Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. május 25. Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Afrika napj a (Folytatás az 1. oldalról.) giónak, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa, Ázsia. Amerika — országai alkotják. A KGST 10 tagállama mellett a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság külön megállapodás alap­ján aktívan részt vesz a KGST különböző szerveinek munkájá­ban. A KGST legutóbbi, XXXII. ülésszakán különböző minőségben már négy kontinens országai kép­viseltették magukat. A KGST-vel együttműködési megállapodást írt alá a Finn Köz­társaság, az Iraki Köztársaság, va­lamint a Mexikói Egyesült Álla­mok. A KGST-nek ez a készsége megnyilvánul az Európai Gazda­sági Közösség irányában is. Nem­zetközi gazdasági szervezetünk kezdeményezései a kapcsolatok normalizálását és bővítését, a két országcsoport és integrációs szer­vezet, valamint tagországaik diszkrimináció-mentes, kölcsönö­sen előnyös együttműködését kí­vánják elősegíteni. A szervezet és a tagországok nemzetközi tekintélyéhez nagy­mértékben járul hozzá a Szovjet­uniónak, a közösség legnagyobb országának békepolitikája csak­úgy, mint katonai ereje, továbbá következetes áldozatkészsége a vi­lág elnyomott népei harcának tá­mogatásában, állhatatossága az imperializmus elleni küzdelemben. — Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk a KGST megalakulá­sának 30. jubileumán — folytatta Marjai József —, hogy a szocia­lista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kötelességüknek. A hatvanas évtized második fe­lére valamennyi tagország jelen­tősen előrehaladt a modern gaz­daság létrehozásában. Ezzel pár­huzamosan — bár eltérő mérték­ben — kimerültek az extenzív fej­lesztés lehetőségei. A tagországok többsége eljutott a gazdasági fej­lettség olyan fokára, ahonnan csak intenzív jellegű fejlesztéssel, a gazdasági hatékonyság növelésé­vel lehet továbbhaladni. A haté­konyság javításáért valamennyi országnak magának kell megten­nie a szükséges intézkedéseket, ezt semmi más nem pótolhatja. Eh­hez széles alapot, biztonságot, pót­lólagos erőforrásokat a szocialista gazdasági integráció kibontakozta­tása ad. A komplex program végrehajtá­sa során nagymértékben szélesed­tek a tagországok közötti termelé­si kapcsolatok. Az együttműködés hatékonysá­gának növelése szempontjából nagy fontosságúak a KGST kere­tében részben már elkészült, rész­ben jóváhagyás előtt álló hosszú távú, komplex együttműködési célprogramok. A célprogramok eredményes gyakorlati megvalósítása megkö­veteli, hogy folyamatosan tovább fejlődjék a KGST egész szerveze­te, munkamódszere, tervezési, el­számolási módszerei, közgazdasá­gi feltételrendszere. Magyarország számára létfon­tosságú a gazdasági együttműkö­dés a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A külgazdasági kapcsolatok alakulása és eredmé­nyessége alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlesztésének lehetőségeit, dolgozó népünk élet- színvonalának alakulását. Továbbfejlődésünk kulcskérdé­sévé vált a termelési szerkezet át­alakítása és a nemzetközi munka- megosztásba való fokozottabb be­kapcsolódásunk. Nemzeti érdekünk, hogy nép­gazdaságunk minél szervesebben beilleszkedjék a szocialista integ­ráció folyamatába. Ezért fokozot­tan szükség van arra, hogy fej­lesztési politikánkkal összhangban levő, azt alátámasztó kezdemé­nyezésekkel, javaslatokkal éljünk a KGST-országok két- és többol­dalú együttműködésének fejleszté­sére. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar nép továbbra is minden erejével azon lesz, hogy az ország erőforrásainak mozgósításával, a tartalékok feltárásával, fegyelme­zett és jó munkával számottevően hozzájáruljon a magyar népgazda­ság gyarapításához. A szocialista gazdasági közösség, a KGST szer­vezetének erősítéséhez. Csak ez lehet a forrása a magyar nép élet- színvonala, életkörülményéi to­vábbi javításának. Ez szolgálja or­szágaink biztonságának megszilár­dítását, népeink boldogulását. A KGST 30 éves fejlődése megerő­sít bennünket ebben a meggyőző­désünkben fejezte be hazánk ál­landó KGST-képviselője. Az ünnepi beszéd után Nyikolaj Faggyejev üdvözölte a résztvevő­ket. Nyikolaj Faggyejev beszéde — A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 30 éves jubileu­máról megemlékezve büszkén és meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az első szocialista típusú nemzet­közi gazdasági szervezet létrejöt­te azon nagy eszmék megvalósu­lását jelenti, amelyek 1917-ben Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmé­nek és 1919-ben Magyarországon a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak idején születtek. 1919-ben a Nyugat imperialista köreinek sikerült vérbe fojtaniuk a fiatal Magyar Tanácsköztársa­ságot. De 1945-ben, a fasizmus szétzúzása után, a nyugati impe­rialista körök dühödt támadásai ellenére is létrejött a szocialista világrendszer, amelynek szilárd tagja a Magyar Népköztársaság is. 1945^ben, a fasizmus szétzúzá­sa után, a reakciós nyugati kö­röket megrémítette a népi forra­dalmak és a gyarmatokon kibon­takozó nemzeti felszabadító moz­galmak óriási fellendülése, s ezért sietős intézkedéseket hoz­tak, hogy megállítsák ezt az át­ütő erejű forradalmi fellendülést, visszafordítsák a történelem me­netét, fékezzék a világ megújulá­sának megállíthatatlan folyama­tát. Az imperialista körök „hideg­háborút” folytattak és gazdasági blokádot szervezték a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen, hogy megfojtsák a szocia­lizmus építésének útjára lépő, de gazdaságilag és politikailag még nem szilárd népi demokratikus államokat, nehezítsék a háború sújtotta szovjet népgazdaság hely­reállítását, fékezzék háború utá­ni fejlődését. De ismét elszámí­tották magukat. Meggyorsult a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődé­se. Ilyen történelmi feltételek között jött létre 1949 januárjá­ban Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Romá­nia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak döntése alapján a Kölcsönös Gazdasági; Segítség Tanácsa. : . Az emberek millióinak forra­dalmi gyakorlatába átültetett marxista-leninista eszmék meg­győző térhódításának eredménye­ként ma már három földrész .10 szocialista állama tagja a KGST- nek. A szocialista közösség ma a vi­lág legdinamikusabb gazdasági és legaktívabb politikai erejét képezi, s a világtörténelem egész menetét befolyásolja. Magyarország és a többi KGST-tagállam dolgozóinak tör­ténelmi eredményei különösen szembeötlőek, ha visszaidézzük azokat a feltételeket, amelyek kö­zött országainkban megkezdődött a szocializmus építése. A háború előtt például Magyarország gaz­daságilag elmaradott agrár-ipari állam volt. A második világháború még- inkább visszavetette Magyaror­szág gazdaságát. A nehéz idők­ben a Szovjetunió, a világ első szocialista állama nyújtott segít­séget. Mi, önökkel együtt, ma már büszkén mondhatjuk: kommunis­ta és munkáspártjaik vezetésé­vel, saját erőforrásaik mozgósí­tásával, egymást sokoldalúan se­gítve népeink sikeresen birkóztak meg feladatainkkal, elkerülve a kapitalizmusra jellemző torzulá­sokat. A szocialista országok társadal­mi-gazdasági fejlődésének ered­ményei arról tanúskodnak, hogy a szocialista rendszer fölényben van a tőkés rendszerrel szemben. A döntő előny abból származik, hogy a szocialista gazdasági rend­szer igen széles körű lehetősége­ket teremt a termelőerők fejlesz­téséhez, a valamennyi anyagi és szellemi értéket létrehozó dolgo­zó milliók tehetségének és képes­ségeinek kibontakoztatásához. Népeinknek a társadalmi-gaz­dasági fejlődés terén elért vala­mennyi eredménye elválasztha­tatlan a KGST tevékenységétől. Elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság a KGST-nek kez­dettől aktív tagja, értékes kezde­ményezésekkel segíti a testvéri együttműködés elmélyítését. A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tagországokat vezérlő nemes eszmék és célok, a tagorszá gok társa dal mi - ga z dasá gi sikerei nagy tekintélyt vívtak ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nem csupán orszá­gainkban. hanem nemzetközi té­ren is. * Ezután Havasi Ferenc mondott záróbeszédet, amelyben a párt Központi Bizottsága és a kor­mány nevében köszönetét fejezte ki a testvéri szocialista országok népeinek, testvérpártjainak és kormányainak — köztük a Szov­jetunió népeinek, az SZKP Köz? ponti Bizottságának — az elmúlt 30 esztendő alatt tapasztalt együttműködési készségéért, gond- .;lbíádi&. bará­ti, segítőkész módón történő mél­tánylásáért. Elismeréssel szólt a magyar munkások, mezőgazdasági dolgo­zóik, mérnökök és közgazdászok, tudósok és tudományos kutatók fáradhatatlan munkájáról, amely- lyel segítették gazdasági közössé- ' günk erősítését, közös ügyünk, a szocialista gazdasági Integráció kibontakoztatását. Az ünnepi ülés az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Ezután az MSZMP központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság kormánya a Parlament . vadásztermében fogadást . adott a KGST jubileuma alkalmából'. (MTI) •* •X* .............................•••• • • am! A Szaljut-6 tudományos űrállomás 1. Életfenntartó rendszer Az ember űrrepülése a viszony­lag kis súlyú és méretű, egy vagy több személyt szállító űrhajókkal kezdődött. Csakhamar bebizonyo­sodott azonban, hogy ezekben a kamrányi méretű űrrepülőkben csak néhány napra képesek bizto­sítani az ember életfeltételeit, hu­zamos tudományos programok végzésére az űrhajók méret- és sűlykorlátaiknál fogva alkalmat­lanok. Az ember hosszabb ideig tartó űrutazására nagyobb űrobjektu­mot, űrállomást kellett építeni, amelyben egyfelől kedvező élet- feltételeket lehet teremteni a súly­talanság állapotában élő, intenzív tudományos munkát végző ember számára, másfelől pedig lehető­ség nyílik a tudományos program berendezéseinek és az emberi élet fenntartásához szükséges víz, élelmiszer-, levegőkészletek elhe­lyezésére. Az űrtechnika az 1970-es évek elejére tette lehetővé az első űr­állomások felbocsátását. A Szov­jetunióban meggondolt műszaki elemzés alapján fejlesztették ki í> Szaljut elnevezésű, továbbfejlesz­tésre is alkalmas űrállomást, 1971- ben állították Föld körüli pályára az első Szaljutot, s azóta még ötöt. |Az első öttől formájában, kiala­kításában csak kissé, fedélzeti be­rendezéseit, rendszereit tekintve azonban jelentősen eltér a hatodik Szaljut, s ezért ezt az űrállomást a szakirodalom a második gene­rációs típusnak tekinti. A Szaljut—6 űrállomás tehát újabb fejlődési szakaszt képvisel a Szaljut-űrállomások sorozatá­ban. A továbbfejlesztés alapvető célja: a repülés időtartamának növelése. Ezenkívül fokozták a tá­jolás pontosságát, növelték az elektromos teljesítményt stb. Ugyanakkor tökéletesebbé váltaK az ember huzamos világűrben va­ló tartózkodására szolgáló eszkö­zök. A Szaljut—6 űrállomáson a ko­rábbiakkal összehasonlítva a kö­vetkező alapvető módosítások tör­téntek: két összekapcsoló szerke­zetet építettek be és ez egyidejű­leg két űrhajó csatlakoztatását te­szi lehetővé; megteremtették an­nak lehetőségét, hogy egyidejűleg két űrhajós lépjen ki a világűrbe; lehetőséget teremtettek egyes blokkok cseréjére, miután azok elhasználódtak; televíziós kamerát helyeztek el a Földre továbbítan­dó színes adásokhoz; javították a személyzet egészségügyi-higiéniai körülményeit (zuhanyt szereltek fel, levegőionizátort állítottak be, stb.). Az űrkomplexum — vagyis az űrállomás és a két szállító űrhajó — teljes tömege összesen 32 500 kilogramm. Ebből az űrállomás a pályára állítás után 18 900 kilo­gramm, a szállító űrhajó tömege a pályán 6800 kilogramm. A komplexum méretadatai: a két szállító űrhajóval összekapcsolva, teljes hossza 29 méter, ebből az űrállomás 15 méter. Az űrállomás legnagyobb átmérője 4,15 méter, az űrállomás legnagyobb oldal­irányú mérete a szétnyitott nap­elemeknél mérve: 17 méter. A tu­dományos kísérletekhez, a vizuá­lis megfigyelésekhez, a fénykép- és filmfelvételek készítéséhez több mint húsz ablak áll rendelkezés­re. A szállító űrhajóból az űrállo­másra és vissza a legénység két összekapcsoló szerkezeten és az átszálló fülkén keresztül jut el. A dokkolás után a személyzet dol­gozhat vagy pihenhet az űrállo­más, vagy a szállító űrhajók he­lyiségeiben. Az állomás lakott helyiségeiben a keringési pályán a belső levegő összetétele és nyomása a földi lég­köréhez hasonló, ez kedvezővé te­szi az űrhajósok életfeltételeit. Az űrállomás legfontosabb fe­délzeti rendszere az életfenntartó rendszer, melyeknek alapvető ren­deltetése, hogy megfelelő összeté­telű levegőt biztosítson az űrrepü­lés teljes időtartamára. A rend­szerű légkör összetételét a földié­hez hasonlóra, nyomását egy at­moszféra. körülire, hőmérsékletét 16—24 Celsius-fok, közötti, ned­vességtartalmát pedig a kellemes közérzetnek megfelelő értékre ál­lítja be. Ez a rendszer nemcsak a leg­fontosabb, hanem egyben a leg­bonyolultabb is. Nagy számú be­rendezés, oxigén- és nitrogénpa­lackok, nedvesség-kicsapatók és párologtatók, hűtő-fűtőtestek, le­vegőszűrők és széndioxid-elnyelő patronok és egy sereg más mű­szer, szerkezét, automatikus és kézi működtetésű vezérlőberende­zés alkotja. A levegő összetételét szabályozó rendszer feladata, hogy oxigént válasszon ki, elnyelje a széndioxi­dot és más szennyező anyagokat. Afrika — ezen a napon e sok­színű földrész 400 millió lakójá­nak áldozatokkal terhes küzdel­mei, legnemesebb célkitűzései előtt tisztelgünk. Harminc füg­getlen állam részvételével 1963. május 25-én alakult meg az Af­rikai Egységszervezet: alapokmá­nyának aláírói a gyarmatosítás, a fajüldözés végleges felszámolása, a kontinens teljes felszabadítása, emberibb jövőjének megalapozása .mellett tettek hitet Az azóta eltelt 16 esztendő so­rán sokat változott Afrika térké­pe, élete, világpolitikai szerepe. Napjainkban már 49 tagja van az AESZ-nek: 49 állam munkálko­dik az 1963-ban megfogalmazott célok valóra váltásán. Ez az együttműködés persze ellentmon­dásoktól sem mentes: mindegyik ország saját politikai arculat ki­alakítására törekszik, örvendetes tény, hogy az utóbbi időben az af­rikai portugál gyarmatok — An­gola. Mozambik és Guinea-Bissau — felszabadulásával megerősö­dött a haladó irányvonalat köve­tő, ezen belül is a szocialis­ta orientációjú államok helyzete a kontinensen. Szaharától délre 12 ország több mint 77 millió la­kosával és 6.2 millió négyzetki­lométernyi területével ezt a poli- tikai-gazdasági-társadalmi fej­lődési utat követi. Afrikában néhány éve különö­sen kiéleződött a két világrend­szer harca, amit bizonyít az is, hogy a térség haladó államait mind hevesebb támadások érik a nemzetközi reakció és az újgyar­matosítás erői részéről. A teljes afrikai képhez tartozik az is, hogy a kontinens déli részén — Rhodesiában, a Dél-afrikai Köz­társaságban és Namíbiában — még mindig 25 millió ember él a fajüldöző rezsimek elnyomása alatt. Ezek stratégiailag és gaz­daságilag egyaránt értékes terü­letek: a fehértelepesek nyugati támogatóikkal együtt mindent megtesznek azért, hogy megaka­dályozzák az itt élő népek fel­szabadulását, tényleges függet­lenségük elnyerését. Az ENSZ, az AESZ és a világ közvéleményé­nek széles körű tiltakozása elle­nére még ma is csak látszatmeg­oldásokra hajlanak: Rhodesiában a fegyverek árnyékában tartott „szabad választásokon” erősza­kolták ki egy nekik tetsző báb­kormány létrehozását, Namíbia- *fean pedig az országot évtizedek óta törvénytelenül megszállva tar­tó dél-afrikai fajüldözők készül­nek hasonló lépésre. Az afrikai államok többsége ha­tározottan elítéli ezeket a mes­terkedéseket. s közülük ma már nem egy a fajüldöző rendszerek felszámolásától teszi függővé a kapcsolatok fejlesztését a vezető tőkés hatalmakkal. A kontinens népeiben mindinkább tudatosodik az egység, az összefogás fontossá­ga: ezek nélkül — ma már egy­re többen meggyőződéssel vallják Afrikában — aligha képesek va­lóra váltani az AESZ alapokmá­nyában rögzített célkitűzéseiket: a földrész szebb jövőjét, amelyért napjainkban már oly sokan eme­lik fel szavukat szerte a világon. K. M. Magyar-angolai külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Budapesten Csütörtökön — Púja Frigyes külügyminiszter meghívására — hivatalos, baráti látogatásra Bu­dapestre érkezett Paulo Jorge, az Angolai Népi Köztársaság kül­ügyminisztere. Fogadására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Pú­ja Frigyes. Paulo Jorge megérkezését kö­vetően a külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—angolai külügyminiszteri tárgyalások. Paulo Jorge 1933-ban született Benguelában. Luandában folyta­tott középiskolái tanulmányokat, egyidejűleg dolgozott. Egyetemi tanulmányait a lissza­boni egyetem közgazdasági karán végezte. Tevékenyen részt vett a portugál fővárosban élő angolai diákkolónia életében. Agostinho Neto felhívására 1962-ben csatlakozott az MPLA­hoz. Gyakorlatilag a szervezet utazó nagykövete volt. 1966-ban az MPLA-t képvisel­te az ammani afro-ázsiai szolida­ritási értekezleten. 1975 novembe­rétől az elnöki hivatal igazgató­ja, 1976 áprilisától az elnök kül­politikai tanácsadója volt. 1976. november 27-e óta az Angolai ‘Népi Köztársaság külügyminisz­tere. 1977-ben az Afrikai Egység­szervezet felszabadítási bizottsá­gának' soros elnöke volt. Az MPLA-munkapárt alakuló kongresszusán 1977-ben a Köz­ponti Bizottság póttagjává. 1978 decemberében a párt rendkívüli plénumán a Központi Bizottság nemzetközi együttműködési kér­désekkel foglalkozó titkárává vá­lasztották. (MTI) A rendszer a megadott határo­kon belül a levegő Összetételét úgy biztosítja, hogy a regeneráto­rokat és az elnyelőket kézzel be-, illetve kikapcsolják a gázanalizá­torok útmutatásainak megfelelően. A vízellátás fontos eleme a bel­ső légkörből kicsapódó nedvessé­get regeneráló szerkezet. Ez azért fontos berendezés, mert az űrál­lomás vízellátásában jelentős az a vízmennyiség is; amely az űrha­jósok lélegzésekor, valamint tes­tükből a párolgás útján kerül a levegőbe, s onnan kicsapatva meg­felelő regenerálással ismételt fo­gyasztásra alkalmassá tehető. A yíztartalékot az űrállomás fedél­zetén különleges edényekben tá­rolják. Az élelmiszert az állomás fedél­zetén napi adagokban, rekeszek­ben tartják. Az élelmiszer-tartalé­kokat a szállító- és teherűrhajók rakományaiból töltik fel. Az egészségügyi-higiéniai felté­telek biztosítását az űrállomáson asszenizációS-egészségügyi beren­dezés végzi. Ide tartozik a zuhany, a fehérnemű-tartalékok, a törül­közők és a hulladékok eltávolítá­sára szolgáló két zsilipkamra-kon­ténerekkel. A folyékony hulladé­kot az asszenizációs-egészségügyi berendezés tartályába gyűjtik, s a zsilipkamrán keresztül távolítják el az űrállomásról. A szilárd hul­ladékokat zsákokba gyűjtik össze, majd merev falú tartályokban tá­volítják el a zsilipkamrán keresz­tül. A két űrhajósnak a világűrbe való egyidejű kilépésére két szka­fander szolgál. A kilépéskor zsi- lipelésre a mellső átszálló fülkét használják. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökének 87. születésnapja alkalmából. (MTI) GYORSLISTA az 1979, május 23-án megtartott nemzetközi olimpiai sport­lottó jutalomsorsolásról. A gyorslistában az alábbi rövi­dítéseket használtuk: a Harkov borotva (495 Ft) b Moszkvics 1500 tip. személy- gékocsira utalvány c Lada 1200 tip. személygépko­csira utalvány évi moszkvai forint) olimpiára (30 000 í k Rakéta—7 poi Vásárlási utí 2 470 460 k 2 630 559 k 2 929 122 k 3 521 921 k 2 474 787 k 2 634 886 k 2 937 776 k 3 526 248 k 2 479 114 k 2 647 867 k 2 942 103 k 3 530 575 k 2 483 441 k 2 652 194 k 3 383 457 k 3 534 902 k 2 496 422 k 2 656 521 k 3 387 784 k 3 539 229 k 2 500 749 k 2 660 848 e 3 392 111 k 3 543 556 k 2 513 730 k 2 673 829 h 3 396 438 k 3 556 537 k 2 518 057 k 2 704 118 h 3 400 765 k 3 560 864 k 2 522 384 k 2 708 445 i 3 405 092 k 3 565 191 k 2 526 711 k 2 717 099 1 3 409 419 k 3 569 518 k 2 535 365 h 2 721 426 k 3 413 746 k 3 582 499 k 2 539 692 h 2 725 753 k 3 426 727 í 3 586 826 k 2 565 654 i 2 730 080 k 3 439 708 g 3 591 153 k 2 569 981 j 2 769 023 k 3 457 016 h 3 595 480 k 2 574 308 k 2 777 677 k 3 461 343 i 3 647 404 k 2 578 635 k 2 786 331 k 3 465 670 j 3 656 058 k 2 582 962 k 2 833 928 k 3 474 324 k 3 673 366 k ‘ 2 587 289 k 2 842 582 k 3 478 651 k 3 677 693 k 2 595 943 k 2 846 909 k 3 487 305 k 3 695 001 h 2 604 597 f 2 859 890 k 3 495 959 k 3 699 328 h 2 608 924 g 2 877 198 k 3 500 286 k 3 712 309 i 2 617 578 h 2 898 833 k 3 504 613 k 3 716 636 j 2 621 905 1 ' 2 903 160 k 3 513 267 k 3 725 290 k 2 626 232 j 2 907 487 k 3 517 594 k 3 733 944 k Listánk a szegedi és a Pécsi si és Lottó Iga: Postaigazgatóság területén vásá­rolt szelvények számát tartal­mazza. A nyertes szelvényeket 1979. június 18-ig kell a totó-lottó ki­rendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadá­e Egyszemélyes utazás az 1980. évi moszkvai olimpiára (15 000 forint) f Minszk—10 hűtőgép (5300 Ft) g) Junoszfy—402 tv (4350 Ft) h Vásárlási utalv. (2000 Ft) i Riga mosógép (.1500 Ft) 3 738 271 k 3 742 598 k 3 759 906 k 3 768 560 k 3 772 887 k 3 777 214 k 3 781 541 k 3 785 868 k 3 794 522 k 3 842 119 t 3 846 446 g 3 894 043 h 3 898 370 i 3 911 351 j 3 920 005 k 3 932 986 k 3 937 313 k 3 950 294 k 3 958 948 k 3 963 275 k- 3 971 929 k 3 976 256 k , _ „ osag címét (1875 Budapest, V., Münnich Fe renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sói solás után készült, az esetlege nyomdai hibákért felelőssége nem vállalunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom