Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

­Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhőzet, szórványosan kialakuló záporral, zivatarral, egy-két helyen jégesővel. A többféle élénk, időnként erős délkeled, déli szél éjszakára átmenetileg kissé mérséklődik. Meleg marad az idő. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 11—16, legmagasabb nappali hőmérséklet: 25—30 fok között. A Duna vízállása Budapestnél 450 cm, vizhőfok 17,8 fok. (MTI) ________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE IDŐJÁRÁS AZ MSZMP BACS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 120. szám Ára: 1,20 Ft 1919. május 25. péntek Koszi gin és Strougal folytatta megbeszéléseit A .baráti látogatáson Csehszlo­vákiában tartózkodó Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, csü­törtökön folytatta tárgyalásait Lubomir Strougallál, a CSKP KB elnökségének tagjával, a csehszlo­vák kormány elnökével. Áttekintették azokat a kérdé­seket és feladatokat, amelyek ta­valy a Leonyid Brezsnyev és Gus- táv Husák tárgyalásain létrejött döntések és megállapodások fo­kozatos végrehajtásával és to­vábbi konkretizálásával függnek össze. Különösen azokat az elgon­dolásokat vitatták meg, amelye­ket Csehszlovákia és a Szovjet­unió megvalósítani szándékozik a két ország 1981—85. évi népgaz­dasági terveinek egyeztetése so­rán, valamint a KGST-tagálla- mok hosszú távú együttműködési célprogramjaival kapcsolatban. (MTI) Bács-Kiskun megyei termékek a BNV-n Az idei tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár minden eddiginél értékesebb kiállítási anyaggal várja látogatóit. Ez a megállapí­tás nem a bemutatott áruk meny- nyiségére, sokkal inkább a minő­ségére vonatkozik. Tágasabb, át­tekinthetőbb a vásár, nemcsak a szakemberek, a nagyközönség szá­mára is. Ezúttal valamivel keve­sebb a bel- és külföldi kiállító cégek száma, a bemutatott ter­mékeké is, ám csak a legújabbat, legkorszerűbbét tárják a látoga­tók elé. ígj* vannak ezzel a tőkés országok és a szocialista országok is. Az utóbbiak kiállításai jól ér­zékeltetik, hogy közös gazdasági szervezetük, a KGST az idén ün­nepli megalapításának 30. évfor­dulóját. Az integráció eredménye­ként gyártott termékeiket például külön emblémával jelölik meg. A Bács-Kiskun megyei vállala­tokról, gyárakról, gyáregységek­ről ugyanazt mondhatjuk el — ami általában is tapasztalható. Kevesebb a kiállító, amit azon­ban bemutatnak, már érzékelteti a termékszerkezet korszerűsíté­sét, azt, hogy a minden piacon jól értékesíthető áruk gyártásán fáradoznak. Az is tükröződik, hogy a java részük bekapcsolódott a KGST keretében a nemzetközi munkamegosztásba. Az alábbiak­ban a megye üzemeinek kiállítá­sairól. valamint a szocialista in­tegráció eredményeit tükröző ter­mékekről adunk képes beszá­molót. N. O. • Sokan látogatják a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kiállítását, hiszen itt az URH-rádiótelefon- tól a telefonüzenet-rögzítőig és a kazettás magnóig, sok érdekes készülék található. (Tóth Sándor felvételei.) • A KGST járműprogramjában vállalt szerepet a Kismotor- és Gép­gyár. Bajai gyárában készülnek a BNV-n bemutatott, képünkön is látható olajszűrők, amelyek a Zsiguli—Lada és a Torinói Fiat 124— 125—128 típusú személygépkocsikban használhatók fel. • Az MMG Kecskeméti Vezérléstechnikai Gyáregységének közremű­ködésével Részűinek a képen látható olaj- és gázfogadó állomások automatikus áramlásmérő berendezései. Jelenleg ilyeneket szerelnek fel a KGST-országok olaj- és gázfogadó állomásain, például az oren- hurgi gázvezetéken is. • A termékszerkezet-váltás egyik eredménye a Lajosmizsei Vízgépészeti Vállalatnál, hogy megkezdték a Roediger rendszerű szennyvíziszap-víztelenítő prés gyártását. A vízgazdálkodás szempontjából fontos be­rendezés iránt nagy az érdeklődés a BNV-n. Ünnepi ülés a Parlamentben a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendezésé­ben csütörtök este a Parlament kongresszusi termében ünne­pi ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sán­dor és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ünnepségen részt vett a kormány több tagja, ott voltak a társadalmi és politi­kai élet képviselői, az országgyűlési bizottságok elnökei és titkárai, szocialista brigádok, a termelésben kiemelkedő ered­ményt elért dolgozók képviselői és a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. A Himnusz elhangzása után Havasi Ferenc mondott megnyi­tó beszédet. Elöljáróban üdvözölte az ün­nepség részvevőit, a diplomáciai testület megjelent 'képviselőit, majd visszatekintett a KGST lét­rejöttének időszakára. Ezután így folytatta: A KGST európai gazdasági szervezetnek alakult, s 30 év alatt felnőtt, túlnőtt Euró­pán; tagokként, megfigyelőként, s más minőségben már vannak résztvevői az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensről. Ez a 30 esztendő a Magyar Népköztársaság fejlődésének is rendkívül fontos szakasza. A kö­zösség áldozatkész, törekvő, al­kotó munkájával, a testvéri or­szágok között kiteljesedett együtt­működéssel, a történelemben pá­ratlan sikereket értünk el a gaz­daság és a tudomány minden te­rületén, gyarapítva ezzel orszá­gaink és egész közösségünk javát. A KGST létrejöttében és egész Marjai József — Harminc évvel ezelőtt, 1949. januárjában ült össze Moszkvában hat kommunista és munkáspárt tanácskozása, amelyen — elemez­ve a népi demokratikus országok és a Szovjetunió gazdasági együtt­működésének lehetőségeit — úgy határoztak, hogy létre kell hozni a szocializmus és a kommunizmus útján haladó népek gazdasági kö­zösségét, a szocialista országon gazdasági együttműködésének sokoldalú szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal később tartott alapító ülésszaka megha­tározta a KGST tevékenységénen fő céljait; ezzel megkezdte gya­korlati tevékenységét a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok új, de­mokratikus elveire épült szervezet — mondotta Marjai József. Ezután szólt arról, hogy a KGST-tagországok iparának tevékenységében, az országaink közötti gazdasági kapcsolatok nagyarányú fejlődésében kiemel­kedő szerepe volt — és van ma is — a világ legerősebb szocia­lista államának, a Szovjetunió­nak, A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi .Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormá­nya mindenkor magasra értékel­te a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának tevékenységét, a szocialista országokkal kialakí­tott szoros politikai és gazdasági eg y ü ttm űködést. Álláspontunk mindig is az .volt — és ez marad a jövőben is —, hogy a baráti szocialista orszá­gokkal megvalósuló együttmű­ködés, a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatása legfőbb nemzetközi támasza szocialista építőmunkánknak. Ezután Marjai József mondott ünnepi beszédet. beszéde együttes részesedése a világ ipari termelésében jelentősen emelke­dett. Az anyagi termelés másik fő ágazatában, a mezőgazdaságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nemzetközi összeha­sonlításban mégis jelentős az el­múlt évtized alatti növekedés. Va­lamennyi tagországban folyamato­san emelkedett a népjólét. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a szocialista gazdasági közösség át­lagában 1950-től több mint az öt­szörösére nőtt. Ezután beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a szocialista országok gazdasági közösségének eredmé­nyeiben összegeződik minden tag­ország erőfeszítése. A közösség tagjaként a magyar nép rövid idő alatt le tudta rakni a mai korsze­rű nagyipar alapjait és a baráti szocialista országokkal, mindenek­előtt a Szovjetunióval kialakított munkamegosztásra támaszkodva az elmaradott, agrár-ipari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdaság­gá fejlesztette. A KGST-tagorszá­gok között kialakult gazdasági együttműködésnek nagy. szerepe van abban, hogy Magyarország nemzeti jövedelme 1950 és 1978 között 4,7-szeresére nőtt, az ipar termelése több mint 8-szorosára, a mezőgazdaságé 2-szeresére, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig több mint a 3,3-szeresére emelkedett. A gazdasági növekedés ütemét tekintve az elmúlt három évti­zedben hazánk' a többi KGST-or- szághoz hasonlóan felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. A KGST-tagállamok 30 eszten­dős társadalmi—gazdasági fejlő­désének egyik számottevő forrása volt az is, hogy a nagymértékű mennyiségi növekedést gyorsuló ütemű minőségi átalakulás kísér­te. A minőségi változások kibon­takozását jelzi az is, hogy a KGST-országok iparában gyors ütemben nő a munka termelé­kenysége. A gazdaság és a gyárl- mányszerkezet korszerűsödése — különösen az 1971-ben jóváhagyott komplex program végrehajtásának menetében — az utóbbi évek so­rán a KGST-tagállamok gazdasá­gának már meghatározó folyama­tává vált. A KGST-tagországok közösségé­nek tekintélye a világban a 30 év alatt jelentősen növekedett. A te­kintély és a gazdasági súly nö­vekedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a KGST-tagállamok az utób­bi években bekövetkezett viharos erejű, s az országok többsége szá­mára kedvezőtlen irányú világ- gazdasági változások ellenére is megőrizték gazdasági stabilitásu­kat. A KGST nemzetközi súlyát nö­velte az is, hogy szó szerinti ér­telemben a KGST már nem te­kinthető regionális nemzetközi gazdasági szervezetnek, a szocia­lista közösség pedig gazdasági ré­( Folytatás a 2. oldalon.) FEJLŐDŐ TECHNOLÓGIA — AZ IGÉNYEKHEZ IGAZODÓ KÍNÁLAT Megnyílt a megyei borverseny • A négy bíráló bizottságban huszonnyolc neves szakember minősíti a 372 italmintát. Képünkön az I. számú bizottság, amely Tóth Mihály, az Országos Borminősítő Intézet nyugalmazott igazgatójának vezeté­sével működik. (Tóth Sándor felvétele.) Hazánk legnagyobb szőlővidé­kén, Bács-Kiskun megyében, mindig eseménynek számít a bor­verseny. Különösen a szakmai körök kísérik nagy figyelemmel a borok vetélkedőjét, mert a megye mezőgazdasági termelése bevéte­leinek jelentős hányada a borá­szatból, s az ezzel összefüggő te­vékenységből származik. A szőlőtermesztésre és a borá­szatra a megye homokhasznosí­tási tervének kidolgozása óta igen igen sokat költöttek az elmúlt másfél-két évtizedben. Az V. öt­éves terv, valamint az utána kö­vetkező időszakok ültetvénytele­pítése szintén az adottságoknak legjobban megfelelő kertészeti ágazatok fejlesztését szolgálja. Nem közömbös, hogy a piac ál­landóan változó követelményeivel miként tud lépést tartani a sző­lőtermesztés és a borászat. Az 1979. évi megyei borver­senyt csütörtökön délelőtt nyitotta meg dr. Matos László, megyei ta­nácselnök-helyettes az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató In­tézet lakiteléki állomásán. El­mondotta többek között, hogy a megye vezetése több szempontból tartja indokoltnak a borverseny megrendezését. Elsősorban azért, hogy a szakirányítók kellően megismerjék az elmúlt, gyengébb évjárat bortermését, a borászati technológia előrehaladását, le­vonják a megfelelő tanulságot, és kidolgozzák a mielőbb végrehaj­tandó feladatokat. Az utóbbi időszakban lelassult a bor forgalma, nehezebb az ér­tékesítése. ‘Szükség van a hazai és a külföldi fogyasztók ízléséhez jobban igazodó termékek kínála­tára, az ital minőségének gyors javítására. Az idei borversenyen, amelyre az állami gazdaságok 173, a téeszek 42, a szakszövetkezetek 69, a kutatóintézetek 30, a Közép­magyarországi Pincegazdaság 20, egyéb vállalatok 27, az egyéni és háztáji termelők 11 bor- és ital­mintát küldtek, nemcsak a borok vesznek részt. A bíráló bizottsá­gokban ott vannak azok a szak­emberek, akik azokat előállítot­ták. Kezükben van az italok mi­nősége további javításának a le­hetősége. Hangsúlyozta a megyei tanács elnökhelyettese, hogy az idén sem cél a dijak érdemtelen osztogatása. Az a - feladat, hogy a borbírálók megkeressék a legjobb terméke­ket. Akkor lehet bemutatni va­lamennyi borásznak, s majd a hazai és a külföldi fogyasztóknak, hogy milyenek azok a termékek, amelyekkel a borpiacon érdemes megjelenni. Pfenning Gyula megyei főker­tész ismertette ezután a borbírá­lat feltételeit, majd a bizottságok Rohonczy Lajos, a Borgazdasági Vállalatok Trösztje vezérigazgató­helyettesének elnökletével meg­kezdték kétnapos tevékenységü­ket. Ez idő alatt 330 bor-, 22 pezsgő-, 10 vermuth-, 10 borpár­latmintát, bírálnak el. A megyei borversej^' pénteken délután ün- nepélyesuredményhirdetéssel zá­rul. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom