Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. május 20. \ HETI VILÁGHÍRADÓ HÉTFŐ: Budapesten tanácskozott a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. — Szíriái—libanoni elnöki találkozó. — Vita Iránban az iszlám bíróságok tevékenységéről. KEDD: Az ENSZ főtitkárának moszkvai látogatása. — KGST-végre- hajtó bizottsági ülés a szovjet fővárosban. — Londonban elhang­zott a királynő trónbeszéde, vagyis az új brit konzervatív kor­mány programja. SZERDA: Újjáválasztották a jugoszláv párt- és állami vezetőszerve­ket, Dusán Dragoszavac a JKSZ KB elnökségének új titkára. — Az amerikai hadügyminiszter útja Spanyolországban és Portu­gáliában. CSÜTÖRTÖK: Brezsnyev—Tito megbeszélés Moszkvában. — Bécsben megkezdődött a haderőcsökkentési tárgyalások 18. fordulója. — A NATO-hadügyminiszterek a fegyverkezési hajsza folytatása mellett döntöttek. — Puccskísérlet Ghánában. PÉNTEK: Fidel Castro Mexikóban. — Kína egyoldalúan felfüggesz­tette a Vietnammal folytatott tárgyalások első, negyvennapos sza­kaszát. — Gierek—Honecker találkozó. — Begin tárgyalási ja­vaslatot tett Husszeinnek, izraeli támadás Libanon ellen. SZOMBAT: Kiprianu—Denktas párbeszéd Nicosiában a ciprusi ren­dezésről. — Olaszországban mind hevesebbé válik a választási kampány. A hét kérdése A szokásoktól eltérően ezúttal egyetlen kérdésnek szenteljük he­ti összefoglalónkat. Budapesten tartotta ülését a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága, amelynek során a hét szocialista ország új, egyeztetett kezdeményezéseket tett az enyhü­lés előrevitele érdekéből. Az immár három esztendeje működő bizottság harmadik ülés­szakán két fontos probléma sze­repelt napirenden. A katonai eny­hüléssel kapcsolatos tennivalók, valamint az 1980 novemberére összehívott madridi találkozó, az európai biztonság ügye. Időszerű­ségüket aligha vitathatja bárki. A katonai enyhülés továbbra is kulcskérdés, hiszen nehéz, sőt szinte lehetetlen folytatni az enyhülést, ha fokozódik a katonai szembenállás, és meredeken ível felfelé a fegyverkezési hajsza. A SALT—2 .küszöbön álló aláírása kedvező lehetőségeket és légkört ígér további fegyverzetkorlátozás­hoz, csakhogy ezek nem való­sulnak meg maguktól; páratlan erőfeszítéseket kell tenni minden lépésért. A madridi összejövetelt azon a belgrádi találkozón hatá­rozták el, amely meglehetősen fe­lemás módon folytatta a helsinki konferenciát, mindenesetre alat­ta maradt a reményeknek, vára­kozásoknak és lehetőségeknek. Ezért olyan körülményeket kell kialakítani, hogy Madridban mi­nél konstruktívabb hozzájárulás­ra kerülhessen sor az európai biz­tonsági konferencia nevezetes zá­róokmányának maradéktalan vég­rehajtásához. Igfiz, van még jó másfél esztendő, de ne feledjük, hogy 1980 választási kampányév lesz az Egyesült Államokban és az NSZK-ban, s tapasztalataink sze­rint a felkorbácsolt belpolitikai szenvedélyek nem serkentik, ha­nem inkább hátráltatják az ész­szerűségen és kölcsönös érdekeken alapuló nemzetközi párbeszédet. De míg a madridi előkészületek felvetése a viszonylag hosszabb távra történő töprengést, gondol­kodást szolgálja, a katonai eny­hülés vonatkozásában igen konk­rét és határozott indítványok ke­rültek az asztalra. E javaslatok során a külügyminiszteri bizottság ismét hangsúlyozta néhány ko­rábbi javaslat megvalósításának sürgető szükségességét. Mégsem egyszerű ismétlésről van szó, ha­nem módosítások és kiegészítések történtek, figyelembe vettek bizo­nyos változásokat, sőt nyugati ol­dalról elhangzott ellenvetéseket is. így az a terv, hogy a helsinki harmincötök tegyenek ünnepélyes nyilatkozatot: semmilyen körül­mények között nem használnak nukleáris fegyvereket, kiegészült a hagyományos fegyverzetre vo­natkozó, ilyen irányú kötelezett­ségvállalással. Ez egy általános megnemtámadási szerződést je­lentene a Varsói Szerződés és a NATO valamennyi tagja között, az öt atomhatalom közül négynek a bevonásával. Egyúttal meg­könnyítené a megállapodást az erőszak alkalmazásáról történő le­mondással kapcsolatosan is. A meglevő katonai tömbök „létszám­stopja" ezekben a napokban ugyancsak különös nyomatékot kaphat miután Brown amerikai hadügyminiszter spanyolországi látogatása során Madrid NATO- tagsága is szóba került. A budapesti tanácskozás azon­ban egy rendkívül fontos, eddig még nem tárgyalt javaslatot tett. Indítványa szerint, lehetőleg még ebben az évben, politikai szintű konferenciát kellene összehívni az európai és észak-amerikai konti­nens országainak részvételével a bizalomépítő intézkedések kiter­jesztése érdekében. (Ezek közé tartozhatna például a nagyobb csapatmozgások kölcsönös előre­jelzése, a nagyobb szárazföldi ma­nőverek mellett a tengeri és légi hadgyakorlatok bejelentése, s ezek érvényesítése a Földközi-ten­ger térségében is.) A konferencia ily módon kiegészítené az eddigi leszerelési fórumokat: közismert, hogy különböző részvétellel és szinten folynak a megbeszélések a hadászati támadófegyver-rend­szerek korlátozásáról, a közép­európai haderőcsökkentésről, a teljes atomcsendről, az atomso- rompó erősítéséről, a vegyi fegy­verek eltiltásáról s más témákról. Az európai bizalomépítő-konfe­rencia a katonai enyhülés érdeké­ben újabb területen tenne lehe­tővé hasznos megegyezéseket. A Varsói Szerződés tehát ismét lépett, s a válasz sora most a NATO-n van. A végleges felelet valószínűleg az atlanti tömb kö­zeljövőben esedékes hágai tanács­ülésén fog megfogalmazódni — ha megfogalmazódik... Egy pozitív válasz előjelei egyelőre nem túl­ságosan rajzolódtak ki, az atlan­ti hadügyminiszterek brüsszeli ülése ugyanis a fegyverkezés újabb \ KÖZEL-KELET Jordánia is elutasította az izraeli tárgyalási javaslatot I AMMAN Jordánia szombaton elutasította azt az izraeli felhívást, hogy a két ország kezdjen tárgyalásokat az egyiptomi—izraeli békeszerző­déshez hasonló megállapodás cél­jával. Begin izraeli kormányfő Husszein jordán királyhoz inté­zett üzenetében pénteken javasol­ta ezt. A jordániai tájékoztatási mi­niszter szombaton kijelentette: Begin felhívása „próbálkozás csu­pán, hogy elleplezze az Egyip­tommal kötött megállapodás hiá­nyosságait” és elutasította a tár­gyalásokat mindaddig, amíg Iz­rael nem vállal kötelezettséget ar­ra, hogy visszaadja Jeruzsálem arab felét, és hogy elismeri a Pa­lesztinái arab nép önrendelkezési jogát. Begin üzenetében leszögezte, hogy Izrael sosem fog 'kivonulni a Jordán folyó 1967-ben meg­szállt nyugati partjáról. Hasonló izraeli tárgyalási ja­vaslatot elutasított a múlt héten Libanon is. A jordániai kormány megtil­totta az ország állampolgárainak, hogy olyan cégeknél, vállalatoknál dolgozzanak, amelyek gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn Egyiptommal. A pénteken kiadott rendelkezés a bagdadi arab csúcsértekezlet Egyiptom-ellenes bojkott-határo­zatainak felel meg. (Reuter, TASZSZ) A Budapesten tartotta ülését a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszteri bizottsága. Képünkön: a tanácskozáson részt vevő kül­ügyminisztereket fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. • Kereskedelmi egyezmény aláírásával fejeződtek be a Kína és az Egyesült Államok közt folyó hosszantartó gazdasági megbeszélések. Képünkön: az okmányt Juanita Kreps amerikai kereskedelmi mi­niszter látta el kézjegyével. # Az új ugandai kormányzat és a tanzániai hadsereg tovább foly­tatta előrenyomulását Uganda északi részén. Képünkön: a megdön­tött Idi Amin fogságba esett katonáinak egy csoportja. útjairól döntött, s ismét a „keleti fenyegetés” lejárt lemezével pró­bálja igazolni tetteit. Természete­sen figyelmen kívül hagyva a va­lóságot, így a legutóbbi szocialis­ta javaslatokat is. A NATO-dön- tések között szerepel a magas költségekkel járó AWACS légi- kémlelési rendszer kiépítése, a középhatósugarú rakéták számá­nak növelése Nyugat-Európában, s általában a katonai költségve­tések emelése.)^ Pedig a NATO hadügyminisz­tereinek — jóllehet tudjuk, hogy nem a leszerelés a szőkébb szak­májuk — tudomásul kell ven­niük; a stratégiai egyensúly ko­runk megrendíthetetlen realitása. A szocialista országok nem a gyengeség, hanem a határozott magabiztosság, védelmi képessé­geik ismerete alapján tesznek ja­vaslatot a katonai enyhülésre, az erők kölcsönös mérséklésére. Egyedül azonban nem cselekedhet­nek. Ha valahol, e hallatlan érzé­keny területen, minden kettőn múlik. Éppen a budapc- tanács­kozással időben véletlenül szinte egybeeső Pajzs ’79 gyakorlat mu­tatta meg, hogy a szocialista or­szágok korszerű alapokon felké­szültek hazájuk és társadalmi rendjük megvédésére. Eltökéltsé­gük azonban messzemenő kezde­ményezőkészséggel és rugalmas­sággal párosul, az enyhülés érde­kében. Ezért lett ez a problémacsomag — sok más jelentős esemény kö­zepette is — a hét kérdése. Sőt, nem túlzunk, ha úgy fogalmazunk, hogy tartósan egyik központi kér­dése ez a hónapnak, az esztendő­nek. Réti Ervin Üj többségre támaszkodó kormányt kell alakítani Fontos bel- és külpolitikai kér­désekről beszélt Santiago Carrillo péntek este az SKP Központi Bi­zottságának Cordobában tartott ülésén. Beszámolójában állást foglalt a tömbök politikájával és Spanyolország NATO-belépésével szemben, s megismételte javasla­tát, hogy egy új, többségre tá­maszkodó kormányt kell alakíta­ni, mert az egypárti UCD-kor- mány nem képes irányítani az országot. Annak a harcnak az eredménye­ként, amelynek célja Spanyolor­szág távoltartása a katonai töm­bök közötti ellentétekről, leg­alábbis eddig elértük, hogy befa­gyasztották Spanyolország eset­leges NATO-belépésének kérdé­sét — mondottta az SKP főtitká­ra. Carrillo kijelentette: a NiATO-n kívül Spanyolországnak sokkal függetlenebb külpolitika folytatá­sára van lehetősége, olyanra, amely sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatok fenntartását teszi le­hetővé az őt környező államok­kal. Sajnálatos dolog azonban — hangoztatta —, hogy a kapitalis­ta világ csak egyetlen megoldást ismer el, a katonai tömbök poli­tikáját, rendszerének súlyos ara­nyokat öltő és elhúzódó válságára. Pedig van a válságból kivezető másik út is: a gazdasági és a tár­sadalmi modell megváltoztatása. Ez úgy válnék járhatóvá, ha a munkásosztály, egységbe tömörül­ve. maga köré sorakoztatja fel a nemzeti és európai erőket. (MTI) Munkás-katona nagygyűléssel ért véget a Pajzs ’79 hadgyakorlat (Folytatás az 1. oldalról.) Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter lépett a mikrofonhoz. Egyebek között szólt arról, hogy a gyakorlat, annak mozzanatai­nak, a részt vevő törzsek és csa­patok tevékenységének részletes értékelése még hátra van, de az már most is elmondható, hogy az embernek és a technikának egy­aránt kemény próbatételén jól vizsgáztak a katonák, a törzsek és a rendelkezésükre bocsátott technika. A gyakorlaton részt vett parancsnokok és katonák, bár más-más nyelvet beszéltek, jól megértették egymást. A korszerű követelményeknek megfelelően a katonák — a ter­mészeti elemekkel is megküzdve — a szárazföldön, a vízben és a levegőben bonyolult viszonyok között kiválóan oldották meg fel­adataikat; példamutatóan együtt­működtek. Bebizonyították, hogy a testvéri hadseregek, az egye­sített fegyveres erők minden kö­rülmények között képesek a ve­lük szemben támasztott követel­mények teljesítésére; méltók a tagországok népeinek bizalmára. A továbbiakban a honvédelmi miniszter méltatta a 24 esztendő­vel ezelőtt megalakult védelmi szövetség, a Varsói Szerződés je­lentőségét. A szocialista államok összefogásával új típusú, minden eddiginél magasabb rendű szövet­ség jött létre. E szövetség szilárd alapjait a társadalmi, gazdasági rendszer, a politikai célok és az ideológiai nézetek azonossága te­remtette meg. Egyértelműen vé­delmi jellegű, nem irányul egyet­len állam, vagy államcsoport el­len sem; s a tagállamok érdekei­vel együtt a haladás ügyét szol­gálja; mint a béke védelmezője, egyetemes világpolitikai küldetést teljesít. A militarista erők agresszív po­litikája ma is történelmi szükség- szerűségként követeli, hogy erő­sítsük testvéri szövetségünket, fokozzuk egyesített fegyveres erőink felkészültségét, növeljük harci képességét. Czinege Lajos rámutatott: a szövetségen belül kialakultak a közös tervezési, fej­lesztési. felkészítési módszerek. A hadseregek felkészítése egyre bo­nyolultabb, összetattebb munkát kíván, örvendetes, hogy a baráti országok katonái mindinkább megtanulták és megtanulják, ho­gyan keit 'közösen megoldaniuk feladataikat. A honvédelmi miniszter hazánk honvédelmi politikájáról szólva hangsúlyozta: a néphadsereg ve­zetői. parancsnokai az MSZMP politikájának szellemében képe­zik, nevelik — a család és az isko­la nevelő munkáját folytatva a néphadseregben szolgáló fiatal nemzedékeket a haza szeretőiére, építésére és védelmére. Végezetül Czinege Lajos a Pajzs ’79 sikeres befejezése alkal­mából köszönetét fejezte ki a gyakorlaton részt vett baráti had­seregek törzseinek, csapatainak, a gyakorlat kidolgozásában, meg­tervezésében, megszervezésében, levezetésében nyújtott nagyszerű teljesítményekért. Ezt követően Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, az egyesí­tett fegyveres erők főparancsnoka szólalt fel a nagygyűlésen. A sző-, vetséges országok honvédelmi mi­nisztereinek megbízásából és a gyakorlat résztvevőinek hevében köszönetét mondott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, a kormánynak, az egész magyar népnek azért a vendégszeretetért, figyelemért és gondoskodásért, amelyet a gyakorlat során a ba­ráti országok katonái iránt tanú­sítottak. Rámutatott arra, hogy a gya­korlat a baráti hadseregek szám­adása volt arról, hogy a szocialis­ta országok népei készen állnak forradalmi vívmányaik védelmé­re, internacionalista kötelezettsé­geik teljesítésére. A bonyolult harci feladatok megoldása során a csapatok és a törzsek magas fo­kú képzettségről, szakmai és tech­nikai felkészültségről tettek tanú­bizonyságot. _ A résztvevők egy sor, a korszerű* összfegyvernemi harcra jellemző, bonyolult kikép­zési feladatot oldottak meg siker­rel. Az egyes mozzanatokat meg­figyelők meggyőződhettek a csa­patok magas fokú szakmai-poh- tikai képzettségéről és a katonák fizikai edzettségéről is. Kulikov marsall a továbbiak­ban országonként értékelte a kü­lönböző egységek tevékenységét. Elismerően szólt arról, hogy a magyar néphadsereg harcosai összekovácsoltságukat, együttmű­ködési képességüket jól bizonyí­tották, magukra vállalták a gya­korlattal kapcsolatos feladatok nagyobbik részét, összességében a gyakorlat elérte célját, szerve­zetten folyt le és ugyanakkor szá­mos tanulságot is hozott. A Pajzs ’79 jelentős mértékben gazdagította a szövetséges had­seregek hadműveleti és harci kiképzésének tapasztalatát, hoz­zájárult a baráti országok kato­nái közötti együttműködés elmé­lyítéséhez. Az egyesített fegyveres erők főparancsnoka a Varsói Szerződés megalapításának 24. évfordulójá­ra emlékeztetve hangsúlyozta, hogy a testvéri szocialista or­szágok erőfeszítéseinek eredmé­nyeként a nemzetközi kapcsola­tok fejlődése az enyhülés irá­nyába mutat, s lehetővé vált a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A Varsói Szerződés orszá­gai következetesen fellépnek a fegyverkezési hajsza megszünte­téséért és a leszerelésért. Ugyanakkor meg kell jegyezni — mondotta —, hogy az enyhü­lés sikerei még nem elég szilár­dak, még nem képesek garantál­ni a békét a reakciós erők pro­vokációival szemben. A feszült­ség szításának hívei az utóbbi időkben különösen aktivizálódtak. Fokozzák a fegyverkezési hajszát, fenntartják a világ különböző térségeiben a feszültséggócokat, többek között a Közép-Keleten, valamint az afrikai kontinensen. Az új háború kitörésének rend­kívüli veszélyét alakították ki a pekingi vezetők hegemonísztikus törekvései. Ilyen körülmények között a testvéri kommunista és munkáspártok sokoldalúan gon­doskodnak országaik védelméről, védelmi képességük erősítéséről. A Varsói Szerződés hadseregei­nek személyi állománya az elő­dök hősi hagyományait követve, szilárd eltökéltséggel, váll váll mellett teljesíti hazafias köteles­ségét, amelyet a Pajzs ’79 gyakor­lat is tanúsított. Stefan Hamercsak százados, a csehszlovák néphadsereg tisztje azokra az ünnepekre emlékezte­tett, amelyeket a koalíciós csapa­tok éppen a gyakorlaton való fel­készülés idején tartottak meg. A győzelem napjának ünnepén a szovjet nép által hozott áldozatra emlékeztünk, míg a Varsói Szerző­dés létrejöttének 24. évforduló­ján már azokra az eredményekre hivatkozhattunk, amelyeket né­peink a második világháborúban aratott győzelem eredményeként érhettek el. .„Büszkék vagyunk arra — mon­dotta —, hogy egymásnak bemu­tathattuk magas fokú harci ké­szenlétünket és ■ kéfezségünker árt ra. hogy közösen védjük meg ha­tárainkat bármely agresszor kísér­letével szemben. __ Békében élni, barátságban a lkotni — csak ez lehet minden haladó gondolkodású, tisztességes ember vágya, természetes törek­vése hazánkban és szerte a vilá­gon. Ám a békevágy nem elég: a békét építeni is kell, szilárd meg­győződéssel, egyértelmű kiállással és cselekedetekkel — mondotta a Dunai Vasmű és Dunaújváros la­kosságának képviseletében Pinter János, szocialista brigádvezeto, a következő felszólaló. Mindezt ada­tokkal támasztotta alá: a második világháború óta 133 háború zajlott le a világon, 25 milliós emberal- dozattal. Ennek ellenére — foly­tatta — mi, munkások bizalom­mal és nyugodtan végezzük min­dennapi munkánkat, mert tudjuk, hogy a Varsói Szerződés országai magas szintű katonai felkészült­ségükkel. modern fegyverzetük- kel, a közös célokat, a szocialista haza határait védelmezik. A munkás—katona nagygyűlés Csémi Károly zárszava után az Internacionálé hangjaival ért ve get. Az ünnepségen adták a első ízben a Fegyverbarátsagert érdemérmet, a Pajzs 79 hadgya­korlat befejezése alkalmából. Ki­emelkedő személyes tevékenysé­gükért és a hadgyakorlaton tanú­sított példás helytállásukért 127-e kapták meg az uj kltuntet^ arany, ezüst, illetve bronz foko­zatát. A kitüntetéseket Czinege Lajos adta át a Varsói Szerződéi tagállamai honvédelmi miniszte­reinek jelenlétében a Dunaújvá­rosban megrendezett ünnepségen a bolgár, magyar, román, szovje és csehszlovák tiszteknek es ka­tonáknak. * A Pajzs '79 befejezéséről ki­adott hivatalos közlemény meg­állapítja, hogy a hadgyakorlator részt vevő csapatok es törzset összehangoltan, nagy hozzáértés­sel és odaadással hajtottak vég­re feladataikat. A gyakorlat is­mét bizonyította, hogy a Varsó Szerződés megbízható védőpajzs;; a szocialista országok építőmun- ■kájának. A csapatok és törzsed meggyőzően igazolták, hogy min den körülmények között képesei a feladatok végrehajtására. fi Pajzs ’79 hozzájárult a Varsó Szerződés egyesített fegyverei erői harckészségének további tö kéletesítéséhez. a baráti hadse regek közötti internacionalistí együttműködés és fegyverbarátsá; elmélyítéséhez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom