Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-04 / 102. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1979. május 4. Sikeres lesz ez az év is A lajosmizsei Gépjavító és Vasipari Közös Vállalat dolgozói a május 1. alkalmából tartott ünnepségükön arról is megemlékeztek, hogy tíz évvel ezelőtt mindössze heten vettek részt a munkásosztály nagy ünnepén. — Akkor még csak négy hónapja voltunk együtt — emlékezik Herceg István igazgató. — Három mezőgazdasági üzem hozta létre a Gépjavító Közös Társulást, elsősorban saját gépeik javítására, valamint a szabad kapacitást felhasználva, pénzügyi helyzetük javítására. Fejlődésünk jelentős állomása volt 1971, amikor saját erőből megkezdtük, és 1976, amikor befejeztük -r- jelentős mértékű társadalmi munkát is igénybe véve — saját telephelyünk építését. Itt, az 5 műhely- csarnokban megfelelő körülmények között tudtuk teljesíteni terveinket. A Kecskeméti Konzervgyár szakembereinek elképzeléseit megvalósítva kezdtük el gyártani 1973— 74-ben a különböző konzervipari berendezéseket és célgépeket. Külön említésre méltó, hogy ezek közül több félét azelőtt import útján kellett beszerezni. A zQldbabfeldolgozó berendezéseinkből azóta már legalább negyvenet használnak — nagy megelégedéssel — az ország különböző konzervgyáraiban. Ugyancsak sok zöldség-gyümölcsmosó került tőlünk a gyárakba, és nagy sikere van a karfiolszeletelő és egyéb célgépeinknek. A múlt évben 52 millió forint volt a termelési értékünk, ennek negyven százaléka élelmiszeripari gép. Az idei hatvan milliós termelés hatvan százalékát kapják a konzervgyárak és hűtőházak. Néhány éve jelentős partnerünk a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat is. Az általuk gyártott és exportált terménytárolókhoz készítünk különböző részegységeket, évente mintegy 10 millió forintért. A sikeres múlt év után jól kezdtük az ideit is. Március bégéig, elértük a 15 millió forintos termelést — húsz százalékkal többet, mint a tavalyi első negyedévben. A gazdasági vezetés, a párt- és KISZ- szervezet, valamint a szocialista brigádmozgalom jelentős eredményeket ér el a kollektíva megszilár- . dításában. Sláju? 1-i ünnepségünkön 26-an kaptak törzs|árda jelvényt és velük együtt Hír hetvenen rendelkeznek vel% Hit szocialista brigádunk* a ter- i melési feladatok becsület« teljesítésén túl, igen ^ > sok társadalmi munkát végez a nagyközség fejlesztéséért. Megérdemeltéh kapott az ünnepségen négy kollektíva aranyjelvényt, egy brigádunk az ezüst, egy a bronz folfczat tulajdonosa lett, egy kollektíva eredményeit pedig zászlóval ismertük el. Ketten kaptak miniszteri kitüntetést, heten pedig kiváló jelvényt. O. L. • Olajos Miklós gépkocsivezető, nyolc éve dolgozik a kollektívában, s május 1-én a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetéssel ismerték el érdemeit. (Opauszky László felvételei.) • A II. Rákóczi brigád megérdemelten kapta meg a mozgalom arany fokozatát. Képünkön: Gajdácsi István, a kollektíva vezetője, kiváló dolgozó és Muhart Ferenc alapító tag, a Mezőgép Vállalat részére készülő tartószerkezet összeállítását végzi. HÁZUNK TÁJA A kártevők ellen kötelező a védekezés Minden kertészkedő tudja, hogy ha egy viruló kertes tájon a gazdák többsége gondosan ápolja fáit, növényeit, de néhány elhanyagolt kert is akad a szépen műveltek között, ezekről újra meg újra fertőződik a környék. Ezért hazánkban is rendeletek szabályozzák a földterülettel rendelkezők — az egyéni termelők és a kiskerttulajdonosok is közéjük tartoznak — védekezési kötelezettségeit. E rendeletek pontos végrehajtása egyéni és közérdek, hiszen a fertőző növénybetegségek ellen csak közösen lehet eredményesen védekezni. Együttes fellépés vethet gátat súlyosabb hajolj elterjedésének. A rendelet szerint minden termelő köteles figyelni a károsítok megjelenését, védekezni ellenük, s ha úgynevezett zárlati (karantén), vagy veszélyes kártevőket észlel, ezt jelentenie kell a helyi tanácsnak, a járási, vagy a megyei növényvédelmi és agronómiái főfelügyelőnek. (A zárlati és a veszélyes kártevők jegyzékét a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben hozzák nyilvánosságra, különösebben fertőzött vidéken a helyi tanácsok figyelmeztetik a lakosságot a veszélyre.) Ha a termelő elmulasztja az előírt védekezést, a hatóságok szóban vagy írásban figyelmeztetik. Ha záros határidőn belül sem végzi el a munkát, akkor közérdekű védekezésre kerülhet sor. amelynek költségeit a mulasztótól adók módjára hajtják be. Ezen felül szabálysértési eljárást is kell indítani a védekezést elmulasztó ellen. A növényzet kötelező védelme mellett nagyon fontos az is, hogy a védekezőszerek használati utasításait gondosan tartsák be. Ha eltérnek a megadott töménységtől, a szer esetleg nem fejti ki a megfelelő hatást, vagy ha túlságosan erős, leperzselheti a leveleket. Soha se feledjük: a növényvédő szerek többsége méreg, egyikük-másikuk pedig erős méreg! Ezért roppant fontos az egészségügyi óvórendszabályok (kesztyűviselés, permetezőszemüveg és -kalap, esetleg védőruha használata stb.) betartása. Ezek életet, egészséget védenek. De az is fontos, hogy a növényvédő szerek csomagolóanyagán feltüntetett egészségügyi várakozási időket tartsuk be. Ha egyidejűleg több szert használunk, értelemszerűen a legtávolabbi határidő érvényes. Amennyiben magunk nem igazodunk el biztonságosan a sokszor bonyolult előírások között, kérjünk tanácsot szakemberektől a legközelebbi mezőgazdasági nagyüzemben, vagy növényvédelmi és agrokémiai központban. így elkerülhetjük, hogy a fogyasztásra kerülő termékekben a megengedettnél több növényvédőszer- maradvány legyen, s valaki egészségét, esetleg életét veszélyeztesse. Végezetül szólni kell az idős, munkaképtelen kerttulajdonosok helyzetéről, ök nem hanyagságból mulasztják el a kötelező védekezést, egyszerűen nem tudnak az előírásoknak eleget tenni. Pénzért sem rendelhetik meg a permetezést, mert sajnos, kevés helyen alakult a helyi áfész, szakcsoport vagy tsz szervezésében kiskertekben munkát vállaló növényvédő csoport. Nincs tehát más hátra, a kertszomszédoknak, munkaképes barátoknak, a faluközösségnek, vagy a helyi kertbarátklubnak kell ezt a legtöbbször csekély munkát átvállalniuk. Nemcsak az idős szomszédon segítünk így. Ha nincs elhanyagolt kert, az egész környék növényzete egészségesebb lesz . H. L. Kiváló gépkocsivezetők A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban a napokban a szocialista brigádok vezetőinek érte; kezletén a tavalyi munkaversenyt értékelték. Az elmúlt esztendőben az állami gazdaság 27 brigádjának csaknem nyolcszáz tagja vett részt a mozgalomban. Termelést segítő tevékenységüknek köszönhető, hogy terven felül a gazdaság 3 és fél millió forint értékű terméket állított elő. Jelentősen túlteljesítették vállalásaikat a gyümölcstermelő — az Entz, a Petőfi és a Mohácsi — szocialista brigádok, a költségmegtakarításban pedig a Lenin, a Konzervparadi- csom és a Csonka János brigád eredménye kimagasló. Iskolák, óvodák, napközi otthonok, valamint a gazdaság területén levő községek szépítésében és a szükséges egyéb munkálatokban csaknem 11 ezer társadalmi munkaórában segítettek a szocialista brigádok. Az elmúlt évi eredmények alapján a Csonka János brigád kapta meg a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést. Az oklevél átvétele után beszélgettünk a brigád tagjaival. — Hét éve alakult a brigádunk — tájékoztatott Szomju Lajos, a tizennégy tagú kollektíva vezetője —, s akkor elhatároztuk, hogy Csonka János nevét vesszük fel, aki a porlasztó feltalálója. Mivel mindannyian gépkocsivezetők vagyunk, s a munkaeszközünk egyik legfontosabb része a porlasztó, ezért választottuk a feltaláló nevét. Jelentős üzemanyag-megtakarítást vállaltak, valamint azt, hogy csökkentik a javítási költségeket. — Sikerült a túlteljesítés is — mondotta Szabó György gépkocsivezető. — A különböző megtakarítások értéke ugyanis elérte a 197 ezer forintot. Különösen a javítási költségek csökkentése volt nagy feladat, de végül is az ösz- szefogás eredményes lett. A vállalatnál kétszer több társadalmi munkaórát teljesítettünk tavaly, egyebek között az idős emberek gondozásában, segítésében is részt vettünk. Természetesen még arra is büszkék a gépkocsivezetők, hogy az elmúlt hét esztendőben saját hibájukból nem fordult elő baleset. Erről is híres a Csonka János brigád, valamint arról is, hogy kitűnő egyetértésben, jó kollektív szellemben dolgoznak, s egységesen részt vesznek a társadalmi munkákban. Legutóbb április 4-én a nyárlőrinci óvodánál kőművesmunkát végeztek. Egy raktárhelyiséget építettek. Az idei vállalásuk hasonló az egy évvel ezelőttihez, de több is annál, amelyről Kovács Benő gépkocsi- vezető a következőket mondotta: — A nemzetközi gyermekév alkalmából egy kommunista szombatunk munkabérét ajánlottuk fel a gyermekjóléti alapra. Ezen kívül a bükkszéki megyei ifjúsági tábor építéséhez ugyancsak egynapi munkabérünkkel járulunk hozzá. Az anyag- és költségmegtakarítás ugyancsak szerepel az idei feladataink között, és az is, hogy részt veszünk szakmai és politikai továbbképzésen. Cs. I. Magyar hajók a tengeren Beszélgetés Kovács Istvánnal, a MAHART vezérigazgatójával • A 11 ezer tonna hordképességű Csokonai hajó, amely 1977-ben épült a lengyelországi Szczecinben. — A MAHART — közel hatezer dolgozójával — a magyar víziközlekedés meghatározó része, az összteljesítmény 95 százalékát adja. Erre az évre kétmilliárd forintos forgalmat és mintegy 250 millió forintos nyereséget terveznek. Mielőtt a magyar tengerhajózás helyzetére és fejlesztésének irányaira rátérnénk, arra kérem, röviden vázolja a MAHART tevékenységét. — A vállalat fő feladata személyek és áruk szállítása, öt szervezeti egységre oszthatjuk: három hajózó — folyamhajózási, tengerhajózási, balatoni hajózási — és két szolgáltató — kikötői és hajójavítói — üzemigazgatóságra. A legrégebbi hagyományokkal rendelkező és legnagyobb teljesítményű ágazat a folyami hajózás, a tengerhajózás tulajdonképpen az elmúlt tíz év során fejlődött olyan méretűvé, hogy az ma már a népgazdaság szempontjából is számottevő. Jelenleg 21 hajóval és több mint 102 ezer tonna kapacitással rendelkezünk, s ez már elegendő ahhoz, hogy áruink jó részét 'magyar hajók szállítsák más kontinensek országaiba. — Tengerünk nincs, ám külkereskedelmünk a nemzeti jövedelemnek közel jelét realizálja. Mi a magyar tengerhajózás feladata ebben a helyzetben? — A magyar tengerhajózás feladata kettős: a közlekedéspolitikai koncepcióban meghatározott célkitűzések szerint egyrészt de- vizakiímélés — tehát magyar áruk szállítása — másrészt devizaszerzés, vagyis a népgazdaság, szorosabban véve a közlekedés devizamérlegének javítása. A magyar külkereskedelem évente 2,5—3 millió tonna tengerentúli árut szállíttat, s e forgalom mintegy tíz százalékát már magyar hajók szállítják. A tengerhajózásból származó tiszta devizahozamunk eléri az évi tizenötmillió dollárt. — Merre járnak a magyar hajók? — A magyar tengerjárók hagyományos útvonala az 1930-ban megkezdett folyamtengeri hajózás első irányainak figyelembevételével, a Levantei térség — Libanon, Ciprus, Törökország, Szíria. A hajópark bővülésével lehetőség nyílt arra, hogy növeljük forgalmunkat az észak-afrikai országokban, Franciaországban és Spanyolországban. Ugyancsak lehetővé vált, hogy a Szue- zi-csatornán átkelve a kelet-afrikai országokat is meglátogasssuk. A hetvenes évek elején tízezer tonnás, illetve ennél nagyobb hordképességű hajókat vásároltunk. Ezek a hajók már Európa és a Távol-Kelet között közlekednek. Európából rendszerint Amszterdamból, a lengyel kikötőkből vagy Hamburgból Indulnak, míg Távol-Keleten Bangkok, Szingapúr, újabban pedig a vietnami kikötők: Haiphong, Ho Si Min'h város fogadják a magyar hajókat. A korábbi években erőteljes forgalmat bonyolítottunk a délamerikai országokkal. Ezek a szállítások azonban jelenleg szünetelnek, az ottani nem kielégítő politikai viszonyok miatt ugyanis oly mértékben romlott a gazdasági helyzet, hogy hajóink ebbe a térségbe való járatása veszteségessé vált. — Milyen céllal hozták létre a közös libanoni—magyar hajózási vállalkozást? — Az arab hajózási piacra való belépésünk, érdekében alapítottuk ezt a közös vállalatot, 'két libanoni tulajdonossal. A cég neve AMAL, s feladata a hajózási tevékenység kiszélesítése. Jelenleg a tengerhajózás területén elég rossz a gazdasági helyzet, nagy a hajótérkínálat, ezért ezt az együttműködést a közeljövőiben nem kívánjuk bővíteni. A gazdasági és pénzügyi lehetőségek alakulásától tesszük függővé ennek a vegyes vállalatnak a további fejlesztését. — Miként fejlődik tovább az elkövetkező években a magyar tengerhajózás? — A magyar hajópark fejlesztését három tényező határozza meg: egyrészt a szükséges fejlesztési alap, másrészt a rendelkezésre álló gyártási kapacitás és — talán ez a legfontosabb valamennyi közül — a megfelelően képzett sze'mélyzet (akiknek számát nem tudjuk egyik napról a másikra tetszés szerint növelni). Minden hajónk magyar személyzettel utazik, tisztjeink magyar hajózási főiskolán szerzik meg a szükséges ismereteket. A következő ötéves tervidőszak során több selejtezendő, kisebb hajót nagyobb kapacitásúval váltunk fel, de lényeges kapacitás- bővítést nem tervezünk, mivel az ehhez szükséges személyzettel 1982—83 előtt várhatóan nem fogunk rendelkezni. Jelenleg építés alatt áll a Szovjetunióban a 14 500 tonnás Vörösmarty nevű hajónk, amely a magyar tengeri hajópark legnagyobb hajója lesz. A 'biztonság és a környezet védelme érdekében korszerűsítjük hajóink rádiónavigációs és egyéb navigációs műszerekkel való felszereltségét. Az ENSZ keretén belül működő Kormányközi Tengerészeti Tanácskozó Testület (IM- CO) a második tengerészeti világnap — március 16. — alkalmával felhívással fordult a kormányokhoz és a világ tengerészeihez a hajózás biztonságáért, a tengerek tisztaságáért. Örömmel csatlakoztunk ehhez, mert az elmúlt időszakban a velünk egy tengeren működő hajók nekünk is komoly károkat okoztak. A tengerhajózás ma már oly mértékben kiszélesedett, hogy feltétlenül szükséges a legmesszebbmenő nemzetközi együttműködés az egységes jelzések, hajózási szabályok kialakítása érdekében. F, S. P. • Az autóbuszokat, amelyeket vezetünk, rendszeresen karbantartjuk, Javítjuk — mondja Szomju Lajos brigádvezető. (Straszer £pdrás (elvétele)
