Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-15 / 111. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. május 15. SZ()( IALISTA K<;Yi'TT.MfKÖDKS T akarmányfehérje-ellátás Tekintettel fontosságára, a takarmányfehérje problematikája bekerült a KOST-tagállamok hosszú távú élelmiszer-ellátási célprogramjába. A programba felvetít kezdeményezések a megvalósulásban levő intézkedésekkel együtt zálogul szolgálnak ahhoz, hogy eredményesen és a közeljövőben megoldjuk a szocialista országok állattenyésztésének kellő takarmányfehérje-ellátását. Az életszínvonal alapvető mutatói közé tartozik az állati termékek részaránya a táplálkozásban. A KGST-országokban ez a mutató igen magas. Ezeknek az országoknak (Kuba és Románia nélkül) 1960-tól 1976-ig az egy lakosra jutó évi fogyasztása a következőképpen alakult fáz adatok számtani középértékek): hús- és húsáruk 43 kilogrammról 62 kilogrammra, tej- és tejtermékek 242 kilogrammról 313 kilogrammra, tojás 128-ról 213 darabra. A hetvenes évek közepén a hús és húsáruk adták a fehérje 30 százalékát a szocialista országok lakosságának táplálkozásában. Iparszera módszerek Ez a fogyasztási szint mindenekelőtt a fejlett állattenyésztésnek köszönhető. 1976-ban a KGST-tagállamok szarvasmarhaállománya 145 millió darabot, sertésállománya 119 millió darabot, baromfiállománya pedig körülbelül 1 200 millió darabot tett ki. Az állattenyésztésben, ahol mind szélesebb körben alkalmaznak iparszerű módszereket, a produktivitás jelentősen megnőtt, különösen az utóbbi évek során. 1960 és 1977 között a hústermelés a KGST-tagálilamokban 1,8- szeresére emelkedett és elérte a 25 millió tonnát, a tejtermelés másfélszeresére (131 millió tonna), a tojástermelés duplájára (86 milliárd darab) nőtt. Az 1990- ig szóló prognózisok szerint a hústermelés ezekben az országokban 90 százalékkal, a tejtermelés és a tejtermékek előállítása 110 százalékkal növekszik. Az állattenyésztés fejlődése közvetlenül függ a takarmány- felhasználástól. így például a Szovjetunióban. ahol 1970-től 1974-ig 20 százalékkal több takarmányt használtak fel, mint 1964 és 1969 között, az állati termékek mennyisége 19 százalékkal gyarapodott. Ezért fontos feladat elegendő tápfehérjehiány tapasztalható, mányozáshoz. Amennyiben a fehérje nem elegendő, az egységnyi termékre jutó takarmánymennyiséget 30 százalékkal kell növelni, s ez körülbelül 50 százalékkal drágítja a készterméket. A KGST-tagállamokban oly gyors ütemben fejlődik az állattenyésztés, hogy az utóbbi időben már tápfehérjehiány tapasztalható. Egyelőre az igényt 91 százalékra sikerült kielégíteni. Körülbelül 6 millió tonna takarmányprotien hiányzik. Emiatt más országokból kell importálni takarmányt: évente körülbelül 2,5—3 millió torma olajpogácsát, durva darát, korpát és 200—250 ezer tonna hallisztet. Importálni kell továbbá szójalisztet, különféle takarmányadalékot (szintetikus ammóniasavakat, vitaminokat, takarmány antibiotikumokat). A KGST-tagállamok körülbelül egy- milliárd transzferábilis rubelt költenek erre az importra évente. Fontos tartalékok A takarmányfehérje-ellátás biztosítása végett intenzifikálni kell a termelést, jobban kell hasznosítani a növényi és az állati eredetű takarmányokat, továbbá fejleszteni kell a mikrobiológiai és a vegyi szintézis útján előállított tápfehérjék gyártását. Az állattenyésztésben mindenekelőtt arra van szükség, hogy a takar,mányadagban a fehérje részaránya elérje a 90—93 százalékot. A szükséges növényi fehérjék felét a szemes termények, 11 —18 százalékát a mezők és a legelők, 10,5—13 százalékát a takarmányfüvek adják. E takarmányfélék termelésének a növeléséhez a KGST-országokban növelni kell a szántóterületet a szemes takarmányok (kukorica, árpa, zab, borsó, stb.) és a sok fehérjét tartalmazó takarmányfüvek (lucerna, lóhere, stb.) javára. Fontos tartalék a cukor- és a konzervipar, valamint a növényi nyersanyagot feldolgozó más élelmiszeripari ágazatok hulladékainak a teljes feldolgozása, továbbá az állati eredetű .takarmányok termelésének a messzemenő fokozása. Számítások bizonyítják, hogy a helyi ipar hulladékainak a hasznosítása révén a takarmányliszt (a hús- és a csontliszlt) mennyisége 15—20 százalékkal növelhető. A növényi és az állati eredetű fehérjék legjobban teljes értékű takarmánykeverékek formájában hasznosíthatók. Mind jelentősebbé válik a mikrobiológiai és kémiai szintézis útján előállított takarmányprotein. Ezekből nyerik a takarmányélesztőt, és a pótolhatatlan aminósavakat (lizint, metionint, triptofant) tartalmazó fehérje-vi- taminos adalékanyagokat. A takarmányélesztők 45—60 százalékban tartalmaznak fehérjét, ami- nosavakat és vitaminokat. Részben helyettesíthetők értékesebb takarmányokkal, például hal- és csontliszttel, tejporral, fölözött tejjel, stb. Takarmánytermelő beruházások A KGST-tagállamok takarmánytermelése komplex fejlesztési programjai a belföldi források maximális hasznosításán, s egyúttal hosszú távú mezőgazda- sági élelmiszeripari, vegyipari, mikrobiológiai és gépgyártási együttműködésen alapul. A takarmánytermesztés gyors fejlesztése érdekében például a Szovjetunió ezeken a területeken 1976- tól 1980-ig közel 26,5 milliárd rubel összegű beruházást irányzott elő. A takarmányfehérjék problémájának átfogó megoldása végett a KGST keretében együttműködési javaslatokat dolgoztak ki,, s terveket is összeállítottak ezek valóraváltására. összehangolt munkával már bizonyos eredményeket is sikerült elérni. Így például Bulgáriában és Magyarországon hatékonyabb lucernafajtákat, Magyarországon és az NDK-ban új évelő pázsitfüveket kezdtek termeszteni.- Az NDK- ban, Lengyelországban és Csehszlovákiában már kipróbálták az új önjáró takarmánykombájnt, a Szovjetunióban és Lengyelországban tökéletesítették a közösen kifejlesztett szénabálázási gépet. Előirányozták továbbá, hogy a Szovjetunióval közösen építenek takarmánykeményítő-gyárat Mo- zirban. Ha ez megkezdi működését, 16—25 százalékra sikerül kielégíteni a takarmányélesztőt importáló KGST-országok igényeit. 1977- ben Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK és Magyarország sokoldalú gyártásszakosítási egyezményt kötött a vegyi és a biokémiai takarmányadalékok előállítására. (Szofiapressz — APN — MTI) A Vilatitól a Kámáig Az egri Vilati 1977 óta gyárt a Szovjetunió-beli Kámai Autógyár részére elektromos motorvizsgáló berendezéseket. A komplett berendezés készítésében más KGST-országok is részt vesznek, a Vilati feladata az elektronika készítése. A motordiagnosztikai berendezés nemcsak a fogyasztást, a teljesítményt méri. hanem környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, a kipufogógáz összetételét is. 1979-ben száztizenkét számítógépes feldolgozásra alkalmas motorvizsgáló berendezést szállítanak majd a megrendelők számára az egri Vilati gyárból. Több millió forint megtakarítás a mezőgazdasági üzemekben A gazdálkodás tartalékainak feltárását segítik (I.) Számos határozat foglalkozik a termelőszövetkezetek terüléti szövetségeinek szolgáltató tevékenységével. A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa megállapította, hogy a szolgáltatások iránt megnőtt az igény. Sokféle formája alakult ki ezeknek, ami azt bizonyítja, hogy figyelembe veszik a területi szövetségek a közös gazdaságok igényeit. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1977 augusztusában értékelte a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének munkáját és állást foglalt abban, hogy az üzemek igényeinek megfelelően fejlessze szolgáltató tevékenységét, főként a műszaki berendezések gazdaságosabb üzemeltetését segítse, valamint a termékátadáskor képviselje a közös gazdaságot. A téma fontosságára való tekintettel a szerkesztőség a közelmúltban a megye két területi szövetségének és több mezőgazdasági szövetkezet vezetőjének bevonásával ankétot rendezett, amelyen megvitattuk az eddigi eredményeket, s a szolgáltatások .továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az érdekképviseletek vezetői közül Magony Imre, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkára tartott vitaindítót. — A szövetkezetek szolgáltatások iránti igénye a szervezeti, gazdálkodási megszilárdulással, a szakosodási törekvésekkel egy- időben jelentkezett — hangoztatta. — összefüggésben van a rendkívül eltérő üzemi adottságokkal, az öisszetett termelési szerkezettel, a gazdálkodási színvonallal. Ebben a vonatkozásban a Kiskunság szövetkezetei nemcsak a megyében, hanem az országban is más értékelést kapnak, hiszen különleges sajátosságokkal rendelkeznek. Gondolok itt a homokterületekre, a kertészeti gazdálkodás fejlesztésére, a kedvezőtlen gazdasági körülményekre. Természetes igény A gyorsan fejlődő mezőgazdaság kiszolgálása egyébként is a társadalmi munkamegosztás ki- teljesedésével szinte világjelenség és számtalan szervezeti, gazdasági formában jelentkezik. Nálunk a mezőgazdasági szövetkezetekben már a hatvanas évek végén igényeltek olyan tevékenységeket a gazdaságok egyes csoportjai, amelyet egyébként egyedül, egy-egy üzem nem tudta volna megoldani, illetve megszervezni. Érthető tehát, hogy saját érdekükben megbízták szövetségeiket — mint érdekképviseleti intézményt — a legkülönbözőbb vonatkozású, de a közös gazdaságok továbbfejlesztését egyértelműen hasznosan segítő szolgáltatásokkal. A mi szövetségünk — mutatott rá —, hasonlóan a többihez, nem• A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének kezdeményezésére szervezték meg azt a vizsgálatot, melynek az a célja, hogy a traktorokon rezgés- és zajmérést végezzenek. A cél a traktorosok egészségvédelme. csak kifejezetten a szolgáltatási ágazat keretében végez üzemi célokat szolgáló tevékenységet. Külön szolgáltatásnak tekinthetjük a kormányrendeleten alapuló ellenőrzést, az agrokémiai társulások, az üzemorvosi szakrendelés létesítésére, vagy a szövetkezetek testületi vezetői részére rendszeresen szervezett továbbképzéseket. Egyre bővül a kör A szövetség titkára rámutatott, hogy szolgáltató ágazatuk nemcsak kiskunsági, hanem a Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége taggazdaságainak részére is végez munkát. Tavaly például kilenc szolgáltatási körön belül összesen 311 üzemnek végeztek különböző szolgáltatást. Ebből 192 a kiskunsági, 88 bácskai, és a Duna melléki szövetkezetek részére történt és végeztek ilyen tevékenységet a megyén kívüli gazdaságoknak is. Olyanoknak, amelyek rendszergazdaként állnak a megye szövetkezeteivel kapcsolatban. Évente mintegy 6—8 százalékkal bővül a különböző szolgáltatásokat igénybe vevők köre. 1969-től végeznek táppénzen levő termelőszövetkezeti tagoknál — megbízásos alapon — helyszíni ellenőrzést. Az üzemi betegellenőrzés feladata az, hogy a beteg- állományba vett szövetkezeti tagok gyógyulásra, pihenésre fordítsák az időt. Köztudott ugyanis, hogy a szövetkezeti tagok esetében a táppénzt is a közös gazdaság fizeti. Fontos tevékenység a termék- átadók munkája. Ilyen hálózat létrehozására azért volt szükség, mert a szövetkezetek nem mindegyikében van meg, illetve volt meg a személyi feltétel a már több évtizedes gyakorlottsággal rendelkező vállalati tevékenység kontrolljához. A tapasztalatok szerint a szövetség a vállalattal szemben érdektelenebb, objektívebben tudja érvényesíteni a szerződések feltételeit. — Jelentősnek tekinthetjük a megyei vezetés és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának támogatásával 1978-ban kapott épülettervezési és műszaki ellenőrzési engedélyt, — mutatott rá a területi szövetség titkára. — Az olcsó megoldások keresése a szövetségi munka egyik fontos célja. Minden szövetkezet tudja, hogy a nagy tervező vállalatoktól csak késedelmesen és rendszerint elég drágán kaphatják meg terveiket, gyakran még az egyszerű adaptációkat is.,Lényegében bővítéseket, felújításokat, kisebb létesítményeket tervezünk. Ezidáig egy-két hónap alatt elvégezhető munkákat vállaltunk. Csak az önköltség megtérítéséért. Vagyis a más tervezők által számított költség mintegy. 50—60 százalékáért. •Elkészült például a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet részére az üzemorvosi laboratórium, a rendelő épületének és belső felszerelésének a terve. A kiskőrösi borászati közös vállalkozás részére a laboratórium korszerűsítésének tervét készítettük el. Más szövetkezeteknél például tejbegyűjtő állomást, juhhodályt, borvezünk. Ezeket a munkákat nem is vállalták volna más tervező intézmények, vagy féléves, éves átfutási idővel,-ami önmagában is a költségek emelkedését jelenti. A szövetkezetek házilagos építőipari munkáját, annak hatékonyságát elősegíti a műszaki, tervezői, és az ellenőri szolgáltatás. Ma már természetes, hogy évről évre több energiát használnak fel a mezőgazdasági üzemek, ötvenhat szövetkezet részére végez az energetikai csoport elsősorban villamos-biztonságtechnikai, energiafelhasználási, hálózatfejlesztési tevékenységet. Üzemenként több százer forintot is kitehet ugyanis az az összeg, amit a nem jól kiszámolt kalkuláció alapján fizetnek villamosenergia-vétele- zésért, az úgynevezett meddő teljesítményért. A szövetség ágazatának szakemberei ezt kimutatják és az üzemi vezetők intézkednek a szükséges változtatások végrehajtásáról. Ez a tevékenység ösz- szekapcsolva az üzemi szakemberek továbbképzésével, az energiatakarékossági versennyel, lényegében a hatékonyabb gazdálkodás célját szolgálja. Földügyi szaktanácsadás — Tovább lehetne sorolni a szolgáltatások sorát. Még csak néhányat. 1977-től földügyi szak- tanácsadói hálózatot hoztunk létre. Ezt elsősorban a szakszövetkezetek igénylik és feladata a földnyilvántartások rendbetétele, a földhasználat üzemi megold,ásá- • nak segítése és több, ezzel összefüggő téma — mutatott rá a területi szövetség titkára. Megemlítette még, hogy újdonságként megszervezték a szerves trágya robbantásos terítését. Tavaly mintegy ötezer vagon trágyát terítettek ily módon szét, az idén ennek kétszeresére van megállapodás a szövetkezetekkel. Nagyon fontos az egészségvédelemmel való törődés. A szövetség kezdeményezésére a Magyar Néphadsereg II. számú Kórházával typtöüék megállapodást a traktorosok és a szövetkezeti tagok rendszeres egészségügyi vizsgálatára. A következőkben dr. Németh István, a Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese ismertette az érdekképviselet szolgáltató tevékenységét. (Folytatjuk) Kereskedő Sándor A hajósi erdészet egyik brigádja öten vannak. Aranykoszorús szocialista brigádtagok. Főleg akácot, részben fenyőt, kevés nyárfát termelnek a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság hajósi erdészetének területén. Beszélgetés közben két témáról szólnak szívesen. Az egyik az, hogy a brigád tagjainak a számát jó lenne gyarapítani, a másik, hogy kedvelik és becsülik a fejlődő technikát. Mindezt azért, hogy többet teljesíthessenek, mert aszerint kapják a fizetést. Mészáros Ferenc a brigád vezetője. 1960 óta erdei munkás. Az elsők között szerezte meg az erdészeti szakmunkás képesítést. Mindegy is neki, hogy traktort, vagy gépkocsit kell vezetnie, motorfűrészt kezelni, javítani, fűrészláncot élesíteni. A munkásszállító gépkocsit ő vezeti. Reggel pontosan indul a járat Borotáról, és munka végeztével vissza. Minden lehetséges, csak az nem, hogy valaki indokolatlanul hiányozzék a munkából. — Jelentkező lenne, de nekünk olyan brigádtag kell, akire feltétlenül lehet számítani — így fogalmaz Balázs Mihály, amikor szóba kerül a létszámfejlesztés. Balázs Mihály is önmagához méri a követelményeket: 1962 óta keresi maga és családja kenyerét a hajósi erdőkben. — Csaknem egy éve kaptunk hidraulikus markolóval ellátott vonszológépet. Ennek segítségével több munkára volnánk képesek, ha csak egy személlyel is többen lennénk. A gép meghatározza a technológiát... a technológia megkövetel egy bizonyos létszámú munkacsoportot — így fo- ga'maz a brigádvezető. Persze, most is megvan az összhang emberek és gének munkája között. A szállítási távolság célszerű megválasztásával, rövidítésével, a munkapadok kialakításával gondoskodik a brigád arról, hogy ne legyen se álló gép, se munkára váró ember. Az MTZ traktorra szerelt hidraulikus markológépük nagy előrelépés a véghasználati akácosok kitermelésében. Nincs szükség többé lóra, a szálfa vonszolásá- hoz — mint korábban. Csak rááll az ügyes traktoros a ledöntött fatörzsre és a daru markolófeje átfogja a törzset, kisebbekből többet is egyszerre, a traktor pedig oda viszi a szálfát a munkapadra, így minden korábbi munka: darabolás, az egyes faanyagok osztályozása egy helyen történik. Ezzel az új eljárással 30 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. — Ez jó dolog nagyon, csak kissé gyengék a markoló ollói, és hamar elgörbülnek — vélekedik a brigádvezető. 'Az erdészet műszaki dolgozói ezért a gyári markológép hidraulikus munkahengerének felhasználásával a jelenleginél erősebb markolóollókat készítenek. A brigád az 1979-es kötelezettségét már a jobb technikához igazítia. Az erdészet másik két brigádja pedig várhatóan a borotai brigádhoz méri majd a teljesítményt. G. 3. Kikötői daruk exportra • A Magyar Hajó- és Darugyár darugyáregysége az Idén harmincnyolc kikötői portáldarut és konténerátrakó darut készít. A világviszonylatban is igen nagy az érdeklődés a magyar daruk iránt, mintegy kétezerötszáz különféle típusú itt gyártott daru dolgozik már világszerte. A régi vevők mellett az idén Ghana is vásáról a Magyar Hajó- és Darugyártól. Az oda készülő portáldaruk a nedves trópusi Időjárásnak megfelelően speciális kivitelben készülnek. A képen: Szovjetunió és Jugoszlávia részére szerelik a darukat. (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS)
