Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. május 25. Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Afrika napj a (Folytatás az 1. oldalról.) giónak, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa, Ázsia. Amerika — országai alkotják. A KGST 10 tagállama mellett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külön megállapodás alapján aktívan részt vesz a KGST különböző szerveinek munkájában. A KGST legutóbbi, XXXII. ülésszakán különböző minőségben már négy kontinens országai képviseltették magukat. A KGST-vel együttműködési megállapodást írt alá a Finn Köztársaság, az Iraki Köztársaság, valamint a Mexikói Egyesült Államok. A KGST-nek ez a készsége megnyilvánul az Európai Gazdasági Közösség irányában is. Nemzetközi gazdasági szervezetünk kezdeményezései a kapcsolatok normalizálását és bővítését, a két országcsoport és integrációs szervezet, valamint tagországaik diszkrimináció-mentes, kölcsönösen előnyös együttműködését kívánják elősegíteni. A szervezet és a tagországok nemzetközi tekintélyéhez nagymértékben járul hozzá a Szovjetuniónak, a közösség legnagyobb országának békepolitikája csakúgy, mint katonai ereje, továbbá következetes áldozatkészsége a világ elnyomott népei harcának támogatásában, állhatatossága az imperializmus elleni küzdelemben. — Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk a KGST megalakulásának 30. jubileumán — folytatta Marjai József —, hogy a szocialista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kötelességüknek. A hatvanas évtized második felére valamennyi tagország jelentősen előrehaladt a modern gazdaság létrehozásában. Ezzel párhuzamosan — bár eltérő mértékben — kimerültek az extenzív fejlesztés lehetőségei. A tagországok többsége eljutott a gazdasági fejlettség olyan fokára, ahonnan csak intenzív jellegű fejlesztéssel, a gazdasági hatékonyság növelésével lehet továbbhaladni. A hatékonyság javításáért valamennyi országnak magának kell megtennie a szükséges intézkedéseket, ezt semmi más nem pótolhatja. Ehhez széles alapot, biztonságot, pótlólagos erőforrásokat a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása ad. A komplex program végrehajtása során nagymértékben szélesedtek a tagországok közötti termelési kapcsolatok. Az együttműködés hatékonyságának növelése szempontjából nagy fontosságúak a KGST keretében részben már elkészült, részben jóváhagyás előtt álló hosszú távú, komplex együttműködési célprogramok. A célprogramok eredményes gyakorlati megvalósítása megköveteli, hogy folyamatosan tovább fejlődjék a KGST egész szervezete, munkamódszere, tervezési, elszámolási módszerei, közgazdasági feltételrendszere. Magyarország számára létfontosságú a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A külgazdasági kapcsolatok alakulása és eredményessége alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlesztésének lehetőségeit, dolgozó népünk élet- színvonalának alakulását. Továbbfejlődésünk kulcskérdésévé vált a termelési szerkezet átalakítása és a nemzetközi munka- megosztásba való fokozottabb bekapcsolódásunk. Nemzeti érdekünk, hogy népgazdaságunk minél szervesebben beilleszkedjék a szocialista integráció folyamatába. Ezért fokozottan szükség van arra, hogy fejlesztési politikánkkal összhangban levő, azt alátámasztó kezdeményezésekkel, javaslatokkal éljünk a KGST-országok két- és többoldalú együttműködésének fejlesztésére. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar nép továbbra is minden erejével azon lesz, hogy az ország erőforrásainak mozgósításával, a tartalékok feltárásával, fegyelmezett és jó munkával számottevően hozzájáruljon a magyar népgazdaság gyarapításához. A szocialista gazdasági közösség, a KGST szervezetének erősítéséhez. Csak ez lehet a forrása a magyar nép élet- színvonala, életkörülményéi további javításának. Ez szolgálja országaink biztonságának megszilárdítását, népeink boldogulását. A KGST 30 éves fejlődése megerősít bennünket ebben a meggyőződésünkben fejezte be hazánk állandó KGST-képviselője. Az ünnepi beszéd után Nyikolaj Faggyejev üdvözölte a résztvevőket. Nyikolaj Faggyejev beszéde — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 30 éves jubileumáról megemlékezve büszkén és meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az első szocialista típusú nemzetközi gazdasági szervezet létrejötte azon nagy eszmék megvalósulását jelenti, amelyek 1917-ben Oroszországban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének és 1919-ben Magyarországon a Tanácsköztársaság kikiáltásának idején születtek. 1919-ben a Nyugat imperialista köreinek sikerült vérbe fojtaniuk a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot. De 1945-ben, a fasizmus szétzúzása után, a nyugati imperialista körök dühödt támadásai ellenére is létrejött a szocialista világrendszer, amelynek szilárd tagja a Magyar Népköztársaság is. 1945^ben, a fasizmus szétzúzása után, a reakciós nyugati köröket megrémítette a népi forradalmak és a gyarmatokon kibontakozó nemzeti felszabadító mozgalmak óriási fellendülése, s ezért sietős intézkedéseket hoztak, hogy megállítsák ezt az átütő erejű forradalmi fellendülést, visszafordítsák a történelem menetét, fékezzék a világ megújulásának megállíthatatlan folyamatát. Az imperialista körök „hidegháborút” folytattak és gazdasági blokádot szervezték a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen, hogy megfojtsák a szocializmus építésének útjára lépő, de gazdaságilag és politikailag még nem szilárd népi demokratikus államokat, nehezítsék a háború sújtotta szovjet népgazdaság helyreállítását, fékezzék háború utáni fejlődését. De ismét elszámították magukat. Meggyorsult a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődése. Ilyen történelmi feltételek között jött létre 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak döntése alapján a Kölcsönös Gazdasági; Segítség Tanácsa. : . Az emberek millióinak forradalmi gyakorlatába átültetett marxista-leninista eszmék meggyőző térhódításának eredményeként ma már három földrész .10 szocialista állama tagja a KGST- nek. A szocialista közösség ma a világ legdinamikusabb gazdasági és legaktívabb politikai erejét képezi, s a világtörténelem egész menetét befolyásolja. Magyarország és a többi KGST-tagállam dolgozóinak történelmi eredményei különösen szembeötlőek, ha visszaidézzük azokat a feltételeket, amelyek között országainkban megkezdődött a szocializmus építése. A háború előtt például Magyarország gazdaságilag elmaradott agrár-ipari állam volt. A második világháború még- inkább visszavetette Magyarország gazdaságát. A nehéz időkben a Szovjetunió, a világ első szocialista állama nyújtott segítséget. Mi, önökkel együtt, ma már büszkén mondhatjuk: kommunista és munkáspártjaik vezetésével, saját erőforrásaik mozgósításával, egymást sokoldalúan segítve népeink sikeresen birkóztak meg feladatainkkal, elkerülve a kapitalizmusra jellemző torzulásokat. A szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlődésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a szocialista rendszer fölényben van a tőkés rendszerrel szemben. A döntő előny abból származik, hogy a szocialista gazdasági rendszer igen széles körű lehetőségeket teremt a termelőerők fejlesztéséhez, a valamennyi anyagi és szellemi értéket létrehozó dolgozó milliók tehetségének és képességeinek kibontakoztatásához. Népeinknek a társadalmi-gazdasági fejlődés terén elért valamennyi eredménye elválaszthatatlan a KGST tevékenységétől. Elmondhatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság a KGST-nek kezdettől aktív tagja, értékes kezdeményezésekkel segíti a testvéri együttműködés elmélyítését. A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tagországokat vezérlő nemes eszmék és célok, a tagorszá gok társa dal mi - ga z dasá gi sikerei nagy tekintélyt vívtak ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának nem csupán országainkban. hanem nemzetközi téren is. * Ezután Havasi Ferenc mondott záróbeszédet, amelyben a párt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszönetét fejezte ki a testvéri szocialista országok népeinek, testvérpártjainak és kormányainak — köztük a Szovjetunió népeinek, az SZKP Köz? ponti Bizottságának — az elmúlt 30 esztendő alatt tapasztalt együttműködési készségéért, gond- .;lbíádi&. baráti, segítőkész módón történő méltánylásáért. Elismeréssel szólt a magyar munkások, mezőgazdasági dolgozóik, mérnökök és közgazdászok, tudósok és tudományos kutatók fáradhatatlan munkájáról, amely- lyel segítették gazdasági közössé- ' günk erősítését, közös ügyünk, a szocialista gazdasági Integráció kibontakoztatását. Az ünnepi ülés az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Ezután az MSZMP központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság kormánya a Parlament . vadásztermében fogadást . adott a KGST jubileuma alkalmából'. (MTI) •* •X* .............................•••• • • am! A Szaljut-6 tudományos űrállomás 1. Életfenntartó rendszer Az ember űrrepülése a viszonylag kis súlyú és méretű, egy vagy több személyt szállító űrhajókkal kezdődött. Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy ezekben a kamrányi méretű űrrepülőkben csak néhány napra képesek biztosítani az ember életfeltételeit, huzamos tudományos programok végzésére az űrhajók méret- és sűlykorlátaiknál fogva alkalmatlanok. Az ember hosszabb ideig tartó űrutazására nagyobb űrobjektumot, űrállomást kellett építeni, amelyben egyfelől kedvező élet- feltételeket lehet teremteni a súlytalanság állapotában élő, intenzív tudományos munkát végző ember számára, másfelől pedig lehetőség nyílik a tudományos program berendezéseinek és az emberi élet fenntartásához szükséges víz, élelmiszer-, levegőkészletek elhelyezésére. Az űrtechnika az 1970-es évek elejére tette lehetővé az első űrállomások felbocsátását. A Szovjetunióban meggondolt műszaki elemzés alapján fejlesztették ki í> Szaljut elnevezésű, továbbfejlesztésre is alkalmas űrállomást, 1971- ben állították Föld körüli pályára az első Szaljutot, s azóta még ötöt. |Az első öttől formájában, kialakításában csak kissé, fedélzeti berendezéseit, rendszereit tekintve azonban jelentősen eltér a hatodik Szaljut, s ezért ezt az űrállomást a szakirodalom a második generációs típusnak tekinti. A Szaljut—6 űrállomás tehát újabb fejlődési szakaszt képvisel a Szaljut-űrállomások sorozatában. A továbbfejlesztés alapvető célja: a repülés időtartamának növelése. Ezenkívül fokozták a tájolás pontosságát, növelték az elektromos teljesítményt stb. Ugyanakkor tökéletesebbé váltaK az ember huzamos világűrben való tartózkodására szolgáló eszközök. A Szaljut—6 űrállomáson a korábbiakkal összehasonlítva a következő alapvető módosítások történtek: két összekapcsoló szerkezetet építettek be és ez egyidejűleg két űrhajó csatlakoztatását teszi lehetővé; megteremtették annak lehetőségét, hogy egyidejűleg két űrhajós lépjen ki a világűrbe; lehetőséget teremtettek egyes blokkok cseréjére, miután azok elhasználódtak; televíziós kamerát helyeztek el a Földre továbbítandó színes adásokhoz; javították a személyzet egészségügyi-higiéniai körülményeit (zuhanyt szereltek fel, levegőionizátort állítottak be, stb.). Az űrkomplexum — vagyis az űrállomás és a két szállító űrhajó — teljes tömege összesen 32 500 kilogramm. Ebből az űrállomás a pályára állítás után 18 900 kilogramm, a szállító űrhajó tömege a pályán 6800 kilogramm. A komplexum méretadatai: a két szállító űrhajóval összekapcsolva, teljes hossza 29 méter, ebből az űrállomás 15 méter. Az űrállomás legnagyobb átmérője 4,15 méter, az űrállomás legnagyobb oldalirányú mérete a szétnyitott napelemeknél mérve: 17 méter. A tudományos kísérletekhez, a vizuális megfigyelésekhez, a fénykép- és filmfelvételek készítéséhez több mint húsz ablak áll rendelkezésre. A szállító űrhajóból az űrállomásra és vissza a legénység két összekapcsoló szerkezeten és az átszálló fülkén keresztül jut el. A dokkolás után a személyzet dolgozhat vagy pihenhet az űrállomás, vagy a szállító űrhajók helyiségeiben. Az állomás lakott helyiségeiben a keringési pályán a belső levegő összetétele és nyomása a földi légköréhez hasonló, ez kedvezővé teszi az űrhajósok életfeltételeit. Az űrállomás legfontosabb fedélzeti rendszere az életfenntartó rendszer, melyeknek alapvető rendeltetése, hogy megfelelő összetételű levegőt biztosítson az űrrepülés teljes időtartamára. A rendszerű légkör összetételét a földiéhez hasonlóra, nyomását egy atmoszféra. körülire, hőmérsékletét 16—24 Celsius-fok, közötti, nedvességtartalmát pedig a kellemes közérzetnek megfelelő értékre állítja be. Ez a rendszer nemcsak a legfontosabb, hanem egyben a legbonyolultabb is. Nagy számú berendezés, oxigén- és nitrogénpalackok, nedvesség-kicsapatók és párologtatók, hűtő-fűtőtestek, levegőszűrők és széndioxid-elnyelő patronok és egy sereg más műszer, szerkezét, automatikus és kézi működtetésű vezérlőberendezés alkotja. A levegő összetételét szabályozó rendszer feladata, hogy oxigént válasszon ki, elnyelje a széndioxidot és más szennyező anyagokat. Afrika — ezen a napon e sokszínű földrész 400 millió lakójának áldozatokkal terhes küzdelmei, legnemesebb célkitűzései előtt tisztelgünk. Harminc független állam részvételével 1963. május 25-én alakult meg az Afrikai Egységszervezet: alapokmányának aláírói a gyarmatosítás, a fajüldözés végleges felszámolása, a kontinens teljes felszabadítása, emberibb jövőjének megalapozása .mellett tettek hitet Az azóta eltelt 16 esztendő során sokat változott Afrika térképe, élete, világpolitikai szerepe. Napjainkban már 49 tagja van az AESZ-nek: 49 állam munkálkodik az 1963-ban megfogalmazott célok valóra váltásán. Ez az együttműködés persze ellentmondásoktól sem mentes: mindegyik ország saját politikai arculat kialakítására törekszik, örvendetes tény, hogy az utóbbi időben az afrikai portugál gyarmatok — Angola. Mozambik és Guinea-Bissau — felszabadulásával megerősödött a haladó irányvonalat követő, ezen belül is a szocialista orientációjú államok helyzete a kontinensen. Szaharától délre 12 ország több mint 77 millió lakosával és 6.2 millió négyzetkilométernyi területével ezt a poli- tikai-gazdasági-társadalmi fejlődési utat követi. Afrikában néhány éve különösen kiéleződött a két világrendszer harca, amit bizonyít az is, hogy a térség haladó államait mind hevesebb támadások érik a nemzetközi reakció és az újgyarmatosítás erői részéről. A teljes afrikai képhez tartozik az is, hogy a kontinens déli részén — Rhodesiában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Namíbiában — még mindig 25 millió ember él a fajüldöző rezsimek elnyomása alatt. Ezek stratégiailag és gazdaságilag egyaránt értékes területek: a fehértelepesek nyugati támogatóikkal együtt mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák az itt élő népek felszabadulását, tényleges függetlenségük elnyerését. Az ENSZ, az AESZ és a világ közvéleményének széles körű tiltakozása ellenére még ma is csak látszatmegoldásokra hajlanak: Rhodesiában a fegyverek árnyékában tartott „szabad választásokon” erőszakolták ki egy nekik tetsző bábkormány létrehozását, Namíbia- *fean pedig az országot évtizedek óta törvénytelenül megszállva tartó dél-afrikai fajüldözők készülnek hasonló lépésre. Az afrikai államok többsége határozottan elítéli ezeket a mesterkedéseket. s közülük ma már nem egy a fajüldöző rendszerek felszámolásától teszi függővé a kapcsolatok fejlesztését a vezető tőkés hatalmakkal. A kontinens népeiben mindinkább tudatosodik az egység, az összefogás fontossága: ezek nélkül — ma már egyre többen meggyőződéssel vallják Afrikában — aligha képesek valóra váltani az AESZ alapokmányában rögzített célkitűzéseiket: a földrész szebb jövőjét, amelyért napjainkban már oly sokan emelik fel szavukat szerte a világon. K. M. Magyar-angolai külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Budapesten Csütörtökön — Púja Frigyes külügyminiszter meghívására — hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Paulo Jorge, az Angolai Népi Köztársaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes. Paulo Jorge megérkezését követően a külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—angolai külügyminiszteri tárgyalások. Paulo Jorge 1933-ban született Benguelában. Luandában folytatott középiskolái tanulmányokat, egyidejűleg dolgozott. Egyetemi tanulmányait a lisszaboni egyetem közgazdasági karán végezte. Tevékenyen részt vett a portugál fővárosban élő angolai diákkolónia életében. Agostinho Neto felhívására 1962-ben csatlakozott az MPLAhoz. Gyakorlatilag a szervezet utazó nagykövete volt. 1966-ban az MPLA-t képviselte az ammani afro-ázsiai szolidaritási értekezleten. 1975 novemberétől az elnöki hivatal igazgatója, 1976 áprilisától az elnök külpolitikai tanácsadója volt. 1976. november 27-e óta az Angolai ‘Népi Köztársaság külügyminisztere. 1977-ben az Afrikai Egységszervezet felszabadítási bizottságának' soros elnöke volt. Az MPLA-munkapárt alakuló kongresszusán 1977-ben a Központi Bizottság póttagjává. 1978 decemberében a párt rendkívüli plénumán a Központi Bizottság nemzetközi együttműködési kérdésekkel foglalkozó titkárává választották. (MTI) A rendszer a megadott határokon belül a levegő Összetételét úgy biztosítja, hogy a regenerátorokat és az elnyelőket kézzel be-, illetve kikapcsolják a gázanalizátorok útmutatásainak megfelelően. A vízellátás fontos eleme a belső légkörből kicsapódó nedvességet regeneráló szerkezet. Ez azért fontos berendezés, mert az űrállomás vízellátásában jelentős az a vízmennyiség is; amely az űrhajósok lélegzésekor, valamint testükből a párolgás útján kerül a levegőbe, s onnan kicsapatva megfelelő regenerálással ismételt fogyasztásra alkalmassá tehető. A yíztartalékot az űrállomás fedélzetén különleges edényekben tárolják. Az élelmiszert az állomás fedélzetén napi adagokban, rekeszekben tartják. Az élelmiszer-tartalékokat a szállító- és teherűrhajók rakományaiból töltik fel. Az egészségügyi-higiéniai feltételek biztosítását az űrállomáson asszenizációS-egészségügyi berendezés végzi. Ide tartozik a zuhany, a fehérnemű-tartalékok, a törülközők és a hulladékok eltávolítására szolgáló két zsilipkamra-konténerekkel. A folyékony hulladékot az asszenizációs-egészségügyi berendezés tartályába gyűjtik, s a zsilipkamrán keresztül távolítják el az űrállomásról. A szilárd hulladékokat zsákokba gyűjtik össze, majd merev falú tartályokban távolítják el a zsilipkamrán keresztül. A két űrhajósnak a világűrbe való egyidejű kilépésére két szkafander szolgál. A kilépéskor zsi- lipelésre a mellső átszálló fülkét használják. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének 87. születésnapja alkalmából. (MTI) GYORSLISTA az 1979, május 23-án megtartott nemzetközi olimpiai sportlottó jutalomsorsolásról. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a Harkov borotva (495 Ft) b Moszkvics 1500 tip. személy- gékocsira utalvány c Lada 1200 tip. személygépkocsira utalvány évi moszkvai forint) olimpiára (30 000 í k Rakéta—7 poi Vásárlási utí 2 470 460 k 2 630 559 k 2 929 122 k 3 521 921 k 2 474 787 k 2 634 886 k 2 937 776 k 3 526 248 k 2 479 114 k 2 647 867 k 2 942 103 k 3 530 575 k 2 483 441 k 2 652 194 k 3 383 457 k 3 534 902 k 2 496 422 k 2 656 521 k 3 387 784 k 3 539 229 k 2 500 749 k 2 660 848 e 3 392 111 k 3 543 556 k 2 513 730 k 2 673 829 h 3 396 438 k 3 556 537 k 2 518 057 k 2 704 118 h 3 400 765 k 3 560 864 k 2 522 384 k 2 708 445 i 3 405 092 k 3 565 191 k 2 526 711 k 2 717 099 1 3 409 419 k 3 569 518 k 2 535 365 h 2 721 426 k 3 413 746 k 3 582 499 k 2 539 692 h 2 725 753 k 3 426 727 í 3 586 826 k 2 565 654 i 2 730 080 k 3 439 708 g 3 591 153 k 2 569 981 j 2 769 023 k 3 457 016 h 3 595 480 k 2 574 308 k 2 777 677 k 3 461 343 i 3 647 404 k 2 578 635 k 2 786 331 k 3 465 670 j 3 656 058 k 2 582 962 k 2 833 928 k 3 474 324 k 3 673 366 k ‘ 2 587 289 k 2 842 582 k 3 478 651 k 3 677 693 k 2 595 943 k 2 846 909 k 3 487 305 k 3 695 001 h 2 604 597 f 2 859 890 k 3 495 959 k 3 699 328 h 2 608 924 g 2 877 198 k 3 500 286 k 3 712 309 i 2 617 578 h 2 898 833 k 3 504 613 k 3 716 636 j 2 621 905 1 ' 2 903 160 k 3 513 267 k 3 725 290 k 2 626 232 j 2 907 487 k 3 517 594 k 3 733 944 k Listánk a szegedi és a Pécsi si és Lottó Iga: Postaigazgatóság területén vásárolt szelvények számát tartalmazza. A nyertes szelvényeket 1979. június 18-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadáe Egyszemélyes utazás az 1980. évi moszkvai olimpiára (15 000 forint) f Minszk—10 hűtőgép (5300 Ft) g) Junoszfy—402 tv (4350 Ft) h Vásárlási utalv. (2000 Ft) i Riga mosógép (.1500 Ft) 3 738 271 k 3 742 598 k 3 759 906 k 3 768 560 k 3 772 887 k 3 777 214 k 3 781 541 k 3 785 868 k 3 794 522 k 3 842 119 t 3 846 446 g 3 894 043 h 3 898 370 i 3 911 351 j 3 920 005 k 3 932 986 k 3 937 313 k 3 950 294 k 3 958 948 k 3 963 275 k- 3 971 929 k 3 976 256 k , _ „ osag címét (1875 Budapest, V., Münnich Fe renc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sói solás után készült, az esetlege nyomdai hibákért felelőssége nem vállalunk.