Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-27 / 122. szám
1979. május 27. • PETŐFI NÉPE • 3 SZÁZ ÉVE SZÜLETETT Buday Dezső Ez esztendő számos évfordulója ad alkalmat emlékezni. A proletárdiktatúra kikiáltása', majd 133 napos léte, s annak említésre méltó sok-sok eseményével összefüggve személyiségek emléke is mégjélen. Közülük való Buday Dezső, a kecskeméti direktórium első elnöke, majd az ellenforradalmi cselekmények áldozata, aki száz évivel ezelőtt született. Buday Dezső 1879. május 28-án látott napvilágot Pécsett. A középiskolát szülővárosában, -majd az egyetem jogi fakultását Budapesten és Kolozsvárt végezte. Diplomával a zsebében Pécsett lőtt ügyészségi gyakornok, később árvaszéki jegyző, utána árvaszéki ülnök. Fiatalsága idején semmiben sem szenvedett hiányt, úgy élt, mint a dzsentri ívású értelmiség bármelyik tagja. Érdeklődése azonban már fiatalon elméleti és társadalmi kérdések felé irányul. Sokat, mondhatni rengeteget olvas. Később todJat ragad és egymás után jelennek meg jogi és ertkölcstani kérdésekkel foglalkozó könyvei. Fiatalon — 27 éves korában — magántanári képesítést szerez. Ezután Budapestre kerül járásbírósági jegyzőnek. 1912-ben érkezik Kecskemétre. A református jog- akadémia választja meg előbb helyettes, majd rendes .tanárnak. Haláláig kereskedelmi és váltójogöt adott elő. Megválasztásának indokai között az áll, hogy neki volt a legmagasabb képesítése, és jelentős irodalmi munkásságot mondhatott magáénak, s több mint egy évitizede dolgozott jogi pályán. Kecskeméten hatalmas erővel vétette magát munkába. Vállalt szabad előadásokat, kollégáját helyettesítette, és tagja lett a jogakadémia igazgatótanácsának. Buday érdeklődése rendkívül szerteágazó volt. Szerette a természetet, zongorázott, nagy ambícióval fotózott, csillagászati, cgronómiaá, nyelvészeti, állat- szexológiai jegyzeteket is 'készített. 1917 novemberében Károlyi Mihállyal együt .részt vett a berni nemzetközi békekon g r ess?u - son egy nem hivatalos bókedele- gáció tagjaként. Az események időközben felgyorsultak, amelynek ő is tevékeny részesé lett. Kevéssel az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelme Sátán Buday tagja lesz a kecskeméti Nemzeti Tanácsnak, és még abban a hónapban belép a Szociáldemokrata Pártba. Tagfelvételi kérelmében azt írja1, hogy „Elméletben és gyakorlatban a kommunista irány híve vagyok.” Ennek Buday felfogásában és emberi tartásában azért van jelentősége, mert életének előbbi szakaszán egyes tanulmányaiban egyfajta érintkezést bizonyított a vallásos ideológiával. (Ezért még Prohás2lka Ottokár püspök is megdicsérte.) De az álmodozásokban menedéket kereső tudós egyre inkább közeledik a realitásokhoz. Ez a zajló politikai események megítélésében jut kifejezésre. Oroszországgal kapcsolatosan egyik tanulmányában így ír: „Alig ismerjük ennek az országnak belső dolgait, csak sejtjük a benne levő óriási expanzív erőket. Ott nem a nemesség, sem a polgárság rendje nem fejlődhetett iki, hanem a negyedik rend mindjárt a főnemességgel és a papsággal kénytelen a küzdelmet felvenni... Európa jövője Oroszország kezében van.” A Tanácshatalom bekövetkezése után annak élén azonban mégsem veszi eléggé figyelembe a realitásokat, gondolkodása nem kevés utópizmussal telített. „Velünk vannak a világ összes proletárjai, akik mind elkergetik a zsarnokokat. És a népek testvéri ölelkezése között meg fog születni az új világ. Éljen a nemzetközi forradalom” — hirdették a direktórium március 22-i plakátjai. „Lenin elvtárs, aki ezen a világon Krisztusnak az igazi hely-- tartója, az ő rongyos csizmájában is a leghatalmasabb ember most a világon. Mert az ő szavára világok összeomlanak és új világ épül a régiek helyén. És az ő szelleme a biztosító arra, hogy ez az új kommunizmus az igazi, az utolsó kommunizmus lesz.” Buday mély hittel szolgálta az ügyet. A kecskeméti direktóriumnak nem csupán a 'legműveltebb, hanem egyben a leghátrabb, semmitől sem félő tagja, illetve vezetője. Ezt jól egészítette ki haA májusi nyár gyorsítja a növények fejlődését, a rozsitáblák mér virágzanak, s teljes a „kalásztenger” a búzaföldeken is. A kései fejiódésű gabonáknak nem mindenütt tett jót a hirtelen jött meleg, a magasabb fekvésű homoktalajokon rövid maradt a szár és kicsik a kalászok. tailmas munkabírása is. A direktórium tagjai fáradhatatlanul éjjel-nappali munkát végeztek. Szinte nem érzékelték az idő múlását, mert annyi volt a tenni- és a gyorsan megoldanivaló. Az akkori vezetők elfoglaltságára és áldozatkészségére jellemző egy kis feljegyzés, amely így szól: „Népbiztos elvtársak! A direktórium ma a következőkre kór benneteket. Buday elvtárs vasárnap szabadságot 'kér, ment a megoperált sebe kiújult. Ha szükség van rá, lakásán .bármikor rendelkezésre áll, még az ágyban is.” A közvéleményt, de különösein a már szervezkedő ellenforradalmi erőket megdöbbentette a direktórium szinte az élet minden területére kiterjedő számtalan intézkedése. Az események mögött Buday Dezső állt. Rövid néhány nap alatt zár alá vették a bankok és a nagyobb üzemek vagyonát. Szocializálták a színházat és mozit. Lefoglalták a magán- tulajdonban levő műkincseket, köztulajdonba vették a lakóházakat. Intézkedtek a munkások rendszeres „fürdőzésénék” biztosításáról. Felemelték a házicse- 'lédék fizetését, három alkalommal kimenőt biztosítottak számúikra. A szegény proletárgye- rekeket a vagyonosabb családokhoz ebédre osztották be. Felemelték a terhes nők élelmiszer- adagját. Az érdekeltek nyilvánvalóan nem jó szemmel nézték ezeket az akciókat, ezért, ha akkor még másként nem is tudtak ártani, a névtelen levelek tömegét juttatták a lakására és hivatalába, hogy fenyegetéssel megakadályozzák a gyors és széles körű intézkedések megvalósításában. Buday Dezső a Magyar Alföld hasábjain válaszolt. „Tisztelt Gyilkos úr. ön volt szíves ma balkézzel írott, névtelen levelet küldeni hozzám, hogy le fog lőni. A hivatalos órák alatt található vagyok a városházán. Fenyegetésétől nem ijedek meg sem én, sem az elvtársa'k. Mi mindenütt jót akarunk, mi az igazságért harcolunk, mi proletárok vagyunk, mi ingyen végezzük éjjelnappal a terhes munkát, mi védelmezzük az önök vagyonát Tisztelt Gyilkos úr. Szeretném ha belátná tévedését, tisztelt Gyilkos úr, és akkor hajlandók leszünk önnek megbocsátani és nem nyomozzuk tovább a kezeírását. Figyelmeztetjük az igentisztelt Gyilkos urat, hogy szükség esetén lesz második direktórium, ha mi meghallunk, sőt harmadik direktórium is, szóval annyi, hogy önök nem tudják kiirtani a szabadságot és a szabadságért érző embereket.” 1919 április végén Buday elkerült Kecskemétről. Budapestre költözött, a közoktatási népbiztosságnál kapott beosztást. A Tanácsköztársaság után letartóztatták. Egy pesti 'kórházból — ahol ideg- és gyomorban talmakkal feküdt — hozták Kecskemétre. Nem sokkal később, 1919. november 19-én a Héjjas-banditák itö- meggyiikolásánalk áldozata lett. Az akkori időkre jellemző, hogy nyíltan senki sem merte kimondani, hogy Budayt megölték. A Dunamelléki Református Egyházkerület — a jogakadémia felügyeleti hatósága — halála után egy évvel fegyelmi tárgyalást folytat le ügyében és az évkönyvben nyilvánosságra hozzák az állásától való megfosztását és nemkülönben azt, hogy 160 korona költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett űzessen meg. A halott Buday már nem védekezhetett. Terveivel, álmaival, tudós felkészültségével brigantik martaléka lett. De a második diktatúra elkövetkezett, amely méltán emlékezik a nagynevű elődre. Egyes helyeken színt váltott az őszi árpa, ami korai aratást jelez Bács-Kiskunban. A számítások szerint 40 nap múlva kasza alá érik a termés, s betakarításra megkezdődtek az előkészületek: ezer kombájn és több mint kétezer kisegítő jármű vesz részt az aratási munkákban. Séta a BNV-n • Akii a világűrkutatás érdekel, annak a szovjet kiállítást ajánlhatjuk, ahol műholdak és azok távközlési berendezései láthatók. Felvételünk az In- terkozmosz—1 műhold mását ábrázolja, amelyet a •zocialista országok együttműködésével bocsátottak fel a Nap ultraibolya- és röntgensugárzásának mérésére. • Az atomerőmüvek biztonságos üzemeltetése nagyszámú, az atomenergetikai berendezések szerelése, ellenőrzése és javítására szolgáló segédberendezés segítségével biztosítható. Ezek gyártása a KGST-országokban is gyors ütemben fejlődik. Ebben a Magyar Népköztársaság is jelentős szerepet vállalt. Az együttműködés keretén belül a Csepel Müvek készíti a képen látható MK—3155 típusú speciális gőzfejlesztő javító berendezést, amely alkalmas a radiokatív szennyezett térben való feladatok elvégzésére. Sok érdekes látnivalóval szolgál a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A szabad téren — tíz-húsz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen — hatalmas gépek ejtik ámulatba a közönséget, a pavilonokban pedig a finom műszerek, programvezérlésű gépek, a legkorszerűbb számítástechnikai berendezések, s nem utolsósorban a kozmoszkutatás és az atomenergia békés felhasználásának eszközei ösztönzik hosszas szemlélődésre a látogatót. • Szinte az egész vásár területéről látni az EPGfiP hatalmas toronydaruját, amelynek maximális gém- kinyúlása 35 méter, emelőmagassága 27 méter. • Az Ikarus 19 személyes Midi típusú autóbusza. (Tóth Sándor felvételei.) Miért van orvoshiány? A NAPOKBAN a Csepeli Központi Munkásfórumon az egészségügyi miniszternek tették fel az egyébként gyakran elhangzó kérdést, hogy miért van nálunk orvoshiány? A magyarázat — ahogyan Schultheisz Emil miniszter válasza is tükrözte — nem egyszerű. Köztudomású ugyanis, hogy orvoslétszám tekintetében a nemzetközi mezőny élenjárói, a három első közé tartozunk. Számottevően csak a Szovjetunió előz meg bennünket; ott dolgozik ugyanis a világ orvosainak 25 százaléka. Sűrűn hangoztatott előkelő helyezésünk e.llenére a betegnek néha mégis olyan benyomása támad, mintha Magyarországon kevés lenne az orvos. Ilyen következtetésre kell jutnia a sok várakozás miatt a zsúfolt rendelők láttán. És ennek az ellenkezőjéről vajmi nehezen győzi meg az a tény, hogy csaknem 26 ezer aktív orvost számlálunk. Mert emellett az is igaz, hogy 1977-ben 2100 üres állást tartottak nyilván. A kedvező abszolút szám mellett tehát relatív hiány áll fenn, ami területenként és szakmánként mutatkozik. AMI A TERÜLETI megoszlást illeti, nyilvánvaló, hogy az egyetemmel rendelkező megyék helyzete a legkedvezőbb. Budapesten, Baranya, Csongrád, Hajdú megyében meglehetősen ritka az üres állás. Tartósan sok viszont Borsodban, Szabolcsban, Békésben. És ha tendenciájuk csökkenő is, ez elég lassú ahhoz, hogy a bevált módszereket újakkal toldják meg. Bár Borsod gondjait feltétlenül enyhíteni fogja, hogy ebben az évben 38 társadalmi ösztöndíjas pályakezdőt várnak. ' Hozzátartozik az igazsághoz, hogy helyenként, főleg a kis falvak körzeteibe, nagyon nehéz orvost kapni, önként nemigen vállalnak itt munkát, adminisztratív módszer, kényszer alkalmása pedig nem kecsegtet sikerrel. Sokkal célravezetőbb lenne több kis települést összevonni és laboratóriummal, EKG-val is felszerelt központi rendelővel, illetve mentőszolgálattal megoldani az ott élők egészségügyi ellátását. Ilyen módon egyszerűbbé válik a falusi körzeti orvos helyettesítése, illetve annak a cseppet sem vonzó állapotnak megszüntetése, hogy szolgálata január 1-től december 31-ig tart. A NEM MEGNYUGTATÓAN ellátott területek mellett léteznek úgynevezett „hiányszakmák” is. Kevés a szemész, a gégész, az ortopéd, a rheumatológus szakorvos. Az utóbbi jelentőségére jellemző, hogy Magyarországon körülbelül egymillió ember szenved mozgás- szervi betegségben, és ma még jó néhány megyei kórház sem rendelkezik rheumaosztállyal. Ez a tény eleve megnehezíti a szakorvosképzést. A szemészhiány miatt néhol — még Budapesten is — akadozik a szemüvegrendelés. A tényekből következik, hogy sok a javítanivaló a szervezésben, a munkaerő-elosztásban. Erre módot ad az integráció, a fekvő- és a járóbeteg-ellátás egységes irányítása, kórház és rendelőintézet szakmai kapcsolata, orvoscseréje. Az utóbbi során — és ez nagy előny — megismerik egymás tevékenységi körét és megtanulják becsülni egymás munkáját. A RELATÍV HIÁNY enyhítésével biztat továbbá, hogy az Egészségügy Minisztérium az elkövetkező időben, a tanácsokkal együtt. ^ folyamatosan vizsgálni fogja a 'tartósan üres állások betöltésének lehetőségét. L. M. A lakosság képviseletében \7 árosi tanácsoknál jártam- ” ban — mostanában igencsak mindenütt megkérdezem: Tevékenykednek-e már az újjáválasztott lakó- ás utcabizottságok? Mert ha tanácsi és népfrontszervek egyik tanulságos tapasztalata volt az előző bizottságok munkálkodásával összefüggésben, hogy nemcsak megválasztásuk körül kell sokat buzgólkodni, hanem méltányos és ildomos időközben is figyelemmel és segítéssel lenni irántuk, a sajtóra is hasonlóképpen áll ez. Dr. Korponai István, a kiskunfélegyházi tanács vb-titkára e hónap elején, a népfront elnökségi ülésén összegezte a lakó- és utcabizottságok legutóbbi választásának tapasztalatait. Említsünk meg ezek közül néhányat, amelyek egy része bizonyos változásokra is utal. A korábbi 33 helyett most 85 lakó- és utcabizottságot választottak a félegyháziak (50 utca-, 9 lakó- (áll. bérházL 22 OTP:s társasház és 4 szövetkezeti ház). A bizottságok helyi eloszlása összhangba került a tanácstagi kerületek elhelyezkedésével. — összetétel dolgában eléggé felfrissültek — mondotta a tanácstitkár. Tanácstagok, népfrontbizottságok — a lakosság véleményét is figyelembe véve — tettek javaslatot a bizottságok tagjaira. Ezek után is hét személy esetében esett másra a választás. Részint ez is jelzi, hogy az állampolgárok érdeklődéssel vettek részt az őket képviselő lakótársak megbízásában. Ezerhatszázan jelentek meg a — tanácstagi beszámolóval összekötött gyűléseken. Kétszáznyolcvan hozzászóló több mint félezer problémát vetett fel. Többségében olyan közérdekű kérdésekben, mint a tisztasági fürdő építése, a vízellátás, közvilágítás, a gázvezetékhálózat bővítése, iskolaépítés, járda, s hasonlók. — Történt-e már ezek ügyében valami? — Sok témában már ott választ kaptak az emberek, hiszen jelen volt tanácstag, népfronttitkár, s apparátusbeli egyaránt. Aztán utána a tanácsi osztályvezetői értekezleten vették számba a felvetéseket. Feldolgozásuk egy-két hónapot igénybe vesz, hiszen öthatszáz között van ezeknek a száma. — Nem fordult még meg az- 1 óta valamelyik bizottság képviseletében valaki a tanácsnál? — Akadt már ilyen is. A pető- fivárosi lakótelepről járt bent egyik lakóbizottsági elnök. Kérte, intézkedjünk, mert egyik ottani család megsérti a szocialista együttélés szabályait... Mindenképpen nagyobb lesz a „forgalom”, miután itt a nagy tanácsteremben együttesen megbeszéljük teendőiket, s tájékoztatást kapnak városfejlesztési terveinkről, lehetőségeinkről. Ekkor mód lesz arra is, hogy a lakó- és utcabizottságok munkájára vonatkozó módosított tanácsrendeletet — élőszóban is kielemezzük. — Milyen módosítás történt a régebbihez képest? — Többek közt elhagytunk fölösleges megkötéseket. — Például? — Túl merev volt az a szabály, hogy a lakosság részvételének bizonyos arányától függött, megválasztottnak tekinthető-e az új bizottság ... Már most igazolta az élet, hogy az állampolgárok reálisan meg tudják ítélni, mit tegyenek. Az 58-as lakóbizottság választásakor — első alkalommal csak tizenöten jelentek meg. Ügy döntöttek a résztvevők, hogy a választáshoz kevesen vannak, sokkal .felelősségteljesebb aktusról van szó, mintsem, hogy a lakók többségét kihagyják belőle. Legközelebb már negyvenen gyűltek össze. Igen élénk választást tartottak. Az egyik javasolt bizottsági tag helyett itt is másikat tartottak alkalmasabbnak. ... A demokratizmus tehát szabályozó erő lakóbizottsági választáskor is. Tóth btTia . Halászol a gabona a Duna—Tisza közén
