Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1979. április 30.

ÉLETMÓD ÉS MUNKA

, Ha kérdezünk ha megszólalunk ha vitatkozunk. Elégedetlenkedünk, vagy örülünk. Ha dolgozunk és pihenünk. Minden esetben az életmódról van szó. Mégis ha pontosan akarjuk megközelíteni azt, hogy milyen életet élünk, mennyire teljes az életünk, a munkából kell kiindulni.

Szinte már frázisnak hangzik, hogy az alkotó munkából. A fokozódó munkamegosztásban az ember elveszti a teljesség érzetét, részfolyamatokban dolgozik és gondolkodik. „Minden egész eltörött" — írja Ady a század elején, s ennek hatásait a jelen, a századvég embere szenvedi meg igazán. Mert a munka folyamatában nemcsak anyagi javak újratermeléséről van szó, hanem az ember állandó megújulásáról is.

A munkamegosztásban, amikor előfordul, hogy a munkás azt sem tudja pontosan, mit gyárt, nem érezheti át az alkotás örömeit. Van-e megoldási Hiszen ha valakinek a munkája monoton és egyhangú, sematikus mozdulatok ismétlődésével jár együtt, akkor a szabad ideje sem lehet teljes. Életmódja tő-. redezett, kapkodó lesz,' Nem a munka értéke, hanem a. munká-- ért megszerezhető javak értéke lesz a fontos. Ebben a'beszorít totiságban is csak az alkotás segíthet.

A munkából indul ki az elosztás is. Az erkölcsi és anyagi megbecsülés azonban nem mindig tükrözi a végzett tevékenységet. Ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a szemléletet, ezért

szembe, kell szállni az eltérő bérezési gyakorlattal. De azzal is, hogy „csak a pénzért dolgozunk". Életmódunkban ez a szemlélet visszüthet, hiszen igy juthatunk el a csak szerzésért való életig. Amely kiszolgáltatott, és amit megvásárolható és beszerezhető javak befolyásolnak.

S ha körülnézünk, többféle, helytelen fogyasztási szokást láthatunk. Szembe kell szállni az anyagi értékeket lebecsülő nézetekkel, de el kell ítélni a pazarlást, a felesleges értékhalmozást is. Az ember nem a státuszszimbólumoktól lesz ember. A közhangulatnak úgy kellene változni. hogy ettől ne tekintélye legyen, hanem váljék nevetségessé.

Az ember a munkavégzés so- tán lett emberré. Vigyázni kell, hogy a mai, megváltozott munka r.e forduljon az ember ellen. Ne a beszűküléshez, az elidegenedéshez vezessen, hanem a kiteljesedéshez. Ne az emberi kapcsolatok megszakadása, a javakért való rohangálás, a bizalmatlanság. az, áruk. miszticizálása határozza' meg egyéni létünket. /I kultúrának és értékeknek , 'né csuk fogyasztói,' hanem újratéfr melói, megújitói legyünk! • ",

' Az életmód őégsö soron' te,vé-. kenységrendszér. Sokoldalú, bö- nyolult folyamat,' amellyel . ' az ember a természetei, környezetét és önmagát afakitja. Kibontakozik és átalakul. De ' valódi teljességet csak akkor ér el, ha újra és újra eljut az önmegvalósításig.

V. J.

Ahol most az Április 4. Művek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyárának épületei magasodnak, a felszabaduláskor még szántóföldek voltak. Az első ötéves terv .időszakában létesült itt a Bányászati Berendezések Gyára. s szántó-vető parasztok hagyták ott az eke szarvát és gyarapították a munkásosztály sorait. Mindez már történelem, ám ahogy annak idején nem volt mindennapos a kezdet, most sem az a folytatás.

Kitűnő szakmunkás- és műszaki gárda kovácsolódott egybe itt. A gyár udvarán — korunk emblémájaként — a jól ismert atom- modell nagyított mása áll. Kissé meghökkentő — túl modernkedő — látványnak tűnik, de abban a pillanatban már nem az, ha belépünk a tőle néhány méterre levő műhely kapuján.

A hatalmas üzemi csarnok egy része — a mennyezettől a padlózatig — több soron sűrű szövésű ponyvával van leválasztva. A betonpadlót is olajfestékkel kenték át. Kísérőm — Füredi Imre az üzemi pártbizottság titkára — magyarázza, hogy ebben á műhelyben nagy tisztaságra, pormentes levegőre van szükség, mert itt készülnek az átömerő- rpűvi berendezések. Az üzemcsar-' nők többi részében még s^énacé- loikkal dolgoznak, ezen a hélyen meg rozsdamentes, saválló anyagokból, rendkívül gondos munkával, bonyolult berendezések készülnek.

Lám, még két és fél évtized sem múlt el, s: mire képesek máris a hajdani földmunkások leszármazottai. Míg Pakson az évszázad legnagyobb magyar építkezésé folyik !— hogy a nyolcvanas évek közepe felé energiát szolgáltasson hazánk első atomerőműve —, itt már készítik is hozzá a berendezéseket.

Arra a kérdésre, hogyan esett a választás a kiskunfélegyházi gyárra, Dobó Endre termelési főmérnök válaszolt. Mint mondotta, 1975-ben kezdtek arról tárgyalni, hogy Magyarország is bekapcsolódik az atomerőművi berendezések gyártásába. Minősítő bizottság vizsgálta az erre alkalmas üzemeket! Félegyházán kezdettől fogva készítettek rozsdamentés. saválló anyagokból konzerv- és vegyipari berendezéseket bel- és külföldi megrendelésre. Elfért esett erre a gyárra a választás.

Természetesen nagy megtiszteltetésnek tekintették, hogy a kül- és belföldi szakemberek ezt a gyárat tartották megfelelőnek a berendezések gyártására. Ez ugyanakkor, rendkívül .na.gy fél- adatókát', is; jelentett " az ■ tikéin műszáki és' 'szakmunkásgárdává részeibe.. Megkezdték; «’ .szakmái felkészülést,' először a -műszaki irodalom 'tanulmányozásával;, majd .olyan .szovjet és . svéd gy'á- • rakat, -kerestek fel. • ahol ' .‘ilyen- berendezésékét- már - készítenek. A . munkások közül, .különösen • a. hegesztőknek kellett minőségileg magasabb szintű munkára felkészülniük, ezért speciális tanfolyamokat is rendeztek részükre. Általánossá vált a szakmai továbbAtomerőművi

berendezések Kiskunfélegyházáról

képzés a gyárban. A műszakiak előadásokat tartottak az új

technológiai követelményekről a szakmunkásoknak.

. Ilyen előzmények után kezdték meg 1977-ben Félegyházán az

atomerőművek Vízkezelő berendezéseinek gyártását. Abban az. évben százmillió forint értékben szállítottak berendezést a KGST- országok épülő atomerőműveihez,

1978-ban. viszont már ennek kétszeresét.

Ma már nehezen tud lépést tartani a gyár az egyre növekvő igényekkel. Ebben az évben több mint 300 millió forint értékű berendezést gyártanak, de ez sem elég. Ugyanakkor ez a termék rendkívül pontos, precíz, munkát kíván a gyártáselőkészítőktől, a műszakiaktól, a szakmunkásoktól, ezért is lehetetlen évről évre megkétszerezni a termelést. Másrészt a gyár jelenlegi kapacitása is. véges. Ma már fő terméke a íélegyházi üzemnek az atomerőművi vízkezelő berendezés és termelési értékének is nagyobb részét képviseli. A gyártás bővítése tehát már csak újabb beruházással lehetséges.

— Szó is van erről — mondotta a termelési főmérnök. — A KGST-n belül hazánk a vízkezelő berendezések gyártására szakosodik. erre kormányközi megállapodás született. A termelés növelésére — a tervek szerint — a hagyományos gépeink helyett NC numerikus vezérlésűeket kapunk. Ezek nélkül el sem a. növekvő, igényeket'.-ilyen .nagy pontosságot igénylő" ' termékekből, kielégítsük.

' A minőségi- előírások egyébként • szigorúak. A munka-- dárkbók: megmunkálás közben — •és • -készre, gyártva-.'is- •— sokszó- ' ros- ellenőrzésen • ménnek keresz- ■tü.t. 'A tökéletes zárást, penetrációs .-Vizsgalattal- • "(repedésv.izsgá- iat)',, milliméterről- : milliméterré való röntgeriezéssel, víz-, majd gáznyómás alá helyezéssel ellenőrzik. .^Emellett az izotópos vizsgálatok bevezetésére is készülünk.

• A felső képen: Egy-egy vízkezelő berendezésbe 1800 darab rozsdamentes anyagból készült cső kerül.

Tiszta, permentes levegőjű fóliasátor alatt, nagy pontossággal automata hegesztő- készülékkel hegesztlk a csővégző- dcseket.

(Pásztor

Zoltán

felvételei)

• Nagy figyelmet és szakmai hozzáértést igénylő munka a hatalmas berendezéstesten kijelölt furatok készítése.

A munka minőségének fázisról fázisra való állandó ellenőrzésére több szempontból is nagy szükség van. Először is azért, mert az atomerőművekbe csak száz százalékig megbízható berendezés kerülhet. Azúrtán . .pedig .

egy-egy berendezés ■ ,±-\ melynek", súlya 25 '• tonna . —' ■' .igen ; drága- importanyagból •' .készül", és .' so,k! millió forintba kerül. Gyáíuhk- riaik tehát igen", -drága! mulatság .lenne. a sélejt, ‘ - '.

— Nálunk ezért mindenki állandóan tanul, továbbképezi magát. A laboratórium dolgozói sem kivételek ez alól. hiszen új vizsgáló felszerelések kezelését

kellett elsajátítaniuk. A hegesztőknek pedig időszakonként ismételten vizsgázniuk kell és ilyenkor minden esetben minősítik is. őket. Csaik az dolgozhat a berendezések, gyártásán, aki megfelel a' szakmai követelmé- .-rjyeknek.' S tanul" valamennyi fizikai. dölgózó• is, aki az - atomerő-, művi berendezések gyártásában részt' vesz, vagy részt fog venni. Hogy úgy . mondjam, így szereznek-. jogosítványt" az itt folyó munkához.

■•'Az. Április. 4. Művek ki-skun- - félegyházi .vegyipari gépgyárának dolgozói, egyébként az év közepére készülnek el a Paksi Atomerőmű vízkezelő berendezéséivel." ",

Nagy Ottó-te - Mami 3 lustitii

OfjuSíhJ^bijllL'

' jJPHttlM'éZ'

A szeretet ösvénye

1962. évi megalakulása óta, értékes munkájáért a mai napig 17 díjjal jutalmazták a MÁV Kecskeméti Vontatási Főnökség Árpád szocialista brigádját. Közülük a legértékesebbet, az Állami Ifjúsági Bizottság Ifjúsági díját a gyermek- és ifjúságvédelem terén elért kiemelkedő patronáló tevékenységükért, ez év tavaszán vette át Nagy Sándor brigádvezető a Parlamentben. E magas kitüntetést rajtuk kívül még egy lábatlani szocialista brigád kapta meg másodikként az országban.

Megvolt hát a pezsgőbontás, az ünneplés. Éli a brigád a maga megszokott életét.

— „Csókolom, Sanyi bácsi!”

— „Szervusz”.

— Van olyan napom, amikor úgy tűnik, mintha legalább százhúsz gyerekem lenne. annyian köszönnek rám az utcán. Ki lehet ő? Ki lehet most is ez a kislány? Marika. Pannika, Tériké? Én bizony meg nem mondom. Annyi biztos: a mi lányunk. Tizenhármunké. Az Árpád szocialista brigádé — mondja Nagy Sándor.

Nemhiába kanyarodik erre a vasút, a baromfifeldolgozói átjárótól hamarosan egy villaszerű épület előtt vezet ei az útja. Bár a sínpár Budapestnek tart tova, hét esztendeje tizenhárom jólelkű vasutas szerencsésen kiépített itt, a fővonalból egy oldalsó ..elágazást”. Töltés nem mutatja, szemafor nem jelzi, mégis tudja itt mindenki: zöld utat kap erre a szeretet és a gyengédség. Akik „szállítják"’! — Bosnyák János, Busi Gábor, Bugyi Pál, Farkas Pál, Gábor Tibor, Kunszabó József, Kiss Ferenc, Krasnyánszki Sándor, Palyi Imre, Szabó Gáspár, Tarjányi Sándor és Varga János,

• Hivatásuk sokfelé szólítja őket, napközben alig találkoznak egymással a brigádtagok, akik közül ezúttal Gábor Tibort, Busi Gábort és Bosnyák Jánost mutatjuk be munka közben. (Straszer András felvételei.)

Nagy Sándor brigádvezetővel az élükön. Valamennyien a MÁV Kecskeméti Vontatási Főnökségének dolgozói. Ahová pedig viszik az emberi jót. az a Kecskeméti Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet.

Oda pártoltak ők segítőnek, ahol a legnagyobb a szükség értő. felnőtt emberekre.

Ezernyolcszáz megyebeli állami gondozottról tud Tóth Imre intézeti igazgató. Valameddig, amíg sorsukról nem döntenek, hogy nevelőszülőkhöz. vagy egyéb intézetekbe kerüljenek-e, itt találnak otthonra 30—40 fős csoportban. Ritkábban, de akadnak köztük „félévesek”, azaz hat hónapig itt-tartózkodók . is. Apátlan- anyátlan árvát éppúgy találni, mint a családi életből kitaszított, a veszélyeztetett gyermek gyűjtőfogalmába tartozót.

Az Árpád brigád mottója: örömet okozni — egy kicsit megédesíteni a gyerekek ittlétét.

A szeretetösvényen zajlik a forgalom.

A valamikor málladozó, vakolathiányos épület olyan szépen kisimult „Árpádék” építő kezétől, hogy megcsodálja bárki, aki erre jár. No, persze, a játszótéren volt kirakodóvásár, amikor épült — hegesztettek.. íúrtak-faragták. a. menetvágó is szépen " fogott . ám!. —. de milyen öröm volt ■ aztán, látni a mászórúdra kapaszkodó fiúkat, a hintázó lányokat!! Á jó szemű brigád észrevette: bizony foghíjas a kerítés is. Betonoszlopokat süllyesztettek, dróthálót feszítettek ki 500 méteren. hogy nyugodt legyen a gyerekek álma. Betetőzték pedig mindezt azzal, hogy olyan pinceklubot alakítottak ki az alagsorban. amelyben az intézetben lakók számára a művelődés, a szórakozás, a játék, a tartalmasabb közösségi élet édestestvérekké lettek.

Ha gazos a kert, kapát fognak a vasutasok. Ha kirándulóidő van. a Tőserdőben. a Tiszá-parton élvezik a természetet. Együtt. A gyerekek, a nevelőszülők, a brigádtagok és azok hozzátartozói. Ügy is tartják őket számon: az intézet családi köre, de hallottam már róluk azt is. fantasztikusan önzetlen emberek.

Muszájból, parancsra senki nem áll oda a szabadnapján téglát kirakni a vagonból, csak azért, hogy bérét mások javára fordíthassa. Muszájból, parancsra senki nem megy el almát szedni 280 forintért naponta, csak hogy részese legyen annak a boldog pillanatnak, amikor a körben álló gyerekeknek feltehetik a kérdést: „Na. mi van a zsákban?” És a zsákból egy futball-labda és egy kosárlabda gurul elő . . . Muszájból. parancsra nem nyílnak meg a pénztárcák rejtekei — jótéteményre erőszakolni senkit nem lehet.. Csak ha önzetlen a szándék, belülről fakadó, akkor születnek igazán nagy tettek!

Az Árpád szocialista brigád erénye, úgy hiszem, a szolidaritás az elesettekkel, a nehezebb sorban élőkkel. Évi 6—10 ezer forint ajándékra, kirándulásra? Vagy több ezer társadalmi műn-* káórá a gyerekek javára? Megtérülő befektetésnek tartják. Küldetésüknek vallják: segíteni a bajba jutottakon. .Igv jelt fülhall- gatós. rádiója. Kiskunfélegyházán Asztalos Imrénének, a szociális otthon egyik lakójának: így segítették Kovács Ilona MÁV-taka- rítónőt egy rozoga albérletből három gyermekével új lakásba költöztetni. A családot széchenyi- városi otthonában megvendégelték. vállalták a rendezkedésl, sőt Krasnyánszki Sándor kát szép kovácsoltvas-búrát is készített, színes műanyagszövéssel, erre az alkalomra.

Emberek, akik munkahelyükön nehéz vasakkal bánnak, akik 10 —15 kilós féktuskókat illesztenek a nagy acélkerekekhez, akik kisiklott vagonokat tesznek helyre

Vizsga magasabb \fokon-