Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1979. májas 30. • A nyara­lókhoz már csak egy ilyen fürdőmedence hiányzik. Fényképezte: Tóth Sándor Híradástechnikai iparunk ma­gas színvonalát jelzi, hogy tő­lünk rendeltek erősítőberendezé­seket, stúdió-lemezjátszókat, mag­netofonokat, színes tv-monitoro­kat, rádió és tévé mikrohullámú átviteltechnikái berendezéseket a moszkvai olimpiára. Lényegében az Elektroakusztikai Gyár készí­ti az 1980. évi játékok televízi­ós és ródióközvetífésének zavar­talan lebonyolításához szükséges teljes hangrendszert. •Mit jelent ez? Annak a bizto­sítékát, hogy a versenyek 25 helyszínéről a világ több millió­nyi nézője, hallgatója zavartala­nul tájékozódhasson az esemé­ESETEK A BECSÜSSEL A vásárban jártunk Az Ikarus gyár B1 NV-díjas luxus kivitelű távolsági autóbusza. • Fürdőszoba berendezésben a sötét színek divatosak. dalmi termelés hatékonyságának növekedését segíti elő a Szov­jetunióban és Magyarországon. A Bizományi Áruház Vállalat egyik fontos feladata, hogy segít­séget nyújtson a lakosságnak használt, de még jó állapotban levő és feleslegessé vált holmijai, vagyontárgyai értékesítéséhez. Az ügyiét lebonyolítása egyszerű­nek tűnik: az ember bemegy az átvevőhelyre, ahol a becsüs meg­nézi ajánlatait, aztán kölcsönös megegyezés alapján megvásárolja az árut, vagy átveszi úgynevezett bizományi értékesítésre. A gya­korlatban nem mindig így fest a helyzet. Legalábbis a kecskeméti kereskedelmi egységben, ahonnan két olvasónk is bosszúsan távozott az utóbbi időben. Körösi Györgyné helyi lakos tavaly ősszel kereste fel az üzletet, hogy felkínálja megvételre per- zsabundáját. Ahhoz még a 60-as években jutott hozzá a Nagykő­rösi utcában levő — azóta már lebontott — konfekcióüzletben. Kevésszer viselte, így hát kopott sem volt, de azért mielőtt ide hozta, a Mikes utcai szűccsel meg­javíttatta. Vizsgál gáttá a bundát az áruházi becsüs, gyanakodva bontotta fel a bélését, majd kö­zölte: ez kisipari termék, teljesen új, nyugatnémet, ehhez tehát vámcédula kell. Olvasónk elmon­dotta ugyan a származás történe­tét, vállalta azt is, hogy a volt bolti vezetővel igazoltatja a vá­sárlást, de a becsüs hajthatatlan maradt: ragaszkodott az eredeti blokkhoz, de legfőképpen a vám­papírhoz. Minthogy egyik feltételnek sem tudott eleget tenni, el kellett te­kintenie a számára már régóta nem szükséges bunda bizományi eladásától. Ez is elkeseredéssel töltötte el, s az méginkább, hogy úgy kellett elköszönnie az átvevő­től, mint egy csempészéssel gya­núsítottnak, pironkodva és idege­sen. A szintén kecskeméti Téglásné Nemes Györgyi ez év áprilisának végén járult hiába a becsüs színe elé, aki részére több ruhát is felajánlott. Az áruházi alkalma­zott rutinos mozdulatok közepette forgatta és nézegette a terméke­ket, s röviden válaszolt: ez nem kell. A miértre sem mondott sem­mit, s ezzel éreztette, ő ott a mindenes, a megfellebbezhetetlen döntőbíró, aki indokolással, ma­gyarázattal sem tartozik senkinek. A ballomkabát viszont megnyerte tetszését, s rögtön kinyilatkoztat­ta, mennyiért veszi meg. „Dehát a kolléganője röviddel ezelőtt csaknem 60 forinttal többre érté­kelte ...” — szólt olvasónk. Mire ezt a feleletet kapta: „Akkor adja el neki, s vigye utána Becsbe, ahol most turistáskodik.” Aztán még hozzátette a becsüs: „Külön­ben magától többé semmit sem veszek át!” Rendjén van az, hogy a Bizo­mányi Áruházban ennyire kiszol­gáltatott legyen, aki ruhát, vagy más iparcikket ajánl fel megvá­sárlásra? — kérdezi Téglásné. Az esetek közzétételétől azt re­méljük, sor kerül majd a szüksé­ges intézkedésekre, melyek ered­ményeként nem fordulnak elő hasonló visszásságok a kecskeméti bizományi áruház használt ruhá­kat, tárgyakat átvevő részlegé­ben! BALESETVESZÉLY A PARKERDŐBEN Lehet, hogy sokan úgy véle­kednek legkorszerűbb terméke­ink láttán: „Jó, hogy már erre is képesek vagyunk, de mikor lesz mindez széles körben elter­jedve?” Hiszen ma még megle­hetősen ritkák a számítógépes automata fémmegmunkálók, tá­volsági autóbuszaink is messze elmaradnak a vásár díjával mél­tán jutalmazott új típustól és bizony nálunk is elkelnének az olyan korszerű anyagmozgatógé­pek, mint az angol Clark cég targoncái, vagy az NSZK-beli Mannesmann—Demag markolói, rakodódarui. A nők is felfedezték, hogy az Alföldi Porcelángyár fürdőszoba- tartozékai már a most divatos, sötét színekben készültek. Né­hány éve ugyanilyen elérhetetlen újdonságnak számított a pasztell­színű mosdókagyló, és a színes, mintás csempe. Most ez már kap­ható, talán a legújabbra sem kell éveket várni. Hiszen hirtelenjé­ben fel sem tudnák sorolni, mennyi mindenről jelentettük ki, hogy csak vásári mutatóba gyárt­ják. És nem lett igazunk, sze­rencsére. Vadas Zsuzsa Kecskemét belvárosától igen rövid távolságra található a csalá- nosi parkerdő, amely — s ezt túl­zás nélkül állíthatjuk — az önfe­ledten mozogni szerető gyermekek afféle paradicsoma. Nagy látoga­tottságnak is örvend, hiszen a pi- hentetően, üdítően ható, ám lát­ványnak is gyönyörű zöld környe­zet kiválóan alkalmas mindenféle játékra és sportolásra is. A meg­annyi játékszer is állandóan „üze­mel” e napokban, hetekben, de dúlnak ott heves labdacsaták is. Szóval, az oda kilátogató lányok, ^#úkjsáüleL ,n»ndi,&. nyugodtak, messze levő parkerdőben töltenek néhány órát. Pontosabban szólva, csak eddig voltak mindezért nyu­godtak ... Székely Ottóné sokak nevében informált bennünket arról, hogy a játékterület szomszédságában tószerű alkalmatosságot létesítet­tek a közelmúltban. Olykor 1—2 méteres a víz. Azt ugye mondani sem kell, hogy az a négyéves, vagy esetleg sokkal nagyobb, ám a játék izgalmában önmagára ke­vésbé figyelni tudó iskolás, aki véletlenül belecsúszna a tóba, aligha kerülhetne onnan ki ijedt­ség, vagy egyéb következmény nélkül. Pedig erre a becsúszásra most sajnos megvan minden le­Korszerű adatfeldolgozás Az ember és a számítógép ele­ven kapcsolatának legfőbb eszkö­ze a távírógép volt. A kezelő a távírógépen legópeli a kérdését, és a számítógép válaszként kigé­peli a kért adatot. Ha a kezelő új adatokat kíván közölni a géppel, ezeket a távírógépen legépeli, a számítógép pedig nyugtázza az üzenetet. A gépelésbe, az adatok átvitelébe azonban mindig csúsz­hat hiba (a postai táviratokban is gyakran található elírás), ez pe­dig fontos adatok közlésében meg­engedhetetlen. A számítógépbe beküldött adatokat, változtatáso­kat tehát a gép visszaigazolja, vagyis újra kiíratja. A kölcsönös kapcsolatoknak újabb eszköze a katódsugaras megjelenítő készülék, a display. Ez egy írógép-billentyűzettel ellá­tott tévéhez hasonlít. Ernyőjén megjelenik a billentyűkön gépelt szöveg, vagy a számítgéptől ér­kezett üzenet. Bizonyos típusok csak betűket és számokat képe­sek megjeleníteni, ezek az ún. • Adatok betáplálása a display- en keresztül a számítógépbe. alfanumerikus készülékek. Más típusok egyszerűbb ábrák felraj­zolására is alkalmasak, a legigé­nyesebb grafikus display-készülé- keket bonyolult rajzok felvázolá­sára használják. Ilyen készülékek szolgálják ki az adatfeldolgozó berendezéseket is, például a bulgáriai elektro­technikai gyár újdonságát, az ES—9003 típusú multipanel rend­szerű adatfeldolgozó gépet is. A KGST-országok egyesített számí­tógéprendszerének ez az első ilyen típusú adatfeldolgozó gépe. A számítógép 16 munkahelyét billentyűzettel ellátott dipslay-vel szerelték fel, ami lehetővé teszi a betáplált információk vizuális^ el­lenőrzését és esetleges javítását. Az új rendszer segítségével a ke­zelő személyzet munkájának ter­melékenysége 20—40 százalékkal emelkedik. hetőség, hiszen a vizes térség nincs elzárva, bekerítve. És nem létezik az a szigorú gyermekfel­ügyelet, mely ez utóbbi hiányát helyettesíthetné. A tó létesítésének céljáról sze­rettünk volna megtudni egyet, s mást, de informátorainktól csak annyit sikerült kideríteni, hogy a talaj- és a különféle helyeken összegyűlt csapadékvizet vezetik el, gyűjtik össze ily módon. Legyen bármilyen rendeltetése is a jelentős kiterjedésű víznek, 'cS'ák'/ tómogathaQlík ,<>rv3Söink kéj relmét: mindenképpen zárják el keSíféssíel, vagy ttfaá"föódoit fűi éhhez vezető területet, hogy ezál­tal megszűnjön a jelenlegi bal­esetveszély! NEM A BABONA MIATT A közelmúltban írtunk már ar­ról, hogy a kecskeméti Széchenyi- városban nem egészen egyszerű annak dolga, aki a házszámok se­gítségével próbálja megtalálni a keresett címet. Ugyanis e táblák sok helyütt hiányoznak a falakról, s a lépcsőházi bejáratokról. Igaz, abban sincs mindig köszönet, ha ki van függesztve, hiszen a szá­mozások rendje esetenként alig követhető nyomon a józan ész lo­gikájával. Néhol a páros és a pá­ratlan számok érthetetlen válta­kozása zavarja meg az embert, a akadnak egymás mellett olyan lakóépületek is, melyek számai sem egymás után következnek. Aki .tehát akarva-akaratlanul sod­ródik bele a keresgélés efféle szi­tuációjába, akár térdig is lejár­hatja a lábát, míg végre megér­kezik a kívánt helyre. És ha ez utóbbi történetesen a Nyíri út 13., lehetséges, hogy a korábbi bosz- szankodása itt nem ér véget. Amint az kiderül Polgár Sándor olvasónk közléséből, a 13-as szá­mú házból kettő is van ezen az úton. S hogy még bonyolultabb le­gyen a dolog, mindkét lakóépület egyformán négy lépcsőházas. Az egyik a Nyíri út és az Ady Endre utca sarkán emelkedik, a másik nem sokkal arrébb, a KÖJÄL- székház közelében. Az éppen ide­toppanó idegennek — no és a különféle helyi szolgáltatás er re­járó dolgozójának is — bizony fő­het a feje, ha csupán e lakcímet tudja, de a felkeresendő személy nevét nem. Bandukolhat tehát tovább, a másik megegyező jel­zésű házhoz, hogy végre elérkez­zen céljához. Persze csak akkor tehet ilyet, ha előzőleg valaki tá­jékoztatja őt eme rendszertelen­ségről, amelynek következményé­hez, az ide-oda járkáláshoz mind­össze türelem szükséges, meg sok- sok idő. Különben a tavaly tavasszal le­zajlott körzeti tanácstagi beszá­moló alkalmával kérték a kör­nyékbeliek e több éve fennálló tarthatatlan helyzet mielőbbi megszüntetését, s erre ígéretet is kaptak az illetékes vezetőktől, ám az intézkedés máig várat magára. Összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Mi tagadás, némi bűntudattal vetítem szemügyre a legkülönbö­zőbb készülékeket, melyekről kellő műszaki szakértelem híján csak azt állapíthattam meg, hogy •mutatósak. Kezdve az integrált áramkörök hajszálfinam mintá­zatán, a számítógéppel üzemel­tetett automata fémmegmunkáló berendezéseknek fiz emberi mun­kát és az ipari környezetet át­alakító értelmes szépségig. A be­ruházási javak szakvására annak is sokat árul el a hazai iparban végbemenő változásokról, aki nem szakember. Az érdeklődés nagy. Nyitáskor hatalmas tömeg zúdul befelé a kapuikon, a pavilonokban moz­dulni alig lehet. A férfiak lehor­gonyoznak valmelyik szakmá­jukba vágó gép mellett, kiérté­kelik. Aztán elvonulnak a szom- jukat oltani. Indok is van rá: a hőség kint is, de a fedett csar­nokokban főként elviselhetetlen. Az asszonyok felderítik, hogy hol és mit lehet vásárolni. Az eladók rúdszámra mérik a szalámit, tí­zesével adják a Vegetát és nagy a keletje a tökehalmáj-konzerv- nek, valamint az allbán kagyló­nak. A hőségben kolbászillat ter­jeng, a pecsenyesütő bódék vá- kuumszerűen szippantják ma­gukhoz a közönséget. A fotósok az óriási darukat, a toronyházakhoz méretezett tűz­oltólétrát fényképezik. Osztatlan sikert arat az IKARUS két új­donsága. Az egyik, luxus kivitelű távolsági autóbusz olyan, mint az álom. A másik is távolsági busz, mindkettő járműgyártásunk ékessége. „Csak az a kár — mondják többen is —, hogy mi még nem ilyenékben utazunk.” Égbenyúló daruk és nagyítón át megtekinthető mechanikák. A BRG új típusú magnetofonfejei nemcsak kicsinységükkel tűnnek ki, hanem azzal is, hogy a ko- fábban fémből előállított rész­egységeket műanyaggal pótolják. Az új eljárás csökkenti a meg­munkálás idejét és megtakarítja a korábban importból beszerzett termék költségét. Az egész vilá­gon kevés üzem képes ehhez ha­sonló megoldásra. Néhány éve a vásárlátogatók még úgy értékelték a látottakat, hogy „hol vagyunk mi a világ- színvonaltól?” Most viszont min­denki jólesően nyugtázza, hogy a márkás, nagy nyugati cégek tár­saságában sincs okunk a szé­gyenkezésre. A vásáron kiállító 700 magyar vállalat termékeinek zöme megfelel a korszerű igé­nyeknek, a világpiac és a nem­zetközi munkamegosztás követel­ményeinek. központi helyet szentel a „KGST 30 éve” témakörnek. Rengeteg nézője van a szputnyiikok, vala­mint az Orbita földi vevőállo­mások modelljeinek. Itt láthatók azok az anyagok is, amelyek a szovjet és magyar tudósok tudo- mán y os- technik a i együttműködé­séről informálnak a meteorológia területén. A közös munka ered­ményeinek alkalmazása a társa­• Ezt az égbe nyúló tűzoltó­létrát már a torony­házakhoz méretezték. nyékről Ez a megbízás rangot jelent. Annak az elismerését, hogy a magyar berendezések mű­szaki-technikai szintjét kiválóra értékelik a szovjet megrendelőik. Mégsem kell magasabb műszaki szakképzettség ahhoz, hogy érzé­keljük: iparunk lépést tart a fejlődéssel. Sok érdekes ismeret­tel gyarapítja a látogatókat a szovjet kiállítás anyaga is, amely Mentő a gyárkapunál Sápadt arcok, izgatott szavak, fogadkozások, értetlenkedések, hiszen az előbb még azt mond­ta... Becsukódik a mentőkocsi ajtaja, s ott maradunk mi, azok, akik most — megúszták. Ott ma­radunk, de szembe kell néznünk önmagunkkal, lelkiismeretűnk­kel, megtettük-e a baj távoltartás sáért mindazt, amit cselekednünk lehetett?! A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa elnökségének a Minisztertanács legutóbbi ülése elé terjesztett tájékoztatója hatá­rozott nemmel felel az előbbi kérdésre. A munkavédelmi hely­zet ábrázolásában sokféle, gyak­ran ellentmondásos tény sűrűsö­dik. A munkakörülmények általá­nos javulása ellenére több terü­leten nem érzékelhető lényegesebb haladás. Az üzemi balesetek szá­ma ugyan csökkent — 1978-ban 111 ezer eset, ami hétezerrel ke­vesebb az előző esztendeinél —, viszont több — összesen 478 — halálos kimenetelű szerencsétlen­ség történt. S ha figyelembe vesz- szük, hogy az előbbi megdöbben­tően nagy, 111 ezres szám — Eger, Kiskunhalas, Ajka lakossá­ga ennyi! — kizárólag a három napon túl gyógyuló baleseteket foglalja magába, akkor nyilván­való, korántsem fogyott el teen­dőink fonala. , Kínzó kérdés: minidig kezben tartjuk-e ezt a fonalat? Az épí­tőiparban például évek óta 7000— 7400 főit tesz ki a balesetek szen­vedő részeseinek száma, s négy esztendő alatt, 1975 és 1978 között kereken kétszázan haltak roeg, idén az első negyedévben további tizenöt halálos szerencsetlenseg volt, kétszer annyi, mint a tava­lyi hasonló időszakiban. A gép­iparban 1978-ban 13 873 baleset történt — Kőszeg lakossága en­nél kevesebb! —, ezer fizikai fog­lalkozásúra vetítve 39,3, ami ki­sebb arány minden korábbinál, ám a halálos balesetek az előző esztendeinek a másfélszeresére nőttek. Kínzó kérdés: mindig kézben tartjuk-e a munkavédelmi, tehát az embervédelmi teendő fonalát? Elsősorban a mező- és erdőgazda­ságban sok a járművek okozta baleset, halálos sérülés, gyakran — mint az utólagos vizsgálatok megállapították — a járművek kellő műszaki karbantartásának elhanyagolása miatt. Sokféle baj okozói a foglalkozási megbetege­dések; magas a bőrmegbetegedé­sek száma, bővült a halláscsökke- nésben szenvedők tábora, figye­lemre méltó, hogy egyre több gond forrása — kellő körültekintés, il­letve megfelelő műszaki szerkesz­tői munka híján — a növényvédő szer, az ipari gáz, a zaj okozta ár­talom. S ami végképp elgondol­koztató: az iparban, az építőiipar­ban és a szállításban a balesetet szenvedettek negyvenhárom szá­zaléka fiatal, harminc éven aluli! Kézben lenne tehát a képletes fonal ? Mindössze 218 főállású munka- védelmi felügyelő tevékenykedik az országban, igaz, a társadalmi megbízatásban dolgozók csoport­jában több ezren vannak. Ök együtt voltak azok, akik tavaly 18 ezer esetben kényszerültek intéz­kedésre, s ebből 2200 olyan ügy­ben, amikor üzemrészt vagy be­rendezést kellett leállítaniuk, mi­vel azok a minimális üzemelteté­si követelményeknek sem feleltek meg...! A fonal gyakran a földön hever, csak akkor kapkodnak utá­na az érintettek, amikor megtör­tént a baj. Későn. S akkor is kö­vetkezetlenül, felelősséget kiseb­bítve, a tényleges baleseti okokat eltakarva, meg nem szüntetve. Jogos álláspontként fogalmazta meg a Minisztertanács ülése a SZOT elnökségének tájékoztatója nyomán, hogy a balesetek megelő­zésére, a bekövetkezett baj okai­nak feltárására a határozott in­tézkedések éppúgy elengedhetet­lenek, mint a fokozott ellenőrzés, s az szintén, az érintették gon­doskodjanak megfelelő egyéni vé­dőeszközökről, továbbá védőfel­szerelésekről. S itt hizony nem alaptalan a munkahelyeknek az a panasza, hogy a szükségesnél ki­sebb a választék, illetve a fölkí­nált műszaki megoldások töké­letlenek, ám az is igaz, ami van, jó néhány cégnél azt sem hasz­nálják az előírásoknak megfele­lően, sőt, gyakran magát a hasz­nálatot sem kéri számon a felelős vezető. Nem tagadjuk: kusza szálakat rendezgetve juthatunk csak el a teendők vastag fonatáig, ám el kell jutnunk addig! Nincs olyan ok, nehézség, ami mentség lenne akárcsak a könnyű sérülésre is, hiszen az egészség, az élet átme­neti vagy végleges károsodása, s még inkább elvesztése semmivel sem ellensúlyozható, jóvá nem tehető. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom