Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-04 / 102. szám
1979. május 4. • PETŐFI NÉPE • S % Bács megyei siker a gépészeti szakközépiskolák országos versenyén • Szabó Tibor, Balog Ferenc, Oláh István cs Molnár László, (elkészülés közben. (Némedi László (elvétele) A Kiskunfélegyházán működő fiatal gépészeti szakközépiskola még csak négy éve „szól bele” az országos tanulmányi . versenyekbe, de azóta minden évben előkelő helyezéseket érnek el tanulói. Ezekkel az eredményekkel az ország gépészeti szakközépiskolái közül már a legelsők közé került a félegyházi intézet. A most lezárult, 1978—79. tanévi verseny élményeiről, eredményeiről beszélgettünk Szert Lajos igazgatóval és Ndgy László műhelyfőnökkel, akiknek az országos tanulmányi versenyek szervezésében, előkészítésében végzett tevékenységét díszoklevéllel és emlékplakettel ismerték el. Az idei verseny népes mezőnyében az ország ötezer-száz negyedik osztályos gépészeti szakközépiskolás tanulója indult. Az iskolai háziversenyek után minden intézetből a legjobbakat hívták meg a Győrben rendezett elődöntőre, ahol a félegyházi iskola képviseletében Szabó Tibor (Kiskunfélegyháza) a 2., Balogh Ferenc (Hetényegyháza) a 3., Oláh István (Kecskemét) a 15., Molnár László (Kiskunfélegyháza) a 22. helyen végzett. Közülük az első három került Gyöngyösre, az országos döntőbe, ahol Szabó Tibor és Balogh Ferenc egyaránt a második, Oláh István pedig a 22. helyezést érte el. Két második helyezettünk felvételi nélkül folytathatja tanulmányait a műszaki egyetemen, Oláh István pedig soron kívül jeles érettségi bizonyítványt kapott. A sikerek elérésében — nem vitás — nagy részük van a helyezett tanulóknak, akik négyévi szorgalmas, folyamatos tanulással gyűjtögették az ismeretanyagot. Nélkülözhetetlenek voltak az intézet által biztosított jó személyi és tárgyi feltételek is, a kitűnő kollektív munka, s a lelki- ismeretes felkészítés, amit szakmai elméletből Tóth Gyula mérnök-tanártól, szakmai gyakorlatból Török Mihály és Ónodi György technikus-tanároktól kaptak meg. A verseny tehát lezárult; ám a „versenyláz” nem múlt el. A győztesek példaképek lesznek és az iskola valamennyi tanulója igyekszik példájukat követni, s azok is felfigyelnek erre a szak- középiskolára, akik a következő években választanak életpályát. A vállalati visszajelzések szerint a hozzájuk kerülő szakközépiskolások megállják helyüket a termelő munkában, és jól beilleszkednek az üzemi közösségekbe, akik pedig továbbtanulásra jelentkeztek — a katonai műszaki főiskolát is beleértve —, azoknak 60—80 százaléka felvételt nyert az egyetemeken, főiskolákon. T. M. A háztáji tehéntartók támogatásáról A Petőfi Népe április 27-i számának Házunk tája című rovatában cikk jelent meg a tehéntartás állatni támogatásáról Gy. Gy. aláírással. Az írás egyes megállapításai nem fedik a valóságot, és kedvezőtlenül .befolyásolhatják a háztáji tehéntartást. A szöveg olyan támogatási ösz- szcgeket közöl, amelyeket már 1976-ban módosítottak. Ezért kérem, szíveskedjenek helyreigazítani a téves információt. A cikk szerint az egy tehén után járó évi támogatás 1500 forint, valójában pedig jelenleg 2500 forint. A második és a további tehenek Után 3000 helyett 5000 forint az éves támogatás összege. Ennek megfelelően, a vemhes üszők beállításánál a négyéves támogatás is az első tehénnél 6000 forint helyett 10 000, a második és minden további üsző után 12 000 helyett 20 000 forint. Még annyi megjegyzésem van, hogy az üszők és a tehenek mesterséges termékenyítését nem a megyei felügyelőségek, hanem a mesterséges termékenyítő főállomások szakemberei végzik. Sánta Lajos a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség igazgatója. A szerkesztőség megjegyzése: A levélben leírtakkal egyetértünk, a cikket a Központi Sajtószolgálattól kaptuk. A felügyelőség észrevételeit továbbítottuk. forgatom les BKVI irtai nawnimatd titvo- rvai . Virtamoiponó autdoustok út- vonala Hegyeshalom | J22-1 Ra)ka A forgalomterelés útvonalhálózata ŰJ FORGALMI REND A FŐVÁROSBAN Ajánlott útvonalak a vidékről érkezőknek Sopron '** Május 3-án hajnali 5 órától a Petőfi-híd felújítási munkái miatt megváltozott a Boráros tér környékének és a főváros több pontjának közlekedési rendje. A forgalmi változások nemcsak a budapestieket és a nemzetközi tranzit forgalomban hazánkon áthaladókat érintik, hanem a fővárosba és a Balaton felé utazókat is. A Petőfi-hídon megszűnt a villamosforgalom, a 4-esek, 6-osok helyett a Ferenc körúton a Mester utca—Tompa utca között létesített végállomástól villamospótló autóbuszok közlekednek Budára, a Fehérvári úthoz, illetve a Móricz Zsigmond körtérre. Részint ezekkel, részint a változatlan útvonalon közlekedő 12-es autóbuszokkal közelíthető meg a Skála Áruház is. A Móricz Zsigmond körtér környékét egyébként egyszerűbb megközelíteni a Nyugati pályaudvartól a sűrített 47-es, 49-es villamosokkal, a Keletitől pedig a 7-es autóbuszokkal. A személygépkocsival,' motor- kerékpárral közlekedők részére reggel 5-től 21 óráig forgalomkorlátozás lépett életbe a Ferenc körúton, a Petőfi-hídon, az Irinyi József utcán és a Schönherz Zoltán út egy részén. (Ezen a területen csak éjszaka szabad áthaladniok.) A Ferencvárosban a Soroksári út —Hámán Kató út—Üllői út által határolt területen és Buda egyes részein több utca iránya megváltozott. Egyirányú például a Mester utca, a Műszaki Egyetemnél az Egry József utca, Bertalan utca; csak teherautók közlekedhetnek a Petőfi-hídtól Pécs felé vezető Bogdánfy úton, s csak villamospótló autóbuszok hajtlíatnall be a Tűzoltó utca Ferenc körút felőli szakaszába. Ajánlott útvonalak: A Dél-Alföldről, 5-ös számú főközlekedési úton érkezőknek a Balaton, illetve Győr felé: Soroksári út—Közraktár utca— Belgrád rakpart—Erzsébet-híd— Hegyalja út—BAH-csomópont— Budaörsi út; Pécs felé: az Erzsé- bet-hídig ugyanaz az útvonal, onnan több irányban lehet továbbhaladni. Egyik a Helgyalja út, Budaörsi út; másik az Erzsébet-híd budai hídfőjétől az Alsó rakpart— Dombóvári út—Budafoki út; a harmadik a Hegyalja út—Avar utca—Alsóhegy utca—Karolina út— Tétényi út—Fehérvári út irányába. Szolnok, Debrecen (4-es számú út) felől: az Üllői út—Kálvin tér —Kecskeméti utca—Erzsébet-fiíd irányában lehet a Hegyalja újon a Balaton, Győr — illetve az Alsó rakpartra fordulva Pécs — felé haladni. Csúcsforgalmi időben (6—9 és 15—19 óra között) meg lehet próbálni az Üllői út—Kálvin tér—Tolbuhin körút—Sza- badság-híd—Bartók Béla út— Bocskai u.—Nagyszőlős u.—Buda- •őrsi út felé is az áthaladást. A Dunántúlról az Ml-esen, M7-esen és a 6-os számú úton érkezők a fent ismertetett útvonalakon kívül a Budaörsi út—Nagyszőlős u.—Bocskai út—Schönherz Zoltán u.-— Bercsényi u.—Karinthy F. út—Egry József utca—Alsó rakpart—Erzsébet-híd felé is mehetnek, s onnan a Belgrád rakparton az 5-ös, illetve a Váci utcán—Tolbuhin körúton át a 4-es számú főközlekedési út felé. • Terelő útvonal. Magassági korlátozás miatt a 2,5 méternél magasabb tehergépkocsik nem haladhatnak át a bu-i dai Alsó rakpart Petőfi-híd alatti szakaszán (a felső rakpart felé kell kitérniük); a 3,5 méternél magasabbaknak pedig el kell kerülniük a Boráros teret a Soroksári út—Dandár utca—Mester utca— Páva utca—Üllői út felé. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium illetékesei az Észak- Dunántúl és Dél-Alföld között közlekedőknek, külföldre utazóknak terelőútvonalat javasolnak. Legalább egy órát nyerfietnek — különösen nyáron azok —, akik elkerülik a fővárost. Az ajánlott útvonal Győrtől: 1-es számú út — 812-es út Kisbérig — 81-es út Székesfehérvárig — 62-es és 6-os út Dunaföldvárig, s onnan a hídon át az 52-es úton Solt (Kalocsa, Baja) és Kecskemét (Szeged, Gyula) felé. Könnyebben megközelíthető így a Balaton is. A terelőútvonalakat, a fővárosban átvezető ajánlott útvonalakat mindenütt táblák jelzik, összesen 600 új KRESZ-táblát, 60 tájékoztató táblát helyeztek el, 15 új lámpás közlekedési csomópontot létesítettek, negyvennél pedig módosították a lámpák programját. Az új forgalmi rend a tervek szerint 18 hónapig lesz érvényben, s 1980. december 31-re készül el a felújított Petőfi-híd. A VÁROSFÖLDI DÓZSA MG. TSZ VEZETŐSÉGE értesíti kedves vendégeit, hogy az Erdőcsárdát saját kezelésében 1979. május 10-én újra megnyitja. Szeretettel várjuk vendégeinket! 610 PANORÁMA Balesetek ellátása • Videokamerával ellenőrzik egy végtagsérülés ellátását Nyugat- Németország legnagyobb traumatológiai klinikáján, Murnauban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A civilizáció, a modern technika — áldásain kívül — sok-sok bajt is okozhat. A gyárakban és a földeken a gépek, az élet minden területén az elektromos áram, az utcákon, utakon száguldó közlekedési eszközök, a sportpályák különböző versengései, a harcterek fegyverei okoznak vigyázatlanságból, véletlenül és sajnos, akarattal is egyre több munkát azoknak a sebészeknek, akik a balesetekből származó sérülések ellátására specializálták magukat. A baleseti sebészet, traumatológia tulajdonképpen nem új tudomány, hiszen maga a sebészet is kezdetben jórészt balesetekkel foglalkozott. A sebészek ősei hosz- szú ideig csak sérüléseket, töréseket, ficamokat láttak el, anélkül, hogy ők maguk sebeket mertek volna ejteni gyógyítás céljából. Mai formájában azonban a traumatológia már többet nyújc az általános sebészeti ellátásnál, különösen a többszörös sérültek, az ún. politraumatizáltak körében. Mert például az egyidőben végtag, koponya és hasi sérülést szenvedett beteg gyógyítása nemcsak valamennyi sérülésnek az ellátását jelenti, hanem magát a politraumatizációt, mint önálló betegséget is gyógyítani kell. A traumatológia jelentőségét növeli, hogy a baleseti sérülések, traumák elsősorban nem a fejletlenek, gyengék, öregek közül szedik áldozataikat, hanem az erőseket, a fiatalokat pusztítják leginkább. A nagy veszély az orvosokat is specializált küzdelemre kényszerítette. A baleseti sebészet, bár általában a baleseti sérülésekkel foglalkozik, fejlődése folyamán maga is specializálódott. A nagyobb baleseti sebészeti intézetekben ma már nemcsak általános trau- matológusok, hanem csakis koponya- és gerincsérülésekkel foglalkozó neurótraumatológusok, továbbá mellkasi, hasi és végtagi szaktraumatológusok is működnek. A traumatológusok munkája sok embernek menti meg az életét, állítja vissza testi épségét. Szép eredményeit azonban beárnyékolja, hogy a traumatológia területén az orvosok kezéből hiányzik a modern orvostudomány egyik legfontosabb alapél- vének, a megelőzésnek a lehetősége. Folyamatszabályozás komputerrel A számítástechnika hatalmas és látványos fejlődésének voltunk szemtanúi az elmúlt évtizedekben. Ennek eredményeként ma már közel 250 ezer (!) kisebb-nagyobb komputer szolgálja az emberiséget világszerte. Egyre nagyobb szerepet kapnak a számítógépek az ipari folyamatszabályozásban, az automatizációban. Elsősorban az erőművekben, a vegyipari üzemekben, a kohókban és hengerművekben „vállalják magukra” a számítógépek a folyamatszabályozás munkáját. A mikrominia- türizálás lehetővé tette olyan nagy kapacitású, de kis helyszükség- letű mikroprocesszorok építését, amelyek segítségével eddig megközelíthetetlen területekre is „betörhettek” a számítógépek (műszer-, jármű-, forgácsolástech- nika stb.). Ujjlenyomatok nyomában Az ember kezének bőr lécmintái régóta ismertek: már a történelem előtti agyagedényeken is találtak ujjlenyomatokat. A legrégibb — mintegy 30 ezer éves — lenyomatokat Csehszlovákiában, Dőlni Vertonicénéi találták a jégkorszak végi mammutvadászok kerámiatöredékein: egy nagylábujj és egy hüvelykujj lenyomatát. A VII. század végén Kínában és Japánban pecsétként használták az ujj lenyomatát, és azokon a területeken, ahol a lakosság jó része analfabéta — így Indiában, Tibetben és az amerikai indiánoknál —, aláírás helyett ma is a jobb kéz mutatóujjának lenyomatát használják. Az emberi bőrlécrendszer a törzsfejlődés folyamán alakult ki. A négylábú emlősöknél még nem, vagy csak részlegesen találhatunk léceket, a fejlettebb majmok, a főemlősök bőrlécrendsze- re viszont már hasonlatos egy emberéhez, bár jellegei primitívebbek. A bőrlécrendszerrel kapcsolatos kutatások az egész világon folynak: kedvenc témájuk lett az antropológusoknak és humánge- netikusoknak. A bőrlécrendszer ugyanis öröklődő jelleg és a magzati élet 3—4. hónapjában való kialakulása után már nem változik a korral. Éz a kutatás szempontjából jelentős előny számos más emberi jelleggel szemben, amelyeket az életkor, a táplálkozás és más környezeti tényezők is befolyásolnak. A bőrlécrendszer minőségi és mennyiségi jellegeinek az előfordulási gyakorisága eltérő az egyes emberfajtáknál. A humángenetikai kutatásokban nagy jelentőségű szervvizsgálatoknál részben az egy- és kétpeté- jű ikrek szétválasztására használják a bőrlécrendszert. Számos betegséget kísér a normálistól jellegzetesen eltérő bőrlécmintázat, • Zsebmikroszkóppal vizsgálják az új anyaggal láthatóvá tett ujjlenyomatot. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ami ezek diagnosztikájában szerepet játszjiat. Végül óriási jelentősége van a bőrlécrendszer vizsgálatának a daktiloszkópiában, a személyazonosság megállapításán ban. Ez az egyes bőrlécek finom mintázatában mutatkozó eltéréseken alapul, amelyek kimutatásában Galtonnak, a daktiloszkópiai módszer kidolgozásában pedig Henry calcuttai rendőrfelügyelőnek vannak óriási érdemei. Ma is ezt a Galton—Henry-féle rendszert használják általánosan a világ rendőrségei. A módszerek természetesen egyre finomodnak. Los Angelesben új módszert találtak fel az ujjlenyomatok rögzítésére. Egy új* mikroaggant nevű anyagot találtak, amely mikroszkopikusan sok rétegű részecskéből áll, és ez be tud épülni a szilárd vagy félszilárd anyagba és egyszerűen láthatóvá teszi az ujjlenyomatot. \
