő­rehaladásunknak (tehát jelenlegi gondjaink megoldásának is) ép­pen az egyik létfeltétele, hogy a szocialista demokrácia még inkább kiteljesedjék: a tapasztalatok bi­zonyítják, mekkora társadalmi erőket lehet mozgósítani általa. Hif zen minél több ember önkén­tes és tudatos részvétele a társa­dalmi és gazdasági közügyek in­tézésében, a célszerű döntések meghozásában, nemcsak a bele­szólás jogának gyakorlását jelenti egyszerűen: hajtóerővé válik a végrehajtásban is, az együttes cse­lekvés, a fegyelem, a hatásos munka feltételeinek kialakításá­ban, egészen az áldozatvállalás közösségi készségének megterem­téséig. A tudatos vállalásért Nem vitatni kell tehát a de­mokrácia ilyen vagy olyan mér­tékű „alkalmazását”, ellenkezőleg: minél több teret kell adni érvé­nyesülésének. Abban azonban, úgy vélem, az. eddiginél pontosabb különbséget kell tenni — s ezen a ponton kap­csolható „naprakészen" a fegye­lem fogalmához —, hogy a de­mokráciának miben van szerepe, és miben nincs, miben kell, hogy legyen, és miben nem lehet. Pél­dául: egy üzemben a termékvál­tás. a gazdaságosság, a takarékos­ság kérdéseiben minél több ember számára lehetővé tenni a beleszó­lás demokratikus jogát, az nem­csak kötelezettség, hanem igen célszerű is. A helyes döntés egyik biztosítéka lehet. De ennek meg­születése után az, hogy miből mennyit és mikorra kell megcsi­nálni, hogy milyen technológiá­val. s hány órát kihasználva a munkahelyen, az már nem nép­szavazás kérdése. Ne szégyelljük elővenni a régi, bevált igazságokat, amikor szük­ségünk van rájuk. Mindig többet élnek a legtöbb, mégoly tetszetős­re gömbölyített szólásmondásnál. Az egyik ilyen: a legszélesebb de­mokráciát kell megteremteni a közösségek ügyeinek intézésében, a döntések meghozatalában, s az­tán vasfegyelmet, együttes cse­lekvést a végrehajtásban! Ebben kell következetesnek lenni. Ebben az. összefüggésben ér­demes együtt emlegetni a demok­ráciát és a fegyelmet. Sz. J. (Folytatás az 1. oldalról.) tására. Mivel magyarázható ké­sedelmük ? — Tulajdonképpen nekünk vol­tak különleges kívánságaink egy fejlettebb típusú antenna készí­tésére azért, hogy minél tökélete­sebben sugározhassuk a műsort, s távlati elképzeléseink is van­nak a berendezéssel. Ennek az antennatípusnak a kifejlesztése úgy látszik, , a ■ tervezettnél hosz- szabb időt vett igénybe. Emellett addig nem akarják szállítani, míg a különböző beméréseket el nem végzik, mert azokat itt elvégezni sokkal bonyolultabb lenne. — Mindez nem jelent majd ké­sedelmet a műsorsugárzásban, amelyet október 1-én kezdünk el, tette hozzá Kontor Lajos. — Au­gusztus elején ugyanis a kísérleti sugárzást kezdtük volna csak meg. Ennek ideje fog csupán a késedelem miatt lerövidülni, il­letve azt kérjük majd, hogy a próbaadások idején már. műsort is sugározhassunk. Egyébként mindennap várjuk, hogy megér­kezzen az antenna. — Ügy látom, antenna-- nélkül is van itt mit lenni. Jelenleg mi­lyen jellegű munkálatokat végez­nek ? — iFolyik az adóberendezés sze­relése. Á Budapesti Híradástech­nikai Gyár öt szakembere és adó­állomásunk tizenöt műszaki dol­gozója végzi ezt a munkát. Szak­értőként irányít, és ha keli, szor­galmasan részt vesz a munkában. Yasuo Kon japán mérnök. Ö az adóberendezést szállító Nippon Electric Company cég kiküldött szakembere. — Irányított-e már tv-adóállo- más szerelést másutt is — szólí­tottam meg a gépteremben szor­goskodó Yasuo Kon-t. — Malaysiában, Pakisztánban és Nigériában — hangzott a vá­lasz. — Mennyire tartja modernnek az itt beszerelésre kerülő beren­dezést? — Cégünk világviszonylatéig is a' legkorszerűbb adóberendezések gyártására törekszik. Ennek a tí­puscsaládnak a készítését 15 év­vel ezelőtt kezdtük el, az A jel­zésű szériával. Jelenleg az N jel­zésű szériánál tartunk. Ez az adó- berendezés is N jelzésű. — Milyen készülékekkel vehető majd a Szentesről sugárzott 2-es műsor? — fordultam Kontor La­joshoz. — Az utóbbi években gyártott magyar tv-készülékek már alkal­masak a 20—60 közötti csatorná­kon sugárzott műsorok vételére. A szentesi adó a 23-as csatornán sugározza majd a 2-es műsort. A régi, 12 csatornás készülékekhez konvertert, illetve adaptert kell vásárolni, amely bekeveri az an­tennán keresztül érkező jeleket a vevőkészülékbe. — S mit kell tenni az anten­nákkal, vagy ki kell cserélni a budapesti adásra vásárolt felsze­reléseket? , — Kicserélni nem kell az ed­dig használt 2-es antennákat, csupán a szentesi adó irányába állítani. A budapesti 2-es anten­na több csatorna átfogására al­kalmas, ezért megfelelő. Az újonnan vásárolt antennákat is hasonlóképpen kell felszerelni. — Több helyen lehet tapasztal­ni, hogy zavaros, szellemképes a kép. Esetleg a szentesi 2-es mű­sor vételénei is előfordul majd ilyesmi? — Minél távolabb lakik valaki az adóállomástól, annál több más adó zavarhatja vételét és termé­szetesen gyengül is az adás tér­ereje. Ezért ilyen esetben az adó­ra Szerkesztett speciális antennát érdemes felszerelni. Az ipar eze­ket gyártja, s remélhetőleg a ke­reskedelem fel is készül forga­lomba hozásukra. Fontos elv, hogy minél távolabb vagyunk az adóállomástól, annál több elemes legyen az antenna, a dipól előtt. Ezzel ugyanis azt érjük el, hogy a kívánt adóról érkező jeleket job­ban gyűjtjük, más adóról érke­zőket pedig kizárjuk. A látottakkal, hallottakkal gaz­dagabban tértünk haza. Remél­jük, tv-néző olvasóink kíváncsi­ságát is hasznosan elégítjük ki. Nagy Ottó • Készlet a községből. ahol mar eddig több lakást építettek, mint amennyit az ötéves tervben elkép­zcllck. p ' A győztes Szanfcf • A feladatokat beszéli meg Nagy Lajos adóállomás-vezető, Yasuo Kon japán mérnök és Havas András, a BHG Fejlesz­tési Intézetének mérnöke. (Tóth Sándor felv.) Szerelik a 2-es műsort sugárzó berendezéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom