Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-30 / 124. szám
* • PETŐFI NÉPE • 1979. májas 30. • A nyaralókhoz már csak egy ilyen fürdőmedence hiányzik. Fényképezte: Tóth Sándor Híradástechnikai iparunk magas színvonalát jelzi, hogy tőlünk rendeltek erősítőberendezéseket, stúdió-lemezjátszókat, magnetofonokat, színes tv-monitorokat, rádió és tévé mikrohullámú átviteltechnikái berendezéseket a moszkvai olimpiára. Lényegében az Elektroakusztikai Gyár készíti az 1980. évi játékok televíziós és ródióközvetífésének zavartalan lebonyolításához szükséges teljes hangrendszert. •Mit jelent ez? Annak a biztosítékát, hogy a versenyek 25 helyszínéről a világ több milliónyi nézője, hallgatója zavartalanul tájékozódhasson az eseméESETEK A BECSÜSSEL A vásárban jártunk Az Ikarus gyár B1 NV-díjas luxus kivitelű távolsági autóbusza. • Fürdőszoba berendezésben a sötét színek divatosak. dalmi termelés hatékonyságának növekedését segíti elő a Szovjetunióban és Magyarországon. A Bizományi Áruház Vállalat egyik fontos feladata, hogy segítséget nyújtson a lakosságnak használt, de még jó állapotban levő és feleslegessé vált holmijai, vagyontárgyai értékesítéséhez. Az ügyiét lebonyolítása egyszerűnek tűnik: az ember bemegy az átvevőhelyre, ahol a becsüs megnézi ajánlatait, aztán kölcsönös megegyezés alapján megvásárolja az árut, vagy átveszi úgynevezett bizományi értékesítésre. A gyakorlatban nem mindig így fest a helyzet. Legalábbis a kecskeméti kereskedelmi egységben, ahonnan két olvasónk is bosszúsan távozott az utóbbi időben. Körösi Györgyné helyi lakos tavaly ősszel kereste fel az üzletet, hogy felkínálja megvételre per- zsabundáját. Ahhoz még a 60-as években jutott hozzá a Nagykőrösi utcában levő — azóta már lebontott — konfekcióüzletben. Kevésszer viselte, így hát kopott sem volt, de azért mielőtt ide hozta, a Mikes utcai szűccsel megjavíttatta. Vizsgál gáttá a bundát az áruházi becsüs, gyanakodva bontotta fel a bélését, majd közölte: ez kisipari termék, teljesen új, nyugatnémet, ehhez tehát vámcédula kell. Olvasónk elmondotta ugyan a származás történetét, vállalta azt is, hogy a volt bolti vezetővel igazoltatja a vásárlást, de a becsüs hajthatatlan maradt: ragaszkodott az eredeti blokkhoz, de legfőképpen a vámpapírhoz. Minthogy egyik feltételnek sem tudott eleget tenni, el kellett tekintenie a számára már régóta nem szükséges bunda bizományi eladásától. Ez is elkeseredéssel töltötte el, s az méginkább, hogy úgy kellett elköszönnie az átvevőtől, mint egy csempészéssel gyanúsítottnak, pironkodva és idegesen. A szintén kecskeméti Téglásné Nemes Györgyi ez év áprilisának végén járult hiába a becsüs színe elé, aki részére több ruhát is felajánlott. Az áruházi alkalmazott rutinos mozdulatok közepette forgatta és nézegette a termékeket, s röviden válaszolt: ez nem kell. A miértre sem mondott semmit, s ezzel éreztette, ő ott a mindenes, a megfellebbezhetetlen döntőbíró, aki indokolással, magyarázattal sem tartozik senkinek. A ballomkabát viszont megnyerte tetszését, s rögtön kinyilatkoztatta, mennyiért veszi meg. „Dehát a kolléganője röviddel ezelőtt csaknem 60 forinttal többre értékelte ...” — szólt olvasónk. Mire ezt a feleletet kapta: „Akkor adja el neki, s vigye utána Becsbe, ahol most turistáskodik.” Aztán még hozzátette a becsüs: „Különben magától többé semmit sem veszek át!” Rendjén van az, hogy a Bizományi Áruházban ennyire kiszolgáltatott legyen, aki ruhát, vagy más iparcikket ajánl fel megvásárlásra? — kérdezi Téglásné. Az esetek közzétételétől azt reméljük, sor kerül majd a szükséges intézkedésekre, melyek eredményeként nem fordulnak elő hasonló visszásságok a kecskeméti bizományi áruház használt ruhákat, tárgyakat átvevő részlegében! BALESETVESZÉLY A PARKERDŐBEN Lehet, hogy sokan úgy vélekednek legkorszerűbb termékeink láttán: „Jó, hogy már erre is képesek vagyunk, de mikor lesz mindez széles körben elterjedve?” Hiszen ma még meglehetősen ritkák a számítógépes automata fémmegmunkálók, távolsági autóbuszaink is messze elmaradnak a vásár díjával méltán jutalmazott új típustól és bizony nálunk is elkelnének az olyan korszerű anyagmozgatógépek, mint az angol Clark cég targoncái, vagy az NSZK-beli Mannesmann—Demag markolói, rakodódarui. A nők is felfedezték, hogy az Alföldi Porcelángyár fürdőszoba- tartozékai már a most divatos, sötét színekben készültek. Néhány éve ugyanilyen elérhetetlen újdonságnak számított a pasztellszínű mosdókagyló, és a színes, mintás csempe. Most ez már kapható, talán a legújabbra sem kell éveket várni. Hiszen hirtelenjében fel sem tudnák sorolni, mennyi mindenről jelentettük ki, hogy csak vásári mutatóba gyártják. És nem lett igazunk, szerencsére. Vadas Zsuzsa Kecskemét belvárosától igen rövid távolságra található a csalá- nosi parkerdő, amely — s ezt túlzás nélkül állíthatjuk — az önfeledten mozogni szerető gyermekek afféle paradicsoma. Nagy látogatottságnak is örvend, hiszen a pi- hentetően, üdítően ható, ám látványnak is gyönyörű zöld környezet kiválóan alkalmas mindenféle játékra és sportolásra is. A megannyi játékszer is állandóan „üzemel” e napokban, hetekben, de dúlnak ott heves labdacsaták is. Szóval, az oda kilátogató lányok, ^#úkjsáüleL ,n»ndi,&. nyugodtak, messze levő parkerdőben töltenek néhány órát. Pontosabban szólva, csak eddig voltak mindezért nyugodtak ... Székely Ottóné sokak nevében informált bennünket arról, hogy a játékterület szomszédságában tószerű alkalmatosságot létesítettek a közelmúltban. Olykor 1—2 méteres a víz. Azt ugye mondani sem kell, hogy az a négyéves, vagy esetleg sokkal nagyobb, ám a játék izgalmában önmagára kevésbé figyelni tudó iskolás, aki véletlenül belecsúszna a tóba, aligha kerülhetne onnan ki ijedtség, vagy egyéb következmény nélkül. Pedig erre a becsúszásra most sajnos megvan minden leKorszerű adatfeldolgozás Az ember és a számítógép eleven kapcsolatának legfőbb eszköze a távírógép volt. A kezelő a távírógépen legópeli a kérdését, és a számítógép válaszként kigépeli a kért adatot. Ha a kezelő új adatokat kíván közölni a géppel, ezeket a távírógépen legépeli, a számítógép pedig nyugtázza az üzenetet. A gépelésbe, az adatok átvitelébe azonban mindig csúszhat hiba (a postai táviratokban is gyakran található elírás), ez pedig fontos adatok közlésében megengedhetetlen. A számítógépbe beküldött adatokat, változtatásokat tehát a gép visszaigazolja, vagyis újra kiíratja. A kölcsönös kapcsolatoknak újabb eszköze a katódsugaras megjelenítő készülék, a display. Ez egy írógép-billentyűzettel ellátott tévéhez hasonlít. Ernyőjén megjelenik a billentyűkön gépelt szöveg, vagy a számítgéptől érkezett üzenet. Bizonyos típusok csak betűket és számokat képesek megjeleníteni, ezek az ún. • Adatok betáplálása a display- en keresztül a számítógépbe. alfanumerikus készülékek. Más típusok egyszerűbb ábrák felrajzolására is alkalmasak, a legigényesebb grafikus display-készülé- keket bonyolult rajzok felvázolására használják. Ilyen készülékek szolgálják ki az adatfeldolgozó berendezéseket is, például a bulgáriai elektrotechnikai gyár újdonságát, az ES—9003 típusú multipanel rendszerű adatfeldolgozó gépet is. A KGST-országok egyesített számítógéprendszerének ez az első ilyen típusú adatfeldolgozó gépe. A számítógép 16 munkahelyét billentyűzettel ellátott dipslay-vel szerelték fel, ami lehetővé teszi a betáplált információk vizuális^ ellenőrzését és esetleges javítását. Az új rendszer segítségével a kezelő személyzet munkájának termelékenysége 20—40 százalékkal emelkedik. hetőség, hiszen a vizes térség nincs elzárva, bekerítve. És nem létezik az a szigorú gyermekfelügyelet, mely ez utóbbi hiányát helyettesíthetné. A tó létesítésének céljáról szerettünk volna megtudni egyet, s mást, de informátorainktól csak annyit sikerült kideríteni, hogy a talaj- és a különféle helyeken összegyűlt csapadékvizet vezetik el, gyűjtik össze ily módon. Legyen bármilyen rendeltetése is a jelentős kiterjedésű víznek, 'cS'ák'/ tómogathaQlík ,<>rv3Söink kéj relmét: mindenképpen zárják el keSíféssíel, vagy ttfaá"föódoit fűi éhhez vezető területet, hogy ezáltal megszűnjön a jelenlegi balesetveszély! NEM A BABONA MIATT A közelmúltban írtunk már arról, hogy a kecskeméti Széchenyi- városban nem egészen egyszerű annak dolga, aki a házszámok segítségével próbálja megtalálni a keresett címet. Ugyanis e táblák sok helyütt hiányoznak a falakról, s a lépcsőházi bejáratokról. Igaz, abban sincs mindig köszönet, ha ki van függesztve, hiszen a számozások rendje esetenként alig követhető nyomon a józan ész logikájával. Néhol a páros és a páratlan számok érthetetlen váltakozása zavarja meg az embert, a akadnak egymás mellett olyan lakóépületek is, melyek számai sem egymás után következnek. Aki .tehát akarva-akaratlanul sodródik bele a keresgélés efféle szituációjába, akár térdig is lejárhatja a lábát, míg végre megérkezik a kívánt helyre. És ha ez utóbbi történetesen a Nyíri út 13., lehetséges, hogy a korábbi bosz- szankodása itt nem ér véget. Amint az kiderül Polgár Sándor olvasónk közléséből, a 13-as számú házból kettő is van ezen az úton. S hogy még bonyolultabb legyen a dolog, mindkét lakóépület egyformán négy lépcsőházas. Az egyik a Nyíri út és az Ady Endre utca sarkán emelkedik, a másik nem sokkal arrébb, a KÖJÄL- székház közelében. Az éppen idetoppanó idegennek — no és a különféle helyi szolgáltatás er rejáró dolgozójának is — bizony főhet a feje, ha csupán e lakcímet tudja, de a felkeresendő személy nevét nem. Bandukolhat tehát tovább, a másik megegyező jelzésű házhoz, hogy végre elérkezzen céljához. Persze csak akkor tehet ilyet, ha előzőleg valaki tájékoztatja őt eme rendszertelenségről, amelynek következményéhez, az ide-oda járkáláshoz mindössze türelem szükséges, meg sok- sok idő. Különben a tavaly tavasszal lezajlott körzeti tanácstagi beszámoló alkalmával kérték a környékbeliek e több éve fennálló tarthatatlan helyzet mielőbbi megszüntetését, s erre ígéretet is kaptak az illetékes vezetőktől, ám az intézkedés máig várat magára. Összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 Mi tagadás, némi bűntudattal vetítem szemügyre a legkülönbözőbb készülékeket, melyekről kellő műszaki szakértelem híján csak azt állapíthattam meg, hogy •mutatósak. Kezdve az integrált áramkörök hajszálfinam mintázatán, a számítógéppel üzemeltetett automata fémmegmunkáló berendezéseknek fiz emberi munkát és az ipari környezetet átalakító értelmes szépségig. A beruházási javak szakvására annak is sokat árul el a hazai iparban végbemenő változásokról, aki nem szakember. Az érdeklődés nagy. Nyitáskor hatalmas tömeg zúdul befelé a kapuikon, a pavilonokban mozdulni alig lehet. A férfiak lehorgonyoznak valmelyik szakmájukba vágó gép mellett, kiértékelik. Aztán elvonulnak a szom- jukat oltani. Indok is van rá: a hőség kint is, de a fedett csarnokokban főként elviselhetetlen. Az asszonyok felderítik, hogy hol és mit lehet vásárolni. Az eladók rúdszámra mérik a szalámit, tízesével adják a Vegetát és nagy a keletje a tökehalmáj-konzerv- nek, valamint az allbán kagylónak. A hőségben kolbászillat terjeng, a pecsenyesütő bódék vá- kuumszerűen szippantják magukhoz a közönséget. A fotósok az óriási darukat, a toronyházakhoz méretezett tűzoltólétrát fényképezik. Osztatlan sikert arat az IKARUS két újdonsága. Az egyik, luxus kivitelű távolsági autóbusz olyan, mint az álom. A másik is távolsági busz, mindkettő járműgyártásunk ékessége. „Csak az a kár — mondják többen is —, hogy mi még nem ilyenékben utazunk.” Égbenyúló daruk és nagyítón át megtekinthető mechanikák. A BRG új típusú magnetofonfejei nemcsak kicsinységükkel tűnnek ki, hanem azzal is, hogy a ko- fábban fémből előállított részegységeket műanyaggal pótolják. Az új eljárás csökkenti a megmunkálás idejét és megtakarítja a korábban importból beszerzett termék költségét. Az egész világon kevés üzem képes ehhez hasonló megoldásra. Néhány éve a vásárlátogatók még úgy értékelték a látottakat, hogy „hol vagyunk mi a világ- színvonaltól?” Most viszont mindenki jólesően nyugtázza, hogy a márkás, nagy nyugati cégek társaságában sincs okunk a szégyenkezésre. A vásáron kiállító 700 magyar vállalat termékeinek zöme megfelel a korszerű igényeknek, a világpiac és a nemzetközi munkamegosztás követelményeinek. központi helyet szentel a „KGST 30 éve” témakörnek. Rengeteg nézője van a szputnyiikok, valamint az Orbita földi vevőállomások modelljeinek. Itt láthatók azok az anyagok is, amelyek a szovjet és magyar tudósok tudo- mán y os- technik a i együttműködéséről informálnak a meteorológia területén. A közös munka eredményeinek alkalmazása a társa• Ezt az égbe nyúló tűzoltólétrát már a toronyházakhoz méretezték. nyékről Ez a megbízás rangot jelent. Annak az elismerését, hogy a magyar berendezések műszaki-technikai szintjét kiválóra értékelik a szovjet megrendelőik. Mégsem kell magasabb műszaki szakképzettség ahhoz, hogy érzékeljük: iparunk lépést tart a fejlődéssel. Sok érdekes ismerettel gyarapítja a látogatókat a szovjet kiállítás anyaga is, amely Mentő a gyárkapunál Sápadt arcok, izgatott szavak, fogadkozások, értetlenkedések, hiszen az előbb még azt mondta... Becsukódik a mentőkocsi ajtaja, s ott maradunk mi, azok, akik most — megúszták. Ott maradunk, de szembe kell néznünk önmagunkkal, lelkiismeretűnkkel, megtettük-e a baj távoltartás sáért mindazt, amit cselekednünk lehetett?! A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének a Minisztertanács legutóbbi ülése elé terjesztett tájékoztatója határozott nemmel felel az előbbi kérdésre. A munkavédelmi helyzet ábrázolásában sokféle, gyakran ellentmondásos tény sűrűsödik. A munkakörülmények általános javulása ellenére több területen nem érzékelhető lényegesebb haladás. Az üzemi balesetek száma ugyan csökkent — 1978-ban 111 ezer eset, ami hétezerrel kevesebb az előző esztendeinél —, viszont több — összesen 478 — halálos kimenetelű szerencsétlenség történt. S ha figyelembe vesz- szük, hogy az előbbi megdöbbentően nagy, 111 ezres szám — Eger, Kiskunhalas, Ajka lakossága ennyi! — kizárólag a három napon túl gyógyuló baleseteket foglalja magába, akkor nyilvánvaló, korántsem fogyott el teendőink fonala. , Kínzó kérdés: minidig kezben tartjuk-e ezt a fonalat? Az építőiparban például évek óta 7000— 7400 főit tesz ki a balesetek szenvedő részeseinek száma, s négy esztendő alatt, 1975 és 1978 között kereken kétszázan haltak roeg, idén az első negyedévben további tizenöt halálos szerencsetlenseg volt, kétszer annyi, mint a tavalyi hasonló időszakiban. A gépiparban 1978-ban 13 873 baleset történt — Kőszeg lakossága ennél kevesebb! —, ezer fizikai foglalkozásúra vetítve 39,3, ami kisebb arány minden korábbinál, ám a halálos balesetek az előző esztendeinek a másfélszeresére nőttek. Kínzó kérdés: mindig kézben tartjuk-e a munkavédelmi, tehát az embervédelmi teendő fonalát? Elsősorban a mező- és erdőgazdaságban sok a járművek okozta baleset, halálos sérülés, gyakran — mint az utólagos vizsgálatok megállapították — a járművek kellő műszaki karbantartásának elhanyagolása miatt. Sokféle baj okozói a foglalkozási megbetegedések; magas a bőrmegbetegedések száma, bővült a halláscsökke- nésben szenvedők tábora, figyelemre méltó, hogy egyre több gond forrása — kellő körültekintés, illetve megfelelő műszaki szerkesztői munka híján — a növényvédő szer, az ipari gáz, a zaj okozta ártalom. S ami végképp elgondolkoztató: az iparban, az építőiiparban és a szállításban a balesetet szenvedettek negyvenhárom százaléka fiatal, harminc éven aluli! Kézben lenne tehát a képletes fonal ? Mindössze 218 főállású munka- védelmi felügyelő tevékenykedik az országban, igaz, a társadalmi megbízatásban dolgozók csoportjában több ezren vannak. Ök együtt voltak azok, akik tavaly 18 ezer esetben kényszerültek intézkedésre, s ebből 2200 olyan ügyben, amikor üzemrészt vagy berendezést kellett leállítaniuk, mivel azok a minimális üzemeltetési követelményeknek sem feleltek meg...! A fonal gyakran a földön hever, csak akkor kapkodnak utána az érintettek, amikor megtörtént a baj. Későn. S akkor is következetlenül, felelősséget kisebbítve, a tényleges baleseti okokat eltakarva, meg nem szüntetve. Jogos álláspontként fogalmazta meg a Minisztertanács ülése a SZOT elnökségének tájékoztatója nyomán, hogy a balesetek megelőzésére, a bekövetkezett baj okainak feltárására a határozott intézkedések éppúgy elengedhetetlenek, mint a fokozott ellenőrzés, s az szintén, az érintették gondoskodjanak megfelelő egyéni védőeszközökről, továbbá védőfelszerelésekről. S itt hizony nem alaptalan a munkahelyeknek az a panasza, hogy a szükségesnél kisebb a választék, illetve a fölkínált műszaki megoldások tökéletlenek, ám az is igaz, ami van, jó néhány cégnél azt sem használják az előírásoknak megfelelően, sőt, gyakran magát a használatot sem kéri számon a felelős vezető. Nem tagadjuk: kusza szálakat rendezgetve juthatunk csak el a teendők vastag fonatáig, ám el kell jutnunk addig! Nincs olyan ok, nehézség, ami mentség lenne akárcsak a könnyű sérülésre is, hiszen az egészség, az élet átmeneti vagy végleges károsodása, s még inkább elvesztése semmivel sem ellensúlyozható, jóvá nem tehető. L. G.