Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. sí. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 7. szombat Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke — aki Alekszej Kosziginnek, az SZKP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a szovjet minisztertanács el­nökének meghívására Moszkvá­ban tartózkodott — tegnap haza­érkezett Budapestre. Lázár György és Alekszej Ko­szigin találkozójáról közleményt adtak ki. Ebben megállapítják: a szívélyes, baráti légkörben meg­tartott tárgyaláson megvitatták a két ország gazdasági kapcsolatai­nak további szélesítésével kapcso­latos kérdéseket. Ez fontos ténye­zője az MSZMP XI., illetve az SZKP XXV. kongresszusán meg­határozott feladatok megvalósítá­sának. Lázár György és Alekszej Ko­szigin megbeszélése megerősítet­te, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió kormányá­nak nézetei minden megtárgyalt kérdésben megegyeznek, a két kormány egyaránt arra törekszik, hogy minden módon fejlessze és elmélyítse a két ország testvéri viszonyát, amely a marxizmus— leninizmus és a szocialista inter­nacionalizmus elvein alapul. A találkozón magyar részről részt vett Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, dr. Szűrös Mátyás nagykövet és Ko­vács Gyula, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Befejeződött az országos kórustalálkozó Tegnap a délutáni órákban vé­get ért az ének-zenei általános is­kolák tanárainak és kórusainak második országos találkozója Kecskeméten; A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium nagysikerű csütörtöki hangversenyének estéjén köszön­tötték a nyolcvanéves Bárdos La­jos Kossuth-díjas zeneszerzőt, és átadták a művésznek Kecskemét város emlékplaskettjét. A Tudomány és Technika Há­zában tartott tegnap délelőtti ta­nácskozást követően a Megyei Művelődési Közponban ismét kó­rusbemutatókra került sor. Ez al­kalommal a budapesti Kodály Zoltán, a nyíregyházi 4. számú, és a miskolci 6. számú általános iskola kórusai léptek dobogóra a művelődési központ színházter­mében. A kétnapos országos találkozó Bárdos: Láng és fény című mű­vének pompás összkari előadásá­val zárult. ® Rozgonyi Éva a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola cs Gimnázium igazgatónője köszönti nyolcvanadik születésnapja alkal­mából Bárdos Lajos zeneszerzőt. (Tóth Sándor felvétele) A MÓRA-CENTENÁRIUM JEGYÉBEN Tegnap délelőtt a kiskunfél­egyházi művelődési központban kezdődött — több mint kétszáz érdeklődő részvételével — a kö­zépiskolások országos Móra Fe­renc prózamondó versenye. A rendező szervek — az Oktatási Minisztérium, a Móra Ferenc Emlékbizottság és a kiskunfél­egyházi Móra Gimnázium — fel­hívására néhány hónappal ezelőtt tizenöt megye kétszáz középfokú intézményéből több mint' három­ezer diák jelentkezett, s vett részt a nagyszabású verseny elő­döntőin. A kiskunfélegyházi or­szágos döntőn a harminc legjobb versenyző vesz részt. Dr. Belényi István, a kiskun­félegyházi Városi Tanács elnök- helyettese, á Móra Ferenc Em­lékbizottság társtitkára megnyi­tó beszédében így fogalmazott: „A Móra-centenárium alkalmá­ból így kívánunk méltó módon tisztelegni városunk nagy szülöt­te előtt, s egyben a halhatatlan szellemi örökség birtokba vételé­re ösztönözni az ifjúságot.” E birtokbavétel megtörtént. Valamennyi versenyző ismerke­dett a felkészülés idején Móra Ferenc életművével. A publi­• A közönség érdeklődéssel figyeli az egyik debreceni versenyző sze­replését. . cisztikai írásoktól a lírai szépsé­gű novellákig és politikai írá­sokig sokféle prózai munka hangzott el a döntő első napján. A zsűri elnöke dr. Tarnóczi Márton, az Oktatási Minisztéri­um főosztályvezető-helyettese, s a bizottság egyik tagja, Kecsmár Ilona, a KISZ Központi Bizott­ság osztályvezetője. Az eseménysorozat ma délelőtt folytatódik, s az eredményhirde­tésre a kora délutáni órákban kerül sor. p. E. Prózamondó verseny Kiskunfélegyházán A TANTEREMÉPÍTÉSRE ÖSSZPONTOSÍTANAK Településfejlesztési tervek a kecskeméti járásban A kecskeméti járási pártbizottság végrehajtó bizottsága és a járási hivatal által a közelmúlt napokban összehívott koor­dinációs értekezleten — az egyéb időszerű tennivalók megbe­szélése mellett — a településfejlesztés ez évi feladatairól ta­nácskoztak a községek állami, társadalmi szerveinek és tö­megszervezeteinek képviselői. Mint minden ilyen értekezleten, a cél ezúttal is a feladatok összehangolása volt, hogy aztán ki­ki a maga területén és eszközeivel a lényegre: a végrehajtás- rá összpontosítsa figyelmét. A településfejlesztés ez évi tennivalóinak ismertetése előtt Horváth József, a járási hivatal elnökhelyettese előbb a múlt évi munka eredményeiről adott vál­tozatos áttekintést. Külön is ki­emelte a Kunszentmiklóson meg­valósult kétezer adagos konyhát, a tiszakécskei 169 személyes új hétközi diákotthont, a tiszaalpári öregek napközi otthonát, a Bu- gacon és Lászlófalván létrehozott gyógyszertárat és gyógyszerészla­kást, s nem utolsósorban a já­rás településeinek együttesen 8,6 kilométer ' vízvezeték-hálózattal való gyarapodását. Orgoványon társulati beruházásként például kiépült a község teljes vízháló­zata. És ami ugyancsak figye­lemre méltó, a közösségi célokért elvégzett önzetlen munka több mint 97 millió forint értéket kép­viselt tavaly. Ez egyben azt je­lenti, hogy a járásban 1074 fo­rint volt az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke. A múlt évi munka áttekinté­sekor sor kerül.t a településfej­lesztési verseny járási értékelé­sének ismertetésére is. Eszerint a nagyközségek között Tiszakécs­>ke, Tiszaalpár és Lakitelek ér­te el a legjobb eredményt. A további kategóriában Orgovány és Jakabszállás áll az élen, a legkisebb községek közül pedig, igen magas pontszármmal Kun- adacs' vezet. A megyei település- fejlesztési verseny idei értékelé­sekor a kecskeméti járás köz­ségei közül néhány méltán szá­mít tehát értékes helyezésre. A feladatokról szólva, az egyeztető értekezlet résztvevői mindenekelőtt a folyamatban le­vő községfejlesztési beruházások zökkenőmentes, jó ütemű végzé­sének feltételeiről értettek szót. Ilyen feladat Bugacon a négy- tantermes iskola, a kétszáz ada­gos konyha és két napközis fog­lalkoztatóterem építése, Lajos- mizsén héttantermes iskola és tornaterem, Szabadszálláson gyógyszertár és ugyancsak torna­terem, Kunszentmiklóson 33, Ti- szakécskén pedig 12 célcsoportos lakás és szolgáltatóház kivitele­zése. Ezek mellett az utóbbi két településen 27, illetve 11 további célcsoportos lakás építésének előkészítése is igen fontos fel­adat az ötéves terv teljesítései érdekében. Az ez évben esedékes legfon­tosabb feladatok között is a legnagyobb hangsúlyt az általá­nos iskolai tanteremépítés kapta. Nyárlőrincen várhatóan augusz­tusban kerül sor két új tante­rem átadására. Kerekegyházán hat tanterem építéséhez felvonult az ÉPSZER Vállalat. Ágasegyhá­zán még az év első felében a Mathiász Szakszövetkezet építé­si részlege kezdi meg két tante­rem kivitelezési munkálatait, Jakabszálláson pedig a második félévben házilagos brigád fog hozzá négy tanterem építéséhez. Az említetteken túl Lakiteleken négy, Lászlófalván hét általános iskolai tanterem létrehozásának műszaki és pénzügyi előkészíté­se a feladat. Egybehangzó volt a tanácsko­zás résztvevőinek az a vélemé­nye, hogy a tanteremépítés az érintett községekben széles kö­rű társadalmi összefogást kíván. Erre vonatkozóan pedig a helyi pártszervezetek irányításával mindenütt megvannak az elgon­dolások: a tanácsok, a KlSZ-öi- zottságok, illetve KlSZ-szerveze- tek, a Hazafias Népfront helyi bizottságai együttműködve, a fel­adatok konkrét megjelölésével mozgósítják a lakosságot az oly fontos társadalmi cél elérése ér­dekében való tevékeny részvé­telre. Végül még egy értesülés: La- josmizsén a szociális otthon öt­ven hellyel való bővítését ter­vezik. P. I. SZÍN- ÉS MÉRETTARTÓ MUNKARUHÁK Erőgépekből megfelelő a készlet A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsé­ge és a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat közösen ren­dezte meg tegnap Kecskeméten tájékoztató értekezletét a mező- gazdasági munkákra való felké­szülésről. A műtrágya-, növényvédőszer-, gép- és alkatrészellátás helyzeté­ről, várható alakulásáról az AGROKER Vállalat illetékesei számoltak be. A műtrágyák ható­anyag-mennyiségével az idén sem lesz gond. 1979 első negyedében a tavalyi hasonló időszaknál na­gyobb mennyiséget vásároltak meg a gazdaságok. A foszformű­trágyák gyártásánál egyre _ in­kább csökken a por alakú készít­mények aránya a könnyebben ke­zelhető, kiszórható granulátumok javára. A gyárilag bekevert, komp­lex műtrágyák mennyisége azon­ban előreláthatóan nem fedezi a gazdaságok ilyen igényét. A vál­lalat ezért úgy rendelt a gyártók­tól — és adja tovább a gazdasá­goknak — a műtrágyaféleségeket, hogy azokat „házilag” a megfele­lő arányban keverni tudják. Már most felhívták a szövetke­zetek figyelmét, hogy ősszel ismét számítani lehet szállítási nehézsé­gekre a vagonhiány miatt. Ezért a Volán-vállalatokkal szerződést kötöttek, de ezen felül a gazdasá­gok fuvarkapacitását is szükség szerint igénybe veszik. A növényvédő szerekből — a tá­jékoztatás szerint — nem lesz olyan mértékű hiány, ami gátol­ná a növényvédelmi munkák si­keres elvegzeset. A gombaolo sze­rek közül olyanokat hoznak for­galomba, amelyekkel biztonságo­san megoldható a védekezés, ugyanúgy, mint a tőkés importból származókkal. Ahogy az AGROKER szakem­bere mondta, gépekből jelenleg a bőség zavarával küzdenek. Az_erő- gépek közül az MTZ—80-as' és 82-esből, a K—700-asból, a Rába 180-asból megfelelő készlet áll a gazdaságok rendelkezésére. A má­sodik félévben várható, hogy a szőlőművelésre kiválóan alkal­mas román gyártmányú U—445 típusú traktorból is érkezik az AGROKER-hez. Régi gondja a kertészkedő gazdaságoknak a ki­sebb teljesítményű, eszközhordó traktor hiánya. Ezen segít a T— 16M jelű erőgép megjelenése, bár munkagépet egyelőre nem ígér­nek hozzá. Az ekék és a vetőgé­pek közül néhány típusból áron alul kínál a vállalat. A növény­védő gépek szállítási határidejé­től egy ideig elmaradt a gyártó vállalat, de már a szövetkezetek igényei szerint rendelkezésre áll­nak a KERTITOX és a NO VOR típusok egységeiből. A betakarítás nagy munkájára szintén készülnek a gépellátó szakemberek, SZK—5-ös kom­bájnból igény szerint, az E—516- ból pedig tizenhármat tudnak a gazdaságok elszállítani az AGRO- KER-től. Az utóbbiakat azonban csak a BKR taggazdaságai kap­hatják meg. Sokszor esett szú a munkaruhák választékúról es minőségéről. Most elmondták, hogy valameny- nyi kiadható munkaruha szín- és mérettartó, növényvédő kesztyű, gázálarc, esőkabát és pvc-csiz- ma van elegendő. Mindig keményebben szólnak a gépek üzemeltetői, ha az alkat­részellátás kerül szóba. A Bács- Kiskun megyei AGROKER rak­táraiban mintegy tízezeríéle al­katrészt tárolnak, és úgy látszik, néha még ez sem elég. Más szer­kezeti része megy tönkre egy-egy gépnek, ha esik az eső, vagy ha száraz az idő, számítani pedig mindenre kellene. A gyártó vál­lalatok azonban nem minden eset­ben veszik figyelembe a gazdag ságok igényeit, és a forgalmasó vállalatok raktározási gondjait. Gyakori — hangzott el a tanács­kozáson —, hogy az alkatrésze­ket szinte súlyban mérik a gyár­tók. Hiszen sokáig nem küldenek semmit, aztán mázsában is mér­hető az érkező alkatrészek „mennyisége”. A tanácskozás résztvevőit az ÁFOR képviselője a fáradtolaj begyűjtésének megoldásáról tájé­koztatta. Ezentúl az éjjel-nappal nyitvatartó kutaknál és az ÁFOR- kirendeltségeken veszik át a tisz­tításra váró, egyszer már használt olajat. A szövetség gazdaságainak szakemberei a tájékoztatók után megtekintették a háztáji és kise­gítő gazdaságoknak kölcsönzendő gépeket, eszközöket. Gyermekeink egészsége Egy vidéki utamon felkeres­tem a község fiatal orvosát, aki rendelés után meghívott: töltsék pár órát családjának körében. Lakása modern be­rendezésű volt. A kerámiák, textil-faliképek kellemesen harmonizáltak a bútorokkal, egy festmény azonban feltű­nően kivált a derűs környe­zetből. A képen: szegényes szoba, a kopott takarójú ágyon szőke kislány fekszik. Arca, karja márványfehéren világít a komorbarna félho­mályban. Élettelenül lecsüngő kezéből földre hullott a ha­jasbaba. A szoba egyetlen szé­kén idős szakállas férfi ül, görnyedt vállal. Az orvos ar­cán a legyőzött emberek ke- resű fájdalma. Vendéglátóm — mint kiderült —, a nagy­apjától örökölte a századfor­duló elején készült képet, amikor még a torokgyík szed­te áldozatait, s az orvosok tehetetlenül álltak a betegség­gel szemben. A diftéria réme a múlté. A tbc és a gyermekbénulás ri­asztó félelmét ma már nem élik át a fiatal anyák, nem kell rettegniük, mert gyerme­küket a védőoltások biztonsá­gában tudhatják. Az elmúlt évtizedekben vi­lágszerte sokat fejlődött az egészségügy. Ha csak a cse­csemőhalandóság statisztikáját nézzük: Európa legtöbb nagy­városában a századforduló körül a csecsemők 200—300 ezreléke — hazánkban 226 ez­relék — nem maradt életben. A fejlődő országokban még ma is igen magas ez a szám: 100 ezrelék felett van. Ha­zánkban — tavalyi adatok alapján — 24,3 ezrelékre csökkent a csecsemőhalálozás. Köszönhető a tudomány hala­dásának, társadalmunk szociá­lis változásainak és a gyer­mekek jobb egészségügyi el­látásának. A szocialista élet­mód formálásában elengedhe­tetlen az egészséges családi életre nevelés, mely mégala­pozza a jövő nemzedék éle­tét is. Az ENSZ által meghirdetett Nemzetközi Gyermekév céljá­val összhangban rendezik meg az idén — április 7-én — az Egészségügyi Világna­pot, mely az ifjúság egészsé­ges életmódra nevelését hatá­rozta meg programjául. „Egészséges gyermek — biztos jövő” — a világnap jel­szava egyben figyelmeztet bennüket arra is, hogy bár hazánkban a gyermekegész­ségügy felbecsülhetetlen ered­ményeket ért el az elmúlt három évtizedben, ettől füg­getlenül sok még a tennivaló. Gyermekkorban kötelezőek a rendszeres orvosi vizsgálatok, hogy megelőzhetők legyenek a krónikussá válható vagy mozgásszervi, értelmi fogya­tékosságot előidéző betegsé­gek. Sajnos az iskolaorvosi ellátás még nem mondható kielégítőnek, sem a főváros­ban, esem vidéken. Ennek megoldása az egészségügy és az oktatásügy közös feladata. Gyermekeink egészségének védelme, megőrzése elsősor­ban a megelőzésen múlik: a helyes táplálkozás, a testi hi­giéné, a szokásrend kialakítása megannyi feltétele az egész­séges életmódnak, melyet el­sősorban a szülőtől tanulhat meg a gyerek. Természetesen a bölcsődében, óvodában, is­kolában is fontos, hogy meg­felelő fizikai és szellemi egészségnevelésben részesül­jön. Általános megállapítás, hogy keveset alszanak gyer­mekeink, pedig a 6 éveseknek napi 12 óra, a 10 éveseknek napi 11 óra alvásra van szük­ségük. 14 éves korig 5—3 órát kellene a szabadban, friss levegőn tölteniük. Kellene! Valójában gyerme­keink mozgásszegénysége el­szomorító. Bár egészségesek, de testük gyenge, magasságuk és súlyuk aránytalan, törzs- izomzatúk elégtelen. Az össze­hasonlító adatok azt mutatják, hogy a felnövekvő nemzedék az üvegházi növényekhez ha­sonló: a IS évesek 30 száza­léka alkalmatlan a katonai szolgálatra. Évről évre visz- szatérő téma, s mindenki tud­ja, hogy gyermekkorban kell keresni az okát. Mondhatnánk: az egészség otthon kezdődik] vagyis a szülőé a felelősség. De a gyermekek egészséges fejlődé­se a holnap, a jövő társadal­mának biztosítéka. S ez már egészségpolitika. T . H. A. TELEPÍTÉS • A tabdi Szőlőskert Szövetkezet az idén 25 hektáron kezdte meg a telepítés előtti földmunkákat. A dunántúli Meliorációs Vállalatnak két hét alatt 23 ezer köbméter földet kell megmozgatni, hogy a te­rületet alkalmassá tegyék az új szőlők ültetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom