Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. április 7. események sorokban WASHINGTON __________________ S zonoda Szunao japán külügy­miniszter csütörtökön Washing­tonba érkezett. Egyhetes hivata­los látogatásának célja az, hogy előkészítse a május 2-án esedé­kes Carter—Ohira-találkozót. (AFP, Kyodo) NICOSIA Mind jobban nyugtalanítja a ciprusi közvéleményt az ország területén levő brit támaszponto­kon élénkülő katonai tevékeny­ség, és az a tény, hogy a bázisok továbbra is ott vannak. Az Egye­sült Államok és a NATO erőfe­szítései következtében Ciprus az angol—amerikai kémtevékenység központjává válik. A földerítés fő célpontja a Szovjetunió, és ezek­ről a repülésekről nem értesítik a ciprusi légiellenőrzést. (TASZSZ) MADRID _____________ P énteken délelőtt megtartotta első ülését az a vegyes bizottság, amelynek létesítését szerda este határozta el a Spanyol Kommu­nista Párt és a Spanyol Szocialis­ta Munkáspárt annak elősegítésé­re, hogy minél több városban vá­lasszanak baloldali polgármestert az április 19-én megalakuló új községi tanácsok. (MTI) PRETORIA __________________ P énteken hajnalban Pretoria központi börtönében kivégezték a kötél általi halálra ítélt Solomon Mahlangu 23 éves színes bőrű ha­zafit, a Dél-Afrikában betiltott afrikai nemzeti tanács tagját. A fajüldözők semmibe vették az utóbbi napokban a dél-afrikai ha­tóságokhoz érkezett tiltakozások és kegyelmi kérvények áradatát, amelyben különböző országok, szá­mos államfő, az ENSZ főtitkára, sőt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa is kérte, hogy kíméljék meg a koholt vád alapján halálra ítélt szabadságharcos életét. (Reuter) BRÜSSZEL ____________ B rüsszel Ixelles nevű külváro­sának múzeumából ellopták Pi­casso egyik híres festményét, a 66 ezer dollárra becsült csendéle­tet, és helyére egy gyengén sike­rült másolatot akasztottak a fal­ra. (UP1) VARSÓ ___________________ L engyelországban meglepetést és felháborodást váltott ki az a hír, hogy Stuttgartban beszüntet­ték az eljárási "Johannes Tümm­ler, a katowicei Gestapo volt vezetője ellen, aki 1943 októbere és 1945 januárja között Katowi­cében és Auschwitzben — a mai Oswiecim-ben — számos lengyel és zsidó meggyilkolásában vett részt. (MTI) Erősítik az arab államok egységét az igazságos közel-keleti rendezés érdekében Az arab államok egységük erő­sítésével, a bagdadi értekezlet ha­tározatainak végrehajtásával küz­denek az igazságos közel-keleti rendezésért, a térség népeinek ér­dekeit eláruló egyiptomi—izraeli különalku ellen — hangsúlyozta pénteken a Hilton Szállóban" meg­tartott sajtótájékoztatóján Saddik Saddikni, a Szíriái Arab Köztár­saság, Mohamed T. Bugaigh, a Líbiai Arab Szocialista Népi Ál­lam és Shukri Sabri Ahmad, az Iraki Köztársaság budapesti nagy­követe. A találkozón a magyar sajtó képviselőinek ismertették a há­lom arab ország budapesti nagy- követségének, valamint a Palesz­tinái Pelszabadítási Szervezet iro­A harmadik napja hivatalos látogatáson a Német Demokrati­kus Köztársaságban tartózkodó Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár pénteki berlini programjának két kiemelkedő pontja: találkozója Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtaná­csának elnökével és Willi Stoph miniszterelnökkel, valamint elő­adása a világszei vezet legfonto­sabb feladatairól az NDK ENSZ- ligájában. Az ENSZ-főtitkár a tiszteletére rendezett díszvacsorán pohárkö- szöntőjében a fegyverkezési ver­senyt és a mind szöi nyűbb tö­megpusztító fegyverek előállítását korunk nagy veszélyének minő­sítette. „Ma azon kell dolgoznunk, hogy az ENSZ-közgyűlás rendkí­vüli leszerelési ülésszakának po­zitív eredményeit konkrét lesze­Harold Btown amerikai had­ügyminiszter szerint a küszöbön álló új SALT-szerződés katonai szempontból nemzeti érdeke az Egyesült Államoknak és a két nagyhatalom politikai viszonyá­nak fejlesztéséhez is hozzájárul. Blown csütörtökön New Yorkban e^y előadás keretében igen nyo­matékosan visszautasította a szer­ződés ametikai bírálóinak vád­jait, hangoztatva: a két hatalom hadászati erői a korlátozás után is egyensúlyban maradnak, de az egyezmény elmaradása esetén — az óriási többletkiadások ellenére — meggyengülne ez az egyensúly. A hadügyminiszter szerint tragé­dia lenne, ha a szenátus nem ik­tatná törvénybe a megállapodást. dójának aláírásával közzétett nyilatkozatot. A dekrétum leszö­gezi, hogy az érvényes ENSZ-ha- tározatokat semmibe vevő, az arab népeket megosztani kívánó kiilönegyezmény súlyos és feszült helyzetet teremtett a Közel-Kele­ten. A nemzetközi normákat, a legelemibb emberi jogokat felrú­gó egyezményt az arab országok többsége a külügy- és gazdasági miniszterek Bagdadban megtar­tott konferenciáján egyértelműen elítélte. Az iraki fővárosban ho­zott határozat aláírói vállalták, hogy az összes arab nagykövetet azonnal visszarendelik Kairóból, és egy hónapon belül megszakít­ják diplomáciai kapcsolatukat az egyiptomi vezetéssel. A határozat rclési intézkedésekké alakítsuk” — hangoztatta. A békét veszé­lyeztető másik problémakör — mulatott rá — a regionális konf­liktusok sorozata a Közel-Keleten, Cipruson, Dél-Afrikában, Délke- let-Ázsiában. Waldheim abban határozta meg az ENSZ mai szerepét, hogy a „multilaterális megoldások közös keresése gyakran a legjobb és olykor az egyetlen út a sürgető világproblémák áthidalására”. Waldheim a sikeres közös mun­kák jó példájának mondotta az eúlópai enyhülés politikai gya­korlatát. Az ENSZ-fölitkár ismételten el­ismeréssel szól az NDK ENSZ- bt'.i szerepéről, különösen a le­szerelési és nemzetközi biztonsá­gi kérdésekben. (MTI) — Ha nem lépne érvénybe az új SALT-szerződés, az Egyesült Államoknak mintegy 30 milliárd dollárral többet kellene fordíta­nia hadászati erőire és biztonsága mégsem erősödne, sőt, csökkenne — mondotta a vezető haditechni­kái szakembernek is számító mi’-' niszter. A SALT—2. a íégfontósább megállapodás, amely ebben az évtizedben a két nagyhatalom kö­zött születik. Csökkentheti nem­csak a katonai, hanem a politikai feszültségeket is, ezért nemcsak az amerikai—szovjet viszony, ha­nem a kelet—nyugati kapcsolatok szempontjából általában rendkí­vül fontos — mondotta Harold Brown. (MTI) egyebek között szól az arab anya­gi segítség megvonásáról és Egyiptom gazdasági bojkott alá helyezéséről. Ez az állásfoglalás is azt tükrözi, hogy a konferencián részt vett országok szembehelyez­kednek az egyezménnyel, ragasz­kodva ahhoz, hogy folytassák har­cukat az arab népek jogainak biz­tosításáért. Líbia " budapesti nagykövete szólt az országá határa mentén végrehajtott egyiptomi csapatösz- szevonásokról, nyugtalanítónak ítélve a feszültség növekedését. Ugyanakkor hozzátette: a kairói vezetés döntéseit, s önmagát el­szigetelő lépéseit nem azonosítják az egyiptomi nép véleményével. (MTI) Miért nem kapott Bhutto kegyelmet? Ziaul Hak tábornok, pakisztá­ni elnök csütörtökön .az ITV an­gol kereskedelmi televíziónak adott nyilatkozatában válaszolni próbált a Bhutto kivégzését kö­vető nemzetközi tiltakozásokra és kijelentette: meggyőződése sze­rint helyesen cselekedett, ami­kor végrehajttatta a volt minisz­terelnök halálos ítéletét. Arra a kérdésre, hogy miért nem kegyelmezett meg Zulfikar Ali Bhuttónak, így válaszolt: „minél magasabbra jut valaki, annál nagyobbat bukhat. Ha egy miniszterelnök — akinek felada­ta az élet és vagyon biztonsa­gának megvédése — bűncselek­ményt követ el, nem látom be, hogy miért kellene megkegyel­mezni neki; senki sem áll a törvény fölött”. Punjab pakisztáni tartomány kormánya csütörtökön nyilatko­zatban jelentette be: szigorú in­tézkedéseket fog foganatosítani, amennyiben a Bhutto kivégzése miatti tüntetések megismétlőd­nek. A nyilatkozat kilátásba he­lyezte, hogy a karhatalmi erők tüzet nyithatnak a tüntetőkre. A bejelentés ellenére Bhutto hívei pénteken, a muzulmán ünnepnap idejére újabb szervezett akciókat hirdettek, kivégzett vezetőjükre való megemlékezésül. Legújabb jelentések szerint a csütörtökön országszerte megtar­tott tiltakozó megmozdulásokban huszonötezer ember vett részt. A mintegy kétszáz letartóztatott között volt Abdul Hafiz Pirzada, a pakisztáni néppárt egyik veze­tője, volt, .pénzügyminiszter. Laboréban csütörtökön hivata­losan bejelentették, hogy letar­tóztatták a Bhutto miniszterei - nökságe idején létesített különle­ges biztonsági erők tizenegy volt tagját, őrizetbe vételüket hivata­losan azzal indokolták, hogy 1973-ban egy Bhutto-ellenes tün­tetésen a tömegbe lőttek és több ember halálát okozták. (Reuter, AFP) Waldheim és Honecker találkozója AZ USA-NAK IS NEMZETI ÉRDEKE Az amerikai hadügyminiszter véleménye a SALT-szerződésről Thaiföldi kérdőjelek Másfél éves katonai kormányzás után ismét választásra készülnek Thaiföldön. Az indokínai ország történetében az utóbbi évtizedekben polgári és katonai kabinetek váltották egymást, legutóbb 1977 szep­temberében döntötte meg a hadsereg a „civil” kormányt. Ez a kato­nai hatalomátvétel azonban megkönnyebbülést hozott a thaiföldiek­nek: Kriangszak Csamanand tábornok, az akkori vezérkari főnök Tanin miniszterelnököt eltávolítva egy szélsőségesen reakciós kor­mányzattól szabadította meg az országot. Az erővonalak központjában Kriangszak hatalomra jutása után kijelentette: szabad válasz­tásokat rendeznek, és hamarosan ismét polgári kormányzat veszi át a hatalmat. A választások idő­pontját 1979. április 22-re tűzték ki. A döntés időpontjában azon­ban aligha számítottak arra, hogy Thaiföld ismét a világpoli­tikai erővonalak központjába ke­rül. Az ősi királyság, amelynek je­lenleg közel negyvenmillió lako­sa van, soha nem volt gyarmat. Annak köszönhették ezt Sziám uralkodói, hogy országuk a fran­cia és brit birtokok határán he­lyezkedett el; egyik gyarmatosító hatalom sem tette rá kezét a „fe­hér elefántok országára”. A má­sodik világháború alatt Thaiföld a japánok szövetségeséül szegő­dött. 1945-ben az angolok száll­ták meg, majd a negyvenes évek végén az Egyesült Államokkal kötött szövetséget. Bangkok lett a SEATO néven ismert katonai tömb székhelye, s Thaiföld e dél­kelet-ázsiai paktum tagjaként küldött csapatokat az amerikaiak oldalán Vietnamba. Az ország te­rületén számos amerikai katonai támaszpontot is létesítettek, Uta- pao légibázisa volt a vietnami fal­vakat bombázó USA-légierő egyik legfontosabb támaszpontja. A vietnami nép győzelme meg­változtatta a térség politikai ar­culatát: Thaiföldről is távoztak az amerikaiak, s feloszlott a SEATO. Az országban jelentős balratolódás ment végbe, diáklá­zadás űzte el a gyűlölt katonai kormányt. A választott polgári kabinet azonban nem oldotta meg az ország problémáit: az inflá­ciót, munkanélküliséget, az el­maradottságot, s nem elégítette ki a parasztok földéhségét sem. Bátorság a földosztáshoz A földreform ügye hosszú évek óta húzódik. A Tanin-kormány nem váltotta be ígéreteit, amely- lyel meg akarta szerezni a pa­rasztság támogatását. Programja szerint négy év alatt 1,6 millió hektárt osztottak volna szét a földnélküliek között. Kriangszak tábornok ennél szerényebb tervet tűzött ki, ám ennek megvalósítása is nehézségekbe ütközik, mivel a kormánynak sem elegendő pénze, sem elegendő bátorsága nincs, hogy a parasztok igényeit a ma­gánbirtokok felosztásával elégít­se ki. Pedig a földosztásnak fon­tos politikai céljai lennének, hi­szen a nyomorgó kisbérlők jelen­tik a kormányellenes gerillák leg­fontosabb bázisát is. A politikai porondon a válasz­tások meghirdetése óta több régi és új politikus jelent meg, köz­tük az ötvenes-hatvanas évek ka­tonai kormányainak képviselői, akiket a thai politikai köznyelv „dinoszauruszoknak” nevez. Velük szemben jelentős számú, de meg­osztott polgári erő áll. Kriang­szak miniszterelnök nem állt egyetlen párt élére sem, de szá­mos megfigyelő valószínűnek tart­ja, hogy a középutas politikusok végül is az ő személyében meg­egyezve hoznak létre kormány- többséget. Ezt elősegítendő Kri­angszak a múlt év őszén kilépett a hadseregből, és lemondott ka­tonai főparancsnoki posztjáról is. Kapcsolat a szomszédokkal A választások előkészítése bo­nyolult külpolitikai körülmények között folyik. Korábban a bang­koki kormány arra törekedett, hogy stabilizálja helyzetét, s «nyi­latkozatot tett, hogy jószomszéd­ságra törekszik az indokínai szo­cialista országokkal. Ez azonban nem valósult meg ilyen egyér­telműen. A laoszi—thaiföldi vi­szonyt sokáig elmérgesítette, hogy Bangkok támogatást nyújtott a laoszi ellenforradalmi erőknek, s a Mekong folyó elzárásával aka­dályozta Laosz külkereskedelmét a világgal. Kaysone Phomvihane laoszi miniszterelnök április eleji bangkoki látogatása viszont hoz­zájárult a kapcsolatok fejleszté­séhez. A két ország ‘ megállapo­dott: a mintegy másfél ezer kilo­méter hosszúságú közös határu­kat békeövezetté nyilvánítják. A térség legerősebb hatalma kétségtelenül a Vietnami Szocia­lista Köztársaság. Miniszterelnöke Pham Van Dong, tavaly az ASEAN-országokban tett köruta­zása során, Kriangszak vendége is volt. Akkor mindkét ország számára veszélyt jelentett a kam­bodzsai véres Pol Pot-rezsim, amely nem csupán Vietnammal, de Thaifölddel is határháborút folytatott. Így azután a Kambod­zsai Népköztársaság megalakulá­sa, a Pol Pot-rezsim szétzúzása bizonyos mértékig megkönnyeb­bülést okozott a thaiföldi vezetés­nek, ugyanakkor nem megalapo­zott félelmeket táplál Vietnam be­folyásának növekedése miatt. Bangkok mégsem ismerte el idáig az új Pnom Penh-i kor­mányt, s a menekülő kambodzsai vezetőknek és kínai tanácsadóik­nak menedéket nyújtott. Az el­múlt évben látogatást tett a thai­földi fővárosban Teng Hsziao- ping is. Peking úgy véli, hogy képes tartós befolyást gyakorolni a thaiföldi kormányra a kínai kisebbség és a dzsungelekben rej­tőző maoista gerillák révén. Az utóbbi időkből származó jelenté­sek szerint ezek a fegyveresek kevesebb akciót hajtanak végre, s ezért cserébe Bangkok állítólag elnézi Kínának, hogy utánpótlást biztosít a még szét nem vert kam­bodzsai ellenforradalmi bandák­nak. Erre a helyzetre felhívta a figyelmet a VKP lapja, a Nhan Dán is. A kínai nyomás azonban terhes Thaiföld számára, s Kriangszak miniszterelnök javítani akarja kapcsolatait a Szovjetunióval is. Március utolsó hetében — első thaiföldi kormányfőként — ellá­togatott Moszkvába, ahol Alekszej Koszigin vendége volt, s talál­kozott Leonyid Brezsnyevvel is. A látogatás kapcsán a szovjet la­pok rámutattak, hogy a két ország között nincsenek vitás kérdések, s megvan a lehetőség a kapcsola­tok fejlesztésére. A moszkvai út eredményeit Kriangszak Csama­nand minden bizonnyal jól tudja kamatoztatni a választásokon is. Miklós Gábor NAPI KOMMENTÁR Ellentétes pályák Csütörtök óta Moszkvában tár­gyal Mohammed Ben Jahia, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminisztere. Amióta Bumedien halálát köve­tően új elnök: Bendzsedid Sadli került az észak-afrikai arab állam élére, ez az első hivatalos eszme­csere a két ország magas rangú politikusai között. A külügyminiszter Algéria el­nökének személyes megbízottja- kéht érkezeit a szovjet fővárosba, ami önmagában is aláhúzza láto­gatásának fontosságát. Ezen túl­menően azonban különös hang­súlyt kap a szovjet—algériai esz­mecsere a közel-keleti fejlemé­nyek. mindenekelőtt az egyipto­mi—izraeli különbéke fényében. Amióta Washingtonban a Fehér Ház kertjében lezajlott az aláírás ünnepélyes ceremóniája, nem­csak az arab világban, hanem a világ más térségeiben is fölgyor­sultak az események a ,,pax ame- ricana”, az amerikai közvetítés­sel létrejött megállapodással ösz- szefüggésben. Szembetűnő, hogy Moszkva és Washington eljárása ezzel kapcsolatban mennyire el­lentétes pályákon mozog. Nem vitás, hogy a szovjet dip­lomácia erőfeszítései másfajta közel-keleti békére irányultak. A Szovjetunió és a szocialista orszá­gok — köztük hazánk — a genfi béketárgyalások felújítását, a va­lamennyi érdekelt fél részvételé­vel megrendezett tárgyalásokon kikristályosodó igazságos és tar­tós rendezést sürgették Ez az ál­láspont kiállta az idők próbáját, amit nem utolsósorban az is bi­zonyít, hogy az arab világ csak­nem egyöntetűen szembe helyez­kedett Szadat különutas politiká­jával. Elképzelhető, hogy Washington ismét — nem először a közelmúlt­ban — tévesen ítélte meg az ál­tala önös érdekek miatt szorgal­mazott különalku létrejöttének következményeit. A szovjet poli­tika következetes volt és az is ma­rad: mindenekelőtt abban, hogy az igazságos béke csakis az arab, népek érdekeinek figyelembevé­telével jöhet létre. Ezt tükrözte Gromiko külügyminiszter szíriai látogatása, szinte egyidőben a washingtoni aláírással, és erről tanúskodnak a szovjet állásfogla­lások. Moszkvában változatlanul gz a vélemény, hogy Izrael és Egyip­tom amerikai felfegyverzése, az USA katonai jelenlétének kiter­jesztése semmiképpen nem hozza meg a hőn óhajtott békét az olaj­fák alatt. Természetesen azt sem titkolják, hogy meggyőződésük: a jelenlegi körülmények között sok: és türelmes eszmecserét igényel a genfi béketárgyalások felújítása. A szovjet diplomácia törekvései ebbe az irányba hatnak, figyelem­mel az arab népek jogaira, a pa­lesztinok érdekeire, az emberiség békevágyára és nem utolsósorba« a térség reális adottságaira. Gy. D. ROMANY PÁL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Az eszközkihasználásban jelentős tartalékok vannak Tavaly a mezőgazdaság és élelmiszeripár részesedése a nép­gazdaság bruttó termeléséből együttesen 25,6 százalék volt, a népgazdasági exportból pedig mintegy 22 százalék — mondotta Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján a Parlament­ben. A mezőgazdasági termelés mindinkább összhangban van a piaci, igényekkel és a . korábbi/, nál magasabb színvonalon felel meg az expoiá-megrendelésekíiéki/ A mezőgazdasági üzemek elő­reléptek. a gépesítésben, amit bizonyít, hogy a munka terme­lékenysége az elmúlt tíz évben 3—4-szeresére nőtt. A beruházá­sok közel 30 százalékát ma már gépek és. berendezések teszik ki. A gépállomány összes motortel­jesítménye elérte a 9 millió ló­erőt. Ilyen teljesítményű gép­parkkal még soha nem rendelke­zett a mezőgazdaság. Figyelmez­tető azonban, hogy az eszközök kihasználása terén még jelentős tartalékok vannak, az állatte­nyésztés gépesítése még nincs ilyen színvonalon, de ezen a téren is van haladás. A sertéste­lepeken például a helykihaszná­lás három év alatt 20 százalék­kal javult. Gondot okoz, hogy kevés a korszerű rakodógép és a .magajáró betakarító gépekből is többre lenne szükség. Növekszik a mezőgazdasági termelés anyag- és eszközellá­tottsága. A kémiai anyagok ér­téke meghaladja a 14 milliárd forintot. A növényvédőszer-fel ■ használás évente 10 százalékkal nő. A hatékonyság fokozása ér­dekében megalakították a köz­ponti növényvédelmi előrejelző szogálatot és megszervezték az üzemi előrejelzések rendszerét. Megkezdi működését a magyar öntözési szolgálat is, amelytől azt várják, hogy meggyorsítja a leg­jobb módszerek elterjesztését. Az állami élelmiszeripar ta­valy 75,6 milliárd forint értékű terméket adott át a nagy- és kiskereskedelemnek, s ezzel for­galmát egy év alatt 2.5 százalék­kal fokozta, örvendetes, hogy jól fejlődik az élelmiszeripar „hát­tere”, az állattenyésztés. A szarvasmarha-ágazatban például a nagyhozamú Holstein-Friz faj­tákkal keresztezett marhaállo- imá.nKnil900 végét’# (esteets a, 230- ezret, és a sertéstenvéSKtésbén is mindinkább realizálóítoskjitihi.bfei ridizációban rejlő előnyök. Az elmúlt években kiteljese­dett a mezőgazdaság vállalati szervezete. 1489 tsz gazdálkodik a mezőgazdaságilag művelt terü­let 78 százalékán. Az egy tsz- re eső átlagos terület meghalad­ja a négyezer hektárt. Ennél is nagyobb az. állami gazdaságok átlagos területe: 7700 hektár. Mindinkább beváltják a hozzá­juk fűzött reményeket az agrár­ipari egyesülések, amelyek tel­jes önállósággal szervezik az alapanyag-termelést, a feldolgo­zásit, valamint az értékesítést. Az élelmiszeripari fejlesztésnél a szakágazatokat három kategó­riába sorolták. Ezeken belül megkülönböztetik a kiemelten fejlesztésre kerülő ágakat: a húsipart, a hűtőipart és a nö­vényolajipart, s az úgynevezett dinamikus szinttartást megvaló­sító ágakat: a dohány- és a boripárt. Csökken a mezőgazdaságban a munkaerő. Tavaly az állami és a szövetkezeti szektorban már csak 877 ezren dolgoztak. Jelen­leg még a mezőgazdasági dolgo­zónak nagyobb a munkaideje, mint a népgazdaság egyéb ágai­ban tevékenykedőknek. Az álla­mi üzemekben már kialakult az azonosság a munkaidő és a mun­kaidőrend tekintetében, s ezt kell elérni a tsz-ekben is. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • • Keresztyén békekonferencia A keresztyén békekonferencia munkabizottsága pénteken befejezte a mozgalom elnökének, dr. Tóth Károly püspöknek a vezetésével Helsinkiben megtartott ülését. A tanácskozáson csaknem 100 keresz­tyén személyiség vett részt a világ minden részéből, köztük a viet­nami keresztyenek küldöttei is. (MTI) Béreljen g 3* tavaszi nagytakarításhoz V/ * 1.-C csiszológépet, korongecsetet, falhengert, Tcddi hengert, ütvefúregépet, vibrációs csiszológépet az IPARCIKK KÖLCSÖNZŐ ÉS SZOLGÁLTATÖ VÁLLALATTÓL. Kecskemét, Arany J. u. 3. Telefon: 13-800 1270

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom