Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

1979. május 30. « PETŐFI NÉPE • 3 TERMÉKENY EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉVTIZEDEI (II.) Közös alkotás gyümölcse HA TV AN ÉVE TÖRTÉNT Az északi hadjárat • Páncélvonat az északi hadjárat idején. 1919. május 30-án a Magyar Vö­rös Hadsereg 73 zászlóalja, 46 üteg és több pán cél vonat támogatásá­val offenzíváiba lendült az észak­ról fenyegető csehszlovák inter­venciós csapatok ellen. Maga az ellentámadás tulajdon­képpen már május 20-án megin­dult, amikor heves harcokban fel­mentették Miskolcot. Erre külön­ben azért volt szükség hadászati­ig, hogy a Vörös Hadsereg a Salgótarján—Özd—Miskolc ipar­vidékre támaszkodva kezdhesse meg. hadműveleteit, teljesíthesse forradalmi és felszabadító külde­tését. A május utolsó előtti napján megindított akció .már az első na­pon fényes sikereket eredménye­zett. .Felszabadult Szikszó, Put- nok, Losonc, Rimaszombat. Jú­nius 1-én Párkányra, Lévára vo­nultak be a Vörös Hadsereg ala­kulatai. S miután Zólyom és Kor- pona elfoglalásával biztosították a nyugati szárnyat és délkeleten a románok kiürítették Tokaj kör­nyékét, elhárult az akadály a jú­nius 5-én meginduló kassai csata útjából. A 6 -án felszabadult város vörös zászlóerdővel fogadta a bevonuló csapatokat. A francia tisztek vezet­te csehszlovákok már Pozsony vé­delmére készülődtek. Az öröm­mámorban ünneplő felszabadított területek és Budapest lakossága pedig érthetően elfeledkezett egy fontos tényről: a jelentős eredmé­nyek ellenére sem sikerült a visszavonuló ellenséget döntő üt­közetre kényszeríteni. ■Eperjes felszabadítása után (ahogy másutt, itt is döntő volt a helyi munkásság szerepe, segít­sége) Bártfa június 10-i elfogla­lása és a lengyel határ elérése tet­te fel a koronát a sikerekre. „A lakosság öröme határtalan volt. Vöröskatonáinkat virágesővel halmozták el és első járőreinket végigcsókolták” — írja egy had­osztályjelentés. Ma már látjuk az imponáló, alig két hét alatt kivívott sikerek .tény­leges jelentőségét. Egyik oldalon a nagyvonalú vezérlés teljesítmé­nyét, a katonák és munkások ön­feláldozó lelkesedését, a helybeli önkéntesek forradalmi hazasze­retetét, a magyar proletár hadse­regnek a csehszlovák burzsoá csapatok elleni harca internacio­nalista lényegét. Ám a másik ol­dalon a nem elhanyagolható prob­lémákat, vészfelhőket is. A kör­körös fenyegetettség miatt a Vö­rös Hadsereg nem támadhatott teljes erejével, nem használhatta ki az egyik köríven aratott győ­zelmet: „a katonai döntés helyett meg kellett elégednie a területi és a morális sikerekkel”. Ugyanakkor a hadjárat idején Ukrajnában történt kedvezőtlen fejlemények következtében meg­szűnt a Szovjet-Oroszországgal létesítendő közvetlen kapcsolat lehetősége. Így a hadjárat ebből a szempontból sem töltötte be végül stratégiai funkcióját. S még két negatív fejlemény járult mind­ezekhez: a nagy vérveszteség és kimerültség — a legöntudatosabb munkások sorai ritkultak meg — ugyanakkor a régi tisztikar meg­növekedett tekintélye, ami majd később, a tiszai offenzíva idején járt igazán tragikus következmé­nyekkel. Ezt a helyzetet és ezeket a megfontolásokat persze a kortár­sak nem mindegyike érzékeltette. A június 12-én összeülő pártkong­resszus végül is a sikerek jegyé­ben kezdhette meg munkáját. A műszaki-tudományos együtt­működés nem látványos terület. Hosszú időnek — éveknek, évti­zedeknek — kell eltelnie ahhoz, hogy a rajzasztalon kidolgozott, a lombikokban kikísérletezett ered­ményekből’ valóság legyen. De ebben a „láthatatlan” munkafolya­matban is elengedhetetlen az or­szágok közötti együttműködés, a gyors ütemben fejlődő világ szük­ségszerűvé teszi, hogy két- és sokoldalú alapokon az országok egyesítsék erejüket. Ez a felisme­rés is hozzájárult ahhoz, hogy .. a két ország vezetői elhatározták a kapcsolatok formáinak, keretei­nek továbbfejlesztését. Miért volt erre szükség? Az együttműködés első szakaszában ugyanis a szovjet dokumentációk átvétele nemcsak a hagyományos iparágak fejlődését, korszerűsödé­sét tette lehetővé, hanem egy sor új iparág fejlődése is megkezdőd­hetett. Serkentő hatása volt a ha­zai dízelmozdony-gyártásra a Szovjetunióból vásárolt M—62 so­rozatú 2000 lóerős dízelmozdo­nyoknak. Üj tudományágak egész sora indult fejlődésnek, köztük olyanoké, mint a magfizika, a reaktorfizika, az izotópok kuta­tása. Mindezek már jelzik, hogy a hatvanas évek közepén sürgetően merült fel az igény mindkét rész­ről: létre kell hozni a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kor­mánybizottságot, amelynek egyik albizottsága megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd a tudo­mányos-technikai kapcsolatok ala­kulását. Az eltelt másfél évtized eredményéi azt mutatják, hogy a két országban jól kihasználták az újabb lehetőségeket. A kormány­közi bizottság megbízása alapján A külföldön élő magyarság és a Magyar Népköztársaság nyelvi, kulturális kapcsolatainak ápolása jegyében augusztus 6. és 10. kö­zött Budapesten ülésezik az anya­nyelvi konferencia hazai és kül­földi szakemberekből álló védnö­ki testületé — jelentették be ked­den a Magyarok Világszövetsége székházában, a szervezet ez évi nyári rendezvényeiről megtartott sajtótájékoztatón. A tanácskozásra — amelyen a többi között a szervezet utóbbi két évben végzett .munkáját vi­tatják meg és az 1981-re terve­zett IV. anyanyelvi konferencia programját készítik elő — a tes­tület tagjain kívül 21 országból 62, a magyar nyelv és kultúra terjesztésével foglalkozó szakem­bert várnak. A védnökségüléssel az albizottság folyamatosan fi­gyelemmel kísérte és kíséri, hogy mi történt az együttműködésben, s meghatározza, melyek a soronkö- vetkező feladatok. És az összesí­tések kedvező képet adnak. Csak a hetvenes években 347 szovjet dokumentációt vettek át a magyar vállalatok, míg a szovjet üzemek összesen 146 magyar eljárást ho­nosítottak meg. További lényeges eredmény, hogy a magyar és a szovjet minisztériumok között hosszú távú, sokoldalú együttmű­ködési megállapodások jöttek lét­re, amelyeik biztosítják a műsza­ki-tudományos információk ki­cserélését, átadását. Jelenleg 13 magyar minisztérium és országos hatáskörű szerv áll közvetlen kapcsolatban a Szovjetunió 41 minisztériumával, országos hatás­körű szervezetével. Meggyorsította a fejlődést, hogy a hatvanas évek közepétől a ku­tatóintézetek, vállalatok közvetlen kapcsolatokat építettek ki a mű­szaki-tudományos együttműkö­désben is. így például a Ganz Vil­lamossági Művek és a leningrádi Elektroszila gyár közötti együtt­működés eredménye a hidrogén- hűtéses turbogenerátorok és szinkronkompenzátorok , fejlesz­tése. A Távközlési Kutatóintézet a szovjet Rádióipari Kutatóinté­zettel együttműködve fejlesztette ki a Druzsba nevű mikrohullámú relérendszert. Az Egyesült Izzó fejlesztőgárdája a szaranszki Fényionráskutató Intézettel közö­sen dolgozta ki az óránként 3500 darab teljesítményű automatizált normál lámpa-szerelő sort, amely műszaki és gazdaságossági szem­pontokból sem marad el a nagy­nevű tőkés cégek hasonló beren­dezéseitől. A Labor Műszeripari Művek pedig a szovjet szerveze­egyidőben a kőbányai Pataky István Művelődési Központban rendezik meg a külföldön műkö­dő néptánccsoportok V. fesztivál­ját, a tánccsoportok vezetői és a legjobb táncosai pedig módszer­tani továbbképző tanfolyamon is részt vesznek. Az anyanyelvi konferencia e rendezvények mellett az idei nyáron is tovább bővíti a ma­gyar nyelv és irodalom valamint a magyarság-ismereti tárgyak ok­tatási formáit. Ennek keretében újabb az anyanyelv elsajátítását segítő és más tankönyveket ad­nak ki, július—augusztusban Deb­recenben és Budapesten tovább­képző tanfolyamokat indítanak, s ismét megnyitja kapuit a sáros­pataki nyári kollégium is. (MTI) tekkel közösen komplett mező- gazdasági laboratóriumcsaládot: fejlesztett ki a korszerű mezőgaz­dasági termeléshez. A mostani időszakban a két or­szág szakemberei előtt újabb kö­vetelmény áll: a népgazdaságok igényeire gyors ütemben kell ki­fejleszteni a legkorszerűbb eljá­rásokat. Ugyanakkor megkülön­böztetett figyelem kíséri a már kész műszaki-tudományos eredmé­nyek bevezetését, alkalmazását is. Egy felmérés szerint a hetve­nes években a magyar szerveze­tekben összesen 66 közös fejlesz­tés eredményét ültették át a gya­korlatba és 64 témának a beve­zetését készítették elő. Az energetika és a villamosítás területén például a gáz és a pa­kura égési folyamatának tökéle­tesítésével kapcsolatos munkák be­fejezésének eredményeként 1977- ben a litovszki és a kanakovszki erőművekben megkezdték a per­forált betétek alkalmazását. Ez 300 MW teljesítményű blokkok eseté­ben kb. 100 tonna vékonylemez megtakarítását teszi lehetővé. A várható gazdasági megtakarítás értéke évente 200—300 ezer ru­bel. A Vasipari Kutatóintézet és a szovjet partnere közötti együtt­működés eredményeként különle­ges acélok gyártási technológiáját dolgozták ki, s az eljárás beveze­tésével mintegy 60 százalékos mi­nőségjavítás érhető el. Az elmúlt harminc esztendőben az igényeknek, a lehetőségeknek megfelelően változott a két or­szág műszaki-tudományos együtt­működésének a tartalma, formá­ja. De egy valami állandó ma­radt, sőt erősödött: az együttmű­ködésre való készség, a közös al­kotásban való érdekeltség. Faragó András Fejlesztik a turizmust A turizmus távlati fejlesztési koncepciójáról tanácskoztak ked­di ülésükön az országgyűlés ke­reskedelmi bizottságának tagjai. A számítások szerint 1990-ig idegenforgalmi bevételeink vár­hatóan évi 9—10 százalékkal nő­nek, s a következő évtized vé­gére — 1977-es árakon számolva — elérik a 20 milliárd forintot. Pécs, Sopron, Szeged, Miskolc és Debrecen környékén nemzet­közi idegenforgalmi központokat alakítanak ki. A hazai turizmusnak ugyancsak nagy figyelmet szenteltek az ülés résztvevői. (MTI) Nyáron: anyanyelvi konferencia Tennivalók nyugdíj előtt ’.V.V.V.V.’.V.Vt wwXv.v.v.% •.V.V.V.V.V.V.*. BAJAI EREDMÉNYEK Településfejlesztés - társadalmi munkával Ha valaki öt-tíz évvel ezelőtt járt legutóbb Baján, ma ugyancsak tágranyílt szemmel keresgetheti né­hány helyen a régmúlt emlékeit. No, nem vala­miféle műemlékrombolásról van szó, hanem arról a jelentős változásról, amely az évek során a Du- na-parti városban történt. Üj létesítmények, szilárd burkolatú utak, járdák, játszóterek, parkok jelzik városszerte a fejlődést. • A jelentős társadalmi . összefogással / felépült Bokodi úti óvoda. A Bács-Kiskun megyei társa­dalombiztosítási szervek — kecs­keméti igazgatóság, illetve a bajai kirendeltség — az elmúlt évben 6951 nyugdíj- és 1805 termelőszö­vetkezeti járadék ügyben hoztak határozatot. Ezek az intézkedések minden egyes érdekeltre nézve, túlbecsülés nélkül, igen jelentő­sek, hiszen a további életük biz­tonságát, a megélhetésüket ala­pozzák meg. A nyugállomáyba vonulás nagy változást jelent a dolgozó ember életében. Megválik a mindennapi tevékenységtől, a munkahelyi kö­zösségtől, megszakad az évtizede­ken át beidegződött életritmusa, átrendeződik az időbeosztása, életvitele. Ez bizony, mint azt sokan tanúsítják, nem is olyan könnyű. E nehézség áthidalásában alapvető jelentőségű, hogy a munkaviszony megszűnése után, az esedékes bér helyett, időben jusson hozzá az érdekelt a jogsza­bály alapján járó nyugdíjához. A nyugdíj megállapítása szoros összefüggésben van a szocialista bérezés alapelveivel. Ezért eseten­ként több évtized alatt megszer­zett szolgálati időket szükséges megfelelően összegyűjteni és biz­tosítani az irányadó időszakban elért keresete alapján a dolgozó számára a legkedvezőbb összegű nyugellátás megállapítását. Ez meglehetősen bonyolult, nem egy­szer nagyon időigényes feladat a megállapító szerveknek, hiszen sok helyről, különböző módon le­hetséges a szükséges igazolások beszerzése. A társadalombiztosítási igazga­tóság és kirendeltsége munka- szervezési intézkedésekkel, ki­használva a számítógép alkalma­zásának lehetőségét, tavaly a ko­rábbihoz képest, a felére csökken­tette az átlagos ügyintézési időt. Csakhogy az átlagszámítás kedve­ző képe nem lehet vigasz azok számára, akiknek nyugdíjmegál­lapítása az átlagost meghaladó időtartam alatt lehetséges. Ezért azt a célt tűztük magunk elé, hogy minden esetre érvényes, leg­kedvezőbb ügyintézési időt érjünk el. A Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsának közre­működő támogatásával a partner- munkáltatókkal olyan megállapo­dásokra törekszünk, amelyek alapján még a munkaviszony tar­tama alatt vállalják a nyugdíj­ügyek előkészítését, a nyugdíj­megállapító szervek pedig a jól előkészített ügyekben a haladék nélküli határozathozatalt. Orvén - detes, hogy a kezdeményezést a nagyobb üzemek vezetői megér­téssel fogadták. Annál is inkább, mert a nyugdíjazás időpontjának a dolgozóval történő egyeztetése munkahelyi érdek, s a dolgozók ilyen jellegű segítése erkölcsi kö­telességük. A kisebb üzemekben dolgozó érdekeltek figyelmébe hadd ajánl­jam gyakorlatias tanácsként: a korhatár betöltése előtti évben kérjék az igazgatóságtól, illetve a kirendeltségtől a szolgálati idő elismerését. Ennek birtokában ugyanis időben lehet eldönteni a munkaviszony megszüntetését. Azért is előnyös ez, mert a szol- gálatiidő-igazolások nyugdíjazás előtti beszerzése, a vitatható idők tisztázása kövei keztében mini­málisra csökken az ellátatlansági idő. Az elháríthatatlan akadályok miatt határozathozatallal végle­gesen be nem fejezhető esetekben az igazgatóság, illetve a kiren­deltség nyugdíjosztálya kérés nélkül is előleget állapít meg a visszamenőlegesen és a véglege­sen megállapítandó nyugdíj ter­hére. Gottlieb József a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatója Ha Baján kiejtik ezt a szót, hogy településfejlesztés, minden­ki tudja, hogy ebben nemcsak a megye, a város anyagi hozzá­járulása, hanem a lakosság je­lentős társadalmi munkája is benne van. Ez azonban nem spontán alapon, hanem igen ap­rólékos előkészítő—felmérő terv szerint történik. A városi tanács minden év ele­jén tervet készít a településfej­lesztéssel kapcsolatban, amelyben figyelembe véve az anyagi le­hetőségeket, meghatározza azo­kat a már elfogadott javaslato­kat, melyek valóra váltása város­szerte elősegíti a lakossági igé­nyek teljesítését oly mértékben, amilyen nagyságrendű társadal­mi munkát végez a lakosság. A településfejlesztés feladatait felhívás formájában juttatja el a városi .tanács a tanácstagi kör­zetekhez, lakóbizottsági tagok­hoz, üzemekhez, intézményekhez, szövetkezetekhez. Jellemző az érdeklődésre és a közös ügyért tenniakarásna, hogy valamennyi felhívásra, illetve javaslatra felajánlás történt, amelyeket kivétel nélkül teljesí­tettek. A lakossági társadalmi miunka egyik legszebb példája volt a Bokodi úti óvoda építése, amelyből a különböző intézmé­nyek is derekasan kivették a ré­szüket. A BLÉVISZ — a tetőszerke­zetet készítette el, a Bajai Mező- gazdasági Kombinát a festő-má- zoló munkát vállalta magára. A DÁV a vililanysizerelést végezte társadalmi munkában, a kiskun- halasi Vízmű Vállalat a víz- és szennyvízszerelési munkáinak el­végzésére tett vállalást. Az óvo­dát körülövező vaskerítést a kis­iparosok állították össze. Dicséretre méltó Baján az egy iskola — egy üzem mozgalom, amely némely helyen már több iskola — egy üzem mozgalommá fejlődött. Az iskoláknál, óvodák­nál végzett társadalmi munka értéke 2 -millió 199 ezer forint volt az elmúlt évben. A sport­pályák és felszerelések felújítása, javítása 915 ezer forint értékű társadalmi munkát igényelt. Különös gondosság a város iránti szeretet mutatkozott meg a parkok, játszótereik, házak kö­rüli virágoskertek kialakításánál és gondozásánál is. A városban végzett társadalmi munka értéke 34 millió 709 ezer forint volt 1978-ban, ami 8 mil­lió 715 ezer forinttal magasabb az előző évinél. A munka iránti érdeklődés ma .már rendszeres, s különös figyelmet érdemel, hogy a lakossági munka kategóriájá­ban a píark, közterület kezelési értéke a Hazafias Népfront szer­vezeteinek, lakóbizottságainak, a tanácstagok szervező munkája eredményeként megközelíti a 20 millió forintot. Baján a településfejlesztési versenyt értékelő bizottság a na­pokban végezte el munkáját, s megállapította, hogy a lakossági kategóriában első helyezést ért el a 63-as számú választókörzet, melynek tanácstagja Jaszenovics Sándor, a .második a 21-es kör­zet, tanácstagja Kiss Pál, har­madik a 38-as körzet Marton István tanácstag vezetésével. Az üzemek és vállalatok kate­góriájában az idén is első lett a Kismotor- és Gépgyár 5-ös számú gyára, amelynek dolgozói 1 millió 338 ezer 500 forint ér­tékű társadalmi .munkát végez­tek. Második, a Finom posztó Vál­lalat 1 millió 57 ezer 479 forint értékű munkával, harmadik az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság 706 ezer 190 forintos tár­sadalmi munkával. Az intézmé­nyek sorrendje; a Hazafias Nép­front Alsóvárosi köre, a Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola és a Türr István Szakmunkásképző Intézet. Az állami gazdaságok, tsz-ek és szakszövetkezetek között két he­lyezést értékeltek. Első a bajai Augusztus 20. Tsz, második a bajai ÁFÉSZ. Az idei évben várhatóan az egyik legnagyobb társadalmi munkaakció lesz a balatoni út­törőtábor kialakítása és a gyer­mekintézmények támogatása. Ugyancsak elsőrendű helyet foglal el a „Legyen tiszta váro­sunk” — -mozgalom, amely szá­mol az üzemek környékének tisztaságával. Szervezik a város­határ és a belterület közötti sze­métgyűjtést is. Szabó Ferenc V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom