Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

1979. június 21. • PETŐFI NÉPE • 3 A településfejlesztés élenjárói Saját érdekünkben Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Bács-Kiskun megyei Tanács június 13-i ülésén az 1978. évben kiemelke­dő társadalmi munkát végzettek közül többeket Település- fejlesztésért emlékéremmel tüntették ki. A kitüntetettek — köztük több üzemi, szövetkezeti kollektíva — teljes névsorát akkor hely hiányában nem tudtuk közreadni. Az alábbiak­ban közöljük a megyei tanács által adományozott emlékér­mek tulajdonosainak névsorát. A kitüntetések átadására a helyi tanácsok által rendezett üléseken kerül sor. KALOCSA: a városi tanács vb. építőipari költségvetési üzeme; az OTP Fáy András háromszoros aranykoszorús szocialista brigád­ja; Németh László, Széchenyi- lakótelep 3. szám; Németh József, Bánki Donát utca 1. szám és Tóth István, Bimbó utca 4. szám alatti lakos. KECSKEMÉT: a városi tanács vb. építési, költségvetési üzeme; Somlai László, az ÉPSZISZ dol­gozója; dr. Ágúd Károly, a városi tanács vb. osztályvezetője: Be­hány Gyula, a DÉGÁZ dolgozója, tanácstag. BAJA: Jaszenovics Sándor, a városi tanács elnökhelyettese; Kiss Pál nyugdíjas, Szent László utca 28. szám alatti lakos; a Kis­motor- és Gépgyár 5-ös számú gyáregysége. KISKUNFÉLEGYHÁZA: Né­meth Mihály, az ÉBKM Vízmű Vállalat dolgozója, Rigó Imre, a Lenin Tsz. traktorosa. KISKUNHALAS: Bábud Imre, a BIK vállalat dolgozója, László József, a BÁÉV építésvezetője. KISKÖRÖS: Bányai János nyugdíjas, Pozsonyi utca 54. szám alatti lakos; Pálfalvi Pál, Fekete­halom 41. szám alatti lakos. HARTA: a Lenin Tsz II. Rá­kóczi Ferenc szocialista brigádja: az Erdei Ferenc Tsz Béke szocia­lista brigádja; Énisz János tanácsi dolgozó. DUNAVECSE: a Fémipari Vál­lalat és a Béke Tsz. TISZAKÉCSKE: a REMIX Vál­lalat Május 1. szocialista brigád­ja. SZÁNK: a Kőolaj és Földgáz­bányászati Vállalat üzemének Zalka Máté szocialista brigádja és a szanki üzem Vörös Október szocialista brigádin. NAGYBARACSKA: Kunyik Já- nosné tanácstag. CSÁSZÁRTÖLTÉS: Varga Gé­za, a Hosszúhegyi ÁG dolgozója. CSÁTALJA: Borbély Sándor, Petőfi utca 99. szám alatti lakos és az Üj Tavasz Tsz Zrínyi Ilona szocialista brigádja. KUNADACS: ifj. Saiga Ferenc, a Barátság Tsz dolgozója. DUNATETÉLEN: a tésztaüzem Zrínyi Ilona szocialista brigádja. BÁCSALMÁS: a KERIPAR Rá­kóczi Ferenc szocialista brigádja. DUNAPATAJ: Vas- és Vegy­ipari Ktsz. HAJÖS: Beck József, József Attila utca 27. szám alatti lakos. SOLT: a Szikra Tsz Auróra szo­cialista brigádja. BUGAC: a Petőfi Szakszövetke­zet KISZ-alapszervezete. IZSÁK: Gyenes István, a Sárfe­hér Tsz szocialista brigádvezetője KEREKEGYHÁZA: a Habse­lyem Kötöttárugyár 3-as számú gyáregységének ifjúsági szocialis­ta brigádja, KUNSZENTMIKLÖS: Szabó László, Petőfi lakótelepi lakos. LAJOSMIZSE: az Almavirág Szakszövetkezet Hámán Kató szo­cialista brigádja. LAKITELEK: a BRG Vállalat gyáregységének Martos Flóra szo­cialista brigádja. SZABADSZÁLLÁS: a Lenin Tsz szocialista brigádja. TISZAALPÁR: a BÁCSÉP Zal­ka Máté szocialista brigádja. KECEL: Herceg János, Ojkút- dülő 153. szám alatti lakos. SOLTVADKERT: Kakukk Ist­ván, Sallai István u. 18. szám alatti lakos. JÁNOSHALMA: Nagy József szocialista brigádvezető. KISKUNMAJSA: Gyón! Lajos, a Jonathán Tsz dolgozója. MÉLYKÚT: L^ki József, a Le­nin Tsz dolgozója. TOMPA: a Kossuth Tsz Petőfi Sándor brigádja. VAKÁCIÓBAN: Fokozottabb figyelmet a gyermekekre! A tanév befejezése ismét idő­szerűvé teszi a vakációzó gyer­mekeknek szánt intő-óvó szót. Az elmúlt évben 134 tizennégy éven aluli gyermek vált közleke­dési baleset áldozatává, több mint 2500-an megsérültek — mondot­ták ezzel kapcsolatban a Belügy­minisztérium sajtóosztályának il­letékesei az MTI munkatársának. A halálos áldozatok száma két év alatt, csaknem, másfélszgresétS.. a sérültek sídma pedig ajé'igiáá-* lékkai emelkedett. Á gyermekség rültek mintegy fele gyalogosként vett részt a közlekedésben. Szo­morú tapasztalat, hogy a tragédi­ák bekövetkezésében gyakrabban játszik szerepet a gyermek figyel­metlensége, mint a járművezetők szabálytalan magatartása. Ennek ellenére a volán mögött ülők még többet tehetnek azért, hogy az úttest ne váljon jóváte­hetetlen tragédiák színhelyévé. Különösen a játszóterek környé­kén, a strandoknál, az üdülőhe­lyeken, s mindenütt, ahol önfeled­ten játszadozó gyermekekre lehet számítani kell a járművezetőknek ^Swtóeabl? 7hcfl«85ss«f Sfpfozoftab- J ban, vigyázniuk az apróságokra. A baleseti statisztikából kitűnik az is, hogy egyre több gyermek sérül meg személygépkocsi utasa­ként. Még mindig előfordul, hogy hat éven aluli kisgyermeket ül­tetnek a szülők a személygépko­csi első ülésére — a KRESZ elő; írásai ellenére. Sok tanuló jól megérdemelt ju­talma a kerékpár. A kerékpáros a forgalom többi résztvevőjének egyenrangú partnere, de nélkülöz­hetetlen a közlekedési, ezen belül külön a kerékpározásra vonatko­zó szabályok ismerete. Jó lenne, ha az ajándékozók a kerékpár mellé néhány szóban e szabályok­ról is tájékoztatnák a fiatalokat Ennek szükségességére Int az is: tavaly 357 gyermek kerékpáros szenvedett balesetet az utakon. (MTI) Az új Büntető Törvénykönyv m Korunkban világszerte a személygépkocsi válik a • közlekedés fő eszközévé, s mind több autó — 1979 végén előreláthatólag már egymillió — lesz Magyarorszá­gon személyi tulajdonban. Amilyen örvendetes ez, annyira szomorú, hogy — az autók számának emelkedésénél nagyobb ütemben — szaporodnak a közlekedéssel kapcsolatos bűn- cselekmények. Mit mond a közlekedési bűncselekményekről a Büntető Törvénykönyv? Szándékos és gondatlan veszélyeztetés Első helyen szerepel ebben a fe­jezetben a közlekedés biztonsága elleni cselekmény. Szigorúan bün­teti a törvény azt, aki rongálás­sal, akadályok állításával, jelzé­sek megváltoztatásával, közleke­dési eszköz vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy bármilyen más módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti köz­lekedés biztonságát veszélyezteti. Ha a bűncselekmény következmé­nye súlyos testi sértés, a büntetés 5 évig terjedhető szabadságvesz­tés. Maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tö­megszerencsétlenséget okozó köz­lekedési veszélyeztetés büntetése 2 és 8 év közti szabadságvesztés. 5 és 10 év között lehet a büntetés akkor, ha halált és 5—15 év köz­ti, ha halálos tömegszerencsétlen­séget okoz. Szigorúan büntetik az új Btk. alapján azt is, aki a vas­úti, a légi, a vízi vagy a közúti közlekedés szabályainak megsze­gésével veszélyezteti mások életét, testi épségét. Enyhébben minősül, ha valaki gondatlanságból okoz közúti bal­esetet. Nem szólva most arról, hogy ez az okozónak is életébe kerülhet, — hiszen egy súlyos ka­rambol, összeütközés következmé­nyei kiszámíthatatlanok — halá­los végű közúti baleset gondatlan okozásáért 5 évig, kettőnél több ember halálát vagy tömegszeren­csétlenséget okozó gondatlan cse­lekményért pedig 2 évtől 8 évig terjedhető szabadságvesztést ró ki a bíróság. Ittas járművezetés Külön szól a törvény az ittas járművezetésről. Köztudomású, hogy hazánkban a közúti balese­tek igen jelentős részét okozza az ittasság. Maga az ittas vezetés akkor is büntetendő, ha nincs kö­vetkezménye: egy évig terjedhető szabadságvesztést, javító-nevelő munkát, vagy pénzbüntetést szab­hat ki érte a bíróság. Amennyiben súlyos testi sértést, súlyos egész­ségromlást, illetve halált vagy éppen tömegszerencsétlenséget okoz az ittas vezető, a büntetési tételek eszerint emelkednek. A legsúlyosabb esetben elérhetik a 10 évi szabadságvesztést is. Nem gépi meghajtású jármű ve­zetőjét nem vonják bírói úton fele­lősségre ha lovas kocsira vagy kerékpárra szállás előtt alkoholt fogyasztott (ez csak szabálysér­tés) —, de ha balesetet okoz, a fentiek szerint büntetik. Utas, vagy egyébként alkalmat­lan — például: jogosítvány nél­küli vagy kiskorú — személynek nem szabad átengedni gépi meg­hajtású jármű vezetését. Ha eb­ből baleset származik, az átenge­dőt állítják bíróság elé, a bünte­tés pedig — több ember halála vagy tömegszerencsétlenség elő­idézése esetén — 8 évig terjed­hető szabadságvesztés. Karambol esetén mindenkinek elemi kötelessége, hogy meggyő­ződjék róla: nem történt-e vala­kinek valami baja, nem szorul-e segítségnyújtásra valaki. Aki ezt elmulasztja és eltávozik a baleset színhelyéről — akár ő okozta a balesetet, akár bárki más —, cser­benhagyást követ el. Ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. Vétség és bűntett Mind a közlekedési, mind az egyéb bűncselekményeknél kü­lönbséget tesz a törvény vétség és bűntett között Így például a fent soroltak közül a közúti bal­eset okozása, az ittas járműveze­tés és a járművezetés tiltott áten­gedése vétség azokban az esetek­ben, arpikor nem jár nagyobb horderejű következményekkel. Ugyancsak vétség a cserbenha- gyás, ha nem valósul meg egy­úttal súlyosabb bűncselekmény. A bűncselekmények kétféle mi­nősítését a gyakorlat tette szük­ségessé, az 1961. előtti Büntető Törvénykönyvben ez még nem szerepelt. Az új Btk. így foglalja össze: „Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amely­re a törvény két évi szabadság- vesztésnél súlyosabb büntetés ki­szabását rendeli el. Minden más bűncselekmény — vétség”. A vétség tehát az enyhébb eset; a gondatlan bűncselekmé­nyek általában vétségnek számí­tanak. Lehet azonban a vétség is — éppen következményei miatt, többek között közúti baleset oko­zásánál — olyan súlyú, hogy két évnél lényegesen hosszabb sza­badságvesztésre Is ítélhető az el­követő. Kimondja a törvény, hogy min­denki felelős tetteiért Kivételt ké­pez, aki gyermekkorban (14 év alatt) követ el bűncselekményt továbbá az elmebeteg. Ugyancsak nem büntethető, aki kényszer vagy fenyegetés hatására követ el bűncselekményt Jogos védelem, illetve végszükség okozta bűncse­lekmény elkövetőinél a bíróság mérlegeli a körülményeket s azok ismeretében állapíthatja meg, hogy az elkövető büntethe­tő-e. Várkonyi Endre „i (Folytatjuk) Az otthon rendje, vagy rendetlensége bizonyos fokig, illetve bizonyos értelemben véve a család tükre. A szinte közhelyszerű megállapítás a tá- gabb otthonra, vagyis a település rendjére, rendet­lenségére, illetve az ott lakókra is vonatkoztatható. Persze mint a legtöbb hasonlat, valahol ez is sán­tít, de a lényeg kifejezésére alkalmas: akár szű- kebb, akár tágabb otthonunkról legyen1 szó. a ren­dért közös felelősséggel tartozunk. Erre a végeredményre jutott a népi ellenőrök részletes, átfogó vizsgálata alapjain készült össze­foglaló jelentés, amelyet nemrég a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megtárgyalt. Nap mint nap tanúi vagyunk, hogy e téren sok minden nincs rendjén, sőt mintha szaporodnának a környezetünk rombolását előidéző okok. Nagyon téves az a kézenfekvőnek tűnő válasz, miszerint a felgyorsult urbanizáció bitorolja el az úgynevezett közterületeket, parkokat, pihenőhelyeket, vagy nem utolsósorban a gyerekek mozgására alkalmas te­reket. A városok általános rendezési tervei ugyanis hosszú távra meghatározzák a fejlesztést, ezen be­lül egyebek között az új. parkok, fás, virágos terü­letek kialakítását, a meglevők bővítését, átalakítá­sát. illetve felújítását. A közterületek több ezer használója pedig érthetetlenül nézi, hogy a gondo­zott parkból napok alatt például szeméttároló lett, vagy építőanyagokat pakoltak a fűre, virágágyak­ra Két év alatt ilyen esetekért a megyeszékhelyen 106 szabálysértési eljárás indult s mint kiderült, néhány kivételtől eltekintve döntő többségben en­gedély nélkül tulajdonította ki a közterületet egy- egy üzem, szövetkezet, vagy magánszemély. Kalo­csán 77, Kiskőrösön 28, Kiskunfélegyházán 49, Kis­kunhalason 34 feljelentés történt a közterület rom­bolásáért, illetve kitulajdonításáért. A bírság szinte nevetségesen kevés: 600-tól 1500 forintig terjed. Ennyit úgy látszik megér a tudatos gondatlanság. Egyre több tapasztalat bizonyítja azt is, hogy nemcsak a parkok válnak itt is, ott is illegális szemétlerakó hellyé, hanem a városok különböző részeire úgy viszik a szemetet, mintha engedélyük lenne rá. Ilyen illegális szemétlerakó hellyé vált például Kecskeméten, a Madár közi vasúti átjáró környéke, a Vacsi közben levő daráló melletti te­rület, s a Liszt Ferenc és a Semmelweis utcában is szeméttárolót alakítottak ki önkényesen. Kiskőrö­sön a Szűcsi erdő, a Ligeti úti lakótelep egy ré­szét használják ilyen célra. Kiskunfélegyházán a felsőtemető, a Romhánjri utcai szükséglakások kör­nyékére viszik a szemetet. A kommunális költségvetési üzemek az éves feladattervükbe általában beütemezik az illegális szemét eltakarítását is. A kecskemétiek évente például 2500- 900 köbméter szemetet takarítanak el az Illegális 'rolóhelyekről. Ez természetesen csak félmegoldás, mert a lerakóhelyek felszámolá­sához a szabálysértők szigorú megbüntetésére len­ne szükség. Emellett szinte minden városban új, korszerű művelésű, nagy kapacitású szeméttelepe­ket kellene kijelölni. Tény az is, hogy a zöldterületek olykor elha­nyagolt állapota csak részben a szervezett park- fenntartási munka hiányosságának következménye. Nagy szerepe van ebben a lakosság gondatlansá­gának, károkozásának is. Különösen most nyáron jólesne a járókelőknek a fák árnyat adó lombkoronája. Ez egyre több utcá­ban hiányzik, lefejezett fák szegélyezik a járdát. Tavasszal minden városban és községben az utcai fákon fenntartási munkákat végeztek. Helyenként szakszerűen, de általában szakszerűtlenül bántak a fákkal, megcsonkolták, s emiatt a biológiai egyen­súlya felbomlik és gyorsabban kipusztul. Kecskemé­ten a városközpont északi részén hat-nyolc utcá­ban rendkívül szakszerűtlenül végezték a „fenntar­tási munkát”, koronájuktól fosztották meg a fá­kat. E pusztítás helyett célszerű lenne a munkaerőt és a pénzt a fák igazi értelemben vett védelmére fordítani, hiszen ezek tönkretételével tovább sú­lyosbodik a városok kedvezőtlen klimatikus viszo­nya. Nem szabad megengedni azt sem, hogy a fá­kat egyik napról a másikra tönkretegyék egy olyan történelmi múltat idéző és a távlatban is megma­radó utcahálózatú városrészben, mint a kecskeméti Mária utca és környéke, ahol a fák lombozata hoz­zátartozott az utca karakteréhez. Környezetünk gondatlan, vagy tudatos rombo­lásának néhány nagyon is szembetűnő példája a legjobb bizonyíték arra, bogy rendteremtés szüksé­ges. A megyei tanács mellett működő környezet- védelmi bizottság a megyei népfrontbizottságga! közösen akcióprogramot dolgozott ki környezetűnk védelme érdekében, melynek az a lényege, hogy a községekben, városokban mindenki a maga terüle­tén igyekezzen, felszámolni azokat a tényezőket, amelyek ártalmasak, környezetünk fokozatos rom­lását idézik elő. A rendbontókkal pedig az eddi­gieknél szervezettebben, következetesebben fel kell lépni — környezetünk, illetve saját érdekünkben. Tárnái László Afrikai varázslók Pillanatképek a világhírű Osibisa együttes kecskeméti koncertjéről. (Straszer András felvételei.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom