Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

1979. április 30. • PETŐFI NÉPB • 1 Hazánk és a KGST írta: Marjai József\ a Minisztertanács elnökhelyettese 1919 JANUÁRJÁBAN Bulgá­ria. •' Csehszlovákia, 'Lengyelor­szág, Magyarország, Románia, és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak . képviselői Moszkvában elfogadták a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak megalakításáról szóló hatá­rozatot. Három évtizedes múltra visszatekintő gazdasági együtt­működési szervezetünk tagjai­nak száma azóta tízre növeke­dett, s ,a KGST-.tagállamok ma már . a világ három , kontinensén helyezkednek el. A KGST-tágállamok együttmű­ködésének harminc esztendeje té­nyekkel bizonyítja á szocialista típusú gazdasági kapcsolatokban rejlő hatalmás lehetőségeket. En­nek szemléltetésére elegendő né­hány adat is, amelyek jól mutat­ják, hogyan változott megalaku­lása óta a KGST-országok közös­ségének' yilággazdasági súlya. Az eltelt harminc, évben országaink nemzeti jövedelme több mint tíz­szeresére. emelkedett, A legfejlet­tebb tőkés. országokban ez a nö­vekedés alig több, mint három-., szoros. 1949-ben a KGST-orszá­gok a világ ipari termelésének 18 százalékát adták, ma már része­sedésük méghaladja a 30 száza­lékot. Együttműködésünknek a KGST alapokmánya által megfogalma­zott alapvető céljai, mindmáig helyesek, hosszabb távon is érvé­nyesnek bizonyultak, A szocialis­ta típusú nemzetközi gazdasági, együttműködést mindmáig az •égyéhjogúság. a , kölcsönös elő­nyök, az állami szuvefepitás. az ■ egyenlő képviselet elvei vezérlik, A MAGYAR NÉPGAZDASÁG számára felbecsülhetetlen jelen- ■ tőségű, hogy hazánk a világgaz­daság legdinamikusabban fejlődő szektorának, a KGST-tagállamok közösségének tagjaként gyara­podhat. A szocialista közösség államaival folytatott tervszerű gazdasági együttműködés nélkül nem, vagy jóval nagyobb erőfe­szítésekkel érhettük volna csak él, azokat, az eredményeket a szocialista ipar megteremtésé­ben, mezőgazdaságunk szocialista átalakításában, s a gazdaság je­lenlegi intenzív fejlesztésében —, amelyekkel ma méltán büszkél­kedhetünk. A külső piaci kapcsolatokra — méreténél és egyéb ismert adott­ságainál fogva — nagymértékben ráutalt Magyarország gazdaságá­nak zökkenőmentes fejlődését döntően az segítette, hogy szocia­lista állami létünk kezdetétől mindvégig tárhaszkodhatunk a KGST-órszágokkal, s mindenek­előtt a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk sta­bilitásának előnyeire. A Szovjet­unióval, &■ a • szocialista' közösség , országaival folytatott gazdasági együttműködés teremti meg a le­hetőségét népgazdaságunk alap­vető nyersanyagokkal, energia- hordozókkal való ellátásához, s a magyar ipari és mezőgazdasági termékek túlnyomó részének el­helyezésére, A KGST MEGALAKULÁSA ÖTA kapcsolataink a téstvéri szocialista országokkal — a be­vezetőben említett általános vo­násoknak mintegy konkrét meg­jelenéseként — mennyiségileg, s. tartalmukban egyaránt gazda­godtak. Egyre nagyobb teret nyer a közvetlen termelési együtt­működés, a gyártásszakosítás és termelési kooperáció, mindinkább fokozódik az együttműködés terv- szerűsége. Ez alatt nem csupán a szűkebb értelemben vett terve­zési együttműködést értem. A termelési kapcsolatokhoz szoro­san kötődik a közös kutatási-fej­lesztési tevékenység, a beruházá­sok összehangolt — esetenként közös — megvalósítása. Mindez természetesen termékenyítőén ha­tott a külkereskedelmi forgalom­ra is. Hazánk gazdasági fejlődésének kulcskérdése volt —, s ma is az — a fűtő- és nyersanyagellátás­ban folytatott KGST együttmű­ködés. Magyarország összes ener­giaigényének több mint a fele behozatalból, s ennek zöme a KGST-országokból származik. A fűtőanyag-behozatal ilyen nagy aránya mellett rendkívül fontos, hogy az együttműködés hosszú távra is biztonságosan megala­pozza az ellátást. Ebben — a már ma érvényes egyezményeink mel­lett — döntő szerepe lesz a jö­vőben az energia- és nyersanyag­ellátás területére vonatkozó hosz- szú távú együttműködési célprog­ram által kitűzött feladatok va­lóra váltásának. Ezt a biztonságos ellátást jól segíti a Barátság I. és a Barátság II. kőolajvezeték, amelyeken a Szovjetunióból importáljuk a ma­gyar népgazdaság számára szük­séges kőolaj döntő hányadát. A kőolaj feldolgozására jelentős új kapacitások épültek ki hazánk­ban, amelyek révén újabb együtt­működési kapcsolatok kialakítá­sára nyílt lehetőség. A legjelen­tősebb ezek közül ai Szovjetunió­, val folyó petrolkémiai, s a Len­gyelországgal megvalósuló szinte- tikusszál-együttműködés. A KGST-országok egyesített villamosenergia-rehdszeré növeli számunkra a Villamösenergia-el-• látás biztonságát. Kevesebb kapa­citástartalékra van szükség, le­hetőség nyílik nagyobb teljesít­ményű és így gazdaságosabb tur­binaegységek alkalmazására. Ezen együttműködés hazánkban 1975- ben egy 1100 megawattos erőmű csaknem teljes villamosenergia­termelését pótolta. 'További lépés. ezen az úton a közelmúltban át­adott Vinnyíca—Albertirsa kö­zött 750 kilovoltos .távvezeték. A KGST-ORSZÁGOK AT ösz­szekötő vezetékrendszerek közül nem kevésbé jelentős a Testvéri- ' ség, s a Szövetség földgázvezeték. Ez utóbbi — amely több tagál­lam közös beruházásában- készült — 3000 kilométeres hosszon Oren- biirgból érkezik hazánkba. Az ér­kező, s a hazai földgáz feldolgo­zása ugyancsak egy új, gazdasá­gosan termelő ágazat kialakítását eredményezte. A szakosítás és kooperáció — tudatosan és tervszerűen — elő­ször a feldolgozóiparban, s azon belül is elsősorban ;a gépiparban kezdődött meg, A szakosításból, kooperációból származó szállítá­sok aránya kereskedelmünkben az 197.0. évi-1 százalékról -1976-ig 14 százalékra nőtt. A tagállamok több mint 600 gyártásszakosítási és kooperációs egyezményt kö­töttek, amelyeknek jelentős ré­sze sokoldalú.. Az. elmúlt évre már a közvetlen termelési együtt­működés oly mértékben fejlődött, hogy például a KGST-tagálla- maibá irányuló magyar gépipari exportnak már több mint 40 szá­zalékát szakosított termékek tet­ték ki. KIEMELTEN KELL SZÓLNI a magyar—szovjet alumínium- ipari együttműködésről, amely immár több, mint másfél évtize­des múltra tekinthet vissza. Az 1962-ben megkötött, s 1985-ig ér­vényes Magyar—Siovjet Timföld —Alumínium EgyeZmé.ny alapján gazdaságosan aknázhatjuk ki vi­lágviszonylatban í is jelentős. bauxitkészletünket.1 'Ha ugyanis a kiszállított timföldet itthon ko- hósítanánk, akkor «ez egyrészt az itthon termelt villamos energiá­nak — aminek amúgy is szűké­ben vagyunk — csaknem egy­ötödét venné igénybe, másrészt éppen emiatt a végtermék jóval többe kerülne. Jelentős hatással van ez az együttműködés az alu­míniumipar termelési szerkezeté­re is, amely így gazdaságpsan fejleszthető: néháriy — kevésbé energiaigényes — Termelési sza­kaszra koncentrájhatjuk • erőin­ket. ' Volumenében aZ egyik legna­gyobb' közvetlen termelési együtt-- működés a járműiparban váló- . sült meg. ' Az ezen a területen folyó összehangoltmunka tette lehetővé, hogy az: IKARUS ki- ■ vívja mai hírnevét, s ma már évente több mint.! tízezer autó­busz előállítására' legyen' képes. Ennek a mennyiségnek a 85—90 százaléka kerül exportra. .Fő .vá­sárlóink'a szocialista országok. A kibontakozott főegység- és alkat­rész-kooperáció alapozta meg, hogy a hátsó futóművekét és a motorokat gazdaságos sorozat­nagyságban, s a világpiac érték­ítéletét kiálló minőségben ter­meljük. A Szovjetunióval a Lada sze­mélygépkocsi gyártásában folyó együttműködésünk1 jól bevált, s az autóipari együttműködés újabb láncszeme — a Polski Fiat koo­peráció is — ígéretes. A jelen tervidőszakban már 180 ezer Lada gépkocsit kapunk a Szov­jetunióból, amelyért különböző alkatrészekből és Részegységekből álló garnitúrákat ^szállítunk cse­rébe. Gazdaságainkat ma már az együttműködés ezernyi szoros szála fűzi össze, ,s szinte nincs életünknek, . mindennapjainknak olyan területe, amelyre ne volna hatással a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés. Ez ve­zeti pártunkat és kormányunkat, amikor a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy gazdasági együttntűködésünk a szocialista közösség országaival tovább bővüljön, jól kifejezi ezt a törekvést pártunk Központi Bizottságának 197?. október 20-i határozata is, amikor leszögezi: „ ... külgazdasági1kapcsolataink jövőbeni fejlődésériek kulcskér­dése az együttműködés hosszabb távra szóló bővítés? a KGST-or- szágokkal ...” A Komplex Programban, s a hosszú távú együttműködési cél­programokban körvonalazott el­gondolások valóra (váltása hosz- szabb időt, sok munkát követel tőlünk. A sikeres munka azon­ban minden bizonrfyal meghozza gyümölcsét, hozzájárul vala­mennyi tagállam — köztük ha­zánk — gazdaságának töretlen fejlődéséhez, egész közösségünk erősödéséhez! v;r: Élen a munkában - elöl a menetben A z idén ismét felvonulással'ünnepeljük május elsejét Kecskeméten. A menet élén a ta­valy legjobb eredményeket élért vállalatok haladnak, köztük a MEZŐGÉP. A vállalat kecs­keméti gyárában 32 szocialista brigád dolgozik, jó munkájukat számtalan kitüntetés bizonyítja. Á kísérleti műhelyben a II. Rákóczi Ferenc bri­gád az új gépek fejlesztését, gyártását készíti elő, köztük ä konzervipari gépeket, . .. Legismertebb gyártmányuk a külföldön is kere­sett, 'elemekből összeszerelt gabonasiló. Most algíri •megrendelésre dolgoznak, de belföldre is készül még az idén 3400 vagon gabona tárolására ele­gendő torony. Ennek a munkának a legnehezebb részét, a tálcák lyukasztását végzi a Lendület szo­cialista brigád. Már hagyományos gyártmánynak számít a me­zőgazdaságban közkedvelt RAU kulljivátor, ebből évente ezer darabot készít a Radnóti ifjúsági szo- ciál ista brigád. Pásztor Zoltán képriportja VARSÓI BESZÉLGETÉSEK A magyar intézet Feldérült a tág mezők felé igy.evő. Grochowskából kidudorodó téren megbúvó egyszemélyes fodrászműhely tulajdonosának az arca, amikor megtudta, hogy Magyarországról érkeztem. Még a pamacsot tartó keze is megállt a levegőben, úgy ismételgette, ízlelgette a szót: magyar, ma­gyar. Sűrűn nyílik ajtaja Éveket töltött szüleivel a Bala­ton mentén, ma is emlékszik a főváros nevezetességeire. Nagyon jó volt nálunk, ennyit hámoztam ki német mondattörmelékeiből. Minden lehetséges módon próbál­kozott a köztünk kialakult infor­mációcsere szélesítésével. A bor­bélytükör fölött sorjázó budapes­ti, siófoki képeslapokra bökött szappanhabos ujjával; lám ked­ves kuncsaftjai tisztában vannak azzal, hogy mivel örvendeztethe­tik meg legjobban. Honfitársaim közül sókan be­számolhatnának hasonló esetek­ről, ezer és ezer lengyelt fűz szo­ros kapcsolat népünkhöz, légkö­zelebbi barátaiknak tartanak ben­nünket azok is, akik soha nem jártak nálunk. Csodálható, hogy ember ember hátán a városközponti magyar boltban, sűrűn nyílik kulturális intézetünk modern üvegajtaja# dalműnk, színház- és filmmű­vészetünk, festőink, szobrászaink alaposabb megismertetésére, in­tézmények, szervezetek, szemé­lyek közötti kapcsolatok elősegí­tésére szeretné felhasználni ezt a megható rokonszenvet. — Ebben a levélben — mutat­ja — köszönte meg Andrzej Waj­da, hogy közreműködésünk révén bemutathatták az irányításával megtartott fesztiválon Kosa Fe­renc Küldetését. A közönség és a sajtó lelkesen fogadta, méltán kapta meg az egyik fődíjat. Ha­sonló sikere volt a kecskeméti zenepedagógiai intézettel közösen szervezett Kodály-szemináriu- munknak. Katowicében is rendem zünk hasonlót, oly nagy az érdek­lődés. Közreműködtünk a ma­gyar színház és zene napjainak az előkészítésében, népszerűsíté­sében. Volt vele gondunk és örö­münk elég. Tízezreket mozdító évfordulók Népszerűek rendezvényeik Hegedűs Bite Dániel nagykö­vetségi tanácsos, igazgató méltán elegedett a látogatottsággal, s el­mondja, hogy a Magyar Kultu­rális Intézet történelmünk, iro­— Varsói barátaim több sike­res évfordulós ünnepségükre em­lékeztettek. — Igyekeztünk fölhasználni „a kerek dátumok” érdeklődésnövelő hatását, önmagában kevés lenne tízezrek megmozdításához. A kö­zös, a hasonló sors, a most azo­nos társadalmi berendezkedés húzóereje megkönnyítette dol­gunkat. Rákóczi nevét sokan is­merik Lengyelországban. Mun­kásságához, életművéhez harminc városban bemutatott kiállításunk, születésének háromszázadik év­fordulóján rendezett sok előadá­sunk hozta közelebb az embe­reket. Adyról még egy évtizede is édeskeveset tudtak. Aligha túl­zóm el az intézet szerepét, ha az általunk szervezett műfordítói konferenciának, más rendezvé­nyeinknek is tulajdonítom növek­vő népszerűségét! A hazai lapok is beszámoltak a Tanácsköztársaság 60. évfor­dulójával kapcsolatos tudomá­nyos ülésről, vándorkiállításról. Vidéken is kedveltek — A Budapesten működő kül­földi kulturális intézetek időn­ként hazájukat bemutató napokat rendeznek vidéken. Megpróbál­koztak hasonlóval? — Ha tovább maradna Len­gyelországban, meghívnám egy- re. Meggyőződhetne arról, hogy a majgyarok iránt nemcsak a fő­városban érdeklődnek. Persze, mi nem általában mutatjuk be ha­zánkat, hanem igyekszünk napra­kész képet adni politikai, társa­dalmi, gazdasági, kulturális vi­szonyainkról, sikereinkről, ered­ményeinkről. Némi kockázattal jár mindez. A legújabb magyar zenét népszerűsíteni próbáló egyik koncertünk például mérsé­kelt fogadtatásra talált. Rábe­széltem a művészeket, hogy má­sodik hangversenyükön játsszanak Kcdályt, Bartókot is. így, ebben a körítésben ifjú komponistáink kísérletei is másként hangzottak. Mi tagadás, főkönyvelőnk is hozzájárul vidéki napjaink sike­réhez. Hajdanán elsajátította a szákácstudományt. Kitűnő birka­pörkölteket, halászlevet, gulyást készít. Csoda, ha a magyar kony­hát bemutató rendezvényekre tó­dul a nép? Büszkék rájuk Varsóban és Budapesten — Készséges munkatársai be­mutatták az intézményt. Láthat­tam a szép klubszobákat, a vetí- töhelyiséget. A lengyel szárma­zású könyvtárosnő szépen szőtt mondatokkal tudatta: áz itteni egyetemen tanulta meg nyelvün­ket. örült, hogy ilyen jó helyre került, mert viszonylag sokan tudnak magyarul. — Így van! Az egyetemen min­den második évben negyvenen kezdik meg tanulmányaikat. Né­pesek a mi tanfolyamaink is. An­nak különösen örülünk, hogy ke­vesebben hagyják abba a vizsga előtt, mint ez hasonló kurzuso­kon megszokott. A hamisítatlan hazai kávét föl­szolgáló rokonszenves titkárnő tisztéhez híven jelentőségteljesen az órájára nézve figyelmezteti főnökét kötelezettségeire. Mint kiderült, egy tervkészítő bizott- -sági ülésre várják. A forgalmas Marsalkowskára néző igazgatói irodába nemsokára más költözik. A nyugdíjas kor­határon túl is fiatalos lendület­tel, ambícióval tevékenykedő He­gedűs Bite Dániel hazakészül.' Már így is ,,ráhúzott”, mert kér­ték, maradjon. Tizennégy év alatt a lengyel főváros egyik leghaté­konyabb kulturális intézetévé fejlesztette a magyart. Még sze­lepese, hogy kitűnő munkatársa­kat nevelt, mert itthon is, kint is megszokták, hogy mindig szá­míthatnak a varsói Magyar Kul­turális Intézetre. Heltai Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom