Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27. • PETŐFI NÉPE • 3 SZÁZ ÉVE SZÜLETETT Buday Dezső Ez esztendő számos évforduló­ja ad alkalmat emlékezni. A pro­letárdiktatúra kikiáltása', majd 133 napos léte, s annak említés­re méltó sok-sok eseményével összefüggve személyiségek em­léke is mégjélen. Közülük való Buday Dezső, a kecskeméti di­rektórium első elnöke, majd az ellenforradalmi cselekmények ál­dozata, aki száz évivel ezelőtt született. Buday Dezső 1879. május 28-án látott napvilágot Pécsett. A kö­zépiskolát szülővárosában, -majd az egyetem jogi fakultását Buda­pesten és Kolozsvárt végezte. Diplomával a zsebében Pécsett lőtt ügyészségi gyakornok, ké­sőbb árvaszéki jegyző, utána ár­vaszéki ülnök. Fiatalsága idején semmiben sem szenvedett hiányt, úgy élt, mint a dzsentri ívású értelmiség bármelyik tagja. Ér­deklődése azonban már fiatalon elméleti és társadalmi kérdések felé irányul. Sokat, mondhatni rengeteget olvas. Később todJat ragad és egymás után jelennek meg jogi és ertkölcstani kérdé­sekkel foglalkozó könyvei. Fia­talon — 27 éves korában — ma­gántanári képesítést szerez. Ez­után Budapestre kerül járásbíró­sági jegyzőnek. 1912-ben érkezik Kecskemétre. A református jog- akadémia választja meg előbb helyettes, majd rendes .tanár­nak. Haláláig kereskedelmi és váltójogöt adott elő. Megválasz­tásának indokai között az áll, hogy neki volt a legmagasabb képesítése, és jelentős irodalmi munkásságot mondhatott magáé­nak, s több mint egy évitizede dolgozott jogi pályán. Kecskeméten hatalmas erővel vétette magát munkába. Vállalt szabad előadásokat, kollégáját helyettesítette, és tagja lett a jogakadémia igazgatótanácsának. Buday érdeklődése rendkívül szerteágazó volt. Szerette a ter­mészetet, zongorázott, nagy am­bícióval fotózott, csillagászati, cgronómiaá, nyelvészeti, állat- szexológiai jegyzeteket is 'készí­tett. 1917 novemberében Károlyi Mihállyal együt .részt vett a ber­ni nemzetközi békekon g r ess?u - son egy nem hivatalos bókedele- gáció tagjaként. Az események időközben felgyorsultak, amely­nek ő is tevékeny részesé lett. Kevéssel az 1918-as polgári de­mokratikus forradalom győzelme Sátán Buday tagja lesz a kecske­méti Nemzeti Tanácsnak, és még abban a hónapban belép a Szo­ciáldemokrata Pártba. Tagfelvé­teli kérelmében azt írja1, hogy „Elméletben és gyakorlatban a kommunista irány híve vagyok.” Ennek Buday felfogásában és emberi tartásában azért van je­lentősége, mert életének előbbi szakaszán egyes tanulmányaiban egyfajta érintkezést bizonyított a vallásos ideológiával. (Ezért még Prohás2lka Ottokár püspök is megdicsérte.) De az álmodozásokban mene­déket kereső tudós egyre inkább közeledik a realitásokhoz. Ez a zajló politikai események megíté­lésében jut kifejezésre. Oroszor­szággal kapcsolatosan egyik ta­nulmányában így ír: „Alig is­merjük ennek az országnak bel­ső dolgait, csak sejtjük a benne levő óriási expanzív erőket. Ott nem a nemesség, sem a polgár­ság rendje nem fejlődhetett iki, hanem a negyedik rend mindjárt a főnemességgel és a papsággal kénytelen a küzdelmet felven­ni... Európa jövője Oroszország kezében van.” A Tanácshatalom bekövetkezé­se után annak élén azonban mégsem veszi eléggé figyelembe a realitásokat, gondolkodása nem kevés utópizmussal telített. „Ve­lünk vannak a világ összes pro­letárjai, akik mind elkergetik a zsarnokokat. És a népek testvéri ölelkezése között meg fog szület­ni az új világ. Éljen a nemzet­közi forradalom” — hirdették a direktórium március 22-i plakát­jai. „Lenin elvtárs, aki ezen a vi­lágon Krisztusnak az igazi hely-- tartója, az ő rongyos csizmájá­ban is a leghatalmasabb ember most a világon. Mert az ő sza­vára világok összeomlanak és új világ épül a régiek helyén. És az ő szelleme a biztosító arra, hogy ez az új kommunizmus az igazi, az utolsó kommunizmus lesz.” Buday mély hittel szolgálta az ügyet. A kecskeméti direktórium­nak nem csupán a 'legműveltebb, hanem egyben a leghátrabb, sem­mitől sem félő tagja, illetve ve­zetője. Ezt jól egészítette ki ha­A májusi nyár gyorsítja a nö­vények fejlődését, a rozsitáblák mér virágzanak, s teljes a „ka­lásztenger” a búzaföldeken is. A kései fejiódésű gabonáknak nem mindenütt tett jót a hirte­len jött meleg, a magasabb fek­vésű homoktalajokon rövid ma­radt a szár és kicsik a kalászok. tailmas munkabírása is. A direk­tórium tagjai fáradhatatlanul éjjel-nappali munkát végeztek. Szinte nem érzékelték az idő múlását, mert annyi volt a ten­ni- és a gyorsan megoldanivaló. Az akkori vezetők elfoglaltságá­ra és áldozatkészségére jellemző egy kis feljegyzés, amely így szól: „Népbiztos elvtársak! A direktó­rium ma a következőkre kór benneteket. Buday elvtárs va­sárnap szabadságot 'kér, ment a megoperált sebe kiújult. Ha szük­ség van rá, lakásán .bármikor rendelkezésre áll, még az ágyban is.” A közvéleményt, de különösein a már szervezkedő ellenforradal­mi erőket megdöbbentette a di­rektórium szinte az élet minden területére kiterjedő számtalan intézkedése. Az események mö­gött Buday Dezső állt. Rövid né­hány nap alatt zár alá vették a bankok és a nagyobb üzemek va­gyonát. Szocializálták a színházat és mozit. Lefoglalták a magán- tulajdonban levő műkincseket, köztulajdonba vették a lakóhá­zakat. Intézkedtek a munkások rendszeres „fürdőzésénék” biz­tosításáról. Felemelték a házicse- 'lédék fizetését, három alkalom­mal kimenőt biztosítottak szá­múikra. A szegény proletárgye- rekeket a vagyonosabb családok­hoz ebédre osztották be. Fel­emelték a terhes nők élelmiszer- adagját. Az érdekeltek nyilvánvalóan nem jó szemmel nézték ezeket az akciókat, ezért, ha akkor még másként nem is tudtak ártani, a névtelen levelek tömegét juttat­ták a lakására és hivatalába, hogy fenyegetéssel megakadályoz­zák a gyors és széles körű intéz­kedések megvalósításában. Bu­day Dezső a Magyar Alföld ha­sábjain válaszolt. „Tisztelt Gyil­kos úr. ön volt szíves ma bal­kézzel írott, névtelen levelet kül­deni hozzám, hogy le fog lőni. A hivatalos órák alatt található vagyok a városházán. Fenyege­tésétől nem ijedek meg sem én, sem az elvtársa'k. Mi mindenütt jót akarunk, mi az igazságért harcolunk, mi proletárok va­gyunk, mi ingyen végezzük éjjel­nappal a terhes munkát, mi vé­delmezzük az önök vagyonát Tisztelt Gyilkos úr. Szeretném ha belátná tévedését, tisztelt Gyilkos úr, és akkor hajlandók leszünk önnek megbocsátani és nem nyo­mozzuk tovább a kezeírását. Fi­gyelmeztetjük az igentisztelt Gyilkos urat, hogy szükség ese­tén lesz második direktórium, ha mi meghallunk, sőt harmadik di­rektórium is, szóval annyi, hogy önök nem tudják kiirtani a sza­badságot és a szabadságért érző embereket.” 1919 április végén Buday el­került Kecskemétről. Budapestre költözött, a közoktatási népbiz­tosságnál kapott beosztást. A Ta­nácsköztársaság után letartóztat­ták. Egy pesti 'kórházból — ahol ideg- és gyomorban talmakkal fe­küdt — hozták Kecskemétre. Nem sokkal később, 1919. novem­ber 19-én a Héjjas-banditák itö- meggyiikolásánalk áldozata lett. Az akkori időkre jellemző, hogy nyíltan senki sem merte ki­mondani, hogy Budayt megölték. A Dunamelléki Református Egy­házkerület — a jogakadémia fel­ügyeleti hatósága — halála után egy évvel fegyelmi tárgyalást folytat le ügyében és az évkönyv­ben nyilvánosságra hozzák az ál­lásától való megfosztását és nem­különben azt, hogy 160 korona költséget 15 nap alatt végrehaj­tás terhe mellett űzessen meg. A halott Buday már nem vé­dekezhetett. Terveivel, álmaival, tudós felkészültségével brigantik martaléka lett. De a második diktatúra elkövetkezett, amely méltán emlékezik a nagynevű elődre. Egyes helyeken színt váltott az őszi árpa, ami korai aratást je­lez Bács-Kiskunban. A számítá­sok szerint 40 nap múlva kasza alá érik a termés, s betakarítás­ra megkezdődtek az előkészüle­tek: ezer kombájn és több mint kétezer kisegítő jármű vesz részt az aratási munkákban. Séta a BNV-n • Akii a világűrkutatás érdekel, annak a szovjet kiállítást ajánlhatjuk, ahol műholdak és azok táv­közlési berendezései láthatók. Felvételünk az In- terkozmosz—1 műhold mását ábrázolja, amelyet a •zocialista országok együttműködésével bocsátottak fel a Nap ultraibolya- és röntgensugárzásának mé­résére. • Az atomerőmüvek biztonságos üzemeltetése nagyszámú, az atomenergetikai berendezések sze­relése, ellenőrzése és javítására szolgáló segédberendezés segítsé­gével biztosítható. Ezek gyártása a KGST-országokban is gyors ütemben fejlődik. Ebben a Magyar Népköztársaság is jelentős szerepet vállalt. Az együttműködés keretén belül a Csepel Müvek készíti a képen látható MK—3155 típusú speciá­lis gőzfejlesztő javító berendezést, amely alkalmas a radiokatív szennyezett térben való feladatok elvégzésére. Sok érdekes látnivalóval szolgál a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A szabad téren — tíz-húsz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen — hatalmas gépek ejtik ámulatba a közönsé­get, a pavilonokban pedig a finom műszerek, programvezérlésű gépek, a legkorszerűbb szá­mítástechnikai berendezések, s nem utolsó­sorban a kozmoszkutatás és az atomenergia békés felhasználásának eszközei ösztönzik hosszas szemlélődésre a látogatót. • Szinte az egész vásár területéről látni az EPGfiP hatalmas toronydaruját, amelynek maximális gém- kinyúlása 35 méter, emelőmagassága 27 méter. • Az Ikarus 19 személyes Midi típusú autóbusza. (Tóth Sándor felvételei.) Miért van orvoshiány? A NAPOKBAN a Csepeli Köz­ponti Munkásfórumon az egész­ségügyi miniszternek tették fel az egyébként gyakran elhangzó kér­dést, hogy miért van nálunk or­voshiány? A magyarázat — ahogyan Schultheisz Emil miniszter vála­sza is tükrözte — nem egyszerű. Köztudomású ugyanis, hogy or­voslétszám tekintetében a nem­zetközi mezőny élenjárói, a három első közé tartozunk. Számottevően csak a Szovjetunió előz meg ben­nünket; ott dolgozik ugyanis a vi­lág orvosainak 25 százaléka. Sűrűn hangoztatott előkelő he­lyezésünk e.llenére a betegnek né­ha mégis olyan benyomása tá­mad, mintha Magyarországon ke­vés lenne az orvos. Ilyen követ­keztetésre kell jutnia a sok vára­kozás miatt a zsúfolt rendelők láttán. És ennek az ellenkezőjé­ről vajmi nehezen győzi meg az a tény, hogy csaknem 26 ezer ak­tív orvost számlálunk. Mert emel­lett az is igaz, hogy 1977-ben 2100 üres állást tartottak nyilván. A kedvező abszolút szám mellett te­hát relatív hiány áll fenn, ami te­rületenként és szakmánként mu­tatkozik. AMI A TERÜLETI megoszlást illeti, nyilvánvaló, hogy az egye­temmel rendelkező megyék hely­zete a legkedvezőbb. Budapesten, Baranya, Csongrád, Hajdú me­gyében meglehetősen ritka az üres állás. Tartósan sok viszont Borsodban, Szabolcsban, Békés­ben. És ha tendenciájuk csökke­nő is, ez elég lassú ahhoz, hogy a bevált módszereket újakkal toldják meg. Bár Borsod gond­jait feltétlenül enyhíteni fogja, hogy ebben az évben 38 társadal­mi ösztöndíjas pályakezdőt vár­nak. ' Hozzátartozik az igazsághoz, hogy helyenként, főleg a kis fal­vak körzeteibe, nagyon nehéz or­vost kapni, önként nemigen vál­lalnak itt munkát, adminisztratív módszer, kényszer alkalmása pe­dig nem kecsegtet sikerrel. Sok­kal célravezetőbb lenne több kis települést összevonni és laborató­riummal, EKG-val is felszerelt központi rendelővel, illetve men­tőszolgálattal megoldani az ott élők egészségügyi ellátását. Ilyen módon egyszerűbbé válik a falu­si körzeti orvos helyettesítése, il­letve annak a cseppet sem vonzó állapotnak megszüntetése, hogy szolgálata január 1-től december 31-ig tart. A NEM MEGNYUGTATÓAN ellátott területek mellett léteznek úgynevezett „hiányszakmák” is. Kevés a szemész, a gégész, az or­topéd, a rheumatológus szakorvos. Az utóbbi jelentőségére jellemző, hogy Magyarországon körülbelül egymillió ember szenved mozgás- szervi betegségben, és ma még jó néhány megyei kórház sem ren­delkezik rheumaosztállyal. Ez a tény eleve megnehezíti a szakor­vosképzést. A szemészhiány miatt néhol — még Budapesten is — akadozik a szemüvegrendelés. A tényekből következik, hogy sok a javítanivaló a szervezésben, a munkaerő-elosztásban. Erre mó­dot ad az integráció, a fekvő- és a járóbeteg-ellátás egységes irá­nyítása, kórház és rendelőintézet szakmai kapcsolata, orvoscseréje. Az utóbbi során — és ez nagy előny — megismerik egymás te­vékenységi körét és megtanulják becsülni egymás munkáját. A RELATÍV HIÁNY enyhítésé­vel biztat továbbá, hogy az Egész­ségügy Minisztérium az elkövet­kező időben, a tanácsokkal együtt. ^ folyamatosan vizsgálni fogja a 'tartósan üres állások betöltésének lehetőségét. L. M. A lakosság képviseletében \7 árosi tanácsoknál jártam- ” ban — mostanában igen­csak mindenütt megkérdezem: Tevékenykednek-e már az újjá­választott lakó- ás utcabizottsá­gok? Mert ha tanácsi és népfront­szervek egyik tanulságos tapasz­talata volt az előző bizottságok munkálkodásával összefüggésben, hogy nemcsak megválasztásuk körül kell sokat buzgólkodni, ha­nem méltányos és ildomos idő­közben is figyelemmel és segí­téssel lenni irántuk, a sajtóra is hasonlóképpen áll ez. Dr. Korponai István, a kiskun­félegyházi tanács vb-titkára e hónap elején, a népfront elnöksé­gi ülésén összegezte a lakó- és utcabizottságok legutóbbi válasz­tásának tapasztalatait. Említsünk meg ezek közül néhányat, ame­lyek egy része bizonyos változá­sokra is utal. A korábbi 33 helyett most 85 lakó- és utcabizottságot választot­tak a félegyháziak (50 utca-, 9 lakó- (áll. bérházL 22 OTP:s tár­sasház és 4 szövetkezeti ház). A bizottságok helyi eloszlása össz­hangba került a tanácstagi kerü­letek elhelyezkedésével. — összetétel dolgában eléggé felfrissültek — mondotta a ta­nácstitkár. Tanácstagok, népfrontbizottsá­gok — a lakosság véleményét is figyelembe véve — tettek javas­latot a bizottságok tagjaira. Ezek után is hét személy eseté­ben esett másra a választás. Ré­szint ez is jelzi, hogy az állam­polgárok érdeklődéssel vettek részt az őket képviselő lakótár­sak megbízásában. Ezerhatszázan jelentek meg a — tanácstagi be­számolóval összekötött gyűlése­ken. Kétszáznyolcvan hozzászóló több mint félezer problémát ve­tett fel. Többségében olyan köz­érdekű kérdésekben, mint a tisztasági fürdő építése, a vízellá­tás, közvilágítás, a gázvezeték­hálózat bővítése, iskolaépítés, jár­da, s hasonlók. — Történt-e már ezek ügyében valami? — Sok témában már ott választ kaptak az emberek, hiszen jelen volt tanácstag, népfronttitkár, s apparátusbeli egyaránt. Aztán utána a tanácsi osztályvezetői ér­tekezleten vették számba a fel­vetéseket. Feldolgozásuk egy-két hónapot igénybe vesz, hiszen öt­hatszáz között van ezeknek a szá­ma. — Nem fordult még meg az- 1 óta valamelyik bizottság képvise­letében valaki a tanácsnál? — Akadt már ilyen is. A pető- fivárosi lakótelepről járt bent egyik lakóbizottsági elnök. Kérte, intézkedjünk, mert egyik ottani család megsérti a szocialista együttélés szabályait... Minden­képpen nagyobb lesz a „forga­lom”, miután itt a nagy tanács­teremben együttesen megbeszél­jük teendőiket, s tájékoztatást kapnak városfejlesztési terveink­ről, lehetőségeinkről. Ekkor mód lesz arra is, hogy a lakó- és ut­cabizottságok munkájára vonat­kozó módosított tanácsrendeletet — élőszóban is kielemezzük. — Milyen módosítás történt a régebbihez képest? — Többek közt elhagytunk fö­lösleges megkötéseket. — Például? — Túl merev volt az a szabály, hogy a lakosság részvételének bi­zonyos arányától függött, megvá­lasztottnak tekinthető-e az új bi­zottság ... Már most igazolta az élet, hogy az állampolgárok reá­lisan meg tudják ítélni, mit te­gyenek. Az 58-as lakóbizottság választásakor — első alkalommal csak tizenöten jelentek meg. Ügy döntöttek a résztvevők, hogy a választáshoz kevesen vannak, sok­kal .felelősségteljesebb aktusról van szó, mintsem, hogy a lakók többségét kihagyják belőle. Leg­közelebb már negyvenen gyűltek össze. Igen élénk választást tar­tottak. Az egyik javasolt bizottsá­gi tag helyett itt is másikat tar­tottak alkalmasabbnak. ... A demokratizmus tehát szabályozó erő lakóbizottsági vá­lasztáskor is. Tóth btTia . Halászol a gabona a Duna—Tisza közén

Next

/
Oldalképek
Tartalom