Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

1979. június 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Pártélet a hivatalban JÚNIUS 24-TŐL JÚLIUS MG Nemzetközi gyermek folklórtábor Kalocsán A tanácsi munka eredményes végzésében, a tanácsi tevé­kenység színvonalának alakulásában és hatékony pártirányí­tásában jelentős feladatokat látnak el a tanácsi apparátu­sokban működő pártszervezetek. E követelmény jegyében dolgoznak a kiskunfélegyházi Városi Tanács hivatali párt- szervezetének tagjai is. Munkájukról, eredményeikről, a ha­tósági államigazgatási munka segítéséről és további törek­véseikről beszélgettünk nemrég dr. Kardos András igazga­tási osztályvezetővel, a pártszervezet titkárával és Dinnyés István személyzetissei, a pártvezetőség tagjával. A háromévenként ismétlődő Duna menti Folklórfesztivál a Duna-medence népeinek számontartott, elismert sereg­szemléje lett az elmúlt évtized során. Közös nyelven, a népi kultúra gazdag szókincsével, egymást értve hirdetik a részt­vevők a népek közötti barátság, az együvé tartozás szép esz­méit. Kalocsa a fesztiválok központjaként már több ízben vizsgázott jelesre a hagyományőrzés és -ápolás nehéz fel­adataiból. Az idén ismét rangos eseménynek ad otthont a város: a nemzetközi gyermekév magyarországi regionális rendezvénysorozatának keretében június 24-től július 1-ig nemzetközi gyermek folklórtáborban látja vendégül a „Nagy Kék Országút”, a Duna mentén lakó népek gyermek folklór­csoportjait. Hogyan érvényesül a pártszer­vezet irányító, ellenőrző szerepe, miként tudnak élni káderhatás­köri jogaikkal? — ez volt a be­szélgetést elindító téma. A tárgyalóasztalon egymás mel­lett sorakozó jelentésekre, emlé­keztetőkre, mun'katervekre te­kintve úgy tűnik, egyszerű a dol­gunk, hiszen minden írásban van. Vagy mégsem? Az egyezség ha­mar létrejön — egy időre félre­tesszük a papírokat, hiszen a lé­nyeghez úgysem elegendőek. A legelső, amit mindketten megerősítenék: a 34 kommunis­tát tömörítő pártatapszervezet jó körülmények között, kedvező po­litikai, munkahelyi feltételek mellett láthatja el feladatát. A hivatali vezetés kezdeményező, „elébe mennek” a dolgoknak, igénylik a pártszervezet állásfog­lalását valamennyi lényeges kér­dés megítélésében, a döntések előkészítésében. Aktív részesei a közös politikai feladatok meg­tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének is. Így kézenfekvő, hogy legtöbb­ször egybeesnek a vélemények. Ez egyáltalán nem baj, hiszen vi­tára, eszmecserére bőven jut al­kalom. Példákat sorolnak. A mi­nősítések készítésekor előzetes véleményt kémek a pártcsoport­tól, majd a minősítés elkészíté­séért felelős állami vezető a pártvezetőség elé terjeszti meg­vitatás, véleményezés végett. Persze nem minden tanácsi dol­gozó esetében követik ezt a gya­korlatot, csak azoknál, akik a pártalapszervezet véleményezési listáján szerepelnek. Dinnyés István a jutalmazáso­kat, béremeléseket említi. Itt is igényli a hivatali vezetés a pártcsoportok, a pártvezetőség előzetes álláspontját. A módszer demokratikus mindkét esetben, de ügyelnek rá, hogy a hivata­li vezetők személyes felelőssége, döntési joga ne szenvedjen csor­bát. Ugyanekkor a pártszervezet biztosítja, hogy a személyi jel­legű ügyeknél, a bérezésnél, ju­talmazásoknál, a szociális kér­dések megítélésénél a hivatali szakszervezeti szervek, a KISZ véleménye meglegyen és érvé­nyesüljön is. A káderhatáskörök célszerű érvényesülését jelzi a vezetők rendszeres és hatékony beszá­moltatása. Kardos András bi­zonyságként belelapoz az egyik jegyzőkönyvbe, melyből kiderül, hogy legutóbb például dr. Do­bos Ferenc városi tanácselnök az apparátus káder- és személyzeti helyzetéről adott számot a párt­közösség előtt. Az összkép kedvező. Az utób­bi években jelentősen javult az apparátus politikai, szakmai fel- készültsége. Jelenleg az a hely­zet, hogy a vezetők és az érdemi ügyintézők tekintélyes hányadá­nak a hivatalosan előírtnál ma­gasabb képesítettsége van. A jö­vőben arra törekednek, hogy mindenki az eddigieknél még eredményesebben hasznosítsa po­litikai és szakmai hozzáértését a napi hivatali munka végzésében. A vitában elhangzott javasla­tokkal kiegészítették az írásos anyagot és néhány kérdésben módosították a feladattervet. Vagyis: egyáltalán nem üres for­malitás az első számú .vezető időnkénti beszámoltatása. Fontos segítő eleme a hatékonyabb mun­kának. természetesen mások is „na­pirendre kerülnek” különböző té­mák kapcsán. A tavalyi munka­terv szerint például beszámoltat­ták a művelődésügyi osztály ve­zetőjét, értékelték a szakszerve­zetben dolgozó kommunisták munkáját, megvizsgálták a város környéki községek irányításának helyzetét és megszabták a továb­bi tennivalókat. A felsorolás ezzel „ nem tel­jes, hiszen még jó néhány — a párt belső életével összefüggő — témakör került a pártvezető­ség, illetve a taggyűlés napirend­jére. A célszerű témamegválasztás mellett ügyelnek a taggyűlések hatékonyságára is. Röviden egy sikeresnek látszó módszerről. Időnként fórum jellegű taggyű­léseket tartanak. Előtte összege­zik a kérdéseket a megadott tárgykörben. Legutóbb például a pártirányítás érvényesülésével, a hivatali munka politikai eszkö­zökkel történő befolyásolásával foglalkoztak. De sok kérdés ér­kezett a városfejlesztés gondjai­ról, a lakosság hangulatáról is. Az érvek, melyeket sorolnak dr. Kardos Andrásék — .igencsak meggyőzőek. Tapasztalják példá­ul, hogy az ilyen jellegű párt­fórumokon azok is kifejtik állás­pontjukat, akik a taggyűléseken csak nagyon ritkán élnek a fel­szólalás, a vita lehetőségével. A hivatali vezetés számára pedig igen jó alkalom nyílik informá­ciószerzésre, s egyben viszont- tájékoztatásra is. A hivatali pártszervezet fontos feladata a szakmai munka, a hatósági tevékenység színvonalá­nak emelése, segítése és ellenőr­zése. Mi a helyzet ezen a té­ren? Vannak gondok is. Koráb­ban bevezették az üzemek terü­letén történő ügyfélfogadást. Nem volt nagy érdeklődés, így aztán meg kellett szüntetni. A városi tanács épületében mű­ködő ügyfélszolgálati irodára is sajnos majdnem az mondható, mint az üzemeknél: csak keve­sen veszik igénybe e nagyobb figyelemre érdemes szolgáltatást. Az állampolgárok egy része meg­kerülj az ügyfélszolgálati irodát, mert úgy gondolja, hogy ügyét az illetékes „főnök” minden bi­zonnyal jobban elintézi majd. Így aztán megesik, hogy időnként munka nélkül marad az öt ügy­intézőből álló munkaközösség. Kiút? Mindketten megerősítik, hogy igenis — van. A tanács kommunistái szerint tovább kell keresni a jelenleginél még jobb formákat, módszereket a lakos­ság ügyeinek színvonalas és gyors intézése érdekében. Ebben is jelentős szerepe van a hita- vali pártszervezetnek. Az ügyvi­tel-korszerűsítés keretében meg­oldották a gépi könyvelést, a testületi ülések anyagának hang- rögzítését és hozzákezdtek a mikrofilmezés feltételeinek meg­teremtéséhez. Jártak Kiskőrösön a városi ta­nácsnál, ahol megtekintették a központi leíró irodát. Esetleg Kiskunfélegyházán is megpróbál­koznak létrehozásával. De termé­szetesen olyan megoldásokat is keresnek, amelyekhez nem kelle­nek pénzeszközök, modern tech­nikai felszerelés. Javítják példá­ul a szakigazgatási szervek kö­zötti belső koordinációt. Foko­zott figyelmet fordítanak a vá­ros környéki községekre, a la­kosság gyors és megfelelő tájé­koztatására. Visszakanyarodva a párt belső életével összefüggő témákra, dr. Kardos András a feladatok so­rából kiemelte a pártépítést. A következő időszakban külö­nös gonddal akarnak foglalkozni a párt utánpótlásának tennivalói­val. A feladat egyértelmű: folya­matos és tervszerű nevelő munká­val elérni, hogy a fiatalok és a nők legkiválóbbjai eljuthassanak a párttagságig. De hasonló módon foglalkoz­nak a jövőben is a pártmegbí- zatásoikkal, a pártcsoporti mun­kával és a hivatalban működő szakszervezeti és KlSZ-alapszer- vezetek pártirányításával. Beszélgetőpartnereim és leg­aktívabb segítőtársaik — Garami László, Kovács Sándorné, Najdi- noff Antal, Földi Istvánná és Szórádi Gáborné pár.tvezetőségi tagok közösen, de egyénileg is felelősséget éreznek a hivatali pártszervezet eredményes munká­jáért. E tény ugyancsak fontos elő­feltétele a kiskunfélegyházi Vá­rosi Tanács apparátusában dolgo­zó kommunisták eredményes munkájának. Szabó Attila A nagy érdeklődéssel várt ese­mény részleteiről a házigazdák nevében Geri István, Kalocsa ta­nácselnöke adott tájékoztatást. — Azoknak az akcióknak a so­rában, amelyekkel’ a gyermekév jelentőségét demonstráljuk ha­zánkban, mi a népművészet ére- jével kívánjuk bizonyítani, hogy múltunk, a népi hagyományok ápolása és őrzése rendkívül fontos femberformáló eszköz gyermekeink életében — mondotta. — Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia, Bul­gária, Szovjetunió és Törökország gyermekcsoportjai a néptánc, a népdal és a zene nyelvén mutat­koznak be egymásnak és a közön­ségnek. Általában harmincöt sze­mélyes csoportokat fogadunk, de azokból az országokból, ahonnan magyar nemzetiségi résztvevők is érkeznek, dupla létszámú kül­döttségekre számítunk. — Milyen programot kínál a folklórtábor a résztvevőknek? — A tábor foglalkozásai négy munkacsoportban oszlanak meg. A néptáncosok megismerhetik egymás táncait, a népi játékokat, az énekkarok és szólóénekesek pedig a közös daltanulás mellett a Kodály-módszerrel ismerkedhet­nek, szakemberek vezetésével. A zenekarok és szólisták közös fel­lépéseken mutatják be tudásukat, a tárgyalkotó népművészek szá­mára pedig alkotótábor létesül, ahol népi gyermekjátékokat, fo­nást, kerámiákat, vesszőfonást, bábokat készítenek a résztvevők. — Kik patronálják a Kalocsára - érkező vendégcsoportokat? — Kalocsa egész lakossága nagy érdeklődéssel és szeretettel várja a népi kultúra ifjú nagyköveteit. A hazai és külföldi csoportokat a helyi vállalatok, KlSZ-alapszer- vezetek és úttörőcsapatok patro­nálják, kiállításokkal, bemutatók­kal, kirándulásokkal téve emléke­zetessé, tartalmassá az itt-tartóz- kodás napjait. Június 24-én a magyar csoportok városkerti sza­badtéri színpadi bemutatójával kezdődik és június 30-án a részt vevő országok csoportjainak fel­lépésével és közös műsorral zárul a nemzetközi gyermek folklórtá­bor, amelyet pályázatok és kiállí­tások gazdagítanak. Bács-Kiskun megyei gyermekek vesznek részt a „Gyermekszemmel életünkről” című pályázaton, a művelődési központ pedig a Mezőgazdasági Múzeum országos pályázatának anyagát tárja a látogatók elé „Gyermekszemmel a magyar me­zőgazdaságról” címmel. A folklórtábor védnökei között vannak a kulturális és oktatási tárcák, az országos úttörőmozga­lom, Bács-Kiskun megye párt- és állami szerveinek 'képviselői, va­lamint Nicolas Schöffer, a Párizs­ban élő, kalocsai származású fes­tőművész is — mondotta befeje­zésül Geri István tanácselnök. Cs. L. Barangolás Bács-Kiskunban • A Duna-partra épült szép község kiemelt alsófokú központ. Négy ezer-nég.vszázhatvannyolc lakosa 6686 hektáron gazdálkodik. Itt is élénken él Petőfi Sándor emléke. Az érdeklődök egy múzeum és egy magángyűjtemény értékes darabjaiban gyönyörködhetnek. PARLAMENTI JEGYZET Országgyűlési képviselők választókörzetük eredményeiről, feladatairól Közéleti eseményekben igen gazdag volt a hét: mint is­meretes, szerdán ülést tartott a megyei tanács, csütörtökön és pénteken pedig az országgyűlés nyári ülésszakára került sor, A parlamenti ülés szüneteiben dr. Boza József, Czégai Valéria és Nagy Csaba országgyűlési képviselőkkel, a me­gyei tanácsülés és az országgyűlés napirendjei kapcsán ar­ról beszélgettünk, hogy választókörzetük településfejleszté­sének tavalyi eredményei közül melyek voltak a legjelentő­sebbek, a társadalmi munka milyen segítséget adott a célok elérésében, és végezetül azt kérdeztük meg a képviselőktől, hogy a második félévben melyek a legfontosabb feladatok. DR. BOZA JÓZSEF, a megyei képviselőcsoport vezetője, a 18-as választókerület országgyűlési kép­viselője a kalocsai járás telepü­lésfejlesztési eredményeivel kap­csolatban kiemelte, hogy a tuda­tos községfejlesztési tevékenység, amely a választókerületben már évek óta jellemző, tovább folyta­tódott. Valamennyi községben eredményesen dolgoznak az V. öt­éves terv megvalósításán. — Az elmúlt három év tervtel­jesítésének birtokában most már elmondható, hogy az ötéves terv célkitűzései a községekben reáli­sak voltak és azok teljesülnek, illetve több tekintetben túltelje­sítésre is számítunk — mondta. — Tágabb értelemben mi a köz­ségfejlesztéshez számítjuk nem­csak a tanácsi gazdálkodást, il­letve a fejlesztést, hanem a tele­pülést érintő valamennyi gazdál­kodással összefüggő munkánkat, illetve ennek eredményeit. — Ezzel összefüggésben is azt mondhatom el, hogy a választó- körzetemben dolgozó gazdálkodó egységek is az V. ötéves tervnek megfelelően hajtják végre a fej­lesztési elképzeléseket. A gazda­ságok fejlődése dinamikus és ennek alapján az életszínvonal is a terveknek megfelelően alakul. Ha a kérdésre röviden akarok válaszolni, akkor azt mondhatom, hogy a terveket a lakosság ma­gáénak érzi és aktívan részt vesz ennek megvalósításában. Néhány dologra konkrétan is utalnék: cé­lul tűztük ki például azt, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt vala­mennyi termelőszövetkezetben az üzemi étkezést megvalósítjuk. A választókörzetben ez a program befejeződött. Minden igényt kielé­gítő, több célra is használható üzemi konyhák létesültek, egye­bek között Tasson, Szalkszent- mártonban és Hartán is. — Jelentős eredmény és azt hiszem az országban egyedülálló — folytatta a képviselőcsoport ve­zetője —, hogy Hartán az utak szilárd burkolattal való ellátása gyakorlatilag befejeződött. Solton 50 személyes óvodát adtak át, négy tanteremmel és egy torna­szobával bővítették a kissolti is­kolát. Tasson társadalmi összefo­gással úttörőtábort építettek. A beszélgetés további részében dr. Boza József elmondta, hogy igen nagy segítséget adott a tele­pülésfejlesztésben a lakosság tár­sadalmi összefogása. Tavaly a községekben 31 millió 251 ezer forint volt a társadalmi munka értéke. A választókörzetben egy ember több mint ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végzett, ez magasabb, mint a megyei át­lag. A második félév legjelentősebb feladataival kapcsolatban dr. Bo­za József a következőket mondta: — Történelmünk során talán még soha nem tapasztalt tavaszi, nyáreleji aszályt él át mezőgaz­daságunk. A legfontosabb feladat, hogy egyrészről jó szervezéssel minden megtenmett gabonát taka­rítsunk be és a mezőgazdasági üzemeink a maximumot adva kövessenek el mindent annak ér­dekében, hogy a kieséseket pó­tolni tudják. Ez mint halasztha­tatlan feladat jelentkezik a má­sodik félévben valamennyiünk előtt a tanácsi munkában, a tö­megszervezeti munkában is. — Mindenféleképpen fel kell gyorsítanunk Szalkszentmárton- ban a művelődési ház építését, a munkákat úgy kell irányítani, hogy e jelentős beruházás a jövő évben befejeződjön. El kell kez­deni Hartán a tornaterem építé­sét, Solton újabb négy tanterem kialakítását és szeretnénk, ha a második félév elején Dunavecsén a tornacsarnok átadásra kerülne. CZÉGAI VALÉRIA az 5-ös vá­lasztókörzet országgyűlési képvi­selője a tavalyi településfejleszté­si eredményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy jelentősebb be­ruházásra ugyan nem került sor, de Lajosmizsén például az E5-ös számú főútvonal mentén elkészült a 3100 négyzetméteres szilárd burkolatú kerékpárút, a község belterületén ötezer méter hosszú utat, 440 méternyi járdát építet­tek. Lajosmizsén, illetve Kerek­egyházán, Fülöpházán, Ladány- benén és Kunbaracson bővült a villany- és úthálózat. Ladánybe- nén 25 hellyel bővítették az óvo­dát. — Választókörzetemben a tár­sadalmi munkának hagyományai vannak, amelynek arányai az utóbbi években emelkedő tenden­ciát mutatnak — mondta Czégai Valéria. — Tavaly Lajosmizsén 13 millió 141 ezer forint, Kerek­egyházán 6 millió 507 ezer forint értékű társadalmi munkát végez­tek. Az utóbbi időben egyre gya­koribbak a különböző jelszók alatt megszervezett társadalmi munkaakciók, mint például La­josmizsén a „Három napot az idősekért” akció. Az elmúlt év­ben társadalmi munkában első­sorban parkosításra, fásításra, jár­daépítésre, iskolák, óvodák kör­nyezetének rendezésére került sor. — A második félév legjelentő­sebb feladatai egyebek között La­josmizsén a 33 lakásos OTP-ház átadása, az általános iskola négy tanteremmel való bővítése, vala­mint a szociális otthon bővítésé­nek és a tornacsarnok építésének megkezdése. NAGY CSABA, a 10-es válasz­tókerület országgyűlési képviselő­je: tavaly Kiskunhalason az alsó­városi iskolát nyolc tanteremmel bővítették és egy tornatermet is kialakítottak. A régi épület re­konstrukciója is megtörtént, s így kialakult egy 16 tantermes okta­tási intézmény, korszerű tornate­remmel, napközis helyiségekkel, étteremmel, valamint egyéb ki­szolgáló létesítményekkel. — A Kossuth II. lakótelep sza­nálásának első üteme megtörtént, közel félév alatt 390 lakás építésé­hez szükséges terület szabadult fel. A tavalyi eredmények közül megemlítem, hogy elkészült az új fogászati rendelő, öt munkahely- lyel, korszerű berendezéssel. Kis­kunhalason folyamatosan végzik az üzemek, intézmények, lakóépü­letek vezetékes gázbekötését. — Tavaly a város lakói 28 mil­lió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek — folytatta Nagy Csaba. — A társadalmi munkaak­ciók során húsz hellyel bővültek a bölcsődék, több általános isko­lában bitumenes kézilabdapálya épült, a kórház mögötti területen megkezdődött egy emlékpark ki­alakítása. — Az üzemek jelentős segítsé­get adtak a Kossuth II. lakótele­pen levő régi épületek bontásá­hoz. Az építési anyagot a szociális, otthon bővítésére használják fel.’ Tovább folytatódott és az idén befejeződik a kunfehértói úttörő­tábor építése. A településfejlesztési eredmé­nyek mellett egy igen nagy gond­ról is szólt az országgyűlési kép­viselő. Elmondta, hogy rohamo­san növekszik az engedély nélküli építkezések száma. Konkrétan az Alsó- és Felsőöregszőlőkben ta­pasztalhatók ilyen építkezések. Az építkezők tudják, hogy e terüle­ten új lakóház építése tilos, de vállalják a velejáró következmé­nyeket és előre bekalkulálják a bírságot. Ezeket az építkezéseket igen nehéz megakadályozni, mert még rendszeres ellenőrzés esetén is előfordul, hogy egy-két hét alatt maximum két helyiségből álló épületek elkészülnek úgy, hogy azok már beköltözhetőek.' Valamit tenni kellene a probléma végleges megoldásában. A második félév legjelentősebb feladataival kapcsolatban Nagy Csaba elmondta, hogy a Kossuth I. és II. lakótelepen 330 házgyári lakás alapozása, illetve egy részé­nek összeszerelése megkezdődik.' A Kuruc vitézek terén 150 sze­mélyes óvodát és 80 személyes bölcsődét adnak át rendeltetésé­nek szeptember 1-től. Üzembe he­lyezik a lakótelepen a végleges fűtőművet. A tervek szerint jú­lius közepén nyílik meg a Park Áruház. A második félév tervei között szerepel az ezer köbméte-' rés ívóvíztározó építésének meg­kezdése. Tárnái László

Next

/
Oldalképek
Tartalom