Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
1979. április 30. • PETŐFI NÉPB • 1 Hazánk és a KGST írta: Marjai József\ a Minisztertanács elnökhelyettese 1919 JANUÁRJÁBAN Bulgária. •' Csehszlovákia, 'Lengyelország, Magyarország, Románia, és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak . képviselői Moszkvában elfogadták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakításáról szóló határozatot. Három évtizedes múltra visszatekintő gazdasági együttműködési szervezetünk tagjainak száma azóta tízre növekedett, s ,a KGST-.tagállamok ma már . a világ három , kontinensén helyezkednek el. A KGST-tágállamok együttműködésének harminc esztendeje tényekkel bizonyítja á szocialista típusú gazdasági kapcsolatokban rejlő hatalmás lehetőségeket. Ennek szemléltetésére elegendő néhány adat is, amelyek jól mutatják, hogyan változott megalakulása óta a KGST-országok közösségének' yilággazdasági súlya. Az eltelt harminc, évben országaink nemzeti jövedelme több mint tízszeresére. emelkedett, A legfejlettebb tőkés. országokban ez a növekedés alig több, mint három-., szoros. 1949-ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 18 százalékát adták, ma már részesedésük méghaladja a 30 százalékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya által megfogalmazott alapvető céljai, mindmáig helyesek, hosszabb távon is érvényesnek bizonyultak, A szocialista típusú nemzetközi gazdasági, együttműködést mindmáig az •égyéhjogúság. a , kölcsönös előnyök, az állami szuvefepitás. az ■ egyenlő képviselet elvei vezérlik, A MAGYAR NÉPGAZDASÁG számára felbecsülhetetlen jelen- ■ tőségű, hogy hazánk a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő szektorának, a KGST-tagállamok közösségének tagjaként gyarapodhat. A szocialista közösség államaival folytatott tervszerű gazdasági együttműködés nélkül nem, vagy jóval nagyobb erőfeszítésekkel érhettük volna csak él, azokat, az eredményeket a szocialista ipar megteremtésében, mezőgazdaságunk szocialista átalakításában, s a gazdaság jelenlegi intenzív fejlesztésében —, amelyekkel ma méltán büszkélkedhetünk. A külső piaci kapcsolatokra — méreténél és egyéb ismert adottságainál fogva — nagymértékben ráutalt Magyarország gazdaságának zökkenőmentes fejlődését döntően az segítette, hogy szocialista állami létünk kezdetétől mindvégig tárhaszkodhatunk a KGST-órszágokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk stabilitásának előnyeire. A Szovjetunióval, &■ a • szocialista' közösség , országaival folytatott gazdasági együttműködés teremti meg a lehetőségét népgazdaságunk alapvető nyersanyagokkal, energia- hordozókkal való ellátásához, s a magyar ipari és mezőgazdasági termékek túlnyomó részének elhelyezésére, A KGST MEGALAKULÁSA ÖTA kapcsolataink a téstvéri szocialista országokkal — a bevezetőben említett általános vonásoknak mintegy konkrét megjelenéseként — mennyiségileg, s. tartalmukban egyaránt gazdagodtak. Egyre nagyobb teret nyer a közvetlen termelési együttműködés, a gyártásszakosítás és termelési kooperáció, mindinkább fokozódik az együttműködés terv- szerűsége. Ez alatt nem csupán a szűkebb értelemben vett tervezési együttműködést értem. A termelési kapcsolatokhoz szorosan kötődik a közös kutatási-fejlesztési tevékenység, a beruházások összehangolt — esetenként közös — megvalósítása. Mindez természetesen termékenyítőén hatott a külkereskedelmi forgalomra is. Hazánk gazdasági fejlődésének kulcskérdése volt —, s ma is az — a fűtő- és nyersanyagellátásban folytatott KGST együttműködés. Magyarország összes energiaigényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-országokból származik. A fűtőanyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy az együttműködés hosszú távra is biztonságosan megalapozza az ellátást. Ebben — a már ma érvényes egyezményeink mellett — döntő szerepe lesz a jövőben az energia- és nyersanyagellátás területére vonatkozó hosz- szú távú együttműködési célprogram által kitűzött feladatok valóra váltásának. Ezt a biztonságos ellátást jól segíti a Barátság I. és a Barátság II. kőolajvezeték, amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a magyar népgazdaság számára szükséges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelentős új kapacitások épültek ki hazánkban, amelyek révén újabb együttműködési kapcsolatok kialakítására nyílt lehetőség. A legjelentősebb ezek közül ai Szovjetunió, val folyó petrolkémiai, s a Lengyelországgal megvalósuló szinte- tikusszál-együttműködés. A KGST-országok egyesített villamosenergia-rehdszeré növeli számunkra a Villamösenergia-el-• látás biztonságát. Kevesebb kapacitástartalékra van szükség, lehetőség nyílik nagyobb teljesítményű és így gazdaságosabb turbinaegységek alkalmazására. Ezen együttműködés hazánkban 1975- ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes villamosenergiatermelését pótolta. 'További lépés. ezen az úton a közelmúltban átadott Vinnyíca—Albertirsa között 750 kilovoltos .távvezeték. A KGST-ORSZÁGOK AT öszszekötő vezetékrendszerek közül nem kevésbé jelentős a Testvéri- ' ség, s a Szövetség földgázvezeték. Ez utóbbi — amely több tagállam közös beruházásában- készült — 3000 kilométeres hosszon Oren- biirgból érkezik hazánkba. Az érkező, s a hazai földgáz feldolgozása ugyancsak egy új, gazdaságosan termelő ágazat kialakítását eredményezte. A szakosítás és kooperáció — tudatosan és tervszerűen — először a feldolgozóiparban, s azon belül is elsősorban ;a gépiparban kezdődött meg, A szakosításból, kooperációból származó szállítások aránya kereskedelmünkben az 197.0. évi-1 százalékról -1976-ig 14 százalékra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt kötöttek, amelyeknek jelentős része sokoldalú.. Az. elmúlt évre már a közvetlen termelési együttműködés oly mértékben fejlődött, hogy például a KGST-tagálla- maibá irányuló magyar gépipari exportnak már több mint 40 százalékát szakosított termékek tették ki. KIEMELTEN KELL SZÓLNI a magyar—szovjet alumínium- ipari együttműködésről, amely immár több, mint másfél évtizedes múltra tekinthet vissza. Az 1962-ben megkötött, s 1985-ig érvényes Magyar—Siovjet Timföld —Alumínium EgyeZmé.ny alapján gazdaságosan aknázhatjuk ki világviszonylatban í is jelentős. bauxitkészletünket.1 'Ha ugyanis a kiszállított timföldet itthon ko- hósítanánk, akkor «ez egyrészt az itthon termelt villamos energiának — aminek amúgy is szűkében vagyunk — csaknem egyötödét venné igénybe, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerülne. Jelentős hatással van ez az együttműködés az alumíniumipar termelési szerkezetére is, amely így gazdaságpsan fejleszthető: néháriy — kevésbé energiaigényes — Termelési szakaszra koncentrájhatjuk • erőinket. ' Volumenében aZ egyik legnagyobb' közvetlen termelési együtt-- működés a járműiparban váló- . sült meg. ' Az ezen a területen folyó összehangoltmunka tette lehetővé, hogy az: IKARUS ki- ■ vívja mai hírnevét, s ma már évente több mint.! tízezer autóbusz előállítására' legyen' képes. Ennek a mennyiségnek a 85—90 százaléka kerül exportra. .Fő .vásárlóink'a szocialista országok. A kibontakozott főegység- és alkatrész-kooperáció alapozta meg, hogy a hátsó futóművekét és a motorokat gazdaságos sorozatnagyságban, s a világpiac értékítéletét kiálló minőségben termeljük. A Szovjetunióval a Lada személygépkocsi gyártásában folyó együttműködésünk1 jól bevált, s az autóipari együttműködés újabb láncszeme — a Polski Fiat kooperáció is — ígéretes. A jelen tervidőszakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szovjetunióból, amelyért különböző alkatrészekből és Részegységekből álló garnitúrákat ^szállítunk cserébe. Gazdaságainkat ma már az együttműködés ezernyi szoros szála fűzi össze, ,s szinte nincs életünknek, . mindennapjainknak olyan területe, amelyre ne volna hatással a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés. Ez vezeti pártunkat és kormányunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy gazdasági együttntűködésünk a szocialista közösség országaival tovább bővüljön, jól kifejezi ezt a törekvést pártunk Központi Bizottságának 197?. október 20-i határozata is, amikor leszögezi: „ ... külgazdasági1kapcsolataink jövőbeni fejlődésériek kulcskérdése az együttműködés hosszabb távra szóló bővítés? a KGST-or- szágokkal ...” A Komplex Programban, s a hosszú távú együttműködési célprogramokban körvonalazott elgondolások valóra (váltása hosz- szabb időt, sok munkát követel tőlünk. A sikeres munka azonban minden bizonrfyal meghozza gyümölcsét, hozzájárul valamennyi tagállam — köztük hazánk — gazdaságának töretlen fejlődéséhez, egész közösségünk erősödéséhez! v;r: Élen a munkában - elöl a menetben A z idén ismét felvonulással'ünnepeljük május elsejét Kecskeméten. A menet élén a tavaly legjobb eredményeket élért vállalatok haladnak, köztük a MEZŐGÉP. A vállalat kecskeméti gyárában 32 szocialista brigád dolgozik, jó munkájukat számtalan kitüntetés bizonyítja. Á kísérleti műhelyben a II. Rákóczi Ferenc brigád az új gépek fejlesztését, gyártását készíti elő, köztük ä konzervipari gépeket, . .. Legismertebb gyártmányuk a külföldön is keresett, 'elemekből összeszerelt gabonasiló. Most algíri •megrendelésre dolgoznak, de belföldre is készül még az idén 3400 vagon gabona tárolására elegendő torony. Ennek a munkának a legnehezebb részét, a tálcák lyukasztását végzi a Lendület szocialista brigád. Már hagyományos gyártmánynak számít a mezőgazdaságban közkedvelt RAU kulljivátor, ebből évente ezer darabot készít a Radnóti ifjúsági szo- ciál ista brigád. Pásztor Zoltán képriportja VARSÓI BESZÉLGETÉSEK A magyar intézet Feldérült a tág mezők felé igy.evő. Grochowskából kidudorodó téren megbúvó egyszemélyes fodrászműhely tulajdonosának az arca, amikor megtudta, hogy Magyarországról érkeztem. Még a pamacsot tartó keze is megállt a levegőben, úgy ismételgette, ízlelgette a szót: magyar, magyar. Sűrűn nyílik ajtaja Éveket töltött szüleivel a Balaton mentén, ma is emlékszik a főváros nevezetességeire. Nagyon jó volt nálunk, ennyit hámoztam ki német mondattörmelékeiből. Minden lehetséges módon próbálkozott a köztünk kialakult információcsere szélesítésével. A borbélytükör fölött sorjázó budapesti, siófoki képeslapokra bökött szappanhabos ujjával; lám kedves kuncsaftjai tisztában vannak azzal, hogy mivel örvendeztethetik meg legjobban. Honfitársaim közül sókan beszámolhatnának hasonló esetekről, ezer és ezer lengyelt fűz szoros kapcsolat népünkhöz, légközelebbi barátaiknak tartanak bennünket azok is, akik soha nem jártak nálunk. Csodálható, hogy ember ember hátán a városközponti magyar boltban, sűrűn nyílik kulturális intézetünk modern üvegajtaja# dalműnk, színház- és filmművészetünk, festőink, szobrászaink alaposabb megismertetésére, intézmények, szervezetek, személyek közötti kapcsolatok elősegítésére szeretné felhasználni ezt a megható rokonszenvet. — Ebben a levélben — mutatja — köszönte meg Andrzej Wajda, hogy közreműködésünk révén bemutathatták az irányításával megtartott fesztiválon Kosa Ferenc Küldetését. A közönség és a sajtó lelkesen fogadta, méltán kapta meg az egyik fődíjat. Hasonló sikere volt a kecskeméti zenepedagógiai intézettel közösen szervezett Kodály-szemináriu- munknak. Katowicében is rendem zünk hasonlót, oly nagy az érdeklődés. Közreműködtünk a magyar színház és zene napjainak az előkészítésében, népszerűsítésében. Volt vele gondunk és örömünk elég. Tízezreket mozdító évfordulók Népszerűek rendezvényeik Hegedűs Bite Dániel nagykövetségi tanácsos, igazgató méltán elegedett a látogatottsággal, s elmondja, hogy a Magyar Kulturális Intézet történelmünk, iro— Varsói barátaim több sikeres évfordulós ünnepségükre emlékeztettek. — Igyekeztünk fölhasználni „a kerek dátumok” érdeklődésnövelő hatását, önmagában kevés lenne tízezrek megmozdításához. A közös, a hasonló sors, a most azonos társadalmi berendezkedés húzóereje megkönnyítette dolgunkat. Rákóczi nevét sokan ismerik Lengyelországban. Munkásságához, életművéhez harminc városban bemutatott kiállításunk, születésének háromszázadik évfordulóján rendezett sok előadásunk hozta közelebb az embereket. Adyról még egy évtizede is édeskeveset tudtak. Aligha túlzóm el az intézet szerepét, ha az általunk szervezett műfordítói konferenciának, más rendezvényeinknek is tulajdonítom növekvő népszerűségét! A hazai lapok is beszámoltak a Tanácsköztársaság 60. évfordulójával kapcsolatos tudományos ülésről, vándorkiállításról. Vidéken is kedveltek — A Budapesten működő külföldi kulturális intézetek időnként hazájukat bemutató napokat rendeznek vidéken. Megpróbálkoztak hasonlóval? — Ha tovább maradna Lengyelországban, meghívnám egy- re. Meggyőződhetne arról, hogy a majgyarok iránt nemcsak a fővárosban érdeklődnek. Persze, mi nem általában mutatjuk be hazánkat, hanem igyekszünk naprakész képet adni politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyainkról, sikereinkről, eredményeinkről. Némi kockázattal jár mindez. A legújabb magyar zenét népszerűsíteni próbáló egyik koncertünk például mérsékelt fogadtatásra talált. Rábeszéltem a művészeket, hogy második hangversenyükön játsszanak Kcdályt, Bartókot is. így, ebben a körítésben ifjú komponistáink kísérletei is másként hangzottak. Mi tagadás, főkönyvelőnk is hozzájárul vidéki napjaink sikeréhez. Hajdanán elsajátította a szákácstudományt. Kitűnő birkapörkölteket, halászlevet, gulyást készít. Csoda, ha a magyar konyhát bemutató rendezvényekre tódul a nép? Büszkék rájuk Varsóban és Budapesten — Készséges munkatársai bemutatták az intézményt. Láthattam a szép klubszobákat, a vetí- töhelyiséget. A lengyel származású könyvtárosnő szépen szőtt mondatokkal tudatta: áz itteni egyetemen tanulta meg nyelvünket. örült, hogy ilyen jó helyre került, mert viszonylag sokan tudnak magyarul. — Így van! Az egyetemen minden második évben negyvenen kezdik meg tanulmányaikat. Népesek a mi tanfolyamaink is. Annak különösen örülünk, hogy kevesebben hagyják abba a vizsga előtt, mint ez hasonló kurzusokon megszokott. A hamisítatlan hazai kávét fölszolgáló rokonszenves titkárnő tisztéhez híven jelentőségteljesen az órájára nézve figyelmezteti főnökét kötelezettségeire. Mint kiderült, egy tervkészítő bizott- -sági ülésre várják. A forgalmas Marsalkowskára néző igazgatói irodába nemsokára más költözik. A nyugdíjas korhatáron túl is fiatalos lendülettel, ambícióval tevékenykedő Hegedűs Bite Dániel hazakészül.' Már így is ,,ráhúzott”, mert kérték, maradjon. Tizennégy év alatt a lengyel főváros egyik leghatékonyabb kulturális intézetévé fejlesztette a magyart. Még szelepese, hogy kitűnő munkatársakat nevelt, mert itthon is, kint is megszokták, hogy mindig számíthatnak a varsói Magyar Kulturális Intézetre. Heltai Nándor